A legfőbb tudós a természet rendje. Elég megfigyelni a természet működését és választ megkaptuk. Nem szabad gondolni a szelektív gazdálkodásra vagy esetleg a tömegtermelésre mert az hosszútávon ZSÁKUTCA.
Én láttam egy biogazdáról videót, ő úgy csinálta, hogy egy terület felét letakarta fekete fóliával. Következő évben a fekete fóliát áttette a terület másik felére. Ő ha jól emlékszem ebből él, tagja valami kosárközösségnek is. A gyom kérdése így meg van oldva, kétszer akkora terület kell mint amin gazdálkodni akar az ember de ez az én esetemben nem probléma. Ugyanezt én is ki akartam próbálni, sajnos a fóliát pár héttel később ellopták. 😡😡🤣🤣. Én csupán saját használatra szántam és pár száz négyzetméterben gondolkodtam. Erősen elment a kedvem az egésztől. Van egy kis konyhakertem, de a kapálás, gyomosodás megelőzése a vékony keresztmetszet, amennyivel elbírok munka meg egyéb elfoglaltságok mellett annyit csinálok. A mesterterv az volt, hogy én hat részre osztom a területet, első takaratlan évben hozzád hasonlóan jól meghordom trágyával akár fél méter vastagon is. Mehet bele ami ezt szereti, paprika paradicsom, uborka, tökfélék. Második évben ez a terület letakarva fekete fóliával. Harmadik évben ugye nincs takarás, káposztafélék, karalábé, brokkoli, csemegekukorica, karfiol. Negyedik évben feketefóliás takarás ezen a területen. Ötödik évre elméletileg a baktériumok, talajlakó szervezetek, gombák lebontják az összes trágyát és jöhetnek azok a növények amik nem szeretik a túl kövér földet mint a hagymafélék, mák krumpli. Hatodik évben újra fólia takarást kap ez a terulet. Nem kell hat évet várni, ha az ember a területét hat részre osztja már első évtől mehet ugyanez, a rendszer nyilván a hatodik évre áll be mire körülmegy a vetésforgó. Jó az irány amit csinálsz, én kiegészíteném ezzel a feketefóliás takarással. Én még amit kipróbáltam a trágya felhasználására az, hogy brikettet "gyártottam" belőle. Ez annyiból állt, hogy deszkából csináltam formát, beleraktam az istállótrágyát, és úgy mint régen a cigányok mikor vályogot vetettek, készítettem biobrikettet. Ha jól ki van száradva nem ég a kazánban inkább izzik. Ha begyújtok fával utána mehet a parázsra ez a trágya brikett. Ősszel, tavasszal jó, komoly télen kevés a tűz amit ad. Ráadásul döbbenetesen nehezen szárad ki, fedett helyen raklapon szellősen kötésbe rakva is hónapok mire kiszárad teljesen. Őszintén szólva sajnálom is elégetni, mert átmeneti időben pár éve légkondival fűtök ha bejönnek a mínuszok akkor gyújtok be a kazánba. A múlt télen egyszer se gyújtottam be. Van gyümölcsösöm, ami metszéskor fa abból kijön azzal bőven kifűtöttem még akkor is amikor még nem volt légkondim. Ráadásul van három hektár erdőm is, szóval hogy mennyi fa kell egy évben nem számít. Ez a biobrikett dolog csak kíváncsiság volt a részemről. A trágyának a 99%-át a gyümölcsösben szórom ki, néha el el adok belőle, többen kezdtek biogazdálkodásba, nekik akármennyi trágya is kevés lenne. Én a kezdet kezdetétől az ökröket trágya termelésre szántam. Ősztől tavaszig nem is kapnak enni csak amit legelnek. Egész nap kinn vannak legelnek, éjszakára zárom be őket a helyükre. Éjszakára kapnak egy fél villa szénát vagy aznap vagy előző napokban kaszált fonnyasztott gazt és annyi. Gyakorlatilag reggelre amennyi szalmát rakok alájuk annyiból lesz trágya. A szalma mennyisége a vékony keresztmetszet a trágyatermelésben. Növekvő almos rendszerben ha akarom két körbála szalmát egy hét alatt lazán "átdolgoznak" trágyává. Hetente egyszer kitrágyáztam alóluk, meg kellett fogni a villanyelet.... Ja és ők is vitték ki a gyümölcsösbe. Ez mind ma már nem működik, mert mára megtanultak a lengyelek, a románok is szilvát, meggyet, almát termelni és nem tudunk velük versenyezni. A zöldség jórészét Törökországban, Montenegróban Indiában terem amit megeszünk és ami a konzervgyárakba kerül.
A legfőbb tudós a természet rendje. Elég megfigyelni a természet működését és választ megkaptuk. Nem szabad gondolni a szelektív gazdálkodásra vagy esetleg a tömegtermelésre mert az hosszútávon ZSÁKUTCA.
Szia! Akkor most abbahagyod az állattartást?
Az biztos, hogy nagyon nagy munka,én kecskék almával csináltam.
Az amarántot, hogy használjátok fel?
@@koncsaranna szia! A hatból kettő bivaly csak kiképzésen van itt a többiek meg kimennek majd legelőre ha elkészült a kert.
Köszönöm a választ!
Én láttam egy biogazdáról videót, ő úgy csinálta, hogy egy terület felét letakarta fekete fóliával. Következő évben a fekete fóliát áttette a terület másik felére. Ő ha jól emlékszem ebből él, tagja valami kosárközösségnek is. A gyom kérdése így meg van oldva, kétszer akkora terület kell mint amin gazdálkodni akar az ember de ez az én esetemben nem probléma.
Ugyanezt én is ki akartam próbálni, sajnos a fóliát pár héttel később ellopták. 😡😡🤣🤣. Én csupán saját használatra szántam és pár száz négyzetméterben gondolkodtam. Erősen elment a kedvem az egésztől. Van egy kis konyhakertem, de a kapálás, gyomosodás megelőzése a vékony keresztmetszet, amennyivel elbírok munka meg egyéb elfoglaltságok mellett annyit csinálok.
A mesterterv az volt, hogy én hat részre osztom a területet,
első takaratlan évben hozzád hasonlóan jól meghordom trágyával akár fél méter vastagon is. Mehet bele ami ezt szereti, paprika paradicsom, uborka, tökfélék. Második évben ez a terület letakarva fekete fóliával.
Harmadik évben ugye nincs takarás, káposztafélék, karalábé, brokkoli, csemegekukorica, karfiol. Negyedik évben feketefóliás takarás ezen a területen.
Ötödik évre elméletileg a baktériumok, talajlakó szervezetek, gombák lebontják az összes trágyát és jöhetnek azok a növények amik nem szeretik a túl kövér földet mint a hagymafélék, mák krumpli. Hatodik évben újra fólia takarást kap ez a terulet.
Nem kell hat évet várni, ha az ember a területét hat részre osztja már első évtől mehet ugyanez, a rendszer nyilván a hatodik évre áll be mire körülmegy a vetésforgó.
Jó az irány amit csinálsz, én kiegészíteném ezzel a feketefóliás takarással.
Én még amit kipróbáltam a trágya felhasználására az, hogy brikettet "gyártottam" belőle. Ez annyiból állt, hogy deszkából csináltam formát, beleraktam az istállótrágyát, és úgy mint régen a cigányok mikor vályogot vetettek, készítettem biobrikettet. Ha jól ki van száradva nem ég a kazánban inkább izzik. Ha begyújtok fával utána mehet a parázsra ez a trágya brikett. Ősszel, tavasszal jó, komoly télen kevés a tűz amit ad. Ráadásul döbbenetesen nehezen szárad ki, fedett helyen raklapon szellősen kötésbe rakva is hónapok mire kiszárad teljesen. Őszintén szólva sajnálom is elégetni, mert átmeneti időben pár éve légkondival fűtök ha bejönnek a mínuszok akkor gyújtok be a kazánba. A múlt télen egyszer se gyújtottam be. Van gyümölcsösöm, ami metszéskor fa abból kijön azzal bőven kifűtöttem még akkor is amikor még nem volt légkondim. Ráadásul van három hektár erdőm is, szóval hogy mennyi fa kell egy évben nem számít. Ez a biobrikett dolog csak kíváncsiság volt a részemről. A trágyának a 99%-át a gyümölcsösben szórom ki, néha el el adok belőle, többen kezdtek biogazdálkodásba, nekik akármennyi trágya is kevés lenne.
Én a kezdet kezdetétől az ökröket trágya termelésre szántam. Ősztől tavaszig nem is kapnak enni csak amit legelnek. Egész nap kinn vannak legelnek, éjszakára zárom be őket a helyükre. Éjszakára kapnak egy fél villa szénát vagy aznap vagy előző napokban kaszált fonnyasztott gazt és annyi. Gyakorlatilag reggelre amennyi szalmát rakok alájuk annyiból lesz trágya. A szalma mennyisége a vékony keresztmetszet a trágyatermelésben. Növekvő almos rendszerben ha akarom két körbála szalmát egy hét alatt lazán "átdolgoznak" trágyává. Hetente egyszer kitrágyáztam alóluk, meg kellett fogni a villanyelet.... Ja és ők is vitték ki a gyümölcsösbe.
Ez mind ma már nem működik, mert mára megtanultak a lengyelek, a románok is szilvát, meggyet, almát termelni és nem tudunk velük versenyezni. A zöldség jórészét Törökországban, Montenegróban Indiában terem amit megeszünk és ami a konzervgyárakba kerül.