Üdv! 70 es évek végén épült ház stukatúr mennyezetét szeretnénk szigetelni,ami jelen állapot szerint a padlás felől le is van betonozva. Elgondolás alapján: Belül minden helység kapna gipszkarton mennyezetet párazáró fóliával,a padlás felől pedig 30cm üveggyapot szigetelést. Ez így jó lehet? Köszönöm!
benjoka666 kérdésével szinte azonos a kérdésem: 30 éves stukaturos vakolt deszka mennyezetem van, glettelve, festett tapétával, eredetileg 10cm alufóliával kasírozott szigeteléssel, lazán befektetve a szarufák közé, felette légrés és szürke szövött tetőfólia, ellenléc, tetőléc, cserepes lemez fedés. Szeretnék betoncserép tetőt, megnövelt kiszellőzéssel, szigetelés vastagítást fújt üveggyapottal 20-25 cm vastagságban. A meglévő szigetelés már összeesett 6-7 cm-re, de nedvesedés, penészedés nyoma a látható helyeken nincs. A szarufák magassága 12 cm, ez meg kell növelni ráfektetett vagy keeresztben elhelyezett gerendákkal. Lehetséges lenne-e páradiffúzióra nyitott rétegrend alkalmazása a szarufák közötti tér kitöltésével és jó minőségú páraáteresztő fólia alkalmazásával a megévő mennyezet megtartása mellett. Milyen rétegrend ajánlott?
Farkas Imre válasza: "Amint azt már többször hangsúlyoztam, a párafékező (párazáró) képesség egy több rétegű szerkezetben fontos ugyan, de a légzárás, illetve a légzárás hiányossága legalább egy nagyságrenddel nagyobb problémát tud okozni. A kérdezett rétegrendben is számomra az: Első kérdés: mennyire garantálható a belső rétegek repedés(hajszál repedés) mentessége? Második kérdés: mi lesz a teljes rétegrend? Ugyanis amennyiben a harmatpont a szerkezet belsejébe kerül, akkor nagyon fontossá válik a szerkezeti elem (elemek) abszorpciós képessége. Harmadik kérdés: milyen a meglévő, és az újonnan beépülő szerkezet hőszigetelő képessége? Tehát a döntést felelősségteljesen komplex épületfizikai elemzést követően lehet meghozni. Természetesen vannak már kipróbált megoldások, amelyek minden esetben jól meghatározott, tanúsított épületfizikai és páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti elemek beépítésével a felmerülő kérdések nagy többségét értelmetlenné teszik. A kérdezett rétegrend nem ilyen." Azt már én teszem hozzá: tehát látatlanban az adott szerkezet nem számít párazárónak (és légzárónak).
Egy fontos problémát jó lett volna érinteni, mert sajnos ez a legtöbb alkalommal előfordul: a párazáró fóliát még csak csak összeragasztják az átlapolásoknál, azonban a falcsatlakozásoknál alig alig van brigád, aki tömitőpasztával odaragasztaná a falhoz. Ön szerint mennyi veszélyt rejt ez magában? Nyilván itt ki tud szökni a pára, viszont csak "vonalban", ami nem hiszem, hogy nagyon el tudná áztatni a szigetelést.
Nem vagyok szakember, csak hasonló problémával küzdök. Szigetelés és teljes tetőfelújítás után szembesültem a problémával, hogy a talpszelemeneken, szarufákon és páraáteresztő tetőfólián foltokban kicsapódik a lakásból a párazáró fólia és a fal között kiszökő levegőből a pára. Mivel pórfödémem van és azt nem akartuk bolygatni, csak a födém fölé került pára és légzáró réteg, amit a födém alatt bontás nélkül nem tudtunk volna a falhoz ragasztani, a padláson pedig egész egyszerűen elmaradt ez, a fene se gondolt rá. Emiatt most utólag, belülről vagyok valahogy kénytelen a födém és a fal közti réseket tömíteni, mert hosszú távon a tetőszerkezetem fog tönkremenni a mostani állapotnak köszönhetően, ami nagyobb baj, mintha a szigetelés nedvesedik :)
@@mizodea 1) a szigeteles nedvesedese eleg nagy baj ! #különben höhig kepzödik (mi esetünkben a HÖHID a kivülröl bejövö hideg), ami peneszhez mindenkep fog vezetni ( a penesz szereti a höhidat s a nevdesseget, esetünkben a kicsapodo pa`ra a nedvesseg, HARMATPONTOT tessek mindig figyelemben tartani!) 2.) Ha a felljeb kerülö szigeteles SZARAZ MARADHAT - #maradjon is szaraz! 2.1) ugy maradhat szaraz ha maga a szigeteles elsö sorban olyan vastagsagu illetve hövezetesi tenyezövel renderkezik hogy egyedül is #NEM VEZETI BE a külsö hideget magan keresztül ! AZAZ NEM a HÖSZIGETELESBEN fog KICSAPODNI a levegöben meglevö nedvesseg, különben: #HARMATPONT teljesül, ahol a levegöben levö nedvesseg kb. +7C foknal kicsapodik a hideg eredetü felületre meleg levegö iranyabol !!! #2.2) a megfelelö HÖSZIGETELES ha me`g nem is atvezeti a hideg levegöt (lass 2.1 Pont), attol meg azt is kell KIVÜLRÖL foliaval vedeni, mely FOLIA megakadajozza a kivülröl bejövö PARA magaban a SZIGETELESBEN összegyüleset/beszivodasat. Parazaro foliat alkalmazzunk, #hogy az KIVÜLROL ne engedjen be a külsö levegöt azzal együtt a parat ! Ezzel kell kezdeni minden Ep- energetikat ! #Ha ez a teny teljesül, ez meg nem minden: ahogy a kedves Farkas Laszlo Ur is mondja, a megfelelö (fent megirt) HÖSZIGETELES ala egy LEGZARO/PARAZARO FOLIAT kell letesiteni, IGEN, lehetöleg egy kieresztessel + azt kellösiteni (paszta) tömiteni/ragasztani kell a falakhoz. Illetve maga a folia között megfelelö ragaszto szallaggal, #mely egy idö utan #NEM fog engedni=sajnos többnyire olcsobb szig. szallagok oly ragasztoval keszülhetnek , mely ragaszto egy idö utan hömerseglet hatasokra ill. a szerkezetben megmaradt es kicsapodott nedvesseg hatasara elengedheti, #AZZAL semmive teve a ragasztasunkat ! * a PARAZARO FOLIAT ragasztani/kellösiteni kell a falakhoz... #KERDES mekkora ra`ersztessel? mondjuk 10 cm elegendo lenne, #HA maga a falunk is OLYAN RENDSZERÜ, hogy NEM VEZETI AT a LEVEGÖT ! :) S itt vagyunk ott, hogy valojaban a helyseget #TELJESEN KÖRBE KELL FOLIAZNI (födem, falak, padlo, figyelve hogy sehol se egy cseppni LE`GRES SE MARADJON. #VAGY maradjuk egy picit naivabbak s feltetelezzünk hogy a falaink elegendöen LEGSZIGETELTEK, akkor a 10 cm folia ra`ersztes megteszi. Me`g nem vege :) a lezgaro reget ala` mintegy befejeze`sül egy E`RINTESRE #NEM HIDEG EREDETÜ (mint beton, kö, vas) #hanem mas, erintesre melegebb felületü anyaggal zarjük le a födemünk belsö reszet (fa, KG-kipszkarton, 3cm-es szigetelesi anyag), különben a feljebb emlitett meleg levegöben levö para ki fog szinten csapodni arra ahideg felületre ! SÖRÖS ÜVEG HATAS *Apropo, a PASZTA helyett kellösiteskent en a bitümen eredetü kellösitest alkalmaznam, az tudtommal a legolcsobb is celra önmagaban böven elegendö
@@mizodea Ha jársz erre még: ez a muki marhaságot beszél. Szigetelésen belül meleg oldalon nem csinálunk párazárást, főképpen azért, mert nem tudjuk tökéletesen megcsinálni.Az ásványi gyapoton amúgy simán átmegy a pára és megy tovább, ha nem akadályozzuk. A szigetelés tetejére maximum páraáteresztő fóliát, ha van esély porhóra, beázásra.De az tényleg páraáteresztő legyen, ne csak annak nevezett.
Zárt cellás poliuretán szigetelést tervezek a tetőtér szigetelésére a padlás felől.. A tetőtér belülről lambériázva van, de ezt szeretném gipszkartonnal elfedni. Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? A tetőtéri ablakokat már cseréltem és ezeken van belül egy gallér, amelyről azt mondták, hogy a össze kellene ragasztani a párazáró fóliával. Kell ezzel tenni valamit, ha nem kerül fel fólia?
Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? Szerinten igen, pont oda kell. Ha van tetőtéri ablakoknal egy gallér - az jo ha van - azt kellene megfelelö ragaszto szallaggal összeragasztava összekapcsolni a parazaro/legzaro foliaval. VIGYAZZON, az olcsobb ragaszto szallagok többnyire olyan ragasztobol keszülnek, mely egy idö utan vagy hömerseklet különbseghatasara (hidegtöl megmerevedig a ragaszto, vagy höingadozaskor dilletalva elenged), vagy PARA kicsapodasakor el tud engedni, azzal a meglevö ragasztas a semmibe ve`szne !
Tisztelt építőközösség! Szeretném megkérdezni, hogy a 109 éves fődémünket hogyan szigeteljük! A rétegrend belülről kifelé. Nádas vakolat-deszka-gerendázat 20 cm vastag légüres tér megint deszkázat és ez az egész le van borítva kisméretű téglával. Kérdésem hogy az alsó réteg megbontása nélkül hova tegyem a párazáró fóliát? Ha gerendaközöket leszigetelem, és utána fölé 40 centi szigetelést teszek az már elegendő lenne? Felülre páraáteresztő fólia szükséges e? A kisméretű téglasor borítás az eltávolításra kerülne. Köszönöm megtisztelő válaszukat.
@@kzsolt81 A dinamikus páraellenállású az a a változó páraellenállású lég és párafékező folia? Végig olvastam így már érthető. A lényeg hogy maga a hőszigetelés anyaga is kap egy kis nedvességet, de az el tud távozni. Vagyis lélegzik a faszerkezet és a hőszigetelés is, és közben nem "ázik el" És megy tönkre. Köszönöm Szépen!!
Mikor tudod h beszélni fogsz és nem vagy egy szónok, miért nem írod le azt olvasod fel? Azért tudom h kinlódtál mert belehallgattam de nem bírtam kivárni míg megszólalsz! sajnálom.
Üdv!
70 es évek végén épült ház stukatúr mennyezetét szeretnénk szigetelni,ami jelen állapot szerint a padlás felől le is van betonozva.
Elgondolás alapján:
Belül minden helység kapna gipszkarton mennyezetet párazáró fóliával,a padlás felől pedig 30cm üveggyapot szigetelést.
Ez így jó lehet?
Köszönöm!
benjoka666 kérdésével szinte azonos a kérdésem: 30 éves stukaturos vakolt deszka mennyezetem van, glettelve, festett tapétával, eredetileg 10cm alufóliával kasírozott szigeteléssel, lazán befektetve a szarufák közé, felette légrés és szürke szövött tetőfólia, ellenléc, tetőléc, cserepes lemez fedés. Szeretnék betoncserép tetőt, megnövelt kiszellőzéssel, szigetelés vastagítást fújt üveggyapottal 20-25 cm vastagságban. A meglévő szigetelés már összeesett 6-7 cm-re, de nedvesedés, penészedés nyoma a látható helyeken nincs. A szarufák magassága 12 cm, ez meg kell növelni ráfektetett vagy keeresztben elhelyezett gerendákkal. Lehetséges lenne-e páradiffúzióra nyitott rétegrend alkalmazása a szarufák közötti tér kitöltésével és jó minőségú páraáteresztő fólia alkalmazásával a megévő mennyezet megtartása mellett. Milyen rétegrend ajánlott?
Az lenne a kérdésem, hogy stukaturos fafödém esetén a bevakolt nád+glettelt+mélyalapozott+lefestett mennyezet párazárónak számít-e?
Farkas Imre válasza:
"Amint azt már többször hangsúlyoztam, a párafékező (párazáró) képesség egy több rétegű szerkezetben fontos ugyan, de a légzárás, illetve a légzárás hiányossága legalább egy nagyságrenddel nagyobb problémát tud okozni.
A kérdezett rétegrendben is számomra az:
Első kérdés: mennyire garantálható a belső rétegek repedés(hajszál repedés) mentessége?
Második kérdés: mi lesz a teljes rétegrend? Ugyanis amennyiben a harmatpont a szerkezet belsejébe kerül, akkor nagyon fontossá válik a szerkezeti elem (elemek) abszorpciós képessége.
Harmadik kérdés: milyen a meglévő, és az újonnan beépülő szerkezet hőszigetelő képessége?
Tehát a döntést felelősségteljesen komplex épületfizikai elemzést követően lehet meghozni.
Természetesen vannak már kipróbált megoldások, amelyek minden esetben jól meghatározott, tanúsított épületfizikai és páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti elemek beépítésével a felmerülő kérdések nagy többségét értelmetlenné teszik.
A kérdezett rétegrend nem ilyen."
Azt már én teszem hozzá: tehát látatlanban az adott szerkezet nem számít párazárónak (és légzárónak).
Egy fontos problémát jó lett volna érinteni, mert sajnos ez a legtöbb alkalommal előfordul: a párazáró fóliát még csak csak összeragasztják az átlapolásoknál, azonban a falcsatlakozásoknál alig alig van brigád, aki tömitőpasztával odaragasztaná a falhoz. Ön szerint mennyi veszélyt rejt ez magában? Nyilván itt ki tud szökni a pára, viszont csak "vonalban", ami nem hiszem, hogy nagyon el tudná áztatni a szigetelést.
Nem vagyok szakember, csak hasonló problémával küzdök. Szigetelés és teljes tetőfelújítás után szembesültem a problémával, hogy a talpszelemeneken, szarufákon és páraáteresztő tetőfólián foltokban kicsapódik a lakásból a párazáró fólia és a fal között kiszökő levegőből a pára. Mivel pórfödémem van és azt nem akartuk bolygatni, csak a födém fölé került pára és légzáró réteg, amit a födém alatt bontás nélkül nem tudtunk volna a falhoz ragasztani, a padláson pedig egész egyszerűen elmaradt ez, a fene se gondolt rá. Emiatt most utólag, belülről vagyok valahogy kénytelen a födém és a fal közti réseket tömíteni, mert hosszú távon a tetőszerkezetem fog tönkremenni a mostani állapotnak köszönhetően, ami nagyobb baj, mintha a szigetelés nedvesedik :)
@@mizodea 1) a szigeteles nedvesedese eleg nagy baj ! #különben höhig kepzödik (mi esetünkben a HÖHID a kivülröl bejövö hideg), ami peneszhez mindenkep fog vezetni ( a penesz szereti a höhidat s a nevdesseget, esetünkben a kicsapodo pa`ra a nedvesseg, HARMATPONTOT tessek mindig figyelemben tartani!)
2.) Ha a felljeb kerülö szigeteles SZARAZ MARADHAT - #maradjon is szaraz!
2.1) ugy maradhat szaraz ha maga a szigeteles elsö sorban olyan vastagsagu illetve hövezetesi tenyezövel renderkezik hogy egyedül is #NEM VEZETI BE a külsö hideget magan keresztül !
AZAZ NEM a HÖSZIGETELESBEN fog KICSAPODNI a levegöben meglevö nedvesseg, különben:
#HARMATPONT teljesül, ahol a levegöben levö nedvesseg kb. +7C foknal kicsapodik a hideg eredetü felületre meleg levegö iranyabol !!!
#2.2) a megfelelö HÖSZIGETELES ha me`g nem is atvezeti a hideg levegöt (lass 2.1 Pont), attol meg azt is kell KIVÜLRÖL foliaval vedeni, mely FOLIA megakadajozza a kivülröl bejövö PARA magaban a SZIGETELESBEN összegyüleset/beszivodasat. Parazaro foliat alkalmazzunk, #hogy az KIVÜLROL ne engedjen be a külsö levegöt azzal együtt a parat !
Ezzel kell kezdeni minden Ep- energetikat !
#Ha ez a teny teljesül, ez meg nem minden:
ahogy a kedves Farkas Laszlo Ur is mondja,
a megfelelö (fent megirt) HÖSZIGETELES ala egy LEGZARO/PARAZARO FOLIAT kell letesiteni, IGEN, lehetöleg egy kieresztessel + azt kellösiteni (paszta) tömiteni/ragasztani kell a falakhoz. Illetve maga a folia között megfelelö ragaszto szallaggal,
#mely egy idö utan #NEM fog engedni=sajnos többnyire olcsobb szig. szallagok oly ragasztoval keszülhetnek , mely ragaszto egy idö utan hömerseglet hatasokra ill. a szerkezetben megmaradt es kicsapodott nedvesseg hatasara elengedheti, #AZZAL semmive teve a ragasztasunkat !
* a PARAZARO FOLIAT ragasztani/kellösiteni kell a falakhoz...
#KERDES mekkora ra`ersztessel?
mondjuk 10 cm elegendo lenne, #HA maga a falunk is OLYAN RENDSZERÜ, hogy NEM VEZETI AT a LEVEGÖT ! :)
S itt vagyunk ott, hogy valojaban a helyseget #TELJESEN KÖRBE KELL FOLIAZNI (födem, falak, padlo, figyelve hogy sehol se egy cseppni LE`GRES SE MARADJON.
#VAGY maradjuk egy picit naivabbak s feltetelezzünk hogy a falaink elegendöen LEGSZIGETELTEK, akkor a 10 cm folia ra`ersztes megteszi.
Me`g nem vege :)
a lezgaro reget ala` mintegy befejeze`sül egy E`RINTESRE #NEM HIDEG EREDETÜ (mint beton, kö, vas) #hanem mas, erintesre melegebb felületü anyaggal zarjük le a födemünk belsö reszet (fa, KG-kipszkarton, 3cm-es szigetelesi anyag),
különben a feljebb emlitett meleg levegöben levö para ki fog szinten csapodni arra ahideg felületre !
SÖRÖS ÜVEG HATAS
*Apropo, a PASZTA helyett kellösiteskent en a bitümen eredetü kellösitest alkalmaznam, az tudtommal a legolcsobb is celra önmagaban böven elegendö
@@mizodea Ha jársz erre még: ez a muki marhaságot beszél. Szigetelésen belül meleg oldalon nem csinálunk párazárást, főképpen azért, mert nem tudjuk tökéletesen megcsinálni.Az ásványi gyapoton amúgy simán átmegy a pára és megy tovább, ha nem akadályozzuk. A szigetelés tetejére maximum páraáteresztő fóliát, ha van esély porhóra, beázásra.De az tényleg páraáteresztő legyen, ne csak annak nevezett.
Tisztelt Építőközösség! Itt ha nem gépi hanem csak páravezérelt szellőzést építek be az ablakokba az is jó megoldás?
Zárt cellás poliuretán szigetelést tervezek a tetőtér szigetelésére a padlás felől.. A tetőtér belülről lambériázva van, de ezt szeretném gipszkartonnal elfedni. Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni?
A tetőtéri ablakokat már cseréltem és ezeken van belül egy gallér, amelyről azt mondták, hogy a össze kellene ragasztani a párazáró fóliával. Kell ezzel tenni valamit, ha nem kerül fel fólia?
Kell-e a lambéria és a gipszkarton közé párzáró vagy páraáteresztő fóliát tenni? Szerinten igen, pont oda kell.
Ha van tetőtéri ablakoknal egy gallér - az jo ha van - azt kellene megfelelö ragaszto szallaggal összeragasztava összekapcsolni a parazaro/legzaro foliaval. VIGYAZZON, az olcsobb ragaszto szallagok többnyire olyan ragasztobol keszülnek, mely egy idö utan vagy hömerseklet különbseghatasara (hidegtöl megmerevedig a ragaszto, vagy höingadozaskor dilletalva elenged), vagy PARA kicsapodasakor el tud engedni, azzal a meglevö ragasztas a semmibe ve`szne !
Tisztelt építőközösség! Szeretném megkérdezni, hogy a 109 éves fődémünket hogyan szigeteljük! A rétegrend belülről kifelé. Nádas vakolat-deszka-gerendázat 20 cm vastag légüres tér megint deszkázat és ez az egész le van borítva kisméretű téglával. Kérdésem hogy az alsó réteg megbontása nélkül hova tegyem a párazáró fóliát? Ha gerendaközöket leszigetelem, és utána fölé 40 centi szigetelést teszek az már elegendő lenne? Felülre páraáteresztő fólia szükséges e? A kisméretű téglasor borítás az eltávolításra kerülne. Köszönöm megtisztelő válaszukat.
az elmondott kialakítás jó. a pz fólia helyett felül párafékező is elég max 0,02m-es sd értékkel...
Akkor a párafékező folia úgy jó lenne hogy a gerendaközöket leszigetelem, utána párafékező folua majd a 40 centi szigetelés??
@@kzsolt81 A dinamikus páraellenállású az a a változó páraellenállású lég és párafékező folia? Végig olvastam így már érthető. A lényeg hogy maga a hőszigetelés anyaga is kap egy kis nedvességet, de az el tud távozni. Vagyis lélegzik a faszerkezet és a hőszigetelés is, és közben nem "ázik el" És megy tönkre. Köszönöm Szépen!!
Nagyon szívesen meghallgattam volna de csak 8 percig bírtam ezt a kínlódást ahogy beszél a muki. Sajnálom mert érdekelt.
ha erdekelt akkor meg kellett volna hallgatnod.
Mikor tudod h beszélni fogsz és nem vagy egy szónok, miért nem írod le azt olvasod fel? Azért tudom h kinlódtál mert belehallgattam de nem bírtam kivárni míg megszólalsz! sajnálom.
Én csak 2 ig.
Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ingyen tanács nyökögve jobb, mint 40 ezerért szakértés fél órában.@@turbooster4354