Bármi volt ezen példa szakítás oka, engem az ragadott meg, hogy Róbert mennyire heves empátiával láttad meg a mélyét egy ember érzelmeinek! Videóról videóra kedvelem meg egyre jobban a látásmódod emberekkel, élettel, politikával kapcsolatban! Nagyon erős és egyenes álláspontot képviselsz, amit sokan nem vállalnak ha látnak is, még többen nem is látják az irányokat sem. Köszönet, hogy erős hangként szólalsz fel sokak helyett sok témában!
Robinak kéne egy jó terapeuta, aki segít neki kikezelni, a szakítással kapcsolatos mélyen gyökerező traumáit. Már korábbi beszélgetésekből is lejött, hogy ez egy nagyon érzékeny pont számára. Nehogy mar bámlyen szinten is normális legyen, napi 1-2 üzenet. Robi meg úgy beszél a dologról, mintha a nő csak egy "Boldog Szülinapot" üzit dobbot volna az idővonalára. Elve nem tudjuk, hogy hogyan végződött a kapcsolat, es hogy az uzenetek milyen tartalmúak voltak. Ez a zaklatas, meg alsó hangon is bosszantó, de egy idő útán meg kifejezetten ilyesztő. Ebben élni nap mit nap nagyon stresszes, es ez a zaklatott fél egész életére kihat. Én nem kárhoztatom, a férfit mert nem várta meg, amíg "vér folyik". Mert nem ritkán ez a vége. És ha tegyük fel, nem fajul idáig, akkor is ott van a fejében, hogy mi van ha most. Ha minden egyes telefon pittyenésre egekbe szökik a pulzusod, és a kortozol szinted, az röved távon kikészít testileg és lelkileg. Vegezetü meg szerintem abban egyet érthetünk, hogy ha valaki EGY ÉVIG nem erti meg, hogy vége és folyamatosan, üzenetekkel hívásokkal bombáz, ott valami nincs rendben.
Éppen ellenkezőleg. Pont az a probléma hogy ez még távolról sem nevezhető “zaklatásnak” és nem kéne hogy jogi eljárásra lehetőség legyen. Miért lenne olyan szélsőséges napi 1-2 üzenet (teljesen témán kívül vagyok nem érdekelnek a párkapcsolatok és nem is akarok ezért elfogulatlan személy vagyok) meg hívás? Na de ami fontosabb miért is nincs ehhez joga? Talán Észak-Koreában élünk? Tartalomtól függetlenül én a teljes szólásszabadságot támogatom tehát bármit is ír joga van hozzá. Az rendben van hogy a zaklatásba előbb utóbb be kéne avatkozni de üzeneteket küldeni és felhívni embereket jogod van ez nem illegális tevékenység, ha a másik fél nem akarja tiltson le! Ha ez sem jön be számot is cserélhet. Az üzenetek meg csak üzenetek ha nem érdekel nem olvasod. Napi 1-2 hívás és üzenet meg csak napi rutinnak tűnik, ez miért volna annyira nem normális? Mármint nem azt mondom hogy normális de azon kívül hogy tovább kellene lépnie igazából ezzel nem pazarol el túl sok időt a saját napjából. Ahhoz hogy valamit nem normálisnak nevezz ahhoz annak a tevékenységnek el kell érnie egy bizonyos szintet például önmagát vagy másokat veszélyezteti vele az illető vagy az egész napját az adott tevékenységre áldozza mint egy megszállott. Az hogy napi 1-2 hívás és üzenet küldés történik csak annyi hogy nem lépett túl az adott személyen de azért nem igazán a zaklatás kategória. Amikor már ezen a szinten is lehetőséget adsz az államnak hogy bele szóljon az emberek életébe az hatalmas probléma. Nem arról van szó hogy semmilyen törvény ne legyen a zaklatás ellen vagy hogy ez mindig rendben van de azért azt még neked is be kéne látnod hogy ez önmagában nagyon kevés.
@@vilagistene2939Ha én valakivel nem akarok beszélni és annak ellenére erősködik akkor az zaklatás. Hogy ennek az ő betegsege vagy simán a gyerekessége az oka az már nem rám tartozik.
Azert a volt baratnodre rahivatni a rendoroket mert felhivogat akkor is egy geci dolog. Ha annyira szerencsetlen vagy ferfi letedre hogy az egekbe szokik a kortizolod az ex baratnod utan akkor lecsereled a szamodat ahelyett hogy a birosagra jarkalsz.
@@Terminator-we3vpEz nem így működik. Az élet nem kívánság műsor nem te döntöd el hogy kivel beszélsz kivel nem és hogy kik tartoznak az életedbe. Mármint persze azt hogy válaszolsz e vagy reagálsz e arra hogy valaki beszél hozzád azt eldöntheted de szólásszabadság van. Ezen kívül felhívni is bárkinek joga van téged, ha nem tetszik tiltsd le a számot vagy cseréld le a sajátod és ne reagálj az üzenetekre! Viszont akár a munkahelyen, szomszédban vagy bárhol lesznek emberek akikkel nem akarsz beszélni de szinte minden nap fogsz.
De mondjuk azt jogilag se értem ez azért nem túl kevés ahhoz hogy egyáltalán eljárás induljon? Úgy értem elméletben fel is menthetik mert még csak tárgyalás lesz de ez így önmagában az eljáráshoz is kevésnek hangzik.
Persze, de mi van akkor, ha eleve azért szakított a nővel, mert természetellenesen tapadós volt és ez már a kapcsolatban sem működött? Persze, segítségre lehet szüksége a zaklatónak, de a zaklatottnak nem jár?
Na igen de az a probléma hogy ez itt az a kategória aminek még ahhoz is kevésnek kéne lennie hogy eljárás induljon. Úgy értem ha nem morálisan nézzük hanem jogilag ez azért már túl nagy állami beavatkozás és túl nagy intézkedési lehetőség az állam kezében hogy pusztán ennyi miatt eljárás indulhat valaki ellen. Ezen kívül ha morálisan nézzük és tegyük fel mondjuk a “zaklató “ tényleg zaklató lenne és a háza elé járna vagy kitudja még miket tenne azért akkor is van különbség mert abban az esetben a zaklató a labilis kiszolgáltatott személy még a zaklatott a nyugodt kiegyensúlyozott személy aki sokkal jobb helyzetben van mint a zaklató a ezért neki max csak egy kis idegességet okoz.
Ritkán mondok ilyet , de Robival teljesen egyet értek, kb tudtam is hogy mit fog mondani már az elején, és azon sem csodalkoznek ha lett volna már ilyen hekyzetben a sértett szerepében, meg ha nem is ennyire mániákusan :) Szóval véleményem szerint ő érzi is amit mond a témáról
Ez igazolja a hatalom Robi által vázolt problémakezelési stratégiáját: nyilván ilyen esetből van több, tehát erre kell nagyobb elrettentő erő. Aminek az is abszurditása, hogy az elrettentő erő csak racionális lénnyel szemben működik, míg ilyen esetekben nem azzal szemben alkalmazzák.
20:30 körül Mi érteleme egy olyan párkapcsolatba energiát fektetni, amely bármikor végetérhet? Ha igaza van a beszélőnek, akkor nem csoda, h miért olyan diszfunkcionális a mai párkapcsolat.
Nekem közel egy éve volt egy hasonló story kb 2 hónapon át.. Társkeresőn találkoztunk, pár napig beszéltünk, de már ott szembetűnő volt, hogy ez nekem sok. Majd illedelmesen mondtam, hogy nem szeretném folytatni. Erre ő annyit írt, hogy ő viszont igen. Rövidesen letiltottam, majd újból rám írt, új fiókból. Ezt játszotta egy ideig. Majd én ostoba egyszer kiírtam az instagramom (ez mondjuk később történt) a leírásomba.. Na onnantól nem volt visszaút. Kb 10-15 instaprofil, Facebook profil, saját nevén, kitalált ismerős néven.. Azzal is jött, hogy a pszichológusa szerint jót tenne neki, ha tartanánk a kapcsolatot stb..🙂
Fájdalmas, ha már nem szeretnek, fájdalmas, ha már inkább teher vagyok a másiknak, mint sem örömteli kapcsolódás... De még rosszabb, ha ennek ellenére párkapcsolatban marad velem, hogy nehogy kikészüljek... És élünk egy színjátékban még két-három évet, míg elkezdődik a szorongás, a testi tünetek, vagy csak a másik beleszeret valakibe... Szerintem a normális az, hogy a konfliktusainkat rendezni próbáljuk, nem hagyjuk ott a másikat szó nélkül. De sokszor nem megy tovább. És ha bármelyik fél úgy érzi, neki ez nem jó, elég volt, a másiknak ezt el kell fogadnia. Akkor is, ha kegyetlenül tud fájni. Voltam mindkét oldalon, szerencsére egyik helyzetben sem vesztettem el a józan eszem. 🙏 De nem mindenki ilyen szerencsés.
Igen de jogi eljárásra itt még csak lehetőség se kéne hogy legyen mert ez már túl nagy állami kontroll. Értem hogy a zaklatás ellen kell valami lehetőség bizonyos esetekben de ez azért mindenféleképpen nagyon kevésnek tűnik ahhoz hogy a jogi eljárás egyáltalán megkezdése elfogadható legyen. Sőt még az is kérdéses hogy kellene az illetőnek segítség mert lehet a hívásokat és az üzeneteket csak terápiában szánja maga számára mert úgy érzi megnyugtatja. Ennél azért szerintem több kell ahhoz hogy valakit “zaklatónak” nevezzünk.
@@vilagistene2939 Én csak abbagondolok bele, hogy ha valakivel én szakítottam, mert nem szeretnék vele együtt lenni, nem érzem, hogy összeillünk, esetleg bármi más történt vagy van az illetőben, ami miatt nekem negatív érzésekkel jár, ha ő az életem része marad, és minden nap hívna a kifejezett kérésem ellenére egy évig, az nekem is rettenetesen kényelmetlen lenne. Szerintem azért felelősek vagyunk, hogy emberi módon váljunk el a másiktól, de azért nem, hogy ő utána azzal hogyan birkózik meg... A jogi út biztosan nem megoldás... A megldás az lenne, ha lenne lehetőség önsimeretre alanyi jogon mindenkinek... De attól még rettenetesen megterhelő, ha valaki, akiről nem akarom, hogy a további életem része legyen, minden nap ír vagy felhív egy éven át... Ez adott esetben olyan megterhelő lehet pszichésen, ami már közvetve vagy közvetlenül károkat okoz... Sajnálom a lányt, de minden párkapcsolat, sőt, minden emberi kapcsolat alapja a közös beleegyezés és a közös szándék. Mi lenne, ha fordított esetben a férfi keresné a lányt, hogy szexeljenek ugyanúgy minden nap, mint amikor jártak... Hiszen a lány ehhez "szoktatta" a kapcsolat alatt... Számomra mindegy, hogy a kapcsolat melyik részéhez ragaszkodik, hiszen a kapcsolat végetért. A gyerekemnek is azt tanítom, hogy amihez két ember kell, ahhoz két ember beleegyezése kell (pl. bármilyen közös játék). Csak az egyik szándéka nem elég. És néha fájdalmas, amikor ez nem az elképzeléseink szerint alakul, de attól még egy így van rendjén.
Ott a pont hogy "gyalázatos a volt partneredre rendőrt küldeni", főként ha az a gyerekeid apja / anyja. Például kiderül-e hogy mennyi ideig tartott a párkapcsolat és hogy ért véget és az érzelmi részét még félre is téve, voltak-e szükségszerüen még közösen lezárásra váró közös ügyek, amit a "zaklatott" mondjuk ignorált. Lehet ez akár vagyoni (ház, adósság) eredetü, vagy monduk gyerekfelügyeleti jogi kérdés. Tegyük fel, hogy mi van abban az esetben, ha valaki egy két évtizedes kapcsolatot követően, a 2 kisgyermekeddel való kapcsolattartás egyeztetésével "folyamatosan zaklatja" a másik felet, mert az elköltözés után az "házon belül maradt" fél azonnal a teljes kapcsolat megszakitására törekszik a gyerekeiddel. Majd ezekért a gyerekeiddel való kapcsolatfelvételi / tartási kisérleteid miatt tesz rendőrségi feljelentéseket, mert a "magánéletét nem tartod tiszteletben" és zaklatod? Közel egy évi telefonnézegetés után a nagyon elszánt nyomozó(nő) nem talál elegendő bizonyitékot, de ezek után már nyilván elég nagy kockázat a közel egy éve nem látott gyerekeid utáni törekvésed. Van még a történetben mondjuk autoritás nélküli birósági rendszer, mely a metoo örjöngés fogságában van és nagyon elszánt női jogvédő háziorvos(nő), aki hamis vádak alapján körbe telefonál mindent hatóságot, amiről te csak egy év múlva szerzel tudomást igazából, mert senki nem értesit, de közben minden hatóság körbe körbe riasztja egymást.... A nagyon ritka és minden egyes alkalomért közelharc árán elért legalább alkalmi online elérés során (amit nyilván a "zaklatott áldozat" minden esetben rögzit és monitoroz) látod, ahogy a gyeekeid egyre zavartabbak és "gond" van.... Tudnék még csavarokat irni egy ilyen történethez..... Persze ez egy kitalált, fikciós történet, mondjuk egy távoli angliához hasonló országba helyezve......No de azért gondoljuk át..... Kicsit valahol már egyensúlyt és mértéket kéne találni az áldozatvédelem és az áldozati pózolással való örjöngés + visszaélés között, ahol lassan már ügyvéd kell ahhoz, hogy iránymutatást adjon ahhoz hogyan kell felvágottat kérni az eladótól, hogy abból ne legyen gond később...
Sziasztok Köszönöm a gondolatokat, a műsort. Reményem, h. jó helyen "utazok". - Legyenek szívesek a félelemről, illetőleg (és/vagy) a felelősségről, illetve az érettségről beszélgetős műsort készíteni. Talán szenvtelenség előre megköszönni, talán nem... köszönöm. - Megindokolná kérem Puzsér úr, h. miért kétségbeesés, és miért nem félelem, illetőleg jelen esetben mikor, melyik a dominánsabb, "görbítőbb". (Ugyanis nem kétségbeesés a dominánsabb a "teljes ciklusban", hanem a félelem, különféle tények, körülmények, ajándékozott/áldozott idő (szellem, lélek, test) következményei, és azok elmaradása miatt.) - Felelősséggel és annak kifejtésében (P.R.) szinte teljességében egyetértek, mégis megindokolná/elmagyarázná kérem, h. mi érteleme/elvi célja van magyar irodalmat, és történelmet tanítani, tanulni, számonkérni az iskolában? Van-e értelme, és haszna (!) az akadémiai értelmező szótárunknak? A fenti alapfogalmak (van néhány) köztudumású' fogalmak, szavak? Az érettségi a lexikális tudásról szól dominánsan vagy az IQ & EQ-ról ÉS a közös "alapkódról" (legyen a második legbonyolultabb, legyen ez a magyar nyelv), ami a fejünkben fut, és miért? (Az MI tudna szimpátia, szülők státusa (nem státusz) általi befolyásolás mentesen döntést hozni?) - A félelem vagy kétségbeesés tompítása, ill. szükséges mértékre rendeztetése erőszakkal is lehetséges, eddig nem fedeztünk/tártunk fel más, lényegesen hatékonyabb metodikát? - Sem az ember, sem az e-mber alapesetben nem hülye, szerelem esetében sem. Mikor elindul azon az úton valami megtetszik neki, ami erőteljesebb mint, ami nem. Valszeg' nem is tudja (még), h. mi, melyek nem. Ja, és mikor. Úgy olvastam, a lényünkben van remény, hiedelem, és egyéb tulajdonságok is. Szerintetek kellőképpen felfogjuk az Időt ("nem az időjárásból"), és a változást? Nem tapintatlanság okán szedtem gondolatjelekbe a felvetéseimet. Köszönöm, h. elolvasta.
Hétvégén engem is zaklattak telefonon, valami fickó, nem tudtam lerázni. Ötször hívott és mindig ezzel kezdte a rögzített vonalú hívást: "Karácsony Gergő vagyok, engedje meg.... "
Ez egy nagyon tartalmas és jó beszélgetés volt. Egyetlen észrevétel, hogy ez a fajta szélsőséges müködés, amit még csak éppen hogy érintett a beszélgetés az nem a magyar állam sajátja. Globális jelenség a "fejlett nyugaton" is.... mondjuk úgy, hogy biztos forrásból tudom :) Megérné kibőviteni a témát a gyerekelhelyezés kálváriájával, egy olyan partnerrel, aki a szétválás után, azonnal a másik fél eltörlésére törekszik a gyermek életéből. Felhasználva az állami szervek anomáliáját és biróságok autoritás nélküli müködését. Hozzávéve, hogyan nyomoritják meg igy generációk életét, akik (bocsánat hogy kimondom) de apa nélkül nőnek fel, de nyilván van a ritkább eset hogy az apa bánik el az anyával..... ami biztos, hogy a gyerek traumatizálódik egy életre.....
Van az a helyzet amikor fel kell jelenteni. Mert ha vége van egy kapcsolatnak vagy az ő vagy az én hibámból. De mikor egy év múlva még mindig nem tudja elfogadni, és már a másik partneremnek is terhes, akkor már én is feljelentést tennék. Tudom milyen az hogy az embernek tartania kell hogy jött e még aludtam nemfogadott hívás, sms, és milyen sms, mivel fog legközelebb felidegesíteni. És hova fog ez begyűrüzni...
De ez diktatúra. Az államnak ebbe nem szabad beleszólnia. Mindenkinek joga van azt csinálni amit akar amég azzal a másik jogait nem sérti meg. A másik jogainak megsértése nem az érzéseinél kezdődik vagy ott hogy felbosszant hanem ha fizikálisan bántalmaz vagy a személyiségi jogaidat sérti meg esetleg a tulajdonodat.
Én másodkézből tapasztaltam egy olyan esetet, hogy miután a srác letiltotta a lány számát, utána az apját hívogatta, meg napi 1 képeslapot küldött. Mindez kb fél évig zajlott. Szerintem pont az ellenkezőjét kellene tenni, emelt fővel megmutatni, hogy egyedül is megállok a lábamon. Ez még impozáns is lehet a másik fél számára egy idő elteltével. De a folyamatos zaklatás, az nagyon creepy. Visszataszító, gusztustalan.
Csajszimmal szakítottam novemberben. Követő év júniusáig próbált visszakéredzkedni, olykor "csak" az ágyba. Jelentettem volna fel _szexuális_ zaklatásért? :(
és mi van azzal amikor ez a fajta zaklatás eléri azt a szinte hogy megöli szerelemféltésből. Vagy a közös gyerekeket?! Mind kettőre volt példa nem is egy. Ha valaki ilyen szinten nem tud elengedni, oda segítség kell mindkét félnek. A szeretet, meg a függés az két különböző dolog. A zaklatás a mai hatályos törvények szerint bűntettnek minősül.
@@balazs6457 Ez nem személyre szabott elemzés, hanem a megismert részletek alapján egy általános vélemény. De így sem értek vele egyet. Nagyon egyoldalúan a zaklató pártján áll.
Ha nem jön legalább 110 lájk a facebook adatlapján a szakítás után kirakott bölcs idézetes posztokra, akkor automatikusan jönnie kéne a rendőrségnek és irgalmatlanul szájbaverni azt, aki szakított. Mert hát nehogymár, értitek, nem azért szenved lelki sérüléseket valaki, hogy ne dőljenek rá a lájkok.
nagyon határeset a kérdés... ez olyan, mint a munkahelyi flört és a zaklatás... kissé furcsán hangzik, de a fogadó fél hozzáállása dönti el, amit nem mindig lehet egyértelműendekódolni... ...ebből fakadóan nyilván körültekintően kellene eljárni, ami mondjuk egy munkahelyen egyszerűbb, de egy szerelmi kapcsolat végén ritkán ésszerű és körültekintő az átlagos ember... :/ ...vékony a határ a reménytelenül tántoríthatatlan romantikus elhivatottság és az őrült zaklatás között... :/
Azért nem igazán. Mondjuk azt hogy ez egyértelműen az egyik sem kategória mert a zaklatástól távol van de ez nem romantikus elhivatottság hanem egyszerűen csak nem tudja elfogadni hogy vége. Bár a párkapcsolatok engem nem érdekelnek ezért csak jogi szempontból nézem és ennek egyértelműen kevésnek kéne lennie egy eljárás megindításához. Nem jó ha ekkora hatalmat adunk az állam kezébe.
Olyan szinten túlbonyolítanak minden párkapcsolati kérdést. Jó lenne, ha nem három szexuálisan frusztrált ember beszélne ezekől a nyilvánosságban. (a Szabó Eszter erőszakosságáról ne is beszéljünk...) Sosem volt bajom a nőkkel, utasítottak is vissza nem egyszer, meg édeshármasoztam is (+2 nő) nem egyszer, és most boldog kapcsolatban élek. Egyszerűen annyi itt a dolog, hogy ha tetszik valaki, tapintatosan kifejezem (ezt érezni KELL tudni, hogy kinél hol vannak a határok, nincsenek standardek, mindenkinél másként vannak), és a másik dönt. A döntést pedig elfogadom és tiszteletben tartom, akkor is, ha esetleg fáj. De ez a fájdalom nem uralkodik el rajtam, ha amúgy szorgalmasan csinálom a dolgomat, produktívan élek. Tovább lépek és ennyi. Azok, akik nem tudnak lezárni egy kapcsolatot, egyszerűen csak mindent egy lapra tettek fel, ki akarják a másikból erőszakolni azt, amire ők vágynak, és eldobják minden méltóságukat. Ez ennyire egyszerű. Nem kell agyon analizálni...
Rendben de ehhez miért is kell az állam? Miért kell ilyen erős állami beavatkozás az emberek életébe? Most lehet arról a személyről véleményed aki ki akarja erőszakolni a másiktól hogy legyen vele kapcsolatban de ez így önmagában kevés. Ehhez joga kell hogy legyen amennyiben nem nyúl semmilyen illegális eszközhöz hiszen telefonon bárkit felhívni vagy üzenetet küldeni bárkinek teljesen legális.
@@vilagistene2939 ők beszélnek rendőrségi ügyről, nem én. Viszont, ha egy ilyen féltékenységi magánakció becsületsértésbe, vagy komoly fenyegetésbe torkollik, akkor lehessen segítséget kérni.
Én is kizárólag jogilag néztem de nekem pont az a véleményem hogy nagy probléma van ott ha már olyan erős az állami kontroll hogy egy ilyen esetbe is bele avatkozhat.
Bármi volt ezen példa szakítás oka, engem az ragadott meg, hogy Róbert mennyire heves empátiával láttad meg a mélyét egy ember érzelmeinek! Videóról videóra kedvelem meg egyre jobban a látásmódod emberekkel, élettel, politikával kapcsolatban! Nagyon erős és egyenes álláspontot képviselsz, amit sokan nem vállalnak ha látnak is, még többen nem is látják az irányokat sem. Köszönet, hogy erős hangként szólalsz fel sokak helyett sok témában!
Robi nagyon megérti a hölgyet, feltételezem volt már hasonló helyzetben.
Robi skorpió...
Robinak kéne egy jó terapeuta, aki segít neki kikezelni, a szakítással kapcsolatos mélyen gyökerező traumáit. Már korábbi beszélgetésekből is lejött, hogy ez egy nagyon érzékeny pont számára. Nehogy mar bámlyen szinten is normális legyen, napi 1-2 üzenet. Robi meg úgy beszél a dologról, mintha a nő csak egy "Boldog Szülinapot" üzit dobbot volna az idővonalára. Elve nem tudjuk, hogy hogyan végződött a kapcsolat, es hogy az uzenetek milyen tartalmúak voltak. Ez a zaklatas, meg alsó hangon is bosszantó, de egy idő útán meg kifejezetten ilyesztő. Ebben élni nap mit nap nagyon stresszes, es ez a zaklatott fél egész életére kihat. Én nem kárhoztatom, a férfit mert nem várta meg, amíg "vér folyik". Mert nem ritkán ez a vége. És ha tegyük fel, nem fajul idáig, akkor is ott van a fejében, hogy mi van ha most. Ha minden egyes telefon pittyenésre egekbe szökik a pulzusod, és a kortozol szinted, az röved távon kikészít testileg és lelkileg.
Vegezetü meg szerintem abban egyet érthetünk, hogy ha valaki EGY ÉVIG nem erti meg, hogy vége és folyamatosan, üzenetekkel hívásokkal bombáz, ott valami nincs rendben.
Éppen ellenkezőleg. Pont az a probléma hogy ez még távolról sem nevezhető “zaklatásnak” és nem kéne hogy jogi eljárásra lehetőség legyen. Miért lenne olyan szélsőséges napi 1-2 üzenet (teljesen témán kívül vagyok nem érdekelnek a párkapcsolatok és nem is akarok ezért elfogulatlan személy vagyok) meg hívás? Na de ami fontosabb miért is nincs ehhez joga? Talán Észak-Koreában élünk? Tartalomtól függetlenül én a teljes szólásszabadságot támogatom tehát bármit is ír joga van hozzá. Az rendben van hogy a zaklatásba előbb utóbb be kéne avatkozni de üzeneteket küldeni és felhívni embereket jogod van ez nem illegális tevékenység, ha a másik fél nem akarja tiltson le! Ha ez sem jön be számot is cserélhet. Az üzenetek meg csak üzenetek ha nem érdekel nem olvasod. Napi 1-2 hívás és üzenet meg csak napi rutinnak tűnik, ez miért volna annyira nem normális? Mármint nem azt mondom hogy normális de azon kívül hogy tovább kellene lépnie igazából ezzel nem pazarol el túl sok időt a saját napjából. Ahhoz hogy valamit nem normálisnak nevezz ahhoz annak a tevékenységnek el kell érnie egy bizonyos szintet például önmagát vagy másokat veszélyezteti vele az illető vagy az egész napját az adott tevékenységre áldozza mint egy megszállott. Az hogy napi 1-2 hívás és üzenet küldés történik csak annyi hogy nem lépett túl az adott személyen de azért nem igazán a zaklatás kategória. Amikor már ezen a szinten is lehetőséget adsz az államnak hogy bele szóljon az emberek életébe az hatalmas probléma. Nem arról van szó hogy semmilyen törvény ne legyen a zaklatás ellen vagy hogy ez mindig rendben van de azért azt még neked is be kéne látnod hogy ez önmagában nagyon kevés.
Nem csak azt,hanem ,hogy nem tud nemet mondani. Az borzalmas lehet 😿. Sajnàlom ezért 😿
@@vilagistene2939Ha én valakivel nem akarok beszélni és annak ellenére erősködik akkor az zaklatás.
Hogy ennek az ő betegsege vagy simán a gyerekessége az oka az már nem rám tartozik.
Azert a volt baratnodre rahivatni a rendoroket mert felhivogat akkor is egy geci dolog. Ha annyira szerencsetlen vagy ferfi letedre hogy az egekbe szokik a kortizolod az ex baratnod utan akkor lecsereled a szamodat ahelyett hogy a birosagra jarkalsz.
@@Terminator-we3vpEz nem így működik. Az élet nem kívánság műsor nem te döntöd el hogy kivel beszélsz kivel nem és hogy kik tartoznak az életedbe. Mármint persze azt hogy válaszolsz e vagy reagálsz e arra hogy valaki beszél hozzád azt eldöntheted de szólásszabadság van. Ezen kívül felhívni is bárkinek joga van téged, ha nem tetszik tiltsd le a számot vagy cseréld le a sajátod és ne reagálj az üzenetekre! Viszont akár a munkahelyen, szomszédban vagy bárhol lesznek emberek akikkel nem akarsz beszélni de szinte minden nap fogsz.
Másodszor hallgatom, Robi brilliáns elemzést adott a " zaklató" hölg viselkedését illetően.
De mondjuk azt jogilag se értem ez azért nem túl kevés ahhoz hogy egyáltalán eljárás induljon? Úgy értem elméletben fel is menthetik mert még csak tárgyalás lesz de ez így önmagában az eljáráshoz is kevésnek hangzik.
Persze, de mi van akkor, ha eleve azért szakított a nővel, mert természetellenesen tapadós volt és ez már a kapcsolatban sem működött? Persze, segítségre lehet szüksége a zaklatónak, de a zaklatottnak nem jár?
Na igen de az a probléma hogy ez itt az a kategória aminek még ahhoz is kevésnek kéne lennie hogy eljárás induljon. Úgy értem ha nem morálisan nézzük hanem jogilag ez azért már túl nagy állami beavatkozás és túl nagy intézkedési lehetőség az állam kezében hogy pusztán ennyi miatt eljárás indulhat valaki ellen. Ezen kívül ha morálisan nézzük és tegyük fel mondjuk a “zaklató “ tényleg zaklató lenne és a háza elé járna vagy kitudja még miket tenne azért akkor is van különbség mert abban az esetben a zaklató a labilis kiszolgáltatott személy még a zaklatott a nyugodt kiegyensúlyozott személy aki sokkal jobb helyzetben van mint a zaklató a ezért neki max csak egy kis idegességet okoz.
Ritkán mondok ilyet , de Robival teljesen egyet értek, kb tudtam is hogy mit fog mondani már az elején, és azon sem csodalkoznek ha lett volna már ilyen hekyzetben a sértett szerepében, meg ha nem is ennyire mániákusan :) Szóval véleményem szerint ő érzi is amit mond a témáról
Eszter is érzi . 👍🏼 Nagyon is. 😀 Ez tök jó 🤩
Amugy ráadásul a Btk.-ban a zaklatás minősített esete, ha volt élettársad/házastársad sérelmére követed el.
Ez igazolja a hatalom Robi által vázolt problémakezelési stratégiáját: nyilván ilyen esetből van több, tehát erre kell nagyobb elrettentő erő. Aminek az is abszurditása, hogy az elrettentő erő csak racionális lénnyel szemben működik, míg ilyen esetekben nem azzal szemben alkalmazzák.
20:30 körül
Mi érteleme egy olyan párkapcsolatba energiát fektetni, amely bármikor végetérhet? Ha igaza van a beszélőnek, akkor nem csoda, h miért olyan diszfunkcionális a mai párkapcsolat.
Nekem közel egy éve volt egy hasonló story kb 2 hónapon át.. Társkeresőn találkoztunk, pár napig beszéltünk, de már ott szembetűnő volt, hogy ez nekem sok. Majd illedelmesen mondtam, hogy nem szeretném folytatni. Erre ő annyit írt, hogy ő viszont igen. Rövidesen letiltottam, majd újból rám írt, új fiókból.
Ezt játszotta egy ideig. Majd én ostoba egyszer kiírtam az instagramom (ez mondjuk később történt) a leírásomba..
Na onnantól nem volt visszaút. Kb 10-15 instaprofil, Facebook profil, saját nevén, kitalált ismerős néven.. Azzal is jött, hogy a pszichológusa szerint jót tenne neki, ha tartanánk a kapcsolatot stb..🙂
Fájdalmas, ha már nem szeretnek, fájdalmas, ha már inkább teher vagyok a másiknak, mint sem örömteli kapcsolódás... De még rosszabb, ha ennek ellenére párkapcsolatban marad velem, hogy nehogy kikészüljek... És élünk egy színjátékban még két-három évet, míg elkezdődik a szorongás, a testi tünetek, vagy csak a másik beleszeret valakibe...
Szerintem a normális az, hogy a konfliktusainkat rendezni próbáljuk, nem hagyjuk ott a másikat szó nélkül. De sokszor nem megy tovább. És ha bármelyik fél úgy érzi, neki ez nem jó, elég volt, a másiknak ezt el kell fogadnia. Akkor is, ha kegyetlenül tud fájni.
Voltam mindkét oldalon, szerencsére egyik helyzetben sem vesztettem el a józan eszem. 🙏 De nem mindenki ilyen szerencsés.
😢
Igen de jogi eljárásra itt még csak lehetőség se kéne hogy legyen mert ez már túl nagy állami kontroll. Értem hogy a zaklatás ellen kell valami lehetőség bizonyos esetekben de ez azért mindenféleképpen nagyon kevésnek tűnik ahhoz hogy a jogi eljárás egyáltalán megkezdése elfogadható legyen. Sőt még az is kérdéses hogy kellene az illetőnek segítség mert lehet a hívásokat és az üzeneteket csak terápiában szánja maga számára mert úgy érzi megnyugtatja. Ennél azért szerintem több kell ahhoz hogy valakit “zaklatónak” nevezzünk.
@@vilagistene2939 Én csak abbagondolok bele, hogy ha valakivel én szakítottam, mert nem szeretnék vele együtt lenni, nem érzem, hogy összeillünk, esetleg bármi más történt vagy van az illetőben, ami miatt nekem negatív érzésekkel jár, ha ő az életem része marad, és minden nap hívna a kifejezett kérésem ellenére egy évig, az nekem is rettenetesen kényelmetlen lenne.
Szerintem azért felelősek vagyunk, hogy emberi módon váljunk el a másiktól, de azért nem, hogy ő utána azzal hogyan birkózik meg...
A jogi út biztosan nem megoldás... A megldás az lenne, ha lenne lehetőség önsimeretre alanyi jogon mindenkinek...
De attól még rettenetesen megterhelő, ha valaki, akiről nem akarom, hogy a további életem része legyen, minden nap ír vagy felhív egy éven át... Ez adott esetben olyan megterhelő lehet pszichésen, ami már közvetve vagy közvetlenül károkat okoz...
Sajnálom a lányt, de minden párkapcsolat, sőt, minden emberi kapcsolat alapja a közös beleegyezés és a közös szándék.
Mi lenne, ha fordított esetben a férfi keresné a lányt, hogy szexeljenek ugyanúgy minden nap, mint amikor jártak... Hiszen a lány ehhez "szoktatta" a kapcsolat alatt...
Számomra mindegy, hogy a kapcsolat melyik részéhez ragaszkodik, hiszen a kapcsolat végetért.
A gyerekemnek is azt tanítom, hogy amihez két ember kell, ahhoz két ember beleegyezése kell (pl. bármilyen közös játék). Csak az egyik szándéka nem elég. És néha fájdalmas, amikor ez nem az elképzeléseink szerint alakul, de attól még egy így van rendjén.
Ott a pont hogy "gyalázatos a volt partneredre rendőrt küldeni", főként ha az a gyerekeid apja / anyja. Például kiderül-e hogy mennyi ideig tartott a párkapcsolat és hogy ért véget és az érzelmi részét még félre is téve, voltak-e szükségszerüen még közösen lezárásra váró közös ügyek, amit a "zaklatott" mondjuk ignorált. Lehet ez akár vagyoni (ház, adósság) eredetü, vagy monduk gyerekfelügyeleti jogi kérdés.
Tegyük fel, hogy mi van abban az esetben, ha valaki egy két évtizedes kapcsolatot követően, a 2 kisgyermekeddel való kapcsolattartás egyeztetésével "folyamatosan zaklatja" a másik felet, mert az elköltözés után az "házon belül maradt" fél azonnal a teljes kapcsolat megszakitására törekszik a gyerekeiddel. Majd ezekért a gyerekeiddel való kapcsolatfelvételi / tartási kisérleteid miatt tesz rendőrségi feljelentéseket, mert a "magánéletét nem tartod tiszteletben" és zaklatod? Közel egy évi telefonnézegetés után a nagyon elszánt nyomozó(nő) nem talál elegendő bizonyitékot, de ezek után már nyilván elég nagy kockázat a közel egy éve nem látott gyerekeid utáni törekvésed. Van még a történetben mondjuk autoritás nélküli birósági rendszer, mely a metoo örjöngés fogságában van és nagyon elszánt női jogvédő háziorvos(nő), aki hamis vádak alapján körbe telefonál mindent hatóságot, amiről te csak egy év múlva szerzel tudomást igazából, mert senki nem értesit, de közben minden hatóság körbe körbe riasztja egymást.... A nagyon ritka és minden egyes alkalomért közelharc árán elért legalább alkalmi online elérés során (amit nyilván a "zaklatott áldozat" minden esetben rögzit és monitoroz) látod, ahogy a gyeekeid egyre zavartabbak és "gond" van.... Tudnék még csavarokat irni egy ilyen történethez..... Persze ez egy kitalált, fikciós történet, mondjuk egy távoli angliához hasonló országba helyezve......No de azért gondoljuk át..... Kicsit valahol már egyensúlyt és mértéket kéne találni az áldozatvédelem és az áldozati pózolással való örjöngés + visszaélés között, ahol lassan már ügyvéd kell ahhoz, hogy iránymutatást adjon ahhoz hogyan kell felvágottat kérni az eladótól, hogy abból ne legyen gond később...
Sziasztok
Köszönöm a gondolatokat, a műsort. Reményem, h. jó helyen "utazok".
- Legyenek szívesek a félelemről, illetőleg (és/vagy) a felelősségről, illetve az érettségről beszélgetős műsort készíteni. Talán szenvtelenség előre megköszönni, talán nem... köszönöm.
- Megindokolná kérem Puzsér úr, h. miért kétségbeesés, és miért nem félelem, illetőleg jelen esetben mikor, melyik a dominánsabb, "görbítőbb". (Ugyanis nem kétségbeesés a dominánsabb a "teljes ciklusban", hanem a félelem, különféle tények, körülmények, ajándékozott/áldozott idő (szellem, lélek, test) következményei, és azok elmaradása miatt.)
- Felelősséggel és annak kifejtésében (P.R.) szinte teljességében egyetértek, mégis megindokolná/elmagyarázná kérem, h. mi érteleme/elvi célja van magyar irodalmat, és történelmet tanítani, tanulni, számonkérni az iskolában? Van-e értelme, és haszna (!) az akadémiai értelmező szótárunknak? A fenti alapfogalmak (van néhány) köztudumású' fogalmak, szavak? Az érettségi a lexikális tudásról szól dominánsan vagy az IQ & EQ-ról ÉS a közös "alapkódról" (legyen a második legbonyolultabb, legyen ez a magyar nyelv), ami a fejünkben fut, és miért? (Az MI tudna szimpátia, szülők státusa (nem státusz) általi befolyásolás mentesen döntést hozni?)
- A félelem vagy kétségbeesés tompítása, ill. szükséges mértékre rendeztetése erőszakkal is lehetséges, eddig nem fedeztünk/tártunk fel más, lényegesen hatékonyabb metodikát?
- Sem az ember, sem az e-mber alapesetben nem hülye, szerelem esetében sem. Mikor elindul azon az úton valami megtetszik neki, ami erőteljesebb mint, ami nem. Valszeg' nem is tudja (még), h. mi, melyek nem. Ja, és mikor. Úgy olvastam, a lényünkben van remény, hiedelem, és egyéb tulajdonságok is. Szerintetek kellőképpen felfogjuk az Időt ("nem az időjárásból"), és a változást?
Nem tapintatlanság okán szedtem gondolatjelekbe a felvetéseimet.
Köszönöm, h. elolvasta.
Hétvégén engem is zaklattak telefonon, valami fickó, nem tudtam lerázni. Ötször hívott és mindig ezzel kezdte a rögzített vonalú hívást: "Karácsony Gergő vagyok, engedje meg.... "
:-D
Mindegyikőtöknek igaza van,a szemszög adott de nem lehet ezt îgy kívülről teljesen meghatàrozni!Jó volt hallgatni viszont!
Ez egy nagyon tartalmas és jó beszélgetés volt. Egyetlen észrevétel, hogy ez a fajta szélsőséges müködés, amit még csak éppen hogy érintett a beszélgetés az nem a magyar állam sajátja. Globális jelenség a "fejlett nyugaton" is.... mondjuk úgy, hogy biztos forrásból tudom :) Megérné kibőviteni a témát a gyerekelhelyezés kálváriájával, egy olyan partnerrel, aki a szétválás után, azonnal a másik fél eltörlésére törekszik a gyermek életéből. Felhasználva az állami szervek anomáliáját és biróságok autoritás nélküli müködését. Hozzávéve, hogyan nyomoritják meg igy generációk életét, akik (bocsánat hogy kimondom) de apa nélkül nőnek fel, de nyilván van a ritkább eset hogy az apa bánik el az anyával..... ami biztos, hogy a gyerek traumatizálódik egy életre.....
Van az a helyzet amikor fel kell jelenteni.
Mert ha vége van egy kapcsolatnak vagy az ő vagy az én hibámból. De mikor egy év múlva még mindig nem tudja elfogadni, és már a másik partneremnek is terhes, akkor már én is feljelentést tennék.
Tudom milyen az hogy az embernek tartania kell hogy jött e még aludtam nemfogadott hívás, sms, és milyen sms, mivel fog legközelebb felidegesíteni.
És hova fog ez begyűrüzni...
De ez diktatúra. Az államnak ebbe nem szabad beleszólnia. Mindenkinek joga van azt csinálni amit akar amég azzal a másik jogait nem sérti meg. A másik jogainak megsértése nem az érzéseinél kezdődik vagy ott hogy felbosszant hanem ha fizikálisan bántalmaz vagy a személyiségi jogaidat sérti meg esetleg a tulajdonodat.
Én másodkézből tapasztaltam egy olyan esetet, hogy miután a srác letiltotta a lány számát, utána az apját hívogatta, meg napi 1 képeslapot küldött. Mindez kb fél évig zajlott.
Szerintem pont az ellenkezőjét kellene tenni, emelt fővel megmutatni, hogy egyedül is megállok a lábamon. Ez még impozáns is lehet a másik fél számára egy idő elteltével. De a folyamatos zaklatás, az nagyon creepy. Visszataszító, gusztustalan.
Nem férfi, aki feljelenti az exét. Kezelje a helyzetet
Csajszimmal szakítottam novemberben. Követő év júniusáig próbált visszakéredzkedni, olykor "csak" az ágyba. Jelentettem volna fel _szexuális_ zaklatásért? :(
Robi megint fogy?
Az mennyire lejön , hogy oszkárnak sose törték össze a szívét a puzsérét meg valószinű, hogy már igen. . .
0:30.... Jah. Az Önfeladás Őrülete.....így törtènik....
És mit gondoltok arról hogyha a férfi zaklatta volna a nőt?
Ugyanezt.
Igazad van. Jobban elítéljük a férfi zaklatót, mint a nőit.
és mi van azzal amikor ez a fajta zaklatás eléri azt a szinte hogy megöli szerelemféltésből. Vagy a közös gyerekeket?! Mind kettőre volt példa nem is egy. Ha valaki ilyen szinten nem tud elengedni, oda segítség kell mindkét félnek. A szeretet, meg a függés az két különböző dolog. A zaklatás a mai hatályos törvények szerint bűntettnek minősül.
9:07 Ahogy Eszter ránész Oszira... 👀
12:39 Megint. 🙄 "Reménytelen."
@@zsuzsolt4941Igen. 😂 Szabó Eszter énekes.
nettó hülyeség amit mond, tekintve hogy fogalmunk sincs az adott eset részleteiről
@@balazs6457 Ez nem személyre szabott elemzés, hanem a megismert részletek alapján egy általános vélemény. De így sem értek vele egyet. Nagyon egyoldalúan a zaklató pártján áll.
@@trob83 pont ezért rossz az elemzése, mert az ő elképzelése alapján személyre szabta és véleményt formált
@@trob83Igen és nagyon szép az énekhangja is😊💕👍🏼
Ha nem jön legalább 110 lájk a facebook adatlapján a szakítás után kirakott bölcs idézetes posztokra, akkor automatikusan jönnie kéne a rendőrségnek és irgalmatlanul szájbaverni azt, aki szakított.
Mert hát nehogymár, értitek, nem azért szenved lelki sérüléseket valaki, hogy ne dőljenek rá a lájkok.
10:34 Zseniális, ez a Rókás hasonlat.....
Vagy 5 percig röhögtem teljesen önkívületi állapotba, annyira betalált.
nagyon határeset a kérdés... ez olyan, mint a munkahelyi flört és a zaklatás... kissé furcsán hangzik, de a fogadó fél hozzáállása dönti el, amit nem mindig lehet egyértelműendekódolni...
...ebből fakadóan nyilván körültekintően kellene eljárni, ami mondjuk egy munkahelyen egyszerűbb, de egy szerelmi kapcsolat végén ritkán ésszerű és körültekintő az átlagos ember... :/
...vékony a határ a reménytelenül tántoríthatatlan romantikus elhivatottság és az őrült zaklatás között... :/
Azért nem igazán. Mondjuk azt hogy ez egyértelműen az egyik sem kategória mert a zaklatástól távol van de ez nem romantikus elhivatottság hanem egyszerűen csak nem tudja elfogadni hogy vége. Bár a párkapcsolatok engem nem érdekelnek ezért csak jogi szempontból nézem és ennek egyértelműen kevésnek kéne lennie egy eljárás megindításához. Nem jó ha ekkora hatalmat adunk az állam kezébe.
Olyan szinten túlbonyolítanak minden párkapcsolati kérdést. Jó lenne, ha nem három szexuálisan frusztrált ember beszélne ezekől a nyilvánosságban. (a Szabó Eszter erőszakosságáról ne is beszéljünk...)
Sosem volt bajom a nőkkel, utasítottak is vissza nem egyszer, meg édeshármasoztam is (+2 nő) nem egyszer, és most boldog kapcsolatban élek.
Egyszerűen annyi itt a dolog, hogy ha tetszik valaki, tapintatosan kifejezem (ezt érezni KELL tudni, hogy kinél hol vannak a határok, nincsenek standardek, mindenkinél másként vannak), és a másik dönt. A döntést pedig elfogadom és tiszteletben tartom, akkor is, ha esetleg fáj.
De ez a fájdalom nem uralkodik el rajtam, ha amúgy szorgalmasan csinálom a dolgomat, produktívan élek. Tovább lépek és ennyi.
Azok, akik nem tudnak lezárni egy kapcsolatot, egyszerűen csak mindent egy lapra tettek fel, ki akarják a másikból erőszakolni azt, amire ők vágynak, és eldobják minden méltóságukat. Ez ennyire egyszerű. Nem kell agyon analizálni...
Rendben de ehhez miért is kell az állam? Miért kell ilyen erős állami beavatkozás az emberek életébe? Most lehet arról a személyről véleményed aki ki akarja erőszakolni a másiktól hogy legyen vele kapcsolatban de ez így önmagában kevés. Ehhez joga kell hogy legyen amennyiben nem nyúl semmilyen illegális eszközhöz hiszen telefonon bárkit felhívni vagy üzenetet küldeni bárkinek teljesen legális.
@@vilagistene2939 ők beszélnek rendőrségi ügyről, nem én.
Viszont, ha egy ilyen féltékenységi magánakció becsületsértésbe, vagy komoly fenyegetésbe torkollik, akkor lehessen segítséget kérni.
Keserű Méz
Oszkár jogi narratívákat használ folyamatosan.
Feltételezem, sosem volt valódi mély partneri kapcsolata.
Én is kizárólag jogilag néztem de nekem pont az a véleményem hogy nagy probléma van ott ha már olyan erős az állami kontroll hogy egy ilyen esetbe is bele avatkozhat.