Föld 2.0: milyen messziről vennénk észre magunkat?
Вставка
- Опубліковано 9 лют 2025
- Egy friss tanulmányban kiszámolták, hogy a mai megfigyelési képességeinkkel milyen messziről lennénk képesek egy földi fejlettségű civilizáció jeleit észrevenni. Nem kevés tanulsága van a cikknek.
Forrás: Sheikh és mtsai, arxiv.org/abs/...
Készült az NKFIH Mecenatúra-programjának támogatásával (MEC_N_149362).
Tisztelt Laszló!
Köszönjük az ismertetőt, újra kaptunk egy kanállal, erről a érdekes témáról!
A kisfiammal nézzük mostanában a videóid, és mondhatom, a gyerek egyik kedvence lettél, és ami még jobb , sok csillagászati téma megragad benne, érdekli.
További sikeres munkát kívánunk!
Én köszönöm a visszajelzést és üdv a kisfiadnak! :-)
Olyan jó, hogy ezek a videók azok számára is érthetők, akik nem tanultak fizikát egyetemi szinten. Köszönöm szépen!
Szívesen! 🤓
Kb 1.5 éve voltam a Svábhegyi csillagvizsgálóban Lacinak egy előadásán . Mivel régóta foglalkoztatott ez a kérdés - próbáltam is utána jarni, de nem sok sikerrel - kaptam az alkalmon , hogy meg kérdezem . Korrekt volt a válasz , hogy nem igazán tudja megmondani. Örülök , hogy feltette ezt a videót .
Pont erről beszélgettünk?
Igen
Nna, milyen szépen körbeértünk akkor. :-)
Egyébként sokszor elgondolkodtam azon, hogy létezhetnek helyváltoztatásra képtelen, de gondolkodó lények (pl a fákhoz hasonló ideghálózattal, csak értelmesebbek). Na az ilyenek nem gyártanak semmit, nincsenek rádióhullámaik, ergo a büdös életben nem lehet ezeket majd felfedezni, vagy észrevenni. Szuper kis előadás volt. Köszönjük!
Ez pontosan így van, én gondolkodó sziklákkal szoktam példálózni. Ezért van az, hogy amikor csillagászati távészleléssel beszélünk esetleges élet kimutatásáról, akkor mindig földi típusú életre gondolunk, mert az az egyetlen, amiről elég jól tudjuk, hogy hogyan néz ki messziről.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz...a földi mérések célzott iránya, meghatározhatja annak lehetséges intenzitását a földi megfigyelők számára... Jobb, ha folyamatos térbeli jeleket a Nap csillag által vezetett vektoriálisan, szemben - állandóan felénk irányuló jelek megfigyelésével, a műszerek beállítása szerint, a megfigyelt kozmikus térben, magasabb, csak felénk irányuló ,,energia potenciál tartalommal bíró esemenyek lehetőségeit követnénk, állandóan a Föld bolygó meghataroztt, a galaktikus mozgásban, szemben érkező kozmikus jeleket lehetne vizsgálat alá vonni, a legtöbb érzékelő műszaki technológiai egységet, akár rádió jeleket keresve, akár fény részecskék által gerjesztett impulzusokat kereső, a bolygónk mozgási irányával szemben, célirányosan megcélzott régiókba, ... Minden felénk irányuló energetikai impulzus, kívülről érkező tartomány, a mozgások irányának tartásával, fokozatosan felerősödik...
Meg lehetne határozni a Nap útját egy lokális koordináta kapcsolati rendszerbe besűrítve, hogyan mozdul el a Nap és Föld, bennső Naprendszerzünk térmozgása a Tejútrendszeren belüli mozgásának iránya, és a várható dinamikailag támogatott tériránytól függő intenzitásán belüli, ,,közelítő", megemelt intenzitású rezgési nívó ~egyes ,,frekvencia" tartományokban megadott, külső kozmikus térenergia eloszlása, és várható objektív mutató által meghatározható, elvárás szerinti intenzitása...
🤔😏~>•°🎢🔂⚕️~>📶
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Fel kell fedezni az életjel detektort. Én már láttam egyet moziban.
De jó téma!
Köszönöm, hogy bemutattad!
Kíváncsiságból kifaggattam a chatgpt-t (bajlódjon ő az egyenletekkel), hogy a mi Napunkat milyen messziről pillanthatnánk még szabad szemmel (+5m látszó fényesség).
Az eredmény 35 fényév lett, ami a Tejút méretéhez képest lepkefing. 😆
Super video Köszönjük
Izgalmas, érdekes összefoglaló videó! Az emberiség a Kardashev skála első szintjénél sem tart még sajnos...Nagyon szeretem a csillagászatot. Carl Sagan Cosmosában láttam az egyik epizódban, hogy olyan nagyon fejlett idegen civilizáció is létezhet, ami a saját Napját ( központi csillagát) valami burokkal veszi körül, hogy 100 százalékban fel tudja használni az energiáját, na egy olyan civilizáció elméletileg sokkal nagyobb távolságból is észlelhető lehetne....Mondjuk az már a 2. szintű civilizáció a Kardashev skálán
Nagyon érthető és érdekes ismertető volt, köszönöm!
Köszönjük ezt a kellemes kis összefoglalót, érdekes volt. Kíváncsian várom a további a tartalmakat. :)
1000 éve (ami egy pillanat) még fáklyát lengettünk volna, vagy füstjeleket. Most éppen rádió jeleket kutatunk. 1000 év múlva miről hisszük majd azt, hogy a civilizáció jele?
Lehet, a kőbalták egymásnak csapkodását...
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Atom háború utáni világban...
Kedves Laci!
Egy kérdés régóta foglalkoztat:
A csillagok keringenek a Galaxis központja körül.
A bolygók a saját csillaguk körül keringenek.
A bolygók körül holdak keringenek.
A holdak körül nem kering semmi? Nincs arra példa valahol, hogy egy holdnak is legyen társa?
Köszönöm szépen ha válaszolsz!
Üdv; Mintál Laci.
Nem emlékszem, hogy valaha olvastam volna hold körüli még kisebb holdról. Az égi mechanikai stabilitás egy bolygó körül elég gyorsan elég komplikálttá válik. Elvben biztosan nem lehet teljesen kizárni.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz
Köszönöm szépen!
@@Kiss.Laszlo.csillagaszAz egi mechanikai stabilitasrol mindig a haromtest-problema jut eszembe. :)
@@Kiss.Laszlo.csillagasz A Hold és a Föld között van a Jamas teleszkóp. Csak ott maradhat mert ott van kiegyenlítve a vonzás.
Földi űrhajót is pályára lehet állítani a hold körül. Akkor lesz a holdnak műholdja. ✨🪐✨
Vizuális megfigyelés esetén milyen távolról látható a bolygónkról hogy lakott? A legnagyobb épitmények talan a holdról láthatóak. De távolabbról? Figyeltek már meg pl a Marsi űrszondák föld körüli műholdfelvillanásokat? Van bármi olyan emberi civilizációra utaló látható nyom, amit akár egy marslakó a kis távcsövével láthatna?
A Marsról készült Föld-Hold fotókon a fázis, illetve a földi felhők látszanak. Egy rendes spektroszkóppal sok minden kimutatható onnan, de ilyesmiket nem szoktak marsszondákkak küldeni (mármint Föld felé irányítható spéci műszereket, mert azért az elég nagy luxus lenne...).
A legnagyobb gond, ha mondjuk felfedezzük, hogy 2000fényévre van egy ilyen föld2.0 és tegyük fel élet jeleit is találjuk, akkor az 2000 évvel ezelőtt volt. Csak most látjuk. A földi élet 2000évvel ezelőtt vs ma? hol leszünk a jelen technológiai szintünkhöz képest amit most detektálnak ezek a 2000fényévre lévő embbermásolatok, 2000év múlva?
2000 év múlva ha az ember nem irtja ki saját magát, akkor is kb kőkorszaki szinten lesz az ember...
Lehet ez lesz majd az űrrégészet. Pár száz vagy ezer év múlva.😉
@@f3reg169😂😂😂😂
Hogy tudjak detektalni tobb fenyev tavolsagrol a radio jelet amikor en mar nem birom fogni 200kmrol sem? Gondolom hogy valami komoly technikaval csak nekem az jon le hogy nagyon hamar gyengul folyamatosan a jel.
Google: "fast radio telescope" - 500 m-es átmérőjű antennával az ember könnyen viccel...
@ Azt ertem, en inkabb arra gondoltam hogy semmi se tudja megallitani vagy nagyon legyengiteni a jelet? Utazik a vegtelensegig az univerzumban?
@@micsu1982 A rádiójelek terjedését több tényező is befolyásolja:
Frekvencia: A rádióhullámok frekvenciája hatással van a terjedésükre. Alacsony frekvenciájú hullámok (például AM rádió) hajlamosak a nagyobb távolságok lefedésére, míg a magasabb frekvenciájúak (például FM rádió) kevésbé terjednek messzire, de jobban képesek áthatolni az akadályokon.
Domborzat: A hegyek, völgyek és más földrajzi akadályok akadályozhatják a rádiójelek terjedését. A jelek visszaverődhetnek, illetve árnyékos területek alakulhatnak ki, ahol nem érkeznek meg a hullámok.
Időjárás: Az időjárási viszonyok, mint például eső, hó, köd vagy viharok, befolyásolják a rádióhullámok terjedését, mivel ezek az elemek elnyelhetik vagy szórhatják a jeleket.
Ionizált rétegek: A légkörben található ionizált rétegek, mint a Föld ionoszférája, szintén hatással vannak a rádiójelek terjedésére. Bizonyos frekvenciák visszaverődhetnek ezekről a rétegekről, ami hosszabb távú kommunikációt lehetővé tesz (például rövidhullámú rádió).
Mágneses mező: A Föld mágneses mezeje is befolyásolhatja a rádióhullámok terjedését, különösen a nagy frekvenciájú jelek esetében.
Külső interferenciák: Elektronikus eszközök, mint például mobiltelefonok, számítógépek, mikrosütők vagy más rádióhullámokat kibocsátó készülékek interferenciát okozhatnak, ami rontja a jel minőségét.
Ezek mind hatással vannak arra, hogy a rádiójelek milyen távolságra és milyen minőségben képesek elérni a célállomást.
A jel erőssége általában a forrástól mért távolság négyzetével arányosan csökken, szóval valami tízszer messzebb kerül, az százszor halványabb lesz. Szóval a jelek gyengülnek.
Engem meglepett, hogy ilyen messziről is képesek vagyunk jeleket érzékelni. Egyáltalán nem tűnik kevésnek. Inkább a jelek érkezésének lassúsága tűnik nagyobb problémának. Mire ideérnek már nem is tudhatjuk, hogy ránk nézve van e érvényességük.
Térben vagy/és időben lehetünk iszonyatosan messze bármilyen intelligenciától.Lakható exobolygó biztos van közelebb is.
Rögtön adódik a kérdés, (nem tudom ez szerepelt-e a cikkben) hogy az emberek által elkövetett légköri atomrobbantások (nukleáris fegyverek "tesztje") villanásai a Nap fényességéhez képest mekkora fényvillanást képviselnek és milyen távolságról lehetne detektálni ezeket. Szerintem ezek is elég jó techmarkerek, nem tudok olyan természetes jelenségről, ami ilyesmit produkál, teljesen véletlenszerű időbeli eloszlásban (ahogy azt itt a Földön elkövettük, akár több száz alkalommal az utóbbi évtizedekben, az "atomkorban")
Érzésre hasonlíthatnak kívülről egy napflerre és azok meg sokkal energikusabbak.
Érdekel téma ilyen rövid max 25,30 perc.Másfél ,két órás műsorokhoz sok idő és bátorság kell a részemről.Sokszor ezért nem néztem meg.
200 fényév távolságban 100 ezer csillag lehet. Ezt abból becslik, hogy 15 fényéven belül van 39. Ennek a felén lehet élhető bolygó. ai szerint.
No, végre írtak egy tanulmányt amiben kezdik felfogni a kisugárzott teljesítmény és a távolság viszonyait. Éljen.
Vannak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy valaha is felfedezünk technikai civilizációkat. A világegyetem méretéből fakad. A legtöbb esetben a vágyak szülnek elméleteket.
A mérettel semmi probléma, ha nem fénysebesseggel akarunk közlekedni, hanem térhajtóművel, amit a fizika nem zár ki, tehát már csak technológiai probléma
13:40 ...💫💫💫💫💫👍😁
nagyon vicces az előadása 😅 hihi
miert?
Algoritmus etető 2.0
ez most amúgy sztem se lett vicces, de azért csak etessük az algoritmust... :--)
Szerintem élvezetes, informatív, szakszerű, lebilincselő. Semmiképp sem vicces! "Ezt mondhatta volna szebben is kis lovag"!
@@Anonimusz-rg8pq ja, elnézést a kevés információért. szóval. igen, informatív és élvezettel hallgatjuk, figyeljük előadásását mert szórakoztatóvá teszi azzal amikor elmondja szakszerűen amit kell, aztán összegzi egy józan magyar paraszti észjárású mondattal h a laikus is megértse 😅 hát azokon be szoktam halni akkorákat kacagok. hatalmas 🙂nagyon figura a csillagász Úr.
2:27 .. és a WAAUW !!! ...jel ??? 📡🤔🤔🤔
Arról ma már nagy bizonyossággal sejtjük, h asztrofizikai oka volt. Pár hónapja egyik videómban meséltem róla.
Aki a 12.000 évvel ez előtti piramis építők körfűrészének elektron zaját vissza követi, akkor ide talál a Földre. Az első rádió adás már csak hab a tortán. Marconi 1901-ben, ami 124 fény év messze jár.
😂😂😂
Tehát, ha most meglátja 200 fényévről a rádiójeleinket és elindul, akkor a fénysebesség 200 - szorosával kb. jövő ilyenkor ér ide?! Ez elég lehangoló hír az UFO hívőknek. 🤣
Mivel most is láthattuk, hallhattuk, hogy az ember nem lát túl messzire a világűrben, ezért megint megkérdezem:
Honnan is tudhatjuk, hogy mi van tőlünk 100/ezer/tízezer/egymillió/stb. fényévre?
Kiment valaki és lekamerázta az utókornak???
Ezek csak találgatások kell, hogy legyenek.
Már csak azért is, mert még a fény sem tudott odaérni onnan ide - annyira messze vannak ezek az objektumok...
Az onnan ideérkező jelek alapján. Ezek nyilván a 100, ezer, stb. évekkel ezelőtti állapotokat mutatják.
@@xxxxxxxxxx7407
El sem tudom képzelni, hogy milyen jelek érkezhetnek ide egy tőlünk - mondjuk - egymilliárd fényévre lévő galaxisból... (???)
Nem láthattunk, hallhattunk ilyent a videóban, hogy nem látunk messzire. Az más kérdés, hogy mennyire részletes a látkép. Azt látni, aminek ideért már a fénye. Ezt az utolsó mondatra írom.
@@nemodabuda4817 elektromágneses sugárzások, gravitációs hullámok
Igazából a saját életterünket sem ismerjük. Egy nagy- nagy megtévesztés áldozatai vagyunk. ua-cam.com/video/RGIT0ZYnI38/v-deo.html
Látom, kitartasz, kedves laposföldes troll barátom. Salut! 🤓
Hahaha 😂
👎👎👎🥶🥶🥶
Na de mégis miért? 😱😎
@@Kiss.Laszlo.csillagaszEz valami idióta, el kell engedni.
amúgy mi értelem van ennek a humbuk és teljesen felesleges ufo keresésnek mert az ember soha sem lesz képes el hagyni a nap rendszert
inkább ezt a mérhetetlen pénz és energiát arra kellene költeni ,hogy meg őrizni a földet jelen formájában hogy ne romoljon tovább
mert nincsen lehetőség más hová költözni
Ha jön egy nagyobbacska aszteroida, akkor eléggé leromlik a Föld állapota. S hogy nem tudjuk elhagyni a Naprendszert... ez igaz (még), de ezzel a hozzáállással nem is lesz semmi. Nem az űrkutatás miatt van kevesebb erőforrás a Föld védelmére, megőrzésére.
Konkrétan milyen mérhetetlen pénz és energia, amit a “felesleges ufó keresésre” költünk? Az ugye megvan, h a világ ÖSSZES csillagászati kutatása egy évben a világ hadi kiadásainak a kb néhány ezreléke?
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Nem tudom olvasod-e ... ?
Egyrészről nem értek a jóemberrel egyet, mert hát... olcsóbb nézegetni a csillagokat, mint szuper gyorsítókat építeni... meg könnyebb úgy elméleteket gyártani, hogy ha már tudjuk a végeredményt, hogy miképpen kell ennek nagyban kinéznie, mielőtt körbenéznénk ....
Viszont ha már egy ilyen cinikus emberkével összefutottunk... akik nagyon keserű emberek, de a végén legtöbbször igazuk van ... 🙂.
Ugye kozmológiai elv, hogy nem vagyunk a világ közepe, és ha értelmes élőlényekről beszélünk... vegyük mondjuk Newton-tól... , nagy idő még nem telt el ... a nagyvilágnak már volt 4 milliárd év előnye és nincsenek itt nyaralóik.... szóval a pesszimizmus azért indokolt. Vagy nem?
ezt én mind elhiszem, de a csillagászok töredéke foglalkozik a földönkívüli élet keresésével. A "mérhetetlen pénz és energia" kifejezés irritál, főleg amikor most Trumpék állítólag harmadára akarják csökkenteni az NSF költségvetését. Nem 30%-kal csökkenteni, hanem harmadára visszavágni. Ami így az összes tudományterületre (mínusz orvosi kutatások) évi 9 milliárdról 3-ra csökkenne. Miközben a Pentagon tavalyi költségvetése 841 mrd dollár volt.
Azt is sokallom!
Amennyit összehazudozik a csillagész „társadalom"* csupán azért, hogy dolgozni ne kelljen!