Bocsánat, ideírom (mert ott le voltak tiltva a hozzászólások), hogy a Józsi bácsi és a sárga bicikli nagyon - hm. milyen is volt? nem tudok igazán jó szavakat találni, szeretem az ilyen dokumentumfilmeket, láttam eleget ezekről a nehézségekkel teli életekről sok más filmben. Nem tudom, mikor történtek azok a dolgok, tény, hogy sajnos ma is vannak ilyen dolgok, van nagy szegénység, ellátatlanság, s persze ahogyan a filmen láttam, az összetartás mégis megvan. Lehet, hogy ami nem pozitív érzés, az is megvan, de hát mindenhol emberek vannak, nagy nehézségek közepette élnek. Na de most ezt nézem és már- a zene is tetszik, a madárcsiripelés és előre örülök, amit ha nem is egyvégtében, csak megszakításokkal nézhetek meg, végül megnézhetem... Nagyon örülök, hogy a Dunatájjal teljesen "véletlenül" (ami nem létezik) találkoztam össze a hetente látogatott Tabán mozimban (de a többi artmoziba is rendszeresen járok és szinte kivétel nélkül minden artfilmet megnézek). És annak örülök, hogy megtudtam, a youtube-on sok-sok dokumentumfilmet találok majd az Egyesülettől. A Tabán moziban láttam két filmet, egyik tán két hete a Budapest Klezmer Bandről szólt, az is rendkívül tetszett. Tegnap, 2024. október 2-án egy másik zenés filmet láttam ugyanott - igaz, a vége felé kicsit bele is aludtam, de itthon is belealszom, ha zenés műsort látok-hallok. Sajnos csak a háromnegyed 7-esre értem oda, volt ott egy olyan együttes, akikről életemben nem hallottam még (a klasszikus zenét kedvelem inkább), de amit azt megelőzően vetítettek, nem sikerült elérnem. Most talán itt se nézem végig az egész palettát, de jó részüket bizonyosan. És a legközelebbi előadáson (a moziban) igyekszem ott lenni. - most újra a Józsi bácsi van a sárga biciklivel, akkor most ezt már nem nézem tovább, van másik.
Bocsánat, ideírom (mert ott le voltak tiltva a hozzászólások), hogy a Józsi bácsi és a sárga bicikli nagyon - hm. milyen is volt? nem tudok igazán jó szavakat találni, szeretem az ilyen dokumentumfilmeket, láttam eleget ezekről a nehézségekkel teli életekről sok más filmben. Nem tudom, mikor történtek azok a dolgok, tény, hogy sajnos ma is vannak ilyen dolgok, van nagy szegénység, ellátatlanság, s persze ahogyan a filmen láttam, az összetartás mégis megvan. Lehet, hogy ami nem pozitív érzés, az is megvan, de hát mindenhol emberek vannak, nagy nehézségek közepette élnek.
Na de most ezt nézem és már- a zene is tetszik, a madárcsiripelés és előre örülök, amit ha nem is egyvégtében, csak megszakításokkal nézhetek meg, végül megnézhetem... Nagyon örülök, hogy a Dunatájjal teljesen "véletlenül" (ami nem létezik) találkoztam össze a hetente látogatott Tabán mozimban (de a többi artmoziba is rendszeresen járok és szinte kivétel nélkül minden artfilmet megnézek). És annak örülök, hogy megtudtam, a youtube-on sok-sok dokumentumfilmet találok majd az Egyesülettől. A Tabán moziban láttam két filmet, egyik tán két hete a Budapest Klezmer Bandről szólt, az is rendkívül tetszett. Tegnap, 2024. október 2-án egy másik zenés filmet láttam ugyanott - igaz, a vége felé kicsit bele is aludtam, de itthon is belealszom, ha zenés műsort látok-hallok. Sajnos csak a háromnegyed 7-esre értem oda, volt ott egy olyan együttes, akikről életemben nem hallottam még (a klasszikus zenét kedvelem inkább), de amit azt megelőzően vetítettek, nem sikerült elérnem. Most talán itt se nézem végig az egész palettát, de jó részüket bizonyosan. És a legközelebbi előadáson (a moziban) igyekszem ott lenni. - most újra a Józsi bácsi van a sárga biciklivel, akkor most ezt már nem nézem tovább, van másik.