Köszi, ezt az érthetően elmagyarázott videót. Szerintem nagyon informatív volt, csak így tovább. Én arra lennék kíváncsi,hogy egy hőszivattyús padlófűtés+hmv miként áll össze. Manapság elég gyakori ez a rendszer, biztos a feliratkozóidnak is tetszene.
Szia József! Először is köszönöm ezt az informatív videót, nagyon jó összefoglaló volt! Számomra, ami a padlófűtéssel kapcsolatban továbbra is kérdéses, az a tervezés/méretezés részére vonatkozik: Ipari gyakorlatban szokták még a padlófűtés csőrendszerét a helyiség hőigénye alapján méretezni, vagy ma már inkább csak az általad is említett irányelveket szem előtt tartva, a layoutot tervezik meg, például egy biztosan megfelelő osztásközt választva (pl. 10 cm)? És egyébként, ha 10 cm-es osztásközt használok, szükség van még az ablakok környékén sűrítésre? Ha a hőigényre méretezés még releváns, érdekelne, hogy ezt hogyan végzik a gyakorlatban. Van ehhez valamilyen ajánlott anyag, szoftver, vagy forrás? Előre is köszönöm, ha tudsz tanácsot adni és minden egyéb építőjellegű kommentet!
@@gulukeee köszönöm a kérdéseket. Először is, kb senki nem meretezi már a padlófűtést, és legnagyobb bánatomra, a nyílászárók előtt sem sűrítenek. Valójában nem csak a hőleadó felületet kellene méretezni, hanem ki kellene számolni , hogy mekkora térfogat áram kell melyik körre.
Szia! Nagyon informatív videó volt,Köszönöm! Olyan videót nem tervezel esetleg ,ahol bemutatod a fűtés,víz, csatornaszerelvenyeket? Szelepek, csövek, idomok... Ez nagyon szuper lenne!!!
Mindenképp tervezek külön szerelvények bemutatását, de amit leírtál az hihetetlen sok termék. Szépen lassan mindenre sor fog kerülni 🙂. Télen most inkább a fűtéssel fogok foglalkozni és úgy tervezem, hogy nyáron lesz a hűtés és a víz -csatorna. Most lesz egy mennyezet fűtés videó az biztos. De köszönöm, hogy követed a csatornát
Szia, nekem full laikus felhasználóként hasznos volt. Köszi! Tapasztalati úton (másfél hónapja használom a rendszert) ez a tehetetlenség (hiszerézis) részt már kezdem megszokni. Egyelőre az előremenővel játszok. Ha hideg van (értsd -1 +6 között) akkor úgy 10 óra alatt hűl egy fokot a ház (120m², 15cm EPS, 8cm padló, 20cm gyapot fent) ezért most 32 fokos előre menővel kezdem azt látni hogy viszonylag sokat legyen nem hideg a padló (kb 3x megy 1-2 órát a hőszivattyú). Viszont ezzel az osztó kamrás dologgal nem boldogulok. Szeretném hogy a gyereknél kicsit erősebb legyen az áramlás de akár merre tekerem a piros műanyagot az üveg merővel, vagy azt levéve a fekete műanyagot és mozog kifelé az egész, nem látom hogy a szintező elmozdulna a 2L/m-ről (vagy mi ott a mértékegység). Erre lenne ötleted esetleg, hogy mit csinálok rosszul?
Szia. Jó a video. Nekem az lenne a kérdésem, hogy az osztó gyűjtőket mi alapján kell a beállítani? Nekem lehet állítani a szivattyú sebessègèt, lehet állítani a szelepen is 1-6-ig, meg ugye az osztón is lehet állítani. A két hátsó szobában 3 kör van az messze is van a kazántól. A folyosó, nappali, konyha az pár m-re van azok hamar is melegednek. Akkor ami közelebbi helyiség azt visszább venni, hogy kevesebb meleg víz menjen oda, és a hátsó helyiségek teljesen kinyitni, hogy oda több meleg víz menjen. Ha ez igaz, akkor ezt hol érdemes állítani? Szivattyú, hogy kevesebb meleg vizet toljon előre, vagy a szelepet vissza venni, vagy az osztón, hogy ne engedjen be 2liter víz helyett csak 1litert. Kicsit lehet bonyolult elsőre a kérdés, de köszönöm a választ. 😊
Szia, lehet tudok segiteni... A padlófűtés köröket a visszatérő hőmérsékletük szerint kellene beállitani, az áramlásszabályzó szelepekkel. Minden visszatérő hőmérséklet kb. ugyanaz legyen. Az előremenő hőmérsékletet (szerintem ez az 1-6-ig szelep) érdemes alacsonyan tartani, igy lesz elvileg a leggazdaságosabb a fűtés. Minél jobb az épület szigetelése, annál alacsonyabb előremenővel fog tudni "befűteni a rendszer". A szivattyú sebességét pedig úgy kellene belőni, hogy a "nagy" előre és visszatérő hőmérséklete között kb. 25% különbség legyen, monduj 35C előre, 27C vissza. Ha túl gyorsan megy a szivattyú, akkor a visszatérő hője közelebb lesz az előremenőéhez, igy nincs "ideje" a fűtőviznek leadni a hőt a fűtött helyiségekbe. A fűtőviz hőmérséklet beállitásával kezdenék, aztán szivattyú sebesség és a végén a kis körök visszatérője. Remélem hasznát veszed, sok sikert. Üdv: Gabor
szia! az utólsó megoldásnál is több kör van helységenként termosszal, csak kell hozzá külön szabályozó vezérlés mivel nincsenek beiktatva körönként külön szivattyúk? Ott csak a kazánba épített szivattyú keringet? Köszi
Nem! A kevertkörös osztónál van egy külön keringetés ahogy a videóban is látszik és a termikus fej szabályoz, valamint egy csőtermosztát indítja a szivattyút.
Egy 50m2-es lakás 4-5 körös padlófűtése ráköthető direktben, mindenféle plusz szivattyú és szelepek nélkül, olyan modern kondenzációs kazánra, aminek beállítható 40C limit az előremenőre? Elegendő a kondenzációs kazánban lévő szivattyú a keringtetéshez?
Szinte biztosan elegendő a szivattyú teljesítmény. Arra kellene figyelni, hogy olyan termosztát legyen, ami öntanuló, mert különben túl nagy lesz a hiszterézis ( a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség) ... Fontos még, hogy tömegáram mérős osztót szereljenek be, mert utána be kell szabályozni a köröket
Szia. Padlòfűtés csöveket alá érdemes hőtükrös fóliát rakni (pl. Az alu bevonatos buborékos folia) vagy semmi jelentősége? Ahány embert kérdezek sajnos mindenkinek más a véleménye. Köszi a válaszod előre is.
Saját elképzelésed elmagyaráztad, de a végén szereplő osztógyűrűs verziót nem. Örülnék egy korrektebb osztógyűrűs bemutatónak. Köszi a videót Ezt az öntanulós termosztátot milyen néven keresse az ember?
Szia! Öntanulós termosztátja van a Honeywellnek és a Siemsnek is. A REV24 a Honeywellnek a T3 nevezetű jó választás lehet most, de mindkét gyártónak van többféle öntanulós termosztátja. Attól is függ, hogy mit akarunk vezérelni. Ha hűteni is szeretnénk, akkor olyan termosztát kell, amiben van páratartalom érzékelő is
Nincs egy jó megoldás, és ez is hit kérdése inkább. Én vegyeskazán és puffertartály esetében leválasztanám a padlófűtést. a nagy vas tartályok, és kazánok belső felületéről sokminden levállhat, ami aztán problémákat okozhat. Ugyanakkor léteznek olyan fűtési adalékok, amik ezeket az eltömődéseket megakadályozzák, ha adalékot használnak, akkor rábeszélhető vagyok a hőcserélő szükségtelenségére
Szia. Az érdekelne, hogy melyik cső jobb a padlófűtéshez sima padlófűtéscső vagy az ötrétegű is jó? pl. 16x2-es Vagy elhanyagolható a különbség és csak pénztárca határozza meg?
Inkább szerelésnél van különbség a két technológia között. Már gondolkoztam rajta, hogy kéne egy videó a csövekről, mert nem annyira egyszerű téma. Tudni kell, hogy a padlófűtés veszi legkevésbé igénybe a csövet, mert nincs nagy hőmérséklet, és nincs nagy nyomás. De! A NEM alumínium betétes jó minőségű padlófűtés cső is 5 rétegű, csak az alumínium helyett van benne egy EVOH speckó műanyag réteg. Az, hogy aluminium betétes legyen vagy sima, inkább szerelő kérdése, hogy mivel szeret dolgozni, de kb mindegy. Viszont én a minőséghez ragaszkodnék inkább: HA PE-RT cső, akkor az PE-RT 2-es legyen, Ha PEX cső akkor PEXa legyen ne PEXb.... Még egyszer hangsúlyozom. A padlófűtésnél tényleg nincs olyan igénybevétel, de azért ha az ember berakja a betonba, akkor legyen az jó cső szerintem. Az alumuminium betétes cső drágább, de megtartja az alakját, a sima 5 rétegű EVOH cső olcsóbb, de nem tartja az alakját meg. .... Én jó minőségű nem alumíniumbetétes EVOH csövet raknék, és igyekeznék a 16-17mm átmérő körül maradni ( a 20-as és 16-os közötti hőleadás különbség kb 10% ) ........ Ez a cső téma is nagyon érdekes, órákig tudnék róla beszélni, remélem azért ez a pár sor is segít
@@epuletgepeszet Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást, adok a véleményedre! Egyébként 20-as csővel terveztük. Pipelife pert/al/pert "M" tipusú csövet néztem ár-érték arány miatt. Erröl esetleg vélemény? Illetve ha ez padlófűtéshez lett "tervezve" attól még lehet víz szereléshez is használni? A 100 méteres tekercs nem a leggazdaságosabb és a maradékot vízhez használnám.
A pipelife Radopress rendszer egy jó rendszer, a Pipelife-nek jó a supportja, érdemes használni a csöveit. A szerelők szerint kicsit kemény a cső, de ez nem azt jelenti, hogy minőségi probléma lenne vele. Ivóvízre is lehet használni.
Külön kell választani a radiátort a padlófűtéstől , van egyéb megoldás is,de az inkább félmegoldás. Keressen rá: Padlófűtés Visszatérő hőmérséklet korlátozó
Igen kéne egy videót csinálni egy hőszivattyús rendszerről, amit fogok is, de nem nyáron. Ilyenkor sajnos senkit nem érdekel a fűtés, szóval most jönnek a hmv és csatornás videók. 🙂
Szia! Nagyon jó a videó, hasznos infókkal tele. Lenne még 1 kérdésem, radiátoros és padló fűtést is szeretnék. Radiátorok csöveit a padlofütés alatt szeretném elvinni, tudnál ajánlani milyen csövet használjak radiátoroknak és a padlofütésnek egyaránt?
Szia! Bocsánat a késői válaszért, volt egy kis betegség :( Szóval... RAdiátoros fűtéshez én ötrétegű aluminium betétes csövet használnák, valamelyik jobb gyártótól, ami még nem nagyon drága ( HAKA, Install, Pipelife, stb..) A padlófűtéscsőnek pedig szintén ötrétegű, de nem aluminium betétes csövet raknék, ugyanazokból a márkákból.
Az igazság, hogy ez a videó nagyon régi, és nem emlékszem, hogy mivel kapcsolatban mondtam, hogy nagy. Ha esetleg kifejtenéd, akkor szívesen elmondom a véleményem
Én ott vagyok leakadva, hogy vajon hogyan fog működni a padlófűtés rétegelt fa padlóval, mert semmiképp nem akarok hidegburkolatot. Nyáron nem szeretném lefagyasztani a gyerekeket...
@@epuletgepeszet Igen, persze olyat választok, hogy legyen megfelelő. de csak ott motoszkál a kérdés, hogy vajon a 14 mm vastag rétegelt fa mennyire szigetel. A szerelőm azt mondja, hogy csak annyi lesz, hogy lassabban fog fölmelegedni és később visszahűlni és mivel az egész házban ugyanolyan rétegelt fa lesz, homogén lesz a hőérzet. A fólia gondolom kevésbé szigetel, mint a normál padló alatti szigetelés.
Nálunk van fa szalagparketta (14mm), laminált (8mm) és hidegburkolat (9mm) is. Természetesen a hidegburkolaton működik legjobban. A laminált se rossz, gondolom SPC-vel még jobb lenne, de nem panaszkodom. A fa parketta sajnos érezhetően visszafogja a padlófűtést. Kb. fele olyan hatásos, mint a laminált.
@@LAproductions Értem, köszi. Valójában azt mondják a szakik, hogy a hő mindenképp átjön a 14-es rétegelt fa padlón is csak a tehetetlensége nagyobb, mivel lassabban melegszik és lassabban is hűl le.
Szia én vizteres kályhát szeretnék a nappaliba aztán 1 szivattyút alul padlofutes és a tetőtérben falfűtés padlásterben 1db nagy nyitott tartály onnan vissza gravitációssan a kályha
11:23. netto baromság. azért fűt túl, mert 40C előremeneő -20C-nál kell. normál időbben 32..25C az ideális és akkor tized fok pontossággla tartja a hőmérséklet. erre való az időjárás követő kazn szabályozás. 30 éve kb mindenkazán tudja. a helyiségenkénti szabályozás is megoldható a motoros szelepek nem drágák. ugyanolyan kell amit a radiátorhoz használnak. akkor nem hatékony a padlófűtés amikor nagy a napi hőingadozás. pl nappal 13C van éjjel meg fagy. de ez az egész szezonban max 2 hónap.
Szia! Végre valaki preferálja a helyiségenkénti vezérlést! Azonban ennek van egy komoly problémája, ha csak egy kisebb kör miatt indul be a kazán (pl régebbi típusú gázkazán) pár perc alatt felmelegíti a kevés vízmennyiséget pl. 40 fokra, és letilt a kazán (gyári beállítástól függően) 120-300 másodpercre. Ezután csak a keringető szivattyú dolgozik, ami csak a már lehült vizet keringeti. Megoldás lehet (ha ilyen kazán van), beépíteni az osztó elé egy puffertartályt, ami egy plusz körként működik, minden körrel párhuzamosan. Ennek beszabályozása kicsit macerás, hogy ne legyen kisebb az áramlási ellenállása mint a köröké, de így nagyobb lesz a felmelegítendő víz mennyisége, és ha ki is kapcsol a kazán, akkor a szivattyú "kihajtja" a melegvizet a pufferből, amíg újra gyújthat a kazán lángja.
Megmondom őszintén , hogy én nem tartom hatalmas problémának a gázkazán ki-be kapcsolását. BEszéltem régebben a Bosch magyarországi főatyaúristenével, azért, mert a honeywell termosztátok a finom szabályzás miatt gyakran ki be kapcsolják a kazánokat. És azt mondta, hogy semmi baja nem lesz a kazánnak, max a gyújtóelektrodát nem 10 év mnúlva kell cserélni, hanem 6... Szóval nem tudom , hogy megéri e
@@epuletgepeszet Nem a kazán alkatrész csere a fő probléma! kb. 6-10 mp-ig készül, kering a 40 fokos víz, és 300 mp--ig kering a lehült víz. A fő probléma, hogy emiatt nem képes a rendszer felfűteni egyedül egy kis méretű helyiséget, csak akkor lesz meleg a kis méretű helyiségben, ha "betársul" még egy nagyobb, vagy több kisebb kör is a fűtésigénybe. Tapasztalat! A puffer volt a megoldás.
Valóban fenn állhat ez a helyzet, de azért a modern kondenzációs kazánok modulácios aránya 1:10-hez. Ezt azt jelenti, hogy egy 24kW-os kazán akár 2,4kW-al is képes folyamatosan üzemelni, ami már azért nagyon kicsi. A moduláció a visszatérő víz hőmérséklete, vagy gyári vezérlés esetén a helység hőmérséklet alapján működik. Szóval szerintem egy jobb minőségű kazánnal ez a probléma csak ritkán fordul elő
Szerintem ez életszerű és hasznos volt. Köszönöm
Köszönöm hasznos videó.
Kíváncsi vagyok a további részekre. És a megoldásokra.
Köszi, ezt az érthetően elmagyarázott videót. Szerintem nagyon informatív volt, csak így tovább. Én arra lennék kíváncsi,hogy egy hőszivattyús padlófűtés+hmv miként áll össze. Manapság elég gyakori ez a rendszer, biztos a feliratkozóidnak is tetszene.
Várom a következő részeket! :D
Köszönöm az érdeklődést, elkészült a következő rész a hőszivattyúkról.
ua-cam.com/video/fEWcf0zgdRM/v-deo.html
Szia József!
Először is köszönöm ezt az informatív videót, nagyon jó összefoglaló volt! Számomra, ami a padlófűtéssel kapcsolatban továbbra is kérdéses, az a tervezés/méretezés részére vonatkozik:
Ipari gyakorlatban szokták még a padlófűtés csőrendszerét a helyiség hőigénye alapján méretezni, vagy ma már inkább csak az általad is említett irányelveket szem előtt tartva, a layoutot tervezik meg, például egy biztosan megfelelő osztásközt választva (pl. 10 cm)? És egyébként, ha 10 cm-es osztásközt használok, szükség van még az ablakok környékén sűrítésre?
Ha a hőigényre méretezés még releváns, érdekelne, hogy ezt hogyan végzik a gyakorlatban. Van ehhez valamilyen ajánlott anyag, szoftver, vagy forrás?
Előre is köszönöm, ha tudsz tanácsot adni és minden egyéb építőjellegű kommentet!
@@gulukeee köszönöm a kérdéseket.
Először is, kb senki nem meretezi már a padlófűtést, és legnagyobb bánatomra, a nyílászárók előtt sem sűrítenek.
Valójában nem csak a hőleadó felületet kellene méretezni, hanem ki kellene számolni , hogy mekkora térfogat áram kell melyik körre.
Szia! Nagyon informatív videó volt,Köszönöm! Olyan videót nem tervezel esetleg ,ahol bemutatod a fűtés,víz, csatornaszerelvenyeket?
Szelepek, csövek, idomok...
Ez nagyon szuper lenne!!!
Mindenképp tervezek külön szerelvények bemutatását, de amit leírtál az hihetetlen sok termék. Szépen lassan mindenre sor fog kerülni 🙂. Télen most inkább a fűtéssel fogok foglalkozni és úgy tervezem, hogy nyáron lesz a hűtés és a víz -csatorna.
Most lesz egy mennyezet fűtés videó az biztos.
De köszönöm, hogy követed a csatornát
Szia! Köszönöm, hogy ilyen részletesen, érthetően elmagyaráztad! Nagyon várom a víz, csatorna videód! Várható esetleg mostanában?
Nagyon jó, köszi szépen!
Szia, nekem full laikus felhasználóként hasznos volt. Köszi!
Tapasztalati úton (másfél hónapja használom a rendszert) ez a tehetetlenség (hiszerézis) részt már kezdem megszokni.
Egyelőre az előremenővel játszok.
Ha hideg van (értsd -1 +6 között) akkor úgy 10 óra alatt hűl egy fokot a ház (120m², 15cm EPS, 8cm padló, 20cm gyapot fent) ezért most 32 fokos előre menővel kezdem azt látni hogy viszonylag sokat legyen nem hideg a padló (kb 3x megy 1-2 órát a hőszivattyú).
Viszont ezzel az osztó kamrás dologgal nem boldogulok.
Szeretném hogy a gyereknél kicsit erősebb legyen az áramlás de akár merre tekerem a piros műanyagot az üveg merővel, vagy azt levéve a fekete műanyagot és mozog kifelé az egész, nem látom hogy a szintező elmozdulna a 2L/m-ről (vagy mi ott a mértékegység).
Erre lenne ötleted esetleg, hogy mit csinálok rosszul?
Szia. Jó a video. Nekem az lenne a kérdésem, hogy az osztó gyűjtőket mi alapján kell a beállítani? Nekem lehet állítani a szivattyú sebessègèt, lehet állítani a szelepen is 1-6-ig, meg ugye az osztón is lehet állítani. A két hátsó szobában 3 kör van az messze is van a kazántól. A folyosó, nappali, konyha az pár m-re van azok hamar is melegednek. Akkor ami közelebbi helyiség azt visszább venni, hogy kevesebb meleg víz menjen oda, és a hátsó helyiségek teljesen kinyitni, hogy oda több meleg víz menjen. Ha ez igaz, akkor ezt hol érdemes állítani? Szivattyú, hogy kevesebb meleg vizet toljon előre, vagy a szelepet vissza venni, vagy az osztón, hogy ne engedjen be 2liter víz helyett csak 1litert. Kicsit lehet bonyolult elsőre a kérdés, de köszönöm a választ. 😊
Szia, lehet tudok segiteni... A padlófűtés köröket a visszatérő hőmérsékletük szerint kellene beállitani, az áramlásszabályzó szelepekkel. Minden visszatérő hőmérséklet kb. ugyanaz legyen.
Az előremenő hőmérsékletet (szerintem ez az 1-6-ig szelep) érdemes alacsonyan tartani, igy lesz elvileg a leggazdaságosabb a fűtés. Minél jobb az épület szigetelése, annál alacsonyabb előremenővel fog tudni "befűteni a rendszer".
A szivattyú sebességét pedig úgy kellene belőni, hogy a "nagy" előre és visszatérő hőmérséklete között kb. 25% különbség legyen, monduj 35C előre, 27C vissza. Ha túl gyorsan megy a szivattyú, akkor a visszatérő hője közelebb lesz az előremenőéhez, igy nincs "ideje" a fűtőviznek leadni a hőt a fűtött helyiségekbe.
A fűtőviz hőmérséklet beállitásával kezdenék, aztán szivattyú sebesség és a végén a kis körök visszatérője.
Remélem hasznát veszed, sok sikert. Üdv: Gabor
szia!
az utólsó megoldásnál is több kör van helységenként termosszal, csak kell hozzá külön szabályozó vezérlés mivel nincsenek beiktatva körönként külön szivattyúk? Ott csak a kazánba épített szivattyú keringet?
Köszi
Nem! A kevertkörös osztónál van egy külön keringetés ahogy a videóban is látszik és a termikus fej szabályoz, valamint egy csőtermosztát indítja a szivattyút.
Még bőven van mit tanulni, főleg az anyagokról és a hidralikáról.
Egy 50m2-es lakás 4-5 körös padlófűtése ráköthető direktben, mindenféle plusz szivattyú és szelepek nélkül, olyan modern kondenzációs kazánra, aminek beállítható 40C limit az előremenőre? Elegendő a kondenzációs kazánban lévő szivattyú a keringtetéshez?
Szinte biztosan elegendő a szivattyú teljesítmény. Arra kellene figyelni, hogy olyan termosztát legyen, ami öntanuló, mert különben túl nagy lesz a hiszterézis ( a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség)
...
Fontos még, hogy tömegáram mérős osztót szereljenek be, mert utána be kell szabályozni a köröket
Szia. Padlòfűtés csöveket alá érdemes hőtükrös fóliát rakni (pl. Az alu bevonatos buborékos folia) vagy semmi jelentősége? Ahány embert kérdezek sajnos mindenkinek más a véleménye. Köszi a válaszod előre is.
Ha síkhálóra rakják a csövet akkor kell
Saját elképzelésed elmagyaráztad, de a végén szereplő osztógyűrűs verziót nem.
Örülnék egy korrektebb osztógyűrűs bemutatónak.
Köszi a videót
Ezt az öntanulós termosztátot milyen néven keresse az ember?
Szia!
Öntanulós termosztátja van a Honeywellnek és a Siemsnek is.
A REV24 a Honeywellnek a T3 nevezetű jó választás lehet most, de mindkét gyártónak van többféle öntanulós termosztátja.
Attól is függ, hogy mit akarunk vezérelni. Ha hűteni is szeretnénk, akkor olyan termosztát kell, amiben van páratartalom érzékelő is
Szia! Mit értesz “ osztógyűrű” alatt???
Osztó gyűjtőt, csak kijavította a telefon szerintem
@@janoskaraszi5598
Bocsi, autokorrekt nem volt kikapcsolva.
Osztógyűjtő
Szia! Padlófűtést leválasztanád mindenképp hőcserélővel ? Lemezkazán-puffer tartály...ebből kapja Fernox iszapleválasztón és szűrön át kapja VTA 3járatun át az osztóból. Köszönöm.
Nincs egy jó megoldás, és ez is hit kérdése inkább.
Én vegyeskazán és puffertartály esetében leválasztanám a padlófűtést. a nagy vas tartályok, és kazánok belső felületéről sokminden levállhat, ami aztán problémákat okozhat.
Ugyanakkor léteznek olyan fűtési adalékok, amik ezeket az eltömődéseket megakadályozzák, ha adalékot használnak, akkor rábeszélhető vagyok a hőcserélő szükségtelenségére
Szia. Az érdekelne, hogy melyik cső jobb a padlófűtéshez sima padlófűtéscső vagy az ötrétegű is jó? pl. 16x2-es Vagy elhanyagolható a különbség és csak pénztárca határozza meg?
Inkább szerelésnél van különbség a két technológia között.
Már gondolkoztam rajta, hogy kéne egy videó a csövekről, mert nem annyira egyszerű téma.
Tudni kell, hogy a padlófűtés veszi legkevésbé igénybe a csövet, mert nincs nagy hőmérséklet, és nincs nagy nyomás.
De! A NEM alumínium betétes jó minőségű padlófűtés cső is 5 rétegű, csak az alumínium helyett van benne egy EVOH speckó műanyag réteg.
Az, hogy aluminium betétes legyen vagy sima, inkább szerelő kérdése, hogy mivel szeret dolgozni, de kb mindegy. Viszont én a minőséghez ragaszkodnék inkább:
HA PE-RT cső, akkor az PE-RT 2-es legyen, Ha PEX cső akkor PEXa legyen ne PEXb....
Még egyszer hangsúlyozom. A padlófűtésnél tényleg nincs olyan igénybevétel, de azért ha az ember berakja a betonba, akkor legyen az jó cső szerintem.
Az alumuminium betétes cső drágább, de megtartja az alakját, a sima 5 rétegű EVOH cső olcsóbb, de nem tartja az alakját meg.
....
Én jó minőségű nem alumíniumbetétes EVOH csövet raknék, és igyekeznék a 16-17mm átmérő körül maradni ( a 20-as és 16-os közötti hőleadás különbség kb 10% )
........
Ez a cső téma is nagyon érdekes, órákig tudnék róla beszélni, remélem azért ez a pár sor is segít
@@epuletgepeszet Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást, adok a véleményedre!
Egyébként 20-as csővel terveztük. Pipelife pert/al/pert "M" tipusú csövet néztem ár-érték arány miatt. Erröl esetleg vélemény?
Illetve ha ez padlófűtéshez lett "tervezve" attól még lehet víz szereléshez is használni? A 100 méteres tekercs nem a leggazdaságosabb és a maradékot vízhez használnám.
A pipelife Radopress rendszer egy jó rendszer, a Pipelife-nek jó a supportja, érdemes használni a csöveit.
A szerelők szerint kicsit kemény a cső, de ez nem azt jelenti, hogy minőségi probléma lenne vele.
Ivóvízre is lehet használni.
És az olyan lakásnál hogyan oldható meg a 40 fok a padlófűtésben ha vegyes a fűtesrendszer tehat van radiátor is??
Külön kell választani a radiátort a padlófűtéstől , van egyéb megoldás is,de az inkább félmegoldás. Keressen rá: Padlófűtés Visszatérő hőmérséklet korlátozó
Hőszívattyús padlófűtés?
Igen kéne egy videót csinálni egy hőszivattyús rendszerről, amit fogok is, de nem nyáron.
Ilyenkor sajnos senkit nem érdekel a fűtés, szóval most jönnek a hmv és csatornás videók. 🙂
Szia! Nagyon jó a videó, hasznos infókkal tele.
Lenne még 1 kérdésem, radiátoros és padló fűtést is szeretnék. Radiátorok csöveit a padlofütés alatt szeretném elvinni, tudnál ajánlani milyen csövet használjak radiátoroknak és a padlofütésnek egyaránt?
Szia!
Bocsánat a késői válaszért, volt egy kis betegség :(
Szóval... RAdiátoros fűtéshez én ötrétegű aluminium betétes csövet használnák, valamelyik jobb gyártótól, ami még nem nagyon drága ( HAKA, Install, Pipelife, stb..)
A padlófűtéscsőnek pedig szintén ötrétegű, de nem aluminium betétes csövet raknék, ugyanazokból a márkákból.
@@epuletgepeszet Koszonom szepen a segitseget!
Több rész nem lesz ?
Köszönöm az érdeklődést, elkészült a következő rész a hőszivattyúkról.
ua-cam.com/video/fEWcf0zgdRM/v-deo.html
Érdeklődnék, hogy miért olyan nagy a 20 fok delta T? Egy külső teraszon ennek a többszöröse is előfordul!
Az igazság, hogy ez a videó nagyon régi, és nem emlékszem, hogy mivel kapcsolatban mondtam, hogy nagy.
Ha esetleg kifejtenéd, akkor szívesen elmondom a véleményem
Én ott vagyok leakadva, hogy vajon hogyan fog működni a padlófűtés rétegelt fa padlóval, mert semmiképp nem akarok hidegburkolatot. Nyáron nem szeretném lefagyasztani a gyerekeket...
Simán fog. Először is olyan burkolatot kell választani, másodszor van ehhez padlófűtési fólia
@@epuletgepeszet Igen, persze olyat választok, hogy legyen megfelelő. de csak ott motoszkál a kérdés, hogy vajon a 14 mm vastag rétegelt fa mennyire szigetel. A szerelőm azt mondja, hogy csak annyi lesz, hogy lassabban fog fölmelegedni és később visszahűlni és mivel az egész házban ugyanolyan rétegelt fa lesz, homogén lesz a hőérzet. A fólia gondolom kevésbé szigetel, mint a normál padló alatti szigetelés.
Nálunk van fa szalagparketta (14mm), laminált (8mm) és hidegburkolat (9mm) is. Természetesen a hidegburkolaton működik legjobban. A laminált se rossz, gondolom SPC-vel még jobb lenne, de nem panaszkodom. A fa parketta sajnos érezhetően visszafogja a padlófűtést. Kb. fele olyan hatásos, mint a laminált.
@@LAproductions Értem, köszi. Valójában azt mondják a szakik, hogy a hő mindenképp átjön a 14-es rétegelt fa padlón is csak a tehetetlensége nagyobb, mivel lassabban melegszik és lassabban is hűl le.
Szia én vizteres kályhát szeretnék a nappaliba aztán 1 szivattyút alul padlofutes és a tetőtérben falfűtés padlásterben 1db nagy nyitott tartály onnan vissza gravitációssan a kályha
Szia! A kályha képes elég magas hőmérsékletet csinálni, mindenképpen a padlóba bemenő víz hőmérsékletét maximálizálni kellene 40 fokon
11:23. netto baromság.
azért fűt túl, mert 40C előremeneő -20C-nál kell. normál időbben 32..25C az ideális és akkor tized fok pontossággla tartja a hőmérséklet. erre való az időjárás követő kazn szabályozás. 30 éve kb mindenkazán tudja.
a helyiségenkénti szabályozás is megoldható a motoros szelepek nem drágák. ugyanolyan kell amit a radiátorhoz használnak.
akkor nem hatékony a padlófűtés amikor nagy a napi hőingadozás. pl nappal 13C van éjjel meg fagy. de ez az egész szezonban max 2 hónap.
Lenne igény ilyen videókra.
Szia! Végre valaki preferálja a helyiségenkénti vezérlést! Azonban ennek van egy komoly problémája, ha csak egy kisebb kör miatt indul be a kazán (pl régebbi típusú gázkazán) pár perc alatt felmelegíti a kevés vízmennyiséget pl. 40 fokra, és letilt a kazán (gyári beállítástól függően) 120-300 másodpercre. Ezután csak a keringető szivattyú dolgozik, ami csak a már lehült vizet keringeti. Megoldás lehet (ha ilyen kazán van), beépíteni az osztó elé egy puffertartályt, ami egy plusz körként működik, minden körrel párhuzamosan. Ennek beszabályozása kicsit macerás, hogy ne legyen kisebb az áramlási ellenállása mint a köröké, de így nagyobb lesz a felmelegítendő víz mennyisége, és ha ki is kapcsol a kazán, akkor a szivattyú "kihajtja" a melegvizet a pufferből, amíg újra gyújthat a kazán lángja.
Megmondom őszintén , hogy én nem tartom hatalmas problémának a gázkazán ki-be kapcsolását. BEszéltem régebben a Bosch magyarországi főatyaúristenével, azért, mert a honeywell termosztátok a finom szabályzás miatt gyakran ki be kapcsolják a kazánokat.
És azt mondta, hogy semmi baja nem lesz a kazánnak, max a gyújtóelektrodát nem 10 év mnúlva kell cserélni, hanem 6...
Szóval nem tudom , hogy megéri e
@@epuletgepeszet Nem a kazán alkatrész csere a fő probléma! kb. 6-10 mp-ig készül, kering a 40 fokos víz, és 300 mp--ig kering a lehült víz. A fő probléma, hogy emiatt nem képes a rendszer felfűteni egyedül egy kis méretű helyiséget, csak akkor lesz meleg a kis méretű helyiségben, ha "betársul" még egy nagyobb, vagy több kisebb kör is a fűtésigénybe. Tapasztalat! A puffer volt a megoldás.
Ennek nem egy komoly problémálya van, miér kell a bevált sémákat kombinálnia, ez vicc.
@@istvankreger7495 Egyszerű a válasz: Az ember őse évmilliókig jól el élt a fán. Miért mászott le?
Valóban fenn állhat ez a helyzet, de azért a modern kondenzációs kazánok modulácios aránya 1:10-hez. Ezt azt jelenti, hogy egy 24kW-os kazán akár 2,4kW-al is képes folyamatosan üzemelni, ami már azért nagyon kicsi.
A moduláció a visszatérő víz hőmérséklete, vagy gyári vezérlés esetén a helység hőmérséklet alapján működik.
Szóval szerintem egy jobb minőségű kazánnal ez a probléma csak ritkán fordul elő