Pinke Zsolt: A gabonatermesztés klíma- és modernizációvezérelt területi átalakulása Európában

A gabonatermesztés klíma- és modernizációvezérelt területi átalakulása Európában
Pinke Zsolt - ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
Két mélyreható átalakulást azonosítottunk az európai búza- és kukoricatermesztés területi szerkezetében. Az egyikben a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzta. A másik folyamat motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját északi irányba tolta. A feltárt folyamatok eredőjeként az európai gabonasakktábla északkeleti szektora tűnik az átalakulások első számú nyertesének, ahol a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag- növekedési mutatóit eredményezte. Fő vesztesei az európai mediterrán országok farmerei, hiszen az elmúlt 60 év során közel 20 millió hektár szántóföldön adták fel a művelést. A gyorsütemű felmelegedés következő nagy vesztese a Kárpát-Balkán régió agráriuma, ahol a búza és kukorica termésátlagok a kontinens legnagyobb mértékű klímaérzékenységét mutatták.
Az átalakulás egy további eredménye a kelet-európai gabonadömping. Az újdonságnak tűnő jelenség valójában egy nagyjából két és félezer éve hosszabb-rövidebb szünetekkel fennálló rendszer helyreállására utal. A struktúra két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszer-felesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik. A hosszú távon feltárt átalakulás területi folyamatai látszanak igazolódni a 2022. évi aszálykárok területi eloszlásában. Több gabona esetében rekordközelinek látszik az uniós országok összesített termésátlaga és az EU agrárszektora feltehetően rekordközeli kibocsátási értéket könyvelhet el idén. Sőt egyes balti régiós országokban egyenesen rekordtermést arathattak a gazdálkodók. Ezzel szemben a Kárpát-Balkán régió és a kelti mediterráneum uniós országaiban rekordméretű lehetett az aszály miatti terméskiesés. Az aszály Magyarországon okozhatta a legjelentősebb károkat. Hazánkban az aszály és a rendkívül magas élelmiszer árak miatt elszenvedett kiesés az agrárium bruttó kibocsátásában elérheti a GDP 3,5-4 %-át.
Budapest Science Meetup, 2023.04.27.

[@TeslaElonSpaceXFan]

❤❤