Az óbudai 'lapos korsó' jelei olvashatók így is: I + DJ + (o)N (=igyon) -- tehát nem kell a szláv 'pi'-t elővenni. Egyébként gratulálok a magyar nyelv és írás 8. sz.-ig való visszavezetéséhez!
Miért nem esik szó a szarvasi, késő avarkori tűtartóról?! Bár a tárgy jelenleg el van zárva a látogatók elől (!?) annyit tudni, hogy mágikus démonűző szöveget róttak rá...
Lehet egy konzultációt megérne a lecsiszolt tűtartókról valamelyik anyagtudományi tanszékkel (BME vagy Miskolc), hátha van ötletük arra, hogyan lehetne "újraolvasni" a rovásokat.
Én is ott voltam a Somogyfajszi Konferencián (2000 körül), ahol a fúvókáról Vékony Gábor, Magyar Kálmán, Költő László, Stamler bácsi stb. tartottak előadást. Vajon Sándor Klára (Szegedi Egyetem, egykor az SZDSZ parlamenti képviselője) miért mondja, hogy a jelek csupán körömmel készített benyomódások?
Én Stamler Imrétől és később Varga Gézától is halottam ezt a felvetést. Állítólag a megtalálás idején gondolta ezt valaki és vették azóta át mások is ezt a gondolatot. Nem tudom, hogy van-e valóságos alapja.
A Jánoshidai tűtartó jelei pl. olvashatók akár így is (a B SZ JD Z(T) helyett) : N, BA, M, (D aS), T vagy A, (R), Z(T). Bizonyára majd ennek is lehet odaillő olvasatot találni.
BLACH_BLACK_BLAK_BLAS ? Anonymus és Kézai BLaCi, BLasi és BLaCKis nép megnevezésének lehetséges értelmezésére a váltóhangok egyszerű szabályai és a latinosítás szokása adhatnak választ. Ez utóbbi miatt írtam kis betűvel az s mássalhangzót (minthogy az H-t vagy T-t is helyettesíthet, ha nem csupán toldalék). A B hang leggyakoribb váltóhangjai a P és esetenként V-F, míg a latin szövegekben C-vel írt, de K-ként ejtett hangoknak a H-G és esetenként a GY-J. Az L lehet az R váltóhangja is. Ennek megfelelően (főként Kézai adatával megerősítve) a népnév a következő lehetett, melyek esetén ráismerhetünk egyes történelmi szereplők, személyek, népek nevére is, tehát: B.L.C - B.L.K - B.L.G - B.R.C - B.R.K - B.R.G - P.L.C - P.L.K - P.L.G - P.R.C - P.R.K - P.R.G ..., amelyről nekem a BLaK, PeLeK, PLuK, PoLáK, PaLóC, illetve a BLaSi-t is figyelembe véve esetleg (hangugratással) a PaRSz, PRuSz, PoRoSz is felcseng (nem beszélve a helyszínről, ahol a PRuT folyik és ered). A magánhangzók szerepe másodlagos lehet. Tekintve, hogy a latinosítás és görögösítés nem ritkán vezetett oda, hogy egy eredetileg H hangzót T-S-SZ-Z hanggal helyettesítettek Lásd a HAR-TAR-SZÁR kifejezés jelentésbeli (fényes, fennen) összefüggéseit, amint a HARGITA.TARGITAos esetében is, vagy SZÁR-TAR László nevében, ..., a népnév BaLT-BáRD-PáRT hangzósorból is eredhetett (mint a PÁRSZI népnév és PÁRTUS birodalom kifejezések összefüggése esetében). Nehéz ügy, azonban az életkörülményeket, környezetet, sajátosságokat figyelembe véve, melyet a szerzők a BLACI, BLACKIS, BLASI néphez társítottak, a legkevésbé illenek az ULaH-OLaH-ból (valószínűleg nem saját, hanem kívülállók latin lejegyzéseivel) lett VLaH pásztor-vándor népre! Az U=V latin írásmódban, s a VLACH-ként jegyzett OLAH-ok Itália északi (ULAH-OLAH-OLASZ) területéről vándorolva a dardániai területen keresztül jutottak - és csak Mária Terézia idejében egészen - a Duna legdélibb területére, s onnan vándoroltak tovább (a legkevésbé sem a hegyek vidékére, mint inkább) az erdélyi mezőségi területekre. A DARDÁNIAi nagyállat tartó és lovas DaHa-DaKa-DáK-DáKó-TaHó és szanszkrit nyelven DaNa-Dán népnek az ULAH-VLAH néphez köze igen kevés lehetett, hacsak az nem, hogy uralták, illetve megtűrték őket.
Furcsa ez a MKI és "tudósai"!!! Most akkor a X.-XI. században volt vagy nem volt magyar nyelv s írás? Az előadó önmagának mond ellent. S hogy a Friedrich-Szakács házaspárt meg sem említi...ez inkább az mta-s buzernyákolás átmentése!!! (Ligatúra: ÖSSZEVONÁS, CSAKIS a magyar rovásra jellemző!!!)
@@ogrelaca Ne haragudj. Az írás fejlődése vége felé, mondjuk a középkorban már betűírás. De pont ez a szép benne, hogy először szóírás (pl. bogárjelek) mellette capita dictionumok a szavak fejei vagy főszavak, azaz determinatívumok (pl. tprus jel), vélhetően szótagjelek (pl. ant jel), és vannak egy hangot jelölő betűjelek is. [Pont olyan a rendszere, mint az egyiptomi írásé.] Azaz a rovásírásunk eljutott a hangjelölésig, amit ma a legfejlettebb írásrendszerként ismerünk. A hangjelölések során alakulnak ki az összerovások, amikor két- vagy több betűt vonunk össze. De a piktografikus jelek új értelmet nyertek és terjednek ma is, pl. repterek jelei, KRESZ táblák jelei. A rovásírásunk azért eredeti magyar alkotás, mert itt a Kárpát-medencében alakult ki a szójelekből a betűírásig. (A honfoglalók írása az más tészta).
@@dezsodeak7742 NEM. (És nem haragszom.) A rovás mindig betűírás volt, már a legrégebbi időkben is. Amit itt áltudományosan fejtegetsz az a lineáris-materialista történetírás sajátja és: ŐSEINK hülyének nézése!!! Csak a számokkal meg tudlak cáfolni, de a latinos műveltségeddel nem értheted (t.i. ahogyan Alinei kikutatta: a latin is innen, a Kárpát Hazából lopott mindent)
@@ogrelaca New vagy tisztában alapfogalmakkal. Az egyiptomi hieroglifa nem képírás, hanem ábrázolás. A kínai se képírás, hanem fogalom írás. Nem kéne keverni a képnyelvet és képírást az ábrázolással. Nem ugyanaz.
@@ogrelaca A rovás a mai formájában egyáltalán nem régi. Tetszik vagy sem, ez a típus, hogy 1 betű 1 jel, egy meglehetősen új formája. Mivel a magánhangzók jelei kimutathatóan mássalhangzók jeleiből lettek képezve, nagy a valószínűsége, hogy a rovás, egy ősibb formájában a mássalhangzókat, pontosabban a mássalhangzó kategóriákat jelölte. Ezért írhatta Mátyás korában Bonfini, hogy "kevés jellel sok értelmet fejez ki". A mai állapotában a rovás erre alig alkalmas. Sokkal gazdagabb és KÉPIBB jelentéstartalmakat fejezhetett ki az ősibb, mássalhangzó kategóriákat jelölő formája, az összerovásokkal. De erről biztosan jelenleg nem tudunk, ugyanis a habsburg időkben és a későbbi időkben is, főleg a kommunista érában gőzerővel pusztítottak el minden régi iratot, amiből ősmúltunkról tájékozódhatnánk. Dezső Deáknak sincs teljesen igaza tehát, csak annyiban, hogy a rovás mai formája késői kialakulású, de hogy szóírás lett volna az egyszerűen egy vicc.
Ha jól emlékszem, Anonymus írta meg vala, h. a székelyek a rovásírést a vlachoktól, azaz a románoktól tanulták. Ott van leírva. Mit kell ezen akkor annyit variálni?
Anonymus pontosan nem határozta meg, hogy kik azok a vlachok. Így bárkik lehetnek, nem írta, hogy ezek románok, csak annyit, hogy a vlachok Erdélyben éltek. Mondjuk, mint a dákok, akikről egyre inkább az derül ki, hogy biztosan nem románok. Ezekre az adatokra nem lehet sem nagyrománia, sem saját írással rendelkező románság képet építeni. Amúgy román rovásemlék a románoktól tudomásom szerint nem maradt fenn. Tényleg: "Mit kell ezen akkor annyit variálni?"
@@dezsodeak7742 Miért nem olvassátok el az eredeti latin szöveget is? Anonymus nem említi sehol a vlachokat, a latin szövegben blasi és blaci van leírva, amit az áruló magyartalan történészek, vlachoknak fordítottak le! Kézai Simon is azt írja Blackis, nem Vlachis! Erdélyi magyarként nagyon jól tudom, hogy a románok erre építették fel a dákoromán kontinuitás elméletüket, mert más forrást nem találtak, hogy ők itt voltak Erdélyben! Akkor kérdem én, miért forditják ezt a mai napig a románok javára és a magyarok kárára a mi történészeink is?
Szegény P. mester (Anonymus) nem ezt írta. Ő blak, vagy blák népről beszél, ezt fordították a magyarországi tudósaink vlahnak, a románok meg rögtön rámutattak, hogy akkor ezek mi vagyunk.
Az óbudai 'lapos korsó' jelei olvashatók így is: I + DJ + (o)N (=igyon) -- tehát nem kell a szláv 'pi'-t elővenni. Egyébként gratulálok a magyar nyelv és írás 8. sz.-ig való visszavezetéséhez!
Miért nem esik szó a szarvasi, késő avarkori tűtartóról?! Bár a tárgy jelenleg el van zárva a látogatók elől (!?) annyit tudni, hogy mágikus démonűző szöveget róttak rá...
Lehet egy konzultációt megérne a lecsiszolt tűtartókról valamelyik anyagtudományi tanszékkel (BME vagy Miskolc), hátha van ötletük arra, hogyan lehetne "újraolvasni" a rovásokat.
Én is ott voltam a Somogyfajszi Konferencián (2000 körül), ahol a fúvókáról Vékony Gábor, Magyar Kálmán, Költő László, Stamler bácsi stb. tartottak előadást. Vajon Sándor Klára (Szegedi Egyetem, egykor az SZDSZ parlamenti képviselője) miért mondja, hogy a jelek csupán körömmel készített benyomódások?
Én Stamler Imrétől és később Varga Gézától is halottam ezt a felvetést. Állítólag a megtalálás idején gondolta ezt valaki és vették azóta át mások is ezt a gondolatot. Nem tudom, hogy van-e valóságos alapja.
Ezzel Sándor Klára nyilván (le-)minősíti hozzáértését.
A Jánoshidai tűtartó jelei pl. olvashatók akár így is (a B SZ JD Z(T) helyett) : N, BA, M, (D aS), T vagy A, (R), Z(T). Bizonyára majd ennek is lehet odaillő olvasatot találni.
BLACH_BLACK_BLAK_BLAS ?
Anonymus és Kézai BLaCi, BLasi és BLaCKis nép megnevezésének lehetséges értelmezésére a váltóhangok egyszerű szabályai és a latinosítás szokása adhatnak választ. Ez utóbbi miatt írtam kis betűvel az s mássalhangzót (minthogy az H-t vagy T-t is helyettesíthet, ha nem csupán toldalék). A B hang leggyakoribb váltóhangjai a P és esetenként V-F, míg a latin szövegekben C-vel írt, de K-ként ejtett hangoknak a H-G és esetenként a GY-J. Az L lehet az R váltóhangja is. Ennek megfelelően (főként Kézai adatával megerősítve) a népnév a következő lehetett, melyek esetén ráismerhetünk egyes történelmi szereplők, személyek, népek nevére is, tehát:
B.L.C - B.L.K - B.L.G - B.R.C - B.R.K - B.R.G - P.L.C - P.L.K - P.L.G - P.R.C - P.R.K - P.R.G ..., amelyről nekem a BLaK, PeLeK, PLuK, PoLáK, PaLóC, illetve a BLaSi-t is figyelembe véve esetleg (hangugratással) a PaRSz, PRuSz, PoRoSz is felcseng (nem beszélve a helyszínről, ahol a PRuT folyik és ered).
A magánhangzók szerepe másodlagos lehet.
Tekintve, hogy a latinosítás és görögösítés nem ritkán vezetett oda, hogy egy eredetileg H hangzót T-S-SZ-Z hanggal helyettesítettek Lásd a HAR-TAR-SZÁR kifejezés jelentésbeli (fényes, fennen) összefüggéseit, amint a HARGITA.TARGITAos esetében is, vagy SZÁR-TAR László nevében, ..., a népnév BaLT-BáRD-PáRT hangzósorból is eredhetett (mint a PÁRSZI népnév és PÁRTUS birodalom kifejezések összefüggése esetében).
Nehéz ügy, azonban az életkörülményeket, környezetet, sajátosságokat figyelembe véve, melyet a szerzők a BLACI, BLACKIS, BLASI néphez társítottak, a legkevésbé illenek az ULaH-OLaH-ból (valószínűleg nem saját, hanem kívülállók latin lejegyzéseivel) lett VLaH pásztor-vándor népre! Az U=V latin írásmódban, s a VLACH-ként jegyzett OLAH-ok Itália északi (ULAH-OLAH-OLASZ) területéről vándorolva a dardániai területen keresztül jutottak - és csak Mária Terézia idejében egészen - a Duna legdélibb területére, s onnan vándoroltak tovább (a legkevésbé sem a hegyek vidékére, mint inkább) az erdélyi mezőségi területekre.
A DARDÁNIAi nagyállat tartó és lovas DaHa-DaKa-DáK-DáKó-TaHó és szanszkrit nyelven DaNa-Dán népnek az ULAH-VLAH néphez köze igen kevés lehetett, hacsak az nem, hogy uralták, illetve megtűrték őket.
Furcsa ez a MKI és "tudósai"!!! Most akkor a X.-XI. században volt vagy nem volt magyar nyelv s írás? Az előadó önmagának mond ellent. S hogy a Friedrich-Szakács házaspárt meg sem említi...ez inkább az mta-s buzernyákolás átmentése!!! (Ligatúra: ÖSSZEVONÁS, CSAKIS a magyar rovásra jellemző!!!)
"Vagy képek vagy írás vagy mindkettő" - mindkettő. A magyar írás képírás, a magyar nyelv pedig képnyelv.
Nem, nem az. Betűírás, összerovással - és éppen ez mutatja egyediségét! A kínai s az egyiptomi szent/"hiero" az igen.
@@ogrelaca Ne haragudj. Az írás fejlődése vége felé, mondjuk a középkorban már betűírás. De pont ez a szép benne, hogy először szóírás (pl. bogárjelek) mellette capita dictionumok a szavak fejei vagy főszavak, azaz determinatívumok (pl. tprus jel), vélhetően szótagjelek (pl. ant jel), és vannak egy hangot jelölő betűjelek is. [Pont olyan a rendszere, mint az egyiptomi írásé.] Azaz a rovásírásunk eljutott a hangjelölésig, amit ma a legfejlettebb írásrendszerként ismerünk. A hangjelölések során alakulnak ki az összerovások, amikor két- vagy több betűt vonunk össze. De a piktografikus jelek új értelmet nyertek és terjednek ma is, pl. repterek jelei, KRESZ táblák jelei. A rovásírásunk azért eredeti magyar alkotás, mert itt a Kárpát-medencében alakult ki a szójelekből a betűírásig. (A honfoglalók írása az más tészta).
@@dezsodeak7742 NEM. (És nem haragszom.) A rovás mindig betűírás volt, már a legrégebbi időkben is. Amit itt áltudományosan fejtegetsz az a lineáris-materialista történetírás sajátja és: ŐSEINK hülyének nézése!!! Csak a számokkal meg tudlak cáfolni, de a latinos műveltségeddel nem értheted (t.i. ahogyan Alinei kikutatta: a latin is innen, a Kárpát Hazából lopott mindent)
@@ogrelaca New vagy tisztában alapfogalmakkal. Az egyiptomi hieroglifa nem képírás, hanem ábrázolás. A kínai se képírás, hanem fogalom írás.
Nem kéne keverni a képnyelvet és képírást az ábrázolással. Nem ugyanaz.
@@ogrelaca A rovás a mai formájában egyáltalán nem régi. Tetszik vagy sem, ez a típus, hogy 1 betű 1 jel, egy meglehetősen új formája. Mivel a magánhangzók jelei kimutathatóan mássalhangzók jeleiből lettek képezve, nagy a valószínűsége, hogy a rovás, egy ősibb formájában a mássalhangzókat, pontosabban a mássalhangzó kategóriákat jelölte. Ezért írhatta Mátyás korában Bonfini, hogy "kevés jellel sok értelmet fejez ki". A mai állapotában a rovás erre alig alkalmas. Sokkal gazdagabb és KÉPIBB jelentéstartalmakat fejezhetett ki az ősibb, mássalhangzó kategóriákat jelölő formája, az összerovásokkal. De erről biztosan jelenleg nem tudunk, ugyanis a habsburg időkben és a későbbi időkben is, főleg a kommunista érában gőzerővel pusztítottak el minden régi iratot, amiből ősmúltunkról tájékozódhatnánk.
Dezső Deáknak sincs teljesen igaza tehát, csak annyiban, hogy a rovás mai formája késői kialakulású, de hogy szóírás lett volna az egyszerűen egy vicc.
Ha jól emlékszem, Anonymus írta meg vala, h. a székelyek a rovásírést a vlachoktól, azaz a románoktól tanulták. Ott van leírva. Mit kell ezen akkor annyit variálni?
Mégis ezt honnan veszed?
Anonymus pontosan nem határozta meg, hogy kik azok a vlachok. Így bárkik lehetnek, nem írta, hogy ezek románok, csak annyit, hogy a vlachok Erdélyben éltek. Mondjuk, mint a dákok, akikről egyre inkább az derül ki, hogy biztosan nem románok. Ezekre az adatokra nem lehet sem nagyrománia, sem saját írással rendelkező románság képet építeni. Amúgy román rovásemlék a románoktól tudomásom szerint nem maradt fenn. Tényleg: "Mit kell ezen akkor annyit variálni?"
@@dezsodeak7742 Pontosan
@@dezsodeak7742 Miért nem olvassátok el az eredeti latin szöveget is?
Anonymus nem említi sehol a vlachokat, a latin szövegben blasi és blaci van leírva, amit az áruló magyartalan történészek, vlachoknak fordítottak le!
Kézai Simon is azt írja Blackis, nem Vlachis! Erdélyi magyarként nagyon jól tudom, hogy a románok erre építették fel a dákoromán kontinuitás elméletüket, mert más forrást nem találtak, hogy ők itt voltak Erdélyben! Akkor kérdem én, miért forditják ezt a mai napig a románok javára és a magyarok kárára a mi történészeink is?
Szegény P. mester (Anonymus) nem ezt írta. Ő blak, vagy blák népről beszél, ezt fordították a magyarországi tudósaink vlahnak, a románok meg rögtön rámutattak, hogy akkor ezek mi vagyunk.