Ha szeretnétek látni hasonló beszélgetéseket filozófiai, episztemológiai, logikai stb. témákban, akkor kommentben jelezzétek! 👇 Ha támogatni szeretnétek minket, osszátok meg a beszélgetést és persze iratkozzatok fel. 😉 Köszönünk mindent!
Szeretnék látni hasonló beszélgetéseket, segít gondolkodni. 1. Az ember szubjektum. 2. Az objektív világot akarjuk megismerni. 3. Minden világleírás szükségszerűen preszuppozíciós.
Ha valaki nem ért valamihez, menjen kritikusnak. Jó mondás, elterjedt alkalmazás, akár tudat alatt is. A Szkepticizmus is egy ilyen irányzat, a negativizmus kötekedő stílusú imádata, amikor mindent, akár önmagunkat is kritizáljuk. És legtöbb esetben hátsó gondolatok is befolyásolják a hiszékenységet, nem csak a józan meggyőző érvek. Nem árt összefoglalni ezen csúsztató eszméket, iskolai szinten, hogy lehetőleg tisztábban lássanak a résztvevők, de valójában semmi jelentősége nincs, se nem oszt, se nem szoroz, nem más, mint játék a semmivel, játék a szavakkal, időtöltésnek jó, akár szórakozásképpen is lehet foglalkozni vele, már csak azért is, hogy megmutassuk, hogy ez is van, ilyen is van, így is, úgy is lehet gondolni az összefüggéseket. Ez az általános, természetes szubjektív valóságok többperspektívikus hatásainak megnyilvánulása. Mindenkinek saját élete van, és az minden esetben pontosan a saját szubjektiv valósága, amit ő átél, ami vele kapcsolatban van. És akár hisz benne, akár nem, úgyis mindig csak pontosan ez az egyén saját szubjektív valósága. Ez az élete, ami természetesen kapcsolatban van a környezetével, és a természetnek nevezett környezetével való egymásrahatások változtatják, éltetik saját életét. És persze a gondolatait is, hiszékenységét, szkepticizmusát, többek között, saját színvonalának szintjén. De ez van, ez természetes, el kell fogadni. Ha valami nem lehetséges a körülmények szerint, de valaki azt állítja, hogy mégis így van, akkor nem az állítást tagadó többségnek kell az állítás lehetetlenségét bizonyítani, hanem az egyetlen állítónak azt, hogy lehet így is, és így is van. Csak a kizárólagos lehetőségek esetében lehet a reductio ad absurdum módszerével negativizmussal bizonyítani. sf
Azta, és nem, menjen kritikusnak az aki ért hozzá! A jó kritika lehetőséget ad a fejlődésre, az önkritika végképp. Bizonyítania meg annak kell aki bizonyosságot állít. A bizonyosság közben nem szükséges a hétköznapokban. Akkor is jobban teszem ha el megyek a közértbe tejért, ha nem tudom biztosan hogy lesz a polcon. Elmegyek a gyerekért az oviba pedig lehet hogy rázuhant egy meteor, ezen nincs miért gondolkozni. Ahol viszont ennek a témának helye van ott Igenis szükség van a "kötekedőkre".
@@istvanvinczeller972 A filozófiai szkepticizmus ami értelmetlen, a hit is bele tartozik ebbe. Bármit cáfolhatok vele és az ellenkezőjét is. Puzsér sok esetben teszi pl, de a hívők is. A szakmai, tudományos, mérhető oldala más, a tényeket nem lehet kimagyarázni.
@@attilapataki697 Tényleg? Noé özönvize a teljes világra kiterjedő volt, és ezt bizonyítják a Földön az üledékes kőzetekben megtalálható fossziliák. Érzed ahogyan a tudományos szkepticizmusod hirtelen elkezdett növekedni? Hirtelen ki akarod magyarázni a tényeket holmi evolúciós elmélettel?
@@attilapataki697 reszben egyetértek, hátráltat bármilyen vitát, az Ockham elv sokkal célravezetőbb. Másrészről ha valaki "olyan nehéz mint egy kacsa akkor fából van következésképpen boszorkány".
![The Righteous Women [Pt.1]](http://i.ytimg.com/vi/6jN2ScKZBa0/mqdefault.jpg)
Ha szeretnétek látni hasonló beszélgetéseket filozófiai, episztemológiai, logikai stb. témákban, akkor kommentben jelezzétek! 👇
Ha támogatni szeretnétek minket, osszátok meg a beszélgetést és persze iratkozzatok fel. 😉
Köszönünk mindent!
Termeszetesen, koszonjuk Gergo!
Szeretnék látni hasonló beszélgetéseket, segít gondolkodni.
1. Az ember szubjektum.
2. Az objektív világot akarjuk megismerni.
3. Minden világleírás szükségszerűen preszuppozíciós.
Kiváló videó!
Kevés olyan előadás van, ami ennyire sokat adott nekem.
Amennyiben lennének még hasonló témájú videók, én nagyon örülnék neki.
Nagyon komoly eloadas, gratulalok! Az a legjobb hogy Szalai ur mindenre peldat hozott fel, ez nagyon fontos absztrakt filozofianal.
Dr. Szalai Miklós egy remek ember, hatalmas tudással.
Köszönjük a tartalmat!
Jó beszélgetés
Köszönöm szépen! 🙂
Jó.
Ha valaki nem ért valamihez, menjen kritikusnak. Jó mondás, elterjedt alkalmazás, akár tudat alatt is. A Szkepticizmus is egy ilyen irányzat, a negativizmus kötekedő stílusú imádata, amikor mindent, akár önmagunkat is kritizáljuk. És legtöbb esetben hátsó gondolatok is befolyásolják a hiszékenységet, nem csak a józan meggyőző érvek. Nem árt összefoglalni ezen csúsztató eszméket, iskolai szinten, hogy lehetőleg tisztábban lássanak a résztvevők, de valójában semmi jelentősége nincs, se nem oszt, se nem szoroz, nem más, mint játék a semmivel, játék a szavakkal, időtöltésnek jó, akár szórakozásképpen is lehet foglalkozni vele, már csak azért is, hogy megmutassuk, hogy ez is van, ilyen is van, így is, úgy is lehet gondolni az összefüggéseket. Ez az általános, természetes szubjektív valóságok többperspektívikus hatásainak megnyilvánulása. Mindenkinek saját élete van, és az minden esetben pontosan a saját szubjektiv valósága, amit ő átél, ami vele kapcsolatban van. És akár hisz benne, akár nem, úgyis mindig csak pontosan ez az egyén saját szubjektív valósága. Ez az élete, ami természetesen kapcsolatban van a környezetével, és a természetnek nevezett környezetével való egymásrahatások változtatják, éltetik saját életét. És persze a gondolatait is, hiszékenységét, szkepticizmusát, többek között, saját színvonalának szintjén. De ez van, ez természetes, el kell fogadni. Ha valami nem lehetséges a körülmények szerint, de valaki azt állítja, hogy mégis így van, akkor nem az állítást tagadó többségnek kell az állítás lehetetlenségét bizonyítani, hanem az egyetlen állítónak azt, hogy lehet így is, és így is van. Csak a kizárólagos lehetőségek esetében lehet a reductio ad absurdum módszerével negativizmussal bizonyítani. sf
Azta, és nem, menjen kritikusnak az aki ért hozzá! A jó kritika lehetőséget ad a fejlődésre, az önkritika végképp. Bizonyítania meg annak kell aki bizonyosságot állít. A bizonyosság közben nem szükséges a hétköznapokban. Akkor is jobban teszem ha el megyek a közértbe tejért, ha nem tudom biztosan hogy lesz a polcon. Elmegyek a gyerekért az oviba pedig lehet hogy rázuhant egy meteor, ezen nincs miért gondolkozni. Ahol viszont ennek a témának helye van ott Igenis szükség van a "kötekedőkre".
@@istvanvinczeller972 A filozófiai szkepticizmus ami értelmetlen, a hit is bele tartozik ebbe. Bármit cáfolhatok vele és az ellenkezőjét is. Puzsér sok esetben teszi pl, de a hívők is. A szakmai, tudományos, mérhető oldala más, a tényeket nem lehet kimagyarázni.
@@attilapataki697 Tényleg?
Noé özönvize a teljes világra kiterjedő volt, és ezt bizonyítják a Földön az üledékes kőzetekben megtalálható fossziliák.
Érzed ahogyan a tudományos szkepticizmusod hirtelen elkezdett növekedni? Hirtelen ki akarod magyarázni a tényeket holmi evolúciós elmélettel?
@@attilapataki697 reszben egyetértek, hátráltat bármilyen vitát, az Ockham elv sokkal célravezetőbb. Másrészről ha valaki "olyan nehéz mint egy kacsa akkor fából van következésképpen boszorkány".