Kis személyes történet: Még csak most ismerkedem a buddhizmussal ebben az életemben, de mondjuk úgy, "sok kötődésem van" hozzá a múltból. :) A spirituális ösvényemet kb egy éve járom, intenzíven 3 hónapja. Nagyjából 2 hónapja átéltem a satorit, éreztem, hogy ez komoly dolog mert belső kinyíló tér és a "tudás" állapota lélekzetelállító volt, de nem gondoltam volna, hogy ez "ekkora dolog". Sőt, 2 napja nézem Zoltán videóit és most szembesültem vele, hogy végülis mi történt velem. A Buddhizmus számomra nem több, mint a saját megéléseim definiálása. Gondoltam, hogy, lévén mások is ugyanúgy megélnek mindent és az élet igazsága mindennel összefügg, eree vannak "szavak", de nem tudtam, hogy ezt több ezer éve írják és tanítják kategorizálva. :D Csodálatos dolog! Köszönjük a videókat!❤️
Ismét egy nagyon érdekes videó volt. Érdekes kicsit magunkra vetíteni ezt. Minden korban voltak domináns iskolák és tanítások, kialakultak utak, jelenleg meg az a domináns út, hogy az előző tanításokat összehasonlítjuk és próbáljuk kivenni belőle, amit jónak gondolunk. Nem negatívumként mondom, mivel Én is ezt csinálom. Az idő majd eldönti, hogy ez beválik, de szerintem azért a következő kor az lesz, hogy végleg lehullik ez a misztikusság leple ezekről a tanításokról, és pontosan mérhető lesz, hogy melyik a leghatékonyabb módszer a fejlődésre.
4 роки тому+3
Valószínű, hogy így lesz - de fontos, hogy mindenkinek a karaktere szerinti tanítások és gyakorlatok megmaradjanak.
Köszönöm Zoli, Azon gondolkodtam, hogy vajon a zen módszerben megjelenő aktus (miszerint valaki belerúgott az ajtóba' kívülről) mennyire van párhuzamban a dzogcsen bevezetés procedúrájával? Első ránézésre elég hasonlónak látom...
4 роки тому+4
Mindkettő hirtelen ösvény, de az egyik a szútrákra épít (zen), a másik a tantrákra (dzogcsen). A zennél az üresség az alap, a dzogcsennél a gyönyör. Ezért találunk hasonló módszereket bennük, de mégis két különböző alapot.
Szia, soha nem hallgattam még buddhista tanokat ezelőtt, nagyon tetszenek az előadásaid, és főleg az, hogy rendszerezve foglalod össze. Még csak pár témát tudtam meghallgatni, felmerültek bennem kérdések, lehet választ kapok rájuk a többi videóban. Az első gondolatom az volt, hogy az ösvényre egy három kisgyermekes anyukának vajon mennyi lehetősége van, ráadásul úgy, hogy igazán dharma állapot legyen? Én pld a videóid is a legkisebb gyermek éjszakai visszaaltatása közben hallgatom, fülessel. :) így szinte lehetetlen elérni a test-lélek-tudat összhangot az itthon uralkodó samsarában, a férfiak tényleg előnyt élveznek (ítélkezés nélkül írom :)) Majdnem elkezdtem magam sajnálni, amikor viszont megláttam a párhuzamot az anyai szolgálat és a zen ösvény között :) Az ismerősöd a kolostorban egész nap takarított, alig evett és alig aludt, de a végén legyőzte, mosolyogva tette. Mi, édesanyák, lehet ösvényen vagyunk, anélkül hogy akár a buddha szót is ismernénk..:)
4 роки тому+6
Igen, ez így van. Ezért mondják azt, hogy a megvilágosodás legtisztább kapuja a segítő együttérzés, és hogy a bölcsesség a buddhák anyja. A gyakorlat szempontjából az ösvény kapuja az éber jelenlét, figyelni a testérzeteket és a légzést.
Hát jól megaszondva a Zőszinteséget, a zen a számomra jelentős hasonlóságokat mutat a trollkodással. Vagy méginkább azt mondhatom, a dadaizmussal. Utóbbi (ha valaki nem ismerné...) főleg a xx. század első évtizedeiben virágzott mint művészeti irányzat, és saját bevallása szerint is a szándéka a „szándékos értelmetlenség” volt. Ezen irányzat „művészei” például ollyan „műalkotásokat” készítettek, hogy ajtót szereltek a fürdőkádra... ennyi példa belőle elég is talán. Nekem ez soha se tetszett, bosszantott, nem értettem s ma se értem mi a jó benne. Énbennem van egy elég jelentős vonzódás a buddhizmushoz, de a zen inkább taszít és idegesít mint vonz, annak ellenére, hogy elismerem, van neki néhány olyan meglátása amit én is értékelni tudok. De legkevesebb 80 százalékban akkor is trollkodásnak vagy „vallásos dadaizmusnak” tűnik. Hozzám legközelebb talán a theravada áll, bár nem tudnám elképzelni hogy kolostorban éljek, ahol kötött az időbeosztásom és más emberekre is „tekintettel kell lenni”, pláne engedelmeskedni valaki elöljárónak. Én „magányos remete” akarok lenni. (Leszek is azt hiszem, nyugdíjas koromban, ezt már eldöntöttem). Ha ebbe belegondolok, talán a dzogcsen is közel áll hozzám, de bevallom őszintén egyelőre nem nagyon tudok mit kezdeni a tanításaival, túl absztraktok a számomra.
Miért nem az első pillanatot gyakorolták a megvilágosodás után? Az is lehet most, most, most, most... (Lehet, hogy többen jártak volna sikerrel, mint, ha a nem megvilágosodott állapotot gyakorolják és tartják fenn a tudatukban folyamatosan...) :-)
4 роки тому+2
Ha azt gyakorolták volna, az csak egy gondolat volna. A gondolat létrejötte előtti pillanat nyitja a kaput. Ezért paradox ösvény a zen.
@ Ha az csak egy gondolt volna, kinek vagy minek a gondolata volna? S mi van, ha a ZEN csak egy bizonyos nézőpontból nézve paradox ösvény, egy másik nézőpontból nézve "nyílegyenes" és még csak nem is ösvény?
4 роки тому+3
@@istvannemeth3348 ... és az ha kinek a gondolata volna, az kinek a gondolata volna? A gondolatot egy gondolattal megkérdőjelezni, az nem léptet túl. Az igazi meditáció a gondolatnélküliség és a gondolat között található, és ennek a módszere, hogy mielőtt még felmerülne a gondolat, azelőtti állapotban próbálunk időzni. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy kinek a gondolata. Azért ösvény a zen is, mert valahonnan indulunk, és valahová érkezünk általa.
Köszönöm! ❤
Köszönjük!
Újból különlegesen "zen"gett számomra ... :) Köszönet
🙏🏻 Köszönjük Zoli!
Hálás köszönet.
Köszönöm szépen!
Kis személyes történet: Még csak most ismerkedem a buddhizmussal ebben az életemben, de mondjuk úgy, "sok kötődésem van" hozzá a múltból. :) A spirituális ösvényemet kb egy éve járom, intenzíven 3 hónapja. Nagyjából 2 hónapja átéltem a satorit, éreztem, hogy ez komoly dolog mert belső kinyíló tér és a "tudás" állapota lélekzetelállító volt, de nem gondoltam volna, hogy ez "ekkora dolog". Sőt, 2 napja nézem Zoltán videóit és most szembesültem vele, hogy végülis mi történt velem. A Buddhizmus számomra nem több, mint a saját megéléseim definiálása. Gondoltam, hogy, lévén mások is ugyanúgy megélnek mindent és az élet igazsága mindennel összefügg, eree vannak "szavak", de nem tudtam, hogy ezt több ezer éve írják és tanítják kategorizálva. :D Csodálatos dolog! Köszönjük a videókat!❤️
Ismét egy nagyon érdekes videó volt. Érdekes kicsit magunkra vetíteni ezt. Minden korban voltak domináns iskolák és tanítások, kialakultak utak, jelenleg meg az a domináns út, hogy az előző tanításokat összehasonlítjuk és próbáljuk kivenni belőle, amit jónak gondolunk.
Nem negatívumként mondom, mivel Én is ezt csinálom.
Az idő majd eldönti, hogy ez beválik, de szerintem azért a következő kor az lesz, hogy végleg lehullik ez a misztikusság leple ezekről a tanításokról, és pontosan mérhető lesz, hogy melyik a leghatékonyabb módszer a fejlődésre.
Valószínű, hogy így lesz - de fontos, hogy mindenkinek a karaktere szerinti tanítások és gyakorlatok megmaradjanak.
Köszönöm Zoli, Azon gondolkodtam, hogy vajon a zen módszerben megjelenő aktus (miszerint valaki belerúgott az ajtóba' kívülről) mennyire van párhuzamban a dzogcsen bevezetés procedúrájával? Első ránézésre elég hasonlónak látom...
Mindkettő hirtelen ösvény, de az egyik a szútrákra épít (zen), a másik a tantrákra (dzogcsen). A zennél az üresség az alap, a dzogcsennél a gyönyör. Ezért találunk hasonló módszereket bennük, de mégis két különböző alapot.
Szia, soha nem hallgattam még buddhista tanokat ezelőtt, nagyon tetszenek az előadásaid, és főleg az, hogy rendszerezve foglalod össze. Még csak pár témát tudtam meghallgatni, felmerültek bennem kérdések, lehet választ kapok rájuk a többi videóban. Az első gondolatom az volt, hogy az ösvényre egy három kisgyermekes anyukának vajon mennyi lehetősége van, ráadásul úgy, hogy igazán dharma állapot legyen? Én pld a videóid is a legkisebb gyermek éjszakai visszaaltatása közben hallgatom, fülessel. :) így szinte lehetetlen elérni a test-lélek-tudat összhangot az itthon uralkodó samsarában, a férfiak tényleg előnyt élveznek (ítélkezés nélkül írom :)) Majdnem elkezdtem magam sajnálni, amikor viszont megláttam a párhuzamot az anyai szolgálat és a zen ösvény között :) Az ismerősöd a kolostorban egész nap takarított, alig evett és alig aludt, de a végén legyőzte, mosolyogva tette. Mi, édesanyák, lehet ösvényen vagyunk, anélkül hogy akár a buddha szót is ismernénk..:)
Igen, ez így van. Ezért mondják azt, hogy a megvilágosodás legtisztább kapuja a segítő együttérzés, és hogy a bölcsesség a buddhák anyja. A gyakorlat szempontjából az ösvény kapuja az éber jelenlét, figyelni a testérzeteket és a légzést.
Hát jól megaszondva a Zőszinteséget, a zen a számomra jelentős hasonlóságokat mutat a trollkodással. Vagy méginkább azt mondhatom, a dadaizmussal. Utóbbi (ha valaki nem ismerné...) főleg a xx. század első évtizedeiben virágzott mint művészeti irányzat, és saját bevallása szerint is a szándéka a „szándékos értelmetlenség” volt. Ezen irányzat „művészei” például ollyan „műalkotásokat” készítettek, hogy ajtót szereltek a fürdőkádra... ennyi példa belőle elég is talán.
Nekem ez soha se tetszett, bosszantott, nem értettem s ma se értem mi a jó benne. Énbennem van egy elég jelentős vonzódás a buddhizmushoz, de a zen inkább taszít és idegesít mint vonz, annak ellenére, hogy elismerem, van neki néhány olyan meglátása amit én is értékelni tudok. De legkevesebb 80 százalékban akkor is trollkodásnak vagy „vallásos dadaizmusnak” tűnik.
Hozzám legközelebb talán a theravada áll, bár nem tudnám elképzelni hogy kolostorban éljek, ahol kötött az időbeosztásom és más emberekre is „tekintettel kell lenni”, pláne engedelmeskedni valaki elöljárónak. Én „magányos remete” akarok lenni. (Leszek is azt hiszem, nyugdíjas koromban, ezt már eldöntöttem). Ha ebbe belegondolok, talán a dzogcsen is közel áll hozzám, de bevallom őszintén egyelőre nem nagyon tudok mit kezdeni a tanításaival, túl absztraktok a számomra.
Egyre inkàbb èszrevehető,ahogy àtsugàrzik az Önvalód a fizikai testeden.
Àldàs.
0):-)
GATE GATE PARAGATE PARASAMGATE BODHI SVAHA. 🙏
Lehet, hogy a gyón az gyanna?
Szuper
🙏
Kedves Zoli! Szeretném megkérdezni csatlakozol- e, a június 5.- re meghírdetett világmeditációhoz? Lehetne akár ezen a csatornán is....
De igen, ezen a linken lehet majd elérni. :) ua-cam.com/video/KUwmKw9WsE4/v-deo.html
@ Köszönöm! 😊
Száz szónak is egy a vége. No, de mi az?
Szuper , de én örülnék, hogy felfogjam, ha kicsit lassabban mondaná és jó lenne táblára is felírni. Mert így tömény.
Miért nem az első pillanatot gyakorolták a megvilágosodás után? Az is lehet most, most, most, most... (Lehet, hogy többen jártak volna sikerrel, mint, ha a nem megvilágosodott állapotot gyakorolják és tartják fenn a tudatukban folyamatosan...) :-)
Ha azt gyakorolták volna, az csak egy gondolat volna. A gondolat létrejötte előtti pillanat nyitja a kaput. Ezért paradox ösvény a zen.
@ Ha az csak egy gondolt volna, kinek vagy minek a gondolata volna? S mi van, ha a ZEN csak egy bizonyos nézőpontból nézve paradox ösvény, egy másik nézőpontból nézve "nyílegyenes" és még csak nem is ösvény?
@@istvannemeth3348 ... és az ha kinek a gondolata volna, az kinek a gondolata volna? A gondolatot egy gondolattal megkérdőjelezni, az nem léptet túl. Az igazi meditáció a gondolatnélküliség és a gondolat között található, és ennek a módszere, hogy mielőtt még felmerülne a gondolat, azelőtti állapotban próbálunk időzni. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy kinek a gondolata. Azért ösvény a zen is, mert valahonnan indulunk, és valahová érkezünk általa.
@ Köszönöm, hogy válaszoltál!
Azt nem tudom, hogy a kutyának van-e buddhatermészete, de a macskának biztosan 😀
Zeusz
Köszönjük!