Tudós Klub: Fajok, rasszok, darwinizmus
Вставка
- Опубліковано 6 жов 2024
- Multidiszciplináris kerekasztal-beszélgetés az ELTE-n
Mi az a "rassz", mi az a "faj"?
Találkozunk-e a jog területén "faji alapú" érveléssel?
Mi köze a xenofóbiának a gazdasági helyzethez?
Mit tud(na) tenni az oktatás, hogy az előítéleteket, a rosszul eltanult sémákat racionális ítéletekkel váltsa fel?
A beszélgetés résztvevői:
Kampis György egyetemi tanár (TTK, Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)
Kovács Mónika egyetemi docens (PPK, Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Központ)
Majtényi Balázs egyetemi docens (TáTK, Európai Tanulmányok Tanszék)
Pásztor Erzsébet adjunktus (TTK, Genetikai Tanszék)
A beszélgetést Fábri György rektorhelyettes vezeti.
2012. október 17.
kb 26 percet beszélni a semmiről...
ez egy nagyon 4. osztályú volt, úgy ahogy van.
Az Isten áldja meg a harry potter-t!
De 24 perces
Különben is, nagyon rasszistának kell lenniük, mert úgy tűnik, élvezik a hogy beszélhetnek rasszokról. Annyira izgatottak a témával kapcsolatban, hogy beszélni se tudnak.
Harry Potter legyőzte a csúnya náci Voldemortot
A Darwinizmus nem feltétlenül zárja ki Isten létezésének lehetőségét, Alfred Russel Wallace például elég spirituális beállítottságú volt, Darwinista létére.
Különbséget kell tenni a hipotézis és az elmélet között. A hipotézis, egy magyarázat-kísérlet egy adott jelenségre, amely nem bizonyított, kizárólag gondolati síkon megfogalmazott, de semmilyen teszten/demonstráción nem esett át, ergó semmilyen szinten nem tekinthető bizonyítottnak. Más szóval, a hipotézis egy prediktív kijelentés, amely megfigyelt jelenség, vagy jelenségek halmazára alapuló következtetést jelent. Ennek graduációs pontja az elmélet, amikor letesztelik a hipotézist és az megerősítést nyer a teszt során. Maga az elmélet, az ismételt tesztek és demonstrációk során kikövetkeztetett, demonstrálható és ellensúlyozható magyarázat a megfigyelt letesztelt és ellen-tesztelt jelenségre, AZONBAN MÉG CÁFOLHATÓ. A Tény pedig maga a történés. Pl: leesik a labda a kezedből a földre. Ez tény. Az elmélet az a magyarázat arra, miért esik le, amely több teszten keresztül bebizonyítható, de megvan a cáfolhatóság lehetősége. Törvény erőre akkor emelkedik a tény, amikor a természet általánosan tapasztalható és jelenlévő jelenségét általánosan tekintjük (pl. gravitáció) és NEM CÁFOLHATÓ. Tehát a négy kifejezés hitelesség szempontjából növekvő sorrendben: Hipotézis - Elmélet - Tény - Törvény. Hipotézis (azért esik le a labda, mert a láthatatlan spagettiszörny lenyomja) - Elmélet (leteszteltük többször, nincs láthatatlan spagettiszörny, viszont van egy mérhető erő, ami a Föld középpontja felé vonzza a labdát és több tesztelés után is ez bizonyított, de elképzelhető más magyarázat) - Tény (leesik a labda) - Törvény (Gravitáció, azaz a tömegek közötti MINDIG jelenlévő (tehát meg nem cáfolható) vonzás. Azaz röviden: A Hipotézis egy jelenségről alkotott feltételezés ami semmilyen módon nincs bizonyítva. Az Elmélet, az adott jelenségre vonatkozólag elvégzett és BIZONYÍTOTT eredmények alapján megfogalmazott nézet, ami még így is CÁFOLHATÓ. A Tény maga a jelenség. A Törvény pedig egy természetes jelenség maga, amely FOLYTON jelen van és NEM cáfolható. Nagyjából így jellemezhető a különbség a négy kifejezés között.
Történeti antropológia a régészettel használja, mert volt (van) ilyenkor értelme. (gondolom én is) pl.: rassz, alrassz .... viszont a pol-korrekt teljesen értelmetlen, gender72 beszéd.
"06:16" ..hm.. tévedés, a saját csoportunkat pedig egyszerűen a SAJÁTUNKNAK gondoljuk és persze látjuk is.
Megteszünk érte olyat is, amit a kívül lévőkért nemigen (pl.: Dugovics Titusz irodalmi alakja).
k
Blabla