Hányfelé laknak tótok?
Вставка
- Опубліковано 11 гру 2024
- Földkórosok 3.
Kővári László és Vésey Kovács László.
„Ha a tótokat cserben hagyta a legtermészetesebb patrónusok, a krumpli; ha megharagudott rájuk a föld, a mostoha anyjuk, és nem hozott nekik termést; ránk, testvéreikre, a magyarokra hárul a kötelesség.” Mondta anno Mikszáth Kálmán.
De mi melyik tótokról fogunk beszélni? Becsapós, mert van egy pár ebben a szláv tengerben. Még a germánokat is úgy hívják, hogy egy kicsit tudjunk németezni is.
A végén pedig még házi feladatot is kapnak a nézők, hogy ne unatkozzanak a következő részig.
ez nagyon jó volt
Az eredeti Szlavónország a Zágráb körüli régió, ami nyelvileg a kajkavski, avagy KAJ-nyelvi zóna. Az eredeti Horvátország pedig a tenger melletti [de Dalmácia és Dubrovnik nélküli!] terület, melynek mára visszaszorult natív nyelve a čakavski, avagy ČA-nyelv volt. Közben a szerbnek, továbbá a mai horvát irodalmi nyelvnek is alapját képező štokavskiról, avagy ŠTO-nyelvről csak később ejthetünk szót, mert az a témát képező területen nemigen volt őshonos! És mielőtt tovább mennénk, az említett 3 szláv nyelvváltozat nevéről annyit, hogy azok a "MI?" kérdő névmás általuk használt megfelelői után kapták a nevüket: "KAJ? ČA? ŠTO?". Az pedig lehet, hogy sok magyart nem érdekel, hogy "melyik szláv hogyan beszél", de akkor is figyeljen ide, mert amit mondok, annak lesz szerepe abban, hogy a magyarok KIT hívhattak "tótnak" és kit nem!
Tehát elsőként térjünk vissza az eredeti Szlavónország, a Zágráb környéki széles régió natív nyelvéhez, a kajkavskihoz, avagy KAJ-nyelvhez! Ez a szláv változat a szlovénnel tartozik egy nagy körbe. Továbbá a Dunántúlon egykor létezett, kisebb-nagyobb pannonszláv foltok nagy többsége is e körhöz állhatott közelebb. Innentől megállapíthatjuk, hogy a KAJ- illetve proto-KAJ-nyelvű népesség volt egy olyan, mely nem csak az eredeti Szlavónországban volt a magyarok tőszomszédja, hanem még a magyarországi területek egy részén is, kezdetektől együtt élhettek a magyarokkal. Ennek fényében mondhatjuk, hogy ez egy magyarokkal szomszédos, illetve részben azokkal EGYÜTT is élt szláv populáció. És itt, ebben lesz a kutya elásva. Mert melyik a másik ilyen kezdetektől együtt élt, és tótnak hívott szláv? Hát északon a szlovákság ősei! [Félre téve azt a demagógiát, mely szerint "az összes szlovák csak bevándorló cseh".]
Levezetésként tehát mondhatjuk, hogy a magyar itt KETTŐ szláv populációt illetett CSAK a TÓT névvel! Két olyat, amelyik már az elején összeért a magyar tömbbel. Az eddig kitárgyalt KAJ-nyelvűeket, akik közé az eredeti szlavónországiak is tartoztak, meg a szlovákság hajdani északi magvát. Ergo dől az, hogy "a magyar minden szlávot tótnak hívott". A cseheket nem hívta úgy. A ruszokat sem. A lengyeleket sem. A szlavobolgárokat sem. A szerbeket sem, mert ugye azokat rácozta. Továbbá mint látjuk, a földrajzi nevekben is eléggé sokáig elkülönült az, hogy Horvátország és(!) Szlavónország, vagyis Tótország. Ennek tudatában a tót definícióját leszűkíthetjük összesen két szláv populáció felé. És valami "magyarokkal együtt élt szlávokat" sejthetünk benne. Vagy valami "kárpát-medencei és medenceperemi szlávokat". Másokat pedig, akik eredetileg odébb voltak a magyar tömbtől, azokat nem. Talán ITT A KULCS. QED!
És itt tegyük hozzá, hogy Horvát-Szlavónországon belül, az eredetileg(!) Horvátországnak hívott, picivel messzebbi rész autokhton ČA-nyelvű lakói sem voltak tótozva. Mert a KAJ-nyelvűektől eltérően, szintúgy odébb voltak a magyar tömbtől, hiába kerültek közös korona alá. Ők már a kezdet kezdetén is horvátozva voltak. Ahogyan végképp nem voltak soha tótozva a már részben említett, ŠTO-nyelvű szerbiaiak, boszniaiak, dubrovnikiak sem (mely kör tagjai a későbbi népes migrációkig délebbre tartózkodtak).
A történet folytatásában pedig ismeretes, hogy a szlavón elnevezés pl. Szlavónia nevében, mára nagyban eltolódott azon nyugat-horvátországi területekre, melyek nagy hányada eredetileg a középkori Magyarország része volt, és nem Horvát-Szlavónországé. Ezzel szinkronban tehetett némi vándorutat a Tótország elnevezés is, mint Szlavónország egykori szinonimája. Odáig menve, hogy a kezdeti Horvát-Szlavónországot kezdték egyesek pusztán "Horvátországnak" jelölni, míg a Szlavónország vagy Tótország nevet meg egyre nyugatabbra írták. A mutatott térképen is már ez látható. Viszont nézzünk meg korábbi állapotokat tükröző térképeket! Azt fogjuk látni, amit mondtam. Mi több, az eredeti Szlavónország és Horvátország egybe esését a KAJ- és ČA- nyelvű területekkel, amennyiben olyan rekonstruált nyelvi térképet nézünk hozzá, ami az Oszmán időktől indult migrációk előtti állapotot mutatja.
Egyébként jómagam nem osztom azt a hozzáállást, hogy a kedves viccek határain túlmenően is, érezhetőbb "fikázósdikba" menni ízléses dolog lenne. Akár azzal is, hogy "a magyart nem érdekelte, ezek hogyan beszélnek". Mert túl az ízlés kérdésein, aki így áll hozzá, könnyen átugorhatja akár a lényeget is. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar JÓL tudta, melyik szlávot hogyan nevezi! És nyilván nem minden magyar, de aránylag sokuk ismerhette is őket. Vagy lehetett akár kétnyelvű is, olyan helyeken, ahol együtt éltek.
A hajdani magyarok jólinformáltsága révén kaphat értelmet az is, ahogyan aztán később, az észak felé mozgó ŠTO-nyelvűek közül, nem csak a pravoszláv szerbeket illette a magyar rác névvel, hanem bizony megnevezett katolikus vallásúakat is rácként! Olyanokat, akiket a mai szemlélet, pusztán a katolikus vallás révén, automatice besorol horvátnak. Mi több, még azt is megjegyzi, hogy "a magyarok tévedtek". Nem tévedtek! És az előbbi, ízlésre vonatkozó kis kritikám mellett, legyen ez jóleső minden magyarnak! Mert a régi magyarok igenis tisztában voltak vele, hogy mindazok, akiket rácnak hívtak, nyelvileg is egy további kört képeztek, vallástól tök függetlenül! Miközben akiket a korábbi századokban láthattak horvát-szlavónokként, azok még zömmel az említett ČA- és KAJ-nyelvű emberek voltak, akikről tudták, hogy a ŠTO-nyelvűektől miben és hogyan különböznek. Továbbá nem kihagyandó, hogy mindennek alapja egy olyan kor volt, amiben még a bosznia-hercegovinai ŠTO-nyelvű katolikusok zöme sem nevezte magát horvátnak! Sem pedig azok, akik pl. közülük vándoroltak szét, többek közt észak felé, mondjuk Magyarország, meg a ma Szlavóniaként ismert nyugat-horvátországi területek irányába. Vagy akár Dalmácia irányába. Amellett hogy még délebbre, a szintén ŠTO-nyelvű, tősgyökeres dubrovnikiak sem nevezték magukat horvátnak. A magyar meg úgy tűnik, közben azt is jól tudta, hogy a szerbiai, a boszniai és pl. a dubrovniki fakadhatnak valami közösebb tőről. Nyelvileg, vérileg, mindenhogy. Míg az általuk akkoriban látott, döntően ČA- és KAJ-nyelvű régi horvát-szlavónok, ugyan szintén szlávokként, de egy tágabb rokoni körben elhelyezhető unokatesók voltak.
Egyszer olvastam, hogy a vlach/blach név valamiféle ógermán valaszi szóból ered, ami kívülállót jelent. Britanniában Wales neve is valami hasonló...
A vlach görögül pásztort jelent ezért használják a románokra. A blach az ótörök nyelveken értelmezhető, amikor Anonymus blachokról írt egy avar törzsre gondolt. Britannia nevének eredete egy latinizált kelta szóra vezethető vissza, ez is nép név volt. Wales egy angolszász kifejezés a kelta származású rabszolgákra.
A dutch és a teutsche már miért lenne véletlen, amikor Hollandia magyar történelmi neve Németalföld?
Tóthnal, van a Legkisebb tör. Csak akkor, szurika mikor kell... KISANTANT... NEM szűnik meg!! Okosok!!
Megerősítem, hogy nem véletlen. Mert mindkettő a germán *thiudiskaz folytatása. Amit egyes századokkal ezelőtt élt hollandok pl. "duutsc(h)" alakban használtak alkalmasint önmagukra is. Onnan vette az angol.
Az miért lehet,hogy a kárpátmedencei germánok szláv hatásra elszlávosodtak,a kievi rusz vikingjei(szintén germánok)szláv hatásra elszlávosodtak,a magyarországi,vagy szlovákiai németek elmagyarosodtak,vagy elszlovákosodtak.Ezek a germánok ennyire nem ragaszkodnak a nyelvükhöz?
@@PeterTeglas-lt9ld pontosan. Németek. Ezt kapták parancsba.
Bocsika! Fájó szívvel közlöm, a Kárpát-medencében NINCSENEK se germánok,se szlávok,se törökök.Kievvel az történik,mint a szarmatákkal(lengyelekkel), bulgárokkal(hunokkal) sok-sok szláv rabszolgát vesznek-ettől elszlávosodnak.Mennyiségi kérdés.
A másik beolvadási vonal (ez minket fájóan érint ) a vallás.Az erkölcs vezérelt népnek elveszik a vallását-nyelvet cseréltet a hatalom.Lásd pl. Nagy Sándor hellenizmusát.Ma minimum 2,5 millió magyarból lett tót ( rekatolizáció) majd 15 millió magyarból lett román. (ortodoxia)
Németország keleti fele megvan? Az nagyrészt szláv volt. Szláv alapítású Berlin és Drezda is. Ott például egy jelentős szláv tömeg németesedett el a középkor során. Az utolsó nem asszimilálódottak a luzsicai szerbek, vagy ugye németből magyarba átvett nevükön szorbok. Ezt nem én találom ki. A német történelemnek is része. Sőt, a terjeszkedő német (pl. szász urak) komoly harcokat és diplomáciai huzavonákat folytattak, míg az egész terület hozzájuk került. Komoly szláv államszerveződés folyt, szláv urak által vert pénzzel, szláv várakkal-erődökkel, mindennel. A terület német populációjában is elég nagy pl. a kelti-balti alrassz jelenléte, ami nem véletlen. Sok volt az szláv felmenő, akik közt gyakori volt.
A tótok a totenkopf diviziobol erednek. Egyik alakulatukat vesey vezette ők késtek el, ezer vannak 3 helyen
Tűpontos, Gratulálok. Kelenföld ezért a Kelen-eké! ;)
Jó a videó.
A szlávok összetételéről, keveredéséről régen is meg ma is keveset tudunk.
Az ókori egyiptomi Thoth leszármazottai a tótok ?
Ezen a vonalon mennénk akkor az Atlantisziak leszármazottaik! So se lehet tudni! Nu gyakujem ! Bejött Árpád a népével ide a szlávok közzé. Mi voltunk a korabeli migránsok :))
Egy kis érdekesség, hogy népcsoportok hogyan is olvadtak be a történelem folyamán.
Erre itt a múrakeresztúri horvátok példája.
Ez a minta szerintem régen is így zajlott mikor egy adott népcsoport kikerült a természetes közegéből és egy másikba került. Vagy éppen amikor egy népcsoport köré erőszakkal telepítettek idegenek népeket (külhoni magyarok esete pl)
ua-cam.com/video/uyjDn8OvsDU/v-deo.htmlsi=xKEWA9NXSRC3omNz
Liptói vagyok, viszont magyar nemes ;)
Na! Akkor ezt az egész tótosodást köszönhetjük főleg a töröknek. Meg a "drágajó" bécsi kamarillának 19. században...
Legények ez nagyon precíz dolog volt.Ezt nem tudtam .A román nyelvben sok a szláv szó.És cseországban is van ,,Valasszko,,tájegység.És a juhászok segégeit felvidéken úgy hívják hogy ,,valaszi,, .Egyes számban ,,vlach,, .
Gyűlölt ellenségeinkkel van dolgom?
Ennyi tévedés egy csomóban, igazán nem semmi.
Mire gondolsz?
@@miklosbalatinecz6851 Hát, igen. Azért szerettünk volna hallani legalább 1-2 példát. Vésey társa elég fárasztó. Csak zavarog, de smmit nem tesz hozzá a videóhoz. Produkálja magát, mint egy szégyenlős kislány. Hallgatnám a Véseyt, és állandóan belebúg, mint egy megszeppent szerelmes. Próbál folyamatosan humorizálgatni, riheg-röhög kényszeredetten, mint egy idióma. És közben hülyeségeket beszél.
Jó rész volt ez is. Néhány - esetleg további zavart okozó - tényt azért említenék:
-Horthy Miklós a kassai beszédében a tótokhoz szloviák nyelven szólt
-a szlovákoknál mai napig vicc tárgya, hogy a sárosi nyelvjárás egy külön nyelv
-a horvátok korábban a magyar helyesírást vették alapul az ő nyelvükhöz (ami ma Adrianskoga, az 1660-ban Adrianszkoga volt - lásd Zrínyi Péter angol wiki-szócikkje)
És hogy az egyik legérdekesebb kérdéskörről, a származásról is legyen szó:A horvátok a Keleti-Kárpátokból (Krakkó és környéke, illetve attól keletre) származnak, a nevük is innen eredhet (kárpát-horvát, ugye csak mássalhangzócsoporton belüli változás), a gyakori szőkeség is érthető ezáltal - de újabban felmerült, hogy igazából iráni eredetű népről van szó. Ez azért is érdekes, mert a lengyelek mint tudjuk szarmaták, akik meg szkíták, rokonságban az oszétekkel, alánokkal, jászokkal vagy jazigokkal, akik meg elvileg iráni eredetűek.
Az északi tótok, a szlovákok meg... arra is van elmélet, hogy a szlovák nyelv(ek, mert annyira azért különböztek egymástól, hogy két vármegyével arrébb már ne teljesen értsék egymást) a magyar nyelvből alakult ki úgy másfél ezer éve (Varga Csaba: szlovák, a kismagyar nyelv) - na de akkor mi a szláv, ha a nyelv alapja a magyar? Kik a szlávok, ha a lengyelek nem azok, a horvátok nem azok, az oroszok nem azok, a szerbek nem azok?
Még a gepida-kérdés az érdekes, meg igazából minden, ami a hun és magyar korszak között történt - ha történt egyáltalán, de ez talán már túl messzire menne.
A szlávok-Attila lefokozta a római birodalomban erkölcstelenné vált embereket.(összefoglaló néven szkítákat) Ezért nincsenek szláv törzsek.A szláv őshaza a Visztulától keletre,a Pripjaty mocsár. Ennek 2/3-3/4 magyar TÁRSORSZÁG. Ilyvó ,Halics, Ladomér.Majd a Tatárjárás után már nem. Akik rendelkeztek még közös őstudattal,azok bejönnek a Kárpát-medencébe.Az első "szlávok" ekkor jönnek be.Figyelem! Akkor még a nyelv NEM SZÁMÍT. A lengyelek-szarmaták,a bulgárok-HUNOK. Nagy kérdés a cseh és a horvát. A horvát szintén Árpád sávos lobogóval rendelkeznek,-csak sakktáblában elrendezve.Tehát a hunoknak a legközelebb a szarmaták állnak(lengyelek) az egyik oldalon,a másik oldalon a horvátok.A Pallas lexikon név szerint említi az utolsó magyart,aki fennhangon beszélt a horvát-magyar testvériségről a XIX.század elején.A hunok előtt a csehek.A zászlajuk-ellentétben a többi szlávtól-csak hasíték a kék szín.
Szerb-legalázatosabb szolgája,azaz-RABSZOLGA.Miskolci Jogi Egyetem,latin tk. 3.oldal.
Természetesen nagy kérdés:Kik a wlachok,kik a NÉMETEK.Nem ma-akkor.
Wlach-FOGLALKOZÁS. Vannak magyar wlachok is.Meg dalmata,szerb,kun (talán bulgár) is.Fegyverviselési jog vízválasztó!!
Németek: "A magyarok a tőlük nyugatra lakó AVAROKAT/VÁRIAKAT németeknek nevezték." Innen teljesen más az István-Koppány ellentét ! Azt viszont egyenként kell vizsgálni,kik a valódi germánok,és kik nem.Az biztos,Mátyás halála után rövid idő alatt "elgermánosodnak".Tehát,ha olyan falunévvel találkozunk,h.:OLÁHNÉMETI-ez biza avar pásztornépet jelent,és nem valami furcsa germán-román keveredést.