De nagy öröm, hogy láthatjuk, hallhatjuk Dr. Tóth Ferencet megint! Ilyen hatalmas tudással, ennyire jó előadással rajta kívül nagyon kevés ember rendelkezik. Köszönet a feltöltésért.
A legjobb elöadás ökológiai gazdálkodás témában,közérthető,informatív. Nagyon hiányzott már Dr. Tóth Ferenc,remélem egyéb témákban is megnyilvánul újra!
Köszönöm a "feltöltést"!Sok számomra új ismerettel lettem gazdagabb.Az előadó kiválóan tud információt átadni,nagyon jó szakember! Keresni fogom az előadásait....
Kedves Feri! 1:11:30- nál azt mondod, hogy a borostyán nem árt a fának. Ezt én kissé árnyalnám a tapasztalataim alapján. A borostyán valóban fizikai támasznak használja a fát, nem szívja el nedveit, tehát nem számít élôsködönek. Azonban idôvel a lassabb vagy lelassult növekedésŭ fát a b. túlnövi. Akkor már a buja örökzöld lombjával annyira képes árnyékolni a támasznövényt, hogy az már lassan belepusztul az egyre korlátozottab fotoszintézis okozta éhezésbe. Láttam, hogy erdôn dolgozók baltával átvágták a lapátnyél vastagságú borostyán indákat. Nem irtották, csak kordában tartották.
Évek óta használom a diófalevelet komposztnak. Hálásak a növényeim .miatta. A helyzet ezzel az, hogy nem hagyja kiszáradni a komposztnak valót. Mindenek ellenére, még a fenyőtüske is lebomlik , és nem gyantásít. Idén nagyon lusta voltam. Nem gyűjtottem össze a faleveleket. Pázsitnak, virágoknak is jót tesz. A méhlegelőt szívesen használom, jönnnek rá a méhek.
1:19 körül elhangzik, hogy miért kell a mezőgazdaságot támogatni (spoiler: a gépesítés, kiegészítő létesítmények miatt). Ezzel ügyesen el is értük, hogy az otthoni/háztáji termékek eladása csakis nyugdíj mellett érje meg (már amennyire). Kérdés, hogy ez jó-e.
1:22:00 környékére Szennyvíziszap kérdése: 1.) Valamit kell vele kezdeni 2.) Fahamuval összekombinálva kicsapódik mindaz, ami tovább úszhatna és onnantól van lehetőség lebomlania 3.) Tömegesen vannak visszamérések, hogy a humusztalanná erodált mezőgazdasági talajok hogyan válnak viszonylag gyorsan ismét humuszossá, szerkezetessé, vízmegtartóvá.
Az éghajlatunk nem mediterrán , Alpok közel van oroszoknál a tél brutál . Ez a jelenség ami ér minket 10 éve nem normál sem természeti . Lefut 1 hét alatt ősszel tavasszal az összes évszak, nagy kilengésekkel . A tavasz az ősz is aszályból áll . Belgáknál németeknél UK ban a nyár állandó vihar eső pár nap 20 cfok felett , itt meg sivatag . Itt volt hőkupola a szláv részeknél és trópusi reggelek perzselő nappal de spanyoloknál görögöknél Afrikában sem égetett így a nap . Nem lehet átállni a narancs a kiwi nem terem meg a kóró is kiég , poloska minden leeszik.
A kivi mondjuk pont megterem, bár az igaz, hogy a mostanában jelemző klíma miatt érdemes úgy telepíteni, hogy ne egész nap süsse a nap (lehetőleg a délutánit elkerülni).
Végre visszatért, hiányzott nagyon!
Ismét egy nagyszerű előadás, köszönjük! Külön köszönet a kiváló minőségű felvételért és a felvétel szerkesztéséért!
De nagy öröm, hogy láthatjuk, hallhatjuk Dr. Tóth Ferencet megint! Ilyen hatalmas tudással, ennyire jó előadással rajta kívül nagyon kevés ember rendelkezik. Köszönet a feltöltésért.
A legjobb elöadás ökológiai gazdálkodás témában,közérthető,informatív. Nagyon hiányzott már Dr. Tóth Ferenc,remélem egyéb témákban is megnyilvánul újra!
Köszönöm a "feltöltést"!Sok számomra új ismerettel lettem gazdagabb.Az előadó kiválóan tud információt átadni,nagyon jó szakember!
Keresni fogom az előadásait....
Köszönöm szépen! Nagyon hasznos előadás!
Remek előadás volt, tele információval.
Nagyon hasznos volt, mint mindig.
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN ❤
Kedves Feri!
1:11:30- nál azt mondod, hogy a borostyán nem árt a fának.
Ezt én kissé árnyalnám a tapasztalataim alapján. A borostyán valóban fizikai támasznak használja a fát, nem szívja el nedveit, tehát nem számít élôsködönek.
Azonban idôvel a lassabb vagy lelassult növekedésŭ fát a b. túlnövi. Akkor már a buja örökzöld lombjával annyira képes árnyékolni a támasznövényt, hogy az már lassan belepusztul az egyre korlátozottab fotoszintézis okozta éhezésbe.
Láttam, hogy erdôn dolgozók baltával átvágták a lapátnyél vastagságú borostyán indákat. Nem irtották, csak kordában tartották.
❤🙏💚
Hasznos eloadas volt. Nagyon szepen koszonom.
Évek óta használom a diófalevelet komposztnak. Hálásak a növényeim .miatta. A helyzet ezzel az, hogy nem hagyja kiszáradni a komposztnak valót. Mindenek ellenére, még a fenyőtüske is lebomlik
, és nem gyantásít. Idén nagyon lusta voltam. Nem gyűjtottem össze a faleveleket. Pázsitnak, virágoknak is jót tesz. A méhlegelőt szívesen használom, jönnnek rá a méhek.
Nagyon jó!
1:19 körül elhangzik, hogy miért kell a mezőgazdaságot támogatni (spoiler: a gépesítés, kiegészítő létesítmények miatt). Ezzel ügyesen el is értük, hogy az otthoni/háztáji termékek eladása csakis nyugdíj mellett érje meg (már amennyire). Kérdés, hogy ez jó-e.
Jó volt.
Katonalégy lárva milyen komposztáló szervezetnek számít?
1:22:00 környékére
Szennyvíziszap kérdése:
1.) Valamit kell vele kezdeni
2.) Fahamuval összekombinálva kicsapódik mindaz, ami tovább úszhatna és onnantól van lehetőség lebomlania
3.) Tömegesen vannak visszamérések, hogy a humusztalanná erodált mezőgazdasági talajok hogyan válnak viszonylag gyorsan ismét humuszossá, szerkezetessé, vízmegtartóvá.
Az éghajlatunk nem mediterrán , Alpok közel van oroszoknál a tél brutál . Ez a jelenség ami ér minket 10 éve nem normál sem természeti . Lefut 1 hét alatt ősszel tavasszal az összes évszak, nagy kilengésekkel . A tavasz az ősz is aszályból áll . Belgáknál németeknél UK ban a nyár állandó vihar eső pár nap 20 cfok felett , itt meg sivatag . Itt volt hőkupola a szláv részeknél és trópusi reggelek perzselő nappal de spanyoloknál görögöknél Afrikában sem égetett így a nap . Nem lehet átállni a narancs a kiwi nem terem meg a kóró is kiég , poloska minden leeszik.
A kivi mondjuk pont megterem, bár az igaz, hogy a mostanában jelemző klíma miatt érdemes úgy telepíteni, hogy ne egész nap süsse a nap (lehetőleg a délutánit elkerülni).