Üdv! 70 es évek végén épült ház stukatúr mennyezetét szeretnénk szigetelni,ami jelen állapot szerint a padlás felől le is van betonozva. Elgondolás alapján: Belül minden helység kapna gipszkarton mennyezetet párazáró fóliával,a padlás felől pedig 30cm üveggyapot szigetelést. Ez így jó lehet? Köszönöm!
benjoka666 kérdésével szinte azonos a kérdésem: 30 éves stukaturos vakolt deszka mennyezetem van, glettelve, festett tapétával, eredetileg 10cm alufóliával kasírozott szigeteléssel, lazán befektetve a szarufák közé, felette légrés és szürke szövött tetőfólia, ellenléc, tetőléc, cserepes lemez fedés. Szeretnék betoncserép tetőt, megnövelt kiszellőzéssel, szigetelés vastagítást fújt üveggyapottal 20-25 cm vastagságban. A meglévő szigetelés már összeesett 6-7 cm-re, de nedvesedés, penészedés nyoma a látható helyeken nincs. A szarufák magassága 12 cm, ez meg kell növelni ráfektetett vagy keeresztben elhelyezett gerendákkal. Lehetséges lenne-e páradiffúzióra nyitott rétegrend alkalmazása a szarufák közötti tér kitöltésével és jó minőségú páraáteresztő fólia alkalmazásával a megévő mennyezet megtartása mellett. Milyen rétegrend ajánlott?
Farkas Imre válasza: "Amint azt már többször hangsúlyoztam, a párafékező (párazáró) képesség egy több rétegű szerkezetben fontos ugyan, de a légzárás, illetve a légzárás hiányossága legalább egy nagyságrenddel nagyobb problémát tud okozni. A kérdezett rétegrendben is számomra az: Első kérdés: mennyire garantálható a belső rétegek repedés(hajszál repedés) mentessége? Második kérdés: mi lesz a teljes rétegrend? Ugyanis amennyiben a harmatpont a szerkezet belsejébe kerül, akkor nagyon fontossá válik a szerkezeti elem (elemek) abszorpciós képessége. Harmadik kérdés: milyen a meglévő, és az újonnan beépülő szerkezet hőszigetelő képessége? Tehát a döntést felelősségteljesen komplex épületfizikai elemzést követően lehet meghozni. Természetesen vannak már kipróbált megoldások, amelyek minden esetben jól meghatározott, tanúsított épületfizikai és páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti elemek beépítésével a felmerülő kérdések nagy többségét értelmetlenné teszik. A kérdezett rétegrend nem ilyen." Azt már én teszem hozzá: tehát látatlanban az adott szerkezet nem számít párazárónak (és légzárónak).
Egy fontos problémát jó lett volna érinteni, mert sajnos ez a legtöbb alkalommal előfordul: a párazáró fóliát még csak csak összeragasztják az átlapolásoknál, azonban a falcsatlakozásoknál alig alig van brigád, aki tömitőpasztával odaragasztaná a falhoz. Ön szerint mennyi veszélyt rejt ez magában? Nyilván itt ki tud szökni a pára, viszont csak "vonalban", ami nem hiszem, hogy nagyon el tudná áztatni a szigetelést.
Nem vagyok szakember, csak hasonló problémával küzdök. Szigetelés és teljes tetőfelújítás után szembesültem a problémával, hogy a talpszelemeneken, szarufákon és páraáteresztő tetőfólián foltokban kicsapódik a lakásból a párazáró fólia és a fal között kiszökő levegőből a pára. Mivel pórfödémem van és azt nem akartuk bolygatni, csak a födém fölé került pára és légzáró réteg, amit a födém alatt bontás nélkül nem tudtunk volna a falhoz ragasztani, a padláson pedig egész egyszerűen elmaradt ez, a fene se gondolt rá. Emiatt most utólag, belülről vagyok valahogy kénytelen a födém és a fal közti réseket tömíteni, mert hosszú távon a tetőszerkezetem fog tönkremenni a mostani állapotnak köszönhetően, ami nagyobb baj, mintha a szigetelés nedvesedik :)
@@mizodea 1) a szigeteles nedvesedese eleg nagy baj ! #különben höhig kepzödik (mi esetünkben a HÖHID a kivülröl bejövö hideg), ami peneszhez mindenkep fog vezetni ( a penesz szereti a höhidat s a nevdesseget, esetünkben a kicsapodo pa`ra a nedvesseg, HARMATPONTOT tessek mindig figyelemben tartani!) 2.) Ha a felljeb kerülö szigeteles SZARAZ MARADHAT - #maradjon is szaraz! 2.1) ugy maradhat szaraz ha maga a szigeteles elsö sorban olyan vastagsagu illetve hövezetesi tenyezövel renderkezik hogy egyedül is #NEM VEZETI BE a külsö hideget magan keresztül ! AZAZ NEM a HÖSZIGETELESBEN fog KICSAPODNI a levegöben meglevö nedvesseg, különben: #HARMATPONT teljesül, ahol a levegöben levö nedvesseg kb. +7C foknal kicsapodik a hideg eredetü felületre meleg levegö iranyabol !!! #2.2) a megfelelö HÖSZIGETELES ha me`g nem is atvezeti a hideg levegöt (lass 2.1 Pont), attol meg azt is kell KIVÜLRÖL foliaval vedeni, mely FOLIA megakadajozza a kivülröl bejövö PARA magaban a SZIGETELESBEN összegyüleset/beszivodasat. Parazaro foliat alkalmazzunk, #hogy az KIVÜLROL ne engedjen be a külsö levegöt azzal együtt a parat ! Ezzel kell kezdeni minden Ep- energetikat ! #Ha ez a teny teljesül, ez meg nem minden: ahogy a kedves Farkas Laszlo Ur is mondja, a megfelelö (fent megirt) HÖSZIGETELES ala egy LEGZARO/PARAZARO FOLIAT kell letesiteni, IGEN, lehetöleg egy kieresztessel + azt kellösiteni (paszta) tömiteni/ragasztani kell a falakhoz. Illetve maga a folia között megfelelö ragaszto szallaggal, #mely egy idö utan #NEM fog engedni=sajnos többnyire olcsobb szig. szallagok oly ragasztoval keszülhetnek , mely ragaszto egy idö utan hömerseglet hatasokra ill. a szerkezetben megmaradt es kicsapodott nedvesseg hatasara elengedheti, #AZZAL semmive teve a ragasztasunkat ! * a PARAZARO FOLIAT ragasztani/kellösiteni kell a falakhoz... #KERDES mekkora ra`ersztessel? mondjuk 10 cm elegendo lenne, #HA maga a falunk is OLYAN RENDSZERÜ, hogy NEM VEZETI AT a LEVEGÖT ! :) S itt vagyunk ott, hogy valojaban a helyseget #TELJESEN KÖRBE KELL FOLIAZNI (födem, falak, padlo, figyelve hogy sehol se egy cseppni LE`GRES SE MARADJON. #VAGY maradjuk egy picit naivabbak s feltetelezzünk hogy a falaink elegendöen LEGSZIGETELTEK, akkor a 10 cm folia ra`ersztes megteszi. Me`g nem vege :) a lezgaro reget ala` mintegy befejeze`sül egy E`RINTESRE #NEM HIDEG EREDETÜ (mint beton, kö, vas) #hanem mas, erintesre melegebb felületü anyaggal zarjük le a födemünk belsö reszet (fa, KG-kipszkarton, 3cm-es szigetelesi anyag), különben a feljebb emlitett meleg levegöben levö para ki fog szinten csapodni arra ahideg felületre ! SÖRÖS ÜVEG HATAS *Apropo, a PASZTA helyett kellösiteskent en a bitümen eredetü kellösitest alkalmaznam, az tudtommal a legolcsobb is celra önmagaban böven elegendö
@@mizodea Ha jársz erre még: ez a muki marhaságot beszél. Szigetelésen belül meleg oldalon nem csinálunk párazárást, főképpen azért, mert nem tudjuk tökéletesen megcsinálni.Az ásványi gyapoton amúgy simán átmegy a pára és megy tovább, ha nem akadályozzuk. A szigetelés tetejére maximum páraáteresztő fóliát, ha van esély porhóra, beázásra.De az tényleg páraáteresztő legyen, ne csak annak nevezett.
Zárt cellás poliuretán szigetelést tervezek a tetőtér szigetelésére a padlás felől.. A tetőtér belülről lambériázva van, de ezt szeretném gipszkartonnal elfedni. Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? A tetőtéri ablakokat már cseréltem és ezeken van belül egy gallér, amelyről azt mondták, hogy a össze kellene ragasztani a párazáró fóliával. Kell ezzel tenni valamit, ha nem kerül fel fólia?
Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? Szerinten igen, pont oda kell. Ha van tetőtéri ablakoknal egy gallér - az jo ha van - azt kellene megfelelö ragaszto szallaggal összeragasztava összekapcsolni a parazaro/legzaro foliaval. VIGYAZZON, az olcsobb ragaszto szallagok többnyire olyan ragasztobol keszülnek, mely egy idö utan vagy hömerseklet különbseghatasara (hidegtöl megmerevedig a ragaszto, vagy höingadozaskor dilletalva elenged), vagy PARA kicsapodasakor el tud engedni, azzal a meglevö ragasztas a semmibe ve`szne !
Mikor tudod h beszélni fogsz és nem vagy egy szónok, miért nem írod le azt olvasod fel? Azért tudom h kinlódtál mert belehallgattam de nem bírtam kivárni míg megszólalsz! sajnálom.
Tisztelt építőközösség! Szeretném megkérdezni, hogy a 109 éves fődémünket hogyan szigeteljük! A rétegrend belülről kifelé. Nádas vakolat-deszka-gerendázat 20 cm vastag légüres tér megint deszkázat és ez az egész le van borítva kisméretű téglával. Kérdésem hogy az alsó réteg megbontása nélkül hova tegyem a párazáró fóliát? Ha gerendaközöket leszigetelem, és utána fölé 40 centi szigetelést teszek az már elegendő lenne? Felülre páraáteresztő fólia szükséges e? A kisméretű téglasor borítás az eltávolításra kerülne. Köszönöm megtisztelő válaszukat.
@@kzsolt81 A dinamikus páraellenállású az a a változó páraellenállású lég és párafékező folia? Végig olvastam így már érthető. A lényeg hogy maga a hőszigetelés anyaga is kap egy kis nedvességet, de az el tud távozni. Vagyis lélegzik a faszerkezet és a hőszigetelés is, és közben nem "ázik el" És megy tönkre. Köszönöm Szépen!!
Üdv!
70 es évek végén épült ház stukatúr mennyezetét szeretnénk szigetelni,ami jelen állapot szerint a padlás felől le is van betonozva.
Elgondolás alapján:
Belül minden helység kapna gipszkarton mennyezetet párazáró fóliával,a padlás felől pedig 30cm üveggyapot szigetelést.
Ez így jó lehet?
Köszönöm!
benjoka666 kérdésével szinte azonos a kérdésem: 30 éves stukaturos vakolt deszka mennyezetem van, glettelve, festett tapétával, eredetileg 10cm alufóliával kasírozott szigeteléssel, lazán befektetve a szarufák közé, felette légrés és szürke szövött tetőfólia, ellenléc, tetőléc, cserepes lemez fedés. Szeretnék betoncserép tetőt, megnövelt kiszellőzéssel, szigetelés vastagítást fújt üveggyapottal 20-25 cm vastagságban. A meglévő szigetelés már összeesett 6-7 cm-re, de nedvesedés, penészedés nyoma a látható helyeken nincs. A szarufák magassága 12 cm, ez meg kell növelni ráfektetett vagy keeresztben elhelyezett gerendákkal. Lehetséges lenne-e páradiffúzióra nyitott rétegrend alkalmazása a szarufák közötti tér kitöltésével és jó minőségú páraáteresztő fólia alkalmazásával a megévő mennyezet megtartása mellett. Milyen rétegrend ajánlott?
Az lenne a kérdésem, hogy stukaturos fafödém esetén a bevakolt nád+glettelt+mélyalapozott+lefestett mennyezet párazárónak számít-e?
Farkas Imre válasza:
"Amint azt már többször hangsúlyoztam, a párafékező (párazáró) képesség egy több rétegű szerkezetben fontos ugyan, de a légzárás, illetve a légzárás hiányossága legalább egy nagyságrenddel nagyobb problémát tud okozni.
A kérdezett rétegrendben is számomra az:
Első kérdés: mennyire garantálható a belső rétegek repedés(hajszál repedés) mentessége?
Második kérdés: mi lesz a teljes rétegrend? Ugyanis amennyiben a harmatpont a szerkezet belsejébe kerül, akkor nagyon fontossá válik a szerkezeti elem (elemek) abszorpciós képessége.
Harmadik kérdés: milyen a meglévő, és az újonnan beépülő szerkezet hőszigetelő képessége?
Tehát a döntést felelősségteljesen komplex épületfizikai elemzést követően lehet meghozni.
Természetesen vannak már kipróbált megoldások, amelyek minden esetben jól meghatározott, tanúsított épületfizikai és páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti elemek beépítésével a felmerülő kérdések nagy többségét értelmetlenné teszik.
A kérdezett rétegrend nem ilyen."
Azt már én teszem hozzá: tehát látatlanban az adott szerkezet nem számít párazárónak (és légzárónak).
Egy fontos problémát jó lett volna érinteni, mert sajnos ez a legtöbb alkalommal előfordul: a párazáró fóliát még csak csak összeragasztják az átlapolásoknál, azonban a falcsatlakozásoknál alig alig van brigád, aki tömitőpasztával odaragasztaná a falhoz. Ön szerint mennyi veszélyt rejt ez magában? Nyilván itt ki tud szökni a pára, viszont csak "vonalban", ami nem hiszem, hogy nagyon el tudná áztatni a szigetelést.
Nem vagyok szakember, csak hasonló problémával küzdök. Szigetelés és teljes tetőfelújítás után szembesültem a problémával, hogy a talpszelemeneken, szarufákon és páraáteresztő tetőfólián foltokban kicsapódik a lakásból a párazáró fólia és a fal között kiszökő levegőből a pára. Mivel pórfödémem van és azt nem akartuk bolygatni, csak a födém fölé került pára és légzáró réteg, amit a födém alatt bontás nélkül nem tudtunk volna a falhoz ragasztani, a padláson pedig egész egyszerűen elmaradt ez, a fene se gondolt rá. Emiatt most utólag, belülről vagyok valahogy kénytelen a födém és a fal közti réseket tömíteni, mert hosszú távon a tetőszerkezetem fog tönkremenni a mostani állapotnak köszönhetően, ami nagyobb baj, mintha a szigetelés nedvesedik :)
@@mizodea 1) a szigeteles nedvesedese eleg nagy baj ! #különben höhig kepzödik (mi esetünkben a HÖHID a kivülröl bejövö hideg), ami peneszhez mindenkep fog vezetni ( a penesz szereti a höhidat s a nevdesseget, esetünkben a kicsapodo pa`ra a nedvesseg, HARMATPONTOT tessek mindig figyelemben tartani!)
2.) Ha a felljeb kerülö szigeteles SZARAZ MARADHAT - #maradjon is szaraz!
2.1) ugy maradhat szaraz ha maga a szigeteles elsö sorban olyan vastagsagu illetve hövezetesi tenyezövel renderkezik hogy egyedül is #NEM VEZETI BE a külsö hideget magan keresztül !
AZAZ NEM a HÖSZIGETELESBEN fog KICSAPODNI a levegöben meglevö nedvesseg, különben:
#HARMATPONT teljesül, ahol a levegöben levö nedvesseg kb. +7C foknal kicsapodik a hideg eredetü felületre meleg levegö iranyabol !!!
#2.2) a megfelelö HÖSZIGETELES ha me`g nem is atvezeti a hideg levegöt (lass 2.1 Pont), attol meg azt is kell KIVÜLRÖL foliaval vedeni, mely FOLIA megakadajozza a kivülröl bejövö PARA magaban a SZIGETELESBEN összegyüleset/beszivodasat. Parazaro foliat alkalmazzunk, #hogy az KIVÜLROL ne engedjen be a külsö levegöt azzal együtt a parat !
Ezzel kell kezdeni minden Ep- energetikat !
#Ha ez a teny teljesül, ez meg nem minden:
ahogy a kedves Farkas Laszlo Ur is mondja,
a megfelelö (fent megirt) HÖSZIGETELES ala egy LEGZARO/PARAZARO FOLIAT kell letesiteni, IGEN, lehetöleg egy kieresztessel + azt kellösiteni (paszta) tömiteni/ragasztani kell a falakhoz. Illetve maga a folia között megfelelö ragaszto szallaggal,
#mely egy idö utan #NEM fog engedni=sajnos többnyire olcsobb szig. szallagok oly ragasztoval keszülhetnek , mely ragaszto egy idö utan hömerseglet hatasokra ill. a szerkezetben megmaradt es kicsapodott nedvesseg hatasara elengedheti, #AZZAL semmive teve a ragasztasunkat !
* a PARAZARO FOLIAT ragasztani/kellösiteni kell a falakhoz...
#KERDES mekkora ra`ersztessel?
mondjuk 10 cm elegendo lenne, #HA maga a falunk is OLYAN RENDSZERÜ, hogy NEM VEZETI AT a LEVEGÖT ! :)
S itt vagyunk ott, hogy valojaban a helyseget #TELJESEN KÖRBE KELL FOLIAZNI (födem, falak, padlo, figyelve hogy sehol se egy cseppni LE`GRES SE MARADJON.
#VAGY maradjuk egy picit naivabbak s feltetelezzünk hogy a falaink elegendöen LEGSZIGETELTEK, akkor a 10 cm folia ra`ersztes megteszi.
Me`g nem vege :)
a lezgaro reget ala` mintegy befejeze`sül egy E`RINTESRE #NEM HIDEG EREDETÜ (mint beton, kö, vas) #hanem mas, erintesre melegebb felületü anyaggal zarjük le a födemünk belsö reszet (fa, KG-kipszkarton, 3cm-es szigetelesi anyag),
különben a feljebb emlitett meleg levegöben levö para ki fog szinten csapodni arra ahideg felületre !
SÖRÖS ÜVEG HATAS
*Apropo, a PASZTA helyett kellösiteskent en a bitümen eredetü kellösitest alkalmaznam, az tudtommal a legolcsobb is celra önmagaban böven elegendö
@@mizodea Ha jársz erre még: ez a muki marhaságot beszél. Szigetelésen belül meleg oldalon nem csinálunk párazárást, főképpen azért, mert nem tudjuk tökéletesen megcsinálni.Az ásványi gyapoton amúgy simán átmegy a pára és megy tovább, ha nem akadályozzuk. A szigetelés tetejére maximum páraáteresztő fóliát, ha van esély porhóra, beázásra.De az tényleg páraáteresztő legyen, ne csak annak nevezett.
Zárt cellás poliuretán szigetelést tervezek a tetőtér szigetelésére a padlás felől.. A tetőtér belülről lambériázva van, de ezt szeretném gipszkartonnal elfedni. Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni?
A tetőtéri ablakokat már cseréltem és ezeken van belül egy gallér, amelyről azt mondták, hogy a össze kellene ragasztani a párazáró fóliával. Kell ezzel tenni valamit, ha nem kerül fel fólia?
Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? Szerinten igen, pont oda kell.
Ha van tetőtéri ablakoknal egy gallér - az jo ha van - azt kellene megfelelö ragaszto szallaggal összeragasztava összekapcsolni a parazaro/legzaro foliaval. VIGYAZZON, az olcsobb ragaszto szallagok többnyire olyan ragasztobol keszülnek, mely egy idö utan vagy hömerseklet különbseghatasara (hidegtöl megmerevedig a ragaszto, vagy höingadozaskor dilletalva elenged), vagy PARA kicsapodasakor el tud engedni, azzal a meglevö ragasztas a semmibe ve`szne !
Tisztelt Építőközösség! Itt ha nem gépi hanem csak páravezérelt szellőzést építek be az ablakokba az is jó megoldás?
Nagyon szívesen meghallgattam volna de csak 8 percig bírtam ezt a kínlódást ahogy beszél a muki. Sajnálom mert érdekelt.
ha erdekelt akkor meg kellett volna hallgatnod.
Mikor tudod h beszélni fogsz és nem vagy egy szónok, miért nem írod le azt olvasod fel? Azért tudom h kinlódtál mert belehallgattam de nem bírtam kivárni míg megszólalsz! sajnálom.
Én csak 2 ig.
Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ingyen tanács nyökögve jobb, mint 40 ezerért szakértés fél órában.@@turbooster4354
Tisztelt építőközösség! Szeretném megkérdezni, hogy a 109 éves fődémünket hogyan szigeteljük! A rétegrend belülről kifelé. Nádas vakolat-deszka-gerendázat 20 cm vastag légüres tér megint deszkázat és ez az egész le van borítva kisméretű téglával. Kérdésem hogy az alsó réteg megbontása nélkül hova tegyem a párazáró fóliát? Ha gerendaközöket leszigetelem, és utána fölé 40 centi szigetelést teszek az már elegendő lenne? Felülre páraáteresztő fólia szükséges e? A kisméretű téglasor borítás az eltávolításra kerülne. Köszönöm megtisztelő válaszukat.
az elmondott kialakítás jó. a pz fólia helyett felül párafékező is elég max 0,02m-es sd értékkel...
Akkor a párafékező folia úgy jó lenne hogy a gerendaközöket leszigetelem, utána párafékező folua majd a 40 centi szigetelés??
@@kzsolt81 A dinamikus páraellenállású az a a változó páraellenállású lég és párafékező folia? Végig olvastam így már érthető. A lényeg hogy maga a hőszigetelés anyaga is kap egy kis nedvességet, de az el tud távozni. Vagyis lélegzik a faszerkezet és a hőszigetelés is, és közben nem "ázik el" És megy tönkre. Köszönöm Szépen!!