Ennyit tud egy 13 éves napelem! Lecseréltük a régi táblákat.
Вставка
- Опубліковано 3 жов 2021
- A hétvégén lecseréltük a napelemes rendszeren a PV paneleket, így nyolc tàbla helyett tíz darab teljesít szolgálatot.
A leszerelt panelek 230W-os poly tàblàk, és így 13 évesen is tökéletesen müködnek!
Annó úgy vettem őket, hogy pàr évesek, de én is meglepődtem, mikor meglàttam a gyàrtàsi évét. :)
Amúgy, ha megválsz a régiektől lehetne lobbizni, hogy Mikrosilver kapja meg és akkor ő is "agyon" tesztelhetné, és lenne +10 videó a népnek! Sok napsütést! :)
Vagy inkább nekem ha még lesz ilyen, a mostani árához közel!
13-15 év az semmi. Jövőre ha lesz házikó, nagy akkus villany autó, és napelem plusz program, rengeteg használt panellal bővítem majd!
Sok hasznos információt kaptunk- köszi! Ugyanakkor nem derült ki az egységnyi felületre jutó teljesítmény. Lehet, hogy a régi napelemek még mindig hozzák a számokat, de az újak nagyjából kétszer ekkora teljesítményűek hasonló méretben.
Köszönet, nagyon hasznos videó!!
szervusz jó lett a videó ha esetleg a jövőben megválnál engem érdekelnének mind
Szia Szepi. Nekem van hasonló olasz napelemem amit használtan vettem. Kellene még. Nem adod el?
Szia! Mindet megvenném, ha megválsz tőlük. Köszönöm.
Hello.
megválválnál tőllük ?
Közben hozzájutottam pár napelemhez,ugyan ilyen cellákból vannak! 7,5 évesek,és rövidzárban szintén pontosan 8,4A az áram. :) Ma mértem.Csatlakozóik is ilyenek.
Azok még sok évig jók lesznek.
@25 évig biztosan..
De milyen egy első panel?
Úgy értem a 90-es évek körüliek?
Van idehaza is olyan?
Helló.Szivesen megvásárolnám a paneleket saját beruházásra.Igaz totál hülye vagyok a napelemekhez,de talán tudna valaki segíteni a beüzemelésében.Nem csinálnék róla videót hogy nekem ilyen is van.Használnám ha tudnám.
Szia! A sínekhez kell toldóelemeket használni és akkor meg is van a fémes kötés! + még beleengedsz egy-egy önmetszőt és az a tuti.
Tudom, hogy van csak szombaton pöppet nehézkes lett volna beszerezni :)
Ha működik a régi miért cseréld le hagyd fent és rakd az újakat mellé több aramod lesz
@@laszlomatyas997 szia. Te se sokat értesz hozzá :-) nem egyforma napelemeket nem lehet sorba kötni. Csak azonosak lehetnek egy sorban, mivel a legkisebb áramerősséget termelő napelem áramerősségével fog dolgozni a többi is a sorban. Pld. ez a napelem tud 8,4A-t de veszel mellé 2db. 8.0A-t tudót akkor a másik 8 ami tud 8,4A-t is csak 8.0A-t fog tudni. Így visszabutítod a rendszered. Ezért kell a régi rendszereket bővítéskor cserélni. Van 8 napelemed de neked 12 is elférne. Mivel már rég vetted a napelemet pont ilyet nem fogsz kapni, ezért eladod és veszel 12db egyforma másikat, és mivel eltelt már pár év az előző felrakása óta azóta a panelek teljesítménye is fejlődött, és ha csak a 8at cserélnéd újra is nőne a teljesítmény de még 4-el mégjobban fog nőni. Ezért cserélik le emberek a régi napelemjüket, nem azért mert elromlottak.
@@mihalyaracsi8216 Ezért találták ki a napelemenkénti teljesítményoptimalizálókat. Ezekkel gyakorlatilag mindegy mit mivel keversz, ha betartod azt a néhány alapszabályt, lsd. Solaredge.
Vagy megtarthatod a régi mezőt, ezért 2 munkapontos a legtöbb inverter. Ki nem dobnám és el nem adnám a régi paneleket ha nem kinai szutykok voltak, inkább új mezőt telepítenék mellé az újakból.
@@petersimon978 oké... És mennyibe kerül pld. 14 napelemhez 14db. optimalizáló és a hozzá való Solaredge inverter? A régi inverterrel mit csináljak? Az új inverter engedélyeztetése is macera. Jó dolog a Solaredge egy új rendszernél, de utólag már elég költséges nem? Nekem kelet dél nyugat irányba van 3 napelem mezőm 52db panellel. Erre mennyi lenne 52db. optimalizáló és egy 15kW-os Solaredge inverter?
Akkor ennyit a minőség romlásról...Tudja a gyári értéket!
A ’90-es években cirka min 25 éves telepített napelemek többsége mai napig minimum 80-85 szàzalékos teljesítménnyel dolgoznak. De ott vannak példànak a tàvközlési műholdak, vagy akàr az ISS is amit 1998 környékén àllítottak pàlyàra.
Szervust! Hiányolom, már az elején el kellett volna mondanod , miért cseréled le a régit?Sajnos nem látom, hány W-osak a régiek és hány W-osak az újak?
A réginek tisztán látszik az adattáblája. A rajta látható adatok alapján ki tudod számolni. Meg a leírásban is szerepel.
Eladtad azóta vagy eladó még?
Egész véletlenül nem azért kell vastag védőföld, mert a kisebb ellenállás felé szeret folyni az áram? Sokkal logikusabb.
Az a védőföld tuti kültérre való?
Adom amit írsz, az áram Ohm törvényei szerint közlekedik, de a mechanikai védelem miatt is ajànlott vastagabb vezeték. A kültéri kérdésedre a válasz, lényegében a napelemek alatt van. :) Felénk az utcában a telefonoszlopokon 16-os zöldsárga mkh vezeték van a fölelőre kötve. :D
Hát az nem kültéri kábel. Rommá tud rohadni. Persze a napelem alatt nem látni...
Gondolom az érintés védelmi jegyzőkönyvbe nem írtad be hogy a "védőföld" nyomokban kék vezetéket tartalmaz. Félve kérdezem meg mekkora ellenállást lett mérve a "védőföldön"
Én nem szívesen dolgoznék a munkád után :) Bocs
Az utcán 15 éve virít a 16mhk az oszlopon, még bírja.... Mire nálam a 15cm áthidalás elrohad az nem most lesz, a pikantéria az hogy az egész váz alu, szóval annak a "felezési" ideje nem a mi életünkben lesz. Ha melót keresel tudok neked adni pár címet, ott találhatsz szép dolgokat, 10 százalékot kérek majd vissza. ;)
@ A napelem kerete alu, a tartó szerkezet alu, a leszorító alu. Akkor az a vékony kék kábel minek kötni a két tartót össze ha a napelem a toldás felett van akkor annak a kerete ugyanúgy összeköti a két tartót ha nem jobban mint a kék kábel 🙂
@@mihalyaracsi8216 hát igen. Valószínűleg nettó idiótaság a kék kábellel való összekötése a keretnek. Mivel a panelek alján lévő csatlakozási pontokon keresztül kell őket összekötni. Miért kellene a keretben magában áramnak folyni? Azt a kék vezetéket én sem értettem...
Helló a viszatáplálás eleni diodát mijet használsz tudnád linkelni légyszives?
Ha a párhuzamosított sztringekre gondolsz, akkor azonos napelemeket használj és általában kettő sztringnél még nem kell semmi, felette 10-15A-s sztringbiztosítót is használhatsz dióda helyett (10x38mm, gPV) kalapsínes foglalattal. A napelem adatlapban mindig le van írva, hogy mekkora lehet a visszafolyó áram, erre kell biztosítani a sztringeket egyenként. Kettő párhuzamosnál ugye csak az egyik tud a másik felé áramot hajtani az meg sosem lesz több az üzeminél, ezért minimum a három, ott már kettő dolgozhat egy ellen. Ha ragaszkodsz a diódához, akkor alacsony nyitófeszültségű Schottky mondjuk a sztringfeszültség másfél-kétszeresére.
@@petersimon978 ha a 2 string nincs egyformán elosztva, vagyis az 1es string 10x 410w panók es a 2es string 5x 400w panók, az befolyásolja bármiben is az inverter müködését/termelèsét?
@@bh25jay Ebből nem sokat értettem. Panók=napelem panel? Napelemek tehát adottak? Van már konkrét inverter? Két sztring eltérő napelemekből, egyik 10db 4100Wp összteljesítménnyel, a másik 5db panellel 2000Wp? Ez már nem kis teljesítmény, a legtöbb ilyen inverter rendelkezik 2 teljesen független MPPT egységgel és bemenettel, ha ilyet választasz és más nem csatlakozik rá, akkor nem gond hogy különböznek.
Viszont sok más paramétert is be kell tartani! Egy ilyen napelem munkaponti feszültsége 30V körül alakul, vagyis 5db sorba kötve csak 150V lesz. Ez túl alacsony, ennyit nem minden inverter tud kezelni. Vagy olyat kell választani, ami már kb. 100V-tól képes dolgozni és persze kezeli a másik bemenetén a kb. 300V munkapontit is, vagy el kell gondolkozni más kialakításon, például teljesítményoptimalizálós rendszeren.
A napelemek ismerete nélkül mindegyiket rá lehetne kötni egy P404-es optimalizálóra, amik sorosan kapcsolódva egy SE5K inverterre dolgozhatnának. Ekkor nem probléma az eltérő típus vagy a teljesítmény.
De a pontos megítéléshez tudni kellene a típusokat.
@@petersimon978 igen, panók=napelem panel.
Igen, az inverternek 2 bemenete van, a 2 stringtöl külön külön.
Minden ugy van ahogy irtad, inverterem huawei sun2000, tudnia kell kezelni a 2es stringen az 5x 400 wattos paneleket, ugyanis voltak napok amikor patentűl indult a 2es string az 1es el, de ugyanúgy voltak és vannak napok (ahogy az utolsó 3 nap is) amikor nem indult be a termelésem a 2es stringen.
Múlt hét csütörtök pénteken tökéletesen indult a 2es.
Ami fura nekem hogy aplikációba mutatja tegyuk fel hogy 1es string 280 Volt es 9 Amper, alatta 2es string 190 Volt és 0 (nulla) Amper...
Nem értem...
@@bh25jay Egyelőre még mindig csak találgatunk pontos típusok nélkül, de:
A SUN2000-5KT adatlapja az alábbiakat írja:
"Min. DC Voltage to Start Feed In": 200V
"MPP(T) Voltage Range": 140-980V
Ez kicsit ellentmondásos is, de valahogy így van: A betáplálás 200V-os sztringfeszültségnél indul meg, az mppt működési tartománya pedig 140V-os munkaponti feszültségtől indul.
A napelemjeid 35V körüli üresjárási és 30V körüli munkaponti feszültségre lehetnek képesek. konkrétan az történik, hogy indulásnál érzékeli az inverter az 5x35V=175V-os rákapcsolt feszültséget, majd elkezdi keresni a sztring munkapontját. Egyre nagyobb áramot hajt a 35V-os üresjárási feszültség pedig csökkenésnek indul a 30v-os munkaponti feszültség felé, ami már csak 150V körül alakul. Ez a minimum 140V-os mppt-nek igen kevés, nem is hajlandó mindig elindulni.
Ráadásul télen magasabb a feszültség, nyáron viszont még ennél is kevesebb lehet a hőmérsékleti együtthatók miatt akár 5-10%-al is.
A feltételezés alapján a második sztringen kevés a napelem a stabil működéshez, legalább eggyel, de én biztonsági tartalékkal kettővel növelném.
Kérlek írd meg az inverter és a napelemek pontos típusait is és utána tudok adni valamilyen konkrét javaslatot a helyzetre. Akkor lehet megmondani hogy elég-e egy vagy két napelemmel több, illetve biztosan megengedett az inverter számára is ez a teljesítmény.
Ha mégsem bővíthető a rendszer, vagy nem tudsz további paneleket venni, akkor legvégső esetben talán megoldás a 10esből kettőt átkötni a másikra, talán nem eltérőek annyira, hogy ez különösebb gondot okozna. De mondom, konkrét adatlapokat akarok látni, utána lehet számolni is.
Érdekelne 2 db, ha megválsz tőle.
En mostansag tervezem a napelem telepiteset ,es nem tudom kihez forduljak a szamitashoz,mert egy joszaki ugyan kikerdezett,azota is hiv es utana a kivitelezeshez erre a picurka hazikora!Tudtok valaki megbizhatot???
Valaki már felvette önnel a kapcsolatot? Ha nem, én tudok ajánlani!
Szia! A zöld-sárga villámvédelem miatt van a tartó szerkezeten, ha a napelem csak egy vezetéke surlódik ki és ér hozzá a szerkezethez akkor semmi nem történik, mivel nem záródik az áramkör, nem lesz feszültség alatt, csak ha a + és a - is hozzá érne (egyébként egyenáramú nem váltóáramú)!
Villámvédelem? Én nem látok külső villámvédelmi rendszert az épületen! Egyébként az egy speciális eset lenne, amikor a tartószerkezetbe is kerülhetnek villám-részáramok a biztonsági távolság be nem tartása végett és villámvédelmi-potenciálkiegyenlítést kell alkalmazni minimum 16mm2-es cu vezetővel.
A videós nem mondott hülyeséget, ugyanis vannak földelt pólusú rendszerek is (vékonyréteg), ahol a DC oldal egyik pólusa, vagy egy meghatározott része földelve van. Ezért ha kidörzsölődik és hozzáérne a DC kábel a földeletlen tartószerkezethez máris a földhöz képest akár több száz Vdc-re is kerülhet az egész fémszerkezet, aminek az érintése nem lesz kellemes.
Kiterjedt fémszerkezeteket általánosan szokás földelni, hogy ne hozhassanak és kerüljenek idegen potenciálra, akár sztatikus feltöltődés útján, ami szintén nem elhanyagolható egy akár 1000VDC-n üzemelő rendszernél.
Ebben az esetben azonban ezen túlmenően üzemi célú potenciálkiegyenlítésről van szó, mivel a legtöbb inverter szigetelési-ellenállásmérésében is szerepet játszik, tehát mérőáramok is folynak rajta. Ezek miatt nem elégséges az EPH-hoz előírt 2,5/4mm2 vezető, hanem minden esetben legalább 6mm2-ert kell használni, a videóban lévő 10-es nem szükséges, de használható túlbiztosítás.
Ez utóbbi azért is lényeges, mivel DC-IT rendszerről van szó és a biztonságot szem előtt tartva nyilván az első hiba (földzárlat) bekövetkezését is érzékelnünk kell, amit elősegít az földelt egyenpotenciálú hálózatba kötés.
@@petersimon978 naplembe és a tartó szerkezetébe ha belecsap a villám, mivel egy hatalmas fémes szerkezet van a tetődön (senki nem beszélt külső villámvédelmi rendszerről, ha nem tudod miről van szó inkább ne írj semmit) :) ezért van túlfesz védelem DC oldalról, amiről te beszélsz (már ha van ilyen) az esetleg zárlat lenne és ahhoz biztosíték kell nem túlfeszültség védelem... De azért jó volt a kimásolt szöveg:)
@@szeka666 Baj van a szövegértéssel, túlfeszültség-védelmet még csak meg sem említettem, az egy külön témakör. Érintésvédelemről volt szó.
Ha valótlanság lenne a fenti hozzászólásomban még örülnék is ha kijavítana valaki, mert én tervezéssel keresem a kenyerem és nem lenne jó előírásokat hibásan tudni.
Közvetlen villámcsapást emlegetni külső villámvédelmi rendszer nélkül butaság, az értelmezésedben ez azt jelentené, hogy erre számítani is kell, vagyis minden napelemes rendszer esetén kötelezően ki kellene építeni külső villámvédelmi rendszert is.
Ezzel szemben viszont az az alapvetés, hogy a napelemes rendszer felszerelése nem növeli az épületet érő villámcsapás kockázatát (legalább is kis teljesítményű, családi házas esetekben), így csak ebből a tényből adódóan nem kell védekezni a villámcsapások ellen, vagyis nem úgy kell létesíteni a rendszert, hogy az elviselje a közvetlen villámcsapást is - mivel ez egyben legalább félmilliós plusz költséget is jelentene.
Ha viszont a kockázat miatt, vagy akár a megrendelő saját igényei miatt lesz telepítve külső villámvédelem is, akkor a napelemes rendszert is ennek megfelelően kell kialakítani, vagyis szükség esetén a tartószerkezetet össze kell csatolni a levezetőrendszerrel, villám-részáramok vezetésére alkalmas keresztmetszeteket kell használni és a túlfeszültség-védelmi eszközökből sem mindig elegendő az olcsóbb T2 osztály, hanem T1-es típus kell, ami a költségeket is nyilván növeli.
És ha már túlfeszültég-védelem: Mindig kell AC és DC oldalon is legalább 1-1 db, ezért nem is értem hogyan kérdőjelezheted meg: "már ha van ilyen". Alapesetben DC oldalra T2 típus szükséges, ami ha szerinted a közvetlen villámcsapás miatt kell, akkor úgy robbanna fel és gyújtaná fel a házat, mint a sicc.
A DC oldali először mindig az inverternél van beépítve, de tartalmazhatja maga az inverter is, azt védi. A hosszú kábelszakaszok, legfőképp a tetőn lévő több m2 felületű sztring hurkok össze tudnak szedni mindent, akár a közeli házba csapó villám is gerjeszthet benne feszültséget. Az AC oldali pedig elsősorban a hálózat felől jövő túlfeszültségtől véd, közcélú vezetéket szintén érhet villámcsapás több száz méterre, de a hálózati kapcsolások vagy akár a szomszéd körfűrésze is okozhat kilengéseket.
Utánad szabadon: ha nem tudod miről van szó, inkább ne írj semmit :)
@@petersimon978 Szöveg értéssel nem nekem van bajom, olvass vissza! Értem tervező úr, tehát ahol nincs kiépítve villámvédelmi rendszer, oda nem csaphat be a villám :D Legyen igazad, bár látszik, hogy csak laikusok írnak ide, mert aki ért hozzá az tudja milyen baromságokat hordotok itt össze! Ez elég baj főleg ha tervező vagy! De legyen igazad ;)
@@szeka666 Azt hiszem érthetően elmondtam mi miért van és ezek miatt hogyan is kell kialakítani. Fogadok, hogy jelenleg a napelemmel foglalkozók legalább negyede a fentieket sem tudja, én nem sajnálom megosztani a tudást.
Nem mondtam, hogy nem érheti villámcsapás! Persze, bárhova becsaphat a villám, ez tény! Ahogy bármelyik családi házba is, mégsem előírás külső villámvédelem telepítése minden egyes házra. Na vajon miért? Mert úgy ítélték meg, hogy ezeknél ez elhanyagolható kockázat! Vagyis ha mégis megtörténik a káresemény maximum a biztosító fog kárpótolni utólag.
Ha pedig elhanyagolható kockázattal érheti a házat vagy a napelemes rendszert villámcsapás, akkor nem is kell úgy kialakítani a rendszer semmilyen részét, hogy ha ez 20 év alatt egyszer megtörténik, akkor mégis elviselje károsodás nélkül.
Így arra sem kötelezik az embereket, hogy a villámvédelem plusz kiépítési költségét, kb. félmilliós nagyságrend szintén kötelezően megfizessék.
Tehát amit állítasz, hogy a tartószerkezet földelése és a DC oldalra beépített túlfeszültség-védelem a közvetlen villámcsapás miatt van az nem igaz! Előzőleg pontosan le is írtam, hogy miért!
Egyedül abban a - sokkal ritkább - esetben lenne ez igaz, ha valóban van kiépítve külső villámvédelem, akkor valóban el kell vezetni villámáramokat a tartószerkezetről is és valóban eljuthat villám részáram az invertert védő DC túlfeszültségvédelemig, amelyiknek ebben az esetben a földelőhálózat felé le kell vezetnie ezeket az áramokat, tehát nem megfelelő az alapesetben alkalmazott T2 típus.
Őszintén remélem, hogy nem foglalkozol napelem telepítéssel...
Ha megválnál vinném egyben.. kérlek irj ha ugy alakul..
Nem a gyártástól, hanem a tetőre szereléstől számítva..
Zöld sárgát nem lehet más színre cserélni!!!
Lehet.
Csak nem szabad 🤣
Jogos és így is van, de az egy átkötés semmi több. Más kérdés lenne ha 20 méter hosszan menne valahova... Ott már igencsak megtévesztő lehet.
Darabka zsugorcső a kábel végére. Teljesen megfelelő