Bogdán József: Nagyhét

Zenéjét szerezte és előadja: Schön György
Bogdán József: NAGYHÉT
(Egy régi egyházi ének nyomán)
A nagyhéten mi a dolgod,
kicsi fiam, mi a terved?
Édesanyám a nagyhéten
megaláznak, meg is vernek.
Elfognak és megkötöznek,
leköpdösik fiad arcát.
Tudom, fáj a szíved, anyám.
Eltaposnak, mint a hangyát.
Értem jönnek a pribékek,
Júdás csókkal illet engem.
De te ne félj, édesanyám,
te vagy az én kicsi szentem.
Nem, nem hagylak árván téged,
rábízlak egy apostolra.
Számomra is, számodra is
fájdalmas lesz az az óra.
Nagypénteken keresztfára
szegezik a kezem-lábam.
Csak jóságos tekinteted
enyhíti majd kissé lázam.
Szomjan halok a kereszten.
Ecettel is megkínálnak.
Tudod, anyám, így hozhatok
megváltást e rút világnak.
Kihűlt testem az öledbe
veszed majd egy fél órára.
Három nap és három éjjel
fiad testét a sír zárja.
Harmadnapra feltámadok,
legyőzöm a sötétséget.
Nagyszombaton, édesanyám,
átölellek újra téged!
Húsvétkor már nem lesz halál,
sziklasírom fénnyel teli!
Dicsőségem minden nemzet
egyszer úgyis felismeri.
Nyugodj meg hát, jó anyácskám,
engedd el a kezem, kérlek!
Neked mondom, senki másnak,
én is nagyon-nagyon félek.
Törökkanizsa, 2010.

[@andrasbosko9835]

Jól eltalált szép, drámai vers megzenésítés! "Rimmel" a versre.