most találtalak meg. Ez hiánypotló mikor egy hozzáértő beszél egy témáról és tiszta fogalmakat, megértést kapunk,felesleges show helyett. Ez a legjobb reklám.
Ekkora hülyeséget beszélni. Fizika alapok, hogy munkát végezni teljesítménnyel lehet. Ez a dízelmotor 1800-as fordulatszámnál 80 lóerős, 3800-as fordulatszámnál pedig 140. Lehet, hogy "nagyobbat tol" érzésre, amikor elkezd tolni a turbó 1800-nál, de ha mondjuk megpróbálasz ezzel az autóval mondjuk 150-re gyorsítani úgy, hogy 2800-nál mindig elváltasz, vagy tiltásnál váltasz el, akkor a másosik esetben lényegesen jobb gyorsulást fogsz elérni. A nyomaték nem végez munkát, arra csak a teljesítmény képes
Például egy csepel motor lead 1000res fordulaton minden nyomatékot és 1900 at forog 6 henger 8900cc szívó dízel Traktorba jó 145le
Рік тому
A kommenteket olvasva, kár volt ezt a videót elkészíteni. Ha a kommentálok hozzászólásaiból indulunk ki, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy se a magyar nyelvet, sem a fizikát, de még a józan paraszti észt sem érti a tisztelt közönség. Természetesen tisztelet a kivételnek. Annyit azért hozzá tennék, hogy a véleményem szerint nem sok értelmét látóm a csúcsnyomaték levágásának. Ha ott úgy sem használja az ügyfél akkor kár levágni, ha meg néha igen akkor meg pláne. Nyilván a csúcsnyomaték csak a fokozatonkénti végsebesség maximális érékénél számít, amíg nem nyulunk az áttételezéshez a hajtásláncba.
A lóerő nem egy fizikai erő, hanem egy származtatott mérőszám. Azt mutatja meg, hogy mennyi munkát végezett el az az erő (ez már egy fizikai erő) amihez kapcsoltuk. Jelen esetben ez az erő, a belső égésű motorban kitáguló gáz nyomása kelti. Mivel ezt nagyon nehéz mérni, illetve a tágulás dinamikája sem mellékes, ezért nem ezt mérjük, hanem ennek az erőnek egy származékát, a forgató nyomatékot, mivel azt sokkal pontosabban és könnyeben megtehetjük, nem mellesleg adott idő kereten belül sokkal többször is. A mért forgatónyomatékból már sok mindent ki is számolhatunk, akár az adott idő alatt elvégzett munkát is W = F • s. A jelen esetben a motor által létrehozott forgatónyomatékot meg kell szorozni a fordulatszámmal, és ha olyan idióta mértékegységet választunk mint a lóerő, akkor még egy hasra ütéssel meg állapított állandóval is. Ebből következik, hogy a lóerő (ez valójában nem erő) ugyan akkora forgató nyomaték (ez tényleg erő) mellet annál nagyobb lesz minél magasabb fordulat számot ér el a forgó test. Remélem így már mindenki számára érthető lesz ez a 6. osztályos alap fizika.
Köszönöm a szemléletes magyarázatot! Most értettem meg, hogy egyes autótesztelők szerint az általam vásárolni kívánt autóban ugyanaz a motor lévén ugyanúgy fog menni a 122 és a 150 lóerős változat (ez a Mazda Skyactive-G 122 és 150 LE), tulajdonképpen felesleges kifizetni a 150-es felárát, csak az államkincstárat gazdagítanám a nagyobb teljesítménnyel. A 4000-nél megadott nyomatékérték megegyezik. 4000 felett meg már ritkán használnám, annyira nem izgat az a tartomány.
Végre egy jó videó ebben a témában! A nyomaték az az erő ami a motor főtengelyének forgatására (eltekerésére) ható erő , ezt hozza létre a motor működése, ez nyilván minden fordulatszámon más (kivéve elektromos motoroknál, ha jól tudom ott közel uaz végig) , leginkább pontosan nem a hajtáslánc végén a videóban látható padon hanem magán a főtengelyen lehet(ne) pontosan mérni. A nyomaték azt mutatja meg, hogy mi a legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni , mértéke a Nm. A lóerő azaz a motor teljesítménye pedig azt mutatja meg hogy a motor ezzel a nyomatéknak nevezett erejével időegység alatt mennyi munkát képes elvégezni, mértéke már a Kw- régebben használták a lóerőt. Így nyilván van összefüggés a két fogalom között, a nyomaték és fordulatszám szorzata osztva 5252 (ez egy állandó) elvileg kiadja a teljesítményt, ha jól tudom a padok is nyomatékból számolnak teljesítményt ( de ez nem biztos:). Melyik a fontosabb? A súly mozgatásához teljesítmény kell, minél rövidebb idő alatt egy távolság megtételéhez meg lóerő. Tehát szerintem az az igazán jó ha mindkét dolognál minél magasabb a szám, ha bármelyik kevés és esetleg növelhető és igény na meg pénz is van rá akkor jöhet a tuning:) Ha irdatlan sok pénzünk van változtathatunk a motoron , a vezérlésén és akár a hajtásláncon is, ha nem annyira sok a lovénk akkor meg marad a chippelés. A chip tuningról meg annyit hogy sima szívó motornál nem sokat ér, kivéve az esetleges fojtást amit kilehet venni vele - meglepő lehet de sok lebutított motor vezérlés van, ezen kívül talán max finom hangolni lehet ezeket a motorokat-de a finomhangolástól jelentős erőnövekedést senki ne várjon. Feltöltős/turbó motoroknál már lehet játszani a bevitt levegővel és a hozzáadott üzemanyaggal,, ott már érdemi javulást lehet elérni, komolyabb nyomaték és lóerő +is kihozható, de csínján kell bánni a dolgokkal , mert ezek csökkenthetik a motor élettartamát, a gyárak általában nem ilyen hőterhelésre tervezik az alkatrészeket (sajna) Üdv: egy szerelő
A lóerőt James Watt találta ki, mert el kellett magyaráznia valahogy a parasztoknak, hogy milyen erős a gőzgép. Mivel bánya tulajdonos volt, azt nézte meg hogy egy kisméretű bányaló mekkora súlyt tud felemelni 1 másdoperc alatt 1m magasra. Ebből lett a 0.745Kw = 1 Le "Melyik a fontosabb? A súly mozgatásához teljesítmény kell, minél rövidebb idő alatt egy távolság megtételéhez meg lóerő." Fentebb leírod hogy a teljesítmény a lóerő, majd itt úgy kezeled mint ha a lóerő és a teljesítmény két eltérő fogalom lenne.
Az autó akkor gyorsul a legjobban, ha két váltás között minél nagyobb a lóerő . Lehet a szart maszírozni, de ennyi a lényeg. Ezért a maximális lóerőn sokszor a dízelt is túl kell forgatni 2-300 RPM-el(persze nyomatékgörbe függő)hogy amikor váltunk, utána a minél magasabb lóerőre ejtsük a fordulatot.
Egy járművet A-ból B-be eljuttatni munka, W=F x s. Azonban A-ból B-be a lehető legrövidebb idő alatt (ezért tuningolunk, nem? Gyorsulás) , na az már teljesítmény, P=W/t. Én inkább fogadnék repülőrajtnál egy max teljesítmény környékig elforgatott szívóra, mintsem egy aszfaltszaggató 400Nm-es feltöltött vadállatra 1500as fordulaton. Kisebb nyomatékkal, de nagyobb pillanatnyi teljesítménnyel a "nem nyomatékos" otthagyja. Nyilván azonos feltételek mellett nem kérdés a gyorsulás nyertese, köszönhetően a teljesítménynek, nem a nyomatéknak önmagában.
Egy olyan kérdésem volna, hogy egy turbódízel motorral szerelt autó mikor gyorsul jobban, ha 2000rpm-nél taposok bele, vagy ha pl. 3500rpm-nél? A nyomatékgörbe már a lejtőn, de a teljesítménygörbe még 4000ig emelkedő tendenciát mutat 3500nál. Köszönöm!
A gyorsulás erő által jön létre, aminek megfelelője a forgatónyomaték. Viszont a főtengelyen mért nyomaték nem egyenlő a keréken mérttel. Adott sebességfokozatban a maximális nyomatéknál lesz legnagyobb a gyorsulás. Viszont lehet, hogy egyet visszaváltva nagyobb gyorsulást érsz el, ha ott nagyobb a motor teljesítménye. Ilyenkor a rövidebb áttétel miatt a keréken mért forgatónyomaték nagyobb.
@@Zolus84 nem, adott sebességfokozatban is a maximális teljesítménynél lesz a legnagyobb a gyorsulás. ha érdekel nézd meg itt részletesen, érthetően elmagyarázza Christopher ua-cam.com/video/dgAZrjUiJa0/v-deo.html ráadásul jó bmw szerelős csapat/videók :D
Keverjük itt a szezont a fozonnal. A forgatónyomaték enm az útót lineárisan gyorsító erő*erőkar (miféle erőkar lenne egyáltalán), hanem a főtengelyt forgató erő* erőkar (forgattyúsház átmérő). A nyomaték az egy fordulat alatt a motor által leadott teljesítmény. Mivel a surlódási veszteség azonos fordulazszámon fordulatonként azonos, motorunk a leghatákonyabb a nyomatékcsúcson, de ennek semmi köze a gyorsuláshoz. A gyorsulást egyetlen dolog határozza meg: mennyi idő alatt pumpálja bele a kerékbe a motor a nagyobb sebességhez tartozó mozgási energiát. És micaoda az energia/idő? Hát kérem teljesítmény. Nagyobb teljesítményen rövidebb idő alatt gyorsulunk ugyanakkora delta sebességet, ergó magasabb a gyorsulás. Nyomaték irreleváns, mindaddíg, míg a surlódási veszteség olyan extrém nagy nem lesz, hogy több elveszik rajta mint amennyivel a nagyibb fordulatszám a leadott teljesítményt növeli (de ez utcai motorokon tiltás alatt aoha nem következik be). Vagy ha egy 15 tonnás rotációs kapát húzunk keresztül a tavaszi trágyán. Na az sem utolsó surlódási veszteség, és annak a legyűréséhez kell nyomaték. Amit megjegyzem 20000et pörgő F1es motorral is elérhetünk, ha van elég nagy áttételünk, hogy letranszformáljuk valami normális nyomatékra. Amiért a traktorok a valóságban nem.használnak ilyen motorokat, az az, hogy senkit nem érdekel, hogy gyorsulnak, ezért néhány száz lóerő bőven elég bármire nekik, és a nagy áttételeken kurva sok a surlódásos veszteség. Na meg a pörgős motorok jobban kopnak, és úgy általában drágábbak. Röviden, a teljeaítmény gyorsít, a nyomaték jó ha valami ragad, de a gyorsuláshoz enm kell.
Járművet gyorsítani teljesítménnyel lehet. Aki akar vegyen a kezébe egy egyméteres rudat, rakja rá a főtengelyre és 50 kilóval kezdje el tekerni. Közel 500Nm. Kiugrik alóla az autó? Nem. Csináld meg ugyan ezt 20kilóval és percenként 4000 körülfordulással. Gyorsul? Igen. Mi változott? Fordulatszám (és szögsebesség). Mi a kettő szorzata? Teljesítmény. Jó példa erre a Honda CB600F és az SV650. Mindkettő 65Nm nyomatékot ad le, csak az egyik 10000nél,a másik 7200nél. Az egyik 97LE, a másik 72. Nem kérdés kire fogadnék gyorsulásin (ha kiforgatja a Hondás :D)
Ebben ne legyél biztos! Már csak azért se, mert a motor teljesítménye annak forgatónyomatékából származik, ahogy ebben a videóban is hallhattad. A teljesítmény a forgatónyomaték és a fordulatszám szorzata. A példád inkább azt mutatja, hogy a V2-es motor alacsonyabb fordulatszámon ad le ugyanakkora nyomatékot, mint egy sornégyes. De a gyorsulás és a végsebesség is hangolás kérdése.
@@tomszir6964 egyszerű modellel a gyorsulás csak és kizárólag a teljesítmény eredménye. Amiben a nyomaték segíthet, az az ideális teljesítményhez szükséges fordulatszám gyors elérése. Kábé ugyanaz a koncepció, mint a turbólag.
@@tomszir6964 a teljesítmény a nyomaték és a szögsebesség szorzata, azaz nyomaték szorozva fordulatszám x 3.14 x 2. Az hogy alulról "tol valami" pl feltöltött diesel vagy a V2es motor az valóban a nyomatéknak köszönhető (nyilván) de csak azért mert ott olyan teljesítmény jön ki a kis szögsebességnél is ami felette van egy "nem nyomatékos" motor ugyan ilyen fordulatszámon leadott teljesítményének. Összegezve: tol a V2 vagy TDI alul, de nem a nyomaték miatt önmagában, hanem már az alul jelentkező nagyobb teljesítmény miatt. Példa SV650 4000 fordulatnál jobban gyorsul, érezhető. Nagyobb nyomaték miatt? Igen, mert megszorozva szögsebességgel kb 10-12 lóerővel a egy kw-ra megegyező sornégyes 600as Bandit felett jár. A fordulatszám növelésével eltűnik a különbség. Nem kérdőjelezem meg a nyomatékos hozzáállást, de az csak az egyik alappilére a teljesítménynek. Ha egy 44kWos autónak nyomsz kettesben egy padlót 4500fordulaton, mellette egy TDI másfélszer akkora nyomatékkal 1800as fordulaton a padlógáz (egyszerre) pillanatában biztosan kevésbé gyorsul. Mert míg a benzinesnek nincs nagy nyomatéka, de van magas fordulatszáma amit 6.28-al "súlyozunk". Azonos fordulatszámon nyilván nem kérdés a végeredmény.
@@ferencvido9970 A szögsebességet a hengerben történt robbanás nagysága határozza meg. Ez az alap erő. A nyomatékot ez és az egyenes vonalú mozgást a forgómozgássá alakító tengely közötti kapcsolódás tengely középtengelyétől való távolsága határozza meg. Ezek nem függenek a teljesítménytől, hiszen a fordulatszámmal kombinálva az utóbbi származik ezekből.
Mértékegységek nélkül nincs értelme amit írtál. Amerikában valóban 5252, nálunk viszont laikusként 9549. Nem laikusként meg nyomaték * szögsebesség, és akkor nincs mértékegység probléma. Gyakorlatban az átlag ember fordulatszámban gondolkodik, nem szögsebességben, és lóerőt szeretne kapni, nem wattot. Vicces is lenne a jelenet: "Hé, Józsi! 520 1/secnél vált a VTEC, így a 730-as limiteren döngetve már 109 kW-ot tol ki magából! Komoly a cucc, nem?"
most találtalak meg. Ez hiánypotló mikor egy hozzáértő beszél egy témáról és tiszta fogalmakat, megértést kapunk,felesleges show helyett. Ez a legjobb reklám.
Koszonjük szépen a videót, le a kalappal! Csak így tovább,csak előre
Én köszönöm, hogy időt szántál rá és megnézted.
Én itt csináltattam (Alfa Giulia) és nagyon jó lett :))))) Ajánlom!
Egy gyorsulás görbe érdekelne a fordulatszám függvényében valamelyik kisebb fokozatban.
Így jobban látszik melyik görbével korrelál.
Érthető, logikus, köszönöm.
Most akadtam a csatornára, tetszik, feliratkoztam.
Ekkora hülyeséget beszélni. Fizika alapok, hogy munkát végezni teljesítménnyel lehet. Ez a dízelmotor 1800-as fordulatszámnál 80 lóerős, 3800-as fordulatszámnál pedig 140. Lehet, hogy "nagyobbat tol" érzésre, amikor elkezd tolni a turbó 1800-nál, de ha mondjuk megpróbálasz ezzel az autóval mondjuk 150-re gyorsítani úgy, hogy 2800-nál mindig elváltasz, vagy tiltásnál váltasz el, akkor a másosik esetben lényegesen jobb gyorsulást fogsz elérni. A nyomaték nem végez munkát, arra csak a teljesítmény képes
ami a nyomatekbol ered... de te biztos terveztel mar motort xd
Nem motortervezés kérdése. 7edikes fizika. Egyszerű kinematika. Amire a nyomatékcsúcs itt jó, az a surlódási veszteségek kiküszöbölése.
ua-cam.com/video/dJwKDtxNzoA/v-deo.html
ua-cam.com/video/VUzBXH5PZ00/v-deo.html
@@droland1978 persze, hogy abból csak még hozzájön a fordulatszám 2pível megszorozva
Arany metszéspontot csak arany táblázattal szabad kiolvasni!😝
Régen szemezek a céggel, ha lesz új vas ide hozom teljesítmény növelésére.
Szeretettel várlak.
@@ecotuning DSG váltót tudtok programozni ?
Például egy csepel motor lead 1000res fordulaton minden nyomatékot és 1900 at forog 6 henger 8900cc szívó dízel
Traktorba jó 145le
A kommenteket olvasva, kár volt ezt a videót elkészíteni. Ha a kommentálok hozzászólásaiból indulunk ki, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy se a magyar nyelvet, sem a fizikát, de még a józan paraszti észt sem érti a tisztelt közönség. Természetesen tisztelet a kivételnek.
Annyit azért hozzá tennék, hogy a véleményem szerint nem sok értelmét látóm a csúcsnyomaték levágásának. Ha ott úgy sem használja az ügyfél akkor kár levágni, ha meg néha igen akkor meg pláne. Nyilván a csúcsnyomaték csak a fokozatonkénti végsebesség maximális érékénél számít, amíg nem nyulunk az áttételezéshez a hajtásláncba.
Profi anyag, köszi szépen
A lóerő nem egy fizikai erő, hanem egy származtatott mérőszám. Azt mutatja meg, hogy mennyi munkát végezett el az az erő (ez már egy fizikai erő) amihez kapcsoltuk. Jelen esetben ez az erő, a belső égésű motorban kitáguló gáz nyomása kelti. Mivel ezt nagyon nehéz mérni, illetve a tágulás dinamikája sem mellékes, ezért nem ezt mérjük, hanem ennek az erőnek egy származékát, a forgató nyomatékot, mivel azt sokkal pontosabban és könnyeben megtehetjük, nem mellesleg adott idő kereten belül sokkal többször is. A mért forgatónyomatékból már sok mindent ki is számolhatunk, akár az adott idő alatt elvégzett munkát is W = F • s. A jelen esetben a motor által létrehozott forgatónyomatékot meg kell szorozni a fordulatszámmal, és ha olyan idióta mértékegységet választunk mint a lóerő, akkor még egy hasra ütéssel meg állapított állandóval is. Ebből következik, hogy a lóerő (ez valójában nem erő) ugyan akkora forgató nyomaték (ez tényleg erő) mellet annál nagyobb lesz minél magasabb fordulat számot ér el a forgó test. Remélem így már mindenki számára érthető lesz ez a 6. osztályos alap fizika.
Hondával mi van? Az 5500 nál nyit ki a vtec. Szóval azt könnyebb széthajtani?
Köszönöm a szemléletes magyarázatot! Most értettem meg, hogy egyes autótesztelők szerint az általam vásárolni kívánt autóban ugyanaz a motor lévén ugyanúgy fog menni a 122 és a 150 lóerős változat (ez a Mazda Skyactive-G 122 és 150 LE), tulajdonképpen felesleges kifizetni a 150-es felárát, csak az államkincstárat gazdagítanám a nagyobb teljesítménnyel. A 4000-nél megadott nyomatékérték megegyezik. 4000 felett meg már ritkán használnám, annyira nem izgat az a tartomány.
Akkor egy 2.0l 16v benzin motor mikor adjam le a megfelelő nyomatékot már mint milyen fordulaton 100kw os
Végre egy jó videó ebben a témában!
A nyomaték az az erő ami a motor főtengelyének forgatására (eltekerésére) ható erő , ezt hozza létre a motor működése, ez nyilván minden fordulatszámon más (kivéve elektromos motoroknál, ha jól tudom ott közel uaz végig) , leginkább pontosan nem a hajtáslánc végén a videóban látható padon hanem magán a főtengelyen lehet(ne) pontosan mérni. A nyomaték azt mutatja meg, hogy mi a legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni , mértéke a Nm.
A lóerő azaz a motor teljesítménye pedig azt mutatja meg hogy a motor ezzel a nyomatéknak nevezett erejével időegység alatt mennyi munkát képes elvégezni, mértéke már a Kw- régebben használták a lóerőt.
Így nyilván van összefüggés a két fogalom között, a nyomaték és fordulatszám szorzata osztva 5252 (ez egy állandó) elvileg kiadja a teljesítményt, ha jól tudom a padok is nyomatékból számolnak teljesítményt ( de ez nem biztos:).
Melyik a fontosabb? A súly mozgatásához teljesítmény kell, minél rövidebb idő alatt egy távolság megtételéhez meg lóerő. Tehát szerintem az az igazán jó ha mindkét dolognál minél magasabb a szám, ha bármelyik kevés és esetleg növelhető és igény na meg pénz is van rá akkor jöhet a tuning:)
Ha irdatlan sok pénzünk van változtathatunk a motoron , a vezérlésén és akár a hajtásláncon is, ha nem annyira sok a lovénk akkor meg marad a chippelés.
A chip tuningról meg annyit hogy sima szívó motornál nem sokat ér, kivéve az esetleges fojtást amit kilehet venni vele - meglepő lehet de sok lebutított motor vezérlés van, ezen kívül talán max finom hangolni lehet ezeket a motorokat-de a finomhangolástól jelentős erőnövekedést senki ne várjon. Feltöltős/turbó motoroknál már lehet játszani a bevitt levegővel és a hozzáadott üzemanyaggal,, ott már érdemi javulást lehet elérni, komolyabb nyomaték és lóerő +is kihozható, de csínján kell bánni a dolgokkal , mert ezek csökkenthetik a motor élettartamát, a gyárak általában nem ilyen hőterhelésre tervezik az alkatrészeket (sajna)
Üdv: egy szerelő
A lóerőt James Watt találta ki, mert el kellett magyaráznia valahogy a parasztoknak, hogy milyen erős a gőzgép. Mivel bánya tulajdonos volt, azt nézte meg hogy egy kisméretű bányaló mekkora súlyt tud felemelni 1 másdoperc alatt 1m magasra. Ebből lett a 0.745Kw = 1 Le
"Melyik a fontosabb? A súly mozgatásához teljesítmény kell, minél rövidebb idő alatt egy távolság megtételéhez meg lóerő." Fentebb leírod hogy a teljesítmény a lóerő, majd itt úgy kezeled mint ha a lóerő és a teljesítmény két eltérő fogalom lenne.
Az autó akkor gyorsul a legjobban, ha két váltás között minél nagyobb a lóerő .
Lehet a szart maszírozni, de ennyi a lényeg.
Ezért a maximális lóerőn sokszor a dízelt is túl kell forgatni 2-300 RPM-el(persze nyomatékgörbe függő)hogy amikor váltunk, utána a minél magasabb lóerőre ejtsük a fordulatot.
A hajtáslánc veszteség görbét hogyan lehet mérni?
A kerekek alatt levő nehéz görgők lassulásából lehet mérni. Ha nagyobb a veszteség, nagyobb a lassulás.
@@gepeszifju Köszönöm, akkor a görgők perdülete lényegesen nagyobb, mint a hatásláncé + kerekeké gondolom.
2000évj Saab motorvezérlőt tudtok írni?
Ilyen az apák élete. :D
A nyomaték a gyorsuláshoz kell a lóerő meg a végsebességhez...
Egy járművet A-ból B-be eljuttatni munka, W=F x s. Azonban A-ból B-be a lehető legrövidebb idő alatt (ezért tuningolunk, nem? Gyorsulás) , na az már teljesítmény, P=W/t. Én inkább fogadnék repülőrajtnál egy max teljesítmény környékig elforgatott szívóra, mintsem egy aszfaltszaggató 400Nm-es feltöltött vadállatra 1500as fordulaton. Kisebb nyomatékkal, de nagyobb pillanatnyi teljesítménnyel a "nem nyomatékos" otthagyja. Nyilván azonos feltételek mellett nem kérdés a gyorsulás nyertese, köszönhetően a teljesítménynek, nem a nyomatéknak önmagában.
Egy olyan kérdésem volna, hogy egy turbódízel motorral szerelt autó mikor gyorsul jobban, ha 2000rpm-nél taposok bele, vagy ha pl. 3500rpm-nél? A nyomatékgörbe már a lejtőn, de a teljesítménygörbe még 4000ig emelkedő tendenciát mutat 3500nál. Köszönöm!
Ahol nagyobb a teljesítménye
A gyorsulás erő által jön létre, aminek megfelelője a forgatónyomaték. Viszont a főtengelyen mért nyomaték nem egyenlő a keréken mérttel. Adott sebességfokozatban a maximális nyomatéknál lesz legnagyobb a gyorsulás. Viszont lehet, hogy egyet visszaváltva nagyobb gyorsulást érsz el, ha ott nagyobb a motor teljesítménye. Ilyenkor a rövidebb áttétel miatt a keréken mért forgatónyomaték nagyobb.
@@Zolus84 nem, adott sebességfokozatban is a maximális teljesítménynél lesz a legnagyobb a gyorsulás.
ha érdekel nézd meg itt részletesen, érthetően elmagyarázza Christopher ua-cam.com/video/dgAZrjUiJa0/v-deo.html ráadásul jó bmw szerelős csapat/videók :D
@@gaborb ő sem állít mást. F=m*a. Ha így lenne, ahogy mondod, a matek alapján a villanyautók nem lennének képesek álló helyből elindulni.
Keverjük itt a szezont a fozonnal. A forgatónyomaték enm az útót lineárisan gyorsító erő*erőkar (miféle erőkar lenne egyáltalán), hanem a főtengelyt forgató erő* erőkar (forgattyúsház átmérő). A nyomaték az egy fordulat alatt a motor által leadott teljesítmény.
Mivel a surlódási veszteség azonos fordulazszámon fordulatonként azonos, motorunk a leghatákonyabb a nyomatékcsúcson, de ennek semmi köze a gyorsuláshoz.
A gyorsulást egyetlen dolog határozza meg: mennyi idő alatt pumpálja bele a kerékbe a motor a nagyobb sebességhez tartozó mozgási energiát.
És micaoda az energia/idő? Hát kérem teljesítmény.
Nagyobb teljesítményen rövidebb idő alatt gyorsulunk ugyanakkora delta sebességet, ergó magasabb a gyorsulás.
Nyomaték irreleváns, mindaddíg, míg a surlódási veszteség olyan extrém nagy nem lesz, hogy több elveszik rajta mint amennyivel a nagyibb fordulatszám a leadott teljesítményt növeli (de ez utcai motorokon tiltás alatt aoha nem következik be). Vagy ha egy 15 tonnás rotációs kapát húzunk keresztül a tavaszi trágyán. Na az sem utolsó surlódási veszteség, és annak a legyűréséhez kell nyomaték.
Amit megjegyzem 20000et pörgő F1es motorral is elérhetünk, ha van elég nagy áttételünk, hogy letranszformáljuk valami normális nyomatékra.
Amiért a traktorok a valóságban nem.használnak ilyen motorokat, az az, hogy senkit nem érdekel, hogy gyorsulnak, ezért néhány száz lóerő bőven elég bármire nekik, és a nagy áttételeken kurva sok a surlódásos veszteség. Na meg a pörgős motorok jobban kopnak, és úgy általában drágábbak.
Röviden, a teljeaítmény gyorsít, a nyomaték jó ha valami ragad, de a gyorsuláshoz enm kell.
Járművet gyorsítani teljesítménnyel lehet. Aki akar vegyen a kezébe egy egyméteres rudat, rakja rá a főtengelyre és 50 kilóval kezdje el tekerni. Közel 500Nm. Kiugrik alóla az autó? Nem. Csináld meg ugyan ezt 20kilóval és percenként 4000 körülfordulással. Gyorsul? Igen. Mi változott? Fordulatszám (és szögsebesség). Mi a kettő szorzata? Teljesítmény. Jó példa erre a Honda CB600F és az SV650. Mindkettő 65Nm nyomatékot ad le, csak az egyik 10000nél,a másik 7200nél. Az egyik 97LE, a másik 72. Nem kérdés kire fogadnék gyorsulásin (ha kiforgatja a Hondás :D)
50 kiló egy méteren nem közel, hanem pontosan 500Nm. És ja. Erővel soha semmit nem gyorsítottatk, csakis energiával.
Ebben ne legyél biztos! Már csak azért se, mert a motor teljesítménye annak forgatónyomatékából származik, ahogy ebben a videóban is hallhattad. A teljesítmény a forgatónyomaték és a fordulatszám szorzata. A példád inkább azt mutatja, hogy a V2-es motor alacsonyabb fordulatszámon ad le ugyanakkora nyomatékot, mint egy sornégyes.
De a gyorsulás és a végsebesség is hangolás kérdése.
@@tomszir6964 egyszerű modellel a gyorsulás csak és kizárólag a teljesítmény eredménye. Amiben a nyomaték segíthet, az az ideális teljesítményhez szükséges fordulatszám gyors elérése. Kábé ugyanaz a koncepció, mint a turbólag.
@@tomszir6964 a teljesítmény a nyomaték és a szögsebesség szorzata, azaz nyomaték szorozva fordulatszám x 3.14 x 2. Az hogy alulról "tol valami" pl feltöltött diesel vagy a V2es motor az valóban a nyomatéknak köszönhető (nyilván) de csak azért mert ott olyan teljesítmény jön ki a kis szögsebességnél is ami felette van egy "nem nyomatékos" motor ugyan ilyen fordulatszámon leadott teljesítményének. Összegezve: tol a V2 vagy TDI alul, de nem a nyomaték miatt önmagában, hanem már az alul jelentkező nagyobb teljesítmény miatt. Példa SV650 4000 fordulatnál jobban gyorsul, érezhető. Nagyobb nyomaték miatt? Igen, mert megszorozva szögsebességgel kb 10-12 lóerővel a egy kw-ra megegyező sornégyes 600as Bandit felett jár. A fordulatszám növelésével eltűnik a különbség. Nem kérdőjelezem meg a nyomatékos hozzáállást, de az csak az egyik alappilére a teljesítménynek. Ha egy 44kWos autónak nyomsz kettesben egy padlót 4500fordulaton, mellette egy TDI másfélszer akkora nyomatékkal 1800as fordulaton a padlógáz (egyszerre) pillanatában biztosan kevésbé gyorsul. Mert míg a benzinesnek nincs nagy nyomatéka, de van magas fordulatszáma amit 6.28-al "súlyozunk". Azonos fordulatszámon nyilván nem kérdés a végeredmény.
@@ferencvido9970
A szögsebességet a hengerben történt robbanás nagysága határozza meg. Ez az alap erő. A nyomatékot ez és az egyenes vonalú mozgást a forgómozgássá alakító tengely közötti kapcsolódás tengely középtengelyétől való távolsága határozza meg. Ezek nem függenek a teljesítménytől, hiszen a fordulatszámmal kombinálva az utóbbi származik ezekből.
Az arany metszés azért mászik mert más a skála min max értéke. A beosztásnak ehhez nincs köze. Amúgy hp= rpm x tq /5252.
Dehogynincs köze. :)
Fordítva, nyomaték=teljesítmény/fordulatszám. Nem erót mérünk a főtengelyen, teljesítményt, a nyomaték a visszaszámított.
Mértékegységek nélkül nincs értelme amit írtál. Amerikában valóban 5252, nálunk viszont laikusként 9549.
Nem laikusként meg nyomaték * szögsebesség, és akkor nincs mértékegység probléma. Gyakorlatban az átlag ember fordulatszámban gondolkodik, nem szögsebességben, és lóerőt szeretne kapni, nem wattot.
Vicces is lenne a jelenet: "Hé, Józsi! 520 1/secnél vált a VTEC, így a 730-as limiteren döngetve már 109 kW-ot tol ki magából! Komoly a cucc, nem?"
@@egoalter1276 Ez nettó butaság.
@ Miert, a főtengejre akasztasz fékezőgallért mag súlyt, vagy a keréknél mérsz a fékpadon teljesítményt?