Ami naggyá tette a Tigrist: 1. Flak 88-as löveg. 2. Rádión tudott kommunikálni a személyzet egymással. 3. Ismerték és használták a giroszkópot. 4. A Zeiss készítette az optikát. 5. Nagyon pontosan tudták meghatározni a távolságot egy egyszerű módszerrel. Ezektől lett annyira hírhedt és féltek tőle.
a zimmeritnek 42- 43- ban még volt jelentősége, de 44- ben már elfogytak a mágneses aknák és jelentős zsákmánykészletek voltak már a ruszkiknak panzerfaustból! 44- ben már "csak" az álcázásban volt nagy jelentősége! egyszerűbb volt lemeszelni, vagy évszakos terepszínre lefesteni bármilyen festékkel!
A Panther első ( D ) sorozat gyártása 1943 januárban kezdődött. A Tiger 1942 augusztusban már harcolt Leningrádnál. A Tigris az áttörő harckocsi elgondolásának az egyik utolsó lépcsőfoka volt. Ami a DW-I -el kezdődött (~1937-ben) ebből jött a DW-II, a VK 30.01 (H) (~1939 körül, ebből lett később a Sturer Emil ), a VK 36.01 (H) (~1940 már majdnem tigris), A VK 45.01 (H) (1942-ben ) ez a Tiger (H illetve E ). Papíron létezett a VK 45.02 H ami egy Tigris-I néhány döntött páncéllemezzel. Majd ezt követte a VK. 45.03 Tiger-II. Az általad említett VK 30. 01-02 D, M a közepes tank fejlesztéshez azaz a Panther-hez kötődik ami nem áttörő, hanem közepes tank. Az egyedüli Tiger rokon a VK 30.01 P ( Leopard ) a közös fegyverzet miatt. Az a kis pofás hegesztés amit említesz tartotta össze a tornyot, nem spóroltak meg semmit, csak a lövegpajzs teljesen eltakarta szemből.
Igazán informatív video, néhány mellé lövéssel. Nem azért választották az illetékesek a Henschel prototípusát a Tiger 1-nek, mert a " Porsche nem készült el időben a tornyokkal " - mind a két prototípuson UGYANAZ a Krupp gyártású torony volt, mert sem a Henschel, sem a Porsche cég NEM gyártott tornyokat ! A Porsche TERVEZTE ( és NEM gyártotta, ugyanis nem volt harckocsigyártó üzeme ! ) prototípus motorhiba miatt lerobbant a bemutatón, mert kigyulladt a hajtásrendszer, így tehát a kombinált meghajtást megbízhatatlannak ítélte a bizottság, ezért lett a kiválasztott a Henschel cég járműve.( később a Tiger B-nek sem volt Porsche, vagy Henschel tornya, mert azokat is a Krupp tervezte-gyártotta = korai torony, széria torony ! ) A Porsche tervezte Tigerből mégis megépült néhány, kiképző alakulatokhoz kerültek, egy került ki a harctérre 1944-ben, mint parancsnoki jármű az Elefantokkal felszerelt 653.sPzJgAbt-nál. A Tiger 1 tornyán először 2 pisztolynyílás volt a nullszériás példányokon,ezután jobb oldalon egy nagy ajtóra cserélték a korai verziónál, aztán a pisztolynyílás eltűnt a bal oldalról is 1943 végétől - tehát az ajtónál is szétrepedt a páncél. A szovjetek összehasonlították a Ferdinand 80 mm-es , döntött oldallemezeinek minőségét a Tigerével, és a vizsgálataik alapján a Ferdinand páncélja rosszabb minőségű volt . A Tiger 1 esetében nem igazán alkalmaztak fogazott illesztéseket úgy, ahogy a Panthernél. A zimmerit bevonat csak 1943 szeptembertől 1944 szeptemberéig volt alkalmazásban,de nem csak Tigeren-Pantheren, hanem minden harckocsin-vadászpáncéloson ( kivéve a nyitott küzdőterű önjáró lövegek-páncélvadászok) - aztán a németek rájöttek, hogy feleslegesen pazarolnak el a frontra kerülő harckocsi kiszállítási idejéből 2-3 napot a paszta felkenésére-bemintázására-kiszáradására, mert rajtuk kívül semmilyen ellenséges haderőnek nem volt rendszeresített mágneses aknája, így tehát szövetséges katona csak akkor használhatott mágneses töltetet a német harckocsik ellen, ha zsákmányolt a szép nevű német Hafthohllandung készülékből. Stabilizátor : valóban nem volt a német harckocsikban - a szövetséges harckocsik közül is csak a Shermanokban volt kétsíkú stabilizátor ! - de nem is volt rá szükségük : a szabályzat azt írta elő, hogy a tűzkiváltás mindig álló helyzetben történjen, egyrészt a pontos célzás miatt, másrészt ne károsodjon a célzóberendezés és löveg tartószerkezete.És a németek eleve ( a szovjet harckocsikénál ) nagy lőtávolságból vívott harcra tervezték a nehéz harckocsik lövegét + szerintem akkoriban a technika sem állt azon a szinten, hogy mai értelemben vett stabilizátorokat készítsenek.
Magam is úgy vélem higy a tigris gyártása hiba volt! A PzIV komponenseiböl egy módosított (döntött kivitelű) jobb páncél testtel olcsóbban könnyebben nagytömegben gyartható hadaszatilag értékesebb eszköz lehett volna!
A dologhoz hozzá kell tenni, hogy mi ezt ma már tisztán látjuk, akkoriban szerintem nehéz lett volna a felső polcot meggyőzni arról, hogy páran tévedtek...
Én is úgy tudom hogy ez nem volt alap, akkor. Mindenki megállt és úgy lőtt, már csak a célzás miatt is. Egyébként ha már Panther: volt még pár hátránya a benzinnek, aminek egy harckocsiban sem túl előnyös.. - könnyebben gyulladt. - nyomatékszegényebb. - többet eszik. Nem véletlen hogy mára már nem igen csinálnak ekkora méretben (20< liter) belsőégésű Otto-motort.
@@GergelyPal. valószínűleg annak is meg volt az oka, hogy benzint használtak, lehet hogy tényleg csak olyan motor volt akkor elérhető, vagy a benzint könnyebben állították elő, biztos meg volt az oka, azért a német mérnökök nem voltak hülyék, csak sokszor a körülmények ilyen hülye megoldásokat szültek
@@leszsuti9746 Az volt az oka hogy nekik a szovjetekkel ellentétben nem volt ekkora teljesítményű és ilyen könnyű (alumínium) dízel blokkjuk. (Kharkiv model V-2). Sőt, a későbbiekben a németek - anyaghiány miatt - még a Maybach HL230 motor dugattyúkat is vasból készítették, ami már akkor se volt egy korszerű eljárás.
@@GergelyPal. mondjukj az alumínium nem lehet valami tartós, de biztos gyorsabb gyártani, aztán elromlik, gyorsan kicserélik aztán jólvan, németeknél meg tuti nem volt annyi motor tartalékban, hogy csak úgy kicseréljék, meg is szenvedtek a motorhibákkal
Elnézést, hogy visszakanyarodok a szimulációkhoz, de erről mi a véleményed? Azért kérdezem, mert itt rendszeresen látni pl adiabatikus nyírást is. Köszi a videót egyébként! ua-cam.com/video/7GK6a06XiUg/v-deo.htmlsi=xNZ6HhL16m9aQkYk
Ugyanaz, mint korábban. Nincs normális anyagegyenlet az akkori anyagra, így ideális anyagokból készítenek nagyon látványos szimulációkat. Nem az elvvel van bajom - magam is használom a végeselemet napi szinten, hanem a modellhez használt paraméterekkel. Ha valaki szétvág korabeli harckocsit és azokból kiveszi a próbatesteket, validál, akkor lesz rendben a történet az én részemről.
Hozzá teszem, ha a Tigér (Porsche) Elektromos motorja nem ègett volna ki és megfelelt volna a (H) típussal szemben jobban jártak volna ha azt Gyártják 200 MM Front páncélt tervezett rá Porsche nem 100 att.
Jobban? Még nehezebb, még bonyolultabb és drágább. (ha nikkel ük se volt, akkor szerintem rezük se) Nem beszélve arról hogy azt is a 6-700 lóerős Maybach hajtotta volna, csak a hibrid hajtáslánc miatt még nagyobb hatásfok veszteséggel, fogyasztással.
az elv nem volt hülyeség, máv-nál a szergejek is ilyen elven működnek, egyik legmegbízhatóbb mozdony (kell is hogy az legyen, mert új mozdonyt meg nem vesznek), csak németeknél abban az időben a megvalósítással lett volna gond, nem olyan olcsó elektromos generátort, meg motort gyártani jó hatásfokkal, valszeg a tudás megvolt, de nyersanyag nem egy elektromos motorból sokkal nagyobb nyomatékot ki lehet hozni mint egy benzinesből, 60 tonnánál meg számít a nyomaték, csak ugye azt jól kell megcsinálni
@@leszsuti9746 Mozdonynál a súly nem számít, sőt az se jó ha túl könnyű. De az van amit mondasz: drága volt és kiforratlan. Bár a nyomaték valóban előny, nem véletlen hogy mai napig nem terjedt el harckocsikba a dízel-elektromos hibrid hajtás.
A probléma az akkori "akkumulátor" technika volt.. Tengeralattjárón a súly kevésbé volt problémás, mint egy harckocsi esetében. A 200-as - meg 180mm-es függőleges frontpáncél meg gyártástechnikailag alakult így...
A gyenge oldal páncélt, mint negatívumot nem mondanám. Minden megfelelően "balancolt" harckocsinak gyenge az oldal páncáélja a mai napig. Alacsony hatótávolság--->Mihez képest? A Tigris pisztoly nyílása a tornyon, az ausf E változatnál már nem volt megtalálható. A vízhatlan motor bugyolálást, csak ritka és specifikus helyzetben használták, tudtommal gyárilag nem így készült a Párducok, Tigrisek zöme. De javíts ki forrással megjelölve kérlek, ha nem így volt. Az egyszerű fogaskerekes végmeghajtásnak az előnye, hogy olcsón előállítható, de megfelelő odafigyeléssel megfelelően használható. A háború után a híres Centurion tank is ugyan olyan egyszerűsített végmeghajtást használt. A mai harckocsiknak se sokkal több a tető és a motor felülső páncélzata....szóval ezt blamálni, megint egy érdekes megközelítés.
A gyenge oldalpáncél,attól még,hogy általános,mégvnegatívum. Az alacsony hatótáv az adott korszagbancüzemelő harckocsokhoz képest.a centurion is egy gatya modell egyebként. Actöbnihez nem tudok hozzászólni,vagy így van.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikon orvosolták volna. Az alacsony hatótáv pedig relatív. Dízeles T-34-76 mod42 úton: 330 km (460 L) Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L) Dízeles IS-2 úton: 240 km: (820 L) Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L) Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L) Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikno orvosolták volna. Az alacsony hatótáv pedig relatív. Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L) Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L) Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L) Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L) Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L) Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikon orvosolták volna. Az alacsony hatótáv pedig relatív. Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L) Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L) Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L) Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L) Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L) Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikno orvosolták volna. Az alacsony hatótáv pedig relatív. Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L) Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L) Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L) Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L) Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L) Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
Végre valaki, aki nem azzal kezdi, hogy a Tigris a világ legjobb tankja. Imádtam a videódat.
Hiánypótló előadás. Köszönöm.
Ami naggyá tette a Tigrist: 1. Flak 88-as löveg.
2. Rádión tudott kommunikálni a személyzet egymással.
3. Ismerték és használták a giroszkópot.
4. A Zeiss készítette az optikát.
5. Nagyon pontosan tudták meghatározni a távolságot egy egyszerű módszerrel.
Ezektől lett annyira hírhedt és féltek tőle.
41:50 a Ferdinand a Porsche változatból készült, éppen a platform hibrdi-hajtás miatti variálhatóságának köszönhetően
a zimmeritnek 42- 43- ban még volt jelentősége, de 44- ben már elfogytak a mágneses aknák és jelentős zsákmánykészletek voltak már a ruszkiknak panzerfaustból! 44- ben már "csak" az álcázásban volt nagy jelentősége! egyszerűbb volt lemeszelni, vagy évszakos terepszínre lefesteni bármilyen festékkel!
Várjuk a folytatást:)
lesz, készül :)
A Panther első ( D ) sorozat gyártása 1943 januárban kezdődött. A Tiger 1942 augusztusban már harcolt Leningrádnál.
A Tigris az áttörő harckocsi elgondolásának az egyik utolsó lépcsőfoka volt. Ami a DW-I -el kezdődött (~1937-ben) ebből jött a DW-II, a VK 30.01 (H) (~1939 körül, ebből lett később a Sturer Emil ), a VK 36.01 (H) (~1940 már majdnem tigris), A VK 45.01 (H) (1942-ben ) ez a Tiger (H illetve E ). Papíron létezett a VK 45.02 H ami egy Tigris-I néhány döntött páncéllemezzel. Majd ezt követte a VK. 45.03 Tiger-II. Az általad említett VK 30. 01-02 D, M a közepes tank fejlesztéshez azaz a Panther-hez kötődik ami nem áttörő, hanem közepes tank. Az egyedüli Tiger rokon a VK 30.01 P ( Leopard ) a közös fegyverzet miatt.
Az a kis pofás hegesztés amit említesz tartotta össze a tornyot, nem spóroltak meg semmit, csak a lövegpajzs teljesen eltakarta szemből.
Igazán informatív video, néhány mellé lövéssel. Nem azért választották az illetékesek a Henschel prototípusát a Tiger 1-nek, mert a " Porsche nem készült el időben a tornyokkal " - mind a két prototípuson UGYANAZ a Krupp gyártású torony volt, mert sem a Henschel, sem a Porsche cég NEM gyártott tornyokat ! A Porsche TERVEZTE ( és NEM gyártotta, ugyanis nem volt harckocsigyártó üzeme ! ) prototípus motorhiba miatt lerobbant a bemutatón, mert kigyulladt a hajtásrendszer, így tehát a kombinált meghajtást megbízhatatlannak ítélte a bizottság, ezért lett a kiválasztott a Henschel cég járműve.( később a Tiger B-nek sem volt Porsche, vagy Henschel tornya, mert azokat is a Krupp tervezte-gyártotta = korai torony, széria torony ! ) A Porsche tervezte Tigerből mégis megépült néhány, kiképző alakulatokhoz kerültek, egy került ki a harctérre 1944-ben, mint parancsnoki jármű az Elefantokkal felszerelt 653.sPzJgAbt-nál. A Tiger 1 tornyán először 2 pisztolynyílás volt a nullszériás példányokon,ezután jobb oldalon egy nagy ajtóra cserélték a korai verziónál, aztán a pisztolynyílás eltűnt a bal oldalról is 1943 végétől - tehát az ajtónál is szétrepedt a páncél. A szovjetek összehasonlították a Ferdinand 80 mm-es , döntött oldallemezeinek minőségét a Tigerével, és a vizsgálataik alapján a Ferdinand páncélja rosszabb minőségű volt . A Tiger 1 esetében nem igazán alkalmaztak fogazott illesztéseket úgy, ahogy a Panthernél. A zimmerit bevonat csak 1943 szeptembertől 1944 szeptemberéig volt alkalmazásban,de nem csak Tigeren-Pantheren, hanem minden harckocsin-vadászpáncéloson ( kivéve a nyitott küzdőterű önjáró lövegek-páncélvadászok) - aztán a németek rájöttek, hogy feleslegesen pazarolnak el a frontra kerülő harckocsi kiszállítási idejéből 2-3 napot a paszta felkenésére-bemintázására-kiszáradására, mert rajtuk kívül semmilyen ellenséges haderőnek nem volt rendszeresített mágneses aknája, így tehát szövetséges katona csak akkor használhatott mágneses töltetet a német harckocsik ellen, ha zsákmányolt a szép nevű német Hafthohllandung készülékből. Stabilizátor : valóban nem volt a német harckocsikban - a szövetséges harckocsik közül is csak a Shermanokban volt kétsíkú stabilizátor ! - de nem is volt rá szükségük : a szabályzat azt írta elő, hogy a tűzkiváltás mindig álló helyzetben történjen, egyrészt a pontos célzás miatt, másrészt ne károsodjon a célzóberendezés és löveg tartószerkezete.És a németek eleve ( a szovjet harckocsikénál ) nagy lőtávolságból vívott harcra tervezték a nehéz harckocsik lövegét + szerintem akkoriban a technika sem állt azon a szinten, hogy mai értelemben vett stabilizátorokat készítsenek.
Magam is úgy vélem higy a tigris gyártása hiba volt! A PzIV komponenseiböl egy módosított (döntött kivitelű) jobb páncél testtel olcsóbban könnyebben nagytömegben gyartható hadaszatilag értékesebb eszköz lehett volna!
A dologhoz hozzá kell tenni, hogy mi ezt ma már tisztán látjuk, akkoriban szerintem nehéz lett volna a felső polcot meggyőzni arról, hogy páran tévedtek...
"...elindult a pimp my ride..."
panthernak sem volt stabilizátora, 2. vh-ban nem sok mindennek volt stabilizátora, aminek meg volt az is csak nagyon alacsony sebességnél működött
Én is úgy tudom hogy ez nem volt alap, akkor.
Mindenki megállt és úgy lőtt, már csak a célzás miatt is.
Egyébként ha már Panther: volt még pár hátránya a benzinnek, aminek egy harckocsiban sem túl előnyös..
- könnyebben gyulladt.
- nyomatékszegényebb.
- többet eszik.
Nem véletlen hogy mára már nem igen csinálnak ekkora méretben (20< liter) belsőégésű Otto-motort.
@@GergelyPal. valószínűleg annak is meg volt az oka, hogy benzint használtak, lehet hogy tényleg csak olyan motor volt akkor elérhető, vagy a benzint könnyebben állították elő, biztos meg volt az oka, azért a német mérnökök nem voltak hülyék, csak sokszor a körülmények ilyen hülye megoldásokat szültek
@@leszsuti9746
Az volt az oka hogy nekik a szovjetekkel ellentétben nem volt ekkora teljesítményű és ilyen könnyű (alumínium) dízel blokkjuk.
(Kharkiv model V-2).
Sőt, a későbbiekben a németek - anyaghiány miatt - még a Maybach HL230 motor dugattyúkat is vasból készítették, ami már akkor se volt egy korszerű eljárás.
@@GergelyPal. mondjukj az alumínium nem lehet valami tartós, de biztos gyorsabb gyártani, aztán elromlik, gyorsan kicserélik aztán jólvan, németeknél meg tuti nem volt annyi motor tartalékban, hogy csak úgy kicseréljék, meg is szenvedtek a motorhibákkal
@@GergelyPal. Volt alu hengerfejes Maybach motor is, de azt nem nagyon erőltettéka németek, mert nem igazán bírta a 650LE-t.
Elnézést, hogy visszakanyarodok a szimulációkhoz, de erről mi a véleményed? Azért kérdezem, mert itt rendszeresen látni pl adiabatikus nyírást is. Köszi a videót egyébként!
ua-cam.com/video/7GK6a06XiUg/v-deo.htmlsi=xNZ6HhL16m9aQkYk
Ugyanaz, mint korábban. Nincs normális anyagegyenlet az akkori anyagra, így ideális anyagokból készítenek nagyon látványos szimulációkat. Nem az elvvel van bajom - magam is használom a végeselemet napi szinten, hanem a modellhez használt paraméterekkel.
Ha valaki szétvág korabeli harckocsit és azokból kiveszi a próbatesteket, validál, akkor lesz rendben a történet az én részemről.
Hozzá teszem, ha a Tigér (Porsche) Elektromos motorja nem ègett volna ki és megfelelt volna a (H) típussal szemben jobban jártak volna ha azt Gyártják 200 MM Front páncélt tervezett rá Porsche nem 100 att.
Jobban?
Még nehezebb, még bonyolultabb és drágább. (ha nikkel ük se volt, akkor szerintem rezük se)
Nem beszélve arról hogy azt is a 6-700 lóerős Maybach hajtotta volna, csak a hibrid hajtáslánc miatt még nagyobb hatásfok veszteséggel, fogyasztással.
az elv nem volt hülyeség, máv-nál a szergejek is ilyen elven működnek, egyik legmegbízhatóbb mozdony (kell is hogy az legyen, mert új mozdonyt meg nem vesznek), csak németeknél abban az időben a megvalósítással lett volna gond, nem olyan olcsó elektromos generátort, meg motort gyártani jó hatásfokkal, valszeg a tudás megvolt, de nyersanyag nem
egy elektromos motorból sokkal nagyobb nyomatékot ki lehet hozni mint egy benzinesből, 60 tonnánál meg számít a nyomaték, csak ugye azt jól kell megcsinálni
@@leszsuti9746
Mozdonynál a súly nem számít, sőt az se jó ha túl könnyű.
De az van amit mondasz: drága volt és kiforratlan.
Bár a nyomaték valóban előny, nem véletlen hogy mai napig nem terjedt el harckocsikba a dízel-elektromos hibrid hajtás.
Jah... Egy szép, ngay, függőleges kazánlemezt... Lett volna belőle céltábla festéssel ellátott verzió is? :D
A probléma az akkori "akkumulátor" technika volt.. Tengeralattjárón a súly kevésbé volt problémás, mint egy harckocsi esetében. A 200-as - meg 180mm-es függőleges frontpáncél meg gyártástechnikailag alakult így...
A gyenge oldal páncélt, mint negatívumot nem mondanám.
Minden megfelelően "balancolt" harckocsinak gyenge az oldal páncáélja a mai napig.
Alacsony hatótávolság--->Mihez képest?
A Tigris pisztoly nyílása a tornyon, az ausf E változatnál már nem volt megtalálható.
A vízhatlan motor bugyolálást, csak ritka és specifikus helyzetben használták, tudtommal gyárilag nem így készült a Párducok, Tigrisek zöme. De javíts ki forrással megjelölve kérlek, ha nem így volt.
Az egyszerű fogaskerekes végmeghajtásnak az előnye, hogy olcsón előállítható, de megfelelő odafigyeléssel megfelelően használható.
A háború után a híres Centurion tank is ugyan olyan egyszerűsített végmeghajtást használt.
A mai harckocsiknak se sokkal több a tető és a motor felülső páncélzata....szóval ezt blamálni, megint egy érdekes megközelítés.
A gyenge oldalpáncél,attól még,hogy általános,mégvnegatívum.
Az alacsony hatótáv az adott korszagbancüzemelő harckocsokhoz képest.a centurion is egy gatya modell egyebként. Actöbnihez nem tudok hozzászólni,vagy így van.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikon orvosolták volna.
Az alacsony hatótáv pedig relatív.
Dízeles T-34-76 mod42 úton: 330 km (460 L)
Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L)
Dízeles IS-2 úton: 240 km: (820 L)
Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L)
Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L)
Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikno orvosolták volna.
Az alacsony hatótáv pedig relatív.
Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L)
Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L)
Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L)
Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L)
Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L)
Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikon orvosolták volna.
Az alacsony hatótáv pedig relatív.
Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L)
Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L)
Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L)
Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L)
Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L)
Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.
@@koszazanafar635 Ha a gyenge oldalpáncél akkora "hiba" lenne, a mai harckocsikno orvosolták volna.
Az alacsony hatótáv pedig relatív.
Dízeles T-34 mod43: 330 km (460 L)
Dízeles T-34 85 úton: 300 km (556 L)
Dízeles IS-2 úton: 240 km (820 L)
Sherman harckocsi úton: 160-240 km típustól függően. (520-660 L)
Párduc ezzel szemben 200 km. (720 L)
Akárhogy is nézem, ez a szám nem rossz.