Számomra nagyon aktuális volt ez a téma, szóval külön köszönet érte, ahogyan azért is, hogy ez egy vita keretébe lett öntve. Mindenképpen tanulságos volt különböző nézőpontok ütköztetését látni. Szeretném dicsérni Prinz Dániel érvelési technikáit, mert nagyon jól megvilágította Sidó Zoltán által feldobott elvek hiányosságait és tette őket kontextusba mindezt úgy, hogy érezhetően pártatlan, de racionális álláspontot foglalt el. Tetszett, hogy nem elfogultan védte a kapitalizmust (elismerte annak hibáit) vagy épp messiásként kínált fel csodamegoldást más rendszer képében, hanem földhözragadtan és reálisan vizsgálta meg (kritizálta vagy elfogadta) a dolgokat. Sidó Zoltánnak is voltak érdekes (vita partner hiányában talán még meggyőzőnek is mondható) gondolatai, de itt már érezhető volt az elfogultság egy ideológiai irányzat mellet (és egyben egy másik ellen). Azt külön kiemelném, hogy az 50. perc körül nagyon kínos volt nézni azt, amikor Zoltán alól már kicsúszni látszott a talaj, akkor Dániel érveire már úgy reagált, hogy ki nem mondott szavakat adott a szájába (amire ő persze elég hevesen jelezte, hogy az elhangzottak azért nem igazak). Én ezt annak tudom be, hogy Zoltán félreértette Dánielt, de ettől függetlenül is az a benyomás keltődött, hogy már elfogytak valid érvei. Elhiszem, hogy jószándékúak Zoltán újító világképzetei, de láthatóan nem állnak stabil lábakon, több helyen támadhatóak és inkább populáris, mint reálisan megvalósíthatók. Vannak elgondolkodtató elemei a mondanóiban, ahogyan jogos kritikák is a kapitalizmussal szemben, azonban összességében nem volt elég meggyőző. Remélem még sok ilyen színvonalú vitaműsor fog készülni, mert egyszerre volt intellektuálisan szórakoztató és infomratív. Gratula!
Kedves Gulyás Márton, Marci! Rendkívül hálás vagyok a tevékenységéért, minden produktumát megnézem, nagyon jól választja ki a témákat, a hozzáértőket, nagyon okos kérdéseket tesz fel, és már lassabban is beszél, örömömre. Ennek a két üdítően okos fiatalembernek a beszélgetését már másodszor hallgattam meg és még meg fogom mégegyszer, jegyzetelve. Közgazdászként végeztem a 60-as évek végén /hahaha/, így nagyon örülök az okos fiataljainknak, bár Orbán Viktor is ebben a körben tájékozódna.... Marci, kedves, így tovább! Sok erőt, egészséget kívánok! Üdvözlettel Varga Józsefné Szombathelyről
@@jozsefnevarga1560 "Közgazdászként végeztem a 60-as évek végén" - akkor idehaza nem volt közgazdaság, csak marxizmus. Sidó Zoltán pedig semmi értelmeset nem mondott; a kidobott kaja a termelési profitból származó holtteherveszteség; ez csak úgy lenne elkerülhető, ha helyette tervgazdaság lenne, az viszont nem képes beárazni a keresletet, ezért hiány lenne. Vagyis nagyon is hasznos folyamat része az étel kidobása. Csak ugye ezt az itteni baltardok nehezen látják be.
Nem vagyok szakmabeli így véleményt érdemben nem tudok hozzáfűzni, de nagyon tetszett Dániel mennyire érthetően mondta el a gondolatmenetét és mindez a reakcióiban is látszott. Nagyon tetszett is amiket mondott és remélem megfontolja majd a javaslataikat drága állambácsink.. Örültem ennek a vitának, remélem minél többen látni fogják.
hihetetlen, hogy ezek a fiatal srácok mennyivel értelmesebben gondolkodnak, mint a mainstream szakemberek, politikai/gazdasági szereplők. Remélem 20 év múlva valami jó poziban ülve nem változnak meg, hanem partizánkodnak tovább. :)
Remek vita volt. Bárki, bármelyik oldallal ért is egyet (nagyrészt értékválasztás kérdése), az biztos, hogy eljött az ilyen témájú viták ideje. Aztán a viták után bármit is cselekszünk, a végső szó úgy tűnik, mindenképpen a természeté lesz, ld. a mostani helyzetet.
Végre egy igazi vita! Én már hallottam a Fordulatról, Helyzet Műhelyről, és lelkes híve vagyok munkájuknak, ha elmélyülni nem is vagyok képes benne. Prinz Dániel mintha nem tudná, mivel foglalkoznak, és éppen a lényeget vonta kétségbe, hogy a különböző tudományok együtt és nem egymástól független keresik a megoldásokat. Nagyon tetszett a műsor.
Jó és kulturált vita lett. Ebből kéne még több, lehetőleg hasonló kaliberű emberekkel. Többször felmerült, de aztán el is távolodtak a vitázó felek a jelenlegi pandémia két szerintem legfontosabb kérdése: - Az emberiség előtt álló jelenlegi legnagyobb kihívás a globális ökológiai válság. Mely közel sem csak az antropogén eredetű globális éghajlatváltozásról szól (alapvetően a szénciklusba való beavatkozáson keresztül, de nem kizárólag ezen a módon). Még csak nem is ez a legnagyobb probléma. A biodiverzitás csökkenése (genetikai, faji, élőhelyi szinten egyaránt), vagy az egyéb biogeokémiai ciklusokba való belekontárkodásunk (pl. nitrogénciklus, foszforciklus) következményei sokkal súlyosabbak következményekkel járhatnak. Persze ezeket a problémákat nem lehet igazán szétválasztani egymástól. A jelenleg zajló pandémia sem független ezektől a folyamatoktól. - A jelenlegi fogyasztói társadalom rendkívül sérülékeny. Maga a rendszer is sérülékeny, és az egyszerre munkaerőként (tehát termelési tényezőként) és fogyasztóként is megjelenő emberek is. Amúgy alapvetően szerintem mindkettőjüknek igaza van. A különbségek fő oka az eltérő időtávon való gondolkodás és részben az eltérő nézőpontból fakadóan eltérő prioritások. Például Prinznek tökéletesen igaza van abban, hogy az emberiség történetében valószínűleg a jelenlegi a legbékésebb időszak (vagyis most van a legkisebb esély az erőszakos halálra). A jólét kapcsán viszont már egyértelműen előjöttek a különbségek kettejük esetében (ebbe azért jobban bele lehetett volna menni, hisz így kicsit elbeszéltek egymás mellett). Ha a jólétet csak a fogyasztás mértékén keresztül mérjük, akkor valóban hihetetlenül nagy jólétben élünk átlagosan (még itthon is). De van értelme a jólétet azonosítani a külföldi nyaralással a fast fashion kollekciókkal, a legújabb okostelefon birtoklásával? Nem tudom, de az biztos, hogy fenntarthatatlan ez az életforma. Így akármilyen alternatívának is gondolkodunk, a nulladik lépés, hogy tisztázzuk mi is valójában jóllét maximalizálása fenntartható keretek között. Az biztos, hogy nem a jelenlegi fogyasztási színvonal, aminek a fenntartására nem is szabad törekedni. Valóban hiba lenne mindenért a kapitalizmust okolni. A kapitalizmus inkább csak egy hatékony eszköz arra, hogy drámaian meg tudjuk növelni a környezetátalakító képességünket (pl. technológiai fejlődés, hatékony szervezés, valamint motivációt is ad minderre). Volt egy 70-50 évig (van ahol még jelenleg is) tartó kísérlet a társadalom és gazdaság szocialistának mondott szervezésére, ami szintén nem a józan, természeti korlátokat figyelembe vevő önmérsékletről volt híres. De az emberiség bizonyos körülmények közt (pl. szigetszerű élőhelyek) kőkorszaki eszközökkel is képes volt hatalmas pusztítást végrehajtani. A kapitalizmus nagyjából olyan, mintha egy buldózert adnának egy felelőtlen ember kezébe. Ha ez az ember gyalog csörtet az erdőben, akkor is képes károkat okozni, de azért buldózerrel jelentősen megnő a károkozó képessége. Úgy látom az alapvető probléma maga az emberi természet. Az egyén és a társadalom károkozó képességének minimalizálására kéne törekedni. Mert az egyének és a társadalmak önmérsékletére alapozni nincs értelme. Lehet 10-ből néhányan a gyaloglást választják, de bőven elég az is, ha csak egy buldózerrel hajt abba az erdőbe. A legnyilvánvalóbb különbség kettejük között a nagyon eltérő időtávon való gondolkodás. Prinz a jelenben él, a jelen problémáira fókuszál, míg vitapartnere inkább a jövőbe tekint. Ha a mezőgazdaságról, a nagyüzemi iparszerű mezőgazdasági termelés problémáiról ennyi szó esett a videóban, ajánlanék egy kis olvasnivalót a témában: www.typotex.hu/book/9408/borsos_bela_termo_televeny
4 роки тому+9
Nem hirdetnék győztest, mert mindkét érvrendszerben voltak figyelemre méltó elemek, és összességében nagyon jó beszélgetés volt! 😊 Még emészteni kell! 🤔
Sok ilyen fiatal kene mert nagyon sokan elmentek . Ha ennyire magas szinten képzettek itthon lennének és dolgoznának másképp kezelnek e kialakult helyzetet .Mennyire másképp gondolkozik a Princz Daniel hiszen Ő közgazdász más szemüvegen nézi a világot s a helyzet megoldását .Igen hajrá fiatalok Tiétek a jövő ,sok sikert.
Tök jó volt, köszi! Feldob, hogy itt mindig van min gondolkodni. :) következő kérdés, hogy hogyan tanulunk meg a jó kis atomizált társadalmunkban széles körben együttműködni, és megérteni hogy a jólét más is lehet, mint amit megszoktunk.
Nagyon örülök,hogy egyre több okos fiatal is szót kap. De akár a régi iskola szerinti közgazdász vagy a lelkes titánok nyilatkoznak,egy valami az összes neten keringő beszélgetésből kiderül. Senki nem tud semmit! Saját szájíze szerint bagatellizál vagy apokalipszist hirdet. A valódi dolgokat még jóval később fogjuk megtudni,finoman adagolva,hogy ne tűnjön fel.Közben fals információk látnak napvilágot amin csámcsoghatnak a szakértők és a net népe. A másik,hogy senki ne gondolja,hogy az Isten adta nép bármit építhet és a véleményére bárki is kíváncsi vagy eldönthet bármit. De jól elvagyunk a "szobabiciklin" és elfocizgatunk,sokszor ádáz vitákat folytatva...a semmin. Időtöltésnek kiváló,de a dolgok már le vannak zsírozva.
Fontos témában, jó vita volt. Legfőképpen azért, mert felszínre került ez a kérdés. Ennek a vitának nem lehet győztese, meg vesztese, mert ezt még sehol nem zárták le. Jómagam évek óta keveredek hosszabb-rövidebb vitákba ilyen témakörökben a 444 komment szekciójában, és jól ismerem a felek érveit. Próbáljuk meg először is lefektetni a kiinduló helyzetet: alapozhatunk a világrendszer elméletre. A kapitalizmus a tőkefelhalmozáson alapuló rendszer. Versengés útján működik, célja a profit maximalizálása, és ennek érdekében maximalizálnia kell a hatékonyságot is. Ez kiindulópontnak elegendő is. A kapitalizmus apologétái azzal érvelnek, hogy ez a rendszer a 16. század óta működik, fejlődik, rendkívüli stabilitást, önregeneráló képességet mutatott. Nyomában nőtt a jólét. Soha nem élt ilyen jólétben és egészségben az emberiség, mint most. A nyomor is egyre csökken. A kapitalizmus lényege az innováció, ezért a felmerülő problémákra előbb-utóbb megoldást talál (a tudomány és a technológia segítségével). Nevezhetjük ezt kapitalista optimizmusnak. A kapitalizmus-kritikus, ökológiai álláspont szerint a kapitalizmus tőkefelhalmozásához újabb és újabb ingyenes, vagy olcsó erőforrásokat kell bevonnia működése pereméről, ami jelentheti a földrajzi perifériák felé történő terjeszkedést, az ottani olcsó munkaerő kihasználását, valamint a térség "természeti" erőforrásainak a bevonását a profit termelésébe. (és ez utóbbiakat nem csak a földrajzi periférián veszik igénybe). A hatékonyság növelése érdekében (ez a feltétele a versenyben maradásnak) egyre kíméletlenebbül kénytelenek az erőforrásokat kizsákmányolni. A növekvő tőkefelhalmozás csak úgy tartható fenn, hogy újabb és újabb igényeket generálnak a piacon, amit aztán ki is elégítenek. Ez a fogyasztás eszement felpörgését teremti meg, nyomában az egyre gyorsabban feleslegessé váló termékek eldobásával, és környezetünk fokozódó elszennyezésével.Ebből adódik ennek az oldalnak a fő kiindulópontja: a kapitalizmus lényegéből, a hatékonyság növeléséből és a tőkefelhalmozásból következik Földünk erőforrásainak a kifosztása, a környezet elszennyezése, beavatkozás az öko-szisztémákba. A kritika lényegi eleme, hogy nem fogadja el a kapitalizmus optimistáinak a jólétről alkotott örömódáját, mert ezt a fogyasztás jólétének tekinti. A jólét-nyomor fogalmai amúgy is korhoz, térséghez és kultúrához kötöttek, ezért korszakokon átívelő összehasonlításuk értelmezhetetlen. Viszont az öko-paradigma elkötelezettjei kiállnak amellett a gondolat mellett, hogy újra kell értelmeznünk a jólétről alkotott fogalmainkat. Én itt csak annyit jegyeznék meg, hogy nem definiálni, hanem megélni kell a jólétet, vagyis a szemléletváltás elengedhetetlen hozzá. A kapitalizmus optimistái azt mondják, hogy majd találunk megoldást a kevésbé szennyező technológiákra, átszervezzük a termelési láncainkat, stb. Csakhogy mindez nem lép ki a növekedési és hatékonysági kényszerből. Ha kilépne, felszámolná magát. Az már nem kapitalizmus lenne. Ha benne marad, legfeljebb a problémát helyezi át egyik területről a másikra, de attól az még fennmarad. Éppen a fentiek miatt nem érzem meggyőzőnek PD végső érvét, hogy hasonlítsuk össze, hogy az öko és a hagyományos piaci megfontolásokból milyen előnyök, és milyen hátrányok származnak, mert ez maga is a hatékonyság-elvű piaci paradigma területén marad, ráadásul a két oszlopban mást-mást értenek a jólét, tehát az előnyök alatt. Két paradigma között nem működik az összehasonlítás, mert mindkét oldal más nyelvet beszél. Az öko oldal azonban még nem kristályosította ki a maga paradigmáját, ezért tűnt vérszegényebbnek egyesek számára SZ érvelése. Még félkész állapotban van.
Az elméletek rendkívül jó dolgok és szükségesek is azért, hogy kellő időben, kellő helyen, megfelelő politikai helyzetben elővehessük és esetleg valamit megvalósíthassunk belőle. Jót tesz az agynak, mert gondolkodásra serkenti mind az egyént, mind a gondolkodni képes csoportot. Sajnos azonban, az elmélet minden esetben csak elmélet és bármely elmélet önmagában semmit nem ér. Még akkor sem, ha ütköztetjük őket. Ez a két roppant szimpatikus fiatalember gondolatait, értelmezéseit hallgatva, jó volt eltölteni az időt. De, persze tudjuk hogy az mellett, hogy mindkettejüknek igaza volt, a megvalósítás teljesen más tészta. Műsornak kitűnő, de semmi több. Erre legjobb példa Orbán Viktor, aki fiatalon megszólalásig hasonlított erre a két szimpatikus fiatalemberre és aki hallgatta világmegváltó gondolatait mind hazai, mind nagyobb léptékben, azon drukkolt, hogy bár ő határozná meg Magyarország politikáját. Megtörtént és már látjuk is, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között.
(Röviden és tömören, de egyúttal érthetően összefoglalva:) "Rendszer-kritikusok": Ezzel a mai Világrenddel igen sok probléma van, régóta sok sebből vérzik - ezért el kellene gondolkodni a lehetséges megoldásokon/rendszerszintű korrekciókon/ mielőtt nagyobb válságot/összeomlást kapnánk a nyakunkba... "Kapitalisták": Elismerjük a hibákat (a világméretű szegénységet, az egyenlőtlenségeket, az igazságtalanságokat, a környezetpusztítást, az ember és természet egyidejű és mértéktelen kizsákmányolását) - dehát Mi ugyebár ezzel nem tudunk mit kezdeni... :/
Jól látod. Az egyik gondolkodik, de érzi, hogy nincs véghez vihető megoldás. Összeomlást vizionál. A másik már gondolkodott, és belátta, hogy nincs megoldás. Próbálja apró lépésekkel kitolni az összeomlás idejét. Egyik tábor sem gonosz vagy akar más végeredményt, csak az első igyekszik az ember biológiai alaptermészetét figyelmen kívül hagyni, hogy ne kelljen átállnia a másik táborba.
Igaz, a többi gazdasági rendszerben nem voltak se szegények, sem egyenlőtlenségek, sem igazságtalanság és a többi. Aztán jöttek a kapitalisták és tönkretettek mindent. Rohadt szabadság meg emberi jogok. Kommunizmus kéne vagy legalább egy feudalizmus. Akkor jó volt minden. Ugyan már kérlek. Itt élünk a leggazdagabb és legjobb korban és azon sápítozunk, hogy de szar. Persze lehetne jobb is, de ez nem olyan, hogy kijelentem, hogy jobb lesz és paff. Ez egy út amit végig kell járni. Ismerjük a kapitalizmus jó és rossz oldalát. De eddig ez a legjobb amit fel tudtunk mutatni és MŰKÖDIK. Nem álmodozunk róla otthon meg tömegeket mészárolunk le és azt mondjuk ,hogy ez csak egyszeri hiba. Ahol ma a világon közelítenek a rendes kapitalizmus felé, ott meritokrácia van. Ami igazságosabb, mint bármi. Az igazságos nem jelent egyenlőséget, ezt leszögezném. Sokan szeretnék, hogy így legyen, de nincs így. Nem véletlen a nyugati világ a civilizációnk eddigi csúcsa. Nem véletlen a nyugathoz akarunk felzárkózni.
Maga a Harvard Egyetem megkérdőjelezi a kapitalizmus jelenlegi működését, pontosan olyan értelemben, amiről Zoltán beszél. A stratégiai management guruja, Michel Porter is bemutatott egy koncepciót, aminek a neve shared values. Dániel figyelmébe ajánlom.
F. Fukujama tétele (Az civilizáció vége és az utolsó ember) ismét megbukott! Bár a '96-os véleményét 2015-ben módosította és nagyban hozzáidomult egykori tanára, S.P. Huntington homlok egyenest ellenkező írásához (Civilizációk összecsapása)!
Lenne három egyszerű, de provokatív (önreflexív) kérdésem mindkét résztvevőhöz, mert érzésem szerint ezekkel kapcsolatban fogható meg leginkább a világnézeti különbségük. A kulcsszó az igazságosság: 1, Egy általuk elképzelt, fenntartható, ám fejlődő, békés világban, ami szerintük jobb (igazságosabb), mint a mostani, mekkora vagyoni különbséget tartanak tartanak elfogadhatónak ÉS kívánatosnak pl. Magyarországon belül, illetve ugyanez a Föld teljes lakosságára vetítve? Pl. ha egy magyar felnőtt átlagvagyona 10 millió Forint (összes értéke mínusz összes adóssága), akkor mekkora minimumvagyon járna bármely honfitársunknak, kezdve az alkesz csövikkel? És mekkora felett szabnának ki 99-100%-os adót (transzferálni legalulra) minden újabb bevételükre? Eltér-e ettől szerintük világszinten ez a két szám (vagy három, ha a medián és az átlag jelentősen eltér az elképzelésükben)? Beleértve tehát ebbe fekete Afrikát és óriáscégek legnagyobb részvényeseit is. 10-szeres? 10.000-szeres? 10.000.000-szoros? Tudjuk, hogy jelenleg ennél is nagyobb, és mindkét fél egyetértett abban, hogy túl nagyok a jelenlegi különbségek. Viszont talán egyikük sem vitatja el, hogy az emberiség fejlődéséhez, társadalmi rendszerek fenntartásához való hozzájárulásban is hatalmas a különbség egyes emberek között. (Ezzel sajnos fordítva arányos egyébként az ökológiai lábnyomuk is.) 2, Véleményük szerint hány főnek kellene ebben a jobb világban a Földön egyidőben léteznie, és milyen rendező elv mellett szabályozni, hogy ki születhet meg a világ mely pontján? Mert jelenleg ezt a kérdést so-so kezeli az egyes államok ereje és önszabályozása, pl. hogy milyen gyerekvállalási magatartást premizál, mennyire támogatja az állam a gyerekek élelemhez és orvosi ellátáshoz jutását, kivel háborúzik, stb. Illetve a gazdag államok jelenleg védik a határaikat és egyúttal életstílusukat a migrációtól, stb. Viszont van egy erős érzésem, hogy ha a legszegényebb régiókba pénzesőt küldenénk alanyi jogon mindenkinek, akkor lenne előbb egy újabb népességrobbanás, majd később éhínség, háborúk, járványok, amíg vissza nem áll a populáció létszáma egy korábbi szintre, egy szétrombolt Földdel. 3, Ebben az általuk elképzelt szép új (igazságos, fenntartható, zöld) világban Sidó Zoltán életszínvonaláról mennyiben mondana le (konkrét példákon át) pl. indiai tömegek minimális felemelése érdekében? Prinz Dániel tanulhatna-e a világ túlsó felén, továbbra is kerozinnal utazgatva? Abban gondolom, nincs vita, hogy jelenleg a Föld felső 1-5%-ába tartoznak mindketten anyagi értelemben, és valószínűleg ökológiai lábnyom tekintetében is. Ez maradna az átalakításaik után is? Milyen alapon?
@@gaborl6837 Amúgy nincsenek! Vagy ha van is elképzelésem, az nem biztos hogy az, amiket tippelnél. Plusz itt nincsen jó vagy rossz válasz, ez értékválasztási kérdés. Ami viszont fontos, hogy a hangoztatott világképünket le tudjuk fordítani mérhető realitásokra, ezek összhangban legyenek egymással. Mert a baloldali klasszikus hazugsága, hogy "itt mindenkinek jobb lesz, és senkinek nem lesz rosszabb, na jó talán csak annak a 10 közismert embernek, akit úgyis utáltok. És becsszó a herélés után is hatékony és erős lesz az új társadalom, és ezúttal tovább fog tartani mint a Szovjetunió!"
Nem tudom hogyan lehetne ezt a három"szakértőt"le vontatni a földre.És igen kezdhetnék a vizsgálatot a saját öko láb nyomukkal,és hány% menne"Dél Szudán" fel emelésére.
Mert ez az a terminus technicus az usában a politikai kulcsfogalom, amivel a redneckeket basszát át minden választáson és mivel a Harvad egy politikusképző, ezért ez az idomítás megy. Ez a duma, hogy a kapitalizmus elhozta a világban a jólétet kb egy olyan szintű duma, mint hogy az USA a világbéke őre. Az is tök jó, ahogy ezek elő szokták adni, hogy a kínai jólét a kapitalizmus érdeme, a következő napon meg kommunistázzák az országot.
mert a globális életszínvonalban nem az a mérce, ami Csádban van, mint ahogy volt a legutóbbi ipari forradalmak előtt. Pl át kellett definiálni az éhezés fogalmát, mert ma már senki nem hal éhen azért, mertnem jut kajához
Kellemetlen összefüggésekre derülhet fény, ha Barabási kutatási eredményeit figyelembe vesszük a neurotranszmitterek és a táplálkozás közötti összefüggéseket megnézzük.
Én mindig csodálkozom hogyan képesek az emberek ép ésszel felfogni és békén eltűrni ezt a „soha nem látott jólétet”. Hogy képesek az emberek belenyugodni, hogy míg 50 éve a létbiztonság, az ingyenes és világszínvonalú egészségügy és oktatás, megfizethető élelmiszer, közlekedés és lakhatás alap volt. Ma pedig sokszoros technológiai hatékonyság mellett a gazdaság mindezt nem képes biztosítani, amit 50 éve sokkal fejletlenebb technológiával simán ment.
Iszonyat irritáló a hangnem ami a közgazdaságtan állandó sajátja már ki tudja mióta, ez az atyáskodó, szájbarágó hangnem, hogy mi vagyunk a komoly, nyugodt, objektív szakértők és majd mi elmagyarázzuk neked, a te szintedre leereszkedve, te a saját helyzeted korlátolt nézőpontjából fakadóan szűk látókörű, a mindennapok viharai miatt pánikoló kis állampolgár. És rutinból megy a szalmabáb érvelés, azzal kezdeni az ellenérvelést, hogy a másik álláspontját nevetséges módon félreértelmezni.
Ket tehetseges, a kozgazdasagi tudasukon felul, a gazdasagi egy egyeb rahato tenyezoket is jol ismero, es alkalmazo fiatal ember, akik profi szakemberek lehetnek. Remenykedem magyarorszag hasznara valnak, es nem kulfoldon keresik a biztos megelhetesuket a joleti tarsadalmak valamelyikeben.
Ne feledd! Okoskodni és elméleti síkon agyalni mindenki tud. Ez kellene, az kellene, stb. Aztán az a gyakorlatban derül ki úgy is, hogy működne-e a dolog. Meg akkor, amikor látod mekkora erre a kereted. Ezeknek a srácoknak fogalmuk sem lenne, hogy mit csináljanak, ha cselekedniük kellene, és egy országért kellene felelniük - ÉLESBEN! Mert ÉLESBEN nagyon más ám minden, mint itt dumálni. :-) Mikor látod azt, hogy mennyi van a kasszában, és amúgy közben meg mindenkit ki kell elégíteni - nyugdíjasok, stb! Szóval én óvatosan mondanék véleményt, mert ami elméletileg működik, az a gyakorlatban nagyon nem biztos, hogy menne. Amúgy igen, úgy néz ki, hogy ügyesek, tehetségesek!
Baromi érdekesnek találom ezt a beszélgetést, különösen azt a modellt, amiről Zoltán beszélt, biztos vagyok benne, hogy a rendszerben van a hiba. De van itt egy alapvető probléma. Tekintve, hogy a politikai vezetés Magyarországon és a világban magasról tesz ezekre az elméletekre, miután a saját politikai és esetleg bizonyos körök gazdasági érdekeit képviseli, illetve azt figyelembe véve, hogy az emberek 99 százaléka ebből a beszélgetésből egy kukkot sem ért - most nyilván nem a Partizán nézőire gondolok - nem látom azt a folyamatot, amely során ezekből az elvekből konkrét politikai cselekvés rajzolódna ki bármilyen formában. Sem politikai akaratot nem látok a kapitalizmus felszámolására vagy legalább megváltoztatására, sem igényt az elit részéről arra, hogy a szociológusok, gazdasági és egyéb szakértők segítségét kérjék, sem azt a képességet és akaratot nem látom a társadalom részéről, hogy bármilyen változást kikényszerítsen, főleg, hogy azt sem tudja, miről van szó.
@@surcapisca Köszi, de sok olyan oldalra járok amelyik a reklámozókból is él. Lehet, hogy ezek a videók is ilyenek. Engem konkrétan Győrffy Pál idegesít, és a reklám képi és effekt világa. Igénytelen, de legalább qrva drága volt!
@@Doriszka12 Akármilyen kulturáltan kommunikálsz, ha naponta 20-szor ismételgeted, akkor meg fogod kapni, hogy ne ugass. Ez van. Nem kell túltolni közpénzből a reklámozást. Mindenki hallotta már épp elégszer, hogy maradjon otthon. Valószínűleg épp nem egy hangulatos étteremben néz UA-cam-ot senki.
Éppen ez a paradigma váltások lényege. A régi (piaci) paradigmán belül már nincs elfogadható megoldás, de aki onnan nézi, számára láthatatlan (értelmezhetetlen) minden egyéb lehetőség. Csak egy új paradigma képes rávilágítani egy új megoldásra, és egyben értelmet is adni neki. KD egyértelműen a kapitalizmus paradigmájából szemléli a dolgokat, de érzi, hogy problémák adódtak a rendszeren belül. SZ új paradigmát pedzeget, de mintha félne elszakadni a régitől. Itt az a gond, hogy a kapitalizmus-kritikus, ökológiai új paradigma még nem alakult ki igazán, csak éppen formálódik. Még nem állt össze rendszerré.
A musorvezeto altal hasznalt fulhalgato nagyon gagyi. Ez a musor es a tobbi megerdemelne egy bluetooth fulset. Ha kulon gyujteni kell erte mert a musor koltsegvetese nem birja el akkor sova kell tenni ezt a musorban. Szerintem osszedobjuk.
A probléma az, hogy az emberiség értékrendje nem változott az évezredek alatt. A természet és az emberi élet, nem hogy nincs beárazva, hanem ingyenesnek tekintett volt mindig is. Ez a baj. Ha ez mind be lenne árazva, akkor ettől a gazdaság önmagától átalakulna, függetlenül a keretektől. Prinz Dániel érvelése a leginkább mindenre az, hogy azért jó a nem teljesen működő rendszer, mert eddig rosszabb volt, miközben látható (és érvek vannak rá), hogy ez a rendszer lehetne jobb.
Így van.... Nagyon gáz szegény... Én itt Magyarországon vagyok PhD hallgató és azt gondoltam hogy aki a Harvardon kutat az sokkal pengebb..... Óriási csalódás volt, bár az is benne lehet hogy ez a téma közvetlenül nem kapcsolódik kutatási témájához.....
Részben ez is probléma sok országban, így itthon is: nem azok mennek el politikusnak, akik racionálisan gondolkoznak, hanem azok, akik szebben fejezik ki azokat a populista gondolatokat, amiket az emberek amúgy is hallani akarnak. Zoltán így is magasan felette van az átlag magyar politikus tájékozottságának és érvelési képességének. Dániel meg pontosabban látja a világ működését. Én Dánielre szavaznék, de pontosan tudom, hogy Zoltán lenne a népszerűbb.
Én szerintem csak ennyit írok: Erőforrás alapú társadalmi rendszer. Jaque Fresco, Resource based economy Örülök, hogy ez is végre feljött témában, mert EZ a valódi probléma, a világ összes problémája ebből fakad. Egyetértek ebben Zolival, ez egy rendszer szintű probléma, én ezt szajkózom már mióta....és a politkai rendszerünk is emiatt eredendően korrupt, és mindig is az lesz, mert a rendszer ezt generálja....ezért kell rendszert váltani. Pénzügyi-társadalmi-Gazdasági rendszert, nem politikai rendszert. A gond az, hogy a kapitalizmusra fókuszál a Zoli, de nem csak a kapitalizmussal van gond hanem magával a pénzügyi rendszerrel, ami minden politikai rendszerben azonos....arra pedig hogy a kapitalizmus miatt van az hogy fejlett az orvostudomány, az hibás, mert a technológia miatt van kevesebb halál, és fejlett orvostudomány... Érdekes nézni, hogy zoli felismerte a hibákat, tudja, hogy mi a gond, de nem igazán tudja, hogy mi lenne rá a megoldás, ezért kicsit elbeszélnek egymás mellett. A vita akkor lenne jó ha zoli tudna megoldást, de ő még csak sajnos a problémákat látja. A megoldás szerintem az a rendszer amit nem én, hanem Jaque Fresco talált ki, az erőforrás alapú társadalmi rendszer ami merőben más mint a jelenlegi. Pontosan nem tudom, hogy hogyan tervezte meg az átállást, és a részleteket, de a lényegét ismerem. Ő egyébként ki is dolgozta tudtommal ezt a rendszert és átállást is. Mindent... Csak éppen senkit sem érdekelt...sokan felfogni is képtelenek mást mint ami jelenleg van...sajnos... így nehéz erről még beszélgetni is. Én nem vagyok ugyan szakértő, de már 2012-ben felismertem, hogy valami nagyon nem stimmel a világgal, és azóta arra szentelem a szabad időm egy jó részét, hogy informálódok, tanulok, keresem a megoldásokat a problémákra.
Szerintem amikor azt mondja, hogy a kapitalizmus miatt fejlett az orvostudomány úgy gondolja, hogy mivel amit a kapitalizmusban Te létrehoztál az a Tiéd és Te húzol belőle hasznot szívesebben dolgozol érte, mintha közös lenne. Amire ugye elég sok kutatás mutat, hogy ha valami közös akkor inkább senkié, mint mindenkié. Így hamar elhal vagy tönkremegy. A technológia fejlődik mert ha kitalálsz valamit azzal Te rendelkezel. Az állam nem lophatja el és a jog is véd. A probléma az állami túlhatalommal van. Mint pl Magyarországon is. Az állam bürokratizálódik és kénytelen vagy korrumpálni, hogy boldogulj. Vagy lefizetsz valakit vagy beházasodsz. Ha nincs állami túlhatalom, nincs miért lefizetni a bürokratákat. Az USA sem véletlen lett szuperhatalom. Nem véletlen zuhan lassan befelé. Túlnőtt a szövetségi kormány, minden le van szabályozva.
@@Nekros102 "mivel amit a kapitalizmusban Te létrehoztál az a Tiéd és Te húzol belőle hasznot szívesebben dolgozol érte, mintha közös lenne. Amire ugye elég sok kutatás mutat, hogy ha valami közös akkor inkább senkié, mint mindenkié" Nos ez szerintem hozzáállás kérdése. Jonas Salk aki létrehozta a gyermekbénulás elleni vakcinát, nem szavadalmaztatta azt, ingyen adta, sőt amikor rákérdeztek tőle, hogy kié lesz a szavadalom, ő úgy válaszolt, hogy hát kié lenne, a népé....a napfényt lehet szavadalmaztatni? és moyolygott.... Szerintem ha tudásról és technológiáról beszélünk, akkor ez az állítás nem igaz, hogy mivel közös, ezért hamar elhal...jelenleg is előfordul, hogy egymástól vesznek át szavadalmakat, technológiákat cégek, és nem hal el, majd csak akkor esetleg ha lesz helyette valami jobb. de ha mondjuk egy földterületet veszek példának amit kommunában művelnek közösen, ott is csak szabályozás kérdése. Ha jó a szabályozás, működhet teljesen jól....például egy egyszerű szabály: Mindenki annyit kap a termésből, amennyi munkaórát beleölt a művelésbe arányosan. Nyilván ez ennél bonyolultabb, de a részleteket be lehet szabályozni.
@@MrDawnHU De ha annyit kap amennyit beleölt, akkor már érdekelté teszed a munkában. Akkor már tudja, hogy amit csinál az Övé lesz nem másé. Kommunában mindenki egyenlően kap, függetlenül a munkaórától. Ez a kommunizmus meg a szocializmus lényege. Annyit kapsz amennyire szükséged van és annyit dolgozol amennyit tudsz. Ezért hal el egy idő után az egész, ha lelkes is vagy az elején. De utána vagy üt valaki, hogy csináld vagy éhen haltok. Történelmi példák tömkelege áll rendelkezésünkre erről.
@@Nekros102 Így van, és emiatt nem tud a kommunizmus valódi kommunizmus lenni, mert a pénz mint olyan beleköp az egész elmélet/filozófia levesébe, és a látszólagos kommunizmus valójában egy félig kapitalista rendszerré válik, a pénz jelenléte miatt felbukkan itt is a harácsolás, lesznek akik többet akarnak, és hát nyilván ez csak úgy érhető el, ha azt másoktól "elveszik". Ezért mondom, hogy ma jelenleg nincs olyan rendszer ami igazságos, és egyenlő lenne, mivel maga a pénz és a profittermelés teszi ezt lehetetlenné ahogy én látom. Addig amíg létezik a pénz és a profit, és részben a magántulajdon is, addig semmi sem fog változni...
@@MrDawnHU A te problémád gyökere az ember alaptermészetéből fakad. Abból, ami több tízezer év evolúciós terméke, nem mellesleg megfigyelhető a természetben, lásd még: erősebb kutya csinál gyereket. Te azt várod, hogy amikor létrehozol egy olyan rendszert (pl. kommunizmus), ami alapvetően ellentétes az ember alaptermészetével - Nekros102 szépen leírja, miért -, akkor ebben a torz rendszerben egy fenntartható, igazságos erő fenn tudja tartani az egyensúlyt hosszú távon. A történelmet és emberi természetet ismerők pedig azt látják, hogy minden rendszer jobb annál, mint felsőbb (zöld, szociális, stb.) eszmék által létrehozott és erőszakkal fenntartott rendszerek, mert utóbbiak szükségszerűen torzulnak majd összeomlanak (pl. Szovjetunió, de Észak-Korea se fog megérni még egy évszázadot).
ezen amúgy jóeséllyel a Sidó is részt vett. viszont ami pikáns, hogy tudtommal a Prinz azóta a momentum körül legyeskedik, akik meg ugye tapsikolnak az egyetemek magánosításáért szóval nem tudom mit keresett ott.
@@rottwangvibratora Sidónak legalább vannak több felől körüljárt kritikai észrevételei, még ha az, ami megoldást szorgalmaz, számomra nem tűnik rendszerszinten működőképesnek.
@@rottwangvibratora 2013. Akkor a HaHa sem a magánosítás ellen tüntettek (hisz akkor ez nem is volt napirenden, és amúgy most se biztos, hogy ezt a szót használnám rá), és amúgy előtte PD meg MCC-s volt. Akkor már HaHa-s se kellett volna, hogy legyen? :)
Egy újabb üres "vita"! Bár gondolat ébresztő volt... 😊 Amit hiányoltam a determináció megemlitése, akár társadalmi akár gazdasági problémával kapcsolatosan. És nagyon fontos lenne az egyén felelőssége ! És persze egyes társadalmi csoportok felelősége! Évvel kapcsolatban tegyünk fel egyszerű kérdéseket! Miért eszel McDonald's - ban? Vagy a KFC - ben? Miért akarsz olyan zöldséget gyümölcsöt enni aminek nincs i szezonja? Miért akarsz Gucci vagy adidas pólót? Miért akarod a telefonodat, autódat évente cserélni? Miért hiszel a reklámoknak? Miért mész szembe a biológiai /isteni szabályozással? Stb Hiszem hogy a rendszerek mellett az emberek felelósége Sokkal jeletősebb mint azt gondolnánk... Stb
Miért akar legtöbb férfi 5-10 centivel magasabb lenni? Miért akar minden nő 5-10 kilóval könnyebb lenni? Talán mert a felsorolásoddal együtt ezek is befolyásolják a társadalmi státuszt? Amíg több, mint 50% nem jut arra az elhatározásra, hogy lemond mindezekről önként (spoiler alert: nem fog), addig ne nagyon emészd magad, hogy a világ nem úgy működik (sose tette és sose fogja), ahogyan te és egy maréknyi kisebbség üdvözlendőnek tartaná. Változáshoz két út vezet: 1, tragédia, ahol milliárdok halnak meg a Földön ; 2, összefogás pl. klíma ügyben és apró kis lépések, plusz annak elfogadása, hogy voltak/vannak/lesznek vesztesei a folyamatoknak (közép-Afrika, közel-Kelet, stb.) De a 2, esetben is maradnak a luxuscikkek és marad társadalmi egyenlőtlenség, mert szükségszerű. Egyébként én sajnos az 1, forgatókönyvet látom valószínűbbnek.
@@EG080 A válaszod csúsztatott! Hogy milyen magas Stb,. Arra nincs lehetőség hogy változtass! Szemben a féltett kérdéseimmel. A kérdéseimnek és az arra adott válaszok megadják a megoldást, ha nem is mindenre.... Lásd:Ha helyben termelsz fogyasztasz akkor a lokális gazdaságot erősíted! A helyzet az ahogy én látom az emberek egyre butábbak! Egyszerű példa ha megengeded! Vegyünk 100 embert, a százból mennyi választja mondjuk a KFC csirkét és mennyi a babfózeléket? Tehát ahogy írtam a determináció Igen fontos eleme ennek a kirakósnak! Ma nem azért veszel valamit mert muszáj hanem mert megteheted. Mindenféleképpen az egyénnek kell változni! Az elmúlt 30 évben Magyarországon csak vissza fejlődés ment végbe nagyon sok területen A fogyasztási, vásárlási területén is. Társadalmi téren dettó! . És mindíg akadtak olyanok akik fejlődésről, integrációról meg mindenféle okosságról beszéltek.... Közben minden tönkrement....
Bocsánat, de ha elismernénk a személyes felelősségünket hol lenne hely az áldozatiságra meg a mások hibáztatására? Saját hibáinkkal szembenézni nagyon erős jellemet követel. Ez sokakban nincs meg. Egyszerűbb az egészet más irányba terelni. A politikusok pedig gyakran segítenek is ebben. Nem Te vagy rossz, hanem a világ nyom le Téged. stb stb.
burzsuj fiatalok, jól indultak, majd a burzsuj gondolkodás dogmái következtében tipikusan a sezont a fazonnal jól összemosták... Sidó Zoltánnál még van remény, hogy kilép a burzsuj porhintés būvkörébōl... 😷😯
Számomra nagyon aktuális volt ez a téma, szóval külön köszönet érte, ahogyan azért is, hogy ez egy vita keretébe lett öntve. Mindenképpen tanulságos volt különböző nézőpontok ütköztetését látni.
Szeretném dicsérni Prinz Dániel érvelési technikáit, mert nagyon jól megvilágította Sidó Zoltán által feldobott elvek hiányosságait és tette őket kontextusba mindezt úgy, hogy érezhetően pártatlan, de racionális álláspontot foglalt el. Tetszett, hogy nem elfogultan védte a kapitalizmust (elismerte annak hibáit) vagy épp messiásként kínált fel csodamegoldást más rendszer képében, hanem földhözragadtan és reálisan vizsgálta meg (kritizálta vagy elfogadta) a dolgokat.
Sidó Zoltánnak is voltak érdekes (vita partner hiányában talán még meggyőzőnek is mondható) gondolatai, de itt már érezhető volt az elfogultság egy ideológiai irányzat mellet (és egyben egy másik ellen). Azt külön kiemelném, hogy az 50. perc körül nagyon kínos volt nézni azt, amikor Zoltán alól már kicsúszni látszott a talaj, akkor Dániel érveire már úgy reagált, hogy ki nem mondott szavakat adott a szájába (amire ő persze elég hevesen jelezte, hogy az elhangzottak azért nem igazak). Én ezt annak tudom be, hogy Zoltán félreértette Dánielt, de ettől függetlenül is az a benyomás keltődött, hogy már elfogytak valid érvei. Elhiszem, hogy jószándékúak Zoltán újító világképzetei, de láthatóan nem állnak stabil lábakon, több helyen támadhatóak és inkább populáris, mint reálisan megvalósíthatók. Vannak elgondolkodtató elemei a mondanóiban, ahogyan jogos kritikák is a kapitalizmussal szemben, azonban összességében nem volt elég meggyőző.
Remélem még sok ilyen színvonalú vitaműsor fog készülni, mert egyszerre volt intellektuálisan szórakoztató és infomratív. Gratula!
Kedves Gulyás Márton,
Marci! Rendkívül hálás vagyok a tevékenységéért, minden produktumát megnézem, nagyon jól választja ki a témákat, a hozzáértőket, nagyon okos kérdéseket tesz fel, és már lassabban is beszél, örömömre. Ennek a két üdítően okos fiatalembernek a beszélgetését már másodszor hallgattam meg és még meg fogom mégegyszer, jegyzetelve. Közgazdászként végeztem a 60-as évek végén /hahaha/, így nagyon örülök az okos fiataljainknak, bár Orbán Viktor is ebben a körben tájékozódna.... Marci, kedves, így tovább! Sok erőt, egészséget kívánok! Üdvözlettel Varga Józsefné Szombathelyről
Köszönöm♥️
@@jozsefnevarga1560 "Közgazdászként végeztem a 60-as évek végén" - akkor idehaza nem volt közgazdaság, csak marxizmus. Sidó Zoltán pedig semmi értelmeset nem mondott; a kidobott kaja a termelési profitból származó holtteherveszteség; ez csak úgy lenne elkerülhető, ha helyette tervgazdaság lenne, az viszont nem képes beárazni a keresletet, ezért hiány lenne. Vagyis nagyon is hasznos folyamat része az étel kidobása. Csak ugye ezt az itteni baltardok nehezen látják be.
Nem vagyok szakmabeli így véleményt érdemben nem tudok hozzáfűzni, de nagyon tetszett Dániel mennyire érthetően mondta el a gondolatmenetét és mindez a reakcióiban is látszott. Nagyon tetszett is amiket mondott és remélem megfontolja majd a javaslataikat drága állambácsink.. Örültem ennek a vitának, remélem minél többen látni fogják.
te miről beszélsz? :D Miféle gondolatmenetét?
Három egyenrangú, okos ember beszélget. Milyen jó ennek részese lenni! Köszi Marci!
hihetetlen, hogy ezek a fiatal srácok mennyivel értelmesebben gondolkodnak, mint a mainstream szakemberek, politikai/gazdasági szereplők. Remélem 20 év múlva valami jó poziban ülve nem változnak meg, hanem partizánkodnak tovább. :)
Remek vita volt. Bárki, bármelyik oldallal ért is egyet (nagyrészt értékválasztás kérdése), az biztos, hogy eljött az ilyen témájú viták ideje. Aztán a viták után bármit is cselekszünk, a végső szó úgy tűnik, mindenképpen a természeté lesz, ld. a mostani helyzetet.
Végre egy igazi vita! Én már hallottam a Fordulatról, Helyzet Műhelyről, és lelkes híve vagyok munkájuknak, ha elmélyülni nem is vagyok képes benne. Prinz Dániel mintha nem tudná, mivel foglalkoznak, és éppen a lényeget vonta kétségbe, hogy a különböző tudományok együtt és nem egymástól független keresik a megoldásokat. Nagyon tetszett a műsor.
Jol beszeltel Zoli. Elkepesztoen bolcsen.fiatal korod ellenere ;) !
Gratulalok ...
Udv Nagymagyarrol :)
Remek videó, még sok ilyet.
Jó és kulturált vita lett. Ebből kéne még több, lehetőleg hasonló kaliberű emberekkel.
Többször felmerült, de aztán el is távolodtak a vitázó felek a jelenlegi pandémia két szerintem legfontosabb kérdése:
- Az emberiség előtt álló jelenlegi legnagyobb kihívás a globális ökológiai válság. Mely közel sem csak az antropogén eredetű globális éghajlatváltozásról szól (alapvetően a szénciklusba való beavatkozáson keresztül, de nem kizárólag ezen a módon). Még csak nem is ez a legnagyobb probléma. A biodiverzitás csökkenése (genetikai, faji, élőhelyi szinten egyaránt), vagy az egyéb biogeokémiai ciklusokba való belekontárkodásunk (pl. nitrogénciklus, foszforciklus) következményei sokkal súlyosabbak következményekkel járhatnak. Persze ezeket a problémákat nem lehet igazán szétválasztani egymástól.
A jelenleg zajló pandémia sem független ezektől a folyamatoktól.
- A jelenlegi fogyasztói társadalom rendkívül sérülékeny. Maga a rendszer is sérülékeny, és az egyszerre munkaerőként (tehát termelési tényezőként) és fogyasztóként is megjelenő emberek is.
Amúgy alapvetően szerintem mindkettőjüknek igaza van. A különbségek fő oka az eltérő időtávon való gondolkodás és részben az eltérő nézőpontból fakadóan eltérő prioritások.
Például Prinznek tökéletesen igaza van abban, hogy az emberiség történetében valószínűleg a jelenlegi a legbékésebb időszak (vagyis most van a legkisebb esély az erőszakos halálra).
A jólét kapcsán viszont már egyértelműen előjöttek a különbségek kettejük esetében (ebbe azért jobban bele lehetett volna menni, hisz így kicsit elbeszéltek egymás mellett). Ha a jólétet csak a fogyasztás mértékén keresztül mérjük, akkor valóban hihetetlenül nagy jólétben élünk átlagosan (még itthon is).
De van értelme a jólétet azonosítani a külföldi nyaralással a fast fashion kollekciókkal, a legújabb okostelefon birtoklásával? Nem tudom, de az biztos, hogy fenntarthatatlan ez az életforma. Így akármilyen alternatívának is gondolkodunk, a nulladik lépés, hogy tisztázzuk mi is valójában jóllét maximalizálása fenntartható keretek között. Az biztos, hogy nem a jelenlegi fogyasztási színvonal, aminek a fenntartására nem is szabad törekedni.
Valóban hiba lenne mindenért a kapitalizmust okolni. A kapitalizmus inkább csak egy hatékony eszköz arra, hogy drámaian meg tudjuk növelni a környezetátalakító képességünket (pl. technológiai fejlődés, hatékony szervezés, valamint motivációt is ad minderre). Volt egy 70-50 évig (van ahol még jelenleg is) tartó kísérlet a társadalom és gazdaság szocialistának mondott szervezésére, ami szintén nem a józan, természeti korlátokat figyelembe vevő önmérsékletről volt híres. De az emberiség bizonyos körülmények közt (pl. szigetszerű élőhelyek) kőkorszaki eszközökkel is képes volt hatalmas pusztítást végrehajtani.
A kapitalizmus nagyjából olyan, mintha egy buldózert adnának egy felelőtlen ember kezébe. Ha ez az ember gyalog csörtet az erdőben, akkor is képes károkat okozni, de azért buldózerrel jelentősen megnő a károkozó képessége. Úgy látom az alapvető probléma maga az emberi természet. Az egyén és a társadalom károkozó képességének minimalizálására kéne törekedni. Mert az egyének és a társadalmak önmérsékletére alapozni nincs értelme. Lehet 10-ből néhányan a gyaloglást választják, de bőven elég az is, ha csak egy buldózerrel hajt abba az erdőbe.
A legnyilvánvalóbb különbség kettejük között a nagyon eltérő időtávon való gondolkodás. Prinz a jelenben él, a jelen problémáira fókuszál, míg vitapartnere inkább a jövőbe tekint.
Ha a mezőgazdaságról, a nagyüzemi iparszerű mezőgazdasági termelés problémáiról ennyi szó esett a videóban, ajánlanék egy kis olvasnivalót a témában:
www.typotex.hu/book/9408/borsos_bela_termo_televeny
Nem hirdetnék győztest, mert mindkét érvrendszerben voltak figyelemre méltó elemek, és összességében nagyon jó beszélgetés volt! 😊 Még emészteni kell! 🤔
Köszönjük a vitákat!!! Olyan ritkán láthatunk... :)
Sok ilyen fiatal kene mert nagyon sokan elmentek . Ha ennyire magas szinten képzettek itthon lennének és dolgoznának másképp kezelnek e kialakult helyzetet .Mennyire másképp gondolkozik a Princz Daniel hiszen Ő közgazdász más szemüvegen nézi a világot s a helyzet megoldását .Igen hajrá fiatalok Tiétek a jövő ,sok sikert.
Köszönöm, a mai is nagyon szuper volt. Nagyon okosak ezek a fiatalok.
Tök jó volt, köszi! Feldob, hogy itt mindig van min gondolkodni. :) következő kérdés, hogy hogyan tanulunk meg a jó kis atomizált társadalmunkban széles körben együttműködni, és megérteni hogy a jólét más is lehet, mint amit megszoktunk.
Nagyon jó volt, köszönjük!
Nagyon örülök,hogy egyre több okos fiatal is szót kap.
De akár a régi iskola szerinti közgazdász vagy a lelkes titánok nyilatkoznak,egy valami az összes neten keringő beszélgetésből kiderül.
Senki nem tud semmit!
Saját szájíze szerint bagatellizál vagy apokalipszist hirdet.
A valódi dolgokat még jóval később fogjuk megtudni,finoman adagolva,hogy ne tűnjön fel.Közben fals információk látnak napvilágot amin csámcsoghatnak a szakértők és a net népe.
A másik,hogy senki ne gondolja,hogy az Isten adta nép bármit építhet és a véleményére bárki is kíváncsi vagy eldönthet bármit.
De jól elvagyunk a "szobabiciklin" és elfocizgatunk,sokszor ádáz vitákat folytatva...a semmin.
Időtöltésnek kiváló,de a dolgok már le vannak zsírozva.
Fontos témában, jó vita volt. Legfőképpen azért, mert felszínre került ez a kérdés. Ennek a vitának nem lehet győztese, meg vesztese, mert ezt még sehol nem zárták le. Jómagam évek óta keveredek hosszabb-rövidebb vitákba ilyen témakörökben a 444 komment szekciójában, és jól ismerem a felek érveit.
Próbáljuk meg először is lefektetni a kiinduló helyzetet: alapozhatunk a világrendszer elméletre. A kapitalizmus a tőkefelhalmozáson alapuló rendszer. Versengés útján működik, célja a profit maximalizálása, és ennek érdekében maximalizálnia kell a hatékonyságot is. Ez kiindulópontnak elegendő is.
A kapitalizmus apologétái azzal érvelnek, hogy ez a rendszer a 16. század óta működik, fejlődik, rendkívüli stabilitást, önregeneráló képességet mutatott. Nyomában nőtt a jólét. Soha nem élt ilyen jólétben és egészségben az emberiség, mint most. A nyomor is egyre csökken. A kapitalizmus lényege az innováció, ezért a felmerülő problémákra előbb-utóbb megoldást talál (a tudomány és a technológia segítségével). Nevezhetjük ezt kapitalista optimizmusnak.
A kapitalizmus-kritikus, ökológiai álláspont szerint a kapitalizmus tőkefelhalmozásához újabb és újabb ingyenes, vagy olcsó erőforrásokat kell bevonnia működése pereméről, ami jelentheti a földrajzi perifériák felé történő terjeszkedést, az ottani olcsó munkaerő kihasználását, valamint a térség "természeti" erőforrásainak a bevonását a profit termelésébe. (és ez utóbbiakat nem csak a földrajzi periférián veszik igénybe). A hatékonyság növelése érdekében (ez a feltétele a versenyben maradásnak) egyre kíméletlenebbül kénytelenek az erőforrásokat kizsákmányolni. A növekvő tőkefelhalmozás csak úgy tartható fenn, hogy újabb és újabb igényeket generálnak a piacon, amit aztán ki is elégítenek. Ez a fogyasztás eszement felpörgését teremti meg, nyomában az egyre gyorsabban feleslegessé váló termékek eldobásával, és környezetünk fokozódó elszennyezésével.Ebből adódik ennek az oldalnak a fő kiindulópontja: a kapitalizmus lényegéből, a hatékonyság növeléséből és a tőkefelhalmozásból következik Földünk erőforrásainak a kifosztása, a környezet elszennyezése, beavatkozás az öko-szisztémákba. A kritika lényegi eleme, hogy nem fogadja el a kapitalizmus optimistáinak a jólétről alkotott örömódáját, mert ezt a fogyasztás jólétének tekinti. A jólét-nyomor fogalmai amúgy is korhoz, térséghez és kultúrához kötöttek, ezért korszakokon átívelő összehasonlításuk értelmezhetetlen. Viszont az öko-paradigma elkötelezettjei kiállnak amellett a gondolat mellett, hogy újra kell értelmeznünk a jólétről alkotott fogalmainkat. Én itt csak annyit jegyeznék meg, hogy nem definiálni, hanem megélni kell a jólétet, vagyis a szemléletváltás elengedhetetlen hozzá.
A kapitalizmus optimistái azt mondják, hogy majd találunk megoldást a kevésbé szennyező technológiákra, átszervezzük a termelési láncainkat, stb. Csakhogy mindez nem lép ki a növekedési és hatékonysági kényszerből. Ha kilépne, felszámolná magát. Az már nem kapitalizmus lenne. Ha benne marad, legfeljebb a problémát helyezi át egyik területről a másikra, de attól az még fennmarad.
Éppen a fentiek miatt nem érzem meggyőzőnek PD végső érvét, hogy hasonlítsuk össze, hogy az öko és a hagyományos piaci megfontolásokból milyen előnyök, és milyen hátrányok származnak, mert ez maga is a hatékonyság-elvű piaci paradigma területén marad, ráadásul a két oszlopban mást-mást értenek a jólét, tehát az előnyök alatt. Két paradigma között nem működik az összehasonlítás, mert mindkét oldal más nyelvet beszél.
Az öko oldal azonban még nem kristályosította ki a maga paradigmáját, ezért tűnt vérszegényebbnek egyesek számára SZ érvelése. Még félkész állapotban van.
Az elméletek rendkívül jó dolgok és szükségesek is azért, hogy kellő időben, kellő helyen, megfelelő politikai helyzetben elővehessük és esetleg valamit megvalósíthassunk belőle. Jót tesz az agynak, mert gondolkodásra serkenti mind az egyént, mind a gondolkodni képes csoportot. Sajnos azonban, az elmélet minden esetben csak elmélet és bármely elmélet önmagában semmit nem ér. Még akkor sem, ha ütköztetjük őket. Ez a két roppant szimpatikus fiatalember gondolatait, értelmezéseit hallgatva, jó volt eltölteni az időt. De, persze tudjuk hogy az mellett, hogy mindkettejüknek igaza volt, a megvalósítás teljesen más tészta. Műsornak kitűnő, de semmi több. Erre legjobb példa Orbán Viktor, aki fiatalon megszólalásig hasonlított erre a két szimpatikus fiatalemberre és aki hallgatta világmegváltó gondolatait mind hazai, mind nagyobb léptékben, azon drukkolt, hogy bár ő határozná meg Magyarország politikáját. Megtörtént és már látjuk is, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között.
Pontos!
(Röviden és tömören, de egyúttal érthetően összefoglalva:)
"Rendszer-kritikusok":
Ezzel a mai Világrenddel igen sok probléma van, régóta sok sebből vérzik - ezért el kellene gondolkodni a lehetséges megoldásokon/rendszerszintű korrekciókon/ mielőtt nagyobb válságot/összeomlást kapnánk a nyakunkba...
"Kapitalisták":
Elismerjük a hibákat (a világméretű szegénységet, az egyenlőtlenségeket, az igazságtalanságokat, a környezetpusztítást, az ember és természet egyidejű és mértéktelen kizsákmányolását) - dehát Mi ugyebár ezzel nem tudunk mit kezdeni... :/
Jól látod. Az egyik gondolkodik, de érzi, hogy nincs véghez vihető megoldás. Összeomlást vizionál.
A másik már gondolkodott, és belátta, hogy nincs megoldás. Próbálja apró lépésekkel kitolni az összeomlás idejét.
Egyik tábor sem gonosz vagy akar más végeredményt, csak az első igyekszik az ember biológiai alaptermészetét figyelmen kívül hagyni, hogy ne kelljen átállnia a másik táborba.
Igaz, a többi gazdasági rendszerben nem voltak se szegények, sem egyenlőtlenségek, sem igazságtalanság és a többi. Aztán jöttek a kapitalisták és tönkretettek mindent. Rohadt szabadság meg emberi jogok. Kommunizmus kéne vagy legalább egy feudalizmus. Akkor jó volt minden.
Ugyan már kérlek. Itt élünk a leggazdagabb és legjobb korban és azon sápítozunk, hogy de szar. Persze lehetne jobb is, de ez nem olyan, hogy kijelentem, hogy jobb lesz és paff. Ez egy út amit végig kell járni. Ismerjük a kapitalizmus jó és rossz oldalát. De eddig ez a legjobb amit fel tudtunk mutatni és MŰKÖDIK. Nem álmodozunk róla otthon meg tömegeket mészárolunk le és azt mondjuk ,hogy ez csak egyszeri hiba.
Ahol ma a világon közelítenek a rendes kapitalizmus felé, ott meritokrácia van. Ami igazságosabb, mint bármi. Az igazságos nem jelent egyenlőséget, ezt leszögezném. Sokan szeretnék, hogy így legyen, de nincs így. Nem véletlen a nyugati világ a civilizációnk eddigi csúcsa. Nem véletlen a nyugathoz akarunk felzárkózni.
Maga a Harvard Egyetem megkérdőjelezi a kapitalizmus jelenlegi működését, pontosan olyan értelemben, amiről Zoltán beszél. A stratégiai management guruja, Michel Porter is bemutatott egy koncepciót, aminek a neve shared values. Dániel figyelmébe ajánlom.
F. Fukujama tétele (Az civilizáció vége és az utolsó ember) ismét megbukott! Bár a '96-os véleményét 2015-ben módosította és nagyban hozzáidomult egykori tanára, S.P. Huntington homlok egyenest ellenkező írásához (Civilizációk összecsapása)!
Lenne három egyszerű, de provokatív (önreflexív) kérdésem mindkét résztvevőhöz, mert érzésem szerint ezekkel kapcsolatban fogható meg leginkább a világnézeti különbségük.
A kulcsszó az igazságosság:
1, Egy általuk elképzelt, fenntartható, ám fejlődő, békés világban, ami szerintük jobb (igazságosabb), mint a mostani,
mekkora vagyoni különbséget tartanak tartanak elfogadhatónak ÉS kívánatosnak pl. Magyarországon belül, illetve ugyanez a Föld teljes lakosságára vetítve?
Pl. ha egy magyar felnőtt átlagvagyona 10 millió Forint (összes értéke mínusz összes adóssága), akkor mekkora minimumvagyon járna bármely honfitársunknak, kezdve az alkesz csövikkel? És mekkora felett szabnának ki 99-100%-os adót (transzferálni legalulra) minden újabb bevételükre? Eltér-e ettől szerintük világszinten ez a két szám (vagy három, ha a medián és az átlag jelentősen eltér az elképzelésükben)? Beleértve tehát ebbe fekete Afrikát és óriáscégek legnagyobb részvényeseit is.
10-szeres? 10.000-szeres? 10.000.000-szoros?
Tudjuk, hogy jelenleg ennél is nagyobb, és mindkét fél egyetértett abban, hogy túl nagyok a jelenlegi különbségek. Viszont talán egyikük sem vitatja el, hogy az emberiség fejlődéséhez, társadalmi rendszerek fenntartásához való hozzájárulásban is hatalmas a különbség egyes emberek között. (Ezzel sajnos fordítva arányos egyébként az ökológiai lábnyomuk is.)
2, Véleményük szerint hány főnek kellene ebben a jobb világban a Földön egyidőben léteznie, és milyen rendező elv mellett szabályozni, hogy ki születhet meg a világ mely pontján? Mert jelenleg ezt a kérdést so-so kezeli az egyes államok ereje és önszabályozása, pl. hogy milyen gyerekvállalási magatartást premizál, mennyire támogatja az állam a gyerekek élelemhez és orvosi ellátáshoz jutását, kivel háborúzik, stb. Illetve a gazdag államok jelenleg védik a határaikat és egyúttal életstílusukat a migrációtól, stb.
Viszont van egy erős érzésem, hogy ha a legszegényebb régiókba pénzesőt küldenénk alanyi jogon mindenkinek, akkor lenne előbb egy újabb népességrobbanás, majd később éhínség, háborúk, járványok, amíg vissza nem áll a populáció létszáma egy korábbi szintre, egy szétrombolt Földdel.
3, Ebben az általuk elképzelt szép új (igazságos, fenntartható, zöld) világban Sidó Zoltán életszínvonaláról mennyiben mondana le (konkrét példákon át) pl. indiai tömegek minimális felemelése érdekében? Prinz Dániel tanulhatna-e a világ túlsó felén, továbbra is kerozinnal utazgatva? Abban gondolom, nincs vita, hogy jelenleg a Föld felső 1-5%-ába tartoznak mindketten anyagi értelemben, és valószínűleg ökológiai lábnyom tekintetében is. Ez maradna az átalakításaik után is? Milyen alapon?
mintha meglennének már a saját válaszaid ezekre a kérdésekre.
lenne 3 egyszerű kérdésed is? :D
@@oliverracz8092 Szeretek számokra kérdezni, ott nem lehet körülírni a választ, majd később félremagyarázni. :-)
@@gaborl6837 Amúgy nincsenek! Vagy ha van is elképzelésem, az nem biztos hogy az, amiket tippelnél. Plusz itt nincsen jó vagy rossz válasz, ez értékválasztási kérdés. Ami viszont fontos, hogy a hangoztatott világképünket le tudjuk fordítani mérhető realitásokra, ezek összhangban legyenek egymással. Mert a baloldali klasszikus hazugsága, hogy "itt mindenkinek jobb lesz, és senkinek nem lesz rosszabb, na jó talán csak annak a 10 közismert embernek, akit úgyis utáltok. És becsszó a herélés után is hatékony és erős lesz az új társadalom, és ezúttal tovább fog tartani mint a Szovjetunió!"
Nem tudom hogyan lehetne ezt a három"szakértőt"le vontatni a földre.És igen kezdhetnék a vizsgálatot a saját öko láb nyomukkal,és hány% menne"Dél Szudán" fel emelésére.
Nem hinném, hogy jólétről beszélhetnénk... Nem értem, hogy Prinz Dániel miért értékeli a mai életformát jólétnek.
Mert ez az a terminus technicus az usában a politikai kulcsfogalom, amivel a redneckeket basszát át minden választáson és mivel a Harvad egy politikusképző, ezért ez az idomítás megy. Ez a duma, hogy a kapitalizmus elhozta a világban a jólétet kb egy olyan szintű duma, mint hogy az USA a világbéke őre. Az is tök jó, ahogy ezek elő szokták adni, hogy a kínai jólét a kapitalizmus érdeme, a következő napon meg kommunistázzák az országot.
mert a globális életszínvonalban nem az a mérce, ami Csádban van, mint ahogy volt a legutóbbi ipari forradalmak előtt. Pl át kellett definiálni az éhezés fogalmát, mert ma már senki nem hal éhen azért, mertnem jut kajához
@@gergelykorody4662 neked valami nagyon súlyos képzelgésed van. Nem ártana megpróbálni eljutni a valóságig.
@@maxvalbircahang miért, például az 1200-as években mi volt az arány?
:D érdekes volt. De nagyon nem értette a Prinz Daniel, hogy mit akart a Zoli mondani. Mondjuk azért persze a Zoli is sokat állított, szerintem is...
A növényi alapú étrend és családi birtokokon való termesztés, zöldségközösségek megoldása fenntartható lenne.
Nem is csodálkozom, hogy ilyeneket mond egy közgazdász, hogy a válság egyben "lehetőség", hogy a hiány fokozásával kell megoldani a válságot...
Kellemetlen összefüggésekre derülhet fény, ha Barabási kutatási eredményeit figyelembe vesszük a neurotranszmitterek és a táplálkozás közötti összefüggéseket megnézzük.
Én mindig csodálkozom hogyan képesek az emberek ép ésszel felfogni és békén eltűrni ezt a „soha nem látott jólétet”. Hogy képesek az emberek belenyugodni, hogy míg 50 éve a létbiztonság, az ingyenes és világszínvonalú egészségügy és oktatás, megfizethető élelmiszer, közlekedés és lakhatás alap volt. Ma pedig sokszoros technológiai hatékonyság mellett a gazdaság mindezt nem képes biztosítani, amit 50 éve sokkal fejletlenebb technológiával simán ment.
Iszonyat irritáló a hangnem ami a közgazdaságtan állandó sajátja már ki tudja mióta, ez az atyáskodó, szájbarágó hangnem, hogy mi vagyunk a komoly, nyugodt, objektív szakértők és majd mi elmagyarázzuk neked, a te szintedre leereszkedve, te a saját helyzeted korlátolt nézőpontjából fakadóan szűk látókörű, a mindennapok viharai miatt pánikoló kis állampolgár. És rutinból megy a szalmabáb érvelés, azzal kezdeni az ellenérvelést, hogy a másik álláspontját nevetséges módon félreértelmezni.
Ket tehetseges, a kozgazdasagi tudasukon felul, a gazdasagi egy egyeb rahato tenyezoket is jol ismero, es alkalmazo fiatal ember, akik profi szakemberek lehetnek. Remenykedem magyarorszag hasznara valnak, es nem kulfoldon keresik a biztos megelhetesuket a joleti tarsadalmak valamelyikeben.
Ne feledd!
Okoskodni és elméleti síkon agyalni mindenki tud.
Ez kellene, az kellene, stb.
Aztán az a gyakorlatban derül ki úgy is, hogy működne-e a dolog.
Meg akkor, amikor látod mekkora erre a kereted.
Ezeknek a srácoknak fogalmuk sem lenne, hogy mit csináljanak, ha cselekedniük kellene, és egy országért kellene felelniük - ÉLESBEN!
Mert ÉLESBEN nagyon más ám minden, mint itt dumálni. :-)
Mikor látod azt, hogy mennyi van a kasszában, és amúgy közben meg mindenkit ki kell elégíteni - nyugdíjasok, stb!
Szóval én óvatosan mondanék véleményt, mert ami elméletileg működik, az a gyakorlatban nagyon nem biztos, hogy menne.
Amúgy igen, úgy néz ki, hogy ügyesek, tehetségesek!
Milyen nagy kár,hogy a klasszikus közgazdaság tudomány"követő sport ág" utólag szinte mindig tudja mit kellett volna csinálni.
Baromi érdekesnek találom ezt a beszélgetést, különösen azt a modellt, amiről Zoltán beszélt, biztos vagyok benne, hogy a rendszerben van a hiba. De van itt egy alapvető probléma. Tekintve, hogy a politikai vezetés Magyarországon és a világban magasról tesz ezekre az elméletekre, miután a saját politikai és esetleg bizonyos körök gazdasági érdekeit képviseli, illetve azt figyelembe véve, hogy az emberek 99 százaléka ebből a beszélgetésből egy kukkot sem ért - most nyilván nem a Partizán nézőire gondolok - nem látom azt a folyamatot, amely során ezekből az elvekből konkrét politikai cselekvés rajzolódna ki bármilyen formában. Sem politikai akaratot nem látok a kapitalizmus felszámolására vagy legalább megváltoztatására, sem igényt az elit részéről arra, hogy a szociológusok, gazdasági és egyéb szakértők segítségét kérjék, sem azt a képességet és akaratot nem látom a társadalom részéről, hogy bármilyen változást kikényszerítsen, főleg, hogy azt sem tudja, miről van szó.
Mit nem adnék, ha nem Győrffy Pál ugatna minden videó előtt!
Én havi 1790 Ft-ot adok ezért! 😂😂
Nóra Fogarasi , mi az , hogy ugatna ? Hogy lehetsz ilyen tapló ? Ezek szerint te ugatva komunikálsz ? Gondolom magadból indultál ki .
Adaware Ad Block meg Adblock Plus és elfelejtheted a reklámokat.
@@surcapisca
Köszi, de sok olyan oldalra járok amelyik a reklámozókból is él. Lehet, hogy ezek a videók is ilyenek.
Engem konkrétan Győrffy Pál idegesít, és a reklám képi és effekt világa. Igénytelen, de legalább qrva drága volt!
@@Doriszka12 Akármilyen kulturáltan kommunikálsz, ha naponta 20-szor ismételgeted, akkor meg fogod kapni, hogy ne ugass. Ez van. Nem kell túltolni közpénzből a reklámozást. Mindenki hallotta már épp elégszer, hogy maradjon otthon. Valószínűleg épp nem egy hangulatos étteremben néz UA-cam-ot senki.
Ez csapda. A cikkek alapján nincs piaci megoldás. Csak egy Szolidáris kormányzati meg egy klasszikus kormányzati. Egyik sem rendes piaci.
Így van.... Valahogy a piaci pont kimaradt... 😅😅
Éppen ez a paradigma váltások lényege. A régi (piaci) paradigmán belül már nincs elfogadható megoldás, de aki onnan nézi, számára láthatatlan (értelmezhetetlen) minden egyéb lehetőség. Csak egy új paradigma képes rávilágítani egy új megoldásra, és egyben értelmet is adni neki. KD egyértelműen a kapitalizmus paradigmájából szemléli a dolgokat, de érzi, hogy problémák adódtak a rendszeren belül. SZ új paradigmát pedzeget, de mintha félne elszakadni a régitől. Itt az a gond, hogy a kapitalizmus-kritikus, ökológiai új paradigma még nem alakult ki igazán, csak éppen formálódik. Még nem állt össze rendszerré.
A musorvezeto altal hasznalt fulhalgato nagyon gagyi. Ez a musor es a tobbi megerdemelne egy bluetooth fulset. Ha kulon gyujteni kell erte mert a musor koltsegvetese nem birja el akkor sova kell tenni ezt a musorban. Szerintem osszedobjuk.
A probléma az, hogy az emberiség értékrendje nem változott az évezredek alatt. A természet és az emberi élet, nem hogy nincs beárazva, hanem ingyenesnek tekintett volt mindig is. Ez a baj. Ha ez mind be lenne árazva, akkor ettől a gazdaság önmagától átalakulna, függetlenül a keretektől.
Prinz Dániel érvelése a leginkább mindenre az, hogy azért jó a nem teljesen működő rendszer, mert eddig rosszabb volt, miközben látható (és érvek vannak rá), hogy ez a rendszer lehetne jobb.
Marci :) Magyarhangja; Bödőcs Tibor
Kérdezném Princz Dánieltől, hogy ismeri-e az a HBR cikket: “Global capitalism is in Risk, what are You Domingos about?”
Megnégyszereződött a járványok száma, de a népesség is...
De jó hallgatni, hogy két okos fiatal vitája zajlik, akik becsülik a vitapartnerüket. Szeretnénk többször is látni őket.
Prinz Dániel közgazdász, jelenleg a Harvard poszt-doktori hallgatója. Beszéd készsége nem tükrözi, Sidó Zoltánba van fantázia.
Így van.... Nagyon gáz szegény... Én itt Magyarországon vagyok PhD hallgató és azt gondoltam hogy aki a Harvardon kutat az sokkal pengebb..... Óriási csalódás volt, bár az is benne lehet hogy ez a téma közvetlenül nem kapcsolódik kutatási témájához.....
A tudományos munka írásban folyik.
Még az is lehet, hogy angolul jobb.
Az sem árt.
nekem is Zoltan ertelmesebbnek tunt
Részben ez is probléma sok országban, így itthon is: nem azok mennek el politikusnak, akik racionálisan gondolkoznak, hanem azok, akik szebben fejezik ki azokat a populista gondolatokat, amiket az emberek amúgy is hallani akarnak. Zoltán így is magasan felette van az átlag magyar politikus tájékozottságának és érvelési képességének. Dániel meg pontosabban látja a világ működését. Én Dánielre szavaznék, de pontosan tudom, hogy Zoltán lenne a népszerűbb.
Én szerintem csak ennyit írok: Erőforrás alapú társadalmi rendszer. Jaque Fresco, Resource based economy
Örülök, hogy ez is végre feljött témában, mert EZ a valódi probléma, a világ összes problémája ebből fakad. Egyetértek ebben Zolival, ez egy rendszer szintű probléma, én ezt szajkózom már mióta....és a politkai rendszerünk is emiatt eredendően korrupt, és mindig is az lesz, mert a rendszer ezt generálja....ezért kell rendszert váltani. Pénzügyi-társadalmi-Gazdasági rendszert, nem politikai rendszert.
A gond az, hogy a kapitalizmusra fókuszál a Zoli, de nem csak a kapitalizmussal van gond hanem magával a pénzügyi rendszerrel, ami minden politikai rendszerben azonos....arra pedig hogy a kapitalizmus miatt van az hogy fejlett az orvostudomány, az hibás, mert a technológia miatt van kevesebb halál, és fejlett orvostudomány...
Érdekes nézni, hogy zoli felismerte a hibákat, tudja, hogy mi a gond, de nem igazán tudja, hogy mi lenne rá a megoldás, ezért kicsit elbeszélnek egymás mellett. A vita akkor lenne jó ha zoli tudna megoldást, de ő még csak sajnos a problémákat látja. A megoldás szerintem az a rendszer amit nem én, hanem Jaque Fresco talált ki, az erőforrás alapú társadalmi rendszer ami merőben más mint a jelenlegi. Pontosan nem tudom, hogy hogyan tervezte meg az átállást, és a részleteket, de a lényegét ismerem. Ő egyébként ki is dolgozta tudtommal ezt a rendszert és átállást is. Mindent... Csak éppen senkit sem érdekelt...sokan felfogni is képtelenek mást mint ami jelenleg van...sajnos... így nehéz erről még beszélgetni is. Én nem vagyok ugyan szakértő, de már 2012-ben felismertem, hogy valami nagyon nem stimmel a világgal, és azóta arra szentelem a szabad időm egy jó részét, hogy informálódok, tanulok, keresem a megoldásokat a problémákra.
Szerintem amikor azt mondja, hogy a kapitalizmus miatt fejlett az orvostudomány úgy gondolja, hogy mivel amit a kapitalizmusban Te létrehoztál az a Tiéd és Te húzol belőle hasznot szívesebben dolgozol érte, mintha közös lenne. Amire ugye elég sok kutatás mutat, hogy ha valami közös akkor inkább senkié, mint mindenkié. Így hamar elhal vagy tönkremegy. A technológia fejlődik mert ha kitalálsz valamit azzal Te rendelkezel. Az állam nem lophatja el és a jog is véd.
A probléma az állami túlhatalommal van. Mint pl Magyarországon is. Az állam bürokratizálódik és kénytelen vagy korrumpálni, hogy boldogulj. Vagy lefizetsz valakit vagy beházasodsz. Ha nincs állami túlhatalom, nincs miért lefizetni a bürokratákat. Az USA sem véletlen lett szuperhatalom. Nem véletlen zuhan lassan befelé. Túlnőtt a szövetségi kormány, minden le van szabályozva.
@@Nekros102 "mivel amit a kapitalizmusban Te létrehoztál az a Tiéd és Te húzol belőle hasznot szívesebben dolgozol érte, mintha közös lenne. Amire ugye elég sok kutatás mutat, hogy ha valami közös akkor inkább senkié, mint mindenkié"
Nos ez szerintem hozzáállás kérdése. Jonas Salk aki létrehozta a gyermekbénulás elleni vakcinát, nem szavadalmaztatta azt, ingyen adta, sőt amikor rákérdeztek tőle, hogy kié lesz a szavadalom, ő úgy válaszolt, hogy hát kié lenne, a népé....a napfényt lehet szavadalmaztatni? és moyolygott.... Szerintem ha tudásról és technológiáról beszélünk, akkor ez az állítás nem igaz, hogy mivel közös, ezért hamar elhal...jelenleg is előfordul, hogy egymástól vesznek át szavadalmakat, technológiákat cégek, és nem hal el, majd csak akkor esetleg ha lesz helyette valami jobb. de ha mondjuk egy földterületet veszek példának amit kommunában művelnek közösen, ott is csak szabályozás kérdése. Ha jó a szabályozás, működhet teljesen jól....például egy egyszerű szabály: Mindenki annyit kap a termésből, amennyi munkaórát beleölt a művelésbe arányosan. Nyilván ez ennél bonyolultabb, de a részleteket be lehet szabályozni.
@@MrDawnHU De ha annyit kap amennyit beleölt, akkor már érdekelté teszed a munkában. Akkor már tudja, hogy amit csinál az Övé lesz nem másé.
Kommunában mindenki egyenlően kap, függetlenül a munkaórától. Ez a kommunizmus meg a szocializmus lényege. Annyit kapsz amennyire szükséged van és annyit dolgozol amennyit tudsz. Ezért hal el egy idő után az egész, ha lelkes is vagy az elején. De utána vagy üt valaki, hogy csináld vagy éhen haltok. Történelmi példák tömkelege áll rendelkezésünkre erről.
@@Nekros102 Így van, és emiatt nem tud a kommunizmus valódi kommunizmus lenni, mert a pénz mint olyan beleköp az egész elmélet/filozófia levesébe, és a látszólagos kommunizmus valójában egy félig kapitalista rendszerré válik, a pénz jelenléte miatt felbukkan itt is a harácsolás, lesznek akik többet akarnak, és hát nyilván ez csak úgy érhető el, ha azt másoktól "elveszik". Ezért mondom, hogy ma jelenleg nincs olyan rendszer ami igazságos, és egyenlő lenne, mivel maga a pénz és a profittermelés teszi ezt lehetetlenné ahogy én látom. Addig amíg létezik a pénz és a profit, és részben a magántulajdon is, addig semmi sem fog változni...
@@MrDawnHU A te problémád gyökere az ember alaptermészetéből fakad. Abból, ami több tízezer év evolúciós terméke, nem mellesleg megfigyelhető a természetben, lásd még: erősebb kutya csinál gyereket. Te azt várod, hogy amikor létrehozol egy olyan rendszert (pl. kommunizmus), ami alapvetően ellentétes az ember alaptermészetével - Nekros102
szépen leírja, miért -, akkor ebben a torz rendszerben egy fenntartható, igazságos erő fenn tudja tartani az egyensúlyt hosszú távon.
A történelmet és emberi természetet ismerők pedig azt látják, hogy minden rendszer jobb annál, mint felsőbb (zöld, szociális, stb.) eszmék által létrehozott és erőszakkal fenntartott rendszerek, mert utóbbiak szükségszerűen torzulnak majd összeomlanak (pl. Szovjetunió, de Észak-Korea se fog megérni még egy évszázadot).
A Prinz Dani gondolatai jobban tetszettek. :)
Dániel már hét éve is nagyon intelligens fiatalember volt: ua-cam.com/video/1cU3v67GCrw/v-deo.html
ezen amúgy jóeséllyel a Sidó is részt vett. viszont ami pikáns, hogy tudtommal a Prinz azóta a momentum körül legyeskedik, akik meg ugye tapsikolnak az egyetemek magánosításáért szóval nem tudom mit keresett ott.
Végighallgattad mit mondott?
@@rottwangvibratora Sidónak legalább vannak több felől körüljárt kritikai észrevételei, még ha az, ami megoldást szorgalmaz, számomra nem tűnik rendszerszinten működőképesnek.
@@rottwangvibratora 2013. Akkor a HaHa sem a magánosítás ellen tüntettek (hisz akkor ez nem is volt napirenden, és amúgy most se biztos, hogy ezt a szót használnám rá), és amúgy előtte PD meg MCC-s volt. Akkor már HaHa-s se kellett volna, hogy legyen? :)
Rendszerkritika vs. szociáldemokrata kapitalizmus, ha jól értem...
Egy újabb üres "vita"!
Bár gondolat ébresztő volt... 😊
Amit hiányoltam a determináció megemlitése, akár társadalmi akár gazdasági problémával kapcsolatosan.
És nagyon fontos lenne az egyén felelőssége !
És persze egyes társadalmi csoportok felelősége!
Évvel kapcsolatban tegyünk fel egyszerű kérdéseket!
Miért eszel McDonald's - ban?
Vagy a KFC - ben?
Miért akarsz olyan zöldséget gyümölcsöt enni aminek nincs i szezonja?
Miért akarsz Gucci vagy adidas pólót?
Miért akarod a telefonodat, autódat évente cserélni?
Miért hiszel a reklámoknak?
Miért mész szembe a biológiai /isteni szabályozással?
Stb
Hiszem hogy a rendszerek mellett
az emberek felelósége
Sokkal jeletősebb mint azt gondolnánk...
Stb
Miért akar legtöbb férfi 5-10 centivel magasabb lenni? Miért akar minden nő 5-10 kilóval könnyebb lenni? Talán mert a felsorolásoddal együtt ezek is befolyásolják a társadalmi státuszt? Amíg több, mint 50% nem jut arra az elhatározásra, hogy lemond mindezekről önként (spoiler alert: nem fog), addig ne nagyon emészd magad, hogy a világ nem úgy működik (sose tette és sose fogja), ahogyan te és egy maréknyi kisebbség üdvözlendőnek tartaná.
Változáshoz két út vezet: 1, tragédia, ahol milliárdok halnak meg a Földön ; 2, összefogás pl. klíma ügyben és apró kis lépések, plusz annak elfogadása, hogy voltak/vannak/lesznek vesztesei a folyamatoknak (közép-Afrika, közel-Kelet, stb.) De a 2, esetben is maradnak a luxuscikkek és marad társadalmi egyenlőtlenség, mert szükségszerű.
Egyébként én sajnos az 1, forgatókönyvet látom valószínűbbnek.
@@EG080
A válaszod csúsztatott!
Hogy milyen magas Stb,. Arra nincs lehetőség hogy változtass!
Szemben a féltett kérdéseimmel.
A kérdéseimnek és az arra adott válaszok megadják a megoldást, ha nem is mindenre....
Lásd:Ha helyben termelsz fogyasztasz akkor a lokális gazdaságot erősíted!
A helyzet az ahogy én látom az emberek egyre butábbak!
Egyszerű példa ha megengeded!
Vegyünk 100 embert, a százból mennyi választja mondjuk a KFC csirkét és mennyi a babfózeléket?
Tehát ahogy írtam a determináció
Igen fontos eleme ennek a kirakósnak!
Ma nem azért veszel valamit mert muszáj hanem mert megteheted.
Mindenféleképpen az egyénnek kell változni!
Az elmúlt 30 évben Magyarországon csak vissza fejlődés ment végbe
nagyon sok területen
A fogyasztási, vásárlási területén is.
Társadalmi téren dettó! .
És mindíg akadtak olyanok akik fejlődésről, integrációról meg mindenféle okosságról beszéltek....
Közben minden tönkrement....
Bocsánat, de ha elismernénk a személyes felelősségünket hol lenne hely az áldozatiságra meg a mások hibáztatására? Saját hibáinkkal szembenézni nagyon erős jellemet követel. Ez sokakban nincs meg. Egyszerűbb az egészet más irányba terelni. A politikusok pedig gyakran segítenek is ebben. Nem Te vagy rossz, hanem a világ nyom le Téged. stb stb.
@@Nekros102
Nem jellem kérdése,
Hanem a választásé....
Only the dead have seen the end of crisis.
56:32 álláspontyok :D
Aki szerint "a Dánielnek" gondolatmenete meg érvei voltak, az egy agyhalott.
haho változásvan az 1 lehetöség. ua-cam.com/video/7Pt1iMsUmpk/v-deo.html
Ez 1 ilyen müsor !! Gyerekeknek jòlessz
hogy mi?
Nincs földéhség ,a fiatalok nem akarnak földet túrni.....
burzsuj fiatalok, jól indultak, majd a burzsuj gondolkodás dogmái következtében tipikusan a sezont a fazonnal jól összemosták... Sidó Zoltánnál még van remény, hogy kilép a burzsuj porhintés būvkörébōl... 😷😯
Ez a Harvard -ra jár?
Meghívhatsz engem is
NYUGODTAN
haha. Innen latszik nem jelent semmit, csak presztizs.
Ez a Sidó Zoltán egy vicc...
Sidó Zoltán csodálom, hogy nem ment el politikusnak. Nagyon durva populizmust tol végig.