Asszem minden részt láttam (de folyamatosan szoktam ellenőrizni) És sztem ez lett a legjobb rész. :) De tuti a top 5-ben van. Zseniális. És vártam a lámpás poént és már majdnem csalódtam amikor!!!! Grat az egészhez. :) Jah és aki kiakadt a világításra az nézze már meg, hogy milyen gyönyörűek a fények a whiskeyben úszó jégkockákon. *.* És, hogy mi ne változzon az életemben? Rugalmas vagyok, szerintem a változás jó és világtörvényszerű, hosszútávon minden változik. Mondjuk azt fura lenne feldolgozni, hogy vannak ufók és tényleg a Siriusról jöttünk :)
Én nem bírnám elviselni ha megváltozna Magyarország hivatalos nyelve. Gondoljatok bele, még akkor is hogyha mondjuk angol lenne az a nyelv amit választanának a fejesek, hiába beszélem anyanyelvi szinten, mégis hiányozna a magyar beszéd, a kifejezéseink, a mondásaink. Ez az én válaszom a napi kérdésre:)
Én úgy látom hogy ez a 4. rész végre felhagyott az alpári poénok és az amerikai hadsereg propagálásával. Shia már nagyon idegesítő volt jó pont az új szereplők bevezetéséért. Lockdown Magyarul Vessztegzár pedig már egy régi képregényes karakter egy fejvadász. Elég jól kidolgozták a karakterét. Hűvös és egoista amolyan "hidegvérű" aki annak dolgozik aki jól megfizeti. Nem érdekli a háború csak a haszon. Az autobot karakterek végre kaptak egy kis szerepet még ha suttyó bunkó mind. Van egy egyszerű történetvezetése és nem csak egymásra vannak halmozva a robbanások. Így az én véleményem is az hogy a 4. rész végre jobban sikerült. Az újdonságot és az új trilógia univerzumának szélesítését pont Vesztegzár hozza be.
Pedig igen is jól sikerült a 4.rész, a legjobb TF film lett. Én amúgy azt olvastam, hogy pedig neked tetszett a film. Története van és akció filmhez képest talán a legjobb. Nem csak azokat mondják amik épp történik velük. Van még mondani valója is, úgy ahogy, de van. Vesztegzár neve elvileg alapból is ez magyarországon. Crosshairs: Óvatos, néha csak a gond van vele. Hound: Nagy dumás, bátor, fegyverhordozó, szereti a harcokat. Drift: Nyugodt, higgadt, mester kardforgató, bölcs. Vesztegzár: Durva, azon az oldalon van aki fizet neki. Nem a dinóbotok miatt tágul ki az univerzum, hanem vesztegzár hajóján található lények miatt és a teremtők miatt. Mark: Egyedül neveli a lányát, nincs pénze, minden áron meg akarja védeni a lányát. Lánya: tipikus tini lánya (akárhogy nézem ez jellem) Reynor: Na neki nincs jelleme. Feleslegesek, bár igaz, hogy Mark miatt lesz újból hitte Optimusnak az emberek iránt és igaz, hogy Mark mentette meg Optimus, de ettől még felesleges. (irónia).
A legtöbb barátom utálja a sorozatot ahogy nagyon sokan mások is.Végül a bátyámmal néztem mert neki volt kedve eljönni csak ...amikor megszolalt a Battle Cry zene esküszöm kirázott a hideg és teljesen magával ragadott a film ...az első 3 részben voltak színészek akik (habár nem nagy szerepekben) de nagyon jol játszottak és így nem nagyon volt zavaró a kevésbé tehetséges színészek alakítása. Micheal bay egy fantasztikusan jó rendező ... Teljesen eggyetértek veled
Ennek a filmnek jó lett az új főszereplő, mert az előző egyáltalán kinyírt egymaga egy robotot is (mármint a bogárnagyságún kívül, ami a 2. részben van)? Meg azért ez a szereplő sok mindent csinált: megmentette Optimus-t 2-szer, sok robotot agyonlőtt és így másokat is megmentett. Simán belopakodott a laborba, sokat lehet rajta röhögni, még azt a röpködő kémrobotot is lenyúlta. Remélem ő fog szerepelni a folytatásban is, mert tuti, hogy lesz.
Martin Szabó Nem akarom védeni a srácot, de a tények azok tények. Az első részben megölte Megatront és a 2. részben meg újjá élesztette Optimust szal csinált ő is dolgokat.
Szerintem a legfontosabb, ami nem változhat az a motiváló erő, hogy elérjem az életcélom....Gondoljatok bele, rengetegszer vált az ember, hogy mit akar az élettől, de mindig teperünk, hogy elérjük azt...és ha ez az életcél változik is, a motiváló erő, azaz csak maga az, hogy létezik, sose változhat meg...mindig ugyanolyan lelkesedéssel vágsz neki, annak amit meg akarsz szerezni, és ennek így is kell lennie
Rávettem magam és megnéztem a 4. részt is... és igen, über-semmi. Üresség. Csak akció és akció és akció. Kééész. XDDD A végére én is ZEN lettem... :D SPOILER!!! ja és Mark Wahlberg karaktere lever egy CIA ügynököt... hmm nem rossz. Kardpuska, ami sosem fogy ki? Viszont a fegyverekkel felszerelt robot mindent elhasznál... Stanley Tucci, pikk-pakk jóvá változik egy telefontól, nem rossz, mi? Dinóbotok, amik humanoid robot alakkal is bírnak, de nem beszélgetnek, mert minek ugyebár... Ééés mi a francért száll ki az űrhajójából a főrobot harcolni Optimusszal? Miért nem lövi szilánkosra onnan? Optimus tud repülni, de ezt a film utolsó jelenetéig nem használja, miért? Minek magyarázat, értelem és logika... ott az akció! Kussolj és nézd a szétrobbanó dolgokat! XD
Üdv Szerkesztőség! Természetesen a hozzám közel állók elvesztése. Mert persze az élet része a halál, de olyan dolog lép a helyükbe amihez nehéz alkalmazkodni de mindenféleképp szükséges és az a hiányuk. Az életünk meghatározó részei az egyik pillanatban nincs többé és ezt nehéz feldolgozni. Az élet megy tovább, meg kell birkóznunk ezzel a változással aminek szükséges velejárója hogy mi is változunk hosszútávon.
+János Gál Én azért élveztem a Load Reload számokat is, de csak úgy belekiabálni a világba, hogy a St Anger nem volt hiba, kicsit elhamarkodott döntésnek tűnik xD
Mondjuk én egészen a The Black Albumig imádom a Metallicát. Meg a Death Magnetic is bitang jó lett. Valahogy a zúzósabb éra jobban fekszik nekem. De igazából a Load, Reload, St. Anger nem tetszése - ahogyan a videóban is van - csakis az én "nemátértékelésem" úgymond hibája. :D
Mongyuk jo album lett a St.Anger ha képbe veszük hogy nagyon nehéz idökön mentek keresztül és eszt észre is lehet venni az all within my hands számban is
A humorérzékem ne tűnjön el. Mindig is fontos része volt nem csak az énemnek, de körülöttem kialakított világnak is. Egyszer 10 éves koromban elvesztettem FÉL ÉVRE!. Brutális volt! :/ Bármit mondtam, csináltam soha nem volt vicces, pedig korábban az volt. Teljesen megszűnt létezni, vele együtt a pozitív visszacsatolás is. Mintha valami megszállta volna a testem és eddig tudtam volna a nyelvi fortélyokat használni, mi a vicces, de hirtelen már nem tudtam, még akkor se ha akartam. És a felismerés... azt nem kívánom senkinek. Még a napi rutin is százszor kellemetlenebb volt, mint az előtt. Frankón nyomasztott. Aztán amilyen gyorsan elment, valamiért annyira hirtelen vissza is tért mindenféle előjel és integetés nélkül. :) Nekem ez, a jókedv az egyik legfontosabb.
Szia Gergő! Érdeklődnék, hogy ha egy filmet szinronosan nézel (már pedig ha moziban nézed, sajnos szinte mindig kénytelen vagy szinkronosan nézni), az értékelésnél belekalkulálod, hogy eredeti nyelven valószínűleg jobban élvezted, esetleg jobban is értetted volna? Illetve, nagy filmrajongó lévén, otthon hogyan nézel filmeket? Esetleg házimozin (itt nem néhány tízezres egybeszettekre gondolok)? Avagy?
A gondolkodásmódom remélem soha nem fog megváltozni... Gondolkodásmódom alapján én hiszek abban,hogy minden ember céllal születik a földre és mindenkinek van/vannak céljai és végzete. Ezt egy kicsit nehéz szavakba önteni, annyi gondolat van bennem, de azért megpróbálom átadni. Remélem sikerül... :) Mindenki aki megszületik azért jön a világra,hogy saját sorsát,végzetét beteljesítse senki nemtudja,hogy ez a világ (illetve,mi emberek) hogyan jött/jöttünk létre ezt még senkinek nem sikerült megmgyaráznia,de egy biztos céllal vagyunk itt,és akár mi is az véghez fogjuk vinni. Az életünk döntések sorozata,mindenki saját életének kovácsa ,nap mint nap választások áradata önti el a fejünket, bárhogy tudjuk alakítani sorsunkat csak akrni kell ,nap mint nap lehet választani ez csak rajtunk múlik. És ezt tette Arnold Schwarzenegger is döntött,választott és cselekedett nem ült a seggén és várta,hogy a sült galamb a szájába repüljön keményen megdolgozott mindenért amit elért, felforgatott minden "követ" a céljai elérése érdekében és egy sikerember lett belőle az élet 4 területén: sport,filmezés,politika,család. Karrierjéből kihozta a maximumot az élet minden területén és ezért is csodálom őt és ezért is a példaképem,és ezért is szeretnék vele találkozni. Hiszek abban,hogy aki meghal az egy jobb világba kerül,és pont ezért is megpróbálok úgy élni ,hogy kihozom magamból a maximumot vagyis megpróbálom és amikor majd odakerülök hogy haldoklok úgy emlékezzek vissza eddigi életemre ,hogy mindent megtettem annak érdekében hogy sikeres ember legyek,és nem fogok az ellen küzdeni,hogy meghalok mert tudom itt a vége nekem ez volt a sorsom/végzetem. :) Kicsit hosszúra sikeredett de remélem egy kicsit is de legalább át tudtam adni valamennyit a gondolkodásmódomból,akkor már megérte leírnom.. :) Szebb napot! Hegedűs Tamás (ui: És,hogy a filmről is szóljak valamit: nekem az első három része személy szerint nagyon tetszett ezért is vettem meg a mozijegyet a 4. részére de felesleges pénzkidobás volt ugyanis teljesen összecsapott "trehány" munka lett. A 3D élmény persze megvolt de azon kívül semmi érdekes..a vége felé már majdnem bealudtam a történeten és az előadásmódon remélem a következő része sikeresebb lesz de arra már nemvalószínű,hogy megveszem meg a mozijegyet.)
Mióta az eszemet tudom, harcoltam a változás ellen. Vagyis lázadtam. Utáltam. Mégis, mikor visszanézek arra, hogy ki voltam régen, elképedek, hogy én onnan nem akartam elmozdulni?! Persze hiányoznak dolgok, emberek, élethelyzetek, de eddig összességében minden változás előre vitt, miután megbarátkoztam vele. Szóval őszintén szólva nem nagyon tudom elképzelni, hogy milyen változás lenne az, aminek az újraértelmezése olyan nagyon nagy gondot okozna nekem. Bár ez lehet, hogy a végtelenül kíváncsi természetem miatt is van. :) Neked mi lenne az a változás?
Én szerintem aminek az életemben nem volna szabad megváltoznia azok a kapcsolataim Én egy nagyon család centrikus ember vagyok és a családomért akár ölni tudnék Ugyan ez van a barátokkal is Az én barátaim megbízhatók és akár az életemet is rájuk merném bízni (Igen tudom hogy ez eléggé naívság de ez van ilyen vagyok és nem is szeretnék ezen változtatni) Szóval hogyha megromlana a kapcsolatom a családommap vagy a barátaimmal az olyan mély sebet ütne bennem hogy azt se tudjam hogy kecmeregjek ki belőle (sajnos elég sok hibát elkövettem ezelőtt ilyen téren és higgyétek el k*rva sz*r volt utána) ezért azt tanácsolom mindenkinek hogy tartsátok meg a jó kapcsolataitokat a szeretteitekkel mert sosem tudhatjátok meddig lesznek veletek Szerintem egy embernek ez lehet a legrosszabb amit elveszthet Vigyázzatok rájuk :) "Bogáromi Bence"
Az emberség! persze rengeteg más dolgot fel lehetne sorolni, töprengtem elég sokat is...végül erre jutottam! Rengeteg köszönet a videóidért... mindig bearanyozod a napomat. :)
Aminek az újraértelmezése a legnagyobb feladatott jelentené az az ahogyan a nehézségeket, a fájdalmat és a veszteségeket felfogom. Nagyon sokáig tartott ezt gondolatot megfogalmaznom: ”Minden csapás egy újabb lecke, egy újabb okítás. Lehetőség a fejlődésre.” .Ez a mantra vezetett át sok válságon és segített azzá válnom, aki ma vagyok.
Három hosszú évnyi rákkal való küzdelem után alig pár hónapja hunyt el a nagyapám, aki a vidám gyermekkori emlékeimnek kulcsfontosságú szereplője volt. A halála előtt azt gondoltam, hogy nélküle az életet tovább élni lesz a legtraumatizálóbb dolog, ami csak történhet velem és ez részben igaz is. A családom többi tagjával átbeszélve rájöttünk, hogy a természet szeretetét, a falusi bordalokat és az orosz irodalom iránti érdeklődésünket mind neki köszönhetjük, mindenkinek ezernyi szép pillanatot adott életében, szeretetre és tiszteletre méltó ember volt és ma már az ő emléke az az egy dolog az életemben, ami nem változhat meg soha.
Tudom, hogy már nem vagy hívő, meg ilyesmi, de szerény elgondolásom és a református egyház általi Istenfélelmemből ( :D ) adódóan nem lenne jó, ha a hitem elveszteném, és megmaradna Istenben. Emellett jó lenne, ha a haza szerepe is változatlan maradna (a revízió persze jó lenne), de a dinamikus változás az nem félelmetes, csak a hirtelen változás az. Ez lenne szerény véleményem. A filmnézés meg király volt, Gergő le a kalappal előtted, hogy kibírtad velünk ott éjfélig, és mindenre volt ötleted, maga a szervezés is tutkóra sikeredett. Gratulálok, és támogatlak a továbbiakban is.
No Gergő úr, válasz a napi kérdésre, hátha lesz jegyem :D Aminek sosem szabad megváltoznia számomra, az a fel nem növés, mint olyan. :) Szeretek egy javíthatatlan idióta lenni, huszonéves létemre, amolyan sitcom-szerűen élni az életem, mintha valami hülye vígjáték lenne. Ahogy a Doctor Who szériában is mondotta vala maga a Doktor: There's no point of being a grown up if you can't be childish sometimes.
Szerintem elég bugyuta dolog egy kritika videóban feltenni egy random kérdést amiben a kommentekben vársz választ. Így minden vélemény vagy párbeszéd az adott filmről, videóról vagy a csatornáról ami általában itt szokott lenni elvész. Ez olyan mintha egy interjúban a mondandód után nem engednéd meg hogy a nézők/riporter/akárki reagáljanak/kérdezzenek hanem rögtön azt mondanád "És akkor most mindenki mondjon egy szőrös, négylábú állatot. Köszönöm, hogy itt lehettem...". Ezen elgondolkozhatnál, és ez lehet pont olyan ami megváltozhatna a jövőben.
Én régen szinte minden transformers sorozatot végignéztem és éppen ezért a harmadik filmig utáltam ezt a szériát. Aztán jött a negyedik amin minden második percben elröhögtem magam. Szereplök???? Történet????? Ezek azoknak kellenek akik tudnak filmet csinálni nem pedig egy szikrázó roncstelepi rally-t
Mi ne változzon meg. Én ne változzak meg, mármint a személyiségem, mindig maradjak meg az aki jól érzi magát a bőrében. Ne erőszakoljam magamra más akaratát, hogy legyél ilyen meg olyan. Ha én jól érzem magam a bőrömben mert az lehetek aki vagyok, akkor ez kifelé is látszik és így talán nem mindenkinek de pozitív kisugárzást mutat. Persze az életben sok helyzet van ahol kompromisszumot kell kötni, de ezek után is maradhatok az aki vagyok amennyire csak lehet mert ha a másik fél hajlandó kis változtatásra hogy egy jó kapcsolat legyen akkor én is megtehetem.Mindenki más meg bekaphatja.. Szóval én ne változzak meg, maradjak hű önmagamhoz. Valamint ne változzon meg Michael Bay sem mert hiányozna a filmiparnak az a fajta zsenialitás amit ő képvisel.
10 років тому+4
A Rock és az "Igaz szerelem " örők !! :DDD (ha ez változna... akor az lenne a legeslegszörnyűbb dolog számomra :c )
Számomra az anime függőség. :3 Egy jó anime a legmegnyugtatóbb. Az anime kiűzi a sötétséget a fejedből és csak a nagy fehér ürességet hagyja, az élet vásznát, melyre te magad festheted fel álmaid képét. Az anime a legjobb gyógyír a zűrzavarra. Gyógyír az elveszettségre. Az anime nem csak szórakozás. Ez egy élet stílus, ami képes arra, hogy mikor már minden elveszett, kihúzzon a sötétségből a fénybe és megadja azt a löketet, amire szükséged van az élet folytatásához. Eltaszítja a magányt és betölti a szíved boldogsággal, reménnyel és izgalommal. Az anime egy különálló élet, melyet a sajátod mellett élsz és boldogabb leszel tőle, mint bármi mástól. Az anime minden, ami csak létezni tud a Földön!
Bár a videóidnak pont ez a lényege, valahogy mindig utáltam ezt a bölcselkedést a valódi filmkritika előtt, most viszont úgy éreztem, hogy sikerült fején találnod a szöget. Amúgy nagyon jó lett a kritika, csak így tovább! 2:02 - Amúgy nem gondoltam volna, hogy pont a St. Angert hozod fel példának :D
A St Anger nem azért hulladék album, mert változott a Metallica, hanem mert tényleg degradáció mind hangzásban, szövegben, etc :) DE a későbbi album fényében igazi fantasztikusan kifinomult és tökéletes :D
Nem a könyv vagy a jegy miatt írok (maximum csak elajándékoznám úgyis), hanem azért, mert szokás szerint ez is elgondolkoztatott. Egyrészt: A változás nem mindig rossz. Nehéz, és nem mindig egyértelműen pozitív, de az biztos, hogy ha az ember nem azt nézi, hogy valaminek a végét jelentik változások, hanem egy új dolog kezdetét látjuk benne, máris más a nézőpont, és más az ember hozzáállása. És a végeredményt is máshogy éljük meg. Másrészt: Nem értem azokat, akik azt írják, hogy a személyiségüknek nem szabad változni. Szerintem régen borzalmas lenne, ha senkinek sem változna a személyisége az élete folyamán. A világon tényleg minden mozgásban, változásban van, és ezzel együtt, ha jól éljük az életünket, mi is megtanulunk a változásokkal változni, és a legfontosabb: fejlődni. Nektek nem fejlődött a személyiségetek? Ugyanolyanok vagytok, mint 1-4-16 évesen? Koránt sem hiszem, ha pedig igen, akkor ideje elgondolkozni azon, hogy minden rendben van-e veletek... A nemmel már valamennyire egyet is értek, mert valóban nem fog változni a nemem. Azonban folyamatosan változnak a nememmel kapcsolatos szerepek, amiket megélek, és az ezekhez való viszonyulásom, így ez sem olyan állandó, mint amilyennek tűnik. Így szerintem van egy ennél is fontosabb: a változáshoz való helyes alkalmazkodás, és az, hogy az állandó elkerülhetetlen változásból a legjobbat hozzuk ki. Számomra ez az állandó. A vágy, hogy mindenből a legjobb eredményt hozzam ki, és az, hogy úgy változzam a változásokkal, ahogy az számomra, és a környezetem számára a legjobb, és leginkább előrevivőbb. Ez az, amit ennyi év tapasztalata után nem tudnék újraértelmezni, mert sok időmbe, csalódásomba, és energiámba telt erre a felismerésre eljutni, és erre "berendezni" az életemet. (Aztán ki tudja, lehet még ennél is van tovább, hiszen minden változik, és én is igen könnyen formálom a személyiségemet pozitív irányba, tehát az is lehet, hogy a számomra helyes válasz az lenne, hogy semmit sem lehetetlen újraértelmezni, és semmi sem megváltoztathatatlan, de egyelőre így érzek még a változásokkal kapcsolatban...) Egyelőre úgy érzem, hogy ez az, ami mindig állandó lesz az életemben. Hogy bemutassam, hogy értem, vegyük akkor a nemi szerepekhez való helyes hozzáállást. Mert ebben is ez az, ami igazán fontos (szerintem). Nem az számít, hogy nő vagyok, mert voltam lány (nem hívtak nőnek), és leszek még öregasszony/néni is, ha minden jól alakul (akkor se nagyon hívnak majd nőnek). Az állandó ezekben az, ahogy önmagamat ezeknek megfelelően kezelem, ahogy az ezekkel járó változásokra "berendezem" az életem és formálom a személyiségemet. Most fiatal, önálló, önmagát fenntartó nőként máshogy kell önmagamat kezeljem, mint pár éve tettem, és mint feleségként, anyaként fogom, attól függetlenül, hogy akkor is nő maradok, csak plusz minőségek jönnek majd hozzá, vagy válnak le rólam, amik módosítják így, vagy úgy azt a szerepet. És persze, valamilyen szinten állandó és fontos, hogy mindig a nemünkhöz mérten a legmagasabb szinten kezeljük önmagunkat, de ez is a változásokhoz való hozzáállás. Például igenis királynőként kezelem magam (nem hercegnőként már), és a párkapcsolatban is király volt/lesz a társam mellettem. Nem szolgálólányként tekintek magamra, és nem bánok magammal lealacsonyítóan, pedig mind a kettő ugyanúgy női szerep, mégsem mindegy, hogy a változásokkal melyik oldalát élem meg a nőiességemnek. Tehát igen, számomra a változásokhoz való legpozitívabb, előrevivőbb hozzáállás az állandó. Valamikor még "hercegnő" voltam, mára "királynővé" értem. Ugyanúgy nő vagyok, mégsem tekintek önmagában a nememre állandó szerepként, mert ezek is más minőségei a nő szerepeknek. És ebben rejlik a különbség számomra.
Realitás. Ha kiderülne hogy ez az egész egy mátrix én összecsinálnám magam xD LOL... amugy midig is szerettem volna skizo lenni de már inkább félek tőle.
Ha abból indulsz ki, hogy mindaz amit látsz, érzel, hallasz, csupán apró elektromos ingerek milliói, akkor akár az is lehet, hogy mindenki agya egy tartályban van, és elektromosan ingerlik, így hozva létre az általad ismert valóságot. Ha érdekel, nézd meg, csak részlet: /watch?v=DbhnGjgqVEc
Zsolt Jezerniczky Köszönöm a videót,érdekes.Azonban van egy-két fura dolog amire a hipotézis értelmezése során jutottam.A lényegre térve:És hogyan dönti el a valaki vagy valami(avagy a qvantumszámítógép),hogy mit látunk érzünk?Mert minden ilyen teória ugyanarra épül:Látunk,hallunk,érzünk.Ezek elmagyarázható,mindenki által felfogható dolgok.DE,mi van a midennnapi elvont dolgokkal.Nekem ezek teszik az ilyen megállapításokat kicsit értelmetlenné.Pl.a szerveink.Szóval a fent említett valaki vagy a HT-PC eldönti,hogy mit érzékelünk.Magyarán ő/az dönti el,hogy kutatjuk azokat a szerveket,amik a "csak" lebegő agyunkat táplálják?Mert ugyebár ezt nem tudjuk,tehát a mi vagyis a generált világban lévő dolgokból vonunk le következtetéséket.Így miért pont testet alkotna nekünk?Mert ez azt teszi egyértelművé,hogy vagy volt és/vagy van testünk,vagy ez a leglogikusabb elmélet,amit ki tud dolgozni.Ráadásul ezzel minden magyarázható,tehát a világban fellelhető anyagokból táplálkozik(cukor,víz,vitaminok,sók,stb.),amiket a "kitalált" szerveink állítanak elő vagy dolgoznak fel.Ezzel pedig vagy a kitaláció révén jutunk a nekünk előre leprogramozott világban,vagy ott is ugyanígy táplálnak,tehát ezekkel az anyagokkal.Így teljes a logika,viszont ez eleve ellentmondásba keveri a elmélet valóságát a virtuális valósággal,hiszen a nemtudás alapján gondoljuk ezt,ami nem tudható,hiszen mesterséges valóság,viszont honnan lehetne ilyen elképzelés mesterséges,hogyha tudjuk ezt és ez alapján gonduljuk a kitalált elméletet valóságos,ámde mégis generált valóságnak?
Sirius44 Azért mert a logika megkövetelni hogy az egyéni érzékelésünktől függetlenül egy létező valóság vegyen körbe. Úgy ahogy az univerzum fizikai törvényei állandóak és matematikailag leírhatóak. Univerzális dimenzió nélküli állandónak ismerjük. Például az erős kölcsönhatás állandója, a gravitációs állandó, az elektromágneses kölcsönhatás állandója.. mind a fizikai számítások alapjai. Az elvont fogalmak viszont nem írhatóak le , egy érzés vagy akár egy indulat de lehet egy fogalom is... Itt lép a képbe a nem fizikai állandók a szellem törvényei. Az hogy létezik univerzális jó és univerzális gonosz egyéni érzékeléstől, hitvilágtól , társadalmi normától függetlenül. Nagyon érdekes hogy a Jó és gonosz viszonyát átvihetjük egy matematikai számskálára. Például a 0 a semmi. Így figyelmen kívül hagyhatjuk. A pozitív egész számok a jó a negatív egész számok pedig a gonoszt képviselik. A legnagyobb egész szám a negatív számok sorában a mínusz 1 A legnagyobb pozitív egész szám pedig a pozitív egész végtelen.. Szó sincs egyenrangúságról vagy egymás kiegészítéséről.. ahogy néhány filozófia a két fogalmat értelmezi. Azért egész számokat használunk mert magunkat is egyénekre osztjuk.
Ilona Erika Teljesen logikus megközelítés. Érdekes azonban, hogy az ősi hagyományok ezzel merőben ellentétes álláspontot fogalmaznak meg. Nemcsak közöm van a világban történő megnyilvánulásokhoz, alakulásokhoz, hanem a világ tulajdonképpen csak a tudatban létezik, tőlem, mint szubjektumtól független létezése nincs. Ennek a tanításnak az európai szellemtörténetben nem nagyon találjuk a nyomát (kivéve talán Eckhart mester és köre), de Patanjali és Buddha tanításainak magvát képezi. Ezeket a tanításokat szemügyre véve az is kiderül, hogy nemhogy a természeti, de még a logikai törvények, sőt a legelemibb törvény, az önazonosság törvénye sem feltétlen! Ami a számokat illeti: praktikus megközelítés a jó és a gonosz viszonya a számskálára vetítve, felvethető azonban egy másik megközelítés is. Mivel a fentebb említett hagyományok nem a megszokott (vallásos-morális) megkülönböztetést használták, sokkal inkább a Teljesség és a rész viszonyát helyezték az előtérbe, amely alapján a rossz már inkább metafizikai színezetet nyer (mint lehatárolt, lemetszett, viszonylagos igazság, annak minden következményével együtt). Ennek fényében a "0" nem a semmi, hanem a skála szupraracionális középpontja, nem egy megnyilvánult "létező", hanem a Tao, az Üresség, minden megnyilvánulás forrása. Az első megnyilvánult szám az 1 (a Tao első lenyomata a világban, és mint ilyen, kvalitatív szempontból a legnagyobb szám) A fenti szemlélet szerint minden további szám az 1 "osztódása" révén jön létre. Nagyon érdekes még a világunk végességének vagy végtelenségének kérdése. A válasz attól függ, hogyan tekintünk rá. Ha számosságában nézzük, akkor mindenképpen véges, még akkor is, ha minden nanoszekundumban 10 az n-ediken számú részecske jön létre, így a számsor sem végtelen. Merőben más a helyzet, ha a dolgokat állapotváltozásaik szerint vizsgáljuk. Például, ha egy részecske 360 fokot körbefordul, közben elméletileg végtelen számú helyzetet vehet fel. Másképpen fogalmazva a világ aktualitásában véges, potencialitásában végtelen! Elnézést, ha hosszú voltam, nem kritikának szántam a bejegyzést, csak egy alternatív szempontrendszer vetettem fel.
Nyereményjáték: Amihez a leginkább ragaszkodok, az talán a kávézás és a teázás szeretete. Rettenetes lenne egy nap arra ébredni, hogy a rituális reggeli koffeincsomag szürcsölgetése már nem nyújt ilyen felemelő élményt, és úgy egyáltalán nem is finom az íze. Nagyon szeretem ezeket a szertartásos forróital-fogyasztásokat, télen, nyáron, reggel, ebéd után, tanulás közben, és nagyon szomorú lennék, ha ez valami miatt eltűnne az életemből.
Lemondani a PC játékokról, az általam kedvelt zenék hallgatásáról és az elektronikus szörnyszülöttektől(dubstep, skrillex, techno, és a többi ami szörnyű kínokat okoz nekem...) való elzárkózástól, DC-MARVEL képregényekről/filmekről/rajzfilmekről, fantasyrajongásomról és az Animenézésről... Eldöntöttem hogy vagy találok egy olyan nő nemű egyedet aki ezek rajongója, vagy egyedül halok meg SZABAD agglegényként. Talán szomorúan(vagy szánalmasan? Ízlések és pofonok.) hangzik, de őszintén más nem is nagyon szórakoztat. 20 éves létemre(!!!)(?) nem bűvölnek el a kisbabák, nem izgatnak az autók/motorok és a sportot is csak szükségtelen energiapocsékolásnak érzem... Vidéken élek, errefelé mindenki a szoros ellentétét kedveli az én érdeklődési körömnek úgyhogy én afféle űrlénynek érzem itt magam.
a2020545 nincs igazad :) 30 leszek nemsoká, és életem központi része a fantasy és minden ami ebben benne foglaltatik :D 10 éves koromban mérgezett meg; én is borzasztó nehezen válnék meg tőle, DE SZERENCSÉRE ez csak fikció! :D
Láttam ilyen szabad agglegényeket, olyan nők gondozzák őket bűzös idősotthonokban, akiknek kevés idejük van magukra, így nem tudnak belefeledkezni az általad kedvelt dolgokba. Nyilván valami apuci által agyonpénzelt, elkényeztetett lánykára vágysz. Mert hosszú távon csak ők engedhetik ezt meg maguknak :)
Kérdésedre a válaszom egyértelműen a szemöldökformám. Nehéz lenne hozzászoknom egy busaszemöldökhöz. A szemöldököd meghatározza az arcod. Ami meghatároz az a lényed része. Senki nem gondolná milyen fontos a szemöldök pedig de. Igazából csak swartzit akarom látni, de nincs jó válaszom a kérdésre.
Ezt nem hiszem el! Mikor a videó véget ért hallom a nappaliból a TV hangját: ,, Michael Bay kedvenc együttesét az Imagine Dragonst kérte fel a Transzformersz 4 zenéjének megalkotásához" kimegyek és akkor látom, hogy a TV-ben épp a ,,Hogyan készült a Transzformersz 4?" megy. Fura. A videó amúgy nagyon jó lett! :)
Huhhh! Ügyes kérdés. Igazából számomra, az jelentene igazi megrázkódtatást, ha annak kellene megváltoznia, vagy kényszer alatt kellene megváltoztatnom aki vagyok. Elég hosszú időbe telt megtalálni önmagam, hogy mit szeretek csinálni, milyen célokat tűzök ki magam elé. Miután ezt sikerült letisztázni nagyon boldog voltam és azóta is az vagyok. Na ezt nem akarok, hogy változzon
Már rég meg akartam kérdezni , hogy videóid elején van az a hollywood-os intró/bevezető , ami nekem nagyon tetszik.Én vagy is mi (a haverokkal ) most fogunk kezdeni videózni és csak annyit szeretnék megtudni ,hogy mien programmal csináltátok. És a hold is nagyon tetszik. Ui: gondolom sony vegas .. a hold az photoshop ... te vagy és persze Imi a legjobbb.
A napi kérdésre a válaszom: nekem a remény elvesztése lenne a leginkább zavaró. Konkrétan úgy vagyok vele, hogy ha nem tud az ember reménykedni valami jobb dologban, akkor nyugodtan le is húzhatja a rolót. Szóval reménykedem benne, hogy sosem fogom kimondani azt a mondatot komolyan, hogy nekem már úgy is mindegy :). Videó végén mi is a szitu a stúdióval? :)
A valaha létezett is a valaha is létezni fogó legjobb videó a világon!!! Hát az összegzésnél a töréshangok... Azon majd beszartam! Nagyon jó volt a mozizás! Sosem felejtem el a végén a tapsvihart :D
Szerintem aminek nem szabadna megváltoznia az életemben, az a kitartásom és a motivációm. Ezek szükségesek ahhoz hogy az újabb és újabb kihívásokat állítsak magam elé és érjem is el azokat(valamelyik videóban már beszéltél erről). Ezáltal nyitott is maradok a változásokra, és a lelkesedésem pedig megmarad :)
Nos, akkor most bizonyítanám az időutazás tényét. Tehát, ha szeretnél ebben segíteni 2021.01.04én este, akkor tedd meg azt, hogy ez a válaszom a feltett kérdésre. Bár fontos a levegő (legfontosabb) és az ital, aztán az étel, de sokunk számára fontos lenne tudni, az időutazás bizonyítását. Küldj el engem 2014.10.12-re a a 27 éves önmagamba, ahol a bár csábító lenne óva intenem magam az ellen, hogy 2017re ne hagyjam magam, hogy átéljem azt, hogy majdnem meghaltam egy párszor... Nem szólnék magamnak, (az volt életem legrosszabb éve), amikor nem direkt, de üvöltve kiabáltam, hogy bár meghalnék. Nincs a pénz, amiért megváltoztatnám, mert akkor jöttem rá, hogy vége...
hogy őszinte legyek én mind fizikai mind a lelki változásokat naaagyon nem bírom és megviselnek. (itt gondolok arra hogy meggyűrődik a könyvem széle, és arra is pl hogy kezdek elvekben változni.) Ez a videó nagyon jó lett szerintem :) és a film összefoglaló is jó volt, de ez jobb és nem azért mert elöbb volt, hanem több az indoklás, elvi felteendő kérdés, és nem utolsó sorban viccesebb. egyébként lehet hogy ezért a mondatért akasztani fogtok, de szerintem az animéknél ezt a műfajt "hogy nem gondolkodni nézni, élvezni stb..." már jóó ideje kitalálták. legyen szó a püfölős o értelmű shounen fightokról elcseszett shoujokról és igen ide tartozik sok yuri,yaoi is, és ezt fel is vállalja hiszen a az utobbi röviden japán szójátékban annyit tesz: (nincs kezdés tárgyalás befejezés). De bocsi ha bárkinek ezzel elveibe gázoltam, ez csak az én személyes véleményem :3
Talán tudat alatt, de sosem szerettem volna, hogy rosszra forduljanak a dolgok az ismerőseim és köztem, hogy elváljanak a szüleim, hogy megbántsak nálam jóval gyengébb lelkületű embereket. Sosem szerettem volna, anyagi szegénységben élni, anya nélkül felnőni, vagy ellustulni addig hogy ne fejezzem be a középsulit. Nem akartam ráunni a nagyim főztjének az ízére, nem akartam elfelejteni Tekkenezni a haverokkal. Sosem akartam volna kikerülni egy baráti körből, személyes találka helyett facebookozni, mondva csinált hülyeségekkel az igazságot elfedni. És még sorolhatnám.. De "talán" minél több ilyen és ehhez hasonló dolog bekövetkezett az életembe, egy valamire rá kellett hogy jöjjek, sosem szabad elfelejteni küzdeni... Ebben nem akarok, nem fogok változni.
Szerintem az életünkben az egyetlen állandó mi magunk vagyunk. Bármi történjék is amije mindig megvan az embernek az önmaga, habár mi is változunk, fejlődünk (jó vagy rossz irányba az nem számít), ma sok mindent nem úgy látunk már, mint tegnap. Vagyis életünk egyetlen állandó pontja folyamatosan változik :D (ebben talán van egy kis ellentmondás, de szerintem így van)
Számomra a Beatlessel való "kapcsolatom". Kb 10éve hallgatom őket, (persze szünetelve) és mindegyikük életrajzat olvastam, plussz a Beatles Biblia régi és új kiadását is. És pont emiatt tudtam az életem nehéz pontjain az ő zenéjükre támaszkodni, bármi történt is velem. :)
Semmi. Az élet változásokból áll. Ha nem változnánk, és változnának körülöttünk a dolgok akkor megrekednénk és megcsömörlenénk benne. Az dolgok újraértelmezése pedig sosem könnyű, elfogadni a változást. Viszont mindig nyitottnak kell lenni a változás felé, még akkor is ha az az adott helyzetben rossznak látszik...később ez rengeteg jó dolognak lehet az eredője.
A kérdés magában foglalja a választ is nekem. Hiába vágyom rá, hogy akár a párom ne változzon, szüleim ne haljanak meg, maradjon az életem ugyan olyan kerékvágásban. De nem tehetem, mert minden változik, és ez a jó. A változatlanság unalmas, és csak eléri azt a mókuskereket amibe a mai világ próbál belepréselni. Változok én is, párom is, szüleim is, testvéreim is, a szomszéd kisfiú székletének állaga is. Tehát nem azt mondom, hogy IGEN VÁLTOZZATOK? ALAKULJATOK ÁT. hanem, hogy ne hagyjuk az életünket NE változni. Változás néha fájdalmas, undorító, kegyetlen, de mégis jó, ha belegondolunk. Nekem ez a véleményem :)
Napi kérdésre napi válasz: Jó , tudom hogy közhelyesen hangzik , de hála az égnek így van teljesen. Nem szeretnem ha a változashoz valo dinamikus hozzáállásom változna meg. Szerintem ezen nem kell mit magyarázni , persze egy határon belül , de ha megfelelő rugalmassággal tudok az élethez hozzáállni akkor úgy érzem sok félni valóm nem lesz :)
Ez a kérdés adott egy jó félóra agyalni valót. Amúgy a családtagjaimhoz fűződő viszonyom az ami nem szeretném hogy változzon. Oké ez nyálas, de tényleg. Tudom hogy el fogok veszíteni őket majd egyszer, de az értékéhez ragaszkodom. És ez egy tök jó felismerés, köszi Greg :)
Így lenne ötösöm a lottón, mint most, mikor megtippeltem magamban, hogy mi lesz a napi kérdés :D Nálam, ami soha nem változhat meg az, hogy rocker vagyok, akinek soha nem áll be a szája és mindig van valami belekötni valója a dolgokba, mert mindig van saját véleménye. A legutolsó -talán- a legfontosabb, mert a mai "demokratikus" világban, rengetegen csinálják és/vagy mondják azt, amit mások (de majdnem szóról szóra!). Ha belőlem ezek eltűnnének, megváltoznék ez által... Na az lenne -számomra- igazi apokalipszis, mert (most bocsánat mindenkitől) de akkor egy lennék a sok közül... És nem egy olyan valaki, aki egyéni, kreatív és emiatt tűnik ki valamennyire a sorból (és nem azért mert szakállas punci)
Napi kérdésre válaszolván: Azt mondanám a hely ahol jelengeg lakom, a lakásom melyhez gyerekkorom emlékei fűznek. Biztos vagyok benne, hogy el fogjuk adni, és elköltözünk valahova. Az új tulajdonosok meg átépítik majd. Ebbe még belegondolni is rossz. :)
A párkapcsolatom és a családom. Ha ezek közül valamelyik megváltozna, vagy megszűnne, nehezen tudnám újra értelmezni az életem. Minden más pótolható számomra, kivéve ezt.
A kérdésre válaszolva: Az életfelfogásomnak, illetve ahogy a világra tekintek, tehát, ha valami balul sül el, mindig a dolog jó oldalát nézem, még ha nincs is (ja, vagy valami ilyesmi). A Transzforgirlnek csodálkozom, hogy a hátsó felét mutogatták...3 részen keresztül eddig a dekoltázst "csodálhattuk". Hmmmm, ez valami művészi metafora lehet.
uhh Gergő nem szokásom kommentálni csak nézni a videókat de KELL KELL KELL KELL AZ IZMOS VAGYOK CSOMAG! elgondolkoztam és arra jutottam,hogy a legnehezebben azt a változást viselném el -pedig erre jobb ha felkészülök-hogy a megszokott életem egyszer csak véget ér és a család szétszóródik. Tesók maguk életét élik anya elmegy. Szerintem ez az egyik legnagyobb félelmem.
Az a céltudatosság, ami mindig bennem van, hogy minden, ami történik szükséges, nem fog megtörni, csak erősebbé tesz és igenis el fogom érni, amit el kell és el szeretnék érni. Még ha nagyon mélyen is vagyok mindig hagy 1 kis reménysugárt ez a gondolkodás. Enélkül nem sokáig húznám szerintem.
újra itt XD A transformers arra jó hogy NAGY, BADASS,ROBBAN, ANYÁD, ezért kell nézni. Története tényleg nincs, vannak jó kis bölcs monológok, de történet tényleg nincs, csak kiderül pár dolog....viszont még mindig vannak kérdések.. jövőre 5.rész!!
vááááááááá szezon végi főgonosz veszély!!! :D egyébként én az első rész után úgy álltam hozzá a transformers filmeknek, hogy hát igen....ez lett belőle... hatalmas rajongója vagyok a sok régi sorozatnak, videójátékoknak, stb.. de a filmeket tényleg már csak a látvány miatt tudtam nézni... az első film egyébként még legalább valamennyire tetszett, aztán kijött a második, aztán a harmadiknál sírtam, ezt meg még nem láttam, de ha ténleg inkább csak a verekedős-harcolós jelenetekre megy, akkor majd megkuksizom aztán lesz ami lesz... na megyek Transformers:Energon-t nézni :D
Én úgy vagyok hogy a családdal való kapcsolatom az aminek soha nem szabadna megváltoznia. Ha a családomban valakivel történik valami akkor és a munkahelyemről is eljövők. De egyébként én minden ember felé nyitott vagyok szóval arról nincsen szó hogy elzárkózom emberek elől. Én úgy vagyok hogy minden ember gondolhatja hogy valamelyik szülőjével baj van de aki azt mondja hogy utálom őket azt én pofán vágnám, hogy gondold végig. Ő szült téged, ő adott neked életet és akár mennyire haragszol rá akkor is ha meghalna te lennél ott elsőként és sírnál mellette, hogy mennyire hiányzik. Szóval emberek én azt mondom, hogy mondjátok nekik minél többször, hogy szeretlek mielőtt túl késő lenne. :)
Nekem személyesen az lenne a rossz hogyha nem lennének érzéseim...lehet hogy nem értettem jol a kérdést,és nem értem hogyan fogtok válsztani de...itt egy válasz és amugy érdekes hogy a fiatal színész aki egy olcsó vígjátékban játszott rá néhány hónappal már egy több milliós bevételű látvánfilmben játszik egy főszerepet..
Megnéztem éhesen, hogy be tudjak tolni egy nagy vödör popcornt. A popcorn kivételesen jó volt, a filmre meg valahogy nem emlékszem. Átment rajtam mint a kávé és a banánturmix, és még valahol olvastam hogy lesz ebből a időkitöltőből 2 további rész. Erre csak annyit tudok mondani, amit Gergő mondott a Téli mese áttekintése előtt a szerelmi randis filmekre. Bálnacsobbanás - és neeeeeeeemakarom! Most már jön a nyár, tényleg jó film nem lesz?
Válaszom a napi kérdésre: Én azt gondolom, hogy az lenne a legrosszabb ha a nagyszüleim elválnának és a papámat vagy a mamámat egy másik idős emberrel látnám. Ui: Nagyon jó lett a videó, viszont hiányosságot érzek Micheal Bay bemutatásával kapcsolatban. Egy szót kihagytál :,( : BBBUUUUUUUUUUMMMMMMMMMMMM!!!! (robbanás-anás-anás-anás!)
Kérdésedre a válaszom, eléggé meghökkentő lehet, de a legelviselhetetlenebb változás amit nem tudnék elviselni, az a nemem mesterséges megváltoztatása lenne egy örült sebész rabságában! És igeeen a "Bőr amelyben élek" c. film dolgozza fel szépen eme abszurdnak tűnő lelki és személyiségbeli kálváriát. Ezt azért gondolom, mert ahogy mondtad az élet a változásról szól, szerelmek,barátok jönnek-mennek! Az ember ízlése élete során bizony formálódik, csiszolódik, munkahelyünk, lakhelyünk anyagi egzisztenciánk sem lehet mindig stabil, személy szerint akár betegségben vagy balesetben bekövetkezett maradandó elváltozást is ide sorolnám, magyarán akár fél karral, tolószékbe kényszerülve, vakon is az ember megszokja a változást és KÜZD, mint testileg, mint lelkileg! A mindennapi feladatok ellátásának újra megszokásért, és a társadalom elfogadásáért! DE amit én speciel nem tudnék feldolgozni ha nőként kellene élnem hátralevő életemben! És a tükörből egy ismeretlen nézne vissza!
Most néztem csak utána, hogy a szőke csaj aki benne van játszotta Katarát abban az értékelhetetlen Utolsó léghajlító filmben. Azt hiszem, akkor tudom milyen szereplést várok tőle.....
Hát persze hogy minden összetörik mivel ha két fél háborút vív egymással,vagy megpróbálják ki iktatni a egymást akkor azt biztos hogy nem a délutáni tea mellett nyugodt beszélgetéssel fogják megoldani ezt!! T_T Meg ha átgondoljuk a film lényegét akkor rájövünk hogy igen is össze fognak törni dolgok és meghalnak benne MERT ERRŐL SZÓL EGY HÁBORÚ ,vagy valamilyen küzdelem!! Szerintem a film elképesztő volt mind a négy rész és várom az ötödiket !
10 років тому
(Kedves Gergő, a legboldogabb lennék ha kaphatnék egy ilyen csomagot! :) Eddig csak nagyon csendesen követtelek...) Szóval, aminek szerintem soha nem szabad megváltozni bennem, az a törekvés, hogy jobbá válhassak az életem bármely területén, legyen az emberi kapcsolatok, magánélet, a munka, a hobbim stb. [Nem vagyok ilyen típus alapvetőleg, de rohadt jó érzés mikor ilyen lehetek, akkor elememben érzem magam.] Egyébként egy laza kommentbe írni akartam (mielőtt a videó végére értem volna, a nyereményjátékkal), hogy egyetlen egy dolog az ami állandó az pedig maga a változás :D
Lehet, hogy hülyén hangzik, de nekem pont az lenne a legnehezebb ha semmi sem változna. Szerintem éppen a változás az egyik legizgalmasabb és legjobb dolog az életben. Ha belegondolunk minden nagy dolog amit az emberiség elért a progresszív változásnak köszönhető, annak hogy nyitottak voltak az emberek új dolgokra és áttörték a konvencionális kereteiket (bár néhol sokat kellet várna rá...) Tehát nekem a statikus gondolkodást, a begyöpösödést lenne a legnehezebb megélnem, mert egy idő után baromi unalmas és káros minden dolog ami nem változik...
A napi kérdésre válaszolva: Az önmagamhoz és a világhoz való viszonyomnak nem szabad megváltoznia! Azaz, nyitottnak kell maradnunk az új dolgokra, a számunkra ismeretlenekre. El kell fogadnunk a másságot, alap személyiségünk nem szabad megtagadni, csak folyamatosan építeni és holtunkig fejlődni... vagy valami ilyesmi ;)
Életemben három dologra tudok büszke lenni és hogyha egyik megváltozna, mondhatni romlana, akkor az súlyos hatással volna az önmagam megítélésére és akkor vér lesz, fájdalom lesz ... Ebből kettő elsősorban intellektuális tálantum, de az az egy, amihez ellenkező nemű partnerre van szükség sebezhetővé tesz, hiszen folyamatosan szükségem van hozzá visszacsatolásokra, hogy még tartom a magamtól elvárt szintet. Ez lehet szexistán hangzik (sőt biztos), de nagyjából ugyanilyen hatással volna rám, hogyha kiderülne, hogy Nietzsche több női hormonnal bírt volna, mint képzelem a versei alapján.
Napi kérdésre a válassz: A város ahol lakok, mivel ide köt minden, a család, a barátok, csapat akinek szurkolok, lehet hogy tudnék lakni máshol 1-2 évig de a honvágy vissza hozna debrecenbe.
Ami nem változhat, az a légkör összetétele. Azt nem élném túl :(
Miért egy lótejből készült alkoholos italról nevezted el magad?
Biztos mert sose tudja hun van.
Hehe
Asszem minden részt láttam (de folyamatosan szoktam ellenőrizni) És sztem ez lett a legjobb rész. :) De tuti a top 5-ben van. Zseniális. És vártam a lámpás poént és már majdnem csalódtam amikor!!!! Grat az egészhez. :)
Jah és aki kiakadt a világításra az nézze már meg, hogy milyen gyönyörűek a fények a whiskeyben úszó jégkockákon. *.*
És, hogy mi ne változzon az életemben? Rugalmas vagyok, szerintem a változás jó és világtörvényszerű, hosszútávon minden változik.
Mondjuk azt fura lenne feldolgozni, hogy vannak ufók és tényleg a Siriusról jöttünk :)
Az a mentalitásom, hogy azt csinálok amit szeretek, legyen az ciki vagy akármi, ne érdekeljen más véleménye.
ámen
7:59 azt hittem az utolsó sarokba mindig a kaja kerül... Oké.
Az is kaja,csak azt nem enni kell,hanem csak nyalni.
Bartos Cs. Istvánnak tényleg az.
Neki az összes kép az...
Én nem bírnám elviselni ha megváltozna Magyarország hivatalos nyelve. Gondoljatok bele, még akkor is hogyha mondjuk angol lenne az a nyelv amit választanának a fejesek, hiába beszélem anyanyelvi szinten, mégis hiányozna a magyar beszéd, a kifejezéseink, a mondásaink. Ez az én válaszom a napi kérdésre:)
Ez csak egy képzeletbeli dolog volt, egyértelműen lehetetlen szituáció, egyszerűen csak ez jutott értembe.
Luna Lovel Ha az oroszok nem állnak meg az ukránoknál akkor majd újragondolod a lehetetlen fogalmát :D.
Oh god ebbe a témába inkább ne menjünk bele :D
László Simon
nem kellenek ehhez oroszok csak próbálj meg egy MMOban a general chaten magyarul beszélni
Erika Balogh Te itt? UA-cam-on? :D
Én úgy látom hogy ez a 4. rész végre felhagyott az alpári poénok és az amerikai hadsereg propagálásával. Shia már nagyon idegesítő volt jó pont az új szereplők bevezetéséért. Lockdown Magyarul Vessztegzár pedig már egy régi képregényes karakter egy fejvadász. Elég jól kidolgozták a karakterét. Hűvös és egoista amolyan "hidegvérű" aki annak dolgozik aki jól megfizeti. Nem érdekli a háború csak a haszon. Az autobot karakterek végre kaptak egy kis szerepet még ha suttyó bunkó mind. Van egy egyszerű történetvezetése és nem csak egymásra vannak halmozva a robbanások. Így az én véleményem is az hogy a 4. rész végre jobban sikerült.
Az újdonságot és az új trilógia univerzumának szélesítését pont Vesztegzár hozza be.
Pedig igen is jól sikerült a 4.rész, a legjobb TF film lett. Én amúgy azt olvastam, hogy pedig neked tetszett a film.
Története van és akció filmhez képest talán a legjobb.
Nem csak azokat mondják amik épp történik velük.
Van még mondani valója is, úgy ahogy, de van.
Vesztegzár neve elvileg alapból is ez magyarországon.
Crosshairs: Óvatos, néha csak a gond van vele.
Hound: Nagy dumás, bátor, fegyverhordozó, szereti a harcokat.
Drift: Nyugodt, higgadt, mester kardforgató, bölcs.
Vesztegzár: Durva, azon az oldalon van aki fizet neki.
Nem a dinóbotok miatt tágul ki az univerzum, hanem vesztegzár hajóján található lények miatt és a teremtők miatt.
Mark: Egyedül neveli a lányát, nincs pénze, minden áron meg akarja védeni a lányát.
Lánya: tipikus tini lánya (akárhogy nézem ez jellem)
Reynor: Na neki nincs jelleme.
Feleslegesek, bár igaz, hogy Mark miatt lesz újból hitte Optimusnak az emberek iránt és igaz, hogy Mark mentette meg Optimus, de ettől még felesleges. (irónia).
A legtöbb barátom utálja a sorozatot ahogy nagyon sokan mások is.Végül a bátyámmal néztem mert neki volt kedve eljönni csak ...amikor megszolalt a Battle Cry zene esküszöm kirázott a hideg és teljesen magával ragadott a film ...az első 3 részben voltak színészek akik (habár nem nagy szerepekben) de nagyon jol játszottak és így nem nagyon volt zavaró a kevésbé tehetséges színészek alakítása. Micheal bay egy fantasztikusan jó rendező ... Teljesen eggyetértek veled
Nem mindig értek egyet Gergővel, de ez a film akármilyen szerethető, teljesen értékelhetetlen :/
Ennek a filmnek jó lett az új főszereplő, mert az előző egyáltalán kinyírt egymaga egy robotot is (mármint a bogárnagyságún kívül, ami a 2. részben van)? Meg azért ez a szereplő sok mindent csinált: megmentette Optimus-t 2-szer, sok robotot agyonlőtt és így másokat is megmentett. Simán belopakodott a laborba, sokat lehet rajta röhögni, még azt a röpködő kémrobotot is lenyúlta. Remélem ő fog szerepelni a folytatásban is, mert tuti, hogy lesz.
Dávid M. Szerethető, de értékelhetetlen,oké.
Martin Szabó Nem akarom védeni a srácot, de a tények azok tények. Az első részben megölte Megatront és a 2. részben meg újjá élesztette Optimust szal csinált ő is dolgokat.
Szerintem a legfontosabb, ami nem változhat az a motiváló erő, hogy elérjem az életcélom....Gondoljatok bele, rengetegszer vált az ember, hogy mit akar az élettől, de mindig teperünk, hogy elérjük azt...és ha ez az életcél változik is, a motiváló erő, azaz csak maga az, hogy létezik, sose változhat meg...mindig ugyanolyan lelkesedéssel vágsz neki, annak amit meg akarsz szerezni, és ennek így is kell lennie
Rávettem magam és megnéztem a 4. részt is... és igen, über-semmi. Üresség. Csak akció és akció és akció. Kééész. XDDD A végére én is ZEN lettem... :D SPOILER!!! ja és Mark Wahlberg karaktere lever egy CIA ügynököt... hmm nem rossz. Kardpuska, ami sosem fogy ki? Viszont a fegyverekkel felszerelt robot mindent elhasznál... Stanley Tucci, pikk-pakk jóvá változik egy telefontól, nem rossz, mi? Dinóbotok, amik humanoid robot alakkal is bírnak, de nem beszélgetnek, mert minek ugyebár... Ééés mi a francért száll ki az űrhajójából a főrobot harcolni Optimusszal? Miért nem lövi szilánkosra onnan? Optimus tud repülni, de ezt a film utolsó jelenetéig nem használja, miért? Minek magyarázat, értelem és logika... ott az akció! Kussolj és nézd a szétrobbanó dolgokat! XD
Üdv Szerkesztőség!
Természetesen a hozzám közel állók elvesztése. Mert persze az élet része a halál, de olyan dolog lép a helyükbe amihez nehéz alkalmazkodni de mindenféleképp szükséges és az a hiányuk. Az életünk meghatározó részei az egyik pillanatban nincs többé és ezt nehéz feldolgozni.
Az élet megy tovább, meg kell birkóznunk ezzel a változással aminek szükséges velejárója hogy mi is változunk hosszútávon.
A St. Anger erős példa volt. :DDD
Egyet értek! A Load és ReLoad albumokon még voltak vállalható számok, de a St. Anger...fuck!!
+János Gál Én azért élveztem a Load Reload számokat is, de csak úgy belekiabálni a világba, hogy a St Anger nem volt hiba, kicsit elhamarkodott döntésnek tűnik xD
Mondjuk én egészen a The Black Albumig imádom a Metallicát. Meg a Death Magnetic is bitang jó lett. Valahogy a zúzósabb éra jobban fekszik nekem. De igazából a Load, Reload, St. Anger nem tetszése - ahogyan a videóban is van - csakis az én "nemátértékelésem" úgymond hibája. :D
Mongyuk jo album lett a St.Anger ha képbe veszük hogy nagyon nehéz idökön mentek keresztül és eszt észre is lehet venni az all within my hands számban is
A humorérzékem ne tűnjön el.
Mindig is fontos része volt nem csak az énemnek, de körülöttem kialakított világnak is. Egyszer 10 éves koromban elvesztettem FÉL ÉVRE!. Brutális volt! :/ Bármit mondtam, csináltam soha nem volt vicces, pedig korábban az volt. Teljesen megszűnt létezni, vele együtt a pozitív visszacsatolás is. Mintha valami megszállta volna a testem és eddig tudtam volna a nyelvi fortélyokat használni, mi a vicces, de hirtelen már nem tudtam, még akkor se ha akartam. És a felismerés... azt nem kívánom senkinek. Még a napi rutin is százszor kellemetlenebb volt, mint az előtt. Frankón nyomasztott.
Aztán amilyen gyorsan elment, valamiért annyira hirtelen vissza is tért mindenféle előjel és integetés nélkül. :) Nekem ez, a jókedv az egyik legfontosabb.
Nagyon deep leszek: az nem változhat, hogy mindig minden változik
Ahogy Sheldon Copper mondta: ,,a változás univerzális állandó"
Asszem így volt, de nem biztos.
Szia Gergő!
Érdeklődnék, hogy ha egy filmet szinronosan nézel (már pedig ha moziban nézed, sajnos szinte mindig kénytelen vagy szinkronosan nézni), az értékelésnél belekalkulálod, hogy eredeti nyelven valószínűleg jobban élvezted, esetleg jobban is értetted volna?
Illetve, nagy filmrajongó lévén, otthon hogyan nézel filmeket? Esetleg házimozin (itt nem néhány tízezres egybeszettekre gondolok)? Avagy?
A molekuláris összetételem megváltozása maradandó gondokat okozna a létezésemben
A gondolkodásmódom remélem soha nem fog megváltozni...
Gondolkodásmódom alapján én hiszek abban,hogy minden ember céllal születik a földre és mindenkinek van/vannak céljai és végzete.
Ezt egy kicsit nehéz szavakba önteni, annyi gondolat van bennem, de azért megpróbálom átadni. Remélem sikerül... :)
Mindenki aki megszületik azért jön a világra,hogy saját sorsát,végzetét beteljesítse senki nemtudja,hogy ez a világ (illetve,mi emberek) hogyan jött/jöttünk létre ezt még senkinek nem sikerült megmgyaráznia,de egy biztos céllal vagyunk itt,és akár mi is az véghez fogjuk vinni.
Az életünk döntések sorozata,mindenki saját életének kovácsa ,nap mint nap választások áradata önti el a fejünket, bárhogy tudjuk alakítani sorsunkat csak akrni kell ,nap mint nap lehet választani ez csak rajtunk múlik. És ezt tette Arnold Schwarzenegger is döntött,választott és cselekedett nem ült a seggén és várta,hogy a sült galamb a szájába repüljön keményen megdolgozott mindenért amit elért, felforgatott minden "követ" a céljai elérése érdekében és egy sikerember lett belőle az élet 4 területén: sport,filmezés,politika,család. Karrierjéből kihozta a maximumot az élet minden területén és ezért is csodálom őt és ezért is a példaképem,és ezért is szeretnék vele találkozni.
Hiszek abban,hogy aki meghal az egy jobb világba kerül,és pont ezért is megpróbálok úgy élni ,hogy kihozom magamból a maximumot vagyis megpróbálom és amikor majd odakerülök hogy haldoklok úgy emlékezzek vissza eddigi életemre ,hogy mindent megtettem annak érdekében hogy sikeres ember legyek,és nem fogok az ellen küzdeni,hogy meghalok mert tudom itt a vége nekem ez volt a sorsom/végzetem. :)
Kicsit hosszúra sikeredett de remélem egy kicsit is de legalább át tudtam adni valamennyit a gondolkodásmódomból,akkor már megérte leírnom.. :)
Szebb napot!
Hegedűs Tamás
(ui: És,hogy a filmről is szóljak valamit: nekem az első három része személy szerint nagyon tetszett ezért is vettem meg a mozijegyet a 4. részére de felesleges pénzkidobás volt ugyanis teljesen összecsapott "trehány" munka lett. A 3D élmény persze megvolt de azon kívül semmi érdekes..a vége felé már majdnem bealudtam a történeten és az előadásmódon remélem a következő része sikeresebb lesz de arra már nemvalószínű,hogy megveszem meg a mozijegyet.)
Mondanám, hogy az asszony hajszíne, de az már biztos két nap múlva megint valami új szín lesz...
Mióta az eszemet tudom, harcoltam a változás ellen. Vagyis lázadtam. Utáltam. Mégis, mikor visszanézek arra, hogy ki voltam régen, elképedek, hogy én onnan nem akartam elmozdulni?! Persze hiányoznak dolgok, emberek, élethelyzetek, de eddig összességében minden változás előre vitt, miután megbarátkoztam vele. Szóval őszintén szólva nem nagyon tudom elképzelni, hogy milyen változás lenne az, aminek az újraértelmezése olyan nagyon nagy gondot okozna nekem. Bár ez lehet, hogy a végtelenül kíváncsi természetem miatt is van. :) Neked mi lenne az a változás?
Én szerintem aminek az életemben nem volna szabad megváltoznia azok a kapcsolataim
Én egy nagyon család centrikus ember vagyok és a családomért akár ölni tudnék
Ugyan ez van a barátokkal is
Az én barátaim megbízhatók és akár az életemet is rájuk merném bízni
(Igen tudom hogy ez eléggé naívság de ez van ilyen vagyok és nem is szeretnék ezen változtatni)
Szóval hogyha megromlana a kapcsolatom a családommap vagy a barátaimmal az olyan mély sebet ütne bennem hogy azt se tudjam hogy kecmeregjek ki belőle (sajnos elég sok hibát elkövettem ezelőtt ilyen téren és higgyétek el k*rva sz*r volt utána) ezért azt tanácsolom mindenkinek hogy tartsátok meg a jó kapcsolataitokat a szeretteitekkel mert sosem tudhatjátok meddig lesznek veletek
Szerintem egy embernek ez lehet a legrosszabb amit elveszthet
Vigyázzatok rájuk :)
"Bogáromi Bence"
Az emberség! persze rengeteg más dolgot fel lehetne sorolni, töprengtem elég sokat is...végül erre jutottam!
Rengeteg köszönet a videóidért... mindig bearanyozod a napomat. :)
én az első 3 transformers filmet imádom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Amúgy fasza a Bioshock Skyhook a háttérben!
Aminek az újraértelmezése a legnagyobb feladatott jelentené az az ahogyan a nehézségeket, a fájdalmat és a veszteségeket felfogom. Nagyon sokáig tartott ezt gondolatot megfogalmaznom: ”Minden csapás egy újabb lecke, egy újabb okítás. Lehetőség a fejlődésre.” .Ez a mantra vezetett át sok válságon és segített azzá válnom, aki ma vagyok.
Három hosszú évnyi rákkal való küzdelem után alig pár hónapja hunyt el a nagyapám, aki a vidám gyermekkori emlékeimnek kulcsfontosságú szereplője volt. A halála előtt azt gondoltam, hogy nélküle az életet tovább élni lesz a legtraumatizálóbb dolog, ami csak történhet velem és ez részben igaz is. A családom többi tagjával átbeszélve rájöttünk, hogy a természet szeretetét, a falusi bordalokat és az orosz irodalom iránti érdeklődésünket mind neki köszönhetjük, mindenkinek ezernyi szép pillanatot adott életében, szeretetre és tiszteletre méltó ember volt és ma már az ő emléke az az egy dolog az életemben, ami nem változhat meg soha.
Tudom, hogy már nem vagy hívő, meg ilyesmi, de szerény elgondolásom és a református egyház általi Istenfélelmemből ( :D ) adódóan nem lenne jó, ha a hitem elveszteném, és megmaradna Istenben.
Emellett jó lenne, ha a haza szerepe is változatlan maradna (a revízió persze jó lenne), de a dinamikus változás az nem félelmetes, csak a hirtelen változás az.
Ez lenne szerény véleményem.
A filmnézés meg király volt, Gergő le a kalappal előtted, hogy kibírtad velünk ott éjfélig, és mindenre volt ötleted, maga a szervezés is tutkóra sikeredett.
Gratulálok, és támogatlak a továbbiakban is.
No Gergő úr, válasz a napi kérdésre, hátha lesz jegyem :D
Aminek sosem szabad megváltoznia számomra, az a fel nem növés, mint olyan. :)
Szeretek egy javíthatatlan idióta lenni, huszonéves létemre, amolyan sitcom-szerűen élni az életem, mintha valami hülye vígjáték lenne. Ahogy a Doctor Who szériában is mondotta vala maga a Doktor: There's no point of being a grown up if you can't be childish sometimes.
készül róla majd felvétel? :D
3:25 :DDDDdd
Gergő a Tomorrowland-en a helyed :D
Szerintem elég bugyuta dolog egy kritika videóban feltenni egy random kérdést amiben a kommentekben vársz választ. Így minden vélemény vagy párbeszéd az adott filmről, videóról vagy a csatornáról ami általában itt szokott lenni elvész.
Ez olyan mintha egy interjúban a mondandód után nem engednéd meg hogy a nézők/riporter/akárki reagáljanak/kérdezzenek hanem rögtön azt mondanád "És akkor most mindenki mondjon egy szőrös, négylábú állatot. Köszönöm, hogy itt lehettem...".
Ezen elgondolkozhatnál, és ez lehet pont olyan ami megváltozhatna a jövőben.
apám azt mondta ne vigyük többet moziba xD miután megnéztük a filmet
Készítenél egy Így neveld a sárkányodat 2 kritikát?
Én régen szinte minden transformers sorozatot végignéztem és éppen ezért a harmadik filmig utáltam ezt a szériát. Aztán jött a negyedik amin minden második percben elröhögtem magam.
Szereplök???? Történet?????
Ezek azoknak kellenek akik tudnak filmet csinálni nem pedig egy szikrázó roncstelepi rally-t
Mi ne változzon meg. Én ne változzak meg, mármint a személyiségem, mindig maradjak meg az aki jól érzi magát a bőrében. Ne erőszakoljam magamra más akaratát, hogy legyél ilyen meg olyan. Ha én jól érzem magam a bőrömben mert az lehetek aki vagyok, akkor ez kifelé is látszik és így talán nem mindenkinek de pozitív kisugárzást mutat. Persze az életben sok helyzet van ahol kompromisszumot kell kötni, de ezek után is maradhatok az aki vagyok amennyire csak lehet mert ha a másik fél hajlandó kis változtatásra hogy egy jó kapcsolat legyen akkor én is megtehetem.Mindenki más meg bekaphatja.. Szóval én ne változzak meg, maradjak hű önmagamhoz. Valamint ne változzon meg Michael Bay sem mert hiányozna a filmiparnak az a fajta zsenialitás amit ő képvisel.
A Rock és az "Igaz szerelem " örők !! :DDD (ha ez változna... akor az lenne a legeslegszörnyűbb dolog számomra :c )
Számomra az anime függőség. :3 Egy jó anime a legmegnyugtatóbb. Az anime kiűzi a sötétséget a fejedből és csak a nagy fehér ürességet hagyja, az élet vásznát, melyre te magad festheted fel álmaid képét. Az anime a legjobb gyógyír a zűrzavarra. Gyógyír az elveszettségre. Az anime nem csak szórakozás. Ez egy élet stílus, ami képes arra, hogy mikor már minden elveszett, kihúzzon a sötétségből a fénybe és megadja azt a löketet, amire szükséged van az élet folytatásához. Eltaszítja a magányt és betölti a szíved boldogsággal, reménnyel és izgalommal. Az anime egy különálló élet, melyet a sajátod mellett élsz és boldogabb leszel tőle, mint bármi mástól. Az anime minden, ami csak létezni tud a Földön!
I miss the old intro! :(
Me to
Szerzői jogok védelme :/
Ratchetex Warlord Erre nem is gondoltam de én a Hírügynökség miatt kezdtem a hallgatni a Hollywood Undead-et
Én is :D
Ratchetex Warlord
Részben én is :D HU4L
Bár a videóidnak pont ez a lényege, valahogy mindig utáltam ezt a bölcselkedést a valódi filmkritika előtt, most viszont úgy éreztem, hogy sikerült fején találnod a szöget. Amúgy nagyon jó lett a kritika, csak így tovább!
2:02 - Amúgy nem gondoltam volna, hogy pont a St. Angert hozod fel példának :D
elore latom, hogy a Twitter perelni fog a kikozositesert.
A St Anger nem azért hulladék album, mert változott a Metallica, hanem mert tényleg degradáció mind hangzásban, szövegben, etc :) DE a későbbi album fényében igazi fantasztikusan kifinomult és tökéletes :D
Metallica! \m/ Most nőttél a szememben...
Nem a könyv vagy a jegy miatt írok (maximum csak elajándékoznám úgyis), hanem azért, mert szokás szerint ez is elgondolkoztatott.
Egyrészt: A változás nem mindig rossz. Nehéz, és nem mindig egyértelműen pozitív, de az biztos, hogy ha az ember nem azt nézi, hogy valaminek a végét jelentik változások, hanem egy új dolog kezdetét látjuk benne, máris más a nézőpont, és más az ember hozzáállása. És a végeredményt is máshogy éljük meg.
Másrészt: Nem értem azokat, akik azt írják, hogy a személyiségüknek nem szabad változni. Szerintem régen borzalmas lenne, ha senkinek sem változna a személyisége az élete folyamán. A világon tényleg minden mozgásban, változásban van, és ezzel együtt, ha jól éljük az életünket, mi is megtanulunk a változásokkal változni, és a legfontosabb: fejlődni. Nektek nem fejlődött a személyiségetek? Ugyanolyanok vagytok, mint 1-4-16 évesen? Koránt sem hiszem, ha pedig igen, akkor ideje elgondolkozni azon, hogy minden rendben van-e veletek...
A nemmel már valamennyire egyet is értek, mert valóban nem fog változni a nemem. Azonban folyamatosan változnak a nememmel kapcsolatos szerepek, amiket megélek, és az ezekhez való viszonyulásom, így ez sem olyan állandó, mint amilyennek tűnik.
Így szerintem van egy ennél is fontosabb: a változáshoz való helyes alkalmazkodás, és az, hogy az állandó elkerülhetetlen változásból a legjobbat hozzuk ki. Számomra ez az állandó. A vágy, hogy mindenből a legjobb eredményt hozzam ki, és az, hogy úgy változzam a változásokkal, ahogy az számomra, és a környezetem számára a legjobb, és leginkább előrevivőbb. Ez az, amit ennyi év tapasztalata után nem tudnék újraértelmezni, mert sok időmbe, csalódásomba, és energiámba telt erre a felismerésre eljutni, és erre "berendezni" az életemet.
(Aztán ki tudja, lehet még ennél is van tovább, hiszen minden változik, és én is igen könnyen formálom a személyiségemet pozitív irányba, tehát az is lehet, hogy a számomra helyes válasz az lenne, hogy semmit sem lehetetlen újraértelmezni, és semmi sem megváltoztathatatlan, de egyelőre így érzek még a változásokkal kapcsolatban...)
Egyelőre úgy érzem, hogy ez az, ami mindig állandó lesz az életemben. Hogy bemutassam, hogy értem, vegyük akkor a nemi szerepekhez való helyes hozzáállást. Mert ebben is ez az, ami igazán fontos (szerintem).
Nem az számít, hogy nő vagyok, mert voltam lány (nem hívtak nőnek), és leszek még öregasszony/néni is, ha minden jól alakul (akkor se nagyon hívnak majd nőnek). Az állandó ezekben az, ahogy önmagamat ezeknek megfelelően kezelem, ahogy az ezekkel járó változásokra "berendezem" az életem és formálom a személyiségemet. Most fiatal, önálló, önmagát fenntartó nőként máshogy kell önmagamat kezeljem, mint pár éve tettem, és mint feleségként, anyaként fogom, attól függetlenül, hogy akkor is nő maradok, csak plusz minőségek jönnek majd hozzá, vagy válnak le rólam, amik módosítják így, vagy úgy azt a szerepet.
És persze, valamilyen szinten állandó és fontos, hogy mindig a nemünkhöz mérten a legmagasabb szinten kezeljük önmagunkat, de ez is a változásokhoz való hozzáállás. Például igenis királynőként kezelem magam (nem hercegnőként már), és a párkapcsolatban is király volt/lesz a társam mellettem. Nem szolgálólányként tekintek magamra, és nem bánok magammal lealacsonyítóan, pedig mind a kettő ugyanúgy női szerep, mégsem mindegy, hogy a változásokkal melyik oldalát élem meg a nőiességemnek.
Tehát igen, számomra a változásokhoz való legpozitívabb, előrevivőbb hozzáállás az állandó. Valamikor még "hercegnő" voltam, mára "királynővé" értem. Ugyanúgy nő vagyok, mégsem tekintek önmagában a nememre állandó szerepként, mert ezek is más minőségei a nő szerepeknek. És ebben rejlik a különbség számomra.
Realitás. Ha kiderülne hogy ez az egész egy mátrix én összecsinálnám magam xD LOL... amugy midig is szerettem volna skizo lenni de már inkább félek tőle.
Ha abból indulsz ki, hogy mindaz amit látsz, érzel, hallasz, csupán apró elektromos ingerek milliói, akkor akár az is lehet, hogy mindenki agya egy tartályban van, és elektromosan ingerlik, így hozva létre az általad ismert valóságot.
Ha érdekel, nézd meg, csak részlet:
/watch?v=DbhnGjgqVEc
Zsolt Jezerniczky Köszönöm a videót,érdekes.Azonban van egy-két fura dolog amire a hipotézis értelmezése során jutottam.A lényegre térve:És hogyan dönti el a valaki vagy valami(avagy a qvantumszámítógép),hogy mit látunk érzünk?Mert minden ilyen teória ugyanarra épül:Látunk,hallunk,érzünk.Ezek elmagyarázható,mindenki által felfogható dolgok.DE,mi van a midennnapi elvont dolgokkal.Nekem ezek teszik az ilyen megállapításokat kicsit értelmetlenné.Pl.a szerveink.Szóval a fent említett valaki vagy a HT-PC eldönti,hogy mit érzékelünk.Magyarán ő/az dönti el,hogy kutatjuk azokat a szerveket,amik a "csak" lebegő agyunkat táplálják?Mert ugyebár ezt nem tudjuk,tehát a mi vagyis a generált világban lévő dolgokból vonunk le következtetéséket.Így miért pont testet alkotna nekünk?Mert ez azt teszi egyértelművé,hogy vagy volt és/vagy van testünk,vagy ez a leglogikusabb elmélet,amit ki tud dolgozni.Ráadásul ezzel minden magyarázható,tehát a világban fellelhető anyagokból táplálkozik(cukor,víz,vitaminok,sók,stb.),amiket a "kitalált" szerveink állítanak elő vagy dolgoznak fel.Ezzel pedig vagy a kitaláció révén jutunk a nekünk előre leprogramozott világban,vagy ott is ugyanígy táplálnak,tehát ezekkel az anyagokkal.Így teljes a logika,viszont ez eleve ellentmondásba keveri a elmélet valóságát a virtuális valósággal,hiszen a nemtudás alapján gondoljuk ezt,ami nem tudható,hiszen mesterséges valóság,viszont honnan lehetne ilyen elképzelés mesterséges,hogyha tudjuk ezt és ez alapján gonduljuk a kitalált elméletet valóságos,ámde mégis generált valóságnak?
Mert nem számít.
Sirius44
Azért mert a logika megkövetelni hogy az egyéni érzékelésünktől függetlenül egy létező valóság vegyen körbe. Úgy ahogy az univerzum fizikai törvényei állandóak és matematikailag leírhatóak. Univerzális dimenzió nélküli állandónak ismerjük. Például az erős kölcsönhatás állandója, a gravitációs állandó, az elektromágneses kölcsönhatás állandója.. mind a fizikai számítások alapjai. Az elvont fogalmak viszont nem írhatóak le , egy érzés vagy akár egy indulat de lehet egy fogalom is... Itt lép a képbe a nem fizikai állandók a szellem törvényei. Az hogy létezik univerzális jó és univerzális gonosz egyéni érzékeléstől, hitvilágtól , társadalmi normától függetlenül.
Nagyon érdekes hogy a Jó és gonosz viszonyát átvihetjük egy matematikai számskálára. Például a 0 a semmi. Így figyelmen kívül hagyhatjuk. A pozitív egész számok a jó a negatív egész számok pedig a gonoszt képviselik. A legnagyobb egész szám a negatív számok sorában a mínusz 1 A legnagyobb pozitív egész szám pedig a pozitív egész végtelen..
Szó sincs egyenrangúságról vagy egymás kiegészítéséről.. ahogy néhány filozófia a két fogalmat értelmezi.
Azért egész számokat használunk mert magunkat is egyénekre osztjuk.
Ilona Erika
Teljesen logikus megközelítés. Érdekes azonban, hogy az ősi hagyományok ezzel merőben ellentétes álláspontot fogalmaznak meg. Nemcsak közöm van a világban történő megnyilvánulásokhoz, alakulásokhoz, hanem a világ tulajdonképpen csak a tudatban létezik, tőlem, mint szubjektumtól független létezése nincs. Ennek a tanításnak az európai szellemtörténetben nem nagyon találjuk a nyomát (kivéve talán Eckhart mester és köre), de Patanjali és Buddha tanításainak magvát képezi. Ezeket a tanításokat szemügyre véve az is kiderül, hogy nemhogy a természeti, de még a logikai törvények, sőt a legelemibb törvény, az önazonosság törvénye sem feltétlen!
Ami a számokat illeti: praktikus megközelítés a jó és a gonosz viszonya a számskálára vetítve, felvethető azonban egy másik megközelítés is. Mivel a fentebb említett hagyományok nem a megszokott (vallásos-morális) megkülönböztetést használták, sokkal inkább a Teljesség és a rész viszonyát helyezték az előtérbe, amely alapján a rossz már inkább metafizikai színezetet nyer (mint lehatárolt, lemetszett, viszonylagos igazság, annak minden következményével együtt). Ennek fényében a "0" nem a semmi, hanem a skála szupraracionális középpontja, nem egy megnyilvánult "létező", hanem a Tao, az Üresség, minden megnyilvánulás forrása. Az első megnyilvánult szám az 1 (a Tao első lenyomata a világban, és mint ilyen, kvalitatív szempontból a legnagyobb szám) A fenti szemlélet szerint minden további szám az 1 "osztódása" révén jön létre.
Nagyon érdekes még a világunk végességének vagy végtelenségének kérdése. A válasz attól függ, hogyan tekintünk rá. Ha számosságában nézzük, akkor mindenképpen véges, még akkor is, ha minden nanoszekundumban 10 az n-ediken számú részecske jön létre, így a számsor sem végtelen. Merőben más a helyzet, ha a dolgokat állapotváltozásaik szerint vizsgáljuk. Például, ha egy részecske 360 fokot körbefordul, közben elméletileg végtelen számú helyzetet vehet fel. Másképpen fogalmazva a világ aktualitásában véges, potencialitásában végtelen!
Elnézést, ha hosszú voltam, nem kritikának szántam a bejegyzést, csak egy alternatív szempontrendszer vetettem fel.
Nyereményjáték:
Amihez a leginkább ragaszkodok, az talán a kávézás és a teázás szeretete. Rettenetes lenne egy nap arra ébredni, hogy a rituális reggeli koffeincsomag szürcsölgetése már nem nyújt ilyen felemelő élményt, és úgy egyáltalán nem is finom az íze. Nagyon szeretem ezeket a szertartásos forróital-fogyasztásokat, télen, nyáron, reggel, ebéd után, tanulás közben, és nagyon szomorú lennék, ha ez valami miatt eltűnne az életemből.
Lemondani a PC játékokról, az általam kedvelt zenék hallgatásáról és az elektronikus szörnyszülöttektől(dubstep, skrillex, techno, és a többi ami szörnyű kínokat okoz nekem...) való elzárkózástól, DC-MARVEL képregényekről/filmekről/rajzfilmekről, fantasyrajongásomról és az Animenézésről...
Eldöntöttem hogy vagy találok egy olyan nő nemű egyedet aki ezek rajongója, vagy egyedül halok meg SZABAD agglegényként.
Talán szomorúan(vagy szánalmasan? Ízlések és pofonok.) hangzik, de őszintén más nem is nagyon szórakoztat. 20 éves létemre(!!!)(?) nem bűvölnek el a kisbabák, nem izgatnak az autók/motorok és a sportot is csak szükségtelen energiapocsékolásnak érzem...
Vidéken élek, errefelé mindenki a szoros ellentétét kedveli az én érdeklődési körömnek úgyhogy én afféle űrlénynek érzem itt magam.
Tíz év múlva velünk nevetsz, amikor elolvasod a kommentedet.
a2020545 nincs igazad :) 30 leszek nemsoká, és életem központi része a fantasy és minden ami ebben benne foglaltatik :D 10 éves koromban mérgezett meg; én is borzasztó nehezen válnék meg tőle, DE SZERENCSÉRE ez csak fikció! :D
Láttam ilyen szabad agglegényeket, olyan nők gondozzák őket bűzös idősotthonokban, akiknek kevés idejük van magukra, így nem tudnak belefeledkezni az általad kedvelt dolgokba.
Nyilván valami apuci által agyonpénzelt, elkényeztetett lánykára vágysz. Mert hosszú távon csak ők engedhetik ezt meg maguknak :)
Kérdésedre a válaszom egyértelműen a szemöldökformám. Nehéz lenne hozzászoknom egy busaszemöldökhöz. A szemöldököd meghatározza az arcod. Ami meghatároz az a lényed része. Senki nem gondolná milyen fontos a szemöldök pedig de. Igazából csak swartzit akarom látni, de nincs jó válaszom a kérdésre.
Ezt nem hiszem el! Mikor a videó véget ért hallom a nappaliból a TV hangját: ,, Michael Bay kedvenc együttesét az Imagine Dragonst kérte fel a Transzformersz 4 zenéjének megalkotásához" kimegyek és akkor látom, hogy a TV-ben épp a ,,Hogyan készült a Transzformersz 4?" megy. Fura. A videó amúgy nagyon jó lett! :)
Huhhh! Ügyes kérdés. Igazából számomra, az jelentene igazi megrázkódtatást, ha annak kellene megváltoznia, vagy kényszer alatt kellene megváltoztatnom aki vagyok. Elég hosszú időbe telt megtalálni önmagam, hogy mit szeretek csinálni, milyen célokat tűzök ki magam elé. Miután ezt sikerült letisztázni nagyon boldog voltam és azóta is az vagyok. Na ezt nem akarok, hogy változzon
Honnan szerezted a sky-hook-t?
Egy állandó van ezzen a világon, ami nem más mint a váltózás.
És mennyire igaz:)
csinálnál egy adást a rjazfilmről is?
Már rég meg akartam kérdezni , hogy videóid elején van az a hollywood-os intró/bevezető , ami nekem nagyon tetszik.Én vagy is mi (a haverokkal ) most fogunk kezdeni videózni és csak annyit szeretnék megtudni ,hogy mien programmal csináltátok. És a hold is nagyon tetszik. Ui: gondolom sony vegas .. a hold az photoshop ... te vagy és persze Imi a legjobbb.
Láttam az interjúdat a story 4-en :D
A napi kérdésre a válaszom: nekem a remény elvesztése lenne a leginkább zavaró. Konkrétan úgy vagyok vele, hogy ha nem tud az ember reménykedni valami jobb dologban, akkor nyugodtan le is húzhatja a rolót. Szóval reménykedem benne, hogy sosem fogom kimondani azt a mondatot komolyan, hogy nekem már úgy is mindegy :). Videó végén mi is a szitu a stúdióval? :)
A valaha létezett is a valaha is létezni fogó legjobb videó a világon!!! Hát az összegzésnél a töréshangok... Azon majd beszartam! Nagyon jó volt a mozizás! Sosem felejtem el a végén a tapsvihart :D
Szerintem aminek nem szabadna megváltoznia az életemben, az a kitartásom és a motivációm. Ezek szükségesek ahhoz hogy az újabb és újabb kihívásokat állítsak magam elé és érjem is el azokat(valamelyik videóban már beszéltél erről). Ezáltal nyitott is maradok a változásokra, és a lelkesedésem pedig megmarad :)
Nos, akkor most bizonyítanám az időutazás tényét. Tehát, ha szeretnél ebben segíteni 2021.01.04én este, akkor tedd meg azt, hogy ez a válaszom a feltett kérdésre. Bár fontos a levegő (legfontosabb) és az ital, aztán az étel, de sokunk számára fontos lenne tudni, az időutazás bizonyítását. Küldj el engem 2014.10.12-re a a 27 éves önmagamba, ahol a bár csábító lenne óva intenem magam az ellen, hogy 2017re ne hagyjam magam, hogy átéljem azt, hogy majdnem meghaltam egy párszor... Nem szólnék magamnak, (az volt életem legrosszabb éve), amikor nem direkt, de üvöltve kiabáltam, hogy bár meghalnék. Nincs a pénz, amiért megváltoztatnám, mert akkor jöttem rá, hogy vége...
A 3:25-nél kezdődő Windows hangösszeállítás honnan van?
hogy őszinte legyek én mind fizikai mind a lelki változásokat naaagyon nem bírom és megviselnek. (itt gondolok arra hogy meggyűrődik a könyvem széle, és arra is pl hogy kezdek elvekben változni.) Ez a videó nagyon jó lett szerintem :) és a film összefoglaló is jó volt, de ez jobb és nem azért mert elöbb volt, hanem több az indoklás, elvi felteendő kérdés, és nem utolsó sorban viccesebb.
egyébként lehet hogy ezért a mondatért akasztani fogtok, de szerintem az animéknél ezt a műfajt "hogy nem gondolkodni nézni, élvezni stb..." már jóó ideje kitalálták. legyen szó a püfölős o értelmű shounen fightokról elcseszett shoujokról és igen ide tartozik sok yuri,yaoi is, és ezt fel is vállalja hiszen a az utobbi röviden japán szójátékban annyit tesz: (nincs kezdés tárgyalás befejezés). De bocsi ha bárkinek ezzel elveibe gázoltam, ez csak az én személyes véleményem :3
Talán tudat alatt, de sosem szerettem volna, hogy rosszra forduljanak a dolgok az ismerőseim és köztem, hogy elváljanak a szüleim, hogy megbántsak nálam jóval gyengébb lelkületű embereket. Sosem szerettem volna, anyagi szegénységben élni, anya nélkül felnőni, vagy ellustulni addig hogy ne fejezzem be a középsulit.
Nem akartam ráunni a nagyim főztjének az ízére, nem akartam elfelejteni Tekkenezni a haverokkal. Sosem akartam volna kikerülni egy baráti körből, személyes találka helyett facebookozni, mondva csinált hülyeségekkel az igazságot elfedni. És még sorolhatnám..
De "talán" minél több ilyen és ehhez hasonló dolog bekövetkezett az életembe, egy valamire rá kellett hogy jöjjek, sosem szabad elfelejteni küzdeni...
Ebben nem akarok, nem fogok változni.
Szerintem az életünkben az egyetlen állandó mi magunk vagyunk. Bármi történjék is amije mindig megvan az embernek az önmaga, habár mi is változunk, fejlődünk (jó vagy rossz irányba az nem számít), ma sok mindent nem úgy látunk már, mint tegnap. Vagyis életünk egyetlen állandó pontja folyamatosan változik :D
(ebben talán van egy kis ellentmondás, de szerintem így van)
a végén a jelenet célzás a készülő új stúdióra? :D
Számomra a Beatlessel való "kapcsolatom". Kb 10éve hallgatom őket, (persze szünetelve) és mindegyikük életrajzat olvastam, plussz a Beatles Biblia régi és új kiadását is. És pont emiatt tudtam az életem nehéz pontjain az ő zenéjükre támaszkodni, bármi történt is velem. :)
Semmi.
Az élet változásokból áll. Ha nem változnánk, és változnának körülöttünk a dolgok akkor megrekednénk és megcsömörlenénk benne. Az dolgok újraértelmezése pedig sosem könnyű, elfogadni a változást. Viszont mindig nyitottnak kell lenni a változás felé, még akkor is ha az az adott helyzetben rossznak látszik...később ez rengeteg jó dolognak lehet az eredője.
A kérdés magában foglalja a választ is nekem. Hiába vágyom rá, hogy akár a párom ne változzon, szüleim ne haljanak meg, maradjon az életem ugyan olyan kerékvágásban. De nem tehetem, mert minden változik, és ez a jó. A változatlanság unalmas, és csak eléri azt a mókuskereket amibe a mai világ próbál belepréselni.
Változok én is, párom is, szüleim is, testvéreim is, a szomszéd kisfiú székletének állaga is.
Tehát nem azt mondom, hogy IGEN VÁLTOZZATOK? ALAKULJATOK ÁT. hanem, hogy ne hagyjuk az életünket NE változni. Változás néha fájdalmas, undorító, kegyetlen, de mégis jó, ha belegondolunk.
Nekem ez a véleményem :)
Napi kérdésre napi válasz: Jó , tudom hogy közhelyesen hangzik , de hála az égnek így van teljesen. Nem szeretnem ha a változashoz valo dinamikus hozzáállásom változna meg. Szerintem ezen nem kell mit magyarázni , persze egy határon belül , de ha megfelelő rugalmassággal tudok az élethez hozzáállni akkor úgy érzem sok félni valóm nem lesz :)
2:10 nél pont jó bandát hoztál fel a legjobb példával és nagyon igazad van! Respect!
Hollywood hírügynökség-ennek a műsornak mindig kell lennie
Ez a kérdés adott egy jó félóra agyalni valót.
Amúgy a családtagjaimhoz fűződő viszonyom az ami nem szeretném hogy változzon. Oké ez nyálas, de tényleg. Tudom hogy el fogok veszíteni őket majd egyszer, de az értékéhez ragaszkodom.
És ez egy tök jó felismerés, köszi Greg :)
Olyan rohadt jó, hogy azt a reklámot rakja be a YT a videód elé, amiben te szerepelsz xD
Imádom a St. Anger-t! :D
Így lenne ötösöm a lottón, mint most, mikor megtippeltem magamban, hogy mi lesz a napi kérdés :D
Nálam, ami soha nem változhat meg az, hogy rocker vagyok, akinek soha nem áll be a szája és mindig van valami belekötni valója a dolgokba, mert mindig van saját véleménye. A legutolsó -talán- a legfontosabb, mert a mai "demokratikus" világban, rengetegen csinálják és/vagy mondják azt, amit mások (de majdnem szóról szóra!).
Ha belőlem ezek eltűnnének, megváltoznék ez által... Na az lenne -számomra- igazi apokalipszis, mert (most bocsánat mindenkitől) de akkor egy lennék a sok közül... És nem egy olyan valaki, aki egyéni, kreatív és emiatt tűnik ki valamennyire a sorból (és nem azért mert szakállas punci)
Napi kérdésre válaszolván: Azt mondanám a hely ahol jelengeg lakom, a lakásom melyhez gyerekkorom emlékei fűznek. Biztos vagyok benne, hogy el fogjuk adni, és elköltözünk valahova. Az új tulajdonosok meg átépítik majd. Ebbe még belegondolni is rossz. :)
Whiskey,az tehát a gazdag klón?
A párkapcsolatom és a családom. Ha ezek közül valamelyik megváltozna, vagy megszűnne, nehezen tudnám újra értelmezni az életem. Minden más pótolható számomra, kivéve ezt.
A kérdésre válaszolva: Az életfelfogásomnak, illetve ahogy a világra tekintek, tehát, ha valami balul sül el, mindig a dolog jó oldalát nézem, még ha nincs is (ja, vagy valami ilyesmi).
A Transzforgirlnek csodálkozom, hogy a hátsó felét mutogatták...3 részen keresztül eddig a dekoltázst "csodálhattuk". Hmmmm, ez valami művészi metafora lehet.
uhh Gergő nem szokásom kommentálni csak nézni a videókat de KELL KELL KELL KELL AZ IZMOS VAGYOK CSOMAG!
elgondolkoztam és arra jutottam,hogy a legnehezebben azt a változást viselném el -pedig erre jobb ha felkészülök-hogy a megszokott életem egyszer csak véget ér és a család szétszóródik. Tesók maguk életét élik anya elmegy. Szerintem ez az egyik legnagyobb félelmem.
Aminek nem szabad megváltoznia, az a Hollywood Hírügynökség iránti elkötelezettség, ez nem egy egyszerű műsor; THIS IS LIFE!
Így neveld a sárkányodat 2-ről lesz majd kritika? Szerintem egészen érdekes témakört feszeget a film (felnőtté válás és az azzal járó felelősségek)
Sziasztok, az első pánik videó mi? :D
Az a céltudatosság, ami mindig bennem van, hogy minden, ami történik szükséges, nem fog megtörni, csak erősebbé tesz és igenis el fogom érni, amit el kell és el szeretnék érni. Még ha nagyon mélyen is vagyok mindig hagy 1 kis reménysugárt ez a gondolkodás. Enélkül nem sokáig húznám szerintem.
újra itt XD A transformers arra jó hogy NAGY, BADASS,ROBBAN, ANYÁD, ezért kell nézni. Története tényleg nincs, vannak jó kis bölcs monológok, de történet tényleg nincs, csak kiderül pár dolog....viszont még mindig vannak kérdések.. jövőre 5.rész!!
vááááááááá szezon végi főgonosz veszély!!! :D egyébként én az első rész után úgy álltam hozzá a transformers filmeknek, hogy hát igen....ez lett belőle... hatalmas rajongója vagyok a sok régi sorozatnak, videójátékoknak, stb.. de a filmeket tényleg már csak a látvány miatt tudtam nézni... az első film egyébként még legalább valamennyire tetszett, aztán kijött a második, aztán a harmadiknál sírtam, ezt meg még nem láttam, de ha ténleg inkább csak a verekedős-harcolós jelenetekre megy, akkor majd megkuksizom aztán lesz ami lesz... na megyek Transformers:Energon-t nézni :D
Én úgy vagyok hogy a családdal való kapcsolatom az aminek soha nem szabadna megváltoznia. Ha a családomban valakivel történik valami akkor és a munkahelyemről is eljövők. De egyébként én minden ember felé nyitott vagyok szóval arról nincsen szó hogy elzárkózom emberek elől. Én úgy vagyok hogy minden ember gondolhatja hogy valamelyik szülőjével baj van de aki azt mondja hogy utálom őket azt én pofán vágnám, hogy gondold végig. Ő szült téged, ő adott neked életet és akár mennyire haragszol rá akkor is ha meghalna te lennél ott elsőként és sírnál mellette, hogy mennyire hiányzik.
Szóval emberek én azt mondom, hogy mondjátok nekik minél többször, hogy szeretlek mielőtt túl késő lenne. :)
Egyszerűen zseniális kritika. Több napon keresztül sikoltva röhögtem egy-két részen. Fantasztikus :-D
Ami sohasem változhat, az a családunk iránti szeretet, és a velük felepitett bizalom,. Amen.
Nekem személyesen az lenne a rossz hogyha nem lennének érzéseim...lehet hogy nem értettem jol a kérdést,és nem értem hogyan fogtok válsztani de...itt egy válasz és amugy érdekes hogy a fiatal színész aki egy olcsó vígjátékban játszott rá néhány hónappal már egy több milliós bevételű látvánfilmben játszik egy főszerepet..
4:30 Fegyver a bioshock infinite ből honnan van?
Megnéztem éhesen, hogy be tudjak tolni egy nagy vödör popcornt. A popcorn kivételesen jó volt, a filmre meg valahogy nem emlékszem. Átment rajtam mint a kávé és a banánturmix, és még valahol olvastam hogy lesz ebből a időkitöltőből 2 további rész. Erre csak annyit tudok mondani, amit Gergő mondott a Téli mese áttekintése előtt a szerelmi randis filmekre. Bálnacsobbanás - és neeeeeeeemakarom! Most már jön a nyár, tényleg jó film nem lesz?
Válaszom a napi kérdésre: Én azt gondolom, hogy az lenne a legrosszabb ha a nagyszüleim elválnának és a papámat vagy a mamámat egy másik idős emberrel látnám.
Ui: Nagyon jó lett a videó, viszont hiányosságot érzek Micheal Bay bemutatásával kapcsolatban. Egy szót kihagytál :,( : BBBUUUUUUUUUUMMMMMMMMMMMM!!!! (robbanás-anás-anás-anás!)
A végén ki az a fönök 9:54-kor?
Minden változik - változzon is! Amiről ezt nem tudnám elmondani, az a kíváncsiságom és az életigenlésem.
Kérdésedre a válaszom, eléggé meghökkentő lehet, de a legelviselhetetlenebb változás amit nem tudnék elviselni, az a nemem mesterséges megváltoztatása lenne egy örült sebész rabságában! És igeeen a "Bőr amelyben élek" c. film dolgozza fel szépen eme abszurdnak tűnő lelki és személyiségbeli kálváriát. Ezt azért gondolom, mert ahogy mondtad az élet a változásról szól, szerelmek,barátok jönnek-mennek! Az ember ízlése élete során bizony formálódik, csiszolódik, munkahelyünk, lakhelyünk anyagi egzisztenciánk sem lehet mindig stabil, személy szerint akár betegségben vagy balesetben bekövetkezett maradandó elváltozást is ide sorolnám, magyarán akár fél karral, tolószékbe kényszerülve, vakon is az ember megszokja a változást és KÜZD, mint testileg, mint lelkileg! A mindennapi feladatok ellátásának újra megszokásért, és a társadalom elfogadásáért! DE amit én speciel nem tudnék feldolgozni ha nőként kellene élnem hátralevő életemben! És a tükörből egy ismeretlen nézne vissza!
Most néztem csak utána, hogy a szőke csaj aki benne van játszotta Katarát abban az értékelhetetlen Utolsó léghajlító filmben. Azt hiszem, akkor tudom milyen szereplést várok tőle.....
Én azt hittem,hogy a háttér világítás változása össze függ azzal,hogy épp a változásról beszéltél :D
Hát persze hogy minden összetörik mivel ha két fél háborút vív egymással,vagy megpróbálják ki iktatni a egymást akkor azt biztos hogy nem a délutáni tea mellett nyugodt beszélgetéssel fogják megoldani ezt!! T_T
Meg ha átgondoljuk a film lényegét akkor rájövünk hogy igen is össze fognak törni dolgok és meghalnak benne MERT ERRŐL SZÓL EGY HÁBORÚ ,vagy valamilyen küzdelem!!
Szerintem a film elképesztő volt mind a négy rész és várom az ötödiket !
(Kedves Gergő, a legboldogabb lennék ha kaphatnék egy ilyen csomagot! :) Eddig csak nagyon csendesen követtelek...)
Szóval, aminek szerintem soha nem szabad megváltozni bennem, az a törekvés, hogy jobbá válhassak az életem bármely területén, legyen az emberi kapcsolatok, magánélet, a munka, a hobbim stb. [Nem vagyok ilyen típus alapvetőleg, de rohadt jó érzés mikor ilyen lehetek, akkor elememben érzem magam.]
Egyébként egy laza kommentbe írni akartam (mielőtt a videó végére értem volna, a nyereményjátékkal), hogy egyetlen egy dolog az ami állandó az pedig maga a változás :D
Lehet, hogy hülyén hangzik, de nekem pont az lenne a legnehezebb ha semmi sem változna. Szerintem éppen a változás az egyik legizgalmasabb és legjobb dolog az életben. Ha belegondolunk minden nagy dolog amit az emberiség elért a progresszív változásnak köszönhető, annak hogy nyitottak voltak az emberek új dolgokra és áttörték a konvencionális kereteiket (bár néhol sokat kellet várna rá...) Tehát nekem a statikus gondolkodást, a begyöpösödést lenne a legnehezebb megélnem, mert egy idő után baromi unalmas és káros minden dolog ami nem változik...
A napi kérdésre válaszolva:
Az önmagamhoz és a világhoz való viszonyomnak nem szabad megváltoznia!
Azaz, nyitottnak kell maradnunk az új dolgokra, a számunkra ismeretlenekre. El kell fogadnunk a másságot, alap személyiségünk nem szabad megtagadni, csak folyamatosan építeni és holtunkig fejlődni... vagy valami ilyesmi ;)
Életemben három dologra tudok büszke lenni és hogyha egyik megváltozna, mondhatni romlana, akkor az súlyos hatással volna az önmagam megítélésére és akkor vér lesz, fájdalom lesz ... Ebből kettő elsősorban intellektuális tálantum, de az az egy, amihez ellenkező nemű partnerre van szükség sebezhetővé tesz, hiszen folyamatosan szükségem van hozzá visszacsatolásokra, hogy még tartom a magamtól elvárt szintet. Ez lehet szexistán hangzik (sőt biztos), de nagyjából ugyanilyen hatással volna rám, hogyha kiderülne, hogy Nietzsche több női hormonnal bírt volna, mint képzelem a versei alapján.
Napi kérdésre a válassz: A város ahol lakok, mivel ide köt minden, a család, a barátok, csapat akinek szurkolok, lehet hogy tudnék lakni máshol 1-2 évig de a honvágy vissza hozna debrecenbe.