Neked kéne adni egy HD kamerát nem a sok majomkodós marhának.!! Amúgy jó a videó és marha szakszerü (legalábbis nekem aki abszolut amatőr), mindent lépésről lépésre!
Köszönöm, hogy kiállsz mellettem! Valóban lehetetlen mindenhez érteni, főleg egy gyorsan fejlődő szakmában. G. B. Shaw mondását esetemben azonban nem érzem találónak, mert én alapvetően csinálom, nem pedig tanítom :) Én forrasztáshoz kapcsolódó témában diplomáztam, és jelenleg tudományos munkatársként egy-egy félévben elektronika gyakorlatokat tartok. A tapasztalataim alapján szedtem össze az általános hibákat, és azokra próbáltam - megelőző jelleggel - válaszokat adni.
Örülök hogy meg találtam az oldaladat! Nem semmi videó! HD Kamerába én is beszállok neked ha arról van szó. precíz érthető magyarázat!.:D nagyon jó videó!
Jó videó, artikuláltan, érthetően beszélsz, de még jó tempóval. Mivel mi (hobbi szerelők) még hosszú ideig használunk majd ólomtartalmú forraszanyagot az aktualitását sem veszti majd el.
Kedves Béla, Nem, a 220V-os páka biztosan nem teszi tönkre az IC-t, nyugodtan használhatod. A túl sokáig tartó melegítésre vigyázz, mert inkább az árthat neki!
Kedves Balint Szabo! Nagyon tetszik a videód! Lelkes amatőrként szeretnék tanácsot kérni Tőled! 1. Véleményed szerint kb. milyen hőmérsékletre érdemes a forrrasztó állomást állítani, milyen hőmérséklettel érdemes forrasztani, amivel nem károsítom az érzékeny alkatrészeket!? Tudom, ez sok mindentől függ, de úgy kb. mégis hány Celsius ajánlott? A forrasztó ón, amivel dolgozni szeretnék, egy WBT 0820, még ólom alapú és 4% ezüstöt tartalmaz. Adatlapja szerint már 180foktól olvad! Tudomásom szerint 300-350C körül forrasztanak, de mivel ennek alacsony az olvadási pontja, esetleg kevés lenne ha csak 200-230C fokkal forrasztanék? 2. Szerinted érdemes-e használni folyatószert? Én hegedűgyantára gondoltam. Csak azt nem tudom, hogy elegendő-e, hogy minden forrasztás előtt a páka hegyét egy pillanatra beleérintem a hegedűgyantába!? Forrasztás után érdemes alkahollal eltávolítani a folyatószer maradványait? 3. Az a sárga műanyag eszköz, amivel az alkatrészek lábait hajlítod meg, annak mi a neve? Vásárolnék én is egyet. Válaszod várom és előre is köszönöm!
Kedves Tóth Tamás, Örülök, hogy tetszik a videó! A feltett kérdéseire sorban válaszolnék: 1. A páka hőmérsékletét 300-350 C-ra szokták a legtöbben beállítani. Lehet kissé alacsonyabb is, de úgy nehezebb forrasztani. Ennek az az oka, hogy a páka fűtőszála nem a hegyet melegíti, hanem attól egy kissé arrébb eső részt, így a hegy hőmérséklete a beállítottnál forrasztás közben alacsonyabb. Az eltérés annál nagyobb, minél több anyagot kell felmelegíteni, és minél kisebb a páka teljesítménye. A jó páka tartja a beállított értéket minden körülmények között, de az ilyet meg kell fizetni (leginkább az újonnan 80-100 ezer Ft feletti eszközök tudják ezt, pl. Weller, JBC). A 200 fok szerintem kevés. 250 alatt csak szenved az ember, mivel azt is figyelembe kell venni, hogy a folyasztószer 300 fok körül dolgozik a legjobban, alatta romlik a hatékonysága. 2. Folyasztószer alapjában véve nem szükséges, ha a felületek tiszták és nem oxidosak. Azonban régi vezetékek esetén jól jöhet egy kis extra folyasztószer a forrasztandó felületekre (nem a páka hegyére!) az ónban lévőn kívül. Ennek maradékát viszont le szokták tisztítani alkohollal, hogy az eredmény szebb legyen, és az esetleges maradékok nehogy korróziót okozzanak. 3. A műanyag eszközt ellenállás hajlító sablonnak, vagy alkatrész hajlító sablonnak nevezik. Elektronikai alkatrész boltokban lehet kapni. Remélem, tudtam segíteni! Üdvözlettel, Bálint
Kedves Bálint! Köszönöm válaszod! Amatőr hobbystának szerinted megfelelő egy Weller WHS 40D? Ezt néztem ki magamnak, 30-40ezer Ft-nál nem tudok többet rászánni. Olvastam róla hideget, meleget. Igazából ritkán lesz használva, de amikor igen, szeretnék vele szép munkát végezni. Ha jól értem, a folyatószert soha ne a páka helyére tegyem majd, hanem a forrasztandó forrszemre egy picit, mondjuk egy fülpálcával!? Köszönöm szépen! Üdv. Tamás
Igazad van. SMD alkatrészekre más szabályok vonatkoznak. Ám, ha megnézed a videó leírását, ez egy általános forrasztási szabályokat bemutató videó, ezért meg sem említettem az SMD-ket. Ismerem a soklábú tokok gyorsforrasztási módszerét. Speciális pákahegyekkel és adalékokkal csodákat lehet művelni...
Elfogadom, mindennel lehet kötekedni. Ez a videó viszont a forrasztás általános bemutatására készült. Nem állítottam benne, hogy a világ összes alkatrészét _így_kell_beforrasztani_ hogy garantáltan jó legyen. Én is sütöttem már meg IC-t, ám nagy általánosságban igenis elfogadható egy-egy forrasztásnál a néhány másodperc/láb érték. Az alkatrészek adatlapjain egyébként fel szokták tünteni a forrasztással kapcsolatos adatokat is. Pl. a hullámforrasztás hőigényére mindegyik méretezve van.
üdv. azt szeretném kérdezni , hogy mivel tisztítod a forrasztópáka hegyet és a forrasztandó feületet ? az a gondom hogy nekem nem nagyon tapad az ón a felületekre.... hallottam forraszvízről és bóraxról de nem tudom hogy kell használni ... tudnál e tanácsot adni ezügyben ? előre is köszönöm..
Helló, A páka hegyét legtöbbször a hozzá tartozó vizes szivaccsal tisztítom, ritkán pedig fémszivaccsal. Utóbbi csak szükség esetén használandó (pl. ha nem tapad az ón a hegyhez), mert koptatja a hegy bevonatát. A forrasztóvíz (ZnCl2 oldat) nagyon megkönnyíti a forrasztást, de le kell a maradékát tisztítani, mert korrozív! Kaphatók nagyon jó folyasztószerek amiket nem kell lemosni (pl. TS570), én ilyet használok. Csak fel kell vinni (rákenni) a felületre és úgy forrasztani. Ha ez sem segít (mert van ilyen), akkor marad a mechanikus felület tisztítás kaparással, csiszolással. Ez tuti jó, de kényelmetlen és sokszor nehezen kivitelezhető megoldás, ám néha nincs az embernek más választása. Nagyon fontos, hogy minden folyasztószer csak megfelelő hőmérsékleten (kb. 200-250 C, vagy az adatlap szerinti) fejti ki a hatását! Ehhez megfelelő páka, jó beállítás, esetleg előmelegített felületek kellenek. Ha nem aktiválódott a folyasztószer az abból is látszik, hogy szinte változatlan formában megmarad a felületeken. Remélem, hogy tudtam segíteni!
szia.szerintem csinálj egy ilyen videót ahol megnézhetjük a tipikus forrasztási hibákat és azt hogy mit kell csinálni ellene, amire kíváncsiak lennénk :felület tisztítás karbantartás ,forrasz segédanyagok,milyen forrasztáshoz milyen hegy kell, ón átmérő,hova milyen hőmérséklet kell,páka típusok, vezetékek előkészítése ilyesmi :)
Kedves Szabolcs,Vas forrasztásában sajnos nincs gyakorlatom. Viszont gyakran én is használok egy sokak által kedvelt folyasztószert (Wolf TS 570;www.wolf.hu/index.php?id=nyak_forrasztokrem), ami az adatlapja szerint használható acél és saválló acél lágyforrasztásához is.
Te pedig - merem remélni - nem BME-s hallgató vagy... :P Én a hitelesség miatt a nevemet is adom a videómhoz. Rólad ez nem mondható el. Kritizálni könnyű. Építő jellegű javaslatot adj, mert azzal tudnának mit kezdeni a bejegyzések olvasói!
Szia Balint, a segitsegedet szeretnem kerni. Egy honapja vettem egy Hakko FM-203 forrasztoallomast es hozza 2032, 2027 es 2023 pakakat. 3 het utan a pakahegyek nem vettek fel a forraszto ont es nem tudtam hasznalni oket. Rendeltem ujat a hegyekbol es a 2023-as csipesz hegy jol is mukodik de a 2032 az elso forrasztas utan nem veszi fel az ont. 6 evig hasznaltam ugyanazt az ont, tisztito femszivacsot, sima vizes szivacsot es gyantat a regi pakammal, ami nem Hakko volt es semmi gondom nem volt vele. Keszitettem egy videot a problemarol. Tudnal tanacsot adni, hogy mit lehet a baj es lehetne valamit csinalni a "regi" hegyekkel, hogy ujra hasznalhatok legyenek, mert nagyon sokba kerultek ahhoz, hogy 3 hetig vagy 1 napig mukodjenek megfeleloen. Irtam a cegnek akitol vettem a Hakkot, de nem tudtak segiteni, azt mondtak biztos, hogy a gyanta vagy az on a hibas. Irtam a Japan Hakkonak onnet meg nem jott valasz. Elore is koszonom segitsegedet. Udv, Atti ua-cam.com/video/aXx52zHyv9o/v-deo.html
Szia Atti, Így távolról nehéz megmondani, hogy mi okozhatja a problémát... Vagy oxid réteg, vagy nem fémes lerakódás lehet a háttérben. A lerakódások ledörzsölhetők, de vigyázni kell, nehogy megsérüljön a páka bevonata. Talán érdemes fával, papírral vagy - ahogy írtad - fém szivaccsal próbálkozni, de ez utóbbival csak óvatosan. Érdekes kérdés, hogy vajon mitől keletkezik az a réteg, ami meggátolja az ón tapadást. Leginkább a folyasztószer maradéka tud ilyet okozni. Ennek rosszabb, ha a páka bevonata oxidálódik. Ez gyártási, vagy anyag hiba is lehet. Én az elmúlt évben két Hakko pákát is vettem, igaz, csak a hozzá adott normál heggyel, de mindkettő kiválóan működik. Az biztos, hogy az ón csak fémtiszta felületen marad meg, így ennek megtartására/fenntartására kell törekedni. Sajnos nem tudok ennél konkrétabb ötletekkel szolgálni. Remélem, hogy sikerül fényt deríteni a jelenség okára!
Nekem soha nem sikerül semmilyen áramkör! :((((( Mindent úgy csinálok ahogy a kapcsolási rajzon van, de sose jön össze!!! Már nem is tudom mit cseszek el!!!! M
Az áramkört, amit megépítesz, meg kell tudni érteni. Nem akarlak elkeseríteni, de egy prototípus ritkán sikerül elsőre! Lépésről lépésre ki kell tudni mérni, hogy megfelelően működnek-e az egyes részegységek. Többféle bevált stratégia is van erre, most csak egyet írok le. 1. Tápfeszültség(ek) ellenőrzése 2. Bemenet(ek) ellenőrzése 3. Kimenet(ek) ellenőrzése. Ha minden stimmel, akkor oké, lehet örülni. Viszont ehhez tudni kell, hogy az egyes mérőpontokon mi az elvárt érték! A legegyszerűbb esetben kézi multiméter is elegendő, problémásabb áramkörnél oszcilloszkópra is szükség lehet. Ha egyenáramú szempontból rendben van a kész kütyü és az áramfelvétel is jónak tűnik, az már fél siker! Egy jó táp mindennek az alapja, az rendben kell, hogy legyen teljes terhelés esetén is. Ha nagyon nem működik a műved, akkor javaslom, hogy részegységenként ültesd be az alkatrészeket és csak akkor haladj tovább, ha az összes előző fokozat rendben funkcionál! Ennél többet csak konkrétumok után tudok segíteni... Ha még kezdő vagy az áramkörök építésében, én mindenképpen javaslok egy breadboard-ot és hozzá furatszerelt alkatrészeket. Nagyon hasznos, rengeteget lehet vele tanulni! Egy alkatrész boltban vegyél mondjuk az E12-es sorból ellenállásokat (kb. 5-5 db-ot), néhány diódát (pl. 1N4007), elektrolit kondit (25 V, 100 uF), kerámia kondit (50 V, 100 nF), LED-eket hogy látványos legyen (3 mm-es méret is jó), npn és pnp tranzisztorokat (BC182, BC212), és mondjuk műveleti erősítőket (ua741). Ezekkel már sok mindent meg tudsz csinálni, és forrasztás nélkül komplett kapcsolásokat próbálgatni (elrontani, megjavítani). Próba szerencse! ;)
Ez egy rohadtul felesleges videó. Ezer egy videóban látható hogyan forrasztanak. Nyilván azért kerestem rá ilyenre a youtube-on, mert nem úgy megy ahogy a videóban kéne. De ugye ezzel se lettem okosabb. Tehát kezdjük az elején : Hány fokosnak is kell lennie ideális estben a pákának? Mekkora felületnél kell számolni az elhűtéssel? Mi van akkor ha túl hideg és mi van akkor ha túl meleg? Miért van az hogy az ón lecsöppen a páka hegyéről, és nem tapad rá? Mennyi idő alatt forr el a gyanta? Ha elforrt a gyanta akkor le kell törölni és újat venni fel a páka hegyére? Mikor kell külön gyantát használni abban az esetben ha az ón is tartalmazza? Mit is csinál pontosan a gyanta? (valaki szerint a forrásával letisztítja a felületet) Mennyi idő alatt kéne az ónnak ráfolynia a fémre? Mi van akkor ha csak lassan akar terülni az ón? Miért válik le egyben az ón a forrasztott felületről amikor kihűlt? Hol fog áram folyni a forrasztott lábban? Le lehet csiszolni az ónt ha nem fér el? Kombifogóval lehet alakraformálni a forrasztást ha nem fér vissza a borításba a vezeték vagy az szétválasztja a felületeket? Mennyivel jobb a weller hegy mint a réz huzal, vagy a normál kúp vagy gúla hegy? Gázforrasztó esetén mennyivel lesz más az eljárás? Szóval az hogy "jó videó" lehet hogy jól esik a sok kommenterlőtől csak nem igaz. Hacsak nem óvodások a célcsoportod. Nekik ennyi infó is elég.
Köszönöm a vélemény nyilvánítást. Sokaknak ellenben tetszik a videó. A páka ideálisan szobahőmérsékletű. A páka hegyének (mert ugye azzal forrasztunk) hőmérsékletét több tényező is befolyásolja, de azért írok néhány - általam használt, és bevált - gyakori értéket: 63/37 ón-ólom forraszanyag ~350 C; ólmos kiforrasztás ~350-400 C; ólommentes forraszanyag esetén ~370-400 C. Vannak olyan folyasztószerek, amik nagyobb forrasztási hőmérséklet mellett működnek jól, mások 380 C környékén már fröcsögnek, forraszgolyókat hoznak létre. Ha nehezen tisztítja meg a flux a felületeket, több hőmérsékletet is érdemes kipróbálni. Ám vannak olyan (oxidos vagy erősen szennyezett) felületek, amiket csak nagyon aktív szerekkel, vagy csak mechanikusan lehet megtisztítani. Legrosszabb esetben ez utóbbi segíthet (de pl. sodrott, vízben ázott rézvezeték fekete oxidját a dörzsölés sem távolítja el teljesen).
Válasz 2 rész:Egy alap dolgokat bemutató videóban nem lehet minden problémára kitérni, mert az a legtöbbeket nem érdekel. De az egyedi kérdésekre szívesen válaszolok. Most vettem észre, hogy több is van.Az előzőekből is látszik, hogy nem lehet a fenti kérdésekre egy-két szavas válaszokat adni. Ennek ellenére megpróbálok rövid lenni.Az elhűtés olyankor lehet probléma, amikor nagy hőkapacitású alkatrészt vagy jó hővezető képességű (pl. viákkal teli) helyen kell forrasztani. Ez utóbbinál 1 cm2-es terület már jelentős lehet.Túl hideg forraszanyag esetén a folyasztószer nem aktiválódik, a kötés nehezen alakul ki, gyenge lesz.A túl meleg forrasz néhány másodpercen belül elégeti a folyasztószert, ami még szét is fröcsög, és forraszgolyókat szór szét.A páka hegyét (fém)tisztán kell tartani, a ráégett folyasztószert és az oxidréteget törölgetni kell, csak így marad meg rajta az olvadt forraszanyag.A gyanta annyi idő alatt "forr el", ameddig füstöl. Utána már nincs ami elégjen. Ez kb. 3-5 s.Folyasztószer nélkül nehéz forrasztani. Ilyenkor vagy kívülről, külön kell felvinni a felületre, vagy letörölni a forraszanyagot és újat kell adagolni _de_nem_a_páka_hegyére_ hanem a forrasztáskor az alkatrész lábához!Külön akkor kell folyasztószert használni, ha a felületek túlságosan szennyezettek, vagy precíziós forrasztást szeretnénk kivitelezni (pl. sűrű IC lábak esetén).A gyanta egészen pontosan lemarja a szennyeződéseket és az oxidréteget a forrasztandó felületekről, valamint csökkenti a forraszanyag felületi feszültségét.A forrasztó ónnak 1 másodpercen belül hozzá kell érnie a forrasztandó felülethez, hogy a folyasztószerrel együtt kerüljön oda.Az ón lassú terülése az elégtelen hőbevitelt mutatja. Nagyobb pákahegy hőmérséklet szükséges, vagy nagyobb fűtőteljesítményű páka.A forrasztott alkatrész lábban az áram (a fajlagos ellenállással fordított arányban) leginkább a rézben fog folyni. Az ónt el lehet távolítani, ha szükséges (de ezt nem csiszolással, hanem gyantázott rézharisnyával csinálják).A forrasztást nem ajánlott utólag átformálni-hajlítani. A forrszem nagyon könnyen felválik ilyen esetekben. Inkább le kell vágni belőle.A pákahegy alakja az olvadt ón elhelyezkedését, a mérete a hozzáférhetőséget és a hőkapacitást befolyásolja. Sokan használnak véső alakú pákahegyet, ám az SMD forrasztásnál legtöbbször a kúpos forma válik be.Gáz fűtésű pákával nincs tapasztalatom. Gondolom a hőmérséklet szabályozása pontatlanabb, és a felszálló hővel is számolni kell.Remélem, sikerült a kérdésekre kielégítő választ adnom.További szép napot!
Szerintem ilyen arrogáns, lenéző kérdezésnél adhatsz te bármilyen jó választ, biztos abban is lesz hiányosság/ hiba így max. szép lehetsz, de okos nem :). Nekem tetszett a videó, pedig már kijöttem az óvodából.
Tesó! Ilyen hozzáállással nem is fog menni. Nyilván, ha valami nem sikerül hossza gyakorlással sem, annak minimm két oka van: 1. Béna vagy (Ezen lehet még több gyakorlással javítani, de tökéletes soha nem lesz) 2. Nem néztél eléggé utána, annak, amit csinálsz. Én is így jártam, nem voltam tisztában kellően a hőelvonással, ami újabb PC-alaplapoknál hihetetlenül nagy!
Kiváló. Ebből is tanultam. Használok folyatószer olykor, nem tudom milyen összetételűt, de ipari kategóriát. A túlmelegítés bizony okozott problémákat használata során, de használt cuccok javításánal egyszerűen nélkülözhetetlen. Kellet gyakorolnom, de leválasztáshoz is jól lehet használni. Ónszalag és jó munkapad, rögzítőkkel szintén hasznos dolog, tanácsolom mindenkinek, hogy termetse meg a kényelmes és praktikus munkakörnyezetet és nagy kínlódás alól mentesül.
Neked kéne adni egy HD kamerát nem a sok majomkodós marhának.!!
Amúgy jó a videó és marha szakszerü (legalábbis nekem aki abszolut amatőr), mindent lépésről lépésre!
Köszönöm, hogy kiállsz mellettem! Valóban lehetetlen mindenhez érteni, főleg egy gyorsan fejlődő szakmában. G. B. Shaw mondását esetemben azonban nem érzem találónak, mert én alapvetően csinálom, nem pedig tanítom :) Én forrasztáshoz kapcsolódó témában diplomáztam, és jelenleg tudományos munkatársként egy-egy félévben elektronika gyakorlatokat tartok. A tapasztalataim alapján szedtem össze az általános hibákat, és azokra próbáltam - megelőző jelleggel - válaszokat adni.
Tisztelt Bálint.
Megjegyezném, hogy ennyire tökéletes forrasztást még életemben nem láttam. :)
Köszönöm a videót!
Köszönöm az oktató videót. Nagyon sokat segített vele.
Nagyon hasznos volt számomra. Köszönöm
Köszönöm a feltöltést. Most nagyon jól jött
Köszi a videót!
Köszi, sokat segített!
Köszi szépen,ez nagyon jól jött! :)
Nagyon tetszett ez a videó :)
Örülök hogy meg találtam az oldaladat! Nem semmi videó! HD Kamerába én is beszállok neked ha arról van szó. precíz érthető magyarázat!.:D nagyon jó videó!
En az IC labakat altalaban nem sorban forrasztom be, szerintem igy kissebb a ho-sokk az IC adott teruleten. Ha tevednek, javits ki :)
Jó videó nagyon oktató és szakszerű most legalább tudom hogy mért füstöl csak így tovább
Jó videó, artikuláltan, érthetően beszélsz, de még jó tempóval. Mivel mi (hobbi szerelők) még hosszú ideig használunk majd ólomtartalmú forraszanyagot az aktualitását sem veszti majd el.
tényleg jó, csak így tovább
Jó videó köszönjük!
A legjob hobbi :)
Szeretném kérdezni, hogy 220 voltos páka tönkreteheti az IC sugárzásával, vagy másként, höfokszabázo van rajta
Kedves Béla,
Nem, a 220V-os páka biztosan nem teszi tönkre az IC-t, nyugodtan használhatod. A túl sokáig tartó melegítésre vigyázz, mert inkább az árthat neki!
Kedves Balint Szabo!
Nagyon tetszik a videód!
Lelkes amatőrként szeretnék tanácsot kérni Tőled!
1. Véleményed szerint kb. milyen hőmérsékletre érdemes a forrrasztó állomást állítani, milyen hőmérséklettel érdemes forrasztani, amivel nem károsítom az érzékeny alkatrészeket!?
Tudom, ez sok mindentől függ, de úgy kb. mégis hány Celsius ajánlott?
A forrasztó ón, amivel dolgozni szeretnék, egy WBT 0820, még ólom alapú és 4% ezüstöt tartalmaz. Adatlapja szerint már 180foktól olvad!
Tudomásom szerint 300-350C körül forrasztanak, de mivel ennek alacsony az olvadási pontja, esetleg kevés lenne ha csak 200-230C fokkal forrasztanék?
2. Szerinted érdemes-e használni folyatószert?
Én hegedűgyantára gondoltam. Csak azt nem tudom, hogy elegendő-e, hogy minden forrasztás előtt a páka hegyét egy pillanatra beleérintem a hegedűgyantába!? Forrasztás után érdemes alkahollal eltávolítani a folyatószer maradványait?
3. Az a sárga műanyag eszköz, amivel az alkatrészek lábait hajlítod meg, annak mi a neve? Vásárolnék én is egyet.
Válaszod várom és előre is köszönöm!
Kedves Tóth Tamás,
Örülök, hogy tetszik a videó!
A feltett kérdéseire sorban válaszolnék:
1. A páka hőmérsékletét 300-350 C-ra szokták a legtöbben beállítani. Lehet kissé alacsonyabb is, de úgy nehezebb forrasztani. Ennek az az oka, hogy a páka fűtőszála nem a hegyet melegíti, hanem attól egy kissé arrébb eső részt, így a hegy hőmérséklete a beállítottnál forrasztás közben alacsonyabb. Az eltérés annál nagyobb, minél több anyagot kell felmelegíteni, és minél kisebb a páka teljesítménye. A jó páka tartja a beállított értéket minden körülmények között, de az ilyet meg kell fizetni (leginkább az újonnan 80-100 ezer Ft feletti eszközök tudják ezt, pl. Weller, JBC). A 200 fok szerintem kevés. 250 alatt csak szenved az ember, mivel azt is figyelembe kell venni, hogy a folyasztószer 300 fok körül dolgozik a legjobban, alatta romlik a hatékonysága.
2. Folyasztószer alapjában véve nem szükséges, ha a felületek tiszták és nem oxidosak. Azonban régi vezetékek esetén jól jöhet egy kis extra folyasztószer a forrasztandó felületekre (nem a páka hegyére!) az ónban lévőn kívül. Ennek maradékát viszont le szokták tisztítani alkohollal, hogy az eredmény szebb legyen, és az esetleges maradékok nehogy korróziót okozzanak.
3. A műanyag eszközt ellenállás hajlító sablonnak, vagy alkatrész hajlító sablonnak nevezik. Elektronikai alkatrész boltokban lehet kapni.
Remélem, tudtam segíteni!
Üdvözlettel,
Bálint
Kedves Bálint!
Köszönöm válaszod!
Amatőr hobbystának szerinted megfelelő egy Weller WHS 40D?
Ezt néztem ki magamnak, 30-40ezer Ft-nál nem tudok többet rászánni.
Olvastam róla hideget, meleget. Igazából ritkán lesz használva, de amikor igen, szeretnék vele szép munkát végezni.
Ha jól értem, a folyatószert soha ne a páka helyére tegyem majd, hanem a forrasztandó forrszemre egy picit, mondjuk egy fülpálcával!?
Köszönöm szépen!
Üdv. Tamás
Igazad van. SMD alkatrészekre más szabályok vonatkoznak. Ám, ha megnézed a videó leírását, ez egy általános forrasztási szabályokat bemutató videó, ezért meg sem említettem az SMD-ket. Ismerem a soklábú tokok gyorsforrasztási módszerét. Speciális pákahegyekkel és adalékokkal csodákat lehet művelni...
Köszönöm hogy segítettél nekem idáig csodálkoztam hogy elválik a chip stb...De mostmár tudom a megoldást!!!!
Elfogadom, mindennel lehet kötekedni. Ez a videó viszont a forrasztás általános bemutatására készült. Nem állítottam benne, hogy a világ összes alkatrészét _így_kell_beforrasztani_ hogy garantáltan jó legyen. Én is sütöttem már meg IC-t, ám nagy általánosságban igenis elfogadható egy-egy forrasztásnál a néhány másodperc/láb érték. Az alkatrészek adatlapjain egyébként fel szokták tünteni a forrasztással kapcsolatos adatokat is. Pl. a hullámforrasztás hőigényére mindegyik méretezve van.
üdv. azt szeretném kérdezni , hogy mivel tisztítod a forrasztópáka hegyet és a forrasztandó feületet ? az a gondom hogy nekem nem nagyon tapad az ón a felületekre.... hallottam forraszvízről és bóraxról de nem tudom hogy kell használni ... tudnál e tanácsot adni ezügyben ? előre is köszönöm..
Helló,
A páka hegyét legtöbbször a hozzá tartozó vizes szivaccsal tisztítom, ritkán pedig fémszivaccsal. Utóbbi csak szükség esetén használandó (pl. ha nem tapad az ón a hegyhez), mert koptatja a hegy bevonatát. A forrasztóvíz (ZnCl2 oldat) nagyon megkönnyíti a forrasztást, de le kell a maradékát tisztítani, mert korrozív! Kaphatók nagyon jó folyasztószerek amiket nem kell lemosni (pl. TS570), én ilyet használok. Csak fel kell vinni (rákenni) a felületre és úgy forrasztani. Ha ez sem segít (mert van ilyen), akkor marad a mechanikus felület tisztítás kaparással, csiszolással. Ez tuti jó, de kényelmetlen és sokszor nehezen kivitelezhető megoldás, ám néha nincs az embernek más választása.
Nagyon fontos, hogy minden folyasztószer csak megfelelő hőmérsékleten (kb. 200-250 C, vagy az adatlap szerinti) fejti ki a hatását! Ehhez megfelelő páka, jó beállítás, esetleg előmelegített felületek kellenek. Ha nem aktiválódott a folyasztószer az abból is látszik, hogy szinte változatlan formában megmarad a felületeken.
Remélem, hogy tudtam segíteni!
szia.szerintem csinálj egy ilyen videót ahol megnézhetjük a tipikus forrasztási hibákat és azt hogy mit kell csinálni ellene, amire kíváncsiak lennénk :felület tisztítás karbantartás ,forrasz segédanyagok,milyen forrasztáshoz milyen hegy kell, ón átmérő,hova milyen hőmérséklet kell,páka típusok, vezetékek előkészítése ilyesmi :)
Nagyon jó video csak így tovább
Tiszteletem! Vasat szeretnék össze forrasztani vassal. Milyen folyósító szert ajánlana? Válaszát köszönöm!
Kedves Szabolcs,Vas forrasztásában sajnos nincs gyakorlatom. Viszont gyakran én is használok egy sokak által kedvelt folyasztószert (Wolf TS 570;www.wolf.hu/index.php?id=nyak_forrasztokrem), ami az adatlapja szerint használható acél és saválló acél lágyforrasztásához is.
Tisztelt bálint,köszönöm tanácsát s minden féle képpen kipróbálom.
Eredményről majd tájékoztatm. Minden jót!
@@szabolcsbereczki4596 Nem is történt tájékoztatás :(
mindegy melyiket veszem csak a lényeg hogy 63%-os legyen?
Te pedig - merem remélni - nem BME-s hallgató vagy... :P
Én a hitelesség miatt a nevemet is adom a videómhoz. Rólad ez nem mondható el. Kritizálni könnyű. Építő jellegű javaslatot adj, mert azzal tudnának mit kezdeni a bejegyzések olvasói!
Szia Balint, a segitsegedet szeretnem kerni. Egy honapja vettem egy Hakko FM-203 forrasztoallomast es hozza 2032, 2027 es 2023 pakakat. 3 het utan a pakahegyek nem vettek fel a forraszto ont es nem tudtam hasznalni oket. Rendeltem ujat a hegyekbol es a 2023-as csipesz hegy jol is mukodik de a 2032 az elso forrasztas utan nem veszi fel az ont. 6 evig hasznaltam ugyanazt az ont, tisztito femszivacsot, sima vizes szivacsot es gyantat a regi pakammal, ami nem Hakko volt es semmi gondom nem volt vele. Keszitettem egy videot a problemarol. Tudnal tanacsot adni, hogy mit lehet a baj es lehetne valamit csinalni a "regi" hegyekkel, hogy ujra hasznalhatok legyenek, mert nagyon sokba kerultek ahhoz, hogy 3 hetig vagy 1 napig mukodjenek megfeleloen. Irtam a cegnek akitol vettem a Hakkot, de nem tudtak segiteni, azt mondtak biztos, hogy a gyanta vagy az on a hibas. Irtam a Japan Hakkonak onnet meg nem jott valasz. Elore is koszonom segitsegedet. Udv, Atti ua-cam.com/video/aXx52zHyv9o/v-deo.html
Szia Atti,
Így távolról nehéz megmondani, hogy mi okozhatja a problémát... Vagy oxid réteg, vagy nem fémes lerakódás lehet a háttérben. A lerakódások ledörzsölhetők, de vigyázni kell, nehogy megsérüljön a páka bevonata. Talán érdemes fával, papírral vagy - ahogy írtad - fém szivaccsal próbálkozni, de ez utóbbival csak óvatosan. Érdekes kérdés, hogy vajon mitől keletkezik az a réteg, ami meggátolja az ón tapadást. Leginkább a folyasztószer maradéka tud ilyet okozni.
Ennek rosszabb, ha a páka bevonata oxidálódik. Ez gyártási, vagy anyag hiba is lehet.
Én az elmúlt évben két Hakko pákát is vettem, igaz, csak a hozzá adott normál heggyel, de mindkettő kiválóan működik.
Az biztos, hogy az ón csak fémtiszta felületen marad meg, így ennek megtartására/fenntartására kell törekedni.
Sajnos nem tudok ennél konkrétabb ötletekkel szolgálni.
Remélem, hogy sikerül fényt deríteni a jelenség okára!
az alkatreszek ertekeirol nem bannam ha dobnal egy listat
Én az Aldiba vettem XD
Elektrolit kondinál (sőt a többinél sem)a pákát azért olyan sokáig nem tartanám oda,mert a hő igencsak hazavághatja.
Nekem soha nem sikerül semmilyen áramkör! :((((( Mindent úgy csinálok ahogy a kapcsolási rajzon van, de sose jön össze!!! Már nem is tudom mit cseszek el!!!! M
Az áramkört, amit megépítesz, meg kell tudni érteni. Nem akarlak elkeseríteni, de egy prototípus ritkán sikerül elsőre! Lépésről lépésre ki kell tudni mérni, hogy megfelelően működnek-e az egyes részegységek. Többféle bevált stratégia is van erre, most csak egyet írok le. 1. Tápfeszültség(ek) ellenőrzése 2. Bemenet(ek) ellenőrzése 3. Kimenet(ek) ellenőrzése. Ha minden stimmel, akkor oké, lehet örülni. Viszont ehhez tudni kell, hogy az egyes mérőpontokon mi az elvárt érték! A legegyszerűbb esetben kézi multiméter is elegendő, problémásabb áramkörnél oszcilloszkópra is szükség lehet. Ha egyenáramú szempontból rendben van a kész kütyü és az áramfelvétel is jónak tűnik, az már fél siker! Egy jó táp mindennek az alapja, az rendben kell, hogy legyen teljes terhelés esetén is. Ha nagyon nem működik a műved, akkor javaslom, hogy részegységenként ültesd be az alkatrészeket és csak akkor haladj tovább, ha az összes előző fokozat rendben funkcionál! Ennél többet csak konkrétumok után tudok segíteni... Ha még kezdő vagy az áramkörök építésében, én mindenképpen javaslok egy breadboard-ot és hozzá furatszerelt alkatrészeket. Nagyon hasznos, rengeteget lehet vele tanulni! Egy alkatrész boltban vegyél mondjuk az E12-es sorból ellenállásokat (kb. 5-5 db-ot), néhány diódát (pl. 1N4007), elektrolit kondit (25 V, 100 uF), kerámia kondit (50 V, 100 nF), LED-eket hogy látványos legyen (3 mm-es méret is jó), npn és pnp tranzisztorokat (BC182, BC212), és mondjuk műveleti erősítőket (ua741). Ezekkel már sok mindent meg tudsz csinálni, és forrasztás nélkül komplett kapcsolásokat próbálgatni (elrontani, megjavítani). Próba szerencse! ;)
Astabil multivibrátor
Ez egy rohadtul felesleges videó. Ezer egy videóban látható hogyan forrasztanak. Nyilván azért kerestem rá ilyenre a youtube-on, mert nem úgy megy ahogy a videóban kéne. De ugye ezzel se lettem okosabb.
Tehát kezdjük az elején :
Hány fokosnak is kell lennie ideális estben a pákának?
Mekkora felületnél kell számolni az elhűtéssel?
Mi van akkor ha túl hideg és mi van akkor ha túl meleg?
Miért van az hogy az ón lecsöppen a páka hegyéről, és nem tapad rá?
Mennyi idő alatt forr el a gyanta?
Ha elforrt a gyanta akkor le kell törölni és újat venni fel a páka hegyére?
Mikor kell külön gyantát használni abban az esetben ha az ón is tartalmazza?
Mit is csinál pontosan a gyanta? (valaki szerint a forrásával letisztítja a felületet)
Mennyi idő alatt kéne az ónnak ráfolynia a fémre?
Mi van akkor ha csak lassan akar terülni az ón?
Miért válik le egyben az ón a forrasztott felületről amikor kihűlt?
Hol fog áram folyni a forrasztott lábban? Le lehet csiszolni az ónt ha nem fér el?
Kombifogóval lehet alakraformálni a forrasztást ha nem fér vissza a borításba a vezeték vagy az szétválasztja a felületeket?
Mennyivel jobb a weller hegy mint a réz huzal, vagy a normál kúp vagy gúla hegy?
Gázforrasztó esetén mennyivel lesz más az eljárás?
Szóval az hogy "jó videó" lehet hogy jól esik a sok kommenterlőtől csak nem igaz. Hacsak nem óvodások a célcsoportod. Nekik ennyi infó is elég.
Köszönöm a vélemény nyilvánítást. Sokaknak ellenben tetszik a videó. A páka ideálisan szobahőmérsékletű. A páka hegyének (mert ugye azzal forrasztunk) hőmérsékletét több tényező is befolyásolja, de azért írok néhány - általam használt, és bevált - gyakori értéket: 63/37 ón-ólom forraszanyag ~350 C; ólmos kiforrasztás ~350-400 C; ólommentes forraszanyag esetén ~370-400 C. Vannak olyan folyasztószerek, amik nagyobb forrasztási hőmérséklet mellett működnek jól, mások 380 C környékén már fröcsögnek, forraszgolyókat hoznak létre. Ha nehezen tisztítja meg a flux a felületeket, több hőmérsékletet is érdemes kipróbálni. Ám vannak olyan (oxidos vagy erősen szennyezett) felületek, amiket csak nagyon aktív szerekkel, vagy csak mechanikusan lehet megtisztítani. Legrosszabb esetben ez utóbbi segíthet (de pl. sodrott, vízben ázott rézvezeték fekete oxidját a dörzsölés sem távolítja el teljesen).
Válasz 2 rész:Egy alap dolgokat bemutató videóban nem lehet minden problémára kitérni, mert az a legtöbbeket nem érdekel. De az egyedi kérdésekre szívesen válaszolok. Most vettem észre, hogy több is van.Az előzőekből is látszik, hogy nem lehet a fenti kérdésekre egy-két szavas válaszokat adni. Ennek ellenére megpróbálok rövid lenni.Az elhűtés olyankor lehet probléma, amikor nagy hőkapacitású alkatrészt vagy jó hővezető képességű (pl. viákkal teli) helyen kell forrasztani. Ez utóbbinál 1 cm2-es terület már jelentős lehet.Túl hideg forraszanyag esetén a folyasztószer nem aktiválódik, a kötés nehezen alakul ki, gyenge lesz.A túl meleg forrasz néhány másodpercen belül elégeti a folyasztószert, ami még szét is fröcsög, és forraszgolyókat szór szét.A páka hegyét (fém)tisztán kell tartani, a ráégett folyasztószert és az oxidréteget törölgetni kell, csak így marad meg rajta az olvadt forraszanyag.A gyanta annyi idő alatt "forr el", ameddig füstöl. Utána már nincs ami elégjen. Ez kb. 3-5 s.Folyasztószer nélkül nehéz forrasztani. Ilyenkor vagy kívülről, külön kell felvinni a felületre, vagy letörölni a forraszanyagot és újat kell adagolni _de_nem_a_páka_hegyére_ hanem a forrasztáskor az alkatrész lábához!Külön akkor kell folyasztószert használni, ha a felületek túlságosan szennyezettek, vagy precíziós forrasztást szeretnénk kivitelezni (pl. sűrű IC lábak esetén).A gyanta egészen pontosan lemarja a szennyeződéseket és az oxidréteget a forrasztandó felületekről, valamint csökkenti a forraszanyag felületi feszültségét.A forrasztó ónnak 1 másodpercen belül hozzá kell érnie a forrasztandó felülethez, hogy a folyasztószerrel együtt kerüljön oda.Az ón lassú terülése az elégtelen hőbevitelt mutatja. Nagyobb pákahegy hőmérséklet szükséges, vagy nagyobb fűtőteljesítményű páka.A forrasztott alkatrész lábban az áram (a fajlagos ellenállással fordított arányban) leginkább a rézben fog folyni. Az ónt el lehet távolítani, ha szükséges (de ezt nem csiszolással, hanem gyantázott rézharisnyával csinálják).A forrasztást nem ajánlott utólag átformálni-hajlítani. A forrszem nagyon könnyen felválik ilyen esetekben. Inkább le kell vágni belőle.A pákahegy alakja az olvadt ón elhelyezkedését, a mérete a hozzáférhetőséget és a hőkapacitást befolyásolja. Sokan használnak véső alakú pákahegyet, ám az SMD forrasztásnál legtöbbször a kúpos forma válik be.Gáz fűtésű pákával nincs tapasztalatom. Gondolom a hőmérséklet szabályozása pontatlanabb, és a felszálló hővel is számolni kell.Remélem, sikerült a kérdésekre kielégítő választ adnom.További szép napot!
Szerintem ilyen arrogáns, lenéző kérdezésnél adhatsz te bármilyen jó választ, biztos abban is lesz hiányosság/ hiba így max. szép lehetsz, de okos nem :).
Nekem tetszett a videó, pedig már kijöttem az óvodából.
Tesó! Ilyen hozzáállással nem is fog menni. Nyilván, ha valami nem sikerül hossza gyakorlással sem, annak minimm két oka van:
1. Béna vagy (Ezen lehet még több gyakorlással javítani, de tökéletes soha nem lesz)
2. Nem néztél eléggé utána, annak, amit csinálsz.
Én is így jártam, nem voltam tisztában kellően a hőelvonással, ami újabb PC-alaplapoknál hihetetlenül nagy!
Kiváló. Ebből is tanultam. Használok folyatószer olykor, nem tudom milyen összetételűt, de ipari kategóriát.
A túlmelegítés bizony okozott problémákat használata során, de használt cuccok javításánal egyszerűen nélkülözhetetlen. Kellet gyakorolnom, de leválasztáshoz is jól lehet használni. Ónszalag és jó munkapad, rögzítőkkel szintén hasznos dolog, tanácsolom mindenkinek, hogy termetse meg a kényelmes és praktikus munkakörnyezetet és nagy kínlódás alól mentesül.