Kedves Kolléga! Köszönöm, hogy tananyagait közzétette. Nagyon nagy segítség a digitális oktatásban. Én is pont így szoktam tanítani. Még egyszer NAGYON KÖSZÖNÖM! Üdvözlettel: Dávidné Bodor Katalin
Nyugodt, érthető, kiváló! Köszönöm törekvését és elkötelezettségét! a gyengék csak kritizálni és utalgatni tudnak... Ez üzenek mindazoknak akik, meg sem próbálnak valamilyen szakmai anyaggal hozzájárulni a tudás fejlesztéséhez . Boldog Új Évet Kívánok!
@@HajnalkaMahlerKöszönöm kèrdèsèt! Az elmúlt két-három év emelt szintű kèmia èrettsègi feladatsorok bemutatására, illetve azok megoldására lenne nagy szükség, amennyiben van rá kapacitása.
@@HajnalkaMahler Nagyon fontos hogy ezt most elmondtad nekem.Ha evvel kezdted volna a videód akkor én bele sem kezdek DE akinek pont ez kell azok többen lettek volna (mint célzott hallgatóság). Bocsánat hogy magyarázkodnod (kellett) miattam.
Az atom felépítése című leckét tanuld meg, gyanítom, erre vagy kíváncsi. Az atom szerkezetére vonatkozó információkat a periódusos rendszerből olvashatod ki. Ha ezeket pótolod, akkor választ kaphatsz a kérdésedre. Bízom benne legalábbis...
@@sakkmatt a tehetetlenséghez semmi köze. Összekapcsolódnak a különböző atomok, így 1 mol víz 18 gramm lesz. Ettől még légneműnek kell lennie, hiszen valóban könnyűek a vízmolekulák. A csavar abban van, hogy a kovalens kötés elektronjait nem egyenlő mértékben vonzza a hidrogén és az oxigén, így a vízmolekulának két pólusa alakul ki. Így a molekulák között kialakul egy vonzás, ezért lesz folyékony (másodrendű kötés is létrejön, a neve: hidrogénkötés). Ez magyarázza azt is, hogy a víz párolgásához a megszokottnál nagyobb energia kell. Ez mondjuk jó nyáron, amikor melegünk van, és a strandon kijövünk a vízből, és a párolgásához a hőt a bőrünktől vonja el. A trükk mindig a szerkezetben rejlik, ezért kell tanulni, hogy választ kapjunk a látszólag ellentmondásos jelenségekre is. Mindent összegezve nem nehezebb a víz, csak a molekulák "összetartanak". ☺☺
:) a Bór nál 120 fokos szöget bezárva kellene az elektronokat elhelyezni, azért, mert egyforma erövel taszitják egymást. Igy most a bal és a jobb oldali elektronok vannak a legtávolabb egymástol. Talán összevesztek? :)
Vannak ábrázolásmódok, amelyek a bórnál 120 fokos szögben ábrázolják az elektronokat. Ezt nem tartom helyesnek. A pöttyös vegyjelnél az s és a p pályákat jelöljük a vegyjel körül. s-ből egy van, amin két elektron mozoghat, p-ből 3, itt is egyenként 2-2 elektronnal. Így marad a négy égtáj, mert síkban nem tudjuk a térirányokat ábrázolni. Ennek a jelölésmódnak ezek a korlátai. Az s,p,d,f pályákat majd kilencedikben megtanulod, addig legyen ennyi elég. Gúnyolódás helyett tájékozódj.
Még nem hallottam p héjakról... A p alhéjak igen, hat elektronnal telítődnek, de ezek nem általános iskolás anyagok. Ez a videó hetedikeseknek készült, a beépülés sorrendje kilencedikes tananyag.
@@HajnalkaMahler Igen a p alhéjakra gondoltam. Az ön által készített videók a későbbi tanulmányok során is meglehetősen hasznosak, ezúton szeretném is megköszönni, hogy elkészítette őket. Most, hogy újra néztem a videót rájöttem, hogy a héjak telítődését magyarázta, nem pedig az alhéjakét. A félreértésért elnézést kérek.
Kedves Kolléga!
Köszönöm, hogy tananyagait közzétette. Nagyon nagy segítség a digitális oktatásban. Én is pont így szoktam tanítani.
Még egyszer NAGYON KÖSZÖNÖM!
Üdvözlettel: Dávidné Bodor Katalin
Szívesen! Örülök, ha tudok segíteni. ❤️
Köszönöm végre valakinél meglehet érteni és értelmesen magyarázzák el nagyon szépen köszönöm, én láttam még a matekot is.
Nyugodt, érthető, kiváló! Köszönöm törekvését és elkötelezettségét! a gyengék csak kritizálni és utalgatni tudnak... Ez üzenek mindazoknak akik, meg sem próbálnak valamilyen szakmai anyaggal hozzájárulni a tudás fejlesztéséhez . Boldog Új Évet Kívánok!
Köszönöm. Nagyon hasznos, nagyon értékes videó. Ezt még soha senki nem magyarázta el így.
+Mária Lakos, örülök, ha segített! Szívesen.
Ez az egyetlen konnyen megertheto magyarazat amit talaltam. köszönöm szépen hogy megmentett a temazaro elott
Nagyon sokat segített, köszönöm szépen!
Nagyon hasznos, jól érthető összefoglaló. Köszönöm!
Most értettem meg azt, amit 42 évvel ezelőtt nem értettem meg! Köszönöm, kedves Aranka! Bárcsak Ön lett volna a tanárom, és nem az un. Magdi néni!
A jó pap is holtig tanul.
Amúgy Hajnalka, de minden másra is hallgatok. ☺️
Jaj, bocsánat! Ennyire elvonták a figyelmemet a régi emlékek! Mégegyszer köszönöm a munkáját, kedves Hajnalka!@@HajnalkaMahler
Szívesen!
Nem tervez esetleg egy hasonló videót, csak alhéjakkal atompályákkal stb. Nem ertem őket, nem talalom a megoldásukat, és ön olyan jól magyaráz....😅
Nem tervezek, de felveszem a várólistára. :D
Kedves Kollega, Csillagos 5-os a magyarat modja, a levezetes. Orulok, hogy vannak meg ilyen lelkes, turelmes tanarok. ❤
Nagyon szépen köszönjük a hasznos videót! :)
Még több hasonló tartalom jöhetne, mert egyszerűen fantasztikus!
Ha van időm, szívesen! Mire volna szükség?
@@HajnalkaMahlerKöszönöm kèrdèsèt! Az elmúlt két-három év emelt szintű kèmia èrettsègi feladatsorok bemutatására, illetve azok megoldására lenne nagy szükség, amennyiben van rá kapacitása.
Igyekszem teljesíteni a kérést, kevés a szabadidőm, de meglátom, mit tehetek.
@@HajnalkaMahler Hálásan köszönöm! 🙏🏻
Úristeeen köszönömmmm❤️❤️❤️
Uristeeen nagyon sokat segitettel nagyon szepen koszonom😍🙏🙏
köszönöm. jól esett egy kis ismétlés így mindjárt 29 felé is :D
Életmentő!
Nagyon sokat segitett!
Nagyon hasznosak a videói
Nem tudom elhinni hogy ezt nem értettem😔. Köszönöm a videót! (Bagdi Imre)
Sokszor én sem tudom, miért nem értitek... 😎
Köszönöm
A felhő szerkezetét már értem, de mi az elektron szerkezete? Tömeg, töltés,stb ? És ha eltűnnek, akkor honnan bukkannak elő ismét?
Nem értem sajnos a kérdésedet...
@@HajnalkaMahler Két hét alatt megnézheted az összes kvantum videót a UA-cam-on. Főleg a kétrés kísérleteket. Akkor majd érted a kérdést.
A videóim kémiával és matekkal kapcsolatosak, a kvantummechanikát nem venném most ide. Tudom, tudom, azt is kellene, de mindent én sem...
@@HajnalkaMahler Nagyon fontos hogy ezt most elmondtad nekem.Ha evvel kezdted volna a videód akkor én bele sem kezdek DE akinek pont ez kell azok többen lettek volna (mint célzott hallgatóság). Bocsánat hogy magyarázkodnod (kellett) miattam.
Köszönöm szépen
Azt kérdezem hogy hogyan kell felírni az atomszerkezetet
Az atom felépítése című leckét tanuld meg, gyanítom, erre vagy kíváncsi. Az atom szerkezetére vonatkozó információkat a periódusos rendszerből olvashatod ki. Ha ezeket pótolod, akkor választ kaphatsz a kérdésedre. Bízom benne legalábbis...
Ha pontos a táblázat, akkor miért nehezebb a H2O mint 2H+O ?
A tömege ugyanannyi. Pontosítanád a kérdésedet?
@@HajnalkaMahler Két könnyű gáznemű alkot egy folyadékot, minek megsokszorozódik a tehetetlensége.
@@sakkmatt a tehetetlenséghez semmi köze.
Összekapcsolódnak a különböző atomok, így 1 mol víz 18 gramm lesz. Ettől még légneműnek kell lennie, hiszen valóban könnyűek a vízmolekulák.
A csavar abban van, hogy a kovalens kötés elektronjait nem egyenlő mértékben vonzza a hidrogén és az oxigén, így a vízmolekulának két pólusa alakul ki. Így a molekulák között kialakul egy vonzás, ezért lesz folyékony (másodrendű kötés is létrejön, a neve: hidrogénkötés).
Ez magyarázza azt is, hogy a víz párolgásához a megszokottnál nagyobb energia kell. Ez mondjuk jó nyáron, amikor melegünk van, és a strandon kijövünk a vízből, és a párolgásához a hőt a bőrünktől vonja el.
A trükk mindig a szerkezetben rejlik, ezért kell tanulni, hogy választ kapjunk a látszólag ellentmondásos jelenségekre is.
Mindent összegezve nem nehezebb a víz, csak a molekulák "összetartanak". ☺☺
@@HajnalkaMahler Köszönöm szépen az információt.
Hasznos
nice
A videó elég halk, de érthetően elmagyarázza a lényeget
Jóestét
:) a Bór nál 120 fokos szöget bezárva kellene az elektronokat elhelyezni, azért, mert egyforma erövel taszitják egymást. Igy most a bal és a jobb oldali elektronok vannak a legtávolabb egymástol. Talán összevesztek? :)
Vannak ábrázolásmódok, amelyek a bórnál 120 fokos szögben ábrázolják az elektronokat. Ezt nem tartom helyesnek.
A pöttyös vegyjelnél az s és a p pályákat jelöljük a vegyjel körül.
s-ből egy van, amin két elektron mozoghat, p-ből 3, itt is egyenként 2-2 elektronnal. Így marad a négy égtáj, mert síkban nem tudjuk a térirányokat ábrázolni. Ennek a jelölésmódnak ezek a korlátai. Az s,p,d,f pályákat majd kilencedikben megtanulod, addig legyen ennyi elég.
Gúnyolódás helyett tájékozódj.
A p héjak tudtommal 6 elektronnal telítődnek
Még nem hallottam p héjakról... A p alhéjak igen, hat elektronnal telítődnek, de ezek nem általános iskolás anyagok. Ez a videó hetedikeseknek készült, a beépülés sorrendje kilencedikes tananyag.
@@HajnalkaMahler Igen a p alhéjakra gondoltam. Az ön által készített videók a későbbi tanulmányok során is meglehetősen hasznosak, ezúton szeretném is megköszönni, hogy elkészítette őket.
Most, hogy újra néztem a videót rájöttem, hogy a héjak telítődését magyarázta, nem pedig az alhéjakét.
A félreértésért elnézést kérek.
pártalan elektron helyett nem párosítatlant akart mondani? Legalábbis eddig így láttam.
Mindkét kifejezést használjuk, és mindkettő elfogadott.
1. Hidrogén
2. Hélium
3. Lítium
4. Berélium
5. Bór
6. Szén
Elmagyarázhatta volna mi az a héj...
Bruh
Atom mag nem protonokból áll. Sok a miért kérdés. Olyan mint ha algoritmusokat diktálná. Mostmár értem mi baj az oktatással.
Az algoritmus kell a megértéshez. Nem akarok mindenkinek megfelelni. Az oktatással szerintem is nagy baj van.
@@HajnalkaMahler ❤