A hype az magához az értékhez is hozzáad. Pont a Ponyvaregényes példáddal világítottál rá erre. A Ponyvaregényt 10 év múlva megnézve nincs olyan értéke, mint amikor arra ülsz be a (reménybeli) csajoddal, vagy szórakozóhelyen a legnagyobb buli alakul ki, ha felhangzik valamelyik betétdal, amikor ismerőseid felének abból van csengőhangja, és mindenki használja a párbeszédek szófordulatait, stb. Igenis van egy ökoszisztémája a kult filmeknek és társasjátékoknak is. Ha valakivel le akarsz ülni Marsot terraformálni, akkor vagy ismeri, vagy már sokat hallott róla és ki szeretné haladéktalanul próbálni. Ha ez az ökoszisztéma elmúlt, akkor magának a művészeti alkotásnak, szellemi terméknek is kisebb a hatása. Eszembe jutott egy másik példa is: a Nemzeti Dal értékéhez is sokat tesz hozzá '48 március 15. és a múzeum lépcsője. Aki ott hallotta először, az másként vélekedik az értékéről, mint aki 10+ év múlva olvassa egy langyos októberi napon, egy erdei padon.
Csak annyit akartam mondani, hogy Balázs, a hangod jól ismert számomra a TableTalk-ból. Nagyon szeretem a podcastet, minden epizódot meghallgatok, olyan jó, hogy csináljátok, köszönjük! És hajrá! 😊 Örülök, hogy most már arc is társul a fejemben a hang mellé 😁 Zoli & Réka, nagy köszönet a beszélgetős tartalmakért!
A Robbanó Cicákat sokan pl. Matthew Inman miatt támogattuk, akinek az Oatmeal-je az egyik legjobb webcomic abból az időből, amikor a webcomicok népszerűek voltak. Ez, kombinálva a még nem túl sok társasos KS-rel, generált egy elképesztő hype-ot.
Így van, erről ír "Barabási Albert-László : A képlet - A siker egyetemes törvényei" című könyvének hatodik fejezetében is, ahol az Exploding Kittens példaként szerepel a "III. törvény: Alkalmasság × korábbi siker = jövőbeli siker" kategóriában.
Jójó megveszem a mars terraformálását :D Kár hogy a Witcher old world ről nem esett szó 6.8 M eurót gyűjtött kickstarteren, meghallgattam volna mi a véleményetek róla. Szuper videó lett bár kicsit rövid, néztem volna még :P
Lesz lehetőséged kipróbálni, mert jön belőle magyar :D amúgy rövid vélemény: jó játék lett, de eléggé igényli a kiegészítőket, ha újrajátszhatóságot akarsz.
Van egy olyan érzésem hogy ez a beszélgetés a Witcher KS campaign előtt történt még, különben biztos szóba került volna, pláne ha Balázs annyira képben van KS témában. Én is kíváncsi lennék a véleményekre róla.
Ó, de jó videó lett! Abszolút gondolkodásindító, remek riportalanyt hoztatok, legyen vele több interjú, légyszi! Ami nálam esetleg, oké… tuti belekerült volna, az a Catan. Meg a Carcassone. Úgy idegesít, ha ismerősöknek beszélek a modern társashobbimról, azt kapom, hogy megvan az Catan összes, mi?
3 роки тому+1
Hypolt dolognak tartom amúgy az Imperial Assault-ot is. A játék még most, lassan két évvel az OOP-vé válása után is keresett, a különféli kiegészítőivel és figuráival együtt, mindezt úgy, hogy SW játékokból amúgy dömping van. A hype viszont - a tematika és a tény ellenére, hogy ez csak egy Descent 2 utángondolás - igenis indokolt. Prove me wrong. :)
Homályrév már ott bukik hogy egyszer játszható. Nem vagyok hajlandó 50.000Ft-ot kiadni egy társasjátékra amit nem tudunk újrajátszani mert matricákkal operál. Annyi pénzért egy társasjátékot az unokáimra gondolva veszek, pedig 28 éves és még gyerektelen vagyok. ÖTVEN ezer forint! Jézus isten.
Megértem a szempontod teljesen. Őszintén, én is rettenetesen drágának tartom, miközben szakmailag meg érteni vélem miért kerül ennyibe, de ez nagyon nagyon sok tényezős ahogy el is kezdtük fejtegetni. Azt látom, hogy gyakorlatban főleg gamer baráti társaságok dobják össze akik együtt játsszák végig és hatalmas élményt ad nekik a sok játékalkalom, ha így leosztod létszámra és alkalomra már nem vészes. Nyilván minden viszonyítás kérdése, nagyon érdekes téma, és az is hogy kinek mi mennyiért “éri meg”. Az egyszer játszhatós játékoknál ez mindig felmerül.
Szerintem nem az a gond vele, hogy csak egyszer játszható, mert kb 100 küldetés van benne, és még ha nem is viszed végig minden elágazást akkor is lesz kb 60 küldetésed. kb 100 óra játékidő alap hangon. Plusz vannak neten karakterekhez tartozó külön küldetések is, habár angolul. Szóval elég sokat játszol vele és a tonnányi karakternek köszönhetően elég jó az újrajátszhatósága is. De pont ebben látom a hátrányát. Mi lassan kijátsszuk, de még csak egy fő cserélt karaktert. Ez azt jelenti, hogy a doboz tartalmának a kétharmada ki sincs nyitva, nem fejlesztettük ki a várost még félig sem, stb. Szóval nagyon sokat kellene játszani vele, hogy ténylegesen szembe jöjjön minden amit a játék nyújtani tud, de annyi idő alatt azért még így is bele lehet unni. A sztori meg nem olyan vaskos, hogy elvigye, (pár játék után ha nem vezeted szépen azt se fogod tudni hol jártál) a pályák is 10 ből 7 az ölj meg mindenkit, és kész, csak párnál van kreatívabb megoldás. Nekünk még jó áron sikerült majdnem 2 éve megvenni szerencsére, szeretjük is, de vannak hibái. A top 1-et csak azért tarja mert a Kickstarter kampányban cél volt, hogy sok szavazat legyen leadva rá. Utána meg vitte a hype. Ha már meg lett említve a gyűrűk ura kalandozások játék, na az végképp nem éri meg szerintem. Kb annyiba kerül mint a homályrév, de csak 12 küldetés van benne, sokkal "kisebb". ráadásul az appnak saját feltételei vannak a győzelemre amit nem tesz közzé, így lehet, hogy úgy érzed te győztél, de ő gondol egyet és bumm, neked annyi mert csak. Minket felhúzott XD
@@mitjatsszunk Az az érdekes hogy én pont a hardcore gamer kategóriába sorolnám magam (igaz PC nyomán, de a klasszikus izometrikus RPG-ken nőttem fel és idősebb fejjel ezekhez találtam vissza is), még is, ha valamit szeretek, hiába van benne 100, akár 1000 órám (Total War Warhammer...), a kapcsolat annál erősebb lesz. Az élmények miatt, és van egy pont ahol az ember miután már könyveket olvas az adott univerzumból, hogy alig várja hogy találjon erre fogékony valakit akinek megmutathatja, ajánlhatja, kölcsön adhatja... és ez teljesen esélytelen, mert nem adsz kölcsön egy 50.000-es egyszer használatos matricázós valamit, és másnak se adod el szóban, hogy figy, itt ez a tök jó dungeon crawler, igaz kijön az árából egy Utolsó Erőd, Szellemek Szigete, Robinson Crusoe trió minimális akción vagy használtan, de vedd meg ezt mert ANNYIRA jó, és ha már annyira jó, ezt senkivel se tudod majd megosztani kb. aki nem egy háztartásban él veled. Sikeressége számomra felfoghatatlan, mert mint termék, a permanensen változó (tehát destroy by design) jellege miatt van egy élettartama, egy brutális árcédulával ráadásul. Ha veszek egy játékszoftvert vagy könyvet, akkor nem tűnik el a könyvtáraimból ha befejeztem, nem lesz belőle "bocs, kijátszottad, többet nem indul el" üzenet vagy asztalláb ék. Újra élvezhető és örök. Mivel a Homályrév nem az, ezért elvi szinten egy brutál lenyomott áron lennék hajlandó pénzt adni rá, erre az egyik ha nem a legdrágább társas a világon. És ha odaadnám rokonságba kölcsön, hadd élvezze más is? Bukok X vagy Y küldetést örökre? Vegyek még egyet még 50k-ért? Számomra teljes paradoxon mint termék. Mint ha drágább lenne a kakaós csiga mint egy fali festmény.
Kickstarteren ennél sokkal többet is be szoktak ruházni egy egy címre :) Ettől még szerintem is drága, de ha nagyon nagyra tartok egy játékot, simán megéri (amúgy nem muszáj benne matricázni, máshogy is meg lehet oldani)
Felteszek neked egy kérdést. Egy 20.000 forintos játékkal hányszor játszol, mielőtt porosodni kezd a polcon, vagy eladod, mert meguntad? Drága játék, tény, de cserébe garantáltan lefoglal legalább 60-70-80 alkalomra, ha tetszik a világa. Melyik az a nagyobb hangvételű társas (2 óra körüli játékidő), amivel élted során ennyit játszottál, és minden játékalkalom során megújult? Az emberek többségének nem sok ilyen játéka van (ha van egyáltalán). A Homályrév amúgy nem csak egyszer játszható, ez nem egy Exit vagy Bűnügyi Krónikák, hogy mivel már tudod a sztorit, többé már nem érdekes, mert a Homályrévben nem a történet a kulcs, hanem a játék rendszere (ezért volt pár embernek csalódás a játék, mert több sztorit vártak, mint amennyi benne van). Itt a játékélmény attól megmarad, mert tudod, hogy miért vagytok történetileg X-Y kazamatában/helyszínen, az elágazásokról nem is beszélve, a Homályrév sztorija csak egy kerettörténet, ami összefogja a küldetéseket, de ebben a játékban nincsenek gigantikus elspoilerezhető dolgok, amik eltörik a játékélmény, ha már ismered a történeseket, nem véletlenül van matrica készlet a játékhoz, amivel újra kezdheted az egészet, nem beszélve arról, hogy rengeteg rajongói küldetés is van a játékhoz. Nem az én világom a játék, mert én személy szerint kevésbé szeretem a dungeon crawler típusú cuccokat, de ettől eltekintve az vitathatatlan, hogy a pénzedért nem kevés tartalmat kapsz, szóval aki szereti ezt a stílus, ők fürdőzni tudnak a tartalomban.
Amikor egy játék makacsul nem kapható, komoly érdeklődést tud generálni. Ilyen a Szénre Fel (amíg kapható volt nem beszéltek sokat róla), BSG (ami most kifürkészhetetlen címmel fog megjelenni áttematizálva), Twilight Struggle magyar kiadás és még sok-sok cím kerülhetne megemlítésre.
Vér folyt a fülünkből, mire megtanultuk a fesztávot.Nem olyan egyértelműek azok a szabályok. Legalábbis nincsenek egyértelműen leírva. Megnéztünk vagy 8 videot, mire valamit kapisgálni kezdtünk. De nagyon megszerettük, vettünk kiegészítőt is.
Értem. Be nem jelentkezve mintha kámforrá válna némely hozzászólás, pont, mintha némítva lenne. Szomorú, hogy a UA-cam nem ad értesítést nagyon sok dologról (belső listázás például) ami érhet egy felhasználót. Így jártál, ez van.
A Gloomhaven es Jaws of the Lion nagyon jo jatekok, ha jatszottal D&D akkor ezek biztosan be fognak jonni. Talan a majus kornyeken erkezo Bardsung majd lenyomja a tronrol.
A Mars Terraformálása kiteszteltségével és kiegyensúlyozottságával erősen vitatkoznék. A cégek pont annyira kiegyensúlyozatlanak mint a Marco Polo karakterei, a kártyák pedig a Fesztávhoz hasonlóan szerencsefüggőek, sőt még a mérföldkövek között is ég és föld a különbség. A játék zsenialitása abból fakad, hogy vannak fix, táblán elérhető akciók, ami az egészet kiegyenlíti. Ez nem kiteszteltségtől függ, hanem játéktervezői bravúr. Kb. az 5. játékunknál kezdtem el utánaszámolni ezeknek az akcióknak és 0, azaz nulla kártyával, csak a táblás akciókkal vertem meg mindenkit. Ezen még én is meglepődtem. De egyben sikerült a játék zsenialitását is felfedezni: a kártyákkal igazából a táblás akciókat kell megverni, ami egyáltalán nem egyszerű, kifejezetten erős kombók kellenek hozzá. Ha jönnek jó, ha nem akkor ott vannak az erős fix akciók. Na ez az ami a Fesztávból hiányzik. Engem zavar is a hatalmas szerencsefaktor.
Bocsi... :-) Nemcsak ide, de általában... A "modern társasjáték" kifejezés mindig abban az értelemben jön le, hogy "az az, ami valami"... Ne feledjük azért (pl.), hogy a nem modernség egyik velejárója az, hogy egyazon eszközzel sok-sok (ingyen begyűjthető) mindenféle játék játszható... (persze ez/az nem hoz újabb hasznot).
Nagyon jó és érdekes a téma, de rettentő rossz a hang. :( Sajnos alig lehet belőle hallani valamit, pedig fullon van a számítógép és a videó hangja is.
Canvas új projektjét én is támogattam, igazából rám is igaz, hogy elég sok játékot kickstarterezek :D Nem is hallottam előtte róla, de valahogy úgy össze volt rakva, hogy megfogott.
3 роки тому
Ha más Hype, akkor beszéljünk Turczi Dávid szólóiról is ;)
Annyira imádom ezeket a'' beszélgetős,, videókat nagyon érdekesek és sok mindent tanulok belőle🤩😄.
Nagyon örülünk neki, ez szuper!:)
A hype az magához az értékhez is hozzáad. Pont a Ponyvaregényes példáddal világítottál rá erre. A Ponyvaregényt 10 év múlva megnézve nincs olyan értéke, mint amikor arra ülsz be a (reménybeli) csajoddal, vagy szórakozóhelyen a legnagyobb buli alakul ki, ha felhangzik valamelyik betétdal, amikor ismerőseid felének abból van csengőhangja, és mindenki használja a párbeszédek szófordulatait, stb. Igenis van egy ökoszisztémája a kult filmeknek és társasjátékoknak is. Ha valakivel le akarsz ülni Marsot terraformálni, akkor vagy ismeri, vagy már sokat hallott róla és ki szeretné haladéktalanul próbálni. Ha ez az ökoszisztéma elmúlt, akkor magának a művészeti alkotásnak, szellemi terméknek is kisebb a hatása. Eszembe jutott egy másik példa is: a Nemzeti Dal értékéhez is sokat tesz hozzá '48 március 15. és a múzeum lépcsője. Aki ott hallotta először, az másként vélekedik az értékéről, mint aki 10+ év múlva olvassa egy langyos októberi napon, egy erdei padon.
Csak annyit akartam mondani, hogy Balázs, a hangod jól ismert számomra a TableTalk-ból. Nagyon szeretem a podcastet, minden epizódot meghallgatok, olyan jó, hogy csináljátok, köszönjük! És hajrá! 😊 Örülök, hogy most már arc is társul a fejemben a hang mellé 😁 Zoli & Réka, nagy köszönet a beszélgetős tartalmakért!
Köszönjük szépen Lilla!🥰
Jó téma, zseniális beszélgetés.
Köszönjük szèpen!
Üdv. Élvezet hallgatni a beszélgetéseket, közben gyűlnek a gondolatok. 🙂
Köszönjük szèpen a visszajelzést!:)
A Robbanó Cicákat sokan pl. Matthew Inman miatt támogattuk, akinek az Oatmeal-je az egyik legjobb webcomic abból az időből, amikor a webcomicok népszerűek voltak. Ez, kombinálva a még nem túl sok társasos KS-rel, generált egy elképesztő hype-ot.
Így van, erről ír "Barabási Albert-László : A képlet - A siker egyetemes törvényei" című könyvének hatodik fejezetében is, ahol az Exploding Kittens példaként szerepel a "III. törvény: Alkalmasság × korábbi siker = jövőbeli siker" kategóriában.
Jójó megveszem a mars terraformálását :D
Kár hogy a Witcher old world ről nem esett szó 6.8 M eurót gyűjtött kickstarteren, meghallgattam volna mi a véleményetek róla.
Szuper videó lett bár kicsit rövid, néztem volna még :P
Lesz lehetőséged kipróbálni, mert jön belőle magyar :D amúgy rövid vélemény: jó játék lett, de eléggé igényli a kiegészítőket, ha újrajátszhatóságot akarsz.
Van egy olyan érzésem hogy ez a beszélgetés a Witcher KS campaign előtt történt még, különben biztos szóba került volna, pláne ha Balázs annyira képben van KS témában.
Én is kíváncsi lennék a véleményekre róla.
Bizony. ;) Eltelt egy kis idő a felvétel óta.
Ó, de jó videó lett! Abszolút gondolkodásindító, remek riportalanyt hoztatok, legyen vele több interjú, légyszi! Ami nálam esetleg, oké… tuti belekerült volna, az a Catan. Meg a Carcassone. Úgy idegesít, ha ismerősöknek beszélek a modern társashobbimról, azt kapom, hogy megvan az Catan összes, mi?
Hypolt dolognak tartom amúgy az Imperial Assault-ot is. A játék még most, lassan két évvel az OOP-vé válása után is keresett, a különféli kiegészítőivel és figuráival együtt, mindezt úgy, hogy SW játékokból amúgy dömping van. A hype viszont - a tematika és a tény ellenére, hogy ez csak egy Descent 2 utángondolás - igenis indokolt. Prove me wrong. :)
Szuper, köszi a videot, számunkra nagyon kedvelt téma😊💚
48:55 bekerült egy kis Oath-baki 😃
Igen, az a fránya Oath Oathmaradt. :D
Homályrév már ott bukik hogy egyszer játszható. Nem vagyok hajlandó 50.000Ft-ot kiadni egy társasjátékra amit nem tudunk újrajátszani mert matricákkal operál. Annyi pénzért egy társasjátékot az unokáimra gondolva veszek, pedig 28 éves és még gyerektelen vagyok. ÖTVEN ezer forint! Jézus isten.
Megértem a szempontod teljesen. Őszintén, én is rettenetesen drágának tartom, miközben szakmailag meg érteni vélem miért kerül ennyibe, de ez nagyon nagyon sok tényezős ahogy el is kezdtük fejtegetni. Azt látom, hogy gyakorlatban főleg gamer baráti társaságok dobják össze akik együtt játsszák végig és hatalmas élményt ad nekik a sok játékalkalom, ha így leosztod létszámra és alkalomra már nem vészes. Nyilván minden viszonyítás kérdése, nagyon érdekes téma, és az is hogy kinek mi mennyiért “éri meg”. Az egyszer játszhatós játékoknál ez mindig felmerül.
Szerintem nem az a gond vele, hogy csak egyszer játszható, mert kb 100 küldetés van benne, és még ha nem is viszed végig minden elágazást akkor is lesz kb 60 küldetésed. kb 100 óra játékidő alap hangon. Plusz vannak neten karakterekhez tartozó külön küldetések is, habár angolul. Szóval elég sokat játszol vele és a tonnányi karakternek köszönhetően elég jó az újrajátszhatósága is. De pont ebben látom a hátrányát. Mi lassan kijátsszuk, de még csak egy fő cserélt karaktert. Ez azt jelenti, hogy a doboz tartalmának a kétharmada ki sincs nyitva, nem fejlesztettük ki a várost még félig sem, stb. Szóval nagyon sokat kellene játszani vele, hogy ténylegesen szembe jöjjön minden amit a játék nyújtani tud, de annyi idő alatt azért még így is bele lehet unni. A sztori meg nem olyan vaskos, hogy elvigye, (pár játék után ha nem vezeted szépen azt se fogod tudni hol jártál) a pályák is 10 ből 7 az ölj meg mindenkit, és kész, csak párnál van kreatívabb megoldás. Nekünk még jó áron sikerült majdnem 2 éve megvenni szerencsére, szeretjük is, de vannak hibái.
A top 1-et csak azért tarja mert a Kickstarter kampányban cél volt, hogy sok szavazat legyen leadva rá. Utána meg vitte a hype.
Ha már meg lett említve a gyűrűk ura kalandozások játék, na az végképp nem éri meg szerintem. Kb annyiba kerül mint a homályrév, de csak 12 küldetés van benne, sokkal "kisebb". ráadásul az appnak saját feltételei vannak a győzelemre amit nem tesz közzé, így lehet, hogy úgy érzed te győztél, de ő gondol egyet és bumm, neked annyi mert csak. Minket felhúzott XD
@@mitjatsszunk Az az érdekes hogy én pont a hardcore gamer kategóriába sorolnám magam (igaz PC nyomán, de a klasszikus izometrikus RPG-ken nőttem fel és idősebb fejjel ezekhez találtam vissza is), még is, ha valamit szeretek, hiába van benne 100, akár 1000 órám (Total War Warhammer...), a kapcsolat annál erősebb lesz. Az élmények miatt, és van egy pont ahol az ember miután már könyveket olvas az adott univerzumból, hogy alig várja hogy találjon erre fogékony valakit akinek megmutathatja, ajánlhatja, kölcsön adhatja... és ez teljesen esélytelen, mert nem adsz kölcsön egy 50.000-es egyszer használatos matricázós valamit, és másnak se adod el szóban, hogy figy, itt ez a tök jó dungeon crawler, igaz kijön az árából egy Utolsó Erőd, Szellemek Szigete, Robinson Crusoe trió minimális akción vagy használtan, de vedd meg ezt mert ANNYIRA jó, és ha már annyira jó, ezt senkivel se tudod majd megosztani kb. aki nem egy háztartásban él veled. Sikeressége számomra felfoghatatlan, mert mint termék, a permanensen változó (tehát destroy by design) jellege miatt van egy élettartama, egy brutális árcédulával ráadásul. Ha veszek egy játékszoftvert vagy könyvet, akkor nem tűnik el a könyvtáraimból ha befejeztem, nem lesz belőle "bocs, kijátszottad, többet nem indul el" üzenet vagy asztalláb ék. Újra élvezhető és örök. Mivel a Homályrév nem az, ezért elvi szinten egy brutál lenyomott áron lennék hajlandó pénzt adni rá, erre az egyik ha nem a legdrágább társas a világon. És ha odaadnám rokonságba kölcsön, hadd élvezze más is? Bukok X vagy Y küldetést örökre? Vegyek még egyet még 50k-ért? Számomra teljes paradoxon mint termék. Mint ha drágább lenne a kakaós csiga mint egy fali festmény.
Kickstarteren ennél sokkal többet is be szoktak ruházni egy egy címre :) Ettől még szerintem is drága, de ha nagyon nagyra tartok egy játékot, simán megéri (amúgy nem muszáj benne matricázni, máshogy is meg lehet oldani)
Felteszek neked egy kérdést. Egy 20.000 forintos játékkal hányszor játszol, mielőtt porosodni kezd a polcon, vagy eladod, mert meguntad? Drága játék, tény, de cserébe garantáltan lefoglal legalább 60-70-80 alkalomra, ha tetszik a világa. Melyik az a nagyobb hangvételű társas (2 óra körüli játékidő), amivel élted során ennyit játszottál, és minden játékalkalom során megújult? Az emberek többségének nem sok ilyen játéka van (ha van egyáltalán).
A Homályrév amúgy nem csak egyszer játszható, ez nem egy Exit vagy Bűnügyi Krónikák, hogy mivel már tudod a sztorit, többé már nem érdekes, mert a Homályrévben nem a történet a kulcs, hanem a játék rendszere (ezért volt pár embernek csalódás a játék, mert több sztorit vártak, mint amennyi benne van). Itt a játékélmény attól megmarad, mert tudod, hogy miért vagytok történetileg X-Y kazamatában/helyszínen, az elágazásokról nem is beszélve, a Homályrév sztorija csak egy kerettörténet, ami összefogja a küldetéseket, de ebben a játékban nincsenek gigantikus elspoilerezhető dolgok, amik eltörik a játékélmény, ha már ismered a történeseket, nem véletlenül van matrica készlet a játékhoz, amivel újra kezdheted az egészet, nem beszélve arról, hogy rengeteg rajongói küldetés is van a játékhoz.
Nem az én világom a játék, mert én személy szerint kevésbé szeretem a dungeon crawler típusú cuccokat, de ettől eltekintve az vitathatatlan, hogy a pénzedért nem kevés tartalmat kapsz, szóval aki szereti ezt a stílus, ők fürdőzni tudnak a tartalomban.
Megemlíthettétek volna az általatok generált hype-ot is, mint például ami a Five Tribes körül van mostanság.
Amikor egy játék makacsul nem kapható, komoly érdeklődést tud generálni. Ilyen a Szénre Fel (amíg kapható volt nem beszéltek sokat róla), BSG (ami most kifürkészhetetlen címmel fog megjelenni áttematizálva), Twilight Struggle magyar kiadás és még sok-sok cím kerülhetne megemlítésre.
A Five Tribes hypeot nem Zoliek generaltak, Nemetorszagban ugyanolyan hianycikk! Ebay-en 150 es 250 Eur! (utobbi fix ar, az elöbbi csak a kezdölicit)
@@mitjatsszunk Nem állítom hogy egy tényezős a dolog, de ti se becsüljétek le a saját sikereteket.
Szerintem ami kimaradt és a "hype"-ról azonnal beugrott a Scythe. (Annyira nem szeretem) A másik pedig a Nemesis, amit speciál én is szeretek.
Vér folyt a fülünkből, mire megtanultuk a fesztávot.Nem olyan egyértelműek azok a szabályok. Legalábbis nincsenek egyértelműen leírva. Megnéztünk vagy 8 videot, mire valamit kapisgálni kezdtünk. De nagyon megszerettük, vettünk kiegészítőt is.
Asul hogy maradt le? :)
Arról lehet tudni valamit, hogy idővel miért tűnnek el hozzászólások a fenti videók alatt?
Minden hozzászólás a helyén van, egyik sem tűnt el tudtunkkal. Mit írtál amit nem látsz most?
Értem. Be nem jelentkezve mintha kámforrá válna némely hozzászólás, pont, mintha némítva lenne. Szomorú, hogy a UA-cam nem ad értesítést nagyon sok dologról (belső listázás például) ami érhet egy felhasználót. Így jártál, ez van.
A Gloomhaven es Jaws of the Lion nagyon jo jatekok, ha jatszottal D&D akkor ezek biztosan be fognak jonni. Talan a majus kornyeken erkezo Bardsung majd lenyomja a tronrol.
Nagyon várjuk ezeket!
A Mars Terraformálása kiteszteltségével és kiegyensúlyozottságával erősen vitatkoznék. A cégek pont annyira kiegyensúlyozatlanak mint a Marco Polo karakterei, a kártyák pedig a Fesztávhoz hasonlóan szerencsefüggőek, sőt még a mérföldkövek között is ég és föld a különbség. A játék zsenialitása abból fakad, hogy vannak fix, táblán elérhető akciók, ami az egészet kiegyenlíti. Ez nem kiteszteltségtől függ, hanem játéktervezői bravúr.
Kb. az 5. játékunknál kezdtem el utánaszámolni ezeknek az akcióknak és 0, azaz nulla kártyával, csak a táblás akciókkal vertem meg mindenkit. Ezen még én is meglepődtem. De egyben sikerült a játék zsenialitását is felfedezni: a kártyákkal igazából a táblás akciókat kell megverni, ami egyáltalán nem egyszerű, kifejezetten erős kombók kellenek hozzá. Ha jönnek jó, ha nem akkor ott vannak az erős fix akciók. Na ez az ami a Fesztávból hiányzik. Engem zavar is a hatalmas szerencsefaktor.
Szuper ! :)
Bocsi... :-) Nemcsak ide, de általában...
A "modern társasjáték" kifejezés mindig abban az értelemben jön le, hogy "az az, ami valami"... Ne feledjük azért (pl.), hogy a nem modernség egyik velejárója az, hogy egyazon eszközzel sok-sok (ingyen begyűjthető) mindenféle játék játszható... (persze ez/az nem hoz újabb hasznot).
Nagyon jó és érdekes a téma, de rettentő rossz a hang. :( Sajnos alig lehet belőle hallani valamit, pedig fullon van a számítógép és a videó hangja is.
Canvas új projektjét én is támogattam, igazából rám is igaz, hogy elég sok játékot kickstarterezek :D Nem is hallottam előtte róla, de valahogy úgy össze volt rakva, hogy megfogott.
Ha más Hype, akkor beszéljünk Turczi Dávid szólóiról is ;)
Ha hype, akkor meltanytalanul keves szo esett Vital Lacerdarol...
Azért az említett játékok messze nagyobb hypet kaptak messze szélesebb körben