Elveszett kenyér - Beszélgetések Bruck Edith-tel

Filmünkben Bruck Edit páratlanul megrázó, emberi értékeket felragyogtató életútját mutatjuk be, személyisége, valamint a műveiből és a diskurzusaiból sugárzó méltóság, szeretet és empátia meghatározó élményt jelenthet a közönség számára.
A nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából hozzáférhetővé tesszük a Bruck Edith-tel készített filmünk. Emlékezzünk az áldozatokra!
Köszönjük az EMIH, Dr. Köves Slomó és Erős Iván segítségét.

[@MiklosB-cn8ek]

Ezt a filmet kifejezetten olyanoknak ajánlom, akik magukat hívő kereszténynek gondolják. De lehetne iskola filmje „tankönyve” bár melyik lelkészképző iskolának is. Hogy miért elsősorban keresztényeknek ajánlom? Mert azt gondolom, hogy ők a leginkább érintettek. A „történet” nem most kezdődött, hanem 2000 éve. Viszont az ipari szintű mészárlás mostanában játszódott, a kereszténynek mondott Európában, a „keresztény” Magyarországon.
Ferenc pápa nem az első pápa volt, aki beismerte (felismerte) egyháza felelősségét a SOA-ban játszott aktív, tevőleges és ideológiai szerepét. Megtisztult lélekkel elment Bruck Edith lakására bocsánatot kérni. Ez a gesztus már önmagában is felér egy tanítással, de én még se erre hívnám fel a figyelmet, hanem arra, amit Edith tanított a keresztény világnak Jesuáról. (Jézusról)
A filmből a számtalan lehetséges példák közül most csak egyet ragadok ki.
Edith-et és teljes családját a származása miatt alázták, fosztották ki, és küldték a halálba. Edith a pokol kapuján is belépett és még ilyen helyzetben is képes volt mindnyájunkat tanítani. Ő az, aki zsidó származása ellenére, vagy tán éppen azért, képes saját történetén, személyiségén, emberségén keresztül megértetni Jesuát. Ha figyelünk Bruck Edithre, akkor Jesuát is érteni fogjuk. És segíthet megismerni azt a bálvánnyá merevített embert, akit sokan a Messiásként , Isten fiaként tisztelnek. Mikor Edith-et a tizenkettő éves kamaszlányt nőiességében is alázták, lemeztelenítették, a legintimebb helyen is célba köptek rá a hitler-jugend tagjai, Ő mély sajnálta (szánalommal?) nézte ezt az elállatiasított társaságot. Nem magát sajnálta. Mindig a másikat sajnálta, aki embertelenné lett.
„Istenem, hogy már hova jutottak… már ide jutottak …ilyen mélyre süllyedtek…” Egy Bibliát olvasó embernek itt kellene felkapni a fejét.
Mert ha eddig nem értette, akkor most tökéletesen megértheti Jesua mély emberi fájdalmát, szomorúságát amit a másik iránt érzett.
Az utolsó szavai voltak azok a kereszten, amit most Bruck Edith lehozott közénk. Edith azt a mély emberi jóságot mutatta meg nekünk, ami a szavak mögött van.
Csak a vak nem látja a párhuzamokat. Bruck Edith nem csak az életútjával, hanem a gondolataival is méltó tanítója lehet a ma élő túlélőknek, és az elkövetők leszármazottainak, azaz mindnyájunknak. Aki nem ismerné a bibliai történetet, az könnyen visszakeresheti ezt a részt. Tegye meg!
Gratulálok a film készítőinek

[@micheleconte2477]

Mi piacerebbe vederlo in italiano anche coi sottotitoli