Igen jól mondja Gábor!Az önismeretet nem lehet megúszni.Ez az alfája és az omegája mindennek! Az emlékbecsapódásokkal stb.. szakember segítsége nélkül ,vajmi kevés esély van a harmóniára két ember közt. Azért van ez a sok őrület,mert addig eljutni sem könnyű ,hogy azt megértsük: az ÉLET és az ittlétünk értelme nem más,mint maga a LÉTEZÉS! A magyar nyelv milyen szépen fogalmazza meg: LÉTige - VAN ság = LÉTEZÉS! Ennyi az értelme! Vagyunk létezünk! Ez a kincsünk! Azt meg, hogy hogyan csináljuk az más kérdés....
Fantasztikusan jó beszélgetés volt, egész nap hallgattam volna...a másik pedig ami a lényeg, minden szava kedves Gábor igaz volt .Köszönöm szépen, hogy hallhattam🙏👍👏 Lehetőség esetleg párkapcsolati továbbképzés elsajátításához lehetséges?Ha kapok választ előre is szívből köszönöm 😊
Az oszinteseggel nem ertek egyet. Szoval ha az elso oszinte gondolat utan leertekeles van.. es akkor hu kovetkezonek mar maskepp mondom. Dehogy mondom maskepp. Az akkor nem az en emberem es ennyi. Ez az ismerkedes eleje. Ha valaki igy reagal, akkor kesobb is ugy fog. Akkor nem kell foglalkozni ilyen emberrel es pazarolni az idomet. Keresni kell azt az embert, akivel tenyleg egyeznek a dolgok.
Sok mindenben ugyanazon a véleményen vagyok, mint az interjúalany: 1:On-line ismerkedés téma: azt szerintem minden normálisan gondolkodó ember úgy gondolja, hogy személyesség nem hagyható ki belőle. 2. Én is azt gondoltam anno fiatalon, amikor jelenlegi gyerekeim apját megismertem, elegendő a leglényegesebb dolgokat ugyanúgy gondolni, de rá kellett döbbennem 19 év együttlét után, hogy egy kapcsolatba nemcsak az az elégséges kell hogy benne legyen, hogy nagyjából egy a nézetünk a fontosabbakról. Ez a hasonlóság elve - szerintem -:hasonló a hasonlónak örül. A másik komplemeterjének, kiegészítőjének lenni, és megfelelő arányban, az legalább annyira fontos - erre jöttem rá. És ez adott esetben azt is jelentheti, hogy van amiben ellentétje vagyok a másiknak. (Ha azt tartom helyes gondolkodásnak pl: ha az egyik fél a nudistaság mellett van, már csak azért is meg kell mutassam, hogy van, aki nem így gondolkodik).3. Azt is igaznak vélem, hogy a másik változni fog a szerelmemtől gondolat nem fog működni, legalábbis ebben reménykedni csak akkor lehet, ha nem egy régóta fennálló, idült és nagyfokú szenvedélybetegségből akarja kinevelni a másikat, és csak , ha a "kigyógyító hatás" - a szenvedélybetegségben érintett felet, a nagyonfiatal felnőtt korban éri, akkor esetlegesen lehet eredményesség. 4.Szeretet kérdéskör: Amikor ismerkedés volt az elsődleges érdeklődési területem, tizenéves és fiatal felnőtt koromban, azt mindig is alapnak vettem - azt gondoltam, a másik is . (Korunk hülyesége, hogy manapság erre direkt bizonyítékot várnak el( pl. facebookon legyen követői csoportod, mert anélkül nem látszik, hogy szeretnek téged stb.)
Kedves Gábor, Tíz évig éltem egy olyan házasságban aminek az utolsó két éve társas magánnyá korcsosult. Külön szoba,testi kapcsolat mentesen kevés kommunikációval. Nem volt jó,de megtaláltam önmagam és megtanultam magammal jóban lenni,intézni a dolgaim. Aztán jött egy csodálatos fiatal férfi az életemben. Becsapott a villám,minden borult érte,nem bántam meg együtt élünk,összeházasodtunk. Sokszor szóvá teszi,hogy én tudok egyedül is élni. Tudtam de milyen áron. Néha vitázik velem ezen.
De jó...! - Korábban még sosem hallottam ennek az embernek a nevét. Most viszont megörültem, hogy rábukkantam erre a videóra, mert megnyugodtam: nem ért engem semmi veszteség azáltal, hogy mindezidáig kimaradt az életemből... Tiszta mázli, hogy eddig csak "33,000" (a saját honlapjáról átvett adat!), vagyis 33 egész embert sikerült eddig kiképeznie... Minden remény megvan tehát arra, hogy sosem hoz össze a 'jó sorsom' egyetlennel sem a 33-ból.
Végzettség nélküli embereknek szokásuk magukat direkt vagy indirekt módon méricskélni olyanokhoz, akik tanulták is a szakmájukat... :) ettől függetlenül józan, pozitív, nem kártékony, amit mond, és van egy egyedi látásmódja.
Kedves Gábor! Elképesztően jó gondolatok, a legjobb lenne ha már fiatal korban, párválasztás előtt eljutnának ezek a gondolatok. Hozzánk sajnos nem jutott el anno hiába hívő múlt. Amely egyházaknak legjobban kellene közvetíteni, képtelenek, alkalmatlanok rá és ezt látom a gyerekeimen is, pedig van hittan az iskolában, inkább elfordulnak! Az egyházak maguk hiteltelenné váltak, mivel Jancsi és Juliska szinten ragadtak és itt nagy tisztelet Pál Feri atyának aki tudta ötvözni a tudományt a hitvilággal. Egy egész generáció, társadalom szenvedi ezt a problémát. Ha már benne vagyunk a problémában, egy dolgot hiányolok ebből a beszélgetésből is, mint sok más önismereti anyagból, az a család kérdése. Ott ahol már gyerekek vannak, az nem 2 emberről szól! Ugyan a gyerek érdekelt abban, hogy béke, nyugalom legyen a szülők között, de a mi párkapcsolati problémáink számukra nem probléma, nekik anya és apa van, akitők biztonságot, stabilitást, gondoskodást, segítséget, szeretetet várnak. Amikor ez mindkettő szülőtől megvan feléjük, de a párkapcsolat nem jól működik, itt kezdődik az igazi feladat. A válás, a hétvégi szülőség, új apuka-anyuka kinek opció? Mindig David R. Hawkins tudattérképe jut eszembe, mely harmonizál a vallási tanításokkal és a pszichológia tudományával is. Büszkeség, harag, félelem, féltékenység, irigység, birtoklás, gyermekek birtoklása, áldozati szerep, szerfüggőség, apátia szintjén nincs építkezés, csak rombolás. Nagy kérdés számomra, ha el is jut valaki a felismerés, önfejlesztés szintjére, milyen arányban és mennyi idő alatt lehet eljutni tartósan legalább az elfogadásig és akkor még hol vagyunk a feltétel nélküli szeretettől és adni akarástól, ami túlmutatna a gazdasági alapokon "stabilizálódó" párkapcsolatokon? Lassan 50 éves leszek, 17 éve tanuljuk a kapcsolatot utólag, a gyerekek felnőnek, mi megöregszünk. :) Persze ez is opció, végig csinálni, a gyerekeket elindítani és elengedni egymást, ők rajtunk keresztül tanulnak, de mégis van az embernek igénye kölcsönös szeretetre, megbecsülésre, intimitásra, az idő nem áll meg. Nagy kérdés, a társadalom hány százaléka képes tartósan az elfogadás, vagy felsőbb tudatszinteken létezni, ahol már létezik normális párkapcsolat is? Szakmai tapasztalat szerint, mekkora arányban sikerült az arra hajlandó egyéneket tartósan az építkező tudatszint fölé húzni? Álláspontom szerint ezen a tudatszinten beléphetne az etikus nonmonogámia is, mely a családot és a gyerekeket biztonságban tartaná, miközben az egyén is ki tudna teljesedni, de ez sehol nem opció, csak a válás. Paradox módon a keresztény társadalmunkban a válas opció, az etikus nonmonogámia nem, így mindenki hazudozik vagy titkolózik. Az is igaz, hogy mindkettő fél részéről el kéne érni az elfogadást, ennek hiányában minden további párkapcsolatot is a birtoklás, szerelem féltés, elhagyástól való félelem, gyerekek elhangolása, tulajdonjogolása fogja uralni. Szívesen fogadom magas tudatszintű hozzászólók és Gábor álláspontját.
Mar mindenki minden teren adhat tanacsot penzert. ..szakmaiatlan kozhelyes ezt barki el tudna mondani es azzal h a szakembereket krtizalja lehet tobbet art mint hasznal. sajnalom. remelem miatta nem lesz olyan ember aki nem fordul Szakemberhez
releváns végzettség nélkül, Gábor, te az utca embere vagy. Egy telepi Coelho. És kritizálod sztorik alapján a 5+4 éves egyetemről kijött és 20 éve praktizáló szakembereket. Úgy hívják h Dunning-Kruger hatás. Szerénység elvtárs, ha már segítőnek nevezed magad.
@@Kazsu01 nem vagyok irigy. Van 3 pszicho diplomám és full magánpraxisom. . Te pedig nem tudod eldonteni ki jó és ki nem, max annyit, hogy neked szimpatikus e a mondanivalója
Szenzációs beszélgetés! Már itt most mennyi felismerést hozott Nekem!! Remélem sok embert megtalál!Hálásan köszönöm!🙏
Nagyon tetszett ez a beszélgetés! Igazán magvas gondolatok hangzottak el! De jó ez hogy: tudnunk kéne mit akarunk!!
Brutal jo video. Koszonom. Ezt oktatni kene.
Köszönöm ezt a videót, most sokat segít nekem. A szakadék mélyében vagyok, de látom a lépcsőket, és tudom, hogy fel fogok tudni menni.
Igen jól mondja Gábor!Az önismeretet nem lehet megúszni.Ez az alfája és az omegája mindennek! Az emlékbecsapódásokkal stb.. szakember segítsége nélkül ,vajmi kevés esély van a harmóniára két ember közt. Azért van ez a sok őrület,mert addig eljutni sem könnyű ,hogy azt megértsük: az ÉLET és az ittlétünk értelme nem más,mint maga a LÉTEZÉS! A magyar nyelv milyen szépen fogalmazza meg: LÉTige - VAN ság = LÉTEZÉS! Ennyi az értelme! Vagyunk létezünk! Ez a kincsünk! Azt meg, hogy hogyan csináljuk az más kérdés....
Hú, de jo volt!! Főleg a Bibliai idézetek ❤❤❤
Köszönöm Gábor!!!❤Minden gondolata egy kincs!❤❤❤❤❤❤❤
Sok videoja kozul, ez a legjobb, legerthetobb.
Fantasztikus volt a beszélgetés köszönöm.
Fantasztikusan jó beszélgetés volt, egész nap hallgattam volna...a másik pedig ami a lényeg, minden szava kedves Gábor igaz volt .Köszönöm szépen, hogy hallhattam🙏👍👏 Lehetőség esetleg párkapcsolati továbbképzés elsajátításához lehetséges?Ha kapok választ előre is szívből köszönöm 😊
Pilat Gàbor minden tartalna egy kincs ❤
Egyetértek
Az oszinteseggel nem ertek egyet. Szoval ha az elso oszinte gondolat utan leertekeles van.. es akkor hu kovetkezonek mar maskepp mondom. Dehogy mondom maskepp. Az akkor nem az en emberem es ennyi. Ez az ismerkedes eleje. Ha valaki igy reagal, akkor kesobb is ugy fog. Akkor nem kell foglalkozni ilyen emberrel es pazarolni az idomet. Keresni kell azt az embert, akivel tenyleg egyeznek a dolgok.
Sok mindenben ugyanazon a véleményen vagyok, mint az interjúalany: 1:On-line ismerkedés téma: azt szerintem minden normálisan gondolkodó ember úgy gondolja, hogy személyesség nem hagyható ki belőle. 2. Én is azt gondoltam anno fiatalon, amikor jelenlegi gyerekeim apját megismertem, elegendő a leglényegesebb dolgokat ugyanúgy gondolni, de rá kellett döbbennem 19 év együttlét után, hogy egy kapcsolatba nemcsak az az elégséges kell hogy benne legyen, hogy nagyjából egy a nézetünk a fontosabbakról. Ez a hasonlóság elve - szerintem -:hasonló a hasonlónak örül. A másik komplemeterjének, kiegészítőjének lenni, és megfelelő arányban, az legalább annyira fontos - erre jöttem rá. És ez adott esetben azt is jelentheti, hogy van amiben ellentétje vagyok a másiknak. (Ha azt tartom helyes gondolkodásnak pl: ha az egyik fél a nudistaság mellett van, már csak azért is meg kell mutassam, hogy van, aki nem így gondolkodik).3. Azt is igaznak vélem, hogy a másik változni fog a szerelmemtől gondolat nem fog működni, legalábbis ebben reménykedni csak akkor lehet, ha nem egy régóta fennálló, idült és nagyfokú szenvedélybetegségből akarja kinevelni a másikat, és csak , ha a "kigyógyító hatás" - a szenvedélybetegségben érintett felet, a nagyonfiatal felnőtt korban éri, akkor esetlegesen lehet eredményesség. 4.Szeretet kérdéskör: Amikor ismerkedés volt az elsődleges érdeklődési területem, tizenéves és fiatal felnőtt koromban, azt mindig is alapnak vettem - azt gondoltam, a másik is . (Korunk hülyesége, hogy manapság erre direkt bizonyítékot várnak el( pl. facebookon legyen követői csoportod, mert anélkül nem látszik, hogy szeretnek téged stb.)
Adófizetői stressz :D
Kedves Gábor, Tíz évig éltem egy olyan házasságban aminek az utolsó két éve társas magánnyá korcsosult. Külön szoba,testi kapcsolat mentesen kevés kommunikációval. Nem volt jó,de megtaláltam önmagam és megtanultam magammal jóban lenni,intézni a dolgaim. Aztán jött egy csodálatos fiatal férfi az életemben. Becsapott a villám,minden borult érte,nem bántam meg együtt élünk,összeházasodtunk. Sokszor szóvá teszi,hogy én tudok egyedül is élni. Tudtam de milyen áron. Néha vitázik velem ezen.
Oriasi. Az első kerdest epp az iment tettem fel egy post alatt. Koszonom
De jó...! - Korábban még sosem hallottam ennek az embernek a nevét. Most viszont megörültem, hogy rábukkantam erre a videóra, mert megnyugodtam: nem ért engem semmi veszteség azáltal, hogy mindezidáig kimaradt az életemből... Tiszta mázli, hogy eddig csak "33,000" (a saját honlapjáról átvett adat!), vagyis 33 egész embert sikerült eddig kiképeznie... Minden remény megvan tehát arra, hogy sosem hoz össze a 'jó sorsom' egyetlennel sem a 33-ból.
Adófizetői stressz?!? Hatalmas.. most már tudom, mi a bajom minden év május elején.. bár pontosítanék: esetemben ez adóbevallási stressz 😅😂
Végzettség nélküli embereknek szokásuk magukat direkt vagy indirekt módon méricskélni olyanokhoz, akik tanulták is a szakmájukat... :) ettől függetlenül józan, pozitív, nem kártékony, amit mond, és van egy egyedi látásmódja.
?
Értékes gondolatok kőszőnjűk szépen
😀 Mese nem sok köze a valósághoz . Másik meg minden témára csak sajá magad van húzva mert a valós válasz nincs meg !
Kedves Gábor!
Elképesztően jó gondolatok, a legjobb lenne ha már fiatal korban, párválasztás előtt eljutnának ezek a gondolatok. Hozzánk sajnos nem jutott el anno hiába hívő múlt. Amely egyházaknak legjobban kellene közvetíteni, képtelenek, alkalmatlanok rá és ezt látom a gyerekeimen is, pedig van hittan az iskolában, inkább elfordulnak! Az egyházak maguk hiteltelenné váltak, mivel Jancsi és Juliska szinten ragadtak és itt nagy tisztelet Pál Feri atyának aki tudta ötvözni a tudományt a hitvilággal.
Egy egész generáció, társadalom szenvedi ezt a problémát.
Ha már benne vagyunk a problémában, egy dolgot hiányolok ebből a beszélgetésből is, mint sok más önismereti anyagból, az a család kérdése. Ott ahol már gyerekek vannak, az nem 2 emberről szól! Ugyan a gyerek érdekelt abban, hogy béke, nyugalom legyen a szülők között, de a mi párkapcsolati problémáink számukra nem probléma, nekik anya és apa van, akitők biztonságot, stabilitást, gondoskodást, segítséget, szeretetet várnak. Amikor ez mindkettő szülőtől megvan feléjük, de a párkapcsolat nem jól működik, itt kezdődik az igazi feladat. A válás, a hétvégi szülőség, új apuka-anyuka kinek opció?
Mindig David R. Hawkins tudattérképe jut eszembe, mely harmonizál a vallási tanításokkal és a pszichológia tudományával is. Büszkeség, harag, félelem, féltékenység, irigység, birtoklás, gyermekek birtoklása, áldozati szerep, szerfüggőség, apátia szintjén nincs építkezés, csak rombolás. Nagy kérdés számomra, ha el is jut valaki a felismerés, önfejlesztés szintjére, milyen arányban és mennyi idő alatt lehet eljutni tartósan legalább az elfogadásig és akkor még hol vagyunk a feltétel nélküli szeretettől és adni akarástól, ami túlmutatna a gazdasági alapokon "stabilizálódó" párkapcsolatokon? Lassan 50 éves leszek, 17 éve tanuljuk a kapcsolatot utólag, a gyerekek felnőnek, mi megöregszünk. :)
Persze ez is opció, végig csinálni, a gyerekeket elindítani és elengedni egymást, ők rajtunk keresztül tanulnak, de mégis van az embernek igénye kölcsönös szeretetre, megbecsülésre, intimitásra, az idő nem áll meg.
Nagy kérdés, a társadalom hány százaléka képes tartósan
az elfogadás, vagy felsőbb tudatszinteken létezni, ahol már létezik normális párkapcsolat is? Szakmai tapasztalat szerint, mekkora arányban sikerült az arra hajlandó egyéneket tartósan az építkező tudatszint fölé húzni?
Álláspontom szerint ezen a tudatszinten beléphetne az etikus nonmonogámia is, mely a családot és a gyerekeket biztonságban tartaná, miközben az egyén is ki tudna teljesedni, de ez sehol nem opció, csak a válás. Paradox módon a keresztény társadalmunkban a válas opció, az etikus nonmonogámia nem, így mindenki hazudozik vagy titkolózik. Az is igaz, hogy mindkettő fél részéről el kéne érni az elfogadást, ennek hiányában minden további párkapcsolatot is a birtoklás, szerelem féltés, elhagyástól való félelem, gyerekek elhangolása, tulajdonjogolása fogja uralni.
Szívesen fogadom magas tudatszintű hozzászólók és Gábor álláspontját.
Mar mindenki minden teren adhat tanacsot penzert. ..szakmaiatlan kozhelyes ezt barki el tudna mondani es azzal h a szakembereket krtizalja lehet tobbet art mint hasznal. sajnalom. remelem miatta nem lesz olyan ember aki nem fordul Szakemberhez
Miért zavar?
Dobálja a mindenki által jól ismert lózungokat. A tanácsadó Úr elvált ugye? Nincs több kérdés.
Nem, annál jóval többet dobál.
Kegyed talán hibátlan hogy ilyen okos? Meghallgatnám egy előadását. 😊😂
releváns végzettség nélkül, Gábor, te az utca embere vagy. Egy telepi Coelho. És kritizálod sztorik alapján a 5+4 éves egyetemről kijött és 20 éve praktizáló szakembereket. Úgy hívják h Dunning-Kruger hatás. Szerénység elvtárs, ha már segítőnek nevezed magad.
Az egyik legjobb. De hát az irigység...mr. pupuka
@@Kazsu01 nem vagyok irigy. Van 3 pszicho diplomám és full magánpraxisom. . Te pedig nem tudod eldonteni ki jó és ki nem, max annyit, hogy neked szimpatikus e a mondanivalója