Az 1989-es év eseményei Magyarországon - a rendszerváltás éve - érettségi tétel

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 12 січ 2025

КОМЕНТАРІ • 13

  • @juliannaszentgali4259
    @juliannaszentgali4259 3 місяці тому +1

    Ismét nagyszerű voltál. Előttem zajló eseményekről beszéltél.Gratulálok! Sokat lehet belőle tanulni, szívesen leérettségiznék belőle! Örülhetnek azok a gimnazisták akiket Te tanítasz!
    Csak így tovább! Van ennek értelme, nem minden a pénz!!!!!🥰😍🥰

  • @CsabaBiro-sq2pu
    @CsabaBiro-sq2pu 3 місяці тому +2

    Kint voltam,18 éves voltam akkor! Tele voltunk reménnyel,hogy majd jobb lesz az életünk/azért azt nem gondoltam én sem,hogy ausztria leszünk/de azért na!!! És mi lett belőle,így 35 év után?! Kis hazánk egy német és távolkeleti ócska gyarmat lett! A 10,5milliós népből mára lett szűk 9,5milliós elöregedett, roncs társadalmú ország! Ez a valóság!

    • @zsoltdr.szentgali2195
      @zsoltdr.szentgali2195  3 місяці тому

      Azért német "gyarmat" nem vagyunk...

    • @CsabaBiro-sq2pu
      @CsabaBiro-sq2pu 3 місяці тому +1

      @@zsoltdr.szentgali2195 gazdaságilag dehogynem,csak azt ne mond,hogy te erre számítottál 89-ben😂!

  • @jaroslav802
    @jaroslav802 4 місяці тому

    Talán 2026 lesz az új 1989??

  • @boldizsárdengelengi
    @boldizsárdengelengi 3 місяці тому

    Az élet nem nagyon, de egy kicsit azért bonyolultabb, mint ami a felszínen történik.
    Ilyen az 1989-90-es rendszerváltás is, amikor a diktatúrából demokráciába csúszott, sodródott az ország. Írhattam volna "lépett"-et is, de az tudatosságra, tervezettségre utalna, ami kevésbé volt jellemző az akkori folyamatokra. És azért is csúszott, sőt elcsúszott, mert a múltjával nem számolt le, hanem továbbvitte új köntösben...
    Az 1990-es években kétségkívül kialakultak a demokráciára jellemző intézmények. Formailag tehát demokrácia lett, tartalmilag viszont kevésbé.
    Mert mi is a demokrácia?
    Hát az biztosan nem az, hogy négyévente elmegyünk szavazni valamelyik pártra (egyesek tévesen ezt a demokrácia ünnepének nevezik). Az inkább a pártok, mintsem a nép uralma, vagyis pártokrácia. Ami nem más, mint érdekcsoportok, hatalmi klikkek leuralása a társadalomnak vezetői posztra érdemtelen egyének által. Amikor olyan részérdekek kerülnek előtérbe, amikor a társadalom jórészt veszít.
    A demokrácia ellenben valami olyasmi, hogy a hatalom ténykedése átlátható, nyilvános, a prominensek elszámoltathatók és leválthatók. Ez teljes mértékben szinte sehol sem valóul meg, a világ ezen részén, ahol mi vagyunk, még kevésbé. Ahogy mindennek az eredője, a közjó is mérsékelt módon valósul meg. Mivel a hatalom legtöbbször irányító, előíró, mintsem koordináló.
    Mindehhez hozzávéve a magyar specifikumokat, mint például a Kádár-nosztalgiát, Orbán-éltetést és hasonlókat, akkor kimondhatjuk, hogy a magyar nép társadalmilag éretlen. Mindez többek közt az alacsony erkölcsi szintjéből, álszentségéből (ld. megoldjuk okosba) ered. Ehhez társul egy alacsony művéltségi szint is. Ami végső soron talán szerencsés is, mert nem üti az alacsony erkölcsi szintet. A szellemi szintet meg nem érdemes említeni egy infantilis társadalom estén, amely mindig "fentről" várja a segítséget.
    Mindebből pedig az következik, hogy a magyarok jó részének elég egy illúzió, amit a hatalomtól megkap, hogy az maximálisan visszaélhessen a hatalmával.
    Egy társadalom felülről vezérelve nem formálódhat szervesen, onnan csak illúziókat kaphat, és saját ... vergődik, vagy megtanul saját lábra állni, és illúziók nélkül élni.