Kedves Lajos! Ezen a héten is remek videót készítettél! ... De a Dióda törött változata HIBÁS ELNEVEZÉST NYERT ÁLTALAD a KERESZTSÉGBEN!!! Ugyan is ha Dióda amikor működik akkor a törött állapotban pedig , nem a ,,MONÓDA" , hanem a NONO! Da! ( ... - avagy, Oroszosan ejtve a ,,( Nono, DÁ" ) ! Megnevezésre tarthat, joggal igényt! Kellemes hetet és remek tartalom ötleteket kívánok neked a jövő hétre! Üdv, Gábor.
Üdv, a betűtípus alapján az az Uher torony lehet anno Fisher volt. De ez csak tipp. Jó lett volna látni az erősítőt működés közben, főként a ledes kivezérlésjelzőt. Azokat nagyon szeretem. Köszönjük a videót!
Edmund Uher (1892 - 1989), magyar nevén Uher Ödön, világhírű specialista, üzletember, gyártó volt, Id. Uher Ödön császári és királyi udvari fényképész és filmgyáros fia. A szép kort - 97 éves korában hunyt el - megélt vállalkozó és feltaláló nevéhez temérdek „kézzel fogható” szabadalom fűződik.
😀 Lehetőleg kerüljük a tápfeszültség, nagy áramigényű, csatlakozókon keresztüli átvitelét!.... Ajánlás megfogalmazódhat! Persze ezt inkább a ,,SILÁNY MINŐSÉGŰ CSATLAKOZÓK FELHASZNÁLÁSÁN KERESZTÜL, TÖRTÉNŐ ÁTVITELÉT"! - Lenne jogos a kérdés, mint ajánlás felvetése! De ilyet leírni nem lehet! Hiszen MINDEN GYÁRTÓ TERMÉKE alap esetben amikor még ,,ZSÍRPAPIROS" azaz Új! azaz GYÁRI állapotú, akkor REMEK és KIFOGÁSTALAN terméknek számít, azaz tekinthető! Csak ugye az idő faktor! Az a fránya idő és az átmeneti ellenállás, az ami ezen számítást keresztülhúzza. Tehát sajnos van az a csatlakozó, ami hamar úgy viselkedik, mint egy beépített feszültség osztó. És a ,,gyárilag beépített" kontakt hiba melegágya lesz! Tehát ezért nem ildomos a tápfeszültség amolyan silány fajta csatlakozón történő átvitele! De persze kérdés? Mi a NAGY ÁRAM? Honnan-tól, nagy a nagy? Mi a jónak számító kontaktus, és még elfogadható az átmeneti ellenállása??? ( egyébként felvetésed IGAZ! Én sem hallottam leírva, hogy csatlakozón nem szabad, átvinni a tápfeszültséget! )
@@atdzsny A 230V os AC csatlakozó a falban az java részt csavaros kötés, így jól rögzíthető a kontaktus! Az a fajta pedig ami pl talán a Legrand családban is van a gyors csatlakozós ,,bedugós rendszer" a csatlakozó vezetékek( a falban rejtve maradó része üzem közben) . Az pedig úgy van méretezve, hogy csatlakozón azt az elvben 16 Ampert elviselje! Habár abban a típusban már láttam kissé megviselt dugulj-példányt! Lajos itt ebben a videóban a kifejezetten gyengeáramúnak nevezhető azaz Híradástechnikai és elektronikai készülékekre gondolt! Pl nevesítem, Junoszty TV jellegzetes csatlakozói.... és a többi ilyen ipari remekműben használatos gyors csatlakozó! Igen azokon meggondolandó átvinni tartósan nagyobb áramot! Szép napot mindenkinek!
Dual mono felépítés!♥️👌
Kedves Lajos! Ezen a héten is remek videót készítettél! ... De a Dióda törött változata HIBÁS ELNEVEZÉST NYERT ÁLTALAD a KERESZTSÉGBEN!!! Ugyan is ha Dióda amikor működik akkor a törött állapotban pedig , nem a ,,MONÓDA" , hanem a NONO! Da! ( ... - avagy, Oroszosan ejtve a ,,( Nono, DÁ" ) ! Megnevezésre tarthat, joggal igényt! Kellemes hetet és remek tartalom ötleteket kívánok neked a jövő hétre! Üdv, Gábor.
A Német technológiával csak az a problémám, hogy a konstrukciós hibát is mindig beletervezik! :D
Üdv, a betűtípus alapján az az Uher torony lehet anno Fisher volt. De ez csak tipp. Jó lett volna látni az erősítőt működés közben, főként a ledes kivezérlésjelzőt. Azokat nagyon szeretem. Köszönjük a videót!
Edmund Uher (1892 - 1989), magyar nevén Uher Ödön, világhírű specialista, üzletember, gyártó volt, Id. Uher Ödön császári és királyi udvari fényképész és filmgyáros fia. A szép kort - 97 éves korában hunyt el - megélt vállalkozó és feltaláló nevéhez temérdek „kézzel fogható” szabadalom fűződik.
Monoda.😀 Az akkor kell, amikor mono-ban akarom hallgatni?🤔😀
Akkora tudással rendelkezik mint einstein!
Életemben nem hallottam ezt a baromságot, hogy csatlakozón ne vigyünk tápot...
😀 Lehetőleg kerüljük a tápfeszültség, nagy áramigényű, csatlakozókon keresztüli átvitelét!.... Ajánlás megfogalmazódhat! Persze ezt inkább a ,,SILÁNY MINŐSÉGŰ CSATLAKOZÓK FELHASZNÁLÁSÁN KERESZTÜL, TÖRTÉNŐ ÁTVITELÉT"! - Lenne jogos a kérdés, mint ajánlás felvetése! De ilyet leírni nem lehet! Hiszen MINDEN GYÁRTÓ TERMÉKE alap esetben amikor még ,,ZSÍRPAPIROS" azaz Új! azaz GYÁRI állapotú, akkor REMEK és KIFOGÁSTALAN terméknek számít, azaz tekinthető! Csak ugye az idő faktor! Az a fránya idő és az átmeneti ellenállás, az ami ezen számítást keresztülhúzza. Tehát sajnos van az a csatlakozó, ami hamar úgy viselkedik, mint egy beépített feszültség osztó. És a ,,gyárilag beépített" kontakt hiba melegágya lesz! Tehát ezért nem ildomos a tápfeszültség amolyan silány fajta csatlakozón történő átvitele! De persze kérdés? Mi a NAGY ÁRAM? Honnan-tól, nagy a nagy? Mi a jónak számító kontaktus, és még elfogadható az átmeneti ellenállása??? ( egyébként felvetésed IGAZ! Én sem hallottam leírva, hogy csatlakozón nem szabad, átvinni a tápfeszültséget! )
Már szerelem is le a dugaljakat a lakásban. :)
@@atdzsny A 230V os AC csatlakozó a falban az java részt csavaros kötés, így jól rögzíthető a kontaktus! Az a fajta pedig ami pl talán a Legrand családban is van a gyors csatlakozós ,,bedugós rendszer" a csatlakozó vezetékek( a falban rejtve maradó része üzem közben) . Az pedig úgy van méretezve, hogy csatlakozón azt az elvben 16 Ampert elviselje! Habár abban a típusban már láttam kissé megviselt dugulj-példányt! Lajos itt ebben a videóban a kifejezetten gyengeáramúnak nevezhető azaz Híradástechnikai és elektronikai készülékekre gondolt! Pl nevesítem, Junoszty TV jellegzetes csatlakozói.... és a többi ilyen ipari remekműben használatos gyors csatlakozó! Igen azokon meggondolandó átvinni tartósan nagyobb áramot! Szép napot mindenkinek!