Ugyanazokra a dolgokra vágyunk, mint a dédszüleink - Agócs Gergely és Kovács András Péter

[@no22an22]

Köszönöm szépen!😊

[@pundzsu]

A mese soha nem mese. Ahogy a monda is valós. A ,,hol volt, hol nem volt,, nem azt jelenti, hogy nem volt, hanem azt, hogy most nincs.
Engem ez a téma érdekel, azért kontárkodok bele. Köze van a történelemhez, sokkal jobban értenénk, ha lenne aki foglalkozna vele, de valahogy mindenki mással akar foglalkozni.
Mi a mese?
Nem fogom részletezni, de az ember, a tudós, aki annyi mindent feltalált, valójában soha semmit nem talált fel. Minden ami van azt látta és abból indult ki. Következtető, ha tetszik, nem feltaláló. (dolgok, formák, stb).
A Föld első családja mesél a gyermekének. Mit? Csak azt amit megélt, mást nem. Nem tud kitalálni. Következtet.
Szóval a mese, a monda, stb, az egy valós, élő dolog a régi korból, de mivel a világ fejlődik ezért lassan elavul. Ahogy telik az idő, egyre kevesebb részét értik, és már ezt vagy azt máshogy mondanak. Míg végül beleveszik a homályba, marad egy, már gyerekesnek tűnő szöveg amit mi már mesének hívunk. Ez már az is. De nem az volt.