A boldogsághoz nagyon gyorsan hozzá lehet szokni / Szondy Máté & Veiszer Alinda / Nagylátószög

„A boldogsághoz nagyon gyorsan hozzá lehet szokni”
Szondy Máté klinikai szakpszichológusként, terapeutaként, egyetemi oktatóként és számos pszichológiai könyv szerzőjeként rendszeresen került már szembe azzal a kérdéssel: mi is a boldogság? Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy bizony nem csak rajtunk múlik az, hogy mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is.”
A beszélgetés során Szondy Máté több szempontból is vizsgálja a boldogság kérdését. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, számos biológiai és társadalmi faktor is szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak az ember. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni. Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást.
„Az a társadalmi közeg, ahol például a fenyegetettség, a kirekesztés, a bűnbakkeresés jelen van, definíció szerint természetes módon csökkenti az ott élők boldogságszintjét. Ha egy társadalomban megjelenik a kirekesztés, akkor az nemcsak a kirekesztett csoport tagjainak a boldogságát fogja csökkenteni, hanem mindenki másét is.”
A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, Szondy elmondja, csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak.
„Hosszú távon a valódi mély boldogságérzés inkább az aktív és értelemteli boldogsághoz kapcsolódik. Mert a hedonikus boldogság esetében nagyon gyorsan megjelenik a hozzászokás, az adaptáció.”
A boldogságnak különböző típusai vannak, megkülönböztethetünk kellemes, aktív és értelemkereső boldogságot. A kellemes boldogság a hedonisztikus élvezeteket foglalja magában, melyekhez rendkívül gyorsan hozz lehet szokni, így hosszútávú boldogságot nem ezekben érdemes keresni. Az aktív boldogság a flow-élmény kereséséről szól, olyan tevékenységek végzéséről, melyekben megélhetjük a bevonódás élményét. Az értelemkereső boldogság pedig arra utal, hogy megtaláljuk azt a célt, ami a mindennapjainknak értelmet ad.
A boldogság ügynöke május 2-ától a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Műsorvezető / szerkesztő: Veiszer Alinda
Rendező: Orzói Kristóf
Operatőr: Rotera
Vágó: Jókuti Fruzsi
Kreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata Hanna
Producer: Böszörményi Gábor
Látványterv: Nanavízió
Smink: Nevelős Emma
Hangmester: Lukács Péter Benjámin
Hangutómunka: Iszlai József
Fejezetek:
00:46 Bevezetés
01:35 A boldogság pszichológiája és biológiája
07:28 A boldogság társadalomtudománya
09:39 A pozitív pszichológia
12:07 A boldogság típusai: hedonikus és eudaimonikus
13:56 Boldogság és életkor
16:00 Kellemes, aktív és értelemkereső boldogság
19:44 Boldogtalan lottónyertesek, boldog mozgássérültek - Hozzászokás a boldogsághoz
25:27 Pszichológus szerepe a boldogságban
26:05 Boldoggá tesznek az önsegítő szlogenek?
28:02 Motivációs előadók és a boldogság receptje
30:26 A boldogság, mint cél?
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: / mozinet
Instagram: / mozinetfilmek
TikTok: / mozinet.tiktok
UA-cam: / @mozinet
Spotify: open.spotify.c...
Apple Podcast: podcasts.apple...
Google Podcast: podcasts.googl...
Weboldal: mozinet.hu

[@katalintar6328]

Szerintem nem feltétlen az öröm típusa az, ami elsődlegesen fontos, hanem az, hogy a saját pillanatait tegye nagyon tartalmassá, és a percek tartalmasságának folytonos tapasztalása a fontos, és még csak nem is feltétlenül az, hogy öröm volt, vagy bánat, a tartalmasság, az átéltség számít. Magamévá tettem a pillanatot. Még minősítenem sem kell, mert jön a következő pillanatom, akár élvezet, akár munka, akár kötelesség, vagy csak kinn sétálok, akár egyedül, akár a többiekkel.
Az más kérdés, hogy a pillanatok tartalmassága a legkönnyebben a teljes környezet kíváncsi megfigyelésével, ahhoz való alkalmazkodással, ami azt jelenti, hogy magadnak és viszonylataidnak a legjobb, legmegfelelőbb lehetőségeket választod. Ha figyelek, ezek feltárulnak és megtanulok egyre jobban választani, a magamnak legjobbat. Állandóan bővítem a tapasztalataimat. Ebbe nem lehet beleunni, és színes, nem megunható életet biztosít. Szerintem csodálatos lehetőség az élet.