Látom magam előtt a jobboldali Jólvanezígyet. JOBBvanezígy, műsorvezetők Novák Katalin és Budaházy Edda. Novák Katalin: "Én már megszültem". Edda: "És ti? Megszültök?
Az utolsó témáról alkotott véleményetek rettentően szélsőségesre és egyoldalúra sikeredett. Igaz, elhangzik talán egyszer Ádám szájából, hogy nem kell elítélni senkit a döntési miatt, de aztán az egész beszélgetés arról folyik, hogy aki nem vállal gyereket, az mennyire szánnivaló. Az egésznek olyan hangulata van, mint amikor a már sokat emlegetett korpásbajszú öregemberek magyaráznak a nőket érintő kérdésekben. Mert persze, mondhatjuk, hogy a gyerekvállalás egy pár döntése, a lesúlytó magyar valóság azonban az, hogy nőként rettenetesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz az első perctől kezdve. Pasiként biztosan nagyon jó buli mert ha időközben rájössz, hogy mégsem tetszik ez neked, akkor simán lelépsz aztán gyerektartással le is tudod a részedet. A nők viszont: - a fogantatástól kezdve 9 hónapon át alárendelik az egész testüket a bennük növekvő magzat számára. A borzalmas rosszullétek, hormonális változások, a megváltozott testkép, ezekkel nekik kell megküzdeniük -szülés, persze persze fáj fáj.... Aha! Az egész le van tudva ennyivel, közben szó szerint megvan arra is az esély, hogy belehalj a szülésbe. Ezenkívül törhetnek el csontjaid, vághatnak, szakadhatsz stb. És egyáltalán nem biztos, hogy minden tökéletesen helyre fog állni, lehet egész életedben szenvedhetsz egy-egy következmény miatt - az egészségügyben a nők extrán kiszolgáltattottá válnak. Ha szerencséd van akkor megúszod annyival, hogy egx csapat ember bámul a vaginádba szülés közben miközben te ki vagy terítve és szenvedsz, esetleg össze is sz*rod magadat. Ha nem vagy ennyire szerencsés, akkor az egész terhesség során végigkísér a kiégett orvosok megalázó bánásmódja - szülés utáni depresszió. A,,sima" depressziót sem vesszük komolyan, itt pedig hatványozottan igaz, hogy lerendezik annyival, hogy mit szomorkodsz, itt a gyerek, boldognak kell lenned, ne hisztizz! - hormonális, testi, lelki változások, megváltozott élethelyzet, extra felelősség, mindennel a nőnek kell megküzdenie - nulla libidó, kialvatlanság. Csak reménykedni tudsz, hogy a párod annyira kedves rendes, hogy nem veri az asztalt, mert nincs szex 2 hete, és neki ez JÁR! Nagyon sok ffi lelép vagy félrelép kisgyermekes időszak alatt. - a nő karrierje teljesen megreked. És ne mondja nekem senki, hogy 3-6 év otthonlét után ugyanannyi esélyed lesz a munkaerőpiacon, mintha ezt az időszakot végigdolgoztad volna. Arról nem is beszélve, hogy gyerekkel már interjún hátránnyal indulsz. Ugyanis valamiért az sosem merül fel, hogy apuka is otthon tud maradni a gyerekkel - több hónapnyi, évnyi otthonlét mentálisan nagyon kicsinálhatja az embert. És hiába mondtátok, hogy be is lehet utazni a világot gyerekkel, NAGYON nem ez a helyzet. Amikor Magyarországon a többség örülhet ha a számlákat ki tudja fizetni, nem utazgat, meg kirándulgat még gyerekkel össze-vissza. - anyuka csinál a legtöbb helyen mindent, egy idő után dolgozik, gyereketnevel, főz, mos, takarít. Miközben apuka már hősnek van kikiáltva, ha vigyáz 2 órát a saját gyerekére. Igen, apuka elmehet a haverokmal inni, ő pihenhet, hiszen ő DOLGOZIK! Még bőven lehetnek folytatni a listát. A lényege, hogy ffiként biztos buli a gyerek, mert nem rád hárul a hatalmas felelősség legnagyobb része, de nőként teljesen érthető ha valaki ebből köszöni szépen, de nem kér. Én már nem vagyok a 18 éves korosztály, de az én baráti körömben legalább 4 olyan nőről tudok, aki éppen a fenti okok miatt nem akar gyereket. Szerintem pedig azért gyereket vállalni, hogy idős korodban ne legyél egyedül, hát elég megkérdőjelezhető (igen, ez elhangzik érvként). El kellene fogadni, hogy nem mindenki életének értelme a gyerekvállalás, nem tesz mindenkit boldoggá, és nem kellenek traumák vagy bármiféle magyarázat ahhoz, hogy miért nem akar gyereket. Sokkal inkább kellenének érvek ahhoz, hogy miért akarsz vállalni.
Jó komment. Legalább egy részéröl kellett volna beszélniük a müsorban, de sajnos a férfiak jellemzöen nem látnak rá a nöi problémákra, élettapasztalatra.
Ket hete szultem, (igy nyilvanvalo, hogy szerettem volna gyereket), megis tokeletesen egyetertek a kommenteddel. Szerintem ez egy baromi erzekeny tema, amit nem lehet 2 ferfinak 10 percben letudni 🙁 Imadom a Jolvanezigyet, de szm ezt a temat most nem sikerult jol kibeszelni.
Egy vetélés után én is megalázva és leharcolva állok az egész babaprojekt elébe, aminek kapcsán egyik nap pont azon gondolkoztam, hogy ez az egész nőgyógyászat dolog mennyire kimarad a férfiak életéből. Nekünk ott vannak a fertőzések (akár egy balatontól vagy egy pláza wc-től), a felfázások, éves szűrések, ultrahang... A felelőssége a teherbeesésnek vagy épp annak elkerülésének, az egész terhesgondozás, a szülés, és ha akarna sem kísérhetne végig ezen a párod, mert nem engedik be sehova. Rommá aláznak míg ők többen vannak te meg egyedül. Te kiszolgáltatva, ők visszaélve ezzel. És egy férfi sosem fogja megérteni, mivel jár ez az egész. Milyen érzés havi keretek közé szorítva lenni, nem fizetésben, hanem a ciklusodban, hogy pontos legyen, jól induljon, elég legyen, mert ha nem akkor még szenvedhetsz az endokrinológián is, stbstb... Megöli az embert ez az egész ebben az amúgy sem egészséges országban.
Jól összeszedett érvek a gyermektelenség mellett. Bizony kockázat, felelősség, és persze nem is olcsó gyermekvállalás. Az itteni kommentekből mégis az derül ki, hogy (nyilván!) azok sorolják fel a terhességi/szülési kockázatokat, akik nem szültek, csak hallottak borzasztó eshetőségről. Ez borzasztó, mert ha a töredéke reális lenne, nem is ismernénk a TESTVÉR fogalmát. Ki akarna újra szülni, ha az olyan mértékben teszi tönkre a női testet? Nekem is elképzelhetetlen volt maga a szülés, mert bár nem hallottam rémtörténeteket, azért a "hogy fér ott ki?" nem elmagyarázható, na! Az anyagiak pedig nem állnak meg a pelenkapénznél, úgyhogy tényleg azt kívánom mindenkinek, amit szeretne: kisbabát, vagy feszes hasat, nem kell magyarázkodni! Van, aki nem tudja elképzelni, hogy egy másik élethez kell igazítani a sajátját, én meg nem tudom a gyerekeim, unokáim nélkül az életem értelmét elképzelni. Ez van.
24 éves, tudatos gyermektelen nő vagyok. Én mindig felvállalom, hogy nem akarok gyereket, mert sokszor szóba is kerül munkahelyen, családban stb. Nem tudom lezárni annyival, hogy “ Nem szeretnék.” Mert faggatnak, hogy miért nem. Kollegám mikor megkérdezte , úgy gondoltam őszinte leszek. Elmondtam, hogy kisgyermeknevelőként itt ezeknek a gyerekeknek adom a maximumot magamból. Én úgy gondolom, egy esti műszakból hazaérve este 7kor nem tudnám a gyermekemnek azt adni, amit megérdemelne. Mert 10000%omat érdemelné, a legjobbat akarnám neki, de tudom, hogy nem tudnám neki biztosítani. Ezenkívül sok dologról nem tudok lemondani, olyan szabadságról ami gyermekmentesen kivitelezhető, de gyerekkel nem. Megkérdezte, hogy “ Akkor te mit keresel itt( mint bölcsődei kisgyermeknevelő)?” … Elmondtam, hogy azért vagyok itt, mert szeretem a gyerekeket, szeretek velük lenni, időt tölteni velük, játszani velük, nevelni és fejleszteni őket, mint kisgyermeknevelő. Erre csak egy hümmögést és elnéző pillantást kaptam. Közeli barátaim sem szeretnének gyereket. Egyikük se szokott “ Ilyen világba minek” indokokat dobálni, egyszerűen nem szeretnének, de ők is mindig számon vannak kérve. Plusz tényező, hogy mindkét nemhez vonzódom ami itthon szintén nagyban nehezítené a helyzetemet, ha épp egy nővel lennék párkapcsolatban. Nem annyira egyszerű ez mint gondolják oly sokan, és nagyon felhúz a sok számonkérő ember. Jaj és kihagytam az elmélkedésből, hogy 12 éves korom óta mondom, hogy nem szeretnék gyereket. Kinevettek, "Jaj majd meggondolod magad". Nyilván akkor túl fiatal voltam, hogy ténylegesen tudjam, azért nevettek ki, értem én. Azonban teltek az évek, és utána is állítottam ezt. Akkor is mikor nem tudtam, hogy kisgyermeknevelő szeretnék lenni. Nem a hivatásom kellett ahhoz, hogy ezt gondoljam, ez csak megerősít döntésemben még jobban.
Amit pedig Ádám említett, hogy a gyerek is rávesz arra, hogy összekapd magad, meg amit édesapjával beszélt, én teljesen értem, és logikusnak tartom, meg korrektnek, de én nem tudok vele azonosulni. Én nem egy gyerektől várom el, hogy összekapjam magam, nem a gyerektől várom el, hogy oldja meg az összes problémám, és majd ő tart el ha öreg és beteg vagyok (Ez azon kívül amit Ádám említett, ez az amit az emberek nagyja vall aki gyereket vállalt). Mert gyereket nem ezért akarnék vállalni, ha akarnék. Hanem, hogy én adjak neki ilyen szintű dolgokat. Ő is ad nyilván az embernek, hogyne adna. De ilyen szintű elvárásokat nem raknék soha a gyerekemre, úgy se, hogy ő nem tudna róla, mert nekem okozna egy fura , számomra nem kellemes mindsetet.
Ez a gyerektéma az ami mindenkinek a magánügye igazából h ki akar vagy nem és miért. Sokkal jobb ha valaki inkább nem akar, mint amikor akar, megszüli és szarul neveli. 😇
Elég indok kellene, hogy legyen a "Nem akarok gyereket" de a legtöbben kurvára nem fogadják el, szerintem ez is közrejátszik abban hogy mindenki mindenféle mondvacsinált okot tesz mögé, mert bármikor szóbakerül, az van nekik megszokva, hogy akkor magyarázkodni kell.
De hogyha nem megvetően kérdezi meg valaki, hogy miért nem szeretne gyereket, akkor jó ha beszélnek róla. Szóval nem így lenézően, hogy de hülye vagy hogy nem akarsz gyereket, hanem kíváncsiságból. Akkor jó lehet róla elbeszélgetni.
A tudatosan gyerektelenekkel szemben a legnagyobb "szemrehányás" októl és magyarázattól függetlenül az, hogy "Önző vagy!" És tudjátok mit? Én vállalom, igen, rohadtul önző vagyok. Csodás párom van, kiemelkedően jól működő családban nőttem fel, olyan melóm van, amiből azért meg tudok élni, a barátaimra mindig számíthatok, vagyis technikailag jöhetne a gyerek. De nem jön, mert nem kell. Bírom a gyerekeket úgy általánosságban, velük is dolgozom, de az felbecsülhetetlen, mikor egy "csak felnőttek" lakásba mehetek este haza, a vacsorámhoz meg a pohár boromhoz. Ha úgy tetszik, holnap felmondhatok a munkahelyemen és elhúzhatok külföldre, nem kell még egy kis ember (elég bonyolult) igényeit szem előtt tartanom. Ha random kedd este ki akarok ruccanni, akkor különösebb egyeztetések nélkül megtehetem, ha délig akarok aludni vasárnap, akkor senki nem rohan be sikítva a szobámba, hogy felébresszen. Igen, mások szemében ez önző és sekélyes, de ha engem ez tesz boldoggá, akkor most mondjak le minderről, csak hogy illeszkedjek a "normához"? Hát inkább a sértegetés, mint egy egész életet megváltoztató (és számomra: elcsesző) döntés. A másik: az anyai ösztön komplett hiánya. Kamaszokkal, kiskamaszokkal remekül elvagyok, tudunk dumálni, de nem érzem magam a pátyolgatójuknak vagy bármilyen formában az anyjuknak; 8-10 év alatti gyerekekhez pedig egyszerűen nem tudok viszonyulni, kényelmetlenül érzem magam, mert fogalmam nincs, mit csináljak velük. Szét tudom nyáladzani magam a nagymamám kiskutyáján vagy egy aranyos kiskacsás képen, de kisbaba? Közömbösebb vagyok, mint egy tál lilakáposzta látványától. Most komolyan egy ilyen embernek kívánnak sokan gyereket? Aki legjobb esetben "leszarja", legrosszabb esetben utálni fogja, amiért tönkrevágta az életét? Én tudom, hogy gyerekesként nagyon nehéz megérteni, miért nem akar valaki gyereket, ahogy gyerekmentesként is nagyon nehéz megérteni, hogy valaki miért akar. Mégis, ez utóbbi tábortól szinte egyáltalán nem hallom azt a számonkérést, vagdalkozást, ítélkezést, amit az előbbitől. "Akarsz gyereket? Na jól van, mit iszol?" Miért nem lehetne ez fordítva is? Jó lett volna, ha ezt egy vendégpéntekes adásnál veszitek elő, és egy gyerekmentes vendég kifejezetten jót tett volna a témának (mint tegnap az AI témánál)
@@tofonaz8338 Igen-igen. A feleségem is merő önzőségből olvas még lefekvés előtt a gyereknek egy hosszú fárasztó nap után. Szóval azért álljon már meg a menet. Mindenkinek a maga döntése, de azért nem kell idióta mentségeket keresni. Fel kell vállalni. Nincs felelősség, kényelmes, ezért, azért. Egy biztos. Ha nincs gyerek, nincs élet, te sem, én sem. A gyerekvállalással azt adod tovább, amit kaptál.
@@marotian meg túlszaporodás, más állatfajok területének csökkentése és kiírtása sem lenne. Aki akar vállaljon gyereket, de nem muszáj mindenkinek, pláne ekkora populációval. Bizonyos szempontból, legalább is ökológiai szempontból önzőség. (Ekkora populációval nem is értem mit csodálkoznak, hogy ennyi járvány van.) Te azt állítod, hogy este azért nem önző a feleséged, mert hajlandó foglalkozni a gyerekével. De. Ez a ti vállalásotok volt, nektek jó, más élőlényeknek,más emberneknek ez semmit sem ér, a saját kedvtelésetekért teszitek, mert magatok örömére vállaltatok gyereket. Nehogymár most még állva tapsoljanak itt az emberek, hogy a saját gyerekével hajlandó foglalkozni és hogy ezért mekkora önfeláldozásban vagytok. Tegyétek, gratulálok a gyerekhez, meg hogy azon kevesek közé tartoztok, akik hajlandóak legalább foglalkozni azzal, akit megcsináltatok. Ez jelenti a felelősség vállalás a saját tetteitekért. De nem önzetlenség kategóriába sorolandó, mert azért ez messze van attól. Én személy szerint inkább foglalkozom azokkal, akik már megszülettek, és ha már szülősködni akarok, akkor inkább örökbe fogadok, mintsem toljam ezerrel az éhes szájat a világra, amikor már amúgyis rengeteg van. Ha őket nem tudjuk tisztességesen etetni, meg felnevelni, akkor ne is hozzunk világra többet. Na ez jelenti a társadalmi felelősségvállalást.
@@oregvagyokenmarehhez4300 Igazad is van, amennyiben úgy tekintünk az emberre, mint egy éhes szájra. Én speciel egy kicsit többet nézek ki mindenkiből. Ha mindenki csak egy éhes száj, és amúgy senkinek semmi haszna, akkor mégis minek az emberiség? Miért nem írtunk ki mindjárt mindenkit? Hiszen csak éhes szájak. Minek segítesz a megszületetteken? Lehet, hogy csak még több éhes szájat fognak létrehozni. Ha meg mégis összességében pozitív az emberiség, akkor meg minden élet egy lehetőség, egy érték. Gyereket nem a maga szórakoztatására vállal az ember amúgy, hanem, hogy megadhassa azt a gyermekének, azt a lehetőséget, amit ő is kapott. Kapok valamit és tovább adom, mert szerintem az élet jó. Senki sem kérte, hogy állva tapsoljon bárki, ez az élet rendje. A túlszaporodást, miegymást meg az természet helyreteszi. Minden egyensúlyba kerül, ha akarjuk, ha nem.
Egy gondolatot kiragadnék, hogy Ádám dédijét nagy család veszi körül, dehát ez melegséggel tölti el. Adom, kedves szép gondolat. Szóval csak időskori supportnak tolta ki a gyerekeket magából?Nyilván nem, de ha van valakinek ilyen motivációja, az szerintem önzőbb mint én aki nem akar gyereket saját önzőségemből.
Szerintem a gyerek nem vállalós csoportok és tartalmak általában válasz a "Mikor lesz gyerek?" és a "Majd megtudod, ha gyereked lesz" típusú non-stop kérdésekre és megjegyzésekre, amit kb 26 éves korod óta hallgathatsz, ha tartós párkapcsolatban élsz. Nagyon ritka olyan gyerekes emberekkel beszélni akik nem a magas lóról néznek le rád, hogy te nem tudhatod mi az a fáradtság, mert nincs gyereked :D Egyébként teljes mértékben megértem, ha valaki nem vállal gyereket ebben a helyzetben. Gondold el aki a rezsi csökkentés csökkentés előtti árakkal számolt mikor bevállalta a gyereket?
TLDR: Meglepő volt számomra, hogy sok témában elég jól tájékozottak vagytok az átlaghoz képest és pont a gyermek mentesség terén nincsen akkora rálátásotok. Mivel azt mondtátok egy indokot se tudtok mondani, ami rendes lenne nektek én felsorolom az enyémeket. 14éves korom óta érzem, hogy nem szeretnék gyereket, ez egy egyszerű nem érzés aztán elkezdtem vizsgálni miért nem. Az első az, hogy egy gyerekért felelősséggel tartozol ezért vagyok mindig kiakadva, amikor látok párokat, hogy a kapcsolat rendbehozatalára szülnek gyereket vagy éppen nincs meg az egzisztenciájuk hozzá. Legyen annak a gyereknek egy biztonságos otthona és legalább egy olyan szülője, akinek stabil munkája van. Én az otthon részét még nem tudom megadni albérlet szintjén sem (pedig már bőven túl vagyok a 14éves koromon). A másik, hogy ha én gyereket vállalok számomra fontos, hogy értelmiségit neveljek belőle párt állástól függetlenül. Fontos számomra a szociális érzékenysége, a magas tárgyi tudása, a készségek lehető legjobb fejlesztése és ezt egy magyar állami suliban nem tudja megkapni. Egy magas szintű (finnekét elérő) oktatás biztosítása olyan lemondásokkal és stresszel jár, amit itthon valószínűleg csak rengeteg pénzből lehet megvalósítani, tehát költöznék. Más részt felől minek neveljek ide haza értelmiségit a gyerekből, amikor tudatlan birka gyári összeszerelő munkásra van igény és őket fizetik meg jobban. Értem, hogy burkolóra is hatalmas szükség van, de nem éljen már sokkal jobban, mint az, aki életeket ment pl.: mentős. Oké ezek a problémák megugorhatóak, ha félre teszem azt, hogy nem akarok külföldön új életet kezdeni. Viszont azt sehogy se tudom megugorni, hogyha nem akarok örökbe fogadni nőként nekem kell végig szenvednem a terhességet és a szülést a csodálatos egészségügyünkben (ezt kiválthatjuk magán klinikával). Ha nincs a nőnek eü baja akkor is sok nehézséggel, olykor fájdalommal, de leginkább kiszolgáltatottsággal jár a terhesség. A szülésnél választhatod azt (jobb esetben), hogy a hüvelyi úton szülsz és a szexuális életed majd valahogy helyre áll vagy nem és ott a császár, amit bárhogy hívunk egy műtét, amin felvágják az egész hasad. A felépülés több hónap, kibírható egy gyerekért (volt már hasi műtétem), de az a heg, ami marad utána pl nálam már nem fér bele, az önértékelésemet teljesen haza vágta nekem. A ne én legyek terhes részt és ne kelljen örökbe fogadni béranyasággal megugorható, de itthon illegális és etikailag is hagy némi kívánni valót maga után. Én erre a pontra nem találtam megoldást és ha a fentebbi dolgokat összeadom nekem már messze nem éri meg a gyermek vállalása. Kutyát tartok és nem azért, mert gyereket nem akarok, hanem mert kutyabolond vagyok, ha lenne gyerekem akkor mindenképp lenne kutyám is, mert jó dolognak tartom a kutya-gyerek barátságot. A kutya és a gyerek nevelés közti különbség, hogy a kutyából nem tudsz értelmiségit nevelni, így az oktatása is jóval kevesebb erőforrást igényel, meg úgy a létezése is. Plusz azt szoktam mondani viccesen, ha én kizárom a kertbe a kutyámat 1 napra míg oda vagyok illetve leadom mikor nyaralok nem hívják rám a rendőröket és nem ítélnek el érte, míg egy gyereknél nincs ekkora kényelmem. Az, hogy anyja vagyok-e a kutyáimnak azt onnan kezdeném, hogy ki számít anyának? Anya az, akinek gyereke van, az én kutyám nem számít, mert egy másik fajba tartozik. Anya akkor az, akinek gyereke van és egy fajba tartozik vele. Valaki szerint az se anya, akinek nem vér szerinti a gyermeke (nem értek vele egyet). Akkor ők is kiesnek, csak az az anya, akinek a gyereke vér szerinti, de ha béranyával születik, nem vagy anya, mert nem belőled jött ki (olvastam ilyen kommenteket a héten több híroldalon). Oké, te vagy vele terhes, vér szerintileg is tiéd így a gyerek, de még mindig nem vagy anya, mert császárral szültél, az igazi anya maga szüli meg hüvelyi úton a gyerekét mindegy, hogy nem lehetett volna orvosilag (elborult momzilláktól rendszeresen hallom). A vége pedig az, hogy a kutyáimat én oktatom, etetem, viszem orvoshoz, gondoskodom róluk, kelek fel éjszaka is ápolni őket, ha betegek, aggódom értük és viszem el szórakozni őket, hogy ők jól érezzék magukat, mert ez okoz boldogságot nekem is végső soron, a boldogság miatt van kutyám (ahogy sokaknak szerintem gyereke is). Az, hogy van egy lény, aki fiatalabb és rád van utalva (legalább élete egy részében), kötődtök egymáshoz és az érzelmi közösségen túl gondoskodsz róla és az ő boldogsága boldoggá tesz téged ezek együttesét tartom én anyának. Ezért lehet valaki egy kutya anyja akár. Szerk.: És nem tördelek, mert gonosz tudatos gyermektelen libbbsi vagyok. :D Szerk 2.: Nem akarok senkit se rábeszélni, hogy ne vállaljon gyereket, ezért elvárom, hogy más se győzködjön róla, mikor elmondom, hogy nem akarok gyereket. Ezért nem szeretem ezt így kimondani, mert az emberek nem tartják ezt tiszteletben. Ettől függetlenül, ha nem győzködésbe fordul át én szívesen beszélek a meglátásaimról és szívesen hallgatom azt is, hogy kinek mi az öröm a gyermek nevelésben.
Ha Miskolc és kocsma akkor ajánlom figyelmedbe a Szuzy nevezetű szórakozóhelyet a Villanyrendőr közelében. Számtalan kultúrával és esetleges atrocitással fogtok tudni találkozni. Csak ajánlani tudom! :) [Viccet félretéve. Menjetek Helynekembe, ott még a kedvetekért le is zárják a szórakozóhelyet pár órára ha úgyvan, ott is tudtok videót csinálni.]
Miskolc annyira vidék, hogy egyetlen nevezetes Villanyrendőr van összesen, ezért villamosmegállót is neveztek el róla 😅 Szegeden meg megyünk majd sáros pofával pick szalámit tölteni a Csokival
@@cseboo0911 Azért ott az Egyetemváros is, csak az már régen levált Miskolcról. Külön autonómiát élvez. Olyan mintha a körúton belül lennél, csak több a zöld meg kevesebb a panaszkodó nyugdíjas, tehát teljesen más mint a körúton belül. :D
Tudatosan gyermektelen, 49 éves libsi vagyok és van egy négy éves kutyám. Most egy kicsit hiányoltam az empátiát a másik oldal irányába. Szívesen elmondanám az én verziómat, ami nem volt az általatok felvetett verziók között. De még szívesen mesélnék a marokkói szexturizmusról is 🤣 Ebben a két kérdésben vagyok otthon, a kettő között nincs átfedés.
Kutyás témával egyáltalán nem értek egyet. Ezek olyan tipikus szavak, amit csak azok mondanak, akiknek még nem volt kutyája azon kívül h gyerekkorában volt Kormi a család kinti (néha benti, max a konyhába jövős) tacskója kb. - akinek tényleg nem lehet gyereke, azzal szemben ezek nagyon kemény szavak - panelos kutyáknak van a legjobb élete…és ott vállalni kutyàt igazán nagy felelőssèg. A legtöbb ilyen kutyának nincs akkora mozgásigénye, viszont minden egyes kutya falkaállat, tehát sokkal jobb nekik az emberrel együtt, egy térben élni. Nem a kutya mérete adja meg a mozgásigény nagyságát (foxi-dán dog példa). Persze jó esetben és igazából a legtöbb esetben az emberek nem egy kaukázusit vesznek lakásba. (Felelősség panelban: szeparációs szorongást kezelni, ha van. Akkor is levinni sétálni, ha beteg vagy/másnapos/szakad az eső (ugye gyereknèl ez sem lehet kivétel), és 8-10 év után is le kell vinned meg ha 12-16 éves a kutyád, ha megéli, de egy gyereket 14 évesen már nem biztos, hogy hozod-viszed a suliba, sokkal nagyobb az önállósága. Ezek csak példák és ezzel ti is egyetértetek h felelősségteljes, nem ellentétbe akarok állítani, hogy kutyát tartani nehezebb mint gyereket nevelni, mert fogalmam sincs a gyereknevelés valódi nehézségeiről!) Viszont a Gyerekmentes övezet egy valóban nagyon gàz oldal…. Nehogy már valaki a világ legnagyobb idiótája legyen, mert vállalt gyereket. Egyébként szerintem társadalmi kérdés is, de főleg egyéni. Bizonytalanságba lehet h rászavaznak sokan a fideszre, de annyira már senki sem bízik otthon a kormányban, hogy gyerekeket vállaljon. Teljes belső bizonytalanságot szül a légkör, ami otthon van. Remélem amíg ez a kormàny ilyen ocsmány módon lop el mindent, megtehetem, hogy ne kelljen Magyarországon munkàt vállalnom :/ mert màr minden egyes befizetett bàrmit úgy érzem, hogy ellopnak…
Szerintem egyrészt sokkal többen nem akarnak gyereket, mint akik elmondják ezt, de egyszerűen annyi bajt hoz a fejükre, ha beszélnek róla, hogy inkább kussolnak. Ádám, az igaz, hogy sokan azért nem szeretnének gyereket, mert traumatizáltak, de ezt felejtsd el, hogy van a trauma, feloldod, aztán faszaság van. Ezek olyan komplex rendszerek benned, amelyeket a trauma vagy sok esetben a komplex, sok ideig tartó traumatizáló helyzet, környezet kiépít, amelyeket nem lehet csak úgy feloldani. Sejtszinten változtatják meg a működést, idegrendszeri szinten huzaloznak át, és sokaknak egésze életen át tartó munka, hogy ő maga nagyjából jól legyen. Amúgy az nem igaz, hogy senki nem tud szülő vagy jó szülő lenni, aki traumával él és dolgozik folyamatosan a saját jólétén, csodálatos szülő lehet. De nem tud mindenki, és nem olyan ez, hogy azért nem tud, mert nem nyomott meg egy gombot, amelyik kikapcsolta volna a traumát. Sajnos sokszor olyanok is szülők lesznek, akiknek nem szabadott volna, és egy traumatizált szülő által érzelmileg vagy fizikailag bántalmazott gyerek nem biztos, hogy felnőtt korában ugyanolyan lazán mondaná, hogy jó, hogy megszületett. Én pl. évtizedek óta küzdök, és gyakran annak is örültem, ha mentek olyan alap dolgok, mint kakilni és enni valamit, amit nem hányok ki. Volt, hogy pszichiátriára kellett befeküdnöm. Nem tudom jó szívvel azt mondani mai napig sem, hogy jó, hogy a szüleim vállaltak engem. Es a szüleim nem voltak rossz emberek, csak függők es depressziósak. És nekem mára már van jó társam mindehhez. Hogy én magam megküzdjek nap mint nap ennek a hatásaival. De nem fogok tudni annyi mindent letenni, hogy semmi teher ne maradjon. Sőt, nem is szeretnék, mert mára már néha szeretem a személyiségemet, amelyet a sebeim és hegeim is alkotnak, és tanulok békében élni.
Örülök Neked hogy békére találtál magadban. 💝 Sok mindenben egyet tudok érteni Ádámmal, viszont az ilyen lelki, szellemi, spirituális témában elég fekete-fehéren látja a világot szerintem. Jókat mond, csak úgy érzem nem lát mögé sok dolognak.
Szerintem amúgy ez önmagában nem is gond, nem lehet mindent eleve tudni, az jó, ha ki lehet hozni a tabukat a fényre, és kicsit megpiszkálni őket, beszélgetni róluk. Szóval semmiképp ne az legyen, hogy nem beszélnek a srácok ilyenekről, hanem hogy legyen tere a tapasztalatcserének. Meg pl. a depressziós részhez tök utánanéztek a témának, klassz lenne más ilyen esetben is utánanézni, nem pedig csak anekdotákra és személyes tapasztalatokra alapozni. Illetve az ítélkezést bizonyos érzékeny esetekben megéri szerintem visszavenni. Mikor amúgy is ítélettől szenvednek olyanok, akik semmi rosszat nem csinálnak. De amúgy hajrá, beszéljünk mindenről, úgy vagyok vele. Azért is nézem ezt a cuccot. 🙃
@@nagycsenge13 A jószándékát én sem vonom kétségbe, de a szellemi, spirituális kérdéseket nagyon leegyszerüsítöen és sematikusan látja, mert rajta van a szemellenzö, hogy "a vallás hülyeség, isten nincs stb.", és ez az egyetlen motivációja, amikor az ilyen témák szóba jönnek. Nyitottabbnak kéne lennie a másság és a dolgok nem egyértelmüsége felé, de valamiért haragszik azokra, akik nem ateisták.
31:00 miert kene idos korban szomorkodni csalad/gyerek nelkul? Foleg ha boldog a parjaval vagy barataival. Engem nem zavar ha valaki csaladot akar, csereben mondjuk nem bannam ha engem se baszogatnanak miatta 😂
Meg mintha evidencia lenne az, hogy akivel gyereket csinálsz azzal is maradsz. Vagy épp szétmennek a pöcsbe és azért lesz ott egyedül, mert a drágalátos anyuka/apuka lelépett az új párjával aztán vitte a pulyát is.
Pontosan. Szomszédaink 96 és 94 évesen 4 hónap különbséggel haltak meg, gyermek nélkül. Nem tudom, mennyire voltak boldogok, de nem tűntek nem annak. 90felett a kertben kapálós, aktív emberek voltak, sokat játszottunk náluk a kertben, édesanyámnak is nagyon jó kapcsolata volt velük. Sosem sajnáltuk őket, mert nem is hiszem hogy kellett volna.
Azért, mert a társasága az embernek a saját generációjából kerül ki általában, és azok óhatatlanul elkezdenek meghalogatni, ahogy mész bele az öregségbe.
Korábban igyekeztetek bemutatni egy téma mindkét álláspontját, de ez a gyermekvállalásos dolog nagyon egyoldalú lett. Hozzátenném, számomra a macskám a gyermekem, és soha nem kell ennél több. Nem igénylem. A macskámnak úgy tudok megadni minden bennem felgyülemlett szeretetet, hogy közben nem kell lemondanom semmiről. Nem kell iskoláztatnom, ruháznom, aggódnom, hogy drogozik-e, iszik-e, nem kell pszichológushoz járatnom, ha el akarok menni otthonról, ő egyedül is jól elvan, ha van vize és eledele. Közben pedig biztosítja azt az érzelmi kötődést, amire nekem személy szerint igényem van.
Gyakorlatilag megáll az életed ha gyereked lesz. Nekem 15 éves hobbim lett gyakorlatilag lenullázva, 2. éve nem alszunk rendesen, gecire meghíztam, szexet felejtsd el, konstans stressz, ha nincsenek nagyszülők akkor bszhatod és egy vagyonba kerül a gyerek. És akkor bezzeg bsztatnak hogy "mikor jön a 2.?" Jah, amikor ebben a krva országban kb a család le van szarva a kormány által, vagy ha támogatnak akkor HITEL formájában. Ajánlom gondolja át mindenki kurva alaposan, hogy ebben az országban szüljön/családot alapítson.
"gondolja át mindenki kurva alaposan, hogy ebben az országban szüljön" Ha teheted, beszélgess a szüleiddel arról, hogy miért vállaltak téged az abortálás helyett. Aztán gondolkozz egy kicsit.
Mi volt a hobbid? A nagyszülöi segítségben abszolút igazad van, régen sem az "atomi család" nevelte a gyereket, hanem a kiterjesztett család, pedig a modern kor elött nem reggel nyolcra kellett járni dolgozni.
@@skeypromotion Ádám értelmiségi családból származik, ő maga is járhatott egyetemre. Egy a fővároshoz közeli faluból származik, és az insta sztorijai alapján évekig laktak a feleségével és a gyerekekkel Ádám családjánál, ami idő alatt volt lehetőségük spórolni, és most vettek egy jó környéken egy saját házat. Azért Ádám eredményeiben vastagon benne van a szülői támogatás, meg egy nagy marék szerencse is, hogy a youtube csatornája végül felfutott (saját bevallása alapján sem igazán érti hogy miért). Innentől kezdve Ádám példája nem reális az átlag magyar fiatalokra nézve.
@@almaspite04 A youtube csatornáját leszámítva tök átlag ő is. Melózik, hitelt vesz fel, két gyereket nevel. Ha nem lenne se munkám, se lakhatásom akkor én sem rizikóznék de itt nem is erről van szó.
Tök jó mert a gyerekes témánál tökéletesen láttattátok a cikket, amiről beszéltetek. Miért is idegesít valakit ha más nem akar gyereket... Lehet érdemes lenne erről úgy beszelni hogy ott van a másik oldal. Arról nem is beszélve hogy férfiként ez mennyire más döntés mint nőként.
11 éve vagyok együtt a barátommal, 33 évesek vagyunk, és sosem volt különösebben téma a gyerek. Egyiküket sem érdekli a dolog. Na de ha ezt valaki meghallja, azonnal elkezd ugrálni a témán és a 87. alkalom után már rohadt frusztráló. Nem kell sajnálat, nem kell tanács, nem kell kiosztás. Én sem btatok senkit, hogy minek van gyereke, akkor miért érzi feljogisítva magát majdnem minden gyerekes, hogy erről kiselőadást tartson? Annyi kéne csak, hogy békénhagyjuk egymást. Edit: az meg jó, hogy ti ketten megbeszélitek, hogy egy ilyen embert sem ismertek, meg elég egyértelműen lesajnáljátok őket, de akkor ti hol éltek? Én rengeteg ilyen embert ismerek.
Nyugi, mi 43 évesek vagyunk, 22 éve nyomjuk. Utazunk, iszogatunk, koncertekre járunk, elvagyunk. Még kutya és macskagyerekünk sincs. Mondjuk egy majomjézus jól jönne.:)
@@kintsugiwarrior Értették ők szerintem. Az a helyzet, hogy Ádám ( többször utalt is már rá), hogy egy jó kis családban nőtt fel, ami szuper, de sajnos sokaknak ez sem adatott meg, van aki mintát sem látott, és egyszerűen más dolgokban találta meg élete értelmét, mint a gyerekvállalás. Reflektálva arra, ha megöregszel, akkor milyen happy ha ott a család, (bár nekem az is fura, hogy ha valaki azon gondolkodik, hogy na, kellene gyerek, mert majd ha megöregszem, akkor lesz aki gondoskodjon rólam) csak a helyzet az, hogy mindenkinek máshogyan alakul az élete totálisan függetlenül attól, vállalt e gyermeket vagy sem. Én ismerek egy bácsit, akinek a felesége meghalt, a lánya külföldön él, szegény bácsi magára maradt, pedig alapított családot, állandóan megállít mindenkit az utcán, beszélhetnékje van. Sajnáljuk. Vagy tudnék egy rokont említeni, aki szintén alapított családot, de sajnos mindkét gyermeke meghalt, szörnyű dolog szülőként a gyereket eltemetni. Szóval véleményem szerint kicsit túl van ez tolva, ha valaki nem szeretne, ok, ha szeretne, csinálja. Annyit hozzátennék, az emberek alapvetően nagyon felszínesek, és amit Stephen King is említett az egyik életrajzi könyvében, ha találkozol egy rég látott rokonnal, vagy osztálytárssal, elhangzanak a klasszik kérdések: megházasodtál? Van gyereked? De azt, hogy: boldog vagy? Jól érzed magad a bőrödben? Valahogy sosem kérdezi meg senki. :)
Idős korodban akkor nem leszel egyedül, ha normális emberi kapcsolatokat építesz, tök mindegy hogy vérrokonokkal vagy másokkal. És fordítva: ha nem építész normális emberi kapcsolatokat a rokonaiddal, ugyanúgy egyedül maradsz, mintha nem lennének rokonaid.
Nem szoktam kommentelni általában, de úgy gondolom, hogy mindenkinek szíve joga lenne hogy akar e gyereket vagy nem...nem mindenkinek ugyan azt jelenti a boldogság, hogy miben teljesedik ki, miben találja meg önmagát!? Miért kell rögtön "lenézni", azt, aki nem tud ezzel azonosulni?? Én sem itélem el azt pl aki teljesen más életet valaszt magának és 15 fős családot akar pedig nagyon távol áll tőlem. De az Ő élete, nem az enyém. Ráadásul általában mindig a férfiak azok akik a leginkább fel vannak háborodva, ha egy nő nem akar gyereket, és nem is a többi nő...ez is érdekes amugy... Ha például én akarok 10 macskát, meg 6 kutyát és 5 lovat csak a példa kedvéért, mert így érzem jól magam, teszem azt még van egy egészséges párkapcsolatom is mellé, amiben mindetten ugyan azt szeretnénk az élettől, és ezzel nem bántok senkit akkor miért kell mocskolódni a másikon? Igen is van aki szinte gyerekeként szeretni a háziállatait elég sokan, és mindent megad nekik amit tud. Nem értem ezzel mi a baj, és nem értem azt sem miért van ilyen kettős mérce, hogy az egyik oldalon a jaj fogadjunk el mindenkit képmutatás megy, a másik részről meg bármiben is eltér az ember picit a társadalmi elvárásoktol rögtön megy a köpködés nem csak a gyerekvállalás témakörében, de ez jól példázza.
Hogy miért mondom el az indokaimat ,hogy miért nem szeretnék gyereket,mar ha elmondom ? Mert amint annyit válaszolok ,hogy mert nem szeretnék es pont.Akkor legtöbbször hiperventilalva hallgatom végig ,hogy ez a nő dolga,meg ez a legnagyobb boldogság (nekem nem,szeretem a gyerekeket ,de látom mivel is jár es köszönöm nekem ez nem kell) meg 1000 evvel ezelőtt is volt születtek gyerekek ,megjegyzem szntem ha már akkor is nagyobb szabadsága lett volna a nőknek vagy legalábbis lett volna beleszólásuk akkor is hasonló lett volna a helyzet mint most,de nem teljesen mindegy?! Számomra ez sokkal bosszantóbb mikor nem fogadják el ,hogy nem szeretnék.Egyebkent nekem sokan gondolják ugyanígy a környezetemben. Vannak anyukák is az egyik legjobb barinomnek akinek imadom a kislanyait es rendszeresen vigyazok rajuk születésük óta,de köszönöm szépen en ket nap után baromi nagy szeretettel adom vissza az anyukajanak aki pedig őrül h pihent egy kicsit,mindenki jól jár.🙂
A legszebb tényleg, hogy sokan olyan vehemenciával érvelnek mintha minimum megsértetted volna azzal, hogy te nem szeretnél gyereket. Én azt szoktam válaszolni, hogy szerencsére erről én döntök :)
érdekes módon az a variáció nem jött fel, hogy AKARNAK GYEREKET, de pl. társadalmi/anyagi/magánéleti/etc válság miatt nem mernek vállalni. mintha nem egy aknamező lenne ez az ország és be kellene mutatni.
De feljött. Ha így gondolkodsz folyamatosan akkor soha nem is lesz gyereked. Igazából nagyobb kihívás olyan párt találni akivel megegyeznek a hosszútávú céljaitok mint az hogy ezekre hatással légy. Főleg a társadalmi/gazdasági válságra amire aztán zéró ráhatásod van. 🤷
@@hang2645 Abban nincs, hogy ez nem mentség a döntéshozóknak arra, hogy ne is próbáljanak meg ideálisabb körülményeket teremteni. Még csak nem is a pénz minden, a csok nem oldja meg azt a problémát, hogy egyetemista kismamaként meg tudod-e szerezni idöben a diplomádat, vagy hogy mennyi szülöi szabadság jár az apukának (csak hogy két olyan problémát említsek, amire a németeknek van válaszuk, szabályozásuk, a magyaroknak meg nincs).
Szuper videó lett, köszönöm a feltöltést. Hálás köszönet a választékos témákért nagyon kedvelem minden reakciótokat és véleményeteket. Fantasztikus a csatorna. Nagyon kedvelem minden tartalmatokat azt is amelyiket nem annyira mert mind szuper. Köszönet mindenért. Üdv. Jól van ez így... Csoki Ádám - Ádám Csoki
Azért szerintem a gyermek vállalás témakötében a szülést mint tényezőt is figyelembe kéne venni! Rengeteg olyan embert látok akár a Tik Tokon, akár a környezetemben akiket a szülés riazst vissza. (Köztük engem is.) Mert még régen tabu volt ez a téma és alig lehetet valós információhoz hozzájutni, napjainkra ez megváltozott és minden apró részletet meg lehet találni a világhálón. És ezek a részletek szörnyűek. Olyan hihetetlen testi változásokkal jár egy terhesség, szülés és szoptatás, amiket fel fogni is nehéz. És akkor itt van a lelki oldala is mint pl a szülés utanni depresszió, az rettegés hogy vajon a megváltozott testem fog e tetszeni a páromnak, stb. Szóval egy nő jogosan mondhatja azt hogy köszi, de ez nekem nem kell, én ezt nem akarom. És ez megint csak egy olyan téma a műsorban amiből ez a női meglátás teljesen hiányzik. Korábban pl volt szó a nők megbámulásokról, és ott is azt éreztem hogy Ádám és Csoki nem kompetens a témában. Ezért szerintem jobb lenne ha néha nőket is meghivnának, ha már a nőket (is) érintő témákról beszélnek.
Nem mellekesen egy gyerek nevelese 80%ban a nore marad. Meg ott a haztartas, a munka es melle meg mindenkepp megmaradni tiptop asszonykanak. Nagyszulok nincsenek. Epp a napokban vrgezte ki egy kismama 3 gyereket majd kiugrott az ablakon. Szules utani depresszio-pszichozis. Konnyebb annak aki kepzetlenul/tudatlanul eli az eletet. Mi tobbiek meg merlegelunk. En nem akarnek 40 evet bealdozni csak azert ha oteg leszek ESETELEG legyen mellettem nagy csalad.
Sajnos nagy a hallgatás a témában, se a nögyógyászok, se a tapasztalt nök nem beszélnek róla, utóbbiak avval intézik el, hogy fáj, fáj, de úgyis elfelejted, mikor a melledre teszik a csecsemöt.
Az a nagy szerencse hogy régebben kevesebb információ állt a nők részére. Így aztán nem gondolkodtak ilyen ormótlan b@romságokon. Az hogy ezek a kérdések egyáltalán felvetülnek benned hogy "tetszeni fogok-e a páromnak" ami egyébként megválaszolja azt hogy mennyire is a "párod" az illető...meg szülés utáni depresszió ami egyébként a leggyakoribb a nők körében és a legkönnyebben kezelhető...áh..szóval nem is értem. A NŐK MEGBÁMULÁSÁBAN KÉT FÉRFI NEM KOMPETENS. NA JÓ....KIÉGTEM. 😂😂😂
23:06 - én mondjuk ezzel nem értek egyet. Vagyis azzal a részével nem vitatkozok, hogy aki társadalmilag tudatosnak akar tűnni emiatt, esetleg nem gondolja komolyan, az ne mondjon ilyet. De a gyerek érdeke önmagában, hogy ha már meg kell születnie, akkor legyenek lehetőségei, és ne egy kilátástalan világban kelljen élete legjobb éveit (mármint fizikailag) eltölteni nyomorban. És itt a klímaváltozás meg a hozzá kapcsolódó dolgok (árvíz, népvándorlás, éhinség, stb) annyiban másabbak, mint a "második világháborúban is nyomor volt, mégis vállaltak gyereket" szitu, hogy az egy emberiség által előidézett, és ugyanígy emberiség által megállítható állapot volt. Továbbá nem globális, hiszen voltak, akik kimaradtak belőle (nem tapasztalták meg, pl. az USA hátországa kvázi). A klímaváltozás-issue meg azért probléma, mert az egész bolygót fogja sújtani, nincs kivétel, és van olyan pontja a folyamatnak, ahonnan nincs visszaút, egyszerűen technológiánk sincs a megváltoztatásra, ha azt túllépjük. Ha pedig várhatóan jön a világvége mondjuk 60 éven belül, és már érezhető jelei lesznek 25-30 év múlva, hát, nem szívesen adok életet egy gyereknek, hogy egy megoldhatatlan helyzetben parázzon 25 évesen az egyetemről szabadulva (ha még lesz egyetem), hogy mit kezdjen magával, vagy mit egyen holnap. Ebben a szituban az egész fejlett világnak kéne tenni ellene, lemondva a kényelemről, ami nyilvánvalóan nem fog soha megvalósulni. Senki nem ad le az igényeiből, csak azért, hogy majd 50 év múlva ne pusztuljon ki az emberiség. Ilyen téren én csak negatív dolgokat látok pl. Edit: ja és nem társadalmi indok van mögötte, szimplán a gyerek jövőjére gondolok, meg rá. Ráadásul én ennek ellenére szeretnék gyereket, de már előre zavar ez az állapot. Az más téma, ha valaki nem szeretne gyereket, mint az ilyen szituáció. 31:51 - egyébként épp ez a típus vagyok, bár szerintem elég reálisak az én "majd ha ez meg az lesz" céljaim a gyerekkel kapcsolatban, mert exponenciálisan haladok afelé mind az anyagiak terén, mind a kapcsolatom terén, szerintem nem elítélendő pár célkitűzés a gyerekvállalás előtt, főleg, ha belátható időn belül (3-5 év) teljesülhetnek. Bár ezt könnyű nekem mondani, 25 évesen.
Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy Ádám meséli milyen jó lesz neki öregen nagy családdal körülvéve. Én meg azt éreztem, hogy ilyen lehet a pokol. Ezért van neki gyereke és nem nekem.
Engem az frusztrál, hogy akinek van gyereke az mindenféle kiváltsággal élhet. Plusz szabadság, adókedvezmény + az egyéb dolgok. Miért vagyok sokadrendű állampolgár? Senki nem kérte őket hogy szüljenek. Bezzeg amikor az adót kell fizessem, akkor igazán egyenlő vagyok. [Igen születtek a világháború után emberek, csak megint a számokat nézzük és nem a minőséget. Kik szaporodtak akkor is? Azok akik most is. A nyomorult tanulatlanok. Ezért süllyedünk folyamatosan]
Azért, mert az állampolgárok termékenysége egyúttal a társadalom egyik eröforrása is, amiböl a fennmaradását biztosítja. Szóval a gyerekvállalás magánügy, de közben mégsem. Emiatt a társadalmi érdek miatt kárpótolják a gyerekvállalókat a "kiváltságokkal" (valójában pozitív diszkriminációval a gyerekvállalás negatív mellékhatásai miatt). Nagyobb baj, hogy a pénz sem old meg mindent.
@@erzsebetkovacs2527 akkor inkább támogassák úgy a gyerekvállalást, hogy nem traumatizálja az eü a kismamákat és a meddő párokat, hogy bérlakásprogramot hoz létre, hogy gondoskodik a megfelelő mennyiségű és minőségű bölcsödei, óvodai és iskolai helyről! Ha mindenkire csak ráöntik a pénzeket, az érdemben nem segít ha a netflixre költik.
Nagyon sokan szeretnének gyereket, de nem jön össze. Nagyon durva, hogy sokan ezt képtelenek felfogni és folyton érdeklődnek, hogy mikor jön a baba. Mások meg kedves megjegyzéseket tesznek, hogy te ráérsz, hisz nincs gyereked. Te ezt nem tudhatod, te csak szórakozol esténként míg én anya és feleség vagyok stb.
Mivel nagyon szeretlek Titeket, próbálok nem megbántódni, ill ez tényleg egy érzékeny terület volt, amibe belenyúltatok. Saját példám okán mondom,hogy sokan idősebb korban találnak olyan párra, akivel gyereket vállalhatnának. Most talált rám a szerelem 40 évesen, és túlvagyok egy váláson, mivel az akkori házasságom sajnos nem élte túl a lombikprogram sikertelenségeit (anno párom azoospermias volt, még a donort is bevállaltam a siker érdekében, csak, hogy babánk legyen). Kicsit fájó, amikor az emberek magaslóról regélnek nekem, hogy miért nincs gyermekem.
Nem nagyon értem, hogy miért vetted magadra. Szerintem nem voltál célközönsége a mondandójuknak. Azokról beszéltek, akik nem akarnak gyereket és ebből még ideológiát is gyártanak, sőt lenézik azokat, akik akarnak gyereket.
Nálam ott verte ki a biztosítékot, amikor elkezdte sorolni, hogy "most nincs olyan párom, most nincs olyan anyagi helyzetem" és erre az a válasz, hogy a végtelenségig el lehet nyújtani a dolgot... de azt vegyük figyelembe, hogy a gyermeknevelés az egyik legnagyobb felelősség, amivel találkozik az ember... pont azért kell nagyon nagyon megfontolni, hogy készen állunk-e ilyen mértékű felelősségre, elbírja a kettőnk kapcsolata. Tehát én azt ajánlom, hogy jól gondoljuk meg, hogy tényleg akarjuk-e, mert ha megbánjuk, már nincs visszaút.
A gyermekmentes témával kapcsolatban szeretném egy kicsit a másik oldalt képviselni. Elég fiatal vagyok még, pár hónapja lettem 26. Sajnos az elmúlt évben sokkal több alkalommal jártam pszichológusnál és pszichiáternél, mint szerettem volna. Kiderült hogy az évek során a mentális betegségek közül elég sokat nevelgettem magamban (mániás depresszió, adhd, pánikroham, ocd, dependens személyiségzavar a teljesség igénye nélkül). Én mindig is szerettem volna gyereket, most is nagyon szeretnék, de tudom azt is, hogy az ezekre való hajlam elég könnyen örökölhető. Akármennyire is fáj, de számításba kellett vennem, hogy lehet, hogy soha nem lesz gyerekem, mert nem merem majd kockáztatni, hogy egy újabb élet szenvedjen ilyen betegségektől.
Néha belenyúltok a betonba srácok. Nem baj amúgy. Megosztó témáknál ez eléggé gyakran meg fog esni. Bár az "elítélek embereket... meg hasonlók" az alapján, hogy állatokat szeretnek, akarnak e gyereket, nem akarnak stb. kicsit erősnek érződött. De döntse el mindenki maga. Részemről amíg másnak valaki nem árt, bármilyen formában, miattam tarthatja kisgyerekének a háztáji tyúkokat is, vagy szerelmének a bal cipőjét ami nike. Ilyen esetben ítélkezni, inkább ítélkezésre szoruló dolog. 🤗
De szeretem mikor fiatal férfiak beszélik meg, hogy miért is szüljön a nő. Lehetne könyörgöm egyszer az, hogy mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek foglalkoznak a saját dolgukkal? :) gyerektelenként senkit sem bántok, én mégis kapom a savat a világból hogy nem vagyok nő, mert nem szülök. Ja, és van két Lányom akik kutyák (már takarodok is’)
Amúgy mi a k*rva anyámért nem beszélgethetnek róla? Én meg azt imádom, hogy férfiakat csak a nemük miatt kizárnak a diskurzusból. Függetlenül attól, hogy nyugodtan legyen meg a jogod/véleményed bármire ebben a témában, nem zavar a te döntésed. De miért kell mindig ebben meg abortusz témában felhozni azt hogy: "FéRfIaK eRrőL mÁrpEdIg Ne dÖnTsEnEk" Ja mostmár beszélni is baj. Ja amúgy Ádám apuka is. Nem beléd akarok szállni, hanem az a bajom, hogy már véleményt sem lehet formálni lassan ha nem pixám van
Nem arról beszélnek miért szüljön a nő, hanem arról miért vállaljon gyereket az EMBER. Mert lehet meglepő dolgot mondok, de a gyerekvállalás (szerencsés esetben) egy nő és (igen) egy férfi közös döntése. Persze maga a szülés (egyébként nem elhanyagolható) része a nő "terhe". Ha valaki viszont téged bánt azért mert nem szülsz, akkor neki igen is mondd meg, hogy semmi köze hozzá és jogosan vagy felháborodva. Ádámék egyszerűen emberi szempontból vázolják a véleméynüket és senkit nem degradálnak ezzel. Nem hiszem, hogy valaha azt mondaná neked vagy másnak hogy azért nem vagy nő mert nincs gyereked. Kicsit figyelmesebben tesség hallgatni és nem kell triggerelődni.
dehát mondták, hogy van aki jobb is hogy nem szül gyereket. és ha a kutyáidat a "lányaidnak" tekinted valószínűleg te is ebbe a kategóriába esel, amivel semmi gond nincs, sőt
Pétervására polgármestere Eged István ingó és ingatlanjai között még bőven lehetne válogatni és számonkérni hogy mégis miből van. De gondolom Polt Péternek most is az a véleménye hogy - - - "Ebben az országban nincs semmi ami megalapozott gyanúra adna okot" - - - Szégyen!
Szerintem már most kezdhetsz aggódni Ádám 😊én már hónapok óta aggódom hogy kilépünk az eu-ból. 8 éve élek Magyarországon,Szerbiában nőttem fel és ezt mind már egyszer átéltem.Sajnos nagyon is megtörténhet és nagyon arrafelé megy minden :((
Eddig azt hittem Ádám az alteregóm pasiban 😂 De nem, az oltás és a kutya-gyerek témában nem értünk egyet. Nagyon nem! De ettől kerek a világ, puszi fiúk 🎉
Nem értem ezt a gyerekes témát miért kell túlmagyarázni. Valaki nem akar, ennyi. Valaki akar, ennyi. Miért kellene bizonygatni hogy neked jobb mint másnak, bárhogy is döntöttél? Ami egyedül a lényeg: annak legyen gyereke aki ALKALMAS rá. Ádám abszolut nem tudja elképzelni hogy valaki önzőségen vagy feltűnősködésen kívül más okból marad szándékosan gyermektelen. Az nem érv, hogy tapasztald meg a baráti társaságoddal hogy mind gyerekesek lettetek. Az nem érv hogy mivel már nem jár veled bulizni a régi társaságod a gyereke miatt, ezért inkább csinálj gyereket magadnak hogy ne unatkozz :D
Én úgy látom a környezetemben, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya a társ megtalálásának a nehézsége. Covid előtt se volt egyszerű egy normális embert találni, azóta közel lehetetlen. Sok esetben kvázi fel is adják a projektet, évekig tartó sikertelenségek után már beletördőnek a legtöbben, hogy nem fog összejönni. Ami egy pozitív visszacsatolás és egyre kevésbé lesz vonzó tőle valaki. 33 éves férfi vagyok, 8-10 éve érzem, hogy szeretnék gyereket. Van a családhoz több, mint megfelelő egzisztencia, eltökéltség és vágyakozás, csak éppen társ nincs hozzá. Folyamatban van az emigrálás, többek között annak a reményében, hogy határon túl talán más a helyzet. Szerintem a "nem akarok gyereket" emberek jelentős része ezt a keserűségét próbálja elkendőzni. Szomorú téma.
@@erzsebetkovacs2527 Spanyolországba, de Svájc is opció. Őszintén szólva pechnek érzem. Az ismerkedéssel nincs gondom, de sose úgy alakulnak a kapcsolatok, ahogyan szeretném. Néha Rejtői abszurd fordulatok miatt. Nevetnék is, ha nem lenne rutin szerű. A covid óta viszont az ismerkedés is sokkal nehezebb, nagyon sokan befordultak, sokkal nehezebb kimozdítani egy-egy aspiránst a komfort zónájából és a közösségi élet is látványosan megcsappant. Sokat járok külföldön, az a tapasztalatom, hogy a magyar nők(gondolom a férfiak is) nagyon zárkózottak és tele vannak feszültséggel, paranoiával meg komplexusokkal. Még egy halvérű osztrákkal is könnyebb kommunikálni. Az is lehet, hogy én ehhez a típushoz vonzódok és rossz helyen keresek. 🤷♂️
@@8SteveGerrard8 Ha rendszeresen ugyanazok a problémák fordulnak elö a kapcsolataidban, akkor lehet, hogy ugyanahhoz a problémás típushoz vonzódsz. Pszichológus segíthet az önismeretben. Mondjuk, a magyar társadalmat általában átható bizalmatlanságon és feszültségen nem.
Abban a pillanatban hogy valósággá válik akár a gondolat megvalósításának szikrája. Abban a pillanatban bemegyek a helyi Gemainde-éba ( Hivatal Ausztriában) és rögtön igényelni fogom az osztrák állampolgárságot.
Szomorú, hogy a gyerekvállalással és az állattartással kapcsolatban ilyen szűklátókörűre sikerült ez a videó. Ádám, az insta sztorik alapján az jön le, nem tartotok benti cicát vagy kutyát, akkor honnan is tudnád hogy milyen kapcsolatot lehet kialakítani velük, hogy lehet kötődni hozzájuk? És ez nem az állatbarátiságról szól, hanem mikor vár otthon téged egy vagy több. Miért ne lehetne rájuk "gyerekként" hivatkozni? Különleges kapcsolatot tud velük alakítani az ember. De ez már a kisállatos instagramos videónál kivehető volt, hogy Ádam neked fingod sincs róla, pedig ha valamiért nem kéne bántani valakit akkor az az, hogy ennyire szeret egy állatot. A gyerekvállalás pedig egy bonyolult téma. Szintén instáról azért látszik, hogy Ádám ti egy értelmiségi család vsgytok azért, és pénzügyileg is középosztálybeliek. Az, hogy sokan vagytok és tartjátok a kapcsolatot és szeretitek egymást az sok dolgon múlik, és nem szép dolog szemére hányni ezt bárkinek, akinek nem lehetett benne része. Mert ez nem csak annyiról szól hogy mindenki vállalt gyereket így nagy családunk lett és szuper. Illetve abban is nagy szerencsétek van Orsival, ha nem hagyott bennetek akkora traumákat az eü rendszer, hogy letegyetek a próbálkozásról. De amúgy sem csak önzőségből meg pénzügyi okokból mondanak le az emberek a szülői örömökről, inkább tedd össze a két kezedet hogy minden úgy alakult, hogy nektek most kettő is lehet. Egyszerűen most bántóan beszéltetek olyan emberekről, akik nem érdemelnék meg.
"Miért ne lehetne rájuk "gyerekként" hivatkozni?" Mert a kutya nem gyerek, még idézőjelek között sem. A macska sem az. Aki a gyerekeként tekint a kutyájára, macskájára, azzal bizony komoly gondok vannak.
@@gaborgore217 Igen, az hogy "gyerekként" hivatkoznak rá már önmagában predesztinálja, hogy pótlék. Ha a gyerekre hivatkoznának, kutyuliként akkor egyértelmű lenne ugyanez fordítva. Azt sem értem miért baj az, hogy akár egy pszichológus is elmondja nekik, hogy igen, ezzel a kutyával/macskával egy olyan érzelmi kötődést pótolsz amire nem lenne szükséged (vagy legalábbis nem annyira), ha lenne egy gyereked. Ez miért bántó? Miért nem fogadják el, hogy "igen, tudom." Függetlenül attól, hogy mi az oka annak, hogy nincs gyerek. Ha pedig valaki azt mondja neki, hogy meg fogod bánni (jó eséllyel - ha lenne rá lehetősége persze) akkor azon is miért kell megsértődni? Persze nem kellene ítélkezeni, pláne nem kérés nélkül és biztosan rohadt idegesítő lehet ezt hallani állandóan. Inkább azt kellene megnézni, hogy 80+ os idős, gyereket nem vállalt embereket megkérdezni, hogy bánja-e, hogy annak idején macskázott/kutyázott és ezzel töltötte be azt az űrt amit érzett magában. Gondolom ezekre a válaszokra is triggerelődnének. Mondom ezt úgy, hogy van két macskám (bár szüleimnél), egyedül élek 41 évesen gyerek nélkül, de sosem tekintenék úgy rájuk mint egy gyerek (pláne nem hivatkoznék úgy rájuk), függetlenül attól, hogy a seggük kivül belül fényesre van nyalva.
@@Zoleeca vagy egyszerűen csak el lehetne fogadni, hogy nem mindenki szeretne gyereket vállani és nem degradálni az állat-ember kapcsolatot, szemben az ember-gyerek kapcsolattal. Szeretet-szeretet. Ez nagyjából olyan, mint mikor egy homo kapcsolatot ledegradálnak egy hetero kapcsolattal szemben. Miért ne lenne/lehetne ilyen kapcsolatokra szüksége az embernek? És ha pótlék? Mit veszít az értékéből? És ha csak átmeneti, míg jöhet a gyerek? Vagy az úgy már jó, mert akkor azt később nem bánja meg az ember? Írom mindezt úgy, hogy jelenleg is nagyon szeretnénk kisbabát, de nem megy olyan könnyen. Lehet, hogy örökké "csak" macskagyerekeim lesznek. Nem lenne elég fájdalmas a meddőség terhét cipelni magamon, magyarázkodhatnék érte hogy nem úgy vagyok selejtes ahogy gondolják, hogy egy állatot tekintek gyereknek, hanem szervileg vagyok selejtes. Gondolom ez kielégítené a "ha nem szülsz gyereket majd megbánod" tábort. Fogalmatok sincs mennyire bántó ez a mindset.
Aki életet ad, az halált is. Enyhítő körülmény, ha nem önzésből teszi. “Minél jobban szereti valaki a kutyáját, annál inkább utálja az embereket.” Uff!
Szóval, igen 25 vagyok Igen van igényem a törődésre Igen 8 órában dolgozom heti legalabb 5 napot de van hogy 6 ot Igen már a kutyát is régóta szerettem volna és csak most tehettem meg . Igen szeretnék gyereket de nem biztos hogy lesz és igen pontossan azért mert még így is ,hogy kidolgozom a belem nem latom hogy mikor is lesz saját házam vagy új autóm 😀 lehet, hogy nektek nincs egy lapon a gyerekvállalás a túlnépesedéssel de nekem igen . És még úgy is, hogy hosszú az örökbefogadási várólista nagyon sok gyereknek esélye sincs a családra...
Milyen furcsa, hogy azért te is megszülettél. Azon még nem nagyon gondolkodtak el a "gyereknemkell" propagandistái, hogy ők is megszülettek valahogy. Lehet, hogy kár volt? Haladóbban kellett volna gondolkoznia a kedves szülőknek. Nem kell a gyerek mert dolgozunk is közben, nagy házunk sincs meg autónk se, különben is nem jut időm magamra, és még a környezetet is szennyezi a gyerek. Ha teheted, beszélgess a szüleiddel arról, hogy miért vállaltak téged az abortálás helyett.
@@milangal2716 Munka és munka közt van különbség. Volt olyan munkahelyem, ahol 9-10 órában se dolgoztam ki a belém. Most napi 8 órában annyit dolgozom sokszor, hogy már nem emlékszem mi történt előző nap a munkában.
@@chibifox7543 Semmi nem lehetetlen, de mondjuk 2x olyan nehéz mint ha valaki 4 műszakban 16ozik a lakhelyétől 80 km-re, mert nincs más lehetősége. Az átlag ember heti 40 órát dolgozik, arra nem szoktuk azt mondani hogy kidolgozom a belem. De ahogy látom, mindenbe is bele lehet kötni, itt vagy rá te, mint elő példa.
A gyerekvállalás témában, most nagyon egy irányba mentetek, persze Ádám véleménye nem volt ellenszenves, ezzel szemben... de ezek ugye vélemények, és nem a nagy igazságot mondtátok meg. :) A kisállatban sosem lehet csalatkozni, emberben viszont annál többször. És, persze ott a tény, hogy nem ugyanaz a kettő, - valaki az állatot babusgatja van aki meg a gyerekét - de ahogy írják a kommentelők, számos dolog meghatározza a mai gyerekvállalást.... De nem érdemes hasonlítgatni, és a másik felé csúnyát mutatni, mondani, mert egyikük ezt vállalta, a másikuk meg amazt. Lényegtelen. Miért zavar ez bárkit is? Az a fő, hogy az emberek boldogok legyenek, ki így, ki úgy. Csak sajnos, idehaza szeretjük egymást figyelni és bántani.... ez szomorú.
@@erzsebetkovacs2527 "Sajnos", ez a helyzet. De még változhat, ha mindannyian dolgozunk rajta ;) sőt, régen, kutya-macska volt az elő próba, és utána jött a gyerek, ma már más a trend. De szerintem az állatokat sosem szabad lebecsmérelni.
Vannak olyanok is, akiknek valamiért nem jött össze, pedig szerették volna. És szimplán örülnek, hogy nagynénik/nagybácsik lettek. Ugyanúgy részt vesznek a családjuk gyermekeinek felnevelésében. És sajnos számos embernek ez sem adatik meg. Ki tudja, miért. Nem ismerjük az élethelyzetüket. Szóval szerintem elég igazságtalan, hogy döntésként fogalmazod meg, hogy vállalják-e vagy sem a gyermeket/gyermekeket. Te szerencsés vagy. Szeretettel gratulálok. De ne bánts másokat, hiszen egyáltalán nem tudhatod azt, hogy mit miért tettek, illetve nem tettek, tudtak megtenni. Ez fájdalmas, nehéz téma, több empátiával illenék megközelíteni.
Többször elhangzik Ádámtól, hogy megérti és sajnálja azokat akik szeretnének de valamiért nem lehet gyerekük. Utánna kifejti a saját véleményét, mint ahogy te is itt a tiedet, nem értem miért triggerel ez sok embert, vagy pontosan mit várunk? Gépies, mindkét (vagy több) oldalt képviselő kinyilatkozatásokat? Lehet meglepő, de a csatornán jellemzően a saját véleményüket mondják el a fiatalok, nem pedig az örök igazságot.
Igen, így van. Nekem 3 terhességből egy gyerekem van és az első vetélésem után egyáltalán nem segített az állam abban, hogy valaha is lehessen gyerekem. Pedig már akkor is dübörgött a propaganda arról, hogy szüljek. Ott álltam 28 évesen és azt mondták, még van időm, ki kell várni 3 (HÁÁÁROM) vetélést a protokoll szerint. Ha nem ölünk bele százezreket a magánkivizsgálásokba, sosem lett volna gyerekünk. Sosem. Végül írtunk róla egy meglepően népszerű blogot, mert másoknak akartunk segíteni, hogy másoknak már ne kelljen idegennyelvű disszertációkat olvasnia, hanem csak minket. :) A játszótéren az egyik legfiatalabb anyuka vagyok 35 évesen a 7 éves gyerekemmel, ami szintén nem azoknak a nőknek a választása volt.
@@bellaszucs-zagoni9014 'sztaqrv. A protokoll szerint három vetélés traumája után kaphatod meg csak az államilag támogatott kezelést? Már ez az egy tény önmagában vérforraló.
@@erzsebetkovacs2527 Igen. Ez sajnos a mai napig így van (nekem ez 2015-ben volt). Volt a gyerekem után is egy vetélésem, és ÚJRAINDUL a három, hát megőrülsz.
44 éves nő vagyok, nem vagyok nihilista és azért vagyok tudatosan gyerekmentes, mert kitanultam magam a reprodukciós képességeimből! Csoki, miért feltételezed, hogy egy felnőtt ember, nem tud tudatos és végleges döntést hozni? Miért gondolod, hogy másnap megbánja? Személyes, társadalmi, szociális és mentális okai is vannak annak, ha valaki a gyerekmentesség mellett dönt. Én leginkább miattatok nem vállaltam gyereket, mármint az emberek miatt, feleslegesen sokat bántjátok egymást, kurvára nem akarom kitenni ennek a gyerekemet, akit a legjobban óvnék és szeretnék. Van kutyám, ja-ja, de nem humanizálom. Ádám, mit mondasz majd a gyerekeidnek 20 év múlva, amikor köhögve, fulladva szegezik neked a kérdést, hogy "mégis miért engedted, hogy megszülessek és fuldokoljak, mikor már akkor is 8 milliárd ember szennyezte a bolygót?!" Önző gecik vagytok, hogy azért szaporodtok, hogy legyen ki gondozzon benneteket!
Egy nemi erőszak eredménye vagyok, 20 év terror után szabadultam el a családtól, ahol mint csipkerózsika ki kellett szolgálnom mindenki igényeit, persze jutalomból nem vertek el minden nap, de épp elégszer, hogy a pszichiáter ptsd-vel diagnosztizáljon. Nem akarok gyereket, mert tudom, hogy alkalmatlan vagyok rá, hogy rendesen felneveljem, és mikor valaki ezt hallja rögtön ítélkező pillantásokat kapok, és fellengzős kioktatást. Aztán ha vázolom, mi okom van rá, hogy így döntöttem jön a sajnálkozás. Köszi mindenkinek, nincs szükségem se kioktatásra se sajnálatra. Ha anmo anyám elvetet sok nyomortól ment meg mindkettőnket, ezzen elgondolkodhatna minden nagyhangú ítélkező
Ó hogy itt mennyi ember egymásnak fog esni. ELFOGADÁS egyszerűen csak erre lenne szükség, ne akarjatok senkit itt a kommentszekcióban meggyőzni, nincs érteleme/nem lehet egy ilyen komplex és komoly témában.
Lehet én látom rosszul, de valamiért úgy érzem, hogy a cikkről nem sokat beszéltetek, csak arról hogy szerintetek miért kellene gyereket vállalnia azoknak is, akik úgy döntöttek, hogy valamilyen indok alapján, nem szeretnének. Lehet csak a vágás miatt van ez, de akkor meg a vágáskor követtétek el azt a hibát, hogy nagyrészt csak azt hagytátok bent, ami a gyerekvállalás mellett szól. Arról mintha nem sok szó esett volna, hogy tulajdonképpen mi köze bárkinek is - az érintett két szereplőn kivül - ahhoz, hogy ki vállal gyereket és ki nem? Enegem mondjuk ez is érdekelne. Tudom olvassam el a cikket és fogadjam el azt, hogy nektek az a véleményetek, hogy kb mindenkinek gyereket kellene vállalnia. Az érveiteket is el lehet fogadni, nincs azokkal semmi gond, bár néhol kicsit lekezelő és sértő volt a megfogalmazás, de hát akinek nem inge ne vegye magára, meg nem kell mindenen megsértődni és fogadja el mindenki a jogos kritikát, ugye? A kérdés csak az, hogy egy ilyen bensőséges ügyben, ki is az, akinek joga van kritikát megfogalmazni? Azzal maximálisan egyet lehet érteni, hogy azok a gyermektelenek, akik meg akarnak másokat is győzni, hogy ne vállaljanak gyereket, túllépnek egy határt, de akkor fordítva ez nem igaz? Nem tudom... Lehet hogy a gyermekkel rendelkezők elítélhetik azokat, akik egy háziállatban találják meg a boldogságukat, lehet a gyermektelenek lelki/szellemi vagy akármilyen problémával küzdenek, lehet ez nem "normális", nem "természetes", lehet hogy ezek az emberek "hülye" indokkal állnak elő, ha nekik szegezik a kérdést. Mindez lehet, de tulajdonképpen ez miért is fontos másoknak? Erre sajnos nem kaptunk választ. Arra igen, hogy szerintetek miért jó gyereket vállalni és azt is megtudtuk, hogy pár felületes választ miért tartotok "hülyeségnek", hogy nem kell ettől félni, meg azt is hogy hogyan képzelitek el a saját öregkorotokat. Személy szerint azt gondolom, hogy ehhez pont annyi köze van bárkinek is, mint hogy miben hisz valaki, kivel fekszik le, mit hajlandó megenni és mit nem, és még sorolhatnám... Ez mindenkinek a magánügye és amíg magánügyként kezeli és nem árt vele senki másnak, addig annak a senki másnak semmi köze nincs hozzá... És amennyiben azt mondjuk, hogy ez a társadalom érdeke - mármint, hogy sokasodjunk és szaporodjunk, akárkinek is a kedvére (de nem a sajátunkéra), akkor az már eléggé hasonlít arra, mintha azt szabnánk meg, hogy ki-kibe legyen szerelmes, merthát ugyebár a szaporodás "természetes" és "normális" módja... Habár ebben a kérdésben szerintem mindketten mellé nyúltatok, továbbra is maradok rajongója a csatornának! Nem érthetünk mindenkivel mindig mindenben egyet, ezért érdekes a világ :)
Magyarország a 3. legkonzervatívabb ország Európában. Én simán belehazudok bárki szemébe mikor megkérdezi "miért nincs gyereked?" "Nem lehet sajnos" mondom. Vagy megkérdezik "hol van az urad?" Azt mondom "dolgozik". Se férjem se gyerekem, gyakorlatilag egy huszonéves életét élem így 50 felé közelítve és én ebben jól érzem magam. De nincs kedvem konfrontálódni, hallgatni a destruktív kritikát inkább hazudok. Egy ilyen társadalomban muszáj színészkedni, sajnos ez nem Finnország vagy Izland. A közösségi média mint befolyásoló tényező? Úgymint pl 2 srác akik valójában vadidegenek a számomra? Hát aki erre épít...
Teljesen megértelek. 35 évesen jöttem össze a férjemmel, és amint összeházasodtunk, az első kérdés az volt: jön a baba? A következő meg az, mikor fog. Elmentem osztálytalálkozóra, semmi más nem volt a téma, csak a gyerekfotók körbeadása (én voltam az egyetlen gyerektelen, illetve egy meleg srác. Hamar le is léptünk kettesben a bárpulthoz). Kb 40 éves koromig én is állandóan kamuztam, miért nincs, aztán valahogy jött egy áttörés. Egyszerűen azt éreztem, hogy elegem van ebből. Miért kell hazudnom arról, miért választottam azt az életet, amit? És onnantól fogva már ki mertem mondani, hogy azért nincs, mert egyikünk sem akar. Pont. És szerettek annyira a barátaink is, hogy nem várták el tőlünk, hogy ott álljunk sorba nyálat csorgatni az újszülöttjeikre. Nem érdekelnek a babák, nem kötnek le az óvodások. Nagyjából 10 éves kor fölött tudok elkezdeni egy gyerekkel kapcsolatot kialakítani (akiknek már ekkorák a gyerekeik, azokkal el is vagyok). Soha egy barátnőm sem sértődött meg ezen. Soha egy nem kért meg rá, hogy vigyázzak a gyerekére. Ellenben mindig ott voltam, mikor valakinek sírni szerettek volna a vállán, kb 24 órában tudtam ugrani, ha szükségük volt lelki támogatásra. Na ezeket nevezzük igazi, elfogadó barátoknak.
A gyermekvállalás témát nagyon egyoldalúan látjátok! Nem értem miért ne lehetne indok az, hogy ebbe a világba. Senki nem tudja mi lesz itt, elég sokat változott a világ az elmúlt 10 évben is, szerintem nem az előnyére. Lehet hozni, hogy régen is szar volt, de nem volt ennyi információ, nem tudtak ennyi mindent, egy nőnek tényleg az volt a dolga, hogy szüljön és kész. A kutyás témát is érdekesen látjátok. Mert szerintem jobban figyelek a kutyámra, az egészségére, mint sok szülő a gyerekére. Ha jó kutyatartó vagy, akkor azzal az állattal foglalkozni kell, nem a kezébe adom a telefont, elvan a szobában a gép előtt stb. Tudom-tudom ilyen szülő ritka, mint a fehér holló. Mindezt úgy írom, hogy sokáig nagyon szerettem volna, ha lesz gyerekem, de az elmúlt 1-2 évben ez megváltozott.
Srácok, mi értelme van a korrupciós ügyek felderítésének, ha utána nem történik semmi? Emlékszik valaki valamire, amit Hadházy felderített és utána bekerült a közösbe?
Hol vannak ezek az emberek? Az én környezetemben :D 22 éves koromban szültem először, most várom a 4.-et 27 évesen. Nagyon szeretek fiatal anyuka lenni, rengeteg energiám van még, szóval nem bánom, én 40 évesen már a fiaimmal fogok sörözgetni és az életről filozofálni :D De ez alatt az időszak alatt nagyon sok beszólást kaptam. Egyetemre jártam azalatt, hogy 2 fiam született, annyit kaptam, hogy kinevettek amikor egy padon tudtam csak tisztába tenni a fiam, mert sehol se volt alkalmas hely az egyetemen. Egy ideig még próbáltam kapcsolatot teremteni a kortársaimmal, de éreztem a köztünk lévő szakadékot, és eltűnt mellőlem az összes barátom. Most a barátaim és az óviban a szülők mind 10 évvel idősebbek nálam, és a kortársaim még csak most kezdenek megházasodni, a közvetlen környezetemben viszont senki se akar gyereket. Szóval én támogatásképp általában csak annyit kapok "te csináltad magadnak a felelősséget". Szivesen megismerkednék a körülöttetek lévő emberekkel, ahol ez elfogadott -- de tényleg lehet, hogy Magyarország összes "tudatosan gyermektelen" embere körülöttem van :D ilyen a szerencsém
Ez szép és jó de ezt leírhattad volna úgy is, hogy nem rúgsz bele a másik oldalba. Mert az elején még szimpi voltál, a végére már kevésbé. Tök menő amit csináltál sajnálom hogy lesajnáltak, az az ő hülyeségük. De ha cserébe belerúgás megy visszafelé amiért ők gyermektelenek, hol lesz vége ennek az ördögi körnek?
@@leh5593 belerúgni? :O sajnálom, fogalmam sincs hol volt ebben belerúgás. Most beszéltem a legjobb barátnőmmel, aki eléggé tudatosan gyermektelen és azt mondta, hogy én megértően viszonyulok ehhez az egészhez. De bocsánat, hogyha úgy tűnt, a legkevésbé sem szerettem volna beléd rúgni.
Hát igen. Úgy nehéz fiatal barátokat magad mellett tartani, akik éppen unják hogy már a 20. Hétvégén nem mész el velük sehova, mert szoptatni kell, vagy éppen nem találtál senkit hogy vigyázzon a gyerekre. Vagy hogy nem érdeklik hogy a kis petike/julika éppen milyen színűt kakilt a minap, mivel anyukáknak mániájuk állandóan a gyerekükről beszélni, a saját tudtukon kívűl. Egyszerűen észre sem veszik. Amivel nincs gond, más kismamákkal pont ezért tudnak kellemesen beszélgetni. De. Most ezt tényleg nem rosszból írom, de itt nem a korosztály a lényeg, hanem hogy más életvitelt éltél a körülötted lévőkhöz képest. Igazából nem értem, hogy ezen mi olyan meglepő számodra, hogy lemorzsolódtak így? Nem feltétlenül lenéztek, hanem más életet éltél mint ők, és ez szimplán nem tudatosult benned ez és nem így kezelted. Ezért nem lehet őket hibáztatni. A 10 évvel idősebbekkel is azért tudsz csak beszélni, meg barátkozni, mert hasonló az életviteletek. Gyereknevelés stb stb. Szó sincs róla hogy nem elfogadott hogy van gyereked, csak nem fogod a fiatal bulizós szabad lelkű egyetemistákkal megtalálni a közös hangot. Ezt igazából tényleg magad vállaltad, és neked kéne tudnod ezt kezelni, nem pedig másokat okolni a "kirekesztésért" holott nem ez történt, pusztán te nem tudtál ott lenni azokban a pillanatokban, amikben mondjuk a többiek összekovácsolódtak, mert vagy épp a gyerekkel voltál, vagy épp az órát vizslattad hogy mikor kell elindulni, hogy szoptatni tudj, meg fürdetni meg kitudja. Nekem is vannak barátaim akiknek lettek gyerekeik, és igen, jelentősen lecsökkent a lehetőség a találkozásra, max akkor tudunk amikor átmegyek, de akkor meg hallgatnom kell ahogy a gyerek sikítozik stb. Amivel nincs gond, imádom a gyerkeiket, de valljuk be, nem lehet így túl sok új élményt szerezni a barátaiddal, max arról tudtok beszélni, hogy miket csináltatok még a gyerek előtt. Nem túl meghitt pillanatok ezek egy baráttal, pláne nem minőségi időtöltés ahol szorosabbra tudnátok fűzni a barátságot. Az hogy eljöjjön velem valamelyik is legalább egy estére, egy évben az is már nagy csoda. Barátság meg nem úgy alakul ki, hogy te figyi, legyél már a barátom. Hanem együtt töltött idők és élmények, közös témák stb. Amik neked nem voltak a többiekkel. Te mind ezt, egy gyerekbe fektetted. Az meg hogy valaki nem akar gyereket, az nem azt jelenti hogy nem fogadja el, hogy neked van. De ha egyszer a gyerekes emberekkel találod meg a nevezőt csak, akkor nem gondolkoztál el még azon, hogy talán te vagy az, akk a gyerek témán túl másban nem nagyon tud hozzászólni érdemlegesen és ezért nem találsz gyerektelen emberekkel közös hangot? Mert elárulom, csak jótanácsként. A te gyerekedre az ég egyatta világon senki sem kiváncsi a nagyszülőkön kívül, és a többi szülő is csak azért hallgat meg, hogy aztán ők is elmondhassák hogy az ő gyerekükkel mi van. Jó formán ők sem hallják meg amit mondasz mert alig várják hogy a sajátjukról beszélhessenek. Az anyukáknak ez mániájuk, tisztelet a kivételnek. Érthető és nem rosszból. De tény, sokaknak fel sem tűnik, hogy csak ebből áll a világuk mióta teherbe estek. És az is valószínű, hogy általában te voltál az akinek soha nem volt ideje senkire, mert hát a gyerekek...
Csoki rendesen a kamerába nézett - tehát végig igaz, amit mondott. Na de Ádám? csak a lekonf kérdésnél - tehát azt el is hiszem, hogy HOLNAP! újra itt lesztek : ) (na de én? : )
Ha van itthon egy pár ahol mind két félnek van rendes munkája, de mégis napról napra élnek egy albérletben, és nem szeretnék szegénységben, nélkülözésben felnevelni gyermeküket plusz látják, hogy dúl a háború, szerintem joggal mondhatják azt, "erre a világra" nem akarnak gyereket.
Érdekes ez a gyerek téma. Én mint egy hónap múlva 25 éves nő, nem akarok gyereket. Nem érzem magam konpetensnek arra, hogy egy tőlem függő életért teljeskörű felelősséget vállaljak. Csak azt nem értem, hogy miért kell ezt magyaráznom általában az én életemben idegen és érdektelen embereknek. Szerencsére a családom nem lovagol ezen a témán. De kollégáim szeretnek kicsit hitetlenkedve mosolyogni rám, mert milyen nő az ilyen.. Nem akar gyereket. A legfelháborítóbb mikor azzal érvelnek hogy így sose teljesedek ki mint nő.. Sose lesz igazi értelme az életemnek. Tessék?? Valójában senkinek semmi köze hogy egy nő vagy egy férfi miért nem akar gyereket vállalni. Nem tartozunk basszus semmi magyarázattal. Annyi érvet fel lehetne sorolni, de felesleges mert úgy se érti meg. Nem akarok és kész, szerencsére még mindig az én döntésem. Érdekes mert engem rohadtul nem érdekel xy miért van gyereke, vagy a másiknak miért nincs. Engem nem befolyásol, nincs hatással rám.
pár önzö ok miatt nem kell gyermek és pár reális dolog miatt is , gondolom nem érdekel senki, csak anyit akartam ezzel mondani hogy bármijen ok az hagy döntsem el én hogy kell nekem vagy nem xD én se eröltetem másra hogy DE csinájjad vagy forditva hogy NE csinákjad arra aki akar
Ezt amúgy egyszer már régen is elmondta a Viki, hogy benn kell lenni az EU-ban amíg jönnek a pénzek, utána amikor már fizetni kell, akkor ki kell lépni az unióból is meg a NATO-ból is!
@@erzsebetkovacs2527 Szerinted a lokupec az valamelyik rasszhoz kotodik? Nalam nem. Adjuk el a doglodo lovat paripanak, mi jarjunk jol, a vevo meg a lo, meg senki mas nem szamit. Nekem ezt jelenti.
Érdekes volt hallgatni, de sajnos a gyerekkel be kell korlátozni magadat. Be kellene… nem végig persze. De az első egy év, amíg csecsemő, a stabilitás a legjobb neki, ha nincs kirángatva a megszokott környezetéből. Na meg amikor 1-3 óránként eszik nem túl sok programra ad lehetőséget 😂 Tapasztalat, majd ha 1-2 éves lesz talán lesznek nagyobb programok. De pl belföldi nyaralást már talán 9 hónaposan bevallalunk. Csak tisztázni akartam, de a gyerek kurva sok lemondással jár. Az életed átalakul, de attól meg csodás.
"Reméled, hogy nem az van, hogy csak megágyaznak az EU-ból kilépésnek? Mégis mi okod van ezt remélni? Nem most kezdődött a megágyazás, és lesz egy pillanat, amikor jön egy meghamisított népszavazás. Habár.... úgy tűnik, hogy én is olyan balfasz vagyok, mint Ádám... nem kell meghamisítani sem. 4/5-del fogunk kilépni!
Nem hinném, hogy a srácok rosszul értelmezték a cikket, én örülök, hogy erről szó van férfiak között. Nekem nincs gyerekem, nem találtam partnert, akivel ez sikerülhetett volna. Közel járok a harmichoz, most már kezdek kicsúszni a "szülési korból". Sokszor megkapom, hogy biztos tudatosan vagyok gyermektelen, de nem. Teherbe esni egyedül nehéz :D Egyelőre próbálom áttenni magam a veszteség fájdalmán, hogy nincs gyerekem és akármennyire szeretném, valószínűleg már nem is lesz. Az örökbefogadás lehetősége évekkel ezelőtt elúszott ugye... És attól függetlenül, hogy a barátaim közül többen vállaltak gyereket már, sosem fordult meg bennem, hogy közöljem velük két perelenkázás között, hogy "Háh! Nekem nincs gyerekem és milyen jó nekem!" Nem tudom mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy valaki úgy érezze, hogy neki el kell ítélnie (!!) azokat, akik vállalnak gyereket. Van aki akar, van aki nem és van a mindenki más, akiknek nem jön vagy nem is jöhet össze a gyerekvállalás. Ez csak ennyi.
4:40-nél kicsit túlértékeli Ádám a szerepét. A jólvanezígy ebben a formában mehetne szerintem örökké, nem a dünnyögő YT csatornák szokták az autokrata rendszereket megbuktatni
Én bezzeg akarok gyereket, nem egyet, nem kettőt, de nekem bezzeg nem lehet, mert az anya férfi, az apa nő, neked meg fel sem tűnt, hogy nem jól írtam le
A debreceni vademberek nevében mondom, hogy szívesen látunk titeket a város libernyákokat tömörítő központjában. Pohár Dániel lassan már rendszeres váratlan vendég nálunk, ideje lenne ellensúlyozni a kellemetlen megnyilvánulásait valami minőségibb, nívósabb programmal.
Рік тому+3
Sziasztok, a fordított ananász a háttérben egy jel? 😂 “a fejjel lefelé fordított ananász egy jel, a swinger-partikat kereső embereknél” bocs de ezt nem hagyhattam ki 😂
@@KataToni valamelyik jolvanezígyben, de hogy melyikben fingom sincs melyikben, csak emlekszem rá, hogy beszeltek errol. Es gondolom azert rakták ki az ananaszt is. :)
Az, hogy Kína államokra bomlik az egy konkrétum? Kína egész történelme arról szól, hogy államokra van bomolva, majd egyesül, majd széthullik, majd megint egyesül, majd megint széthullik és megint egyesül.
csak nekem fura, hogy a Széchenyi2020as pénzek el lettek osztogatva, majd hirtelen jött egy Covid, aztán háború... aztán már az se lenne baj ha kilépnének, péz megvan, lehet oszolni...
Látom magam előtt a jobboldali Jólvanezígyet. JOBBvanezígy, műsorvezetők Novák Katalin és Budaházy Edda.
Novák Katalin: "Én már megszültem".
Edda: "És ti? Megszültök?
Meghaltam
Majd reggel, a kávé és a cigi után! 🥴 😂 🤣 👍
Jobbanvanezígy
Az utolsó témáról alkotott véleményetek rettentően szélsőségesre és egyoldalúra sikeredett. Igaz, elhangzik talán egyszer Ádám szájából, hogy nem kell elítélni senkit a döntési miatt, de aztán az egész beszélgetés arról folyik, hogy aki nem vállal gyereket, az mennyire szánnivaló. Az egésznek olyan hangulata van, mint amikor a már sokat emlegetett korpásbajszú öregemberek magyaráznak a nőket érintő kérdésekben. Mert persze, mondhatjuk, hogy a gyerekvállalás egy pár döntése, a lesúlytó magyar valóság azonban az, hogy nőként rettenetesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz az első perctől kezdve. Pasiként biztosan nagyon jó buli mert ha időközben rájössz, hogy mégsem tetszik ez neked, akkor simán lelépsz aztán gyerektartással le is tudod a részedet. A nők viszont:
- a fogantatástól kezdve 9 hónapon át alárendelik az egész testüket a bennük növekvő magzat számára. A borzalmas rosszullétek, hormonális változások, a megváltozott testkép, ezekkel nekik kell megküzdeniük
-szülés, persze persze fáj fáj.... Aha! Az egész le van tudva ennyivel, közben szó szerint megvan arra is az esély, hogy belehalj a szülésbe. Ezenkívül törhetnek el csontjaid, vághatnak, szakadhatsz stb. És egyáltalán nem biztos, hogy minden tökéletesen helyre fog állni, lehet egész életedben szenvedhetsz egy-egy következmény miatt
- az egészségügyben a nők extrán kiszolgáltattottá válnak. Ha szerencséd van akkor megúszod annyival, hogy egx csapat ember bámul a vaginádba szülés közben miközben te ki vagy terítve és szenvedsz, esetleg össze is sz*rod magadat. Ha nem vagy ennyire szerencsés, akkor az egész terhesség során végigkísér a kiégett orvosok megalázó bánásmódja
- szülés utáni depresszió. A,,sima" depressziót sem vesszük komolyan, itt pedig hatványozottan igaz, hogy lerendezik annyival, hogy mit szomorkodsz, itt a gyerek, boldognak kell lenned, ne hisztizz!
- hormonális, testi, lelki változások, megváltozott élethelyzet, extra felelősség, mindennel a nőnek kell megküzdenie
- nulla libidó, kialvatlanság. Csak reménykedni tudsz, hogy a párod annyira kedves rendes, hogy nem veri az asztalt, mert nincs szex 2 hete, és neki ez JÁR! Nagyon sok ffi lelép vagy félrelép kisgyermekes időszak alatt.
- a nő karrierje teljesen megreked. És ne mondja nekem senki, hogy 3-6 év otthonlét után ugyanannyi esélyed lesz a munkaerőpiacon, mintha ezt az időszakot végigdolgoztad volna. Arról nem is beszélve, hogy gyerekkel már interjún hátránnyal indulsz. Ugyanis valamiért az sosem merül fel, hogy apuka is otthon tud maradni a gyerekkel
- több hónapnyi, évnyi otthonlét mentálisan nagyon kicsinálhatja az embert. És hiába mondtátok, hogy be is lehet utazni a világot gyerekkel, NAGYON nem ez a helyzet. Amikor Magyarországon a többség örülhet ha a számlákat ki tudja fizetni, nem utazgat, meg kirándulgat még gyerekkel össze-vissza.
- anyuka csinál a legtöbb helyen mindent, egy idő után dolgozik, gyereketnevel, főz, mos, takarít. Miközben apuka már hősnek van kikiáltva, ha vigyáz 2 órát a saját gyerekére. Igen, apuka elmehet a haverokmal inni, ő pihenhet, hiszen ő DOLGOZIK!
Még bőven lehetnek folytatni a listát. A lényege, hogy ffiként biztos buli a gyerek, mert nem rád hárul a hatalmas felelősség legnagyobb része, de nőként teljesen érthető ha valaki ebből köszöni szépen, de nem kér.
Én már nem vagyok a 18 éves korosztály, de az én baráti körömben legalább 4 olyan nőről tudok, aki éppen a fenti okok miatt nem akar gyereket. Szerintem pedig azért gyereket vállalni, hogy idős korodban ne legyél egyedül, hát elég megkérdőjelezhető (igen, ez elhangzik érvként). El kellene fogadni, hogy nem mindenki életének értelme a gyerekvállalás, nem tesz mindenkit boldoggá, és nem kellenek traumák vagy bármiféle magyarázat ahhoz, hogy miért nem akar gyereket. Sokkal inkább kellenének érvek ahhoz, hogy miért akarsz vállalni.
Jó komment. Legalább egy részéröl kellett volna beszélniük a müsorban, de sajnos a férfiak jellemzöen nem látnak rá a nöi problémákra, élettapasztalatra.
Ket hete szultem, (igy nyilvanvalo, hogy szerettem volna gyereket), megis tokeletesen egyetertek a kommenteddel.
Szerintem ez egy baromi erzekeny tema, amit nem lehet 2 ferfinak 10 percben letudni 🙁
Imadom a Jolvanezigyet, de szm ezt a temat most nem sikerult jol kibeszelni.
Egy vetélés után én is megalázva és leharcolva állok az egész babaprojekt elébe, aminek kapcsán egyik nap pont azon gondolkoztam, hogy ez az egész nőgyógyászat dolog mennyire kimarad a férfiak életéből. Nekünk ott vannak a fertőzések (akár egy balatontól vagy egy pláza wc-től), a felfázások, éves szűrések, ultrahang... A felelőssége a teherbeesésnek vagy épp annak elkerülésének, az egész terhesgondozás, a szülés, és ha akarna sem kísérhetne végig ezen a párod, mert nem engedik be sehova. Rommá aláznak míg ők többen vannak te meg egyedül. Te kiszolgáltatva, ők visszaélve ezzel. És egy férfi sosem fogja megérteni, mivel jár ez az egész. Milyen érzés havi keretek közé szorítva lenni, nem fizetésben, hanem a ciklusodban, hogy pontos legyen, jól induljon, elég legyen, mert ha nem akkor még szenvedhetsz az endokrinológián is, stbstb... Megöli az embert ez az egész ebben az amúgy sem egészséges országban.
Abszolút egyetértek veled.
És abban is egy előttem szólóval, hogy ez a téma nem két pasira tartozik, és ez most nagyon egyoldalúan lett előadva.
Jól összeszedett érvek a gyermektelenség mellett. Bizony kockázat, felelősség, és persze nem is olcsó gyermekvállalás. Az itteni kommentekből mégis az derül ki, hogy (nyilván!) azok sorolják fel a terhességi/szülési kockázatokat, akik nem szültek, csak hallottak borzasztó eshetőségről. Ez borzasztó, mert ha a töredéke reális lenne, nem is ismernénk a TESTVÉR fogalmát. Ki akarna újra szülni, ha az olyan mértékben teszi tönkre a női testet? Nekem is elképzelhetetlen volt maga a szülés, mert bár nem hallottam rémtörténeteket, azért a "hogy fér ott ki?" nem elmagyarázható, na! Az anyagiak pedig nem állnak meg a pelenkapénznél, úgyhogy tényleg azt kívánom mindenkinek, amit szeretne: kisbabát, vagy feszes hasat, nem kell magyarázkodni!
Van, aki nem tudja elképzelni, hogy egy másik élethez kell igazítani a sajátját, én meg nem tudom a gyerekeim, unokáim nélkül az életem értelmét elképzelni. Ez van.
24 éves, tudatos gyermektelen nő vagyok. Én mindig felvállalom, hogy nem akarok gyereket, mert sokszor szóba is kerül munkahelyen, családban stb. Nem tudom lezárni annyival, hogy “ Nem szeretnék.” Mert faggatnak, hogy miért nem. Kollegám mikor megkérdezte , úgy gondoltam őszinte leszek. Elmondtam, hogy kisgyermeknevelőként itt ezeknek a gyerekeknek adom a maximumot magamból. Én úgy gondolom, egy esti műszakból hazaérve este 7kor nem tudnám a gyermekemnek azt adni, amit megérdemelne. Mert 10000%omat érdemelné, a legjobbat akarnám neki, de tudom, hogy nem tudnám neki biztosítani. Ezenkívül sok dologról nem tudok lemondani, olyan szabadságról ami gyermekmentesen kivitelezhető, de gyerekkel nem. Megkérdezte, hogy “ Akkor te mit keresel itt( mint bölcsődei kisgyermeknevelő)?” … Elmondtam, hogy azért vagyok itt, mert szeretem a gyerekeket, szeretek velük lenni, időt tölteni velük, játszani velük, nevelni és fejleszteni őket, mint kisgyermeknevelő. Erre csak egy hümmögést és elnéző pillantást kaptam. Közeli barátaim sem szeretnének gyereket. Egyikük se szokott “ Ilyen világba minek” indokokat dobálni, egyszerűen nem szeretnének, de ők is mindig számon vannak kérve. Plusz tényező, hogy mindkét nemhez vonzódom ami itthon szintén nagyban nehezítené a helyzetemet, ha épp egy nővel lennék párkapcsolatban. Nem annyira egyszerű ez mint gondolják oly sokan, és nagyon felhúz a sok számonkérő ember. Jaj és kihagytam az elmélkedésből, hogy 12 éves korom óta mondom, hogy nem szeretnék gyereket. Kinevettek, "Jaj majd meggondolod magad". Nyilván akkor túl fiatal voltam, hogy ténylegesen tudjam, azért nevettek ki, értem én. Azonban teltek az évek, és utána is állítottam ezt. Akkor is mikor nem tudtam, hogy kisgyermeknevelő szeretnék lenni. Nem a hivatásom kellett ahhoz, hogy ezt gondoljam, ez csak megerősít döntésemben még jobban.
Amit pedig Ádám említett, hogy a gyerek is rávesz arra, hogy összekapd magad, meg amit édesapjával beszélt, én teljesen értem, és logikusnak tartom, meg korrektnek, de én nem tudok vele azonosulni. Én nem egy gyerektől várom el, hogy összekapjam magam, nem a gyerektől várom el, hogy oldja meg az összes problémám, és majd ő tart el ha öreg és beteg vagyok (Ez azon kívül amit Ádám említett, ez az amit az emberek nagyja vall aki gyereket vállalt). Mert gyereket nem ezért akarnék vállalni, ha akarnék. Hanem, hogy én adjak neki ilyen szintű dolgokat. Ő is ad nyilván az embernek, hogyne adna. De ilyen szintű elvárásokat nem raknék soha a gyerekemre, úgy se, hogy ő nem tudna róla, mert nekem okozna egy fura , számomra nem kellemes mindsetet.
Ki?
tl;dr + you're a woman + didn't ask + cope + ratio
Ez a gyerektéma az ami mindenkinek a magánügye igazából h ki akar vagy nem és miért. Sokkal jobb ha valaki inkább nem akar, mint amikor akar, megszüli és szarul neveli. 😇
Elég indok kellene, hogy legyen a "Nem akarok gyereket" de a legtöbben kurvára nem fogadják el, szerintem ez is közrejátszik abban hogy mindenki mindenféle mondvacsinált okot tesz mögé, mert bármikor szóbakerül, az van nekik megszokva, hogy akkor magyarázkodni kell.
Ha azt mondod, hogy steril vagy, akkor békénhagynak, max lesz olyan kérdés, hogy akarsz e örökbefogadni, de azt könnyű már elütni
@@trefasnyul1 Amúgy igen, ebben lehet valami.
De hogyha nem megvetően kérdezi meg valaki, hogy miért nem szeretne gyereket, akkor jó ha beszélnek róla. Szóval nem így lenézően, hogy de hülye vagy hogy nem akarsz gyereket, hanem kíváncsiságból. Akkor jó lehet róla elbeszélgetni.
@@HatalmasAszteroida miért kéne beszélni róla? Nem akar az ember, akkor nem akar. Ez magánügy.
Mindig azt mondom, hogy ha gyerekem lenne nem tudnék nyugodtan nyaralni. Mindenki elfogadja.
A tudatosan gyerektelenekkel szemben a legnagyobb "szemrehányás" októl és magyarázattól függetlenül az, hogy "Önző vagy!" És tudjátok mit? Én vállalom, igen, rohadtul önző vagyok. Csodás párom van, kiemelkedően jól működő családban nőttem fel, olyan melóm van, amiből azért meg tudok élni, a barátaimra mindig számíthatok, vagyis technikailag jöhetne a gyerek. De nem jön, mert nem kell. Bírom a gyerekeket úgy általánosságban, velük is dolgozom, de az felbecsülhetetlen, mikor egy "csak felnőttek" lakásba mehetek este haza, a vacsorámhoz meg a pohár boromhoz. Ha úgy tetszik, holnap felmondhatok a munkahelyemen és elhúzhatok külföldre, nem kell még egy kis ember (elég bonyolult) igényeit szem előtt tartanom. Ha random kedd este ki akarok ruccanni, akkor különösebb egyeztetések nélkül megtehetem, ha délig akarok aludni vasárnap, akkor senki nem rohan be sikítva a szobámba, hogy felébresszen. Igen, mások szemében ez önző és sekélyes, de ha engem ez tesz boldoggá, akkor most mondjak le minderről, csak hogy illeszkedjek a "normához"? Hát inkább a sértegetés, mint egy egész életet megváltoztató (és számomra: elcsesző) döntés.
A másik: az anyai ösztön komplett hiánya. Kamaszokkal, kiskamaszokkal remekül elvagyok, tudunk dumálni, de nem érzem magam a pátyolgatójuknak vagy bármilyen formában az anyjuknak; 8-10 év alatti gyerekekhez pedig egyszerűen nem tudok viszonyulni, kényelmetlenül érzem magam, mert fogalmam nincs, mit csináljak velük. Szét tudom nyáladzani magam a nagymamám kiskutyáján vagy egy aranyos kiskacsás képen, de kisbaba? Közömbösebb vagyok, mint egy tál lilakáposzta látványától. Most komolyan egy ilyen embernek kívánnak sokan gyereket? Aki legjobb esetben "leszarja", legrosszabb esetben utálni fogja, amiért tönkrevágta az életét?
Én tudom, hogy gyerekesként nagyon nehéz megérteni, miért nem akar valaki gyereket, ahogy gyerekmentesként is nagyon nehéz megérteni, hogy valaki miért akar. Mégis, ez utóbbi tábortól szinte egyáltalán nem hallom azt a számonkérést, vagdalkozást, ítélkezést, amit az előbbitől. "Akarsz gyereket? Na jól van, mit iszol?" Miért nem lehetne ez fordítva is?
Jó lett volna, ha ezt egy vendégpéntekes adásnál veszitek elő, és egy gyerekmentes vendég kifejezetten jót tett volna a témának (mint tegnap az AI témánál)
jó, de cserébe lemondasz a gyermekes család nyújtotta örömökről. szóval tulajdonképpen önzetlen vagy. ;)
szerintem a szaporodás nagyobb önzőség mert a saját génjeidet tartod mindenkinél fontosabbnak. természetes, de őnző.
@@tofonaz8338 Igen-igen. A feleségem is merő önzőségből olvas még lefekvés előtt a gyereknek egy hosszú fárasztó nap után. Szóval azért álljon már meg a menet. Mindenkinek a maga döntése, de azért nem kell idióta mentségeket keresni. Fel kell vállalni. Nincs felelősség, kényelmes, ezért, azért. Egy biztos. Ha nincs gyerek, nincs élet, te sem, én sem. A gyerekvállalással azt adod tovább, amit kaptál.
@@marotian meg túlszaporodás, más állatfajok területének csökkentése és kiírtása sem lenne. Aki akar vállaljon gyereket, de nem muszáj mindenkinek, pláne ekkora populációval. Bizonyos szempontból, legalább is ökológiai szempontból önzőség. (Ekkora populációval nem is értem mit csodálkoznak, hogy ennyi járvány van.)
Te azt állítod, hogy este azért nem önző a feleséged, mert hajlandó foglalkozni a gyerekével. De. Ez a ti vállalásotok volt, nektek jó, más élőlényeknek,más emberneknek ez semmit sem ér, a saját kedvtelésetekért teszitek, mert magatok örömére vállaltatok gyereket. Nehogymár most még állva tapsoljanak itt az emberek, hogy a saját gyerekével hajlandó foglalkozni és hogy ezért mekkora önfeláldozásban vagytok.
Tegyétek, gratulálok a gyerekhez, meg hogy azon kevesek közé tartoztok, akik hajlandóak legalább foglalkozni azzal, akit megcsináltatok. Ez jelenti a felelősség vállalás a saját tetteitekért. De nem önzetlenség kategóriába sorolandó, mert azért ez messze van attól.
Én személy szerint inkább foglalkozom azokkal, akik már megszülettek, és ha már szülősködni akarok, akkor inkább örökbe fogadok, mintsem toljam ezerrel az éhes szájat a világra, amikor már amúgyis rengeteg van. Ha őket nem tudjuk tisztességesen etetni, meg felnevelni, akkor ne is hozzunk világra többet. Na ez jelenti a társadalmi felelősségvállalást.
@@oregvagyokenmarehhez4300 Igazad is van, amennyiben úgy tekintünk az emberre, mint egy éhes szájra. Én speciel egy kicsit többet nézek ki mindenkiből. Ha mindenki csak egy éhes száj, és amúgy senkinek semmi haszna, akkor mégis minek az emberiség? Miért nem írtunk ki mindjárt mindenkit? Hiszen csak éhes szájak. Minek segítesz a megszületetteken? Lehet, hogy csak még több éhes szájat fognak létrehozni. Ha meg mégis összességében pozitív az emberiség, akkor meg minden élet egy lehetőség, egy érték. Gyereket nem a maga szórakoztatására vállal az ember amúgy, hanem, hogy megadhassa azt a gyermekének, azt a lehetőséget, amit ő is kapott. Kapok valamit és tovább adom, mert szerintem az élet jó. Senki sem kérte, hogy állva tapsoljon bárki, ez az élet rendje. A túlszaporodást, miegymást meg az természet helyreteszi. Minden egyensúlyba kerül, ha akarjuk, ha nem.
Egy gondolatot kiragadnék, hogy Ádám dédijét nagy család veszi körül, dehát ez melegséggel tölti el. Adom, kedves szép gondolat. Szóval csak időskori supportnak tolta ki a gyerekeket magából?Nyilván nem, de ha van valakinek ilyen motivációja, az szerintem önzőbb mint én aki nem akar gyereket saját önzőségemből.
Szerintem a gyerek nem vállalós csoportok és tartalmak általában válasz a "Mikor lesz gyerek?" és a "Majd megtudod, ha gyereked lesz" típusú non-stop kérdésekre és megjegyzésekre, amit kb 26 éves korod óta hallgathatsz, ha tartós párkapcsolatban élsz. Nagyon ritka olyan gyerekes emberekkel beszélni akik nem a magas lóról néznek le rád, hogy te nem tudhatod mi az a fáradtság, mert nincs gyereked :D Egyébként teljes mértékben megértem, ha valaki nem vállal gyereket ebben a helyzetben. Gondold el aki a rezsi csökkentés csökkentés előtti árakkal számolt mikor bevállalta a gyereket?
TLDR: Meglepő volt számomra, hogy sok témában elég jól tájékozottak vagytok az átlaghoz képest és pont a gyermek mentesség terén nincsen akkora rálátásotok. Mivel azt mondtátok egy indokot se tudtok mondani, ami rendes lenne nektek én felsorolom az enyémeket. 14éves korom óta érzem, hogy nem szeretnék gyereket, ez egy egyszerű nem érzés aztán elkezdtem vizsgálni miért nem. Az első az, hogy egy gyerekért felelősséggel tartozol ezért vagyok mindig kiakadva, amikor látok párokat, hogy a kapcsolat rendbehozatalára szülnek gyereket vagy éppen nincs meg az egzisztenciájuk hozzá. Legyen annak a gyereknek egy biztonságos otthona és legalább egy olyan szülője, akinek stabil munkája van. Én az otthon részét még nem tudom megadni albérlet szintjén sem (pedig már bőven túl vagyok a 14éves koromon). A másik, hogy ha én gyereket vállalok számomra fontos, hogy értelmiségit neveljek belőle párt állástól függetlenül. Fontos számomra a szociális érzékenysége, a magas tárgyi tudása, a készségek lehető legjobb fejlesztése és ezt egy magyar állami suliban nem tudja megkapni. Egy magas szintű (finnekét elérő) oktatás biztosítása olyan lemondásokkal és stresszel jár, amit itthon valószínűleg csak rengeteg pénzből lehet megvalósítani, tehát költöznék. Más részt felől minek neveljek ide haza értelmiségit a gyerekből, amikor tudatlan birka gyári összeszerelő munkásra van igény és őket fizetik meg jobban. Értem, hogy burkolóra is hatalmas szükség van, de nem éljen már sokkal jobban, mint az, aki életeket ment pl.: mentős. Oké ezek a problémák megugorhatóak, ha félre teszem azt, hogy nem akarok külföldön új életet kezdeni. Viszont azt sehogy se tudom megugorni, hogyha nem akarok örökbe fogadni nőként nekem kell végig szenvednem a terhességet és a szülést a csodálatos egészségügyünkben (ezt kiválthatjuk magán klinikával). Ha nincs a nőnek eü baja akkor is sok nehézséggel, olykor fájdalommal, de leginkább kiszolgáltatottsággal jár a terhesség. A szülésnél választhatod azt (jobb esetben), hogy a hüvelyi úton szülsz és a szexuális életed majd valahogy helyre áll vagy nem és ott a császár, amit bárhogy hívunk egy műtét, amin felvágják az egész hasad. A felépülés több hónap, kibírható egy gyerekért (volt már hasi műtétem), de az a heg, ami marad utána pl nálam már nem fér bele, az önértékelésemet teljesen haza vágta nekem. A ne én legyek terhes részt és ne kelljen örökbe fogadni béranyasággal megugorható, de itthon illegális és etikailag is hagy némi kívánni valót maga után. Én erre a pontra nem találtam megoldást és ha a fentebbi dolgokat összeadom nekem már messze nem éri meg a gyermek vállalása. Kutyát tartok és nem azért, mert gyereket nem akarok, hanem mert kutyabolond vagyok, ha lenne gyerekem akkor mindenképp lenne kutyám is, mert jó dolognak tartom a kutya-gyerek barátságot. A kutya és a gyerek nevelés közti különbség, hogy a kutyából nem tudsz értelmiségit nevelni, így az oktatása is jóval kevesebb erőforrást igényel, meg úgy a létezése is. Plusz azt szoktam mondani viccesen, ha én kizárom a kertbe a kutyámat 1 napra míg oda vagyok illetve leadom mikor nyaralok nem hívják rám a rendőröket és nem ítélnek el érte, míg egy gyereknél nincs ekkora kényelmem. Az, hogy anyja vagyok-e a kutyáimnak azt onnan kezdeném, hogy ki számít anyának? Anya az, akinek gyereke van, az én kutyám nem számít, mert egy másik fajba tartozik. Anya akkor az, akinek gyereke van és egy fajba tartozik vele. Valaki szerint az se anya, akinek nem vér szerinti a gyermeke (nem értek vele egyet). Akkor ők is kiesnek, csak az az anya, akinek a gyereke vér szerinti, de ha béranyával születik, nem vagy anya, mert nem belőled jött ki (olvastam ilyen kommenteket a héten több híroldalon). Oké, te vagy vele terhes, vér szerintileg is tiéd így a gyerek, de még mindig nem vagy anya, mert császárral szültél, az igazi anya maga szüli meg hüvelyi úton a gyerekét mindegy, hogy nem lehetett volna orvosilag (elborult momzilláktól rendszeresen hallom). A vége pedig az, hogy a kutyáimat én oktatom, etetem, viszem orvoshoz, gondoskodom róluk, kelek fel éjszaka is ápolni őket, ha betegek, aggódom értük és viszem el szórakozni őket, hogy ők jól érezzék magukat, mert ez okoz boldogságot nekem is végső soron, a boldogság miatt van kutyám (ahogy sokaknak szerintem gyereke is). Az, hogy van egy lény, aki fiatalabb és rád van utalva (legalább élete egy részében), kötődtök egymáshoz és az érzelmi közösségen túl gondoskodsz róla és az ő boldogsága boldoggá tesz téged ezek együttesét tartom én anyának. Ezért lehet valaki egy kutya anyja akár.
Szerk.: És nem tördelek, mert gonosz tudatos gyermektelen libbbsi vagyok. :D
Szerk 2.: Nem akarok senkit se rábeszélni, hogy ne vállaljon gyereket, ezért elvárom, hogy más se győzködjön róla, mikor elmondom, hogy nem akarok gyereket. Ezért nem szeretem ezt így kimondani, mert az emberek nem tartják ezt tiszteletben. Ettől függetlenül, ha nem győzködésbe fordul át én szívesen beszélek a meglátásaimról és szívesen hallgatom azt is, hogy kinek mi az öröm a gyermek nevelésben.
Ha Miskolc és kocsma akkor ajánlom figyelmedbe a Szuzy nevezetű szórakozóhelyet a Villanyrendőr közelében. Számtalan kultúrával és esetleges atrocitással fogtok tudni találkozni. Csak ajánlani tudom! :) [Viccet félretéve. Menjetek Helynekembe, ott még a kedvetekért le is zárják a szórakozóhelyet pár órára ha úgyvan, ott is tudtok videót csinálni.]
Miskolcon only Bulldogs :D
@@queen4ss08 Vagy a Zöld Ász
Helynekem!
Miskolc annyira vidék, hogy egyetlen nevezetes Villanyrendőr van összesen, ezért villamosmegállót is neveztek el róla 😅
Szegeden meg megyünk majd sáros pofával pick szalámit tölteni a Csokival
@@cseboo0911 Azért ott az Egyetemváros is, csak az már régen levált Miskolcról. Külön autonómiát élvez. Olyan mintha a körúton belül lennél, csak több a zöld meg kevesebb a panaszkodó nyugdíjas, tehát teljesen más mint a körúton belül.
:D
Tudatosan gyermektelen, 49 éves libsi vagyok és van egy négy éves kutyám. Most egy kicsit hiányoltam az empátiát a másik oldal irányába. Szívesen elmondanám az én verziómat, ami nem volt az általatok felvetett verziók között. De még szívesen mesélnék a marokkói szexturizmusról is 🤣 Ebben a két kérdésben vagyok otthon, a kettő között nincs átfedés.
Marokkói szexturizmus?
@@erzsebetkovacs2527 igen, európai, amerikai középkorú/idős nők ...
@@Somembody szegény marokkóiak nem szenvedtek már eleget? pumpálhatják a sok nyugati vén ráncosbocskort aprópénzért
Kutyás témával egyáltalán nem értek egyet. Ezek olyan tipikus szavak, amit csak azok mondanak, akiknek még nem volt kutyája azon kívül h gyerekkorában volt Kormi a család kinti (néha benti, max a konyhába jövős) tacskója kb.
- akinek tényleg nem lehet gyereke, azzal szemben ezek nagyon kemény szavak
- panelos kutyáknak van a legjobb élete…és ott vállalni kutyàt igazán nagy felelőssèg. A legtöbb ilyen kutyának nincs akkora mozgásigénye, viszont minden egyes kutya falkaállat, tehát sokkal jobb nekik az emberrel együtt, egy térben élni. Nem a kutya mérete adja meg a mozgásigény nagyságát (foxi-dán dog példa). Persze jó esetben és igazából a legtöbb esetben az emberek nem egy kaukázusit vesznek lakásba.
(Felelősség panelban: szeparációs szorongást kezelni, ha van. Akkor is levinni sétálni, ha beteg vagy/másnapos/szakad az eső (ugye gyereknèl ez sem lehet kivétel), és 8-10 év után is le kell vinned meg ha 12-16 éves a kutyád, ha megéli, de egy gyereket 14 évesen már nem biztos, hogy hozod-viszed a suliba, sokkal nagyobb az önállósága. Ezek csak példák és ezzel ti is egyetértetek h felelősségteljes, nem ellentétbe akarok állítani, hogy kutyát tartani nehezebb mint gyereket nevelni, mert fogalmam sincs a gyereknevelés valódi nehézségeiről!)
Viszont a Gyerekmentes övezet egy valóban nagyon gàz oldal…. Nehogy már valaki a világ legnagyobb idiótája legyen, mert vállalt gyereket.
Egyébként szerintem társadalmi kérdés is, de főleg egyéni. Bizonytalanságba lehet h rászavaznak sokan a fideszre, de annyira már senki sem bízik otthon a kormányban, hogy gyerekeket vállaljon. Teljes belső bizonytalanságot szül a légkör, ami otthon van.
Remélem amíg ez a kormàny ilyen ocsmány módon lop el mindent, megtehetem, hogy ne kelljen Magyarországon munkàt vállalnom :/ mert màr minden egyes befizetett bàrmit úgy érzem, hogy ellopnak…
a kutyás témához való hozzáállás nagyrészt nemtől függ szerintem, nem gyerekkori tapasztalatokról. biztos van kivétel, de én ezt a tendenciát látom.
Szerintem egyrészt sokkal többen nem akarnak gyereket, mint akik elmondják ezt, de egyszerűen annyi bajt hoz a fejükre, ha beszélnek róla, hogy inkább kussolnak. Ádám, az igaz, hogy sokan azért nem szeretnének gyereket, mert traumatizáltak, de ezt felejtsd el, hogy van a trauma, feloldod, aztán faszaság van. Ezek olyan komplex rendszerek benned, amelyeket a trauma vagy sok esetben a komplex, sok ideig tartó traumatizáló helyzet, környezet kiépít, amelyeket nem lehet csak úgy feloldani. Sejtszinten változtatják meg a működést, idegrendszeri szinten huzaloznak át, és sokaknak egésze életen át tartó munka, hogy ő maga nagyjából jól legyen. Amúgy az nem igaz, hogy senki nem tud szülő vagy jó szülő lenni, aki traumával él és dolgozik folyamatosan a saját jólétén, csodálatos szülő lehet. De nem tud mindenki, és nem olyan ez, hogy azért nem tud, mert nem nyomott meg egy gombot, amelyik kikapcsolta volna a traumát. Sajnos sokszor olyanok is szülők lesznek, akiknek nem szabadott volna, és egy traumatizált szülő által érzelmileg vagy fizikailag bántalmazott gyerek nem biztos, hogy felnőtt korában ugyanolyan lazán mondaná, hogy jó, hogy megszületett. Én pl. évtizedek óta küzdök, és gyakran annak is örültem, ha mentek olyan alap dolgok, mint kakilni és enni valamit, amit nem hányok ki. Volt, hogy pszichiátriára kellett befeküdnöm. Nem tudom jó szívvel azt mondani mai napig sem, hogy jó, hogy a szüleim vállaltak engem. Es a szüleim nem voltak rossz emberek, csak függők es depressziósak. És nekem mára már van jó társam mindehhez. Hogy én magam megküzdjek nap mint nap ennek a hatásaival. De nem fogok tudni annyi mindent letenni, hogy semmi teher ne maradjon. Sőt, nem is szeretnék, mert mára már néha szeretem a személyiségemet, amelyet a sebeim és hegeim is alkotnak, és tanulok békében élni.
Örülök Neked hogy békére találtál magadban. 💝
Sok mindenben egyet tudok érteni Ádámmal, viszont az ilyen lelki, szellemi, spirituális témában elég fekete-fehéren látja a világot szerintem. Jókat mond, csak úgy érzem nem lát mögé sok dolognak.
Szerintem amúgy ez önmagában nem is gond, nem lehet mindent eleve tudni, az jó, ha ki lehet hozni a tabukat a fényre, és kicsit megpiszkálni őket, beszélgetni róluk. Szóval semmiképp ne az legyen, hogy nem beszélnek a srácok ilyenekről, hanem hogy legyen tere a tapasztalatcserének. Meg pl. a depressziós részhez tök utánanéztek a témának, klassz lenne más ilyen esetben is utánanézni, nem pedig csak anekdotákra és személyes tapasztalatokra alapozni. Illetve az ítélkezést bizonyos érzékeny esetekben megéri szerintem visszavenni. Mikor amúgy is ítélettől szenvednek olyanok, akik semmi rosszat nem csinálnak. De amúgy hajrá, beszéljünk mindenről, úgy vagyok vele. Azért is nézem ezt a cuccot. 🙃
@@nagycsenge13 A jószándékát én sem vonom kétségbe, de a szellemi, spirituális kérdéseket nagyon leegyszerüsítöen és sematikusan látja, mert rajta van a szemellenzö, hogy "a vallás hülyeség, isten nincs stb.", és ez az egyetlen motivációja, amikor az ilyen témák szóba jönnek. Nyitottabbnak kéne lennie a másság és a dolgok nem egyértelmüsége felé, de valamiért haragszik azokra, akik nem ateisták.
31:00 miert kene idos korban szomorkodni csalad/gyerek nelkul? Foleg ha boldog a parjaval vagy barataival.
Engem nem zavar ha valaki csaladot akar, csereben mondjuk nem bannam ha engem se baszogatnanak miatta 😂
Meg mintha evidencia lenne az, hogy akivel gyereket csinálsz azzal is maradsz. Vagy épp szétmennek a pöcsbe és azért lesz ott egyedül, mert a drágalátos anyuka/apuka lelépett az új párjával aztán vitte a pulyát is.
Pontosan. Szomszédaink 96 és 94 évesen 4 hónap különbséggel haltak meg, gyermek nélkül. Nem tudom, mennyire voltak boldogok, de nem tűntek nem annak. 90felett a kertben kapálós, aktív emberek voltak, sokat játszottunk náluk a kertben, édesanyámnak is nagyon jó kapcsolata volt velük. Sosem sajnáltuk őket, mert nem is hiszem hogy kellett volna.
Azért, mert a társasága az embernek a saját generációjából kerül ki általában, és azok óhatatlanul elkezdenek meghalogatni, ahogy mész bele az öregségbe.
Korábban igyekeztetek bemutatni egy téma mindkét álláspontját, de ez a gyermekvállalásos dolog nagyon egyoldalú lett.
Hozzátenném, számomra a macskám a gyermekem, és soha nem kell ennél több. Nem igénylem. A macskámnak úgy tudok megadni minden bennem felgyülemlett szeretetet, hogy közben nem kell lemondanom semmiről. Nem kell iskoláztatnom, ruháznom, aggódnom, hogy drogozik-e, iszik-e, nem kell pszichológushoz járatnom, ha el akarok menni otthonról, ő egyedül is jól elvan, ha van vize és eledele. Közben pedig biztosítja azt az érzelmi kötődést, amire nekem személy szerint igényem van.
Szegény macska
ez egy nagyon szomorú komment
1 macska csak kb 10 évig él...
Gyakorlatilag megáll az életed ha gyereked lesz.
Nekem 15 éves hobbim lett gyakorlatilag lenullázva, 2. éve nem alszunk rendesen, gecire meghíztam, szexet felejtsd el, konstans stressz, ha nincsenek nagyszülők akkor bszhatod és egy vagyonba kerül a gyerek.
És akkor bezzeg bsztatnak hogy "mikor jön a 2.?"
Jah, amikor ebben a krva országban kb a család le van szarva a kormány által, vagy ha támogatnak akkor HITEL formájában.
Ajánlom gondolja át mindenki kurva alaposan, hogy ebben az országban szüljön/családot alapítson.
Ádámnak ha jól tudom 2 is van aztán nézd meg. :)) Egész normálisan fest.
"gondolja át mindenki kurva alaposan, hogy ebben az országban szüljön"
Ha teheted, beszélgess a szüleiddel arról, hogy miért vállaltak téged az abortálás helyett. Aztán gondolkozz egy kicsit.
Mi volt a hobbid? A nagyszülöi segítségben abszolút igazad van, régen sem az "atomi család" nevelte a gyereket, hanem a kiterjesztett család, pedig a modern kor elött nem reggel nyolcra kellett járni dolgozni.
@@skeypromotion Ádám értelmiségi családból származik, ő maga is járhatott egyetemre. Egy a fővároshoz közeli faluból származik, és az insta sztorijai alapján évekig laktak a feleségével és a gyerekekkel Ádám családjánál, ami idő alatt volt lehetőségük spórolni, és most vettek egy jó környéken egy saját házat. Azért Ádám eredményeiben vastagon benne van a szülői támogatás, meg egy nagy marék szerencse is, hogy a youtube csatornája végül felfutott (saját bevallása alapján sem igazán érti hogy miért). Innentől kezdve Ádám példája nem reális az átlag magyar fiatalokra nézve.
@@almaspite04 A youtube csatornáját leszámítva tök átlag ő is. Melózik, hitelt vesz fel, két gyereket nevel. Ha nem lenne se munkám, se lakhatásom akkor én sem rizikóznék de itt nem is erről van szó.
Tök jó mert a gyerekes témánál tökéletesen láttattátok a cikket, amiről beszéltetek. Miért is idegesít valakit ha más nem akar gyereket...
Lehet érdemes lenne erről úgy beszelni hogy ott van a másik oldal. Arról nem is beszélve hogy férfiként ez mennyire más döntés mint nőként.
👏
11 éve vagyok együtt a barátommal, 33 évesek vagyunk, és sosem volt különösebben téma a gyerek. Egyiküket sem érdekli a dolog. Na de ha ezt valaki meghallja, azonnal elkezd ugrálni a témán és a 87. alkalom után már rohadt frusztráló. Nem kell sajnálat, nem kell tanács, nem kell kiosztás. Én sem btatok senkit, hogy minek van gyereke, akkor miért érzi feljogisítva magát majdnem minden gyerekes, hogy erről kiselőadást tartson? Annyi kéne csak, hogy békénhagyjuk egymást.
Edit: az meg jó, hogy ti ketten megbeszélitek, hogy egy ilyen embert sem ismertek, meg elég egyértelműen lesajnáljátok őket, de akkor ti hol éltek? Én rengeteg ilyen embert ismerek.
Nyugi, mi 43 évesek vagyunk, 22 éve nyomjuk. Utazunk, iszogatunk, koncertekre járunk, elvagyunk. Még kutya és macskagyerekünk sincs. Mondjuk egy majomjézus jól jönne.:)
Nyugi, mi 53 évesek vagyunk, és már 10 éve elváltunk. Fiatalabb nőt akartam, de már bánom.
Látom sikerült kiragadni a lényeget Ádi meg Csoki mondanivalójából. 😂
@@sternerregnix6524 Na, hát mi házasok sem vagyunk.:)
@@kintsugiwarrior Értették ők szerintem. Az a helyzet, hogy Ádám ( többször utalt is már rá), hogy egy jó kis családban nőtt fel, ami szuper, de sajnos sokaknak ez sem adatott meg, van aki mintát sem látott, és egyszerűen más dolgokban találta meg élete értelmét, mint a gyerekvállalás. Reflektálva arra, ha megöregszel, akkor milyen happy ha ott a család, (bár nekem az is fura, hogy ha valaki azon gondolkodik, hogy na, kellene gyerek, mert majd ha megöregszem, akkor lesz aki gondoskodjon rólam) csak a helyzet az, hogy mindenkinek máshogyan alakul az élete totálisan függetlenül attól, vállalt e gyermeket vagy sem. Én ismerek egy bácsit, akinek a felesége meghalt, a lánya külföldön él, szegény bácsi magára maradt, pedig alapított családot, állandóan megállít mindenkit az utcán, beszélhetnékje van. Sajnáljuk. Vagy tudnék egy rokont említeni, aki szintén alapított családot, de sajnos mindkét gyermeke meghalt, szörnyű dolog szülőként a gyereket eltemetni. Szóval véleményem szerint kicsit túl van ez tolva, ha valaki nem szeretne, ok, ha szeretne, csinálja. Annyit hozzátennék, az emberek alapvetően nagyon felszínesek, és amit Stephen King is említett az egyik életrajzi könyvében, ha találkozol egy rég látott rokonnal, vagy osztálytárssal, elhangzanak a klasszik kérdések: megházasodtál? Van gyereked? De azt, hogy: boldog vagy? Jól érzed magad a bőrödben? Valahogy sosem kérdezi meg senki. :)
Fiatalon nem jött össze,most 40 évesen már nem érzem a késztetést,örökbe fogadni nem engednek mert egyedülálló vagyok...így lett kutyám 😉
Dettó!😂
Idős korodban akkor nem leszel egyedül, ha normális emberi kapcsolatokat építesz, tök mindegy hogy vérrokonokkal vagy másokkal. És fordítva: ha nem építész normális emberi kapcsolatokat a rokonaiddal, ugyanúgy egyedül maradsz, mintha nem lennének rokonaid.
Nem szoktam kommentelni általában, de úgy gondolom, hogy mindenkinek szíve joga lenne hogy akar e gyereket vagy nem...nem mindenkinek ugyan azt jelenti a boldogság, hogy miben teljesedik ki, miben találja meg önmagát!? Miért kell rögtön "lenézni", azt, aki nem tud ezzel azonosulni??
Én sem itélem el azt pl aki teljesen más életet valaszt magának és 15 fős családot akar pedig nagyon távol áll tőlem.
De az Ő élete, nem az enyém.
Ráadásul általában mindig a férfiak azok akik a leginkább fel vannak háborodva, ha egy nő nem akar gyereket, és nem is a többi nő...ez is érdekes amugy...
Ha például én akarok 10 macskát, meg 6 kutyát és 5 lovat csak a példa kedvéért, mert így érzem jól magam, teszem azt még van egy egészséges párkapcsolatom is mellé, amiben mindetten ugyan azt szeretnénk az élettől, és ezzel nem bántok senkit akkor miért kell mocskolódni a másikon? Igen is van aki szinte gyerekeként szeretni a háziállatait elég sokan, és mindent megad nekik amit tud. Nem értem ezzel mi a baj, és nem értem azt sem miért van ilyen kettős mérce, hogy az egyik oldalon a jaj fogadjunk el mindenkit képmutatás megy, a másik részről meg bármiben is eltér az ember picit a társadalmi elvárásoktol rögtön megy a köpködés nem csak a gyerekvállalás témakörében, de ez jól példázza.
Hogy miért mondom el az indokaimat ,hogy miért nem szeretnék gyereket,mar ha elmondom ?
Mert amint annyit válaszolok ,hogy mert nem szeretnék es pont.Akkor legtöbbször hiperventilalva hallgatom végig ,hogy ez a nő dolga,meg ez a legnagyobb boldogság (nekem nem,szeretem a gyerekeket ,de látom mivel is jár es köszönöm nekem ez nem kell) meg 1000 evvel ezelőtt is volt születtek gyerekek ,megjegyzem szntem ha már akkor is nagyobb szabadsága lett volna a nőknek vagy legalábbis lett volna beleszólásuk akkor is hasonló lett volna a helyzet mint most,de nem teljesen mindegy?! Számomra ez sokkal bosszantóbb mikor nem fogadják el ,hogy nem szeretnék.Egyebkent nekem sokan gondolják ugyanígy a környezetemben. Vannak anyukák is az egyik legjobb barinomnek akinek imadom a kislanyait es rendszeresen vigyazok rajuk születésük óta,de köszönöm szépen en ket nap után baromi nagy szeretettel adom vissza az anyukajanak aki pedig őrül h pihent egy kicsit,mindenki jól jár.🙂
Ilyenkor szakítsd félbe őket nyugodtan, hogy "Ne haragudj, de én ezt nem akarom végighallgatni." És ha mégis mondja, simán hagyd ott.
A legszebb tényleg, hogy sokan olyan vehemenciával érvelnek mintha minimum megsértetted volna azzal, hogy te nem szeretnél gyereket.
Én azt szoktam válaszolni, hogy szerencsére erről én döntök :)
érdekes módon az a variáció nem jött fel, hogy AKARNAK GYEREKET, de pl. társadalmi/anyagi/magánéleti/etc válság miatt nem mernek vállalni. mintha nem egy aknamező lenne ez az ország és be kellene mutatni.
Jelen!
Feljött, elintézték annyival, hogy soha nem lesz ideális helyzet.
De feljött. Ha így gondolkodsz folyamatosan akkor soha nem is lesz gyereked. Igazából nagyobb kihívás olyan párt találni akivel megegyeznek a hosszútávú céljaitok mint az hogy ezekre hatással légy. Főleg a társadalmi/gazdasági válságra amire aztán zéró ráhatásod van. 🤷
@@erzsebetkovacs2527 És igazuk is van.
@@hang2645 Abban nincs, hogy ez nem mentség a döntéshozóknak arra, hogy ne is próbáljanak meg ideálisabb körülményeket teremteni. Még csak nem is a pénz minden, a csok nem oldja meg azt a problémát, hogy egyetemista kismamaként meg tudod-e szerezni idöben a diplomádat, vagy hogy mennyi szülöi szabadság jár az apukának (csak hogy két olyan problémát említsek, amire a németeknek van válaszuk, szabályozásuk, a magyaroknak meg nincs).
Valaki szólna a Tekinek hogy nem adtak neki szabadnapot és hogy várják a munkahelyén dolgozni?
29:29
31 vagyok, 28 voltam amikor megcsináltattam a vasectómiát.
Szuper videó lett, köszönöm a feltöltést. Hálás köszönet a választékos témákért nagyon kedvelem minden reakciótokat és véleményeteket. Fantasztikus a csatorna. Nagyon kedvelem minden tartalmatokat azt is amelyiket nem annyira mert mind szuper. Köszönet mindenért. Üdv. Jól van ez így... Csoki Ádám - Ádám Csoki
Azért szerintem a gyermek vállalás témakötében a szülést mint tényezőt is figyelembe kéne venni! Rengeteg olyan embert látok akár a Tik Tokon, akár a környezetemben akiket a szülés riazst vissza. (Köztük engem is.) Mert még régen tabu volt ez a téma és alig lehetet valós információhoz hozzájutni, napjainkra ez megváltozott és minden apró részletet meg lehet találni a világhálón. És ezek a részletek szörnyűek. Olyan hihetetlen testi változásokkal jár egy terhesség, szülés és szoptatás, amiket fel fogni is nehéz. És akkor itt van a lelki oldala is mint pl a szülés utanni depresszió, az rettegés hogy vajon a megváltozott testem fog e tetszeni a páromnak, stb. Szóval egy nő jogosan mondhatja azt hogy köszi, de ez nekem nem kell, én ezt nem akarom.
És ez megint csak egy olyan téma a műsorban amiből ez a női meglátás teljesen hiányzik. Korábban pl volt szó a nők megbámulásokról, és ott is azt éreztem hogy Ádám és Csoki nem kompetens a témában. Ezért szerintem jobb lenne ha néha nőket is meghivnának, ha már a nőket (is) érintő témákról beszélnek.
Nem mellekesen egy gyerek nevelese 80%ban a nore marad. Meg ott a haztartas, a munka es melle meg mindenkepp megmaradni tiptop asszonykanak. Nagyszulok nincsenek. Epp a napokban vrgezte ki egy kismama 3 gyereket majd kiugrott az ablakon. Szules utani depresszio-pszichozis. Konnyebb annak aki kepzetlenul/tudatlanul eli az eletet. Mi tobbiek meg merlegelunk. En nem akarnek 40 evet bealdozni csak azert ha oteg leszek ESETELEG legyen mellettem nagy csalad.
Spoiler: gyerek nélkül is meg fog változni a tested.
@@Murnyoka Lehet, de az lassabb és több időbe telik. Ráadásul nem olyan fájdalmas mint 2 nap vajúdás...
Sajnos nagy a hallgatás a témában, se a nögyógyászok, se a tapasztalt nök nem beszélnek róla, utóbbiak avval intézik el, hogy fáj, fáj, de úgyis elfelejted, mikor a melledre teszik a csecsemöt.
Az a nagy szerencse hogy régebben kevesebb információ állt a nők részére. Így aztán nem gondolkodtak ilyen ormótlan b@romságokon. Az hogy ezek a kérdések egyáltalán felvetülnek benned hogy "tetszeni fogok-e a páromnak" ami egyébként megválaszolja azt hogy mennyire is a "párod" az illető...meg szülés utáni depresszió ami egyébként a leggyakoribb a nők körében és a legkönnyebben kezelhető...áh..szóval nem is értem. A NŐK MEGBÁMULÁSÁBAN KÉT FÉRFI NEM KOMPETENS. NA JÓ....KIÉGTEM. 😂😂😂
23:06 - én mondjuk ezzel nem értek egyet. Vagyis azzal a részével nem vitatkozok, hogy aki társadalmilag tudatosnak akar tűnni emiatt, esetleg nem gondolja komolyan, az ne mondjon ilyet. De a gyerek érdeke önmagában, hogy ha már meg kell születnie, akkor legyenek lehetőségei, és ne egy kilátástalan világban kelljen élete legjobb éveit (mármint fizikailag) eltölteni nyomorban.
És itt a klímaváltozás meg a hozzá kapcsolódó dolgok (árvíz, népvándorlás, éhinség, stb) annyiban másabbak, mint a "második világháborúban is nyomor volt, mégis vállaltak gyereket" szitu, hogy az egy emberiség által előidézett, és ugyanígy emberiség által megállítható állapot volt. Továbbá nem globális, hiszen voltak, akik kimaradtak belőle (nem tapasztalták meg, pl. az USA hátországa kvázi).
A klímaváltozás-issue meg azért probléma, mert az egész bolygót fogja sújtani, nincs kivétel, és van olyan pontja a folyamatnak, ahonnan nincs visszaút, egyszerűen technológiánk sincs a megváltoztatásra, ha azt túllépjük. Ha pedig várhatóan jön a világvége mondjuk 60 éven belül, és már érezhető jelei lesznek 25-30 év múlva, hát, nem szívesen adok életet egy gyereknek, hogy egy megoldhatatlan helyzetben parázzon 25 évesen az egyetemről szabadulva (ha még lesz egyetem), hogy mit kezdjen magával, vagy mit egyen holnap.
Ebben a szituban az egész fejlett világnak kéne tenni ellene, lemondva a kényelemről, ami nyilvánvalóan nem fog soha megvalósulni. Senki nem ad le az igényeiből, csak azért, hogy majd 50 év múlva ne pusztuljon ki az emberiség. Ilyen téren én csak negatív dolgokat látok pl.
Edit: ja és nem társadalmi indok van mögötte, szimplán a gyerek jövőjére gondolok, meg rá. Ráadásul én ennek ellenére szeretnék gyereket, de már előre zavar ez az állapot. Az más téma, ha valaki nem szeretne gyereket, mint az ilyen szituáció.
31:51 - egyébként épp ez a típus vagyok, bár szerintem elég reálisak az én "majd ha ez meg az lesz" céljaim a gyerekkel kapcsolatban, mert exponenciálisan haladok afelé mind az anyagiak terén, mind a kapcsolatom terén, szerintem nem elítélendő pár célkitűzés a gyerekvállalás előtt, főleg, ha belátható időn belül (3-5 év) teljesülhetnek. Bár ezt könnyű nekem mondani, 25 évesen.
Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy Ádám meséli milyen jó lesz neki öregen nagy családdal körülvéve. Én meg azt éreztem, hogy ilyen lehet a pokol. Ezért van neki gyereke és nem nekem.
Engem az frusztrál, hogy akinek van gyereke az mindenféle kiváltsággal élhet. Plusz szabadság, adókedvezmény + az egyéb dolgok. Miért vagyok sokadrendű állampolgár? Senki nem kérte őket hogy szüljenek. Bezzeg amikor az adót kell fizessem, akkor igazán egyenlő vagyok. [Igen születtek a világháború után emberek, csak megint a számokat nézzük és nem a minőséget. Kik szaporodtak akkor is? Azok akik most is. A nyomorult tanulatlanok. Ezért süllyedünk folyamatosan]
Anyukádról is így vélekedsz gondolom. A nyomorult tanulatlan megszült téged...
Anyukádról is így vélekedsz? Meg az összes felmenődről? Nyomorult tanulatlanok?
Azért, mert az állampolgárok termékenysége egyúttal a társadalom egyik eröforrása is, amiböl a fennmaradását biztosítja. Szóval a gyerekvállalás magánügy, de közben mégsem. Emiatt a társadalmi érdek miatt kárpótolják a gyerekvállalókat a "kiváltságokkal" (valójában pozitív diszkriminációval a gyerekvállalás negatív mellékhatásai miatt). Nagyobb baj, hogy a pénz sem old meg mindent.
@@erzsebetkovacs2527 akkor inkább támogassák úgy a gyerekvállalást, hogy nem traumatizálja az eü a kismamákat és a meddő párokat, hogy bérlakásprogramot hoz létre, hogy gondoskodik a megfelelő mennyiségű és minőségű bölcsödei, óvodai és iskolai helyről! Ha mindenkire csak ráöntik a pénzeket, az érdemben nem segít ha a netflixre költik.
Ez a gyerek téma szerintem egy oldalú lett
Nagyon sokan szeretnének gyereket, de nem jön össze. Nagyon durva, hogy sokan ezt képtelenek felfogni és folyton érdeklődnek, hogy mikor jön a baba. Mások meg kedves megjegyzéseket tesznek, hogy te ráérsz, hisz nincs gyereked. Te ezt nem tudhatod, te csak szórakozol esténként míg én anya és feleség vagyok stb.
Ha már felvértezett titeket a lipsi Győr és a vadkelet két központja, akkor várunk a balkáni kultúra fővárosába, Pécsre is ❤️
Ha igazi Balkán, akkor Szolnok. 😅
Pécs szuperjó hely! 👍🤗 Győr viszont, sajnos egyelőre még a neolipsi fidernyákok kezén van! 🥴 🤮
Pécset adom!
Mivel nagyon szeretlek Titeket, próbálok nem megbántódni, ill ez tényleg egy érzékeny terület volt, amibe belenyúltatok.
Saját példám okán mondom,hogy sokan idősebb korban találnak olyan párra, akivel gyereket vállalhatnának.
Most talált rám a szerelem 40 évesen, és túlvagyok egy váláson, mivel az akkori házasságom sajnos nem élte túl a lombikprogram sikertelenségeit (anno párom azoospermias volt, még a donort is bevállaltam a siker érdekében, csak, hogy babánk legyen).
Kicsit fájó, amikor az emberek magaslóról regélnek nekem, hogy miért nincs gyermekem.
Nem nagyon értem, hogy miért vetted magadra. Szerintem nem voltál célközönsége a mondandójuknak. Azokról beszéltek, akik nem akarnak gyereket és ebből még ideológiát is gyártanak, sőt lenézik azokat, akik akarnak gyereket.
Már majdnem leiratkoztam, de visszatért újra Csoki!😍
A gyermekmentes témához érdemes lenne egyszer a másik oldalt is meghallgatni. Sikerült az összes sztereotípiát felsorolnotok :/
Nálam ott verte ki a biztosítékot, amikor elkezdte sorolni, hogy "most nincs olyan párom, most nincs olyan anyagi helyzetem" és erre az a válasz, hogy a végtelenségig el lehet nyújtani a dolgot... de azt vegyük figyelembe, hogy a gyermeknevelés az egyik legnagyobb felelősség, amivel találkozik az ember... pont azért kell nagyon nagyon megfontolni, hogy készen állunk-e ilyen mértékű felelősségre, elbírja a kettőnk kapcsolata. Tehát én azt ajánlom, hogy jól gondoljuk meg, hogy tényleg akarjuk-e, mert ha megbánjuk, már nincs visszaút.
A gyermekmentes témával kapcsolatban szeretném egy kicsit a másik oldalt képviselni. Elég fiatal vagyok még, pár hónapja lettem 26. Sajnos az elmúlt évben sokkal több alkalommal jártam pszichológusnál és pszichiáternél, mint szerettem volna. Kiderült hogy az évek során a mentális betegségek közül elég sokat nevelgettem magamban (mániás depresszió, adhd, pánikroham, ocd, dependens személyiségzavar a teljesség igénye nélkül). Én mindig is szerettem volna gyereket, most is nagyon szeretnék, de tudom azt is, hogy az ezekre való hajlam elég könnyen örökölhető. Akármennyire is fáj, de számításba kellett vennem, hogy lehet, hogy soha nem lesz gyerekem, mert nem merem majd kockáztatni, hogy egy újabb élet szenvedjen ilyen betegségektől.
Néha belenyúltok a betonba srácok. Nem baj amúgy. Megosztó témáknál ez eléggé gyakran meg fog esni. Bár az "elítélek embereket... meg hasonlók" az alapján, hogy állatokat szeretnek, akarnak e gyereket, nem akarnak stb. kicsit erősnek érződött. De döntse el mindenki maga. Részemről amíg másnak valaki nem árt, bármilyen formában, miattam tarthatja kisgyerekének a háztáji tyúkokat is, vagy szerelmének a bal cipőjét ami nike. Ilyen esetben ítélkezni, inkább ítélkezésre szoruló dolog. 🤗
De szeretem mikor fiatal férfiak beszélik meg, hogy miért is szüljön a nő. Lehetne könyörgöm egyszer az, hogy mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek foglalkoznak a saját dolgukkal? :) gyerektelenként senkit sem bántok, én mégis kapom a savat a világból hogy nem vagyok nő, mert nem szülök. Ja, és van két Lányom akik kutyák (már takarodok is’)
Amúgy mi a k*rva anyámért nem beszélgethetnek róla?
Én meg azt imádom, hogy férfiakat csak a nemük miatt kizárnak a diskurzusból.
Függetlenül attól, hogy nyugodtan legyen meg a jogod/véleményed bármire ebben a témában, nem zavar a te döntésed. De miért kell mindig ebben meg abortusz témában felhozni azt hogy:
"FéRfIaK eRrőL mÁrpEdIg Ne dÖnTsEnEk"
Ja mostmár beszélni is baj. Ja amúgy Ádám apuka is.
Nem beléd akarok szállni, hanem az a bajom, hogy már véleményt sem lehet formálni lassan ha nem pixám van
Van két lányod, akik kutyák?? lol
Nem arról beszélnek miért szüljön a nő, hanem arról miért vállaljon gyereket az EMBER. Mert lehet meglepő dolgot mondok, de a gyerekvállalás (szerencsés esetben) egy nő és (igen) egy férfi közös döntése. Persze maga a szülés (egyébként nem elhanyagolható) része a nő "terhe". Ha valaki viszont téged bánt azért mert nem szülsz, akkor neki igen is mondd meg, hogy semmi köze hozzá és jogosan vagy felháborodva. Ádámék egyszerűen emberi szempontból vázolják a véleméynüket és senkit nem degradálnak ezzel. Nem hiszem, hogy valaha azt mondaná neked vagy másnak hogy azért nem vagy nő mert nincs gyereked. Kicsit figyelmesebben tesség hallgatni és nem kell triggerelődni.
@@hang2645 nehéz szülés volt :D
dehát mondták, hogy van aki jobb is hogy nem szül gyereket. és ha a kutyáidat a "lányaidnak" tekinted valószínűleg te is ebbe a kategóriába esel, amivel semmi gond nincs, sőt
Pétervására polgármestere Eged István ingó és ingatlanjai között még bőven lehetne válogatni és számonkérni hogy mégis miből van. De gondolom Polt Péternek most is az a véleménye hogy - - - "Ebben az országban nincs semmi ami megalapozott gyanúra adna okot" - - - Szégyen!
Szerintem már most kezdhetsz aggódni Ádám 😊én már hónapok óta aggódom hogy kilépünk az eu-ból. 8 éve élek Magyarországon,Szerbiában nőttem fel és ezt mind már egyszer átéltem.Sajnos nagyon is megtörténhet és nagyon arrafelé megy minden :((
Nyugi 2024ig bírd ki és Magyarország minta ország lesz. Semmi nem marad a mostani Ep-ből.
Eddig azt hittem Ádám az alteregóm pasiban 😂 De nem, az oltás és a kutya-gyerek témában nem értünk egyet. Nagyon nem! De ettől kerek a világ, puszi fiúk 🎉
Nagyon sok mindenben nem értek vele egyet, de érdekes látni más ember véleményét.
Nem értem ezt a gyerekes témát miért kell túlmagyarázni. Valaki nem akar, ennyi. Valaki akar, ennyi. Miért kellene bizonygatni hogy neked jobb mint másnak, bárhogy is döntöttél? Ami egyedül a lényeg: annak legyen gyereke aki ALKALMAS rá. Ádám abszolut nem tudja elképzelni hogy valaki önzőségen vagy feltűnősködésen kívül más okból marad szándékosan gyermektelen. Az nem érv, hogy tapasztald meg a baráti társaságoddal hogy mind gyerekesek lettetek. Az nem érv hogy mivel már nem jár veled bulizni a régi társaságod a gyereke miatt, ezért inkább csinálj gyereket magadnak hogy ne unatkozz :D
Én úgy látom a környezetemben, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya a társ megtalálásának a nehézsége. Covid előtt se volt egyszerű egy normális embert találni, azóta közel lehetetlen. Sok esetben kvázi fel is adják a projektet, évekig tartó sikertelenségek után már beletördőnek a legtöbben, hogy nem fog összejönni. Ami egy pozitív visszacsatolás és egyre kevésbé lesz vonzó tőle valaki.
33 éves férfi vagyok, 8-10 éve érzem, hogy szeretnék gyereket. Van a családhoz több, mint megfelelő egzisztencia, eltökéltség és vágyakozás, csak éppen társ nincs hozzá. Folyamatban van az emigrálás, többek között annak a reményében, hogy határon túl talán más a helyzet.
Szerintem a "nem akarok gyereket" emberek jelentős része ezt a keserűségét próbálja elkendőzni.
Szomorú téma.
Hova akarsz emigrálni? És hogy érzed, miért nem sikerült idáig társat találni?
Hidd el. Nem mind keserű. Ádámot idézve és egy-két kommentet olvasva inkább agyhalottak. Eleget is olvastam. Totál kiégtem. 🙃🤷
@@kintsugiwarrior persze, tudom, de a legtöbb akit ismerek az vagy trauma, vagy társkeresési kudarcok miatt. Agyhalottakat mondjuk kerülöm. :D
@@erzsebetkovacs2527 Spanyolországba, de Svájc is opció. Őszintén szólva pechnek érzem. Az ismerkedéssel nincs gondom, de sose úgy alakulnak a kapcsolatok, ahogyan szeretném. Néha Rejtői abszurd fordulatok miatt. Nevetnék is, ha nem lenne rutin szerű.
A covid óta viszont az ismerkedés is sokkal nehezebb, nagyon sokan befordultak, sokkal nehezebb kimozdítani egy-egy aspiránst a komfort zónájából és a közösségi élet is látványosan megcsappant. Sokat járok külföldön, az a tapasztalatom, hogy a magyar nők(gondolom a férfiak is) nagyon zárkózottak és tele vannak feszültséggel, paranoiával meg komplexusokkal. Még egy halvérű osztrákkal is könnyebb kommunikálni. Az is lehet, hogy én ehhez a típushoz vonzódok és rossz helyen keresek. 🤷♂️
@@8SteveGerrard8 Ha rendszeresen ugyanazok a problémák fordulnak elö a kapcsolataidban, akkor lehet, hogy ugyanahhoz a problémás típushoz vonzódsz. Pszichológus segíthet az önismeretben. Mondjuk, a magyar társadalmat általában átható bizalmatlanságon és feszültségen nem.
Abban a pillanatban hogy valósággá válik akár a gondolat megvalósításának szikrája. Abban a pillanatban bemegyek a helyi Gemainde-éba ( Hivatal Ausztriában) és rögtön igényelni fogom az osztrák állampolgárságot.
Szomorú, hogy a gyerekvállalással és az állattartással kapcsolatban ilyen szűklátókörűre sikerült ez a videó.
Ádám, az insta sztorik alapján az jön le, nem tartotok benti cicát vagy kutyát, akkor honnan is tudnád hogy milyen kapcsolatot lehet kialakítani velük, hogy lehet kötődni hozzájuk? És ez nem az állatbarátiságról szól, hanem mikor vár otthon téged egy vagy több. Miért ne lehetne rájuk "gyerekként" hivatkozni? Különleges kapcsolatot tud velük alakítani az ember. De ez már a kisállatos instagramos videónál kivehető volt, hogy Ádam neked fingod sincs róla, pedig ha valamiért nem kéne bántani valakit akkor az az, hogy ennyire szeret egy állatot.
A gyerekvállalás pedig egy bonyolult téma. Szintén instáról azért látszik, hogy Ádám ti egy értelmiségi család vsgytok azért, és pénzügyileg is középosztálybeliek. Az, hogy sokan vagytok és tartjátok a kapcsolatot és szeretitek egymást az sok dolgon múlik, és nem szép dolog szemére hányni ezt bárkinek, akinek nem lehetett benne része. Mert ez nem csak annyiról szól hogy mindenki vállalt gyereket így nagy családunk lett és szuper. Illetve abban is nagy szerencsétek van Orsival, ha nem hagyott bennetek akkora traumákat az eü rendszer, hogy letegyetek a próbálkozásról. De amúgy sem csak önzőségből meg pénzügyi okokból mondanak le az emberek a szülői örömökről, inkább tedd össze a két kezedet hogy minden úgy alakult, hogy nektek most kettő is lehet. Egyszerűen most bántóan beszéltetek olyan emberekről, akik nem érdemelnék meg.
"Miért ne lehetne rájuk "gyerekként" hivatkozni?"
Mert a kutya nem gyerek, még idézőjelek között sem. A macska sem az. Aki a gyerekeként tekint a kutyájára, macskájára, azzal bizony komoly gondok vannak.
@@gaborgore217 Igen, az hogy "gyerekként" hivatkoznak rá már önmagában predesztinálja, hogy pótlék. Ha a gyerekre hivatkoznának, kutyuliként akkor egyértelmű lenne ugyanez fordítva. Azt sem értem miért baj az, hogy akár egy pszichológus is elmondja nekik, hogy igen, ezzel a kutyával/macskával egy olyan érzelmi kötődést pótolsz amire nem lenne szükséged (vagy legalábbis nem annyira), ha lenne egy gyereked. Ez miért bántó? Miért nem fogadják el, hogy "igen, tudom." Függetlenül attól, hogy mi az oka annak, hogy nincs gyerek. Ha pedig valaki azt mondja neki, hogy meg fogod bánni (jó eséllyel - ha lenne rá lehetősége persze) akkor azon is miért kell megsértődni? Persze nem kellene ítélkezeni, pláne nem kérés nélkül és biztosan rohadt idegesítő lehet ezt hallani állandóan. Inkább azt kellene megnézni, hogy 80+ os idős, gyereket nem vállalt embereket megkérdezni, hogy bánja-e, hogy annak idején macskázott/kutyázott és ezzel töltötte be azt az űrt amit érzett magában. Gondolom ezekre a válaszokra is triggerelődnének. Mondom ezt úgy, hogy van két macskám (bár szüleimnél), egyedül élek 41 évesen gyerek nélkül, de sosem tekintenék úgy rájuk mint egy gyerek (pláne nem hivatkoznék úgy rájuk), függetlenül attól, hogy a seggük kivül belül fényesre van nyalva.
Az állat sosem lesz gyerek kategória.
@@Zoleeca vagy egyszerűen csak el lehetne fogadni, hogy nem mindenki szeretne gyereket vállani és nem degradálni az állat-ember kapcsolatot, szemben az ember-gyerek kapcsolattal. Szeretet-szeretet. Ez nagyjából olyan, mint mikor egy homo kapcsolatot ledegradálnak egy hetero kapcsolattal szemben. Miért ne lenne/lehetne ilyen kapcsolatokra szüksége az embernek? És ha pótlék? Mit veszít az értékéből? És ha csak átmeneti, míg jöhet a gyerek? Vagy az úgy már jó, mert akkor azt később nem bánja meg az ember?
Írom mindezt úgy, hogy jelenleg is nagyon szeretnénk kisbabát, de nem megy olyan könnyen. Lehet, hogy örökké "csak" macskagyerekeim lesznek. Nem lenne elég fájdalmas a meddőség terhét cipelni magamon, magyarázkodhatnék érte hogy nem úgy vagyok selejtes ahogy gondolják, hogy egy állatot tekintek gyereknek, hanem szervileg vagyok selejtes. Gondolom ez kielégítené a "ha nem szülsz gyereket majd megbánod" tábort. Fogalmatok sincs mennyire bántó ez a mindset.
Aki életet ad, az halált is. Enyhítő körülmény, ha nem önzésből teszi. “Minél jobban szereti valaki a kutyáját, annál inkább utálja az embereket.” Uff!
Ez volt a legszebb, legérzèkenyebb cucc!
Eddig ....
Ez a lènyeg!
A SZERETET ba....❤
30:35 Ez gondolat is zsákutca: ki mondta, hogy gyerekkel nem lehet minden este bebaszni?! Sok tíz(száz?)ezer magyar nem tévedhet!!
Szóval, igen 25 vagyok
Igen van igényem a törődésre
Igen 8 órában dolgozom heti legalabb 5 napot de van hogy 6 ot
Igen már a kutyát is régóta szerettem volna és csak most tehettem meg .
Igen szeretnék gyereket de nem biztos hogy lesz és igen pontossan azért mert még így is ,hogy kidolgozom a belem nem latom hogy mikor is lesz saját házam vagy új autóm 😀 lehet, hogy nektek nincs egy lapon a gyerekvállalás a túlnépesedéssel de nekem igen . És még úgy is, hogy hosszú az örökbefogadási várólista nagyon sok gyereknek esélye sincs a családra...
Heti 5 nap, 8 óra munka az az ALAP, nem a kidolgozom a belem kategória, el kell hogy szomorítsalak :)
Milyen furcsa, hogy azért te is megszülettél. Azon még nem nagyon gondolkodtak el a "gyereknemkell" propagandistái, hogy ők is megszülettek valahogy. Lehet, hogy kár volt? Haladóbban kellett volna gondolkoznia a kedves szülőknek. Nem kell a gyerek mert dolgozunk is közben, nagy házunk sincs meg autónk se, különben is nem jut időm magamra, és még a környezetet is szennyezi a gyerek. Ha teheted, beszélgess a szüleiddel arról, hogy miért vállaltak téged az abortálás helyett.
@@milangal2716 Szóval 8 órában lehetetlen kidolgozni a beled ? 🤔
@@milangal2716 Munka és munka közt van különbség. Volt olyan munkahelyem, ahol 9-10 órában se dolgoztam ki a belém. Most napi 8 órában annyit dolgozom sokszor, hogy már nem emlékszem mi történt előző nap a munkában.
@@chibifox7543 Semmi nem lehetetlen, de mondjuk 2x olyan nehéz mint ha valaki 4 műszakban 16ozik a lakhelyétől 80 km-re, mert nincs más lehetősége. Az átlag ember heti 40 órát dolgozik, arra nem szoktuk azt mondani hogy kidolgozom a belem. De ahogy látom, mindenbe is bele lehet kötni, itt vagy rá te, mint elő példa.
A gyerekvállalás témában, most nagyon egy irányba mentetek, persze Ádám véleménye nem volt ellenszenves, ezzel szemben... de ezek ugye vélemények, és nem a nagy igazságot mondtátok meg. :)
A kisállatban sosem lehet csalatkozni, emberben viszont annál többször. És, persze ott a tény, hogy nem ugyanaz a kettő, - valaki az állatot babusgatja van aki meg a gyerekét - de ahogy írják a kommentelők, számos dolog meghatározza a mai gyerekvállalást.... De nem érdemes hasonlítgatni, és a másik felé csúnyát mutatni, mondani, mert egyikük ezt vállalta, a másikuk meg amazt. Lényegtelen. Miért zavar ez bárkit is? Az a fő, hogy az emberek boldogok legyenek, ki így, ki úgy. Csak sajnos, idehaza szeretjük egymást figyelni és bántani.... ez szomorú.
Hát igen, leírtad az okát annak, hogy egyesek inkább a kutyát, macskát választják.
@@erzsebetkovacs2527 "Sajnos", ez a helyzet. De még változhat, ha mindannyian dolgozunk rajta ;) sőt, régen, kutya-macska volt az elő próba, és utána jött a gyerek, ma már más a trend. De szerintem az állatokat sosem szabad lebecsmérelni.
Az outro az eufória zenéjének egy feldolgozása?
Vannak olyanok is, akiknek valamiért nem jött össze, pedig szerették volna. És szimplán örülnek, hogy nagynénik/nagybácsik lettek. Ugyanúgy részt vesznek a családjuk gyermekeinek felnevelésében. És sajnos számos embernek ez sem adatik meg. Ki tudja, miért. Nem ismerjük az élethelyzetüket. Szóval szerintem elég igazságtalan, hogy döntésként fogalmazod meg, hogy vállalják-e vagy sem a gyermeket/gyermekeket. Te szerencsés vagy. Szeretettel gratulálok. De ne bánts másokat, hiszen egyáltalán nem tudhatod azt, hogy mit miért tettek, illetve nem tettek, tudtak megtenni. Ez fájdalmas, nehéz téma, több empátiával illenék megközelíteni.
Többször elhangzik Ádámtól, hogy megérti és sajnálja azokat akik szeretnének de valamiért nem lehet gyerekük. Utánna kifejti a saját véleményét, mint ahogy te is itt a tiedet, nem értem miért triggerel ez sok embert, vagy pontosan mit várunk? Gépies, mindkét (vagy több) oldalt képviselő kinyilatkozatásokat? Lehet meglepő, de a csatornán jellemzően a saját véleményüket mondják el a fiatalok, nem pedig az örök igazságot.
Igen, így van. Nekem 3 terhességből egy gyerekem van és az első vetélésem után egyáltalán nem segített az állam abban, hogy valaha is lehessen gyerekem. Pedig már akkor is dübörgött a propaganda arról, hogy szüljek. Ott álltam 28 évesen és azt mondták, még van időm, ki kell várni 3 (HÁÁÁROM) vetélést a protokoll szerint. Ha nem ölünk bele százezreket a magánkivizsgálásokba, sosem lett volna gyerekünk. Sosem. Végül írtunk róla egy meglepően népszerű blogot, mert másoknak akartunk segíteni, hogy másoknak már ne kelljen idegennyelvű disszertációkat olvasnia, hanem csak minket. :) A játszótéren az egyik legfiatalabb anyuka vagyok 35 évesen a 7 éves gyerekemmel, ami szintén nem azoknak a nőknek a választása volt.
Azt emeli ki, hogy aki hangoztatja, hogy rossz dolog gyereket vállalni...úgy látszik nem jött át a lényeg.
@@bellaszucs-zagoni9014 'sztaqrv. A protokoll szerint három vetélés traumája után kaphatod meg csak az államilag támogatott kezelést? Már ez az egy tény önmagában vérforraló.
@@erzsebetkovacs2527 Igen. Ez sajnos a mai napig így van (nekem ez 2015-ben volt). Volt a gyerekem után is egy vetélésem, és ÚJRAINDUL a három, hát megőrülsz.
44 éves nő vagyok, nem vagyok nihilista és azért vagyok tudatosan gyerekmentes, mert kitanultam magam a reprodukciós képességeimből! Csoki, miért feltételezed, hogy egy felnőtt ember, nem tud tudatos és végleges döntést hozni? Miért gondolod, hogy másnap megbánja? Személyes, társadalmi, szociális és mentális okai is vannak annak, ha valaki a gyerekmentesség mellett dönt. Én leginkább miattatok nem vállaltam gyereket, mármint az emberek miatt, feleslegesen sokat bántjátok egymást, kurvára nem akarom kitenni ennek a gyerekemet, akit a legjobban óvnék és szeretnék. Van kutyám, ja-ja, de nem humanizálom. Ádám, mit mondasz majd a gyerekeidnek 20 év múlva, amikor köhögve, fulladva szegezik neked a kérdést, hogy "mégis miért engedted, hogy megszülessek és fuldokoljak, mikor már akkor is 8 milliárd ember szennyezte a bolygót?!" Önző gecik vagytok, hogy azért szaporodtok, hogy legyen ki gondozzon benneteket!
Egy nemi erőszak eredménye vagyok, 20 év terror után szabadultam el a családtól, ahol mint csipkerózsika ki kellett szolgálnom mindenki igényeit, persze jutalomból nem vertek el minden nap, de épp elégszer, hogy a pszichiáter ptsd-vel diagnosztizáljon. Nem akarok gyereket, mert tudom, hogy alkalmatlan vagyok rá, hogy rendesen felneveljem, és mikor valaki ezt hallja rögtön ítélkező pillantásokat kapok, és fellengzős kioktatást. Aztán ha vázolom, mi okom van rá, hogy így döntöttem jön a sajnálkozás. Köszi mindenkinek, nincs szükségem se kioktatásra se sajnálatra. Ha anmo anyám elvetet sok nyomortól ment meg mindkettőnket, ezzen elgondolkodhatna minden nagyhangú ítélkező
Az árnyékminiszterelnöki poszt után Csoki lehetne árnyékPutyin :-)
Ó hogy itt mennyi ember egymásnak fog esni.
ELFOGADÁS
egyszerűen csak erre lenne szükség, ne akarjatok senkit itt a kommentszekcióban meggyőzni, nincs érteleme/nem lehet egy ilyen komplex és komoly témában.
Nyugi, nem estek egymásnak
ez a gyerekes tema nagyon nem jott at nekem, lehet holnap nem leszek itt :(
jajj ne, azt nem élné túl a csatorna
Pétervására polgármestere bírálja el a pályázatokat...szerintetek kinek lenne ott esélye? :D
Lehet én látom rosszul, de valamiért úgy érzem, hogy a cikkről nem sokat beszéltetek, csak arról hogy szerintetek miért kellene gyereket vállalnia azoknak is, akik úgy döntöttek, hogy valamilyen indok alapján, nem szeretnének. Lehet csak a vágás miatt van ez, de akkor meg a vágáskor követtétek el azt a hibát, hogy nagyrészt csak azt hagytátok bent, ami a gyerekvállalás mellett szól. Arról mintha nem sok szó esett volna, hogy tulajdonképpen mi köze bárkinek is - az érintett két szereplőn kivül - ahhoz, hogy ki vállal gyereket és ki nem? Enegem mondjuk ez is érdekelne. Tudom olvassam el a cikket és fogadjam el azt, hogy nektek az a véleményetek, hogy kb mindenkinek gyereket kellene vállalnia. Az érveiteket is el lehet fogadni, nincs azokkal semmi gond, bár néhol kicsit lekezelő és sértő volt a megfogalmazás, de hát akinek nem inge ne vegye magára, meg nem kell mindenen megsértődni és fogadja el mindenki a jogos kritikát, ugye? A kérdés csak az, hogy egy ilyen bensőséges ügyben, ki is az, akinek joga van kritikát megfogalmazni? Azzal maximálisan egyet lehet érteni, hogy azok a gyermektelenek, akik meg akarnak másokat is győzni, hogy ne vállaljanak gyereket, túllépnek egy határt, de akkor fordítva ez nem igaz? Nem tudom... Lehet hogy a gyermekkel rendelkezők elítélhetik azokat, akik egy háziállatban találják meg a boldogságukat, lehet a gyermektelenek lelki/szellemi vagy akármilyen problémával küzdenek, lehet ez nem "normális", nem "természetes", lehet hogy ezek az emberek "hülye" indokkal állnak elő, ha nekik szegezik a kérdést. Mindez lehet, de tulajdonképpen ez miért is fontos másoknak? Erre sajnos nem kaptunk választ. Arra igen, hogy szerintetek miért jó gyereket vállalni és azt is megtudtuk, hogy pár felületes választ miért tartotok "hülyeségnek", hogy nem kell ettől félni, meg azt is hogy hogyan képzelitek el a saját öregkorotokat. Személy szerint azt gondolom, hogy ehhez pont annyi köze van bárkinek is, mint hogy miben hisz valaki, kivel fekszik le, mit hajlandó megenni és mit nem, és még sorolhatnám... Ez mindenkinek a magánügye és amíg magánügyként kezeli és nem árt vele senki másnak, addig annak a senki másnak semmi köze nincs hozzá... És amennyiben azt mondjuk, hogy ez a társadalom érdeke - mármint, hogy sokasodjunk és szaporodjunk, akárkinek is a kedvére (de nem a sajátunkéra), akkor az már eléggé hasonlít arra, mintha azt szabnánk meg, hogy ki-kibe legyen szerelmes, merthát ugyebár a szaporodás "természetes" és "normális" módja... Habár ebben a kérdésben szerintem mindketten mellé nyúltatok, továbbra is maradok rajongója a csatornának! Nem érthetünk mindenkivel mindig mindenben egyet, ezért érdekes a világ :)
Magyarország a 3. legkonzervatívabb ország Európában. Én simán belehazudok bárki szemébe mikor megkérdezi "miért nincs gyereked?" "Nem lehet sajnos" mondom. Vagy megkérdezik "hol van az urad?" Azt mondom "dolgozik". Se férjem se gyerekem, gyakorlatilag egy huszonéves életét élem így 50 felé közelítve és én ebben jól érzem magam. De nincs kedvem konfrontálódni, hallgatni a destruktív kritikát inkább hazudok. Egy ilyen társadalomban muszáj színészkedni, sajnos ez nem Finnország vagy Izland.
A közösségi média mint befolyásoló tényező? Úgymint pl 2 srác akik valójában vadidegenek a számomra? Hát aki erre épít...
Vállald büszkén magad, nem kell hazudozni.
Teljesen megértelek. 35 évesen jöttem össze a férjemmel, és amint összeházasodtunk, az első kérdés az volt: jön a baba? A következő meg az, mikor fog. Elmentem osztálytalálkozóra, semmi más nem volt a téma, csak a gyerekfotók körbeadása (én voltam az egyetlen gyerektelen, illetve egy meleg srác. Hamar le is léptünk kettesben a bárpulthoz).
Kb 40 éves koromig én is állandóan kamuztam, miért nincs, aztán valahogy jött egy áttörés. Egyszerűen azt éreztem, hogy elegem van ebből. Miért kell hazudnom arról, miért választottam azt az életet, amit? És onnantól fogva már ki mertem mondani, hogy azért nincs, mert egyikünk sem akar. Pont.
És szerettek annyira a barátaink is, hogy nem várták el tőlünk, hogy ott álljunk sorba nyálat csorgatni az újszülöttjeikre. Nem érdekelnek a babák, nem kötnek le az óvodások. Nagyjából 10 éves kor fölött tudok elkezdeni egy gyerekkel kapcsolatot kialakítani (akiknek már ekkorák a gyerekeik, azokkal el is vagyok). Soha egy barátnőm sem sértődött meg ezen. Soha egy nem kért meg rá, hogy vigyázzak a gyerekére. Ellenben mindig ott voltam, mikor valakinek sírni szerettek volna a vállán, kb 24 órában tudtam ugrani, ha szükségük volt lelki támogatásra.
Na ezeket nevezzük igazi, elfogadó barátoknak.
II. András magyar király, a nemesekkel nagy a viszály, de András megoldja simán. Aranybulla, arany-aranybula. Ja, ez nem az a videó.
Ehhez a gyerek témához nagyon nem így kellett volna hozzá szólnotok.
Hanem hogy? Valaki másnak a véleményét kellett volna elmondaniuk?
@@hang2645 véleményezni és ítélkezni nem ugyanaz…
@@erush2323 Ki ítélkezett, és hogyan?
@@hang2645 végignézted a videót?
A gyermekvállalás témát nagyon egyoldalúan látjátok! Nem értem miért ne lehetne indok az, hogy ebbe a világba. Senki nem tudja mi lesz itt, elég sokat változott a világ az elmúlt 10 évben is, szerintem nem az előnyére. Lehet hozni, hogy régen is szar volt, de nem volt ennyi információ, nem tudtak ennyi mindent, egy nőnek tényleg az volt a dolga, hogy szüljön és kész. A kutyás témát is érdekesen látjátok. Mert szerintem jobban figyelek a kutyámra, az egészségére, mint sok szülő a gyerekére. Ha jó kutyatartó vagy, akkor azzal az állattal foglalkozni kell, nem a kezébe adom a telefont, elvan a szobában a gép előtt stb. Tudom-tudom ilyen szülő ritka, mint a fehér holló. Mindezt úgy írom, hogy sokáig nagyon szerettem volna, ha lesz gyerekem, de az elmúlt 1-2 évben ez megváltozott.
Srácok, mi értelme van a korrupciós ügyek felderítésének, ha utána nem történik semmi? Emlékszik valaki valamire, amit Hadházy felderített és utána bekerült a közösbe?
Miért nem hívjátok el a hadházyt? Nagyon adná!
Hol vannak ezek az emberek? Az én környezetemben :D 22 éves koromban szültem először, most várom a 4.-et 27 évesen. Nagyon szeretek fiatal anyuka lenni, rengeteg energiám van még, szóval nem bánom, én 40 évesen már a fiaimmal fogok sörözgetni és az életről filozofálni :D De ez alatt az időszak alatt nagyon sok beszólást kaptam. Egyetemre jártam azalatt, hogy 2 fiam született, annyit kaptam, hogy kinevettek amikor egy padon tudtam csak tisztába tenni a fiam, mert sehol se volt alkalmas hely az egyetemen. Egy ideig még próbáltam kapcsolatot teremteni a kortársaimmal, de éreztem a köztünk lévő szakadékot, és eltűnt mellőlem az összes barátom. Most a barátaim és az óviban a szülők mind 10 évvel idősebbek nálam, és a kortársaim még csak most kezdenek megházasodni, a közvetlen környezetemben viszont senki se akar gyereket. Szóval én támogatásképp általában csak annyit kapok "te csináltad magadnak a felelősséget". Szivesen megismerkednék a körülöttetek lévő emberekkel, ahol ez elfogadott -- de tényleg lehet, hogy Magyarország összes "tudatosan gyermektelen" embere körülöttem van :D ilyen a szerencsém
Maximális tiszteletem azért, hogy kismama egyetemista voltál. Magyarországon sajnos nem szokás ez.
@@erzsebetkovacs2527 észrevettem az egyetem "felkészültségéből" :D
Ez szép és jó de ezt leírhattad volna úgy is, hogy nem rúgsz bele a másik oldalba. Mert az elején még szimpi voltál, a végére már kevésbé. Tök menő amit csináltál sajnálom hogy lesajnáltak, az az ő hülyeségük. De ha cserébe belerúgás megy visszafelé amiért ők gyermektelenek, hol lesz vége ennek az ördögi körnek?
@@leh5593 belerúgni? :O sajnálom, fogalmam sincs hol volt ebben belerúgás. Most beszéltem a legjobb barátnőmmel, aki eléggé tudatosan gyermektelen és azt mondta, hogy én megértően viszonyulok ehhez az egészhez. De bocsánat, hogyha úgy tűnt, a legkevésbé sem szerettem volna beléd rúgni.
Hát igen. Úgy nehéz fiatal barátokat magad mellett tartani, akik éppen unják hogy már a 20. Hétvégén nem mész el velük sehova, mert szoptatni kell, vagy éppen nem találtál senkit hogy vigyázzon a gyerekre. Vagy hogy nem érdeklik hogy a kis petike/julika éppen milyen színűt kakilt a minap, mivel anyukáknak mániájuk állandóan a gyerekükről beszélni, a saját tudtukon kívűl. Egyszerűen észre sem veszik. Amivel nincs gond, más kismamákkal pont ezért tudnak kellemesen beszélgetni. De.
Most ezt tényleg nem rosszból írom, de itt nem a korosztály a lényeg, hanem hogy más életvitelt éltél a körülötted lévőkhöz képest. Igazából nem értem, hogy ezen mi olyan meglepő számodra, hogy lemorzsolódtak így? Nem feltétlenül lenéztek, hanem más életet éltél mint ők, és ez szimplán nem tudatosult benned ez és nem így kezelted. Ezért nem lehet őket hibáztatni. A 10 évvel idősebbekkel is azért tudsz csak beszélni, meg barátkozni, mert hasonló az életviteletek. Gyereknevelés stb stb. Szó sincs róla hogy nem elfogadott hogy van gyereked, csak nem fogod a fiatal bulizós szabad lelkű egyetemistákkal megtalálni a közös hangot. Ezt igazából tényleg magad vállaltad, és neked kéne tudnod ezt kezelni, nem pedig másokat okolni a "kirekesztésért" holott nem ez történt, pusztán te nem tudtál ott lenni azokban a pillanatokban, amikben mondjuk a többiek összekovácsolódtak, mert vagy épp a gyerekkel voltál, vagy épp az órát vizslattad hogy mikor kell elindulni, hogy szoptatni tudj, meg fürdetni meg kitudja.
Nekem is vannak barátaim akiknek lettek gyerekeik, és igen, jelentősen lecsökkent a lehetőség a találkozásra, max akkor tudunk amikor átmegyek, de akkor meg hallgatnom kell ahogy a gyerek sikítozik stb. Amivel nincs gond, imádom a gyerkeiket, de valljuk be, nem lehet így túl sok új élményt szerezni a barátaiddal, max arról tudtok beszélni, hogy miket csináltatok még a gyerek előtt. Nem túl meghitt pillanatok ezek egy baráttal, pláne nem minőségi időtöltés ahol szorosabbra tudnátok fűzni a barátságot. Az hogy eljöjjön velem valamelyik is legalább egy estére, egy évben az is már nagy csoda. Barátság meg nem úgy alakul ki, hogy te figyi, legyél már a barátom. Hanem együtt töltött idők és élmények, közös témák stb. Amik neked nem voltak a többiekkel. Te mind ezt, egy gyerekbe fektetted.
Az meg hogy valaki nem akar gyereket, az nem azt jelenti hogy nem fogadja el, hogy neked van. De ha egyszer a gyerekes emberekkel találod meg a nevezőt csak, akkor nem gondolkoztál el még azon, hogy talán te vagy az, akk a gyerek témán túl másban nem nagyon tud hozzászólni érdemlegesen és ezért nem találsz gyerektelen emberekkel közös hangot? Mert elárulom, csak jótanácsként. A te gyerekedre az ég egyatta világon senki sem kiváncsi a nagyszülőkön kívül, és a többi szülő is csak azért hallgat meg, hogy aztán ők is elmondhassák hogy az ő gyerekükkel mi van. Jó formán ők sem hallják meg amit mondasz mert alig várják hogy a sajátjukról beszélhessenek. Az anyukáknak ez mániájuk, tisztelet a kivételnek. Érthető és nem rosszból. De tény, sokaknak fel sem tűnik, hogy csak ebből áll a világuk mióta teherbe estek. És az is valószínű, hogy általában te voltál az akinek soha nem volt ideje senkire, mert hát a gyerekek...
Csoki rendesen a kamerába nézett - tehát végig igaz, amit mondott. Na de Ádám? csak a lekonf kérdésnél - tehát azt el is hiszem, hogy HOLNAP! újra itt lesztek : )
(na de én? : )
Ha van itthon egy pár ahol mind két félnek van rendes munkája, de mégis napról napra élnek egy albérletben, és nem szeretnék szegénységben, nélkülözésben felnevelni gyermeküket plusz látják, hogy dúl a háború, szerintem joggal mondhatják azt, "erre a világra" nem akarnak gyereket.
Végre FAM!
Nagyon örültem tegnap Duszka Petinek, de azért jó látni Tekit hogy visszajött
Ő a Csoki!!!
Melyik az Osváth Zsolti?
30:28 ez megtörténik, és tényleg nehéz 😩 mindig fiatalabbakkal kell barátkozni 😁
Azért nézlek és kedvellek titeket mert akkor úgy érzem még van remény... egy vén boomer
Végre újra Csoki 😍
Érdekes ez a gyerek téma. Én mint egy hónap múlva 25 éves nő, nem akarok gyereket. Nem érzem magam konpetensnek arra, hogy egy tőlem függő életért teljeskörű felelősséget vállaljak. Csak azt nem értem, hogy miért kell ezt magyaráznom általában az én életemben idegen és érdektelen embereknek. Szerencsére a családom nem lovagol ezen a témán. De kollégáim szeretnek kicsit hitetlenkedve mosolyogni rám, mert milyen nő az ilyen.. Nem akar gyereket. A legfelháborítóbb mikor azzal érvelnek hogy így sose teljesedek ki mint nő.. Sose lesz igazi értelme az életemnek. Tessék??
Valójában senkinek semmi köze hogy egy nő vagy egy férfi miért nem akar gyereket vállalni. Nem tartozunk basszus semmi magyarázattal. Annyi érvet fel lehetne sorolni, de felesleges mert úgy se érti meg.
Nem akarok és kész, szerencsére még mindig az én döntésem.
Érdekes mert engem rohadtul nem érdekel xy miért van gyereke, vagy a másiknak miért nincs. Engem nem befolyásol, nincs hatással rám.
Nagyon nagyok vagytok!!!😅😎💋
pár önzö ok miatt nem kell gyermek és pár reális dolog miatt is , gondolom nem érdekel senki, csak anyit akartam ezzel mondani hogy bármijen ok az hagy döntsem el én hogy kell nekem vagy nem xD én se eröltetem másra hogy DE csinájjad vagy forditva hogy NE csinákjad arra aki akar
Ezt amúgy egyszer már régen is elmondta a Viki, hogy benn kell lenni az EU-ban amíg jönnek a pénzek, utána amikor már fizetni kell, akkor ki kell lépni az unióból is meg a NATO-ból is!
Lokupec mentalitas. Es meg buszke is ra.
@@gyongyiolah1609 Ez meg nem egy rasszista komment, ugye, amire még büszke is a szerzöje?
@@erzsebetkovacs2527 Szerinted a lokupec az valamelyik rasszhoz kotodik? Nalam nem. Adjuk el a doglodo lovat paripanak, mi jarjunk jol, a vevo meg a lo, meg senki mas nem szamit. Nekem ezt jelenti.
@@gyongyiolah1609 Ne tégy úgy, mint aki nem érti.
@@erzsebetkovacs2527 En leirtam, mire gondolok. Te mire gondolsz?
Igaza van Ádámnak, ha kilépünk az Únióból az egyenlő az Orosz úttal, emberi jogok 0.
hat mar 10 perce frissitgetek h mikor jon a mai resz. vegre 🤩😍❤️
Dettó! (elvből nem iratkozom fel egy csatornára sem)
"Senki sem ültetheti Orbánt a sarokba!" Nerty dancing
Érdekes volt hallgatni, de sajnos a gyerekkel be kell korlátozni magadat. Be kellene… nem végig persze. De az első egy év, amíg csecsemő, a stabilitás a legjobb neki, ha nincs kirángatva a megszokott környezetéből. Na meg amikor 1-3 óránként eszik nem túl sok programra ad lehetőséget 😂
Tapasztalat, majd ha 1-2 éves lesz talán lesznek nagyobb programok. De pl belföldi nyaralást már talán 9 hónaposan bevallalunk.
Csak tisztázni akartam, de a gyerek kurva sok lemondással jár. Az életed átalakul, de attól meg csodás.
Szeged éljen 😊❤️❤️❤️
Igazan bevághattátok volna a Pápához intézett kérdésre a "jól van ez így" szlogent a műsorból 😂
Az EU -bol való kilépés nemcsak annyi, hogy sziasztok és kész, hanem vissza kell fizetni az EU pénzek egy részét...
Miskolcon várunk sok szeretettel❤
Holnap mi még itt leszünk az EU-ban; és ti holnapután itt lesztek? Erre is válaszolhatna Gazsi Gizi
15. nap a Totorós részre várva
"Reméled, hogy nem az van, hogy csak megágyaznak az EU-ból kilépésnek? Mégis mi okod van ezt remélni? Nem most kezdődött a megágyazás, és lesz egy pillanat, amikor jön egy meghamisított népszavazás. Habár.... úgy tűnik, hogy én is olyan balfasz vagyok, mint Ádám... nem kell meghamisítani sem. 4/5-del fogunk kilépni!
Nem hinném, hogy a srácok rosszul értelmezték a cikket, én örülök, hogy erről szó van férfiak között.
Nekem nincs gyerekem, nem találtam partnert, akivel ez sikerülhetett volna. Közel járok a harmichoz, most már kezdek kicsúszni a "szülési korból". Sokszor megkapom, hogy biztos tudatosan vagyok gyermektelen, de nem. Teherbe esni egyedül nehéz :D
Egyelőre próbálom áttenni magam a veszteség fájdalmán, hogy nincs gyerekem és akármennyire szeretném, valószínűleg már nem is lesz. Az örökbefogadás lehetősége évekkel ezelőtt elúszott ugye... És attól függetlenül, hogy a barátaim közül többen vállaltak gyereket már, sosem fordult meg bennem, hogy közöljem velük két perelenkázás között, hogy "Háh! Nekem nincs gyerekem és milyen jó nekem!" Nem tudom mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy valaki úgy érezze, hogy neki el kell ítélnie (!!) azokat, akik vállalnak gyereket. Van aki akar, van aki nem és van a mindenki más, akiknek nem jön vagy nem is jöhet össze a gyerekvállalás. Ez csak ennyi.
4:40-nél kicsit túlértékeli Ádám a szerepét. A jólvanezígy ebben a formában mehetne szerintem örökké, nem a dünnyögő YT csatornák szokták az autokrata rendszereket megbuktatni
Én bezzeg akarok gyereket, nem egyet, nem kettőt, de nekem bezzeg nem lehet, mert az anya férfi, az apa nő, neked meg fel sem tűnt, hogy nem jól írtam le
A debreceni vademberek nevében mondom, hogy szívesen látunk titeket a város libernyákokat tömörítő központjában. Pohár Dániel lassan már rendszeres váratlan vendég nálunk, ideje lenne ellensúlyozni a kellemetlen megnyilvánulásait valami minőségibb, nívósabb programmal.
Sziasztok, a fordított ananász a háttérben egy jel? 😂 “a fejjel lefelé fordított ananász egy jel, a swinger-partikat kereső embereknél” bocs de ezt nem hagyhattam ki 😂
.. ez már volt téma itt. Lemaradtál. 😀
@@tothjulcsi Hol volt téma, mikor? A műsorban, vagy a kommentelők között? Én is lemaradtam.
@@KataToni valamelyik jolvanezígyben, de hogy melyikben fingom sincs melyikben, csak emlekszem rá, hogy beszeltek errol. Es gondolom azert rakták ki az ananaszt is. :)
Egyesek már Ádám profilját is látni vélték a tematikus társkeresö oldalakon.
@@tothjulcsi tudom hogy volt téma pár hete pont azét kérdem :)
Az, hogy Kína államokra bomlik az egy konkrétum? Kína egész történelme arról szól, hogy államokra van bomolva, majd egyesül, majd széthullik, majd megint egyesül, majd megint széthullik és megint egyesül.
Lesz "Csak Csupa Csoki" rész is? 🙂
Veszélyesen keveset tudtok a nőkről, csalódtam.
Na végre Teki, már hiányoztál!
csak nekem fura, hogy a Széchenyi2020as pénzek el lettek osztogatva, majd hirtelen jött egy Covid, aztán háború... aztán már az se lenne baj ha kilépnének, péz megvan, lehet oszolni...
Gyertek Nyíregyházára is! Itt is épül aksigyár! :( Lenne miről értekezni! :)
Egyre nagyobb a kereslet az akksikra, mivel egyre több az elektromos cucc. Ezért világszerte sok akksigyár épül. Jó üzlet.