Cigányfilm Film 1978. a Kiskundorozsmai cigánytelep felszámolásáról

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 16 лис 2024
  • Cigányfilm / Film a Kiskundorozsmai cigánytelep felszámolásáról/
    1978 novemberében Kiskundorosmai cigánytelep. Mocsarasfőzdei terület, patkányok, pockok búvóhelyei. Villany, víz, radiátor nincs. Az elemi emberi szükségleteinek kilégésének feltételei hiányoznak. Kiskundorosmai cigánytelep, harminc putri, 400-450 ember lakhelye évtizedek óta. A kiskundorosbeli cigánytelepről előszőr 1972-ben költözött el öt család saját erejéből. Később miután a Községet Szegedhez csatolták, a város tanácsa megkülönböztetett figyelmet szentelt az itt élőknek és 1976-ban határozottan írta elő a telephely megszüntetését. A telep hiteles történetét senki nem ismeri. 90% a Kolompár vezetéknevet viseli a helyiek közül. A Szegedi tánács 1977-ben megkezdte a telep felszámolását. " év alatt 20 családott költöztettek komfortos lakásokba. De a telephely lakóinak száma nem csökent. Nyilatkozik a városi tanács elnöke. A betelepített családokat nem fogadja be a lakosság. A cigánycsaládok szomszédai negatívan nyilatkoznak.De rendes, becsületes cigánycsaldok is vannak. Nyilatkozik Link Mihály a megyei cigánybizottság elnöke. A cigányokat képzetlenségük ellenére alkalmazzák a munkahelyeken.
    Alkalmatlan telep, felszámolás. Szájhagyományok a telep kialakulásáról. Hat- hét család szaporodása. Lépcsős megoldás. Halmazszerű lakások. Ki a pokolból. Felkarolni a beilleszkedő családokat.Kolompár Károly, Bányainé Dr. Birkás Mária, Kolompár Antal, Kolompár Mária, Boros Sebestyénné, Petrai Dezsőné, Kovács család, Boldizsár István, Dr. Kozák Istvánné, Mészáros Sándor, Link Mihály, Kolompár Lászlóné, Kolompár Rozália, Götl Mihály, Farkas Gusztáv, Tóth József, Kolompár László, Kolompár Mihály, Kolompár Ilona, Kolompár Julianna
    Elemzés :
    A fent leírtak alapján Kiskundorosmai cigánytelep sorsa és annak közössége sokféle kihívással nézett szembe a 20. század hetvenes éveiben Magyarországon. A telep körülményei rendkívül rosszak voltak, hiányoztak az alapvető életfeltételek és infrastrukturális elemek. A környezet egészségtelennek tűnik, mocsaras területen fekszik, ahol kártevők (patkányok, pockok) élnek.
    A telep létezése nem új keletű, évtizedek óta állt ott, és sok család élt a területen. Az öt család, amely önerőből költözött el 1972-ben, egyértelműen jelezte, hogy sokan készen álltak változtatni életkörülményeiken, ha megfelelő lehetőség adódik. A Szegedi tanács beavatkozása fontosnak tűnik a telep jövőjében, mivel a város hivatalosan is elhatározta a telep megszüntetését.
    A telep lakosságának a neve alapján egy nagy család, a Kolompár család, dominál. Ez szintén jelzi, hogy a közösség szoros kötelékekkel rendelkezik.
    A tanács elnökének nyilatkozata és az új lakásokba költöztetett családok fogadtatása azt mutatják, hogy a romák integrációja a társadalomba komoly kihívásokkal járt. A negatív attitűdök és előítéletek akadályozták a cigányok teljes integrációját, annak ellenére, hogy sokan közülük becsületes és rendes emberek voltak.
    Link Mihály, a megyei cigánybizottság elnökének szerepe valószínűleg közvetítőként működött a romák és a hivatalos szervek között, és a munkahelyekre történő beilleszkedésről szóló megjegyzések azt sugallják, hogy a romákat elfogadták és alkalmazták munkahelyeken, függetlenül képzetlenségüktől.
    Összefoglalva, a Kiskundorosmai cigánytelep története a hetvenes évek Magyarországán egy összetett képet mutat a romák társadalmi helyzetéről, az integrációs kihívásokról, és a kormányzati intézkedésekről, amelyek célja a helyzet javítása volt.

КОМЕНТАРІ •