Letűnt korok tanyái - Zsoldos Attila, régész
Вставка
- Опубліковано 15 жов 2024
- Ments meg egy tanyát Cegléd környékén! Ökoközösségünk a helyi városból tanyára költöző ökoszemléletű családokból áll. Segítjük egymást a mindennapokban és közösen haladunk az élelmiszer-önellátás felé. Ez az előadás a nyári konferenciánkon hangzott el sok más mellett. Ha tetszik a tanyás téma, kérlek iratkozz fel, vagy keresd tágabb közösségünket a Facebookon: / 298656543858154 Ha részletesebben érdekel az önellátás, megtalálod ebben a csoportban nyílt napjainkat, workshopjainkat is.
Támogathatod munkánkat, ha közösségi oldaladon megosztod a csatorna videóit, vagy ajánlod barátaidnak! Köszönjük szépen!
#régészet, #tanya, #Cegléd,
Nagyon érdekes volt, reggelig eltudnám hallgatni👍
Köszönöm! Iszom szavaid, kedves Attila! Sok ilyet hallgatnék még!
Felhavnám a figyelmet egy technikai hibára. (Nem szakember vagyok, csak érdeklődő.) A C14-es vizsgálat a növényi eredetű izotóp felezési idejéből számítható. Vagyis a kiásott szerves anyag sugárzását mérik. Csak ha kikerül a napra, a sugárzási értéke nagyon felmegy, gerjesztett állapotba kerül, vagyis a napon száradó fadarab sokkal fiatalabbnak mérhető. Ha pedig utána letakarják egy pincébe, egyértelműen leesik ez a sugárzás, és öregebbenk mérhető. Vagyis a FÉNYÉRZÉKENY. A mérési eredmények nagy része hibás lehet. Borzasztó értékelném, ha visszaigazolná!
Egyéb: Egy ismerős vetette fel, ha engem eltemetnek egy 50 filléressel, akkor 200 év múlva egy régész valószínűleg megállíptaná, hogy a népköztársaságban magas szintű volt az alumínuim művesség. De semmit az életemről nem lenne képes következtetni. Hogy most itt írok egy számítógépbe, vagy bármi egyéb körülményemet. Ezért nagyon nagy értékű számomra, hogy a falum határában kiástak egy 1800 éves tanyát, aminek az elrendezése olyan, mint a nagyapámé volt. Ebből kicsit több következtetést lehet levonni. Valószínűleg amit a természet visszavett, az nem is mondhat semmit.
Nagyon szépen köszönöm!!! Élveztem minden percét!!!!!!
Nagyon érdekes film, fogadd köszönetem érte!!!!
♥️♥️♥️♥️♥️
Huuuuu,Köszönöm.Fantasztikus gondolatok!Örülök,hogy rátok találtam.Sok sok követőt kívánok!Minden videót megfogok nèzni.Megegyszer köszönöm!♥️♥️♥️♥️♥️
Nagyon érdekes volt ez a videó is. Kicsit azért megborzong a csontvázak látványától az ember...
Köszönöm a felvételt!
Annyira szívesen elolvasnám, meghallgatnám Zsoldos Attila gondolatait, amire célzott, hogy nem írna le a történész diplomájába, mert ellentmondana a tanított történelemnek....
Azt a tornádót nem porördögnek hívják? :) (Siklóernyősökkel láttunk ilyet, tőlük így hallottam.)
Diploma nélkül is akkora a tudásod mint diplomával! MTA közellenség :) :)
Ha bizonyitottan jól műt akkor igen! De ez pont szar példa volt ide.! Várjuk ki a végét hogy mit hoz majd a 100000000 diplomás :) a nagyvárosokba már látható az eredmény:) lilatehén.
Mi a neve a sárga könyvnek?
Emgem ez az egyébként kellemes gitárzene zavar. Kel ez? A szövegre koncentrálást zavarja. Legyen minden az ami.
És miért nem készítesz videókat a saját ízlésed szerint?
Akkor is, vagy éppen ezért, le kéne írni!
Nehogy baja legyen abból a Zsoldos úrnak, hogy egy az egybe felmondta Pap Gábort. Egyébként nem annyira egyszerű a kérdés, hogy betoldottak 300 (297) évet, kimutatható még 323 év a Nagy Sándori (Szeleukida) időszámításból, 44 éves eltérések a Juliánuszi naptárreform miatt, talán lehet valami 250 éves különbséggel is az Arszakída (Pártus) időszámítás miatt is. A tanyák helyett pedig igazán megemlíthette volna az un. szeres település hálózat kifejezést és azt, hogy az Alföld a kőkortól a tatárjárásig egyhuzamban jóval sűrűbben volt lakott, mint ma... A tanyák már a török hódoltság termékei és a nevéből is látszik, hogy csak nyári szállásként és munkahelyként funkcionáltak leginkább, nyomokban sem tartalmazva azt a gazdag településrendszert, mi több, nagyobb városok hálózatát aminek immáron nemcsak leírásai, hanem több szempontból is kulcsfontosságú és kiemelt jelentőségű régészeti bizonyítékai vannak a pétermonostorai feltárásoknak köszönhetően: archeologia.hu/content/archeologia/215/rosta-szabolcs.pdf és ua-cam.com/video/-iclgpCnro8/v-deo.html ua-cam.com/video/Hw5nVvebqkk/v-deo.html
A sivatagosítás kérdése sem annyira egyszerű, hogy az un. magascivilizációk teleszórták kővel a területet. Egy, a kőtől önmagában aligha lesz sivatag, illetve mezopotámia még csak nem is kő, hanem vályog és kerámia és Egyiptom nagy része is az. Kettő, eleve a jégkorszak végétől megindult klímaváltozás vezetett oda, hogy hatalmas területeken csökkent a csapadék mennyisége, 8000 éve észak-Afrika még jórészt szavanna volt és azt nem az emberi tevékenység változtatta sivataggá, akárcsak Arábiát sem. Ellenben katasztrofális következményei voltak az ókori erdőírtásoknak és az esztelen juh és kecskelegeltetésnek. Lásd a híres libanoni cédrus erdökből mára mutatóba is alig van valami. Viszont ahogy ezt visszafogják, érdekes módon több ezer év után is regenerálódni tud a természet és régen kihaltnak gondolt növényfajok jelennek meg újra a kősivatagban. ua-cam.com/video/IDgDWbQtlKI/v-deo.html
Egyet értünk, ilyen komplex és nehezen igazolgható régmúltban végbement események inkább elméletek mintsem így tényszerűen közlendő axiómák, bármennyire is jól illeszthetők, vagy bármennyire is jól lehet velük azonosúlni. A tanya kérdésben viszont azt gondolom nem lehet ezt csak a török hatásnak betudni, így nem szükséges pejoratív tartalommal ellátni a tanyákat azért mert jobbára csak szállás vagy munkahelyek, hisz az egész életforma erről a pulzálásról szólt a téli és a nyári emberi és jószág szállás/munkahelyek között, mivel ez volt a szerves,a természettel együttműködő, tájgazdálkodás alapja. (Bővebben, Prof. Andrásfalvy Bertalan: ua-cam.com/video/heGdtJHpeUA/v-deo.html , illetve Takács Károly: epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf ) Én pont a városiasodást tartom téves iránynak a fejlődés során, legalábbis abból a szempontból, ahogy kiszorítja és egyoldalúan az ipar irányába tolja a gazdaságot, elszakítva az embert a természettől és így a természetességtől. A sivatagosodás oka valóban elsődlegesen a klímaváltozás, másodlagosan az arra, vagy amelett adott (rossz) emberi válaszlépések, ahogy írtad.
A "szeres" település hálózatról viszont semmit nem halottam még. Erről mit kell tudni? Köszi!
@@Gandalfonzo Rövid ismertetés: www.terport.hu/telepulesek/telepulestipusok/sajatos-telepulesformak/atmeneti-telepulestipusok
Előadásaiban rendszeres emlegeti Molnár V. József is. Annyi kiegészítéssel, hogy ez volt az egész országra jellemző tájba települési forma a tatárjárás koráig teljesen egyöntetű mértékben, kiindulva a honvisszaszerzők szállásterületeiből és központjaikból és a már itt lévő föld népei által alkotott településekből. Az alföldi területeket kb 80%-ban pusztította el a tatár, utánuk csak a puszta vagyis a pusztulás, elvadulás maradt, ami igazából már sosem nyerte vissza régi fényét azóta se, lásd az előbbi mellékleteket. Erre még rátett egy jó nagy lapáttal a török-habsburg kor is. A székelyeknél hasonlóak az un. fiúszékek, amik a természetes lélekszám bővülés következtében elvándorlók alapítottak. Laza szerkezetű telepek, ahol a házak közvetlenül a megélhetést szolgáló föld szélére épültek, nagyjából nagycsaládi tízeseket és egyéb gráf szerű a tájhoz illeszkedő hálózatokat alkotva. Ezek mind egész évben lakott állandó települések voltak, ahogy az mai napig is van maradványként nyugat-Magyarországon, Szlovéniában, Ausztriában. példa: www.google.hu/maps/@46.7040645,16.2814633,2881m/data=!3m1!1e3?hl=hu&authuser=0 Innen sehova sem mentek az emberek téli szállásra, ezért én mindenképpen ezt az ősi fogalmat és elnevezést részesítem előnyben. Innen nem lehetett kirobbantani a parasztot és a kisnemest, mert egybe volt nőve a földjével és az ősi területhasználati szokásjogával. Először le kellett választani róla, ezt "jól" megalapozta a török kor, majd hogy nehogy véletlenül visszarendeződjön valami is, bevezették a Mária Terézia féle költözzön a magyar az út mellé szorosan, hogy jól meg lehessen számolni, hosszú utcás, csíktelkes agymenést és ezzel máris le lett választva a földjéről. Értem én, hogy mit akar mondjuk például Géczy Gábor is az úgymond "városutálatával" közölni, sok mindenben igaza is van, de a dolog nem ennyire egyszerű. A városiasodás elkerülhetetlen az ipar differenciálódásával és a lélekszám emelkedésével, nem beszélve a védelmi erősségek - várak - létrejöttéről. Ez már a földvárak korára is igaz volt, vagy Sicambriára stb. Ezek többfunkciós helyek, egyrészt eseti dolgoknak, mint például vásárnapok, piacnapok, ünnepek, országos események, szakrális helyek, határhelyek, megállóhelyek, céhmesterek ipartelepei, tudományos központok, védművek stb. Megvan a maguk fontos helye és szerepe, csak ez ma már régen elhalványodott, megszakadt az egymást segítő együttműködés, és a kölcsönös, egymást építő ide-oda áramlás. Ez kultúrális szellemi hanyatlás következménye, ami azonban bármikor helyreállítható, csak mint sok mást ezt is akarni kellene és érteni az összefüggéseit. Pestet le kellene építeni max . 800e-1 millióra és vissza vinni a népet a tájba, ennek azonban pont az ellenkezője folyik töretlenül 30 + sok éve. A kulcs az együttműködésben van, tetszik, nem tetszik a technológiát művelni kell, különben egy pillanat alatt tovább fejlesztik Trianont a körülöttünk lévő agymosottak. A kulcsa az egésznek legtömörebben azzal jellemezhető hogy az egykor részes alapozású országból bírtokaitól, haszonvételeitől, tulajdonától megfosztott nyomott béres országot csináltak. Ebből is fel lehet kelni, minden hagyomány megvan hozzá, csak hát kard helyett láncot hordunk ugyebár... A két doksit meg már ismertem, de ezekből sosem lehet elég. :-)
@@FuckkYT Áh, az Őrségi szerek, persze, pedig voltam többször is ott, nem tudom miért nem ugrott be. És mennyivel emberibb lépték és mennyivel szebb egységet alkot, nem seb a település a tájban, hanem annak ékes része.
A tatárjárás pusztítását viszont már nagyon sokan felvetették, h erősen túldramatizálták, persze kérdés mit értünk pusztítás alatt. Valószínűleg ahogy írod is, inkább az infrastruktúrában, településekben, mint emberáldozatban, már csak azért is, mert - bár ez a azért nehezebben visszakövethető - a lakosság létszáma elvileg nagyon hamar, max. 2 generáció alatt vissza nőtt az eredetire, illetve, ami viszont már egyszerűbben modellezhető, IV. Béla ugye pár éven belül már nemhogy az országból de a szomszédos országok területéről is kiverte a mongolt. Ezt, drámai lakosságcsökkenés mellett lehetetlen lett volna megvalósítani. A fősereg muhi melletti súlyosnak mondható veszteségei mellett, ha voltak is épen maradt kisebb seregek, amiket felhasználva neki is vághatott volna a hajtóvadászatnak, a hadtápot biztosító dolgos parasztság, közemberek hiányában nem tudott volna évekig hadjáratokat folytatni. Szóval valószínűleg maga a gazdasági-társadalmi berendezkedés sérült inkább. A töröknek inkább volt nagyobb szerepe közép-Magyarország asszonyainak, gyerekeinek elhurcolásában, a férfiak lemészárlásában, és a táj kifosztásában. A Habsburg meg igen, folytatta, élt a padlóra küldött nemzet adta lehetőséggel. Minél többet olvasok M. Teréziáról, annál inkább azt gondolom, h ott lett kirúgva igazán a lába a dolgoknak.
GG-vel kapcsolatosan is hozzád hasonlóan látom, a város elkerülhetetlen fejlődési forma, de a mérete és szerepe már totál elcsúszott, katasztrófális következményeket okozva globálisan mindenre, ahogy írod. Én még kevésbé lennék ebben a kérdésben megengedőbb: 1 milliós városokra már nincs szükség. Nézd meg pl. Győrt. 130.000-en lakják plusz a vonzáskörzet. Mi az amit nem képes ellátni egy max. 200.000-es város amit BP. igen? Szerintem semmi. A kistelepülések bővülő hálózata régiónként 1-2, párszázezres központokkal, esetleg egy létszámban nem jelentősen nagyobb fővárossal. Ez lenne az ideális országkép. valóban minden (tudás, eszköz) adott hozzá, csak épp a hajlandóság nem…
Egyetértve: a tájjal, természettel, eltérő adottságú régiókkal, azok településeivel, végeredményben a szomszédos emberekkel való szerves együttműködés a kiút és a példa ebből a válságból. De a nyugati és a keleti nyomás a metropoliszokkal, 10milliós városokkal épp ennek ellenkezője. Szomorú, h még a Venus-project alkotója is méretes tömbházak lakásaiban képzeli el a jövő otthonait, látványos, de valójában mesterségesen működtetett bezöldített környezetben. Tipikus példája a „rosszat jobban” elvének, ahogy G.Gábor mondja sokszor.
Remek lett az írásod, köszönöm a linkeket, élmény így vitázni, és együtt gondolkodni.:)
@@Gandalfonzo Biztos, hogy hatalmas pusztítás volt emberanyagban is, nézd meg a mellékelt Pétemonostorai videót. Módszeresen gyilkolták le a nőket, gyerekeket is. Ez nem háború volt, hanem genocídium. Gondolj csak bele, egy 2*1 km-es város úgy tűnik el, hogy nyoma és emlékezete is csak épphogy marad és már megint elszánt akaratos embereknek köszönhető, hogy elkezdtek egyáltalán foglalkozni vele és egyből mi került elő és még csak éppen elkezdték! Plusz ahogy a filmben is elhangzik az 5 év múlva betelepülő kunok már semmit sem találtak az egész Duna-Tisza közén jóformán és ilyenek vannak a felszín alatt... Nyilván látszik, hogy kő kemény ellenállásba botlottak és az ország egyéb részei jobban megúszták, de a veszteségek hatalmasak voltak, talán bizonyos értelemben nem lehetetlen, hogy maradandók is. Ott, azon a területen több, mint 300 év békés fejlődés lett legyalulva, de lehet, hogy messze több, mert oda semmilyen idegen hatalom nem ért el, a Rómaiak sem. Szerintem csak most kezdik kapisgálni, hogy mi volt itt egykor, bár a leírások eddig is jól érzékeltették ezt.
Budapest vonatkozásában szerintem a kb. 1 millió rendben van, annyi a Bach-korszakban tervezett lélekszáma, a többi diverzifikálandó "portfólió", ráadásul Budapest a Kárpát-medence fővárosa és nem a csonkolt országé.
A Venus-projectesekkel az a baj, hogy valamiféle pénz nélküli utópiában gondolkoznak, ez egyszerűen marhaság. Az elszámolásokat és kereskedelmet nem teszi lehetővé más hatékonyan. Nem pénznélküliség kell, hanem normalizált un. természetesített pénzrendszer kell, ezt nyugaton nem ismerik már, egyedül nálunk maradt meg az Aranybulla 23.§-ban, hogy éves húsvét-ciklushoz kapcsoltan kamatmentesen, évente megújított pénzrendszert kell működtetni. Pontosan olyan, mint a vér a testben, nonprofit, munkaigény vezérlés szerinti automatikus hozzáférése van minden Szent korona tagnak - állampolgárnak és jogi személynek - a testi sejtek és szervek mintájára, alkotmányban rögzített szigorúan meghatározott egyensúlyos feltételek szerint. A bank kizárólag lép szerepű tartaléktárolóként funkcionál, ahogy Kossuth is létrehozta a Pénzügyminisztérium alá rendelt Nemzeti Bankot. Ehhez persze kell még egy rendkívül szigorú erkölcsiség és szabályozás is. Lásd a régi Mátyás király által létrehozott vármegyei önkormányzatiság rendszerében az alispán minden királyi leiratot és új törvényt, amit a ispán beterjesztett megvizsgált, hogy nem mond-e ellent az alkotmánynak, tehát alkotmánybírói jogköre volt minden megyének! Amennyiben nem felelt meg, nem jegyezte ellen és visszadobta. Amennyiben nem tette meg alkotmányos kötelezettségét a megyei közgyűlés leválthatta, ha a közgyűlés nem váltotta le, akkor a megye minden nemese! elvesztette nemességét és bírtokait érdemtelenség miatt, ami visszaszállt a Szent koronára! Tehát nagyon komoly biztosítékai voltak az alkotmányos rendnek. Csupán elő kellene venni és leporolni.
@@FuckkYT Az ország középső felében elképzlehető volt a 80-90%os pusztulás, viszont mivel ez a sík terület volt leginkább ártérnek kitett, valószínüleg nem lehetett túl sűrűn lakott vidék, legalábbis az ország magasabban fekvő területeihez képest. Magyarán, még simán lehet igaz amit írtam, h országos viszonylatban már sokkal jobb volt a helyzet, és így volt képes oylan gyorsan talpraállni a királyság. Azok a területek ezek szerint végleg kihaltak, pótolhatatlan veszteségként:(
A Back korszak szerintem már nem egy helyes minta, 1 milliós várost már arctalan tömeg lakja, esélytelen értékes emberi kapcsolatokra. Bár kétségtelen, h más lépték az egész kárpát-medence és a maradék ország főváros szempontjából.
Nekem elsőre vizuálisan a leírt probléma jött le, de Igen, több baj is van a Venussal.
Nem ismertem ennyire mélyen a szent korona tant, gyanítom akiken múlna a leporolás, még nálam is kevésbé tájékozottak, még inkább nem érdekeltek. Józan ész és erkölcs nélkül viszont szerintem se lenne több, mint formalitás, és jogászkodás amit kiforgathatnának. Ezt a két dolgot nem lehet kizárólag papíron meghatározni, ez egy közösség, egy nemzet kultúrájának alapja kellene, hogy legyen, amivel működtetni tudna egy olyan egyedi és nagyszerű alkotmányos rendszer, mint a szent korona rendet.