Ausztriában elek, és itt úgy tűnik, hogy jóval kevesebb dolgot tanítanak… autoszerelokent dolgozom, sok tanuló van a cégnél… nagyon buták, szinte mind… jó gondolatokat mondtál, de hidd el, amit az alatt a 12 év alatt tanulunk, kell az a mai világban. Belekóstolt a gyerek az élet sok területébe, ami igenis hasznos lesz, segít eldönteni, mi tetszik, mivel akar foglalkozni. Emellett megtanul tanulni, értelmezni dolgokat, megjegyezni dolgokat, alapvetéseket tényleg megingathatatlan alapként kezelni és építeni rá. Enélkül nem tud magabiztos lenni.
Kell az alaptudás. Azért, mert minden mindennel összefügg, és ezeket az összefüggéseket kell látnia a gyereknek, hogy megérte maga körül a világot. Nem a konkrét évszámok kellenek egyébként, hanem, hogy miből mi következett.
Ebben sz agyalásban nagyon sok (és nagyon nagy) alaptévedés volt: pl. az évszámok helyet foglalnak az agyunkban. Jó ég, mintha az agy egy bögre lenne. Miközben minél többet pakolsz bele, annál több lesz, annál jobban működő. Hmmmmm
De ha sok évszám van a memóriámban, akkor könnyebben össze tudom keverni. Van akinek jobban megy megjegyezni dolgokat és van aki kitalálni tud. Ki melyikben erősebb, arra büszke. Szerintem nehezen működik a kettő egyszerre, de legalábbis ritka. Ez is javítja azt a képességünket, hogy kapcsolatokat hozzunk létre. Milyen jó is lenne, ha minden ember összerakná a tudását és nem a saját tudását fitogtatná. Az agyról a legtöbb kutatás feltételezéseken alapszik, ez egy bonyolult szervünk. A te általad elfogadott feltételezés szerint végtelen az agykapacitásunk, szerintem meg a végtelen nem létezik. Főleg úgy, hogy az agyunk hanyatlásnak indul egy idő után, tehát lehet, hogy a sok fölösleges tudás egyszer majd tényleg megzavarhatja a logikus gondolkodásunk. Ettől függetlenül, neked is lehet igazad. De számomra a lexikális tudás értéktelen, mert megjegyezni a hülye is tud. Sokkal előrébb járnánk, ha egy jó ötletet nem a rossz helyesírás miatt dobnánk ki. Amire igazából célozni szerettem volna, hogy jobb lenne mindenkinek azt tanítani, ami érdekli vagy ami az optimuma. Szerintem hatékonyabb lenne az emberiség. Neked pedig hiszek, mert gondolom nagyobb tudással rendelkezel az emberi agyról, mint én. De sajnos ez is relatív és maximum végzettséget igazoló dokumentumokkal lehetne alátámasztani. Amennyiben te is hallottad vagy olvastad, forrásmegjelölés nélkül, akkor azt hiszem, hogy ez patthelyzet. Én nem lettem meggyőzve, de a vita csak előrébb visz minket és a jelenlegi helyzetben minimum vitázni kell az oktatásról, mert ez úgy szar, ahogy van.
Mondjuk a fizikát és a kémiát sokkal de sokkal érdekesebben is lehetne tanítani, valódi hasznosítható dolgokat a sok számítás helyet. A számításokra ott van a matematika, de az is nagyon túl van tolva. A matekban is inkább az életben hasznosítható dolgokat kéne megtanítani. Például pénzügyi ismereteket, hogyan kell kamatos kamatot számítani, mértékegység átváltásokat, terület, térfogatszámítást meg ilyeneket. Hiába tanítják, ha tanítják egyáltalán. Az emberek nagy része egy vacak mérőszalagot nem tud használni, nemhogy mérleget és ezért lépten-nyomon is átvágják őket. Ha tehetném én egy új tantárgyat is bevezetnék illemtan vagy valami hasonló néven. Heti egy-két órában meg lehetne tanítani, hogy hogyan kell viselkedni amikor az utcán megszólítanak valakit vagy amikor bemennek egy üzletbe vagy étteremben hogyan kell rendelni és még sorolhatnám. Ezen tantárgy keretein belül akár a társastáncok megtanulására is lehetne szentelni némi időt. Persze tudom, ezek a dolgok a családon belüli neveltetésnek kellene, hogy a része legyen. Sajnos nagyon sok olyan család van ahol ezek az ismeretek nincsenek meg, vagy egyéb más szociális körülmények miatt nem tudnak foglalkozni ilyen téren a gyerekükkel. Véleményem szerint egy ilyen jellegű tantárgy ismereteinek elsajátításával az illem idővel valamiféle nemzeti standard tudna lenni és nem csak a felcseperedő korosztály számára, hanem a felnőtt korosztály számára is. Mivel a gyerekek ha tanulnak valamit az iskolában és azt nem úgy látják a való életben, bizony rápirítanak a felnőttekre. Nyilván nagyon sokan, nagyon tisztelet tudóan viselkednek az embertársaikkal, de szerintem ezen a téren volna még hová fejlődnünk.
Ausztriában elek, és itt úgy tűnik, hogy jóval kevesebb dolgot tanítanak… autoszerelokent dolgozom, sok tanuló van a cégnél… nagyon buták, szinte mind… jó gondolatokat mondtál, de hidd el, amit az alatt a 12 év alatt tanulunk, kell az a mai világban. Belekóstolt a gyerek az élet sok területébe, ami igenis hasznos lesz, segít eldönteni, mi tetszik, mivel akar foglalkozni. Emellett megtanul tanulni, értelmezni dolgokat, megjegyezni dolgokat, alapvetéseket tényleg megingathatatlan alapként kezelni és építeni rá. Enélkül nem tud magabiztos lenni.
Nagyon igaza van!
Okos.
De ezt tudtuk.
Kell az alaptudás. Azért, mert minden mindennel összefügg, és ezeket az összefüggéseket kell látnia a gyereknek, hogy megérte maga körül a világot. Nem a konkrét évszámok kellenek egyébként, hanem, hogy miből mi következett.
Ebben sz agyalásban nagyon sok (és nagyon nagy) alaptévedés volt: pl. az évszámok helyet foglalnak az agyunkban. Jó ég, mintha az agy egy bögre lenne. Miközben minél többet pakolsz bele, annál több lesz, annál jobban működő. Hmmmmm
De ha sok évszám van a memóriámban, akkor könnyebben össze tudom keverni. Van akinek jobban megy megjegyezni dolgokat és van aki kitalálni tud. Ki melyikben erősebb, arra büszke. Szerintem nehezen működik a kettő egyszerre, de legalábbis ritka. Ez is javítja azt a képességünket, hogy kapcsolatokat hozzunk létre. Milyen jó is lenne, ha minden ember összerakná a tudását és nem a saját tudását fitogtatná. Az agyról a legtöbb kutatás feltételezéseken alapszik, ez egy bonyolult szervünk. A te általad elfogadott feltételezés szerint végtelen az agykapacitásunk, szerintem meg a végtelen nem létezik. Főleg úgy, hogy az agyunk hanyatlásnak indul egy idő után, tehát lehet, hogy a sok fölösleges tudás egyszer majd tényleg megzavarhatja a logikus gondolkodásunk. Ettől függetlenül, neked is lehet igazad. De számomra a lexikális tudás értéktelen, mert megjegyezni a hülye is tud. Sokkal előrébb járnánk, ha egy jó ötletet nem a rossz helyesírás miatt dobnánk ki. Amire igazából célozni szerettem volna, hogy jobb lenne mindenkinek azt tanítani, ami érdekli vagy ami az optimuma. Szerintem hatékonyabb lenne az emberiség. Neked pedig hiszek, mert gondolom nagyobb tudással rendelkezel az emberi agyról, mint én. De sajnos ez is relatív és maximum végzettséget igazoló dokumentumokkal lehetne alátámasztani. Amennyiben te is hallottad vagy olvastad, forrásmegjelölés nélkül, akkor azt hiszem, hogy ez patthelyzet. Én nem lettem meggyőzve, de a vita csak előrébb visz minket és a jelenlegi helyzetben minimum vitázni kell az oktatásról, mert ez úgy szar, ahogy van.
Mondjuk a fizikát és a kémiát sokkal de sokkal érdekesebben is lehetne tanítani, valódi hasznosítható dolgokat a sok számítás helyet. A számításokra ott van a matematika, de az is nagyon túl van tolva. A matekban is inkább az életben hasznosítható dolgokat kéne megtanítani. Például pénzügyi ismereteket, hogyan kell kamatos kamatot számítani, mértékegység átváltásokat, terület, térfogatszámítást meg ilyeneket. Hiába tanítják, ha tanítják egyáltalán. Az emberek nagy része egy vacak mérőszalagot nem tud használni, nemhogy mérleget és ezért lépten-nyomon is átvágják őket.
Ha tehetném én egy új tantárgyat is bevezetnék illemtan vagy valami hasonló néven. Heti egy-két órában meg lehetne tanítani, hogy hogyan kell viselkedni amikor az utcán megszólítanak valakit vagy amikor bemennek egy üzletbe vagy étteremben hogyan kell rendelni és még sorolhatnám. Ezen tantárgy keretein belül akár a társastáncok megtanulására is lehetne szentelni némi időt. Persze tudom, ezek a dolgok a családon belüli neveltetésnek kellene, hogy a része legyen. Sajnos nagyon sok olyan család van ahol ezek az ismeretek nincsenek meg, vagy egyéb más szociális körülmények miatt nem tudnak foglalkozni ilyen téren a gyerekükkel. Véleményem szerint egy ilyen jellegű tantárgy ismereteinek elsajátításával az illem idővel valamiféle nemzeti standard tudna lenni és nem csak a felcseperedő korosztály számára, hanem a felnőtt korosztály számára is. Mivel a gyerekek ha tanulnak valamit az iskolában és azt nem úgy látják a való életben, bizony rápirítanak a felnőttekre. Nyilván nagyon sokan, nagyon tisztelet tudóan viselkednek az embertársaikkal, de szerintem ezen a téren volna még hová fejlődnünk.
0:48 NEM TUD… és ez inkább az általános, nem a kivétel…