@@hektarpodcast Epekedve várjuk 2025ös kalászos szezonra a videós podcastet a kalásztépős gabona asztalról! Legalább Attilát talán meg lehet győzni a hatékonyságáról.
Super Video Dani. Nagyon tetszik h nyilvanosan kimondva Attila megosztja a "matekot" . Hogy 300 euro megmarad buzanal vagy épp arpanal az elfogadhato. Szerbiaban mar csak a vetés forgó végett termesztik. Egy kérdés: hol bomlik jobban a szár maradvány, beleforgatva a talajba vagy felszinen? Üdvözlet
Szerintem ez a talajélettől is függ. De forgatott táblán nem egyszer láttam már 30 centi mélyen 1,5 éve leforgatott kukoricamaradványt. A korábbi videókból kitűnik, hogy ha pezseg a talajélet, akkor a felszínen is gyorsan bomlik. Néha túl gyorsan is. :)
Még egy kérdésem lenne.(laikus vagyok) Ha a meterológia a hőhullámokat biztosan előre tudja jelezni, miért nincsenek a kukuricaföldre pár nappal előre kitelepítve a lineárok/"vízágyúk"?
@@KisHeszusz, mert nincs ennyi kapacitás. A termőterületünk alig néhány százaléka öntözhető, és az sem azt jelenti, hogy folyamatosan barmikor mehetnek a rendszerek. :)
@@hektarpodcast Ez nagyon ijesztőnek hangzik(bár bizonyos értelem hatalmas potenciálnak is) egy olyan országban, ami lassan kiszárad, annak ellenére, hogy tele van folyóval.
Sziasztok! Engem az érdekelne, hogy aratás után a parlagfű ellen hogyan védekeztek? 2024-től nem lehet tarlót hántani és gyomírtani sem legalábbis a falugazdász azt mondta csak kaszálni lehet, ez főleg a homokhátságon probléma.
1:54:38 Berend Ferenc: "Tényleg nagyon jól látszik, hogy ha túlműveled a talajt, akkor minden nagy jól kikel" Ezek után kérdés, hogy miért kell normálisan megművelni a talajt? Elárulom. Azért mert a növény így érzi ott jól magát, így adottak a jó terméshez az életfeltételek, a kiváló gyomirtáshoz, a jó és zavartalan keléshez a feltételek. Ha a notill módszer jó, akkor miért állandóan csak a panaszkodás megy? Miért kéne támogatni a notillt? Azért, hogy legminimálisabb munka, minimális géppark, gyenge termelési szint mellett támogatásból lehessen megélni? Kedves Dani! Te pedig ne csak a notillben termesztett jól sikerült eseteket mutasd be, hanem mutasd be azt is, amikor ritka vacak lett a próbálkozás. Tisztelem Berend Úrban, hogy legalább ilyenkor néhány szóban elmondja, beismeri azt, ami nem sikerült. Vallom, hogy az aktuális körülményeknek megfelelően a legjobb életfeltételeket, magyágyat biztosítani kell a növényeknek. Legyen az bármelyik talajművelő eszköz, mindnek van létjogosultsága. Az ekének, ásógépnek, lazítónak, grubbernek, tárcsának, kombinátornak, ásóboronának stb. Körülményektől függően megfelelő időben alkalmazni kell, amelyik épp szükséges, annak érdekében, hogy optimálisan a legjobb feltételeket biztosítsuk a magas termés, jó gyomirthatóság (apró morzsás magágy) stb. érdekében a növényeinknek.
@@ferencbocskai7181, itt a példa, hogy bemutatom azt is, de van más is. :) Viszont akkor nem érted a dolgot, vagy nem akarod. Igen, a TÚLMŰVELTBEN jobb a kelés. Ez tény. De attól még túlművelt. :) Tehát 20 év múlva valósínűeg semmilyen kelés nem lesz. Illetve nem mindegy, hogy Feri térségében a 5,5 tonna mennyi hasznot hozott mondjuk a szomszéd 6 tonnájához képest. Emellett az egyre kevesebb csapadék mellett a túlművelés valószínűleg sok helyen teljes bukta lesz. De ezt majd az évek eldöntik. Egyébként, aki hallgatja Ferit régóta, két dolgot láthat: sokszor borúsabban lájtja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Azt egyébként tényként kell kezelni, hogy a csődbe jutott cégüket a no-till húzta ki a bajból. Ami most új kihívás az elmúlt években, hogy két éve nagyon csapadékosak a tavaszok náluk. De én nagyon kíváncsi leszek a következő két évére. Másrészt fontos, hogy ő folyamatosan keresi az utakat, ezért többször kerül nehéz helyzetbe, mint sok más no-till gazdalkodó. Ezt is elmondja, hogy üzemi szinten kísérletezik, hogy megtalálja, mi a jó út. A legnagyobb baj, hogy kevés a gyakorlati tudás. Illetve pl. csigára itthon nincs megoldás, ami pl. Ukrajnában van. Közben ott vannak a jó példák is a no-tillre, Misi esete, a többi riportalanyom. De például Kis Ede elmondta podcastomban, hogy nála nem megy a no-till 70-es kötöttség mellett. Nála ott a sávművelés :) De ettől még tény, hogy a no-till működik, erre már 5+ éves bizonyítékok is vannak. És ahogy egy interjúalanyom fogalmazott: a no-tillben nincsen nagyobb kockázat, mint a hagyományos kukoricatermesztésben. Végezetül egyszer Feri említette: ő mindig beszél a no-till nehézségeiről, miközben érdekes módon a konvencionális termelésben soha semmilyen probléma nincsen... Pedig mind tudjuk, hogy ugyanúgy el tudnak szállni táblák ezért-azért. A no-tillt pedig azért kellene támogatni, mert ez a legfenntarthatóbb. Ha elfogy a termőtalaj, már késő lesz...
@@hektarpodcast Köszönöm a választ és további eredményes munkát kívanok. Mikor először láttalak rendezvényen, valamint hallgattam a kezdeti interjúidat, nem gondoltam, hogy ilyen ügyesen felépíted az agrárújságírást, tudósítást! Gratulálok hozzá!
De jó hallgatni a nagy koponyákat, viszont még jobb lenne ha videóznátok is őket ahogy beszélnek, úgy lenne teljes a műsor. 🙂 Köszönjük a sok és értékes információt nektek, várjuk a következőt!
Gribek Dani: Legyszíves csinálj videót ősszel, mikor Berend Ferenc szánt napraforgó alá! Javaslom neki pluszba, hogy februárban simítózzon, március végén 1 kombinátor, majd vetés előtt mégegy kombinátort adjon neki és úgy vessen. Akkor végre elégedetten fog nyilatkozni és a kelésen túl a gyomirtás is sikerülni fog, mert csíramentes talajba fog vetni, ahol egyenletes és minimális a gyomkelés.
@@ferencbocskai7181, nem lesz ilyen, ez csak viccelődés volt. De majd a kukoricáját bemutatom ősszel, illetve a jövő tavaszi no-till technológiáját is. :)
A közvetlen glifozát expozíciónak a mezőgazdasagból nagyságrendekkel kisseb a valószínűsége, mint élmiszeripari, szépeszeti és humángyógyászati iŕanyából más esetleg még károsabb anyagoknak, de csak a glifó miatt megy a rettegés. Az nem számit, hogy mit tömök magamba és mit kenek magamra?! Helyén kellene kezelni a dolgokat.. A talaj megőrzése is nagyon nagyon fontos és ennek a folyatmatnak jelenleg az egyik kulcs eleme a glifozát, vagy valami azt helyetesítő anyag.. Az oka, hogy 3 milió ember helyett már 300 ezer sem dolgozik az ágazatban. Ezeket a kapás kezeket kell helyettesíteni valamivel. Kapát tudok adni, ha nem voltam elég meggyőző...
Miért negyed évente? Úgy várom mindig ezt a podcastot.
Én is!
Azért téma is kell, és mindig félünk, hogy hamar kimerül a podcast. Ezt mindenképpen szeretném elkerülni. :)
@@hektarpodcast Az ilyen színvonalú agrár téma sosem tud kikopni.
@@hektarpodcast Epekedve várjuk 2025ös kalászos szezonra a videós podcastet a kalásztépős gabona asztalról! Legalább Attilát talán meg lehet győzni a hatékonyságáról.
@@HW89cps05, előbb kellene egyet szerezni :D
Super Video Dani. Nagyon tetszik h nyilvanosan kimondva Attila megosztja a "matekot" . Hogy 300 euro megmarad buzanal vagy épp arpanal az elfogadhato. Szerbiaban mar csak a vetés forgó végett termesztik. Egy kérdés: hol bomlik jobban a szár maradvány, beleforgatva a talajba vagy felszinen? Üdvözlet
Szerintem ez a talajélettől is függ. De forgatott táblán nem egyszer láttam már 30 centi mélyen 1,5 éve leforgatott kukoricamaradványt. A korábbi videókból kitűnik, hogy ha pezseg a talajélet, akkor a felszínen is gyorsan bomlik. Néha túl gyorsan is. :)
Még egy kérdésem lenne.(laikus vagyok)
Ha a meterológia a hőhullámokat biztosan előre tudja jelezni, miért nincsenek a kukuricaföldre pár nappal előre kitelepítve a lineárok/"vízágyúk"?
@@KisHeszusz, mert nincs ennyi kapacitás. A termőterületünk alig néhány százaléka öntözhető, és az sem azt jelenti, hogy folyamatosan barmikor mehetnek a rendszerek. :)
@@hektarpodcast Ez nagyon ijesztőnek hangzik(bár bizonyos értelem hatalmas potenciálnak is) egy olyan országban, ami lassan kiszárad, annak ellenére, hogy tele van folyóval.
Az említett könyv milyen címen jelenik meg majd magyarul?
Szia. Tarló hántás és ápolás volt a kérdés, de kérdezném Attiláék mélylazítanak? Ha igen milyen gyakorisággal milyen mélységben. Köszönöm
Sziasztok!
Engem az érdekelne, hogy aratás után a parlagfű ellen hogyan védekeztek? 2024-től nem lehet tarlót hántani és gyomírtani sem legalábbis a falugazdász azt mondta csak kaszálni lehet, ez főleg a homokhátságon probléma.
1:54:38 Berend Ferenc: "Tényleg nagyon jól látszik, hogy ha túlműveled a talajt, akkor minden nagy jól kikel"
Ezek után kérdés, hogy miért kell normálisan megművelni a talajt? Elárulom. Azért mert a növény így érzi ott jól magát, így adottak a jó terméshez az életfeltételek, a kiváló gyomirtáshoz, a jó és zavartalan keléshez a feltételek.
Ha a notill módszer jó, akkor miért állandóan csak a panaszkodás megy?
Miért kéne támogatni a notillt? Azért, hogy legminimálisabb munka, minimális géppark, gyenge termelési szint mellett támogatásból lehessen megélni?
Kedves Dani! Te pedig ne csak a notillben termesztett jól sikerült eseteket mutasd be, hanem mutasd be azt is, amikor ritka vacak lett a próbálkozás. Tisztelem Berend Úrban, hogy legalább ilyenkor néhány szóban elmondja, beismeri azt, ami nem sikerült.
Vallom, hogy az aktuális körülményeknek megfelelően a legjobb életfeltételeket, magyágyat biztosítani kell a növényeknek. Legyen az bármelyik talajművelő eszköz, mindnek van létjogosultsága. Az ekének, ásógépnek, lazítónak, grubbernek, tárcsának, kombinátornak, ásóboronának stb. Körülményektől függően megfelelő időben alkalmazni kell, amelyik épp szükséges, annak érdekében, hogy optimálisan a legjobb feltételeket biztosítsuk a magas termés, jó gyomirthatóság (apró morzsás magágy) stb. érdekében a növényeinknek.
@@ferencbocskai7181, itt a példa, hogy bemutatom azt is, de van más is. :) Viszont akkor nem érted a dolgot, vagy nem akarod. Igen, a TÚLMŰVELTBEN jobb a kelés. Ez tény. De attól még túlművelt. :) Tehát 20 év múlva valósínűeg semmilyen kelés nem lesz. Illetve nem mindegy, hogy Feri térségében a 5,5 tonna mennyi hasznot hozott mondjuk a szomszéd 6 tonnájához képest. Emellett az egyre kevesebb csapadék mellett a túlművelés valószínűleg sok helyen teljes bukta lesz. De ezt majd az évek eldöntik.
Egyébként, aki hallgatja Ferit régóta, két dolgot láthat: sokszor borúsabban lájtja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Azt egyébként tényként kell kezelni, hogy a csődbe jutott cégüket a no-till húzta ki a bajból. Ami most új kihívás az elmúlt években, hogy két éve nagyon csapadékosak a tavaszok náluk. De én nagyon kíváncsi leszek a következő két évére. Másrészt fontos, hogy ő folyamatosan keresi az utakat, ezért többször kerül nehéz helyzetbe, mint sok más no-till gazdalkodó. Ezt is elmondja, hogy üzemi szinten kísérletezik, hogy megtalálja, mi a jó út. A legnagyobb baj, hogy kevés a gyakorlati tudás. Illetve pl. csigára itthon nincs megoldás, ami pl. Ukrajnában van.
Közben ott vannak a jó példák is a no-tillre, Misi esete, a többi riportalanyom. De például Kis Ede elmondta podcastomban, hogy nála nem megy a no-till 70-es kötöttség mellett. Nála ott a sávművelés :) De ettől még tény, hogy a no-till működik, erre már 5+ éves bizonyítékok is vannak. És ahogy egy interjúalanyom fogalmazott: a no-tillben nincsen nagyobb kockázat, mint a hagyományos kukoricatermesztésben.
Végezetül egyszer Feri említette: ő mindig beszél a no-till nehézségeiről, miközben érdekes módon a konvencionális termelésben soha semmilyen probléma nincsen... Pedig mind tudjuk, hogy ugyanúgy el tudnak szállni táblák ezért-azért.
A no-tillt pedig azért kellene támogatni, mert ez a legfenntarthatóbb. Ha elfogy a termőtalaj, már késő lesz...
@@hektarpodcast Köszönöm a választ és további eredményes munkát kívanok. Mikor először láttalak rendezvényen, valamint hallgattam a kezdeti interjúidat, nem gondoltam, hogy ilyen ügyesen felépíted az agrárújságírást, tudósítást! Gratulálok hozzá!
@@ferencbocskai7181, köszönöm! :)
De jó hallgatni a nagy koponyákat, viszont még jobb lenne ha videóznátok is őket ahogy beszélnek, úgy lenne teljes a műsor. 🙂 Köszönjük a sok és értékes információt nektek, várjuk a következőt!
@@Robert89208, mivel mindig másvalakinél vagyunk, így ez elég nehéz. Ezért nem tervezek egyelőre videót a Nagyágyúkhoz. :)
Az említett videó linkje :)) ua-cam.com/video/rIYC9349P-c/v-deo.htmlsi=BxsRKmFlKYcReeeI. Szomorú, de ismételjük 2022-t...
Köszi, köszi, köszi!!!!! :D
Gribek Dani: Legyszíves csinálj videót ősszel, mikor Berend Ferenc szánt napraforgó alá!
Javaslom neki pluszba, hogy februárban simítózzon, március végén 1 kombinátor, majd vetés előtt mégegy kombinátort adjon neki és úgy vessen. Akkor végre elégedetten fog nyilatkozni és a kelésen túl a gyomirtás is sikerülni fog, mert csíramentes talajba fog vetni, ahol egyenletes és minimális a gyomkelés.
@@ferencbocskai7181, nem lesz ilyen, ez csak viccelődés volt. De majd a kukoricáját bemutatom ősszel, illetve a jövő tavaszi no-till technológiáját is. :)
@@ferencbocskai7181, ja, es nála a művelés a napraforgó alá egy 2 cm-es CrossCuttert jelent vagy sávművelést. :)
jó lenne tudni ezekhez az átlagokhoz tartozó önköltségeket is, ugyanis ezek így semmit nem mondanak.
@@horvathagro6192, elhangoznak a műsorban :)
Glifozatot hasznaltok.. Ur isten, utanna mi a gyermekeim azt eszik😢😢😢
@@tothmihaly8066 l. azért ez nem ennyire fekete-fehér :)
A közvetlen glifozát expozíciónak a mezőgazdasagból nagyságrendekkel kisseb a valószínűsége, mint élmiszeripari, szépeszeti és humángyógyászati iŕanyából más esetleg még károsabb anyagoknak, de csak a glifó miatt megy a rettegés. Az nem számit, hogy mit tömök magamba és mit kenek magamra?! Helyén kellene kezelni a dolgokat.. A talaj megőrzése is nagyon nagyon fontos és ennek a folyatmatnak jelenleg az egyik kulcs eleme a glifozát, vagy valami azt helyetesítő anyag.. Az oka, hogy 3 milió ember helyett már 300 ezer sem dolgozik az ágazatban. Ezeket a kapás kezeket kell helyettesíteni valamivel. Kapát tudok adni, ha nem voltam elég meggyőző...