Dr. Tóth Ferenc: Háztáji zöldség-magfogás mint az élelmiszer-önrendelkezés záloga
Вставка
- Опубліковано 26 лют 2024
- Miért kulcsfontosságú háztájiban a magfogással foglalkozni? Milyen lehetőségek rejlenek a lelkes kertészek számára a magfogásban? Mely tulajdonságokra érdemes szelektálnunk? Milyen formák, ízek születhetnek otthoni körülmények között is könnyen megvalósítható magfogás eredményeként? Mik a magfogás alapjai, milyen zöldségekkel próbálkozzunk kezdő kertészként, és milyen fajták valók a tapasztaltabbaknak?
Az előadást az ÖMKi gondozásában kiadott, Magtermesztők kézikönyve inpirálta, ami a magfogás ismereteinek átadásának alapvető magyar nyelvű könyve. Ezzel az előadással, és a könnyvel: “újra önbizalmat kívánunk önteni a vállalkozó kedvű kiskert tulajdonosokba. Célunk, hogy a szó legszorosabb értelmében ismét kezükbe vegyék a vetőmagok sorsát, új sokféleséget teremtve, hogy alkotó tevékenységük révén segítsenek továbbfejleszteni az élelmezés alapját képező kultúrnövényeket, biztosítva a jövő sokszínűségét”.
Előadónk, Dr. Tóth Ferenc - ÖMKi Kertészeti csoportvezető, Kutató
Agrármérnök, Mérnöktanár, PhD. Ferenc szakterülete többek között a pókok, csigák, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepe, a mezővédő erdősávok, és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásai. Ferenc radikális életpártinak vallja magát, amiből szerencsére hallgatósága is könnyen megízlelhet valamit.
A felvétel a Barnagi magbörzén készült, 2024. február 24-én.
Hiánypótló és fergeteges előadás! Remek szakember, köszönöm a hasznos infókat!🤩
Stand upnak sem rossz! 🙂 A pozitív szelekciós nemesítést nagyapám, nagyanyám is alkalmazta. A krumpli legegészségesebb, legjobban fejlődő egyedeit megjelölték (pl.:kenderszárral "kitűzdelték"), s ha "kivágva" is bőtermő volt, jól nézett ki, azoknak a bokroknak az aprajából lett a vetőmag. A legjobb ízű dinnye, tök, a legszebb, legegészségesebb paprika, uborka, paradicsom magját szedték meg. Amikor még kerek volt a világ!
Feri a konzulensem volt az egyetemen, egy élmény volt minden óra vele, ekkora tudású ember nem sok van az országban!
Kedves Tóth Ferenc köszönjük! Isten éltesse sokáig! Imádom az összes előadását. Kedvesek élvezetesek, szeretet teljesek!
Nagyon hasznos és fontos videó! Köszönöm szépen! 💖
Csodálatos előadó, sok hasznos tanáccsal és megszívlelendő gondolkodásmóddal.
Köszönöm szépen ❤
Örül a szívem, éveken át kerestem Dr Tóth Ferenc legújabb előadásait, de eltünt a köztudatból. Még olyan hirrel is találkoztam, hogy elhagyta az élők sorát, kifejezetten örülök, hogy a hír nem igaz és visszatért a médiába.
"Ha az ember az életét egyetlen dologra tette föl, akkor nem várhatjuk el tőle, hogy egyenletesen jól teljesítsen az élet többi területén is." - Micsoda nagy igazság!
Köszönöm a feltöltést, nagyon szeretem Dr. Tóth Ferenc előadásait!
Hosszú évek óta nem láttam Ferencet, nagyszerű ismét látni, hallani!
A nem ártás kertészete 🙏
Köszönöm!
Nekem sikerült kitenyésztenem egy olyan körtefajtát,amely teljesen ellenálló a betegségekkel szemben.Kb húsz évvel ezelőtt egy szerbiai bükkösben járva ráakadtam egy különös törzsű fára,amely ugyanolyan magasra nőtt,mint a körülötte lévő bükk fái.Kiderült,körte,és kénytelen volt 30 méter magas törzset nevelni,hogy fényhez jusson.Hazavittem néhány termését,amelyek valamivel nagyobbak voltak a lúdtojásnál.Magjait elvetettem,azzal az elképpzeléssel,hogy esetleg a magoncok valami különleges tulajdonsággal lesznek felvértezve.Évekig sínylődtek a fél métert sem meghaladó magoncok egy sötét helyen tápanyagban szegény földben.Akár a bonszai,olyan visszamaradottak voltak a növekedésben.Aztán az egyiket átültettem a megfelelő helyre.Ez a kis csenevész fácska olyan erőteljesen kezdett növekedni,hogy nem győztem rajta ámuldozni.Teltek múltak az évek,a körte elérte a 2 m-es magasságot.Termést viszont nem hozott.Már arra gondoltam,talán meddő,terméketlen fa lesz belőle.Legjobb lenne kivágni.Adtam neki még egy év haladékot.Szegény fa,mintha megérezte volna,a sorsa fog eldőlni a következő tavaszon,meghozta első virágait...Azóta makegészséges 6 m-es fává növekedett.Tüskéi vannak,de ezért kárpótolnak az ízletes,akár fél kilót is elérő gyümölcsei.Körte alakú,sárga színű gyümölcsöket terem,nagy bőséggel.Levelei nagyon szépek,mondhatni dekoratívak.A legnagyobb körte betegség a körte bolha nem fog rajta,pedig a közvetlen szomszédságában áll egy másik fa,amelyet rendszeresen megtámad a körte bolha.Ez a magonc tehát csodát művelt,mert rezisztens lett a betegségekkel szemben.Egyetlen fillért nem kell belefektetni a fenntartásába...Mindezt azért gondoltam célszerűnek elmondani,hogy másokat is kísérletezésre serkentsek.A magoncok tehát olykor váratlan tulajdonságokat produkálnak.Csak hát ki kell várni a 4-5 évet,mire termőre fordulnak.Ezek a magoncok az oltványokkal szemben a hosszú élettartammal is előnyt szereznek,akár több száz évet is élhetnek és teremhetnek,mint azt láthattuk a bükkösben talált 30 m magasságú körte matuzsálem esetén.Akiben megvan a kísérletezési kedv,a nemesítés különleges eljárásait is kipróbálhatja,pl. a magok sugárkezelésével(röntgen),stb.
Tehát nem is szükséges oltás meg szemzés igy bármelyik gyümölcsfánál?
@@user-yu1dh2jh4o Az oltást azért művelik,hogy a különleges hibrideket ráoltsák egy életképesebb,ellenállóbb alanyra.Azonban ismeretes.hogy az oltványok általában gyengébb immun rendszerrel rendelkeznek,kevésbé ellenállók a betegségekkel szemben és rövidebb életűek.A magoncok,és itt kiváltképp a vadonban meglelt gyümölcsfák magról kelt egyedeire gondolok,kiváló immun rendszerrel vannak felvértezve,ennek eredményeképpen hosszú életűek lesznek.Külömbséget kell azonban tenni a vad típusok között,amelyeknek sokszor ehetetlen a gyümölcse és azok között,amelyek egyszerűen a vadonban keltek ki valamely kultivált gyümölcstípus magvaiból.Ez utóbbiak természetes szelekción estek át és csak az életképes egyedek tudtak felnőni és termést hozni.Na ezek a gyümölcsfák hozhatnak magukkal egészen különleges tulajdonságokat.Tehát,amiről magam írtam,a szerbiai hegyekben fellelt körtefa valószínűleg egy hibrid gyümölcsfa terméséből eredt meg az erdőben.Életképesnek bizonyult és az említett bükkösben vagy 20 m magas törzset nevelt.Ennek a fának a gyümölcseiből vettem ki a magot és ültettem el idehaza.Ez lutri,mert nem tudhatod,milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy ilyen magból eredt fa.Megeshet,hogy meddő,terméketlen lesz vagy értéktelen lesz a termése.Nekem szerencsém volt vele,mert minden tekintetben nagyszerű tulajdonságokkal vértezte fel a természet.Bő termő,rendszeresen terem,gyümölcsei nagyok és ízletesek,és ami a legfontosabb,tökéletesen rezisztens a betegségekkel szemben.Valószínűleg több száz évet fog élni,szemben az oltványokkal,amelyek pár évtized után kiöregszenek,elpusztulnak.
Nagyon szeretem a Feri előadásait, az eszmefuttatásai szívet melengetők!
A józan ész prófétája !
jaj, de jó, de régen láttunk ekdves Feri! Végre egy új videó! :)
Zseniális !!!!!
nagyon érdekes előadás
...de rövid volt sajnos...lehetne még egyszer meghívni Ferit?
Nagyon szépen köszönöm a tudását!
Kérdésem lenne, a burgonyának hova tűnt a keményítő tartalma?
A régi fajtákat most melyik fajtában lehet megtalálni?
Köszönöm szépen a válaszát!
Lengyel ukrán burgonya jó, a hazai többség cefrébe valo vagy takarmány .
Magyarra kérdeztem rá!@@rlatilla
Mit értett azon, hogy "jó lenne a zánkaiakkal összefogni"? Én köveskáli vagyok.
Remek előadás. Hálásan köszönöm.
nyilván az öregre gondol, akik gyógynövényeznek.
A covid utáni paprikáknak a magja NEM csírázik ki!
Több ízben is próbáltam bolti,piaci paprikákat szaporítani, sikertelen.
Nem tudom, hogy valamit rosszul csináltam-e, de 2018-19ben még sikerült.
Nem. Valószínűleg olyan hibridekből fogott magot, aminek a magjai sose fognak kicsírázni genetikai okokból.
Saras poros esővíz teli fémekkel barium lithium aluminium, a műtrágyák savassa teszik a talajt .
Tudjuk, a régiek is ezt csinálták! Nohát!
Feri a könyvben nincs benne a káposzta mag fogása!!!!
🙏💚
👏👏👏👏👏👏👏👏👏
Noháttal......????
Időben kéne megérkeznie a hallgatóságnak az előadásra és nem átmenni a kamera előtt. Bunkó bagázs! Ferenc egy komoly ember, meg kéne becsülni!
ua-cam.com/video/iVbv6PY4tnk/v-deo.htmlsi=y9cjh7-jIul20Z8a
90es évek óta egyrr inkabb csak f1 magok vannak, meg ha nem f1. Akkor is.
En teszkoban vrdzek csehszlovakot es nem magyart. ENNYI
A mai magyar irányzat nem magyar specialitás. Az irányzatot ebből a szempontból is Brüsszelből irányítják. Tehát a cseh magok sem különbek.Saját kertemből fogok többnyire magokat!
Itt Felvidéken is F1 es magok vannak a gazdaboltban.
@@olgivan9004 ami magyar minden szar. 10 evig kinlodtam a szedett maggal hulyeseg. Moravsko seed magok es kesz
A cukrobetegség nem a fokoztt cukor bevitel miatt van. Azt hittem, nem hallok baromságot.
miért, szerinted mitől van? és mivel tudod bizonyítani? ez a hozzászólásod így teljesen értéktelen...
@@FR_-ij4zz Nézz utána. Akkor majd nem nekem kell hidj. (ijen hüje népet a világ nem baszott még soha)
Anyagcsere problema.
Ha betegek a szerveid, akkor nemcsak a cukorbevitel okoz magas vèrcukrot, èrgyulladàst....
Mielőtt badarságot ír, tájékozódjon arról, hogy a cukor fogyasztása milyen hatással van a hasnyálmirigy működésére és ez hogyan függ össze a diabetes betegséggel!
@@karvak1492ez igen! Ez ám a hozzászólás! Gratulálok! Látom próbálkozol magyarul is írni. Iskolába nem jártál...
Én nagymamám kertjére úgy emlékezem, hogy gyerekkoromban állandóan "koronacsurgóig" volt ásva benne a gyümölcsös, ami egy őszibarack, alma, körte hármaskultúra volt. Rengeteg munka, örökké ásás, kapálás. No felnőttként visszakerültem ide, most itt élünk harminc éve már. Mi azt mondtuk, kell a fenének gyümölcsös, megvesszük a piacon s befüvesítettük, aztán hoztuk a cserjéket, virágokat, rózsákat, lett belőle dísz- és pihenőkert. Ám a régi nagy diófák és körtefák elől megmaradtak s hátul is egy-egy gyümölcsfa a hangulat kedvéért. De soha többé nem ásta, nem kapálta senki a területet. Az elmúlt évtizedekben lassan új gyümölcsfákat telepítettünk, ma már szinte minden gyümölcs van, gyümölcsfélékként egy, esetleg két fa. De ezek már őshonos magyar fajták vadalanyon. A talajt most se piszkálja senki. Ősszel alattuk hagyom a lombot, néha terítek alájuk ág darálmányt, kitépett gyomot s helyben komposztálok. Ezek novembertől márciusig eltűnnek a felületről, a gyepet szoktam szellőztetni. Műtrágyázás nincs. Zsákos istállótrágyát szoktam szezononként kétszer teríteni még alájuk. A hangyákat megfogom egy fatörzsre tekert ragacspapírral és ezzel vége a törődésnek. Permetezni persze kell, városi környezet, sok gombabetegség, de ezt se viszem túlzásba, május-júniusban három-négy alkalom s azzal arra a nyárra bé van fejezve.
A magfogás persze, hogy egyszerű! Nem ez a kérdés! A hibrid magok a probléma, azokat hiába fogja meg az ember, nem lesz belőle ugyanaz a növény jövőre.
Ferenc úrnak üzenem, hogy a pók nálam nem maradhat meg. A kert több pontján el vannak helyezve a chemotoxok s amikor járom a kertet, ahogy meglátok egy pókot, abban a pillanatban lefújom. Hosszú évek kitartása meghozta az eredményt, ma már alig van pók a kertünkben.
Csiga? Hát mire való a jóságos kék granulátum vagy a sör?
Szerves permet? Ázalék? Na! Megnézném én azt a menetet, amikor a körtelevélbolha támad! Vagy a körterozsda. A pajzstetűről már nem is beszéljünk! Ugyan kérem, ezeket csak komoly vegyszeres kezeléssel lehet elhárítani!
Sajnálom, hogy vegyszerrel öli a pókokat, sokat veszít nélkülük.
én is rosszul vagyok a pókoktól, de csak a nagydarab, fák közé hálófeszítőket gyilkolom le, hogy ne menjek bele, amikor nem veszem észre, meg hogy ezek ne szaporodjanak el. Szerencsére ez csak évente 10-15 pókot jelent egy jó nagy területen. Gondolom a sok madár annyit repked, hogy nincs kedvük nálam élni. Vagy a darazsak elkapják őket, nem tudom. Ami a földön szaladgál, attól is rosszul vagyok, de azok mehetnek a dolgukra. (A házban viszont nem tűrök egyet sem.)
Beteges, amit a pókokkal művel. Hagyja békén őket!