Ezeket a videóidat az iskolában kéne tanítani bemutatni... Mindent tökéletesen türelmesen érthetően mindenki számára a közérthetően, elmagyarázod, nagy gondossággal, az apró részletekre is kitérve, és előre gondolva a lehetséges nehézségekre mint például az oxidált vezeték esetére, mindenre gondolsz... ezt szeretem a videóidban. Valószínű, hogy ez tanári véna...
Köszönöm, hogy segítségemre vagy abban, hogy az unokámat ilyen kimerítő sok- sok jótanáccsal látod el az ismrtetőiddel. Remélem, hogy (köszönet Neked) megkedvelheti a fizikát, és ORDAS GÁBORT egy példaképnek tekint.
Szia Gábor!Tetszenek a videóid, de ehhez a videóhoz hozzá kell szólnom. 35 éve a szakmában... Pár nagyon fontos dolog: egyik, hogy van folyasztószer, és van a flux. A kettő két különböző dolog, bár hasonló picit. A folyasztószer (pld gyanta) korrózióoldó hatású, tehát tisztítja az oxidált részeket (forrpont, alkatrészláb, vezeték stb...). Pld egy nem túl erősen korrodált vezetéket ha begyantázol, akkor be tudod ónozni. A flux, az egy speciális szer, ami az olvadt forrasztóón felületét tartja tisztán, ezáltal úgy viselkedik, mint a higany. Összeurgik, és nem nyúlik, kenődik. De a forrasztandó felületeket NEM TISZTÍTJA! Nagyon fontos, hogy mind a folyasztószer, de főleg a flux, max 280-300 fokon aktiválódik. Felette csak füstöl, ég, és nem tudja kifejteni a hatását. Ezért szakállasodnak a forrasztásaid, ezért keletkezett ónhíd az 1,25-ös raszterű IC lábain. Nálam a pákámmal nem tudsz ónhidat produkálni, amíg egy pici flux is van a lábaknál. Húzgálhatod oda vissza, nem lesz híd, nem lesz szakáll. Én 0,5 és 0,4-es raszterű lábakat szoktam forrasztani.. A másik, hogy iszonyú forrón használod a pákát! Nem értek egyet azzal, hogy akkora hőfokon jobb kötést érsz el! Ha az ón rendesen "befutja" a felületet, akkor már tökéletes a kötés. 280 fok tökéletesen elég! Lehet, hogy nagyobb tömeghez hosszabban kell melegíteni, de megéri! Nem kap akkora hősokkot az alkatrész, és rendesen fog működni a folyasztószer és a flux! Próbáld ki! Nem kell ügyeskedni, hogy ne legyen szakállas a forrasztás. Akárhogy húzod el a pákahegyet, nem lesz szakáll! Sajnos csak a telcsimen van kamera, illetve van egy mikroszkópom, amivel tudok felvételeket készíteni. Ha szeretnéd, akkor megmutatom videón, amiket írtam. Vagy tudok fotókat küldeni a panelekről amiket tervezek és gyártok (NYÁK kivételével :) Bár ha meglátod a videót, biztos azt mondod, hogy egy JBC-vel könnyű... De nem azon múlik! A hőfokon!!! Ha segítettem ezzel, annak örülök! Ha esetleg volna kérdésed, keress meg nyugodtan! Betegesen imádok forrasztani :) U.i: Kiforrasztáshoz lehet kapni kb 15.000-ért precíz hőfokszabályzós hőlégfúvót e-bay-en bangood-on. Vigyázat!!! Ezzel Max 250 fokkal szabad forrasztani! (ezt lehet használni ónpasztás forrasztásokhoz is). Én 230-240 fokon használom. Egy sok LED-es lámpában ki- beforrasztással pár perc alatt végzek egy LED cserét. Ja, nem használok ólommentes ónt! Sok sikert, sok feliratkozót! Tisztelettel: Attila
Huu én most kicsit összezavarodtam, tehát a folyasztószerek csak tisztítják a fém felületet ezért futja be könnyebben a forrasztóón? Illetve ha nagyon közel vannak az IC lábai egymáshoz (nem ismerem a szakkifejezést :D) akkor kell külön fluxot is használni? Tehát be kell kenni folyasztószerrel ÉS fluxxal is a lábakat forrasztás előtt vagy a fluxból elég ami az ónban van?
@@belamiezaszar5878 A folyasztószert új panelnél, vagy tiszta felületeknél, alkatrészeknél nem kell használni. Egy új, használatlan alkatrész lábaihoz szinte sosem kell folyasztószer. Az inkább akkor kell, ha ónozatlan réz felületet akarsz forrasztani, és nem teljesen tiszta vagy picit oxidálódott a réz felülete. Ha egy sűrű lábkiosztású alkatrészt szeretnél beforrasztani, elég a flux, mert mind az alkatrészlábak, mind a forrasztási pontok (pad-ek) ónozottak. A raszter az 2,54 azaz 1/10 inch távolságot jelent. Ha van kérdésed, nyugodtan írj!
@@ordasigabor egy közös videót is megérne, hogy csinálja a profi, mit szólsz? Habár nekem a fő téma mostanság az autóvillamossági barkácsolás. Sajnos pl hiába vettem pár éve 12 ezerért roppantófogót CSH6 saruhoz, a ma ugyanott forgalmazott kábelsaru nem passzol hozzá, a fogó összegyűri. A másik gondom, hogy hogyan lehet szépen és főleg biztonságosan Y rákötést csinálni egy mindkét végén bekötött vezetékre. Ezekre csak mókolásokat tudok, de nem szeretném elektromos tűzzel kivégezni a kocsimat, ezért okosodnék kicsit...
Köszönöm a videót ismét! Pont egy forrasztási feladat előtt vagyok, az autómban. És nem minden nap forraszt az ember, vagyis én. Nagyon köszönöm!!!! 👍👍👍👍👍👍👍
Szia Gábor! Nem mutattad konkrétan, de az elején vizeztél egy pákahegy tisztító szivacsot, az egyik forrasztás előtt hallottam a szisszenést, ahogy nedves szivacson törölted a pákahegyet. Én Weller pákahegyekkel dolgozok, de szerintem a többi gyártó esetében is a pákahegyek egy speciális cementált bevonatot kapnak, ami rideg, kemény és nem oldódik a folyékony ónban. Ennek a cementált rétegnek a "halála" a hirtelen hőmérséklet változás. Ezért ha nedves szivaccsal tisztítod a forró pákahegyet akkor a cementált réteg reped, töredezik, a pákahegy élettartama a tizede lesz, mintha száraz szivaccsal tisztítanád. A száraz szivacs vagy rongy semmivel sem rosszabb a pákahegy tisztítására, mint a nedves. Normál félvezető forrasztásra a minél alacsonyabb hőfok a kedvező, a 250-300 °C elégséges szokott lenni. Ha nagyobb tömegű, felületű, - nem félvezető - alkatrészt kell ónozni, akkor hasznos a magasabb hőmérséklet. Az ónszippantás sokkal hatékonyabb, ha a melegítés után elveszed a pákát, és egyidejűleg az ónszippantót függőlegesbe állítva rábillented a forrasztó szemre. A videóid nagyon tetszenek, a munkádhoz sok sikert, kitartást kívánok.
Nagyon tanulságos videó, köszönöm! Eszembe jutott még pár idetartozó dolog: Pisztolypákát elektronika forrasztásához soha ne használj! A páka ki-be kapcsolásakor akár 100V körüli tranziens feszültség keletkezhet a csúcson. Ez nagy eséllyel átüti a CMOS alkatrészeket, közöttük az LSI integrált áramköröket. Csak szabályozott hőmérsékletű pákát érdemes használni, ebből is lehetőleg a jobbakat. A pákatisztító szivacs nedves legyen, ne vizes... A pákahegyet gyors mozdulattal kell letisztítani, hogy a hegyen lévő galván réteg ne kapjon hősokkot. Az ónszívó szalag nagyon jól vezeti a hőt ezért soha ne fogd meg a forrasztáshoz közel! Az ónszippantó teflon csőrére érdemes egy 15-20mm es szilikoncső darabot ráhúzni, sokkal jobban használható. Lehet más rugalmas hőálló műanyagból is. A lényeg, hogy rugalmasan oda lehessen "nyomni" az eltávolítandó forró ónhoz. Furat szerelt ellenállások esetén, ha fektetve szereljük, érdemes 1mm vastag bakelit lemezből vagy nyák lemezből egy megfelelő szélességű csíkot vágni és távtartóként az ellenállás és a panel közé dugni, majd a forrasztás után kihúzni onnan. sokkal szebb lesz a beültett panel, jobban hűl majd az ellenállás üzem közben és nem tud lezárlatozni a panelen lévő vezetékezéshez. A forrasztáshoz a gyári folyasztószereken kívül igen jól használható a gyanta. Ez akár hangszerbolti hegedűgyanta is lehet... A beültetett panel lemosására a gyári szereken kívül igen jó a denaturált szesz. Egy műanyag tálka és egy megfelelő ecset használatával együtt kiváló eredményt ad. Anno az elektronika gyárban izopropil alkoholt használtunk. Ez kiváló volt, de büdös... Nem tudom most lehet e kapni? Felületszerelt alkatrészek esetén gyári nyák beültetésénél , főképpen nagyobb bonyolultságú panelek esetén érdemes forró levegős forrasztóállomást használni. Itt nem is kell ónt használni, csak a rossz forrasztások javításához. A forrasztási pontok a panelen gyárilag le vannak ónnal galvanizálva. Ugyanez érvényes az smd alkatrészek lábaira is. Itt a nyákon a forrasztási pontokat be kell kenni a folyasztószerrel, helyére illeszteni az alkatrészt és a forró levegővel összeolvasztani a felületeket. Az SMD technikát csak nagyon gyakorlott és jó szemű amatőr műszerészeknek ajánlom, mert csúnya dolgokat lehet elkövetni... A "harmadik kezet"jól helyettesíti az asztali panelrögzítő, amit Gábor a két kombifogóval helyettesített. A készre szerelt bemért és kipróbált panelt ha szükséges újra meg kell tisztítani. Én a kész paneljeimet vékonyan le szoktam fújni átlátszó akril lakkal. Természetesen az erre érzékeny helyeket: csatlakozó felületeket, potmétereket és minden olyan alkatrészt amit nem szabad hogy lakk érjen, a fújás előtt le kell maszkolni. A lakkozott forrpontok még évtized után is kiválóan forraszthatóak az esetleges javítás esetén. Profi szerszámokat a forrasztáshoz azoknak érdemes megvenni, akik használni is fogják. Nem olcsók, de szükségesek. Aki csak vezetéket akar forrasztani, annak felesleges pénzkidobás egy 15-50 ezer forintos forrasztóállomást megvenni. Arra jó egy 75w-os "mezítlábas páka is... kezdőknek semmiképpen nem javaslom, hogy felület szerelt panelokkal kezdjék! Hallgassatok Gáborra! nagyon hasznos dolgokat mondott! Sok sikert mindenkinek!
Pisztolypákával is lehet elektronikát forrasztani szerintem két módon: 1.) Normális mód: Csak furatszerelt alkatrészt forrasztasz és integrált áramkörnél foglalatba. Nem csak a cserélni könnyebb, de az IC-t semmiféle sokknak nem teszed ki így. 2.) Megszokós módszer: egyszerűen figyelsz arra, hogy sose érjen a páka az alkatrészhez, amikor ki-be kapcsolod: bekapcs, odarak, elvesz, kikapcs reflex. Én kifejezetten szeretek pillanatpákával is forrasztani. Apámnak sose volt "rendes" pákája, pedig neki nem csak hobbi, de munka is volt az elektronika valamikor régen. ui.: Van "rendes" pákám azóta egyébként. Felületszereltet sose próbáltam pillanatpákával, de a 2-es módszerrel talán lehetséges az is. Valószínűleg azért ha valakinek csak pillanatpáka van, akkor a jobb azért csak furatszerelt alkatrészekkel dolgozni. ui2.: A foglalatnál persze úgy értem, hogy beforrasztod a foglalatot és abba - amikor a páka már ott sincs - benyomod az alkatrészt. Ezzel pillanatpákával is 100% tuti, hogy az alkatrész nem megy tönkre akármilyen érzékeny, hiszen ott sincs a forrasztásnál. Gondolom te érted, de azért finomítottam, hátha valaki olyan is olvassa akinek nem egyértelmű...
@@richardistvanthier5620 van kattogós wellerem, azt használom... Újból megmértem a tranziens feszültséget egy régi cseszkó pisztolypákán: Hegy lenyúzott 1,5 mcu huzal, teljes huzalhossz 80mm. a páka "hegy" hossza 40mm. Oszcilloszkóp bemenet becsült ellenállása nagyobb mint 20 MOhm. Mérővezeték a hegy csúcsára akasztva. test vezeték az asztalon kialakított statikus földelő pont. Bekapcsolási tranziens 100V Kikapcsolási tranziens: 180V Pisztolypáka? No, thank you!
@@martonziegler2181 Jó de ha csak furatszerelt alkatrészt használsz és tokot forrasztasz nem IC-t, akkor ez sose okoz gondot. Ha a második módszert használod, lényegében akkor sem, csak azt könnyű elrontani. Szóval van azért egy stabilan működő megoldás azzal, hogy minden ic-t tokba teszel és így sose találkozik a pákával bármilyen adatokat is mérsz oda az így nem teheti tönkre, a másinál meg ugye azért nem, mert se be, se kikapcsolásnál nincs ott páka. Összefoglalva: az hogy "soha ne használj pisztolypákát elektronika forrasztáshoz" azért továbbra is erős kijelentés szerintem.
Nem tudtam hogy ennyi féle forrasztóón van :) Köszi Gábor nagyon tanulságosak A videóid. Valószínű hogy olyan emberek néznek téged mint én, olyanok akik mindent megbarkácsolnak, mindent meg javítanak mindent meg szerelnek otthon. De néznek kezdők is. Ezúton szeretném megköszönni az összes videódat amit megnéztem, mindegyik tanulságos volt... Ehhez a videóhoz úgy álltam hozzá, én már gyerekkorom óta forrasztgatok... ezt nem fogom megnézni... aztán mégis rá böktem... elindult a videó és elkezdted magyarázni hogy ez a kezdőknek való majdnem el tekertem a videót, aztán rájöttem hogy van mit tanulni... Például azt hogy nem tudtam hogy ennyi fajta ón létezik...
Nagyon jó volt és tanulságos. Rengteg segitség a kezdő barkácsolo számára. Tanárnak kellett volna menni kedves Gábor. Erre még nem használtam a forrasztó pákát, de kipróbálom.
Nagyon részletes bemutató. Annyi technikai komment, hogy ha apró cuccokat mutatsz közelebb, akkor érd el, hogy a kamera fókuszálni tudjon. Pl ha kinyitod a tenyered az már sokat segít. A forrasztásokra pedig érdemes lenne jól rá zoomolni.
Imádom a bádogos ónt!Nagyon jól lehet vele forrasztani! Kalapáccsal kilapítom,ollóval vékony csíkokra vágom.Tökéletes! Igaz,folyasztószert nem tartalmaz,de azt amúgy is mindig bőven használok.
@@ordasigabor Egy élmény vasút mellett lakni. :) Más miatt is, de az nem tartozik ide. Ugyanakkor lehet kapni ónozó tégepyt: abba ilyen ónrudakat kell tenni és ipari folyasztőszerrel bekeverni. Illetve a hullámforrasztókba is ilyen vagy ilyesmi van tárazva.
Én szerintem itt az elektronikában a forrasztásnál nem az a lényeg , hogy Gábor barátunk a mondat végén felviszi vagy leviszi a hangsúlyt, hanem az , hogy értelmesen és felhasználható erdekes dolgokról magyaráz. Ez nem tanóra, akinek nem tetszik álljon oda és csinálja jobban. Ez az ember rengeteget dolgozik, készül, pénzt fektet be , hogy főleg a fiatal kezdők tanuljanak és szeressék meg az elektronikát. Ne legyünk hálátlanak és keressük a kákán a bogot. Sok ilyen szakemberre lenne szükségünk, mert az a tény , hogy ma mindent meglehet venni készen , nem mentesít, hogy ne ismerjük a működésüket, csak használni tudjuk, és nagyon hasznos , ha valamit mi is összetudunk állítani és ismerjük a törvényszerűségeket, és naponta emeljük a tudásunkat. Legyünk köszönettel lelkes munkájáért, és a fáradságáért.
Én ezzel a videóval találtam véletlenül rá a csatornára. Nem bántam meg, azóta majdnem minden nap nézek valamit, a régebbiekből akár. Csak hát az a baj, hogy egyszer el fog fogyni, és nagyon fogom várni az újakat. :D
Nagyon hasznos :) Én aki lassan 30 éve forrasztgatok is tanultam, hogy mit miért csinálok :D Nevetséges, de így tanultam, így csinálom, de hogy miért... most már tudom :D
(20-30% -os sósavat kupakba) Oxidált vezeték végét a sósavba mártani, lúgos mosószerrel közömbösítem, ha precíz akarok, lenni, majd vízzel lemosom. Ha vezeték cseréje nem megoldható. Köszönöm a sok-sok videót!
Van egyszerűbb, savmentes megoldás is, amit az általános iskolai kémiaórákon tanítanak. Redukció az eljárás neve, három dolog szükséges hozzá: 1 - az oxidált rézdarab 2 - hőforrás (páka is jó hozzá) 3 - etil-alkohol (egy 40 tf%-os pálinka, vodka is megteszi, de a legjobb a sebalkohol) A módszer: az oxidált rézdarabot pákával, vagy például gyújtóval, esetleg gázlángon kissé felmelegítjük, csak annyira, hogy amikor az alkoholba belemártjuk, a fekete színű oxidált réz ismét rézszínűvé váljon. A réz-oxidot az etil-alkohol redukálja (bontja az oxidot), mert két alkoholmolekula egy-egy hidrogénatomja a réz-oxidból (CuO) leválasztják az oxigénatomot, és vizet (H2O) alkotnak. Ennél az eljárásnál megspóroljuk a felületen maradt sósav és a keletkezett réz(II)-klorid lúggal történő közömbösítését és a külön lemosást is.
Szia én egyszer úgy jártam ,hogy nem volt kéznél gyanta illetve folyasztó szer de volta kezem ügyében RO - 55 (rozsda maró) hát bele mártottam a vezetéket és láss csodát gyönyörűen futott rajta az ón.Azóta ezt használom nekem nagyon jó.
Én AliExpressen vettem pici olcsó napelemeket. Tényleg pici, kb 2x5 cm. Abból számoltam ki sorban és párhuzamosan kötve egy panelt. Speciális szalag volt hozzá, az fogta össze a forrasztással. Aztán az egészet egy üveglapos fa keretbe tettem. És egy pici szivattyút működtetett. Sajnos nem volt elég a kraft. Így egy tölthető ceruza akkumulátorba vezettem a napelemet. Amit nagyon lassan de feltöltött. Aztán kb. egyetlen percig működött a szivattyú rendesen, kis infúzió cső méretű slaggal. Szóval nem hatékony de nagy élmény volt megépíteni.
Vannak erre "coating" lakkok, talán nekem is van ilyen de sosem próbáltam. Megnézem mit tud.... félek, hogy egy vödör vízbe mártva KO lenne az alaplap.
Pár plussz ötlet: 31:20 én néha "hústűt" használok ilyenkor. Jó benne, hogy hegyesebb is és rugalmasabb is. Euros boltban veszem (ott nem is túl drága, csak nem mindíg van). De bicikli küllőből is lehet hegyesre köszörülni, ha nincs más. 31:50 az IC melegítéshez pedig tömör rézdrótból (mint a pisztolypáka hegye) hajlítok egy "szögletes U-alakot" ami pont passzol az IC köré. Ráteszem, végigónozom - s ez egyenletes(ebb)en eloszlatja a hőt mindkét oldalon, s csipesszel leemelhető az IC.
@@janosnagy4382 Igen, a nagyobb méretűeknél mindenképp lehet így is, pláne ha egy rosszat kell csak leszedni, s nem egy donor panelról átrakni-, vagy későbbi alkalomra lementeni a jó alkatrészt...
Köszönjük jó videó, gyakran forrasztok, de mindig tanul az ember. Esetleg a forrólevegős forrasztás érdemelne pár mondatot. Gyakran kell pl qfn vagy bga tokozásnál, de talán ez a következő lépés. 🤝
Nekem nincs forró levegős.... BGA csere az kb. agyműtét szintű művelet. Én azon csodálkozom, hogy vannak akik konyhai sütővel javítják a videokártyák forrasztási nyavalyáit.
@@ordasigabor pár évig használtam infrás bga gépet (ahci) de az egyre vékonyodó lapkavastagságok miatt a sikeres javítások ritkultak, egyre kevésbé tolerálják a hőmérséklet megszaladásokat, az ólommentes forrasztás magasabb hőt kíván, (ezen segít néhány speckó flux) de lényeg hogy a modernebb eszközökhöz komolyabb gép kell ami nem 2 ft. Az egyre sűrűsödő alaplapok, panelek a gyakori qfn elemek, ic-k miatt muszáj a levegő. Sokan "grillezik" még mindig a videókártyákat üzletszerűen szerintem ez a csalás kategória, és lehet nem is az a baja... 😬 De legalább az elkók is kiforrnak.
Az ónszívó szalagnál vártam, hogy megemlíted a személyes tapasztalatomat arról, hogy milyen jól vezeti a hőt. :) Az oxidálódott sodrott vezetékeket denaturált szesszel szoktam forrasztani, többször meglocsolom vele, a végére eltávolítja az oxid réteget és szépen befutja az ón.
@@r_apex Én annak idején amikor bádogosnak tanultam sósavban oldott horganyt használtam. Úgy hívták, hogy lötwasser. Viszont elektronikában nem használnék ilyent, a savmaradványok miatt. Szerintem az ónklorid oldattal is ugyanez a helyzet.
@@r_apex Forrasztóvíznek hívják. Lehet kapni, lehetett anno, most lehet e, nem tudom. De ha elfogyott, és nem akartak savazni, mert tiszta volt a lemez, akkor a forrasztóvíz is elegendő volt, sósavból csinálták, hogy dobtak bele ón darabokat, amit a sav feloldott, és abból lett a forrasztóvíz. Az elektronikában is használtak ilyent, de igazából azt nem tudom, hogy milyen eljárással állítják elő az üzletben kapható forrasztóvizet. De még valamikor régen, nem volt annyi minden, mint manapság, és akkor is forrasztottak elektronikai dolgokat.
Jó, részletes. Ami egy építő jellegű észrevétel: autófókuszos mobiltelefon helyett fix fókuszú kamerát érdemes használni (vagy olyan telefont, ami azt tudja) és külön-külön felvenni a közeli témákat és a távoli beállításokat. Mert így hiába van beletolva a kamerába a mutatnivaló, még annyira sem látszik az élettelen kép miatt, minta csak messziről lett volna bemutatva.
Szia Gábor! Több videót is megnéztem és hasznos illetve érdekesnek találtam őket. Van egy zavaró dolog, ami ennél a videónál vált nyilvánvalóvá. Minden mondat végén felviszi a hangsúlyt. Szerintem hatásosabbak lennének a videók ha levinné a hangsúlyt a mondatok végén. Laikus vagyok, de a témakörök izgalmasak. Köszönöm a munkáját!
Szia Gábor! Tranyót, ic-t, sortrafót stb, nagyon egyszerűn injekciós tűvel is ki lehet venni. A lábat melegíteni, tűt ide-odaforgatva belenyomni a nyákba és kész. Persze kell hozzá egy kis gyakorlás, mert a hegyes tűvel szét lehet barmolni a nyákot. Az első használat előtt érdemes a tűt picit megráspolyozni. A különböző lábak miatt mindig más átmérőjű tű kell. Az ónszippantó nekem soha nem jött be. A sortrafót azzal a tűvel tudtam kiszedni amit az infúziós üveghez használtak, csak egy idő után a patikában már nem lehetett kapni, állatorvostól kaptam. Szép napot és további jó munkát! :)
Jó anyag, sok tapasztalat van benne. Jó lenne egy mikroszkópos kamera ezekhez a felvételekhez. Ez a szürke háttér tapasztalat szerint a kamerák réme. Nem tudja hol a fókusz.
Optikai mikroszkópom van, nulla elektronikával, abból nem lesz kép. Az USB-s digitális vackot pedig most valamiért nem ismeri fel a PC-m. Így a kezem volt a háttér néha.
Ami még plusz, hogy vannak hordozható usb-s aksis pákák. Én is vettem egyet egészen jó árban. Meglepő, de tökéletesen működik. 300 fokra felfűt max egy másfél perc alatt és igazából egy órát elforrasztgattam vele ott, ahová nem tudtam kivinni az áramot :D Persze a vége már taknyolás volt, mert annyiora lemerült, hogy nem fűtött eléggé fel. Viszont arra teljesen jó, hogy zsebrevágod és ha gebasz van, akkor egy leugrott kábelt visszaraksz a helyére :D Minden szart adnak dobozban mellé, kis ceruza az egész.
Nagyon hasznos videó, Köszönöm! Én szívesen látnék multiméter "gyorstalpaló" videót. A forrasztás már egész jól megy (Ebből a videóból is tanultam) viszont most eljött az a pillanat, amikor feliratok és meghibásodásra utaló nyomok hiányában kell alkatrészt cserélnem, így ma megrendeltem életem első multiméterét. :) Esetleg csinálhatnál egy olyan "Discord" szervert, ahol a kezdők és haladók segíthetnék egymást elektronika témakörben. Elég sok helyen kerestem már, de sajnos nem találok ilyen (DC)közösséget.
Például itt van hasonló: ua-cam.com/video/HAZurEO7N_M/v-deo.html Itt egy kis bemutató van, műszer kiválasztáshoz: ua-cam.com/video/tWhtuhj9cZE/v-deo.html S itt még több....: ua-cam.com/video/9mAOxH7El50/v-deo.html ua-cam.com/video/GlMoQ1aFgU0/v-deo.html ua-cam.com/video/cd7-huaZYk4/v-deo.html ua-cam.com/video/7iMumbjXKus/v-deo.html ua-cam.com/video/OeqcxS0q_K8/v-deo.html ua-cam.com/video/ASmOVp1qJPw/v-deo.html ua-cam.com/video/YKfbAbS3A7Q/v-deo.html ua-cam.com/video/5I7M5AubxXo/v-deo.html ua-cam.com/video/5sHurl-9b50/v-deo.html ua-cam.com/video/X5WNCI6cSVU/v-deo.html
Szervusz kérlek szépen, láttam a videód köszi. irányba tett de még nem minden tudok.Segíts kérlek! Nyáklapon egyenlőre még nem tudok forrasztani pedig tanították a tanműhelyben ahol azóta is 26 éve dolgozom a Magyar Telekomnál. Már nem tudom milyen pákát és forrasztóónt használjak hogy ne égjen szét az érpár ill forrcsúcs. Nagyon regóta szenvedek vele nagyon megķöszönném ha segítenél. Más: szeretnék tesla tekercset összeforrasztani ami már megvan 75 % ban már csak a kapcsolási rajz és a forrasztás kell minden adott. Weller pákát nem emlitetted ezekről van esetleg tipped??! Köszi
Szia egy közepes pákával is lehet jól forrasztani. PL: pl: www.aliexpress.com/item/1005005901522534.html?spm=a2g0o.productlist.main.1.7070DqrWDqrWxu&algo_pvid=5478d4fb-8e03-4b37-a19a-fc79544a8fa6&algo_exp_id=5478d4fb-8e03-4b37-a19a-fc79544a8fa6-0&pdp_npi=4%40dis%21HUF%2116540.06%215936.17%21%21%21330.29%21118.54%21%402103011017056450366816395ed06a%2112000036865150914%21sea%21HU%212628756997%21&curPageLogUid=5BVuTZKTQE8j&utparam-url=scene%3Asearch%7Cquery_from%3A ónból ólmosat használj: arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/forraszto-onok/0-8mm-100gr-forraszto-on-513924/ Kell még egy páka tartó és szivacs arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/segedeszkozok/pakahegy-torlo-szivacs-409537/ arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/segedeszkozok/pakatarto-allvany-866666/ A Tesla tekercset szerintem jegeld, mert könnyen elképzelhető, hogy mindent tönkretesz a környezetben. Vegyél gyárit és kicsit: ua-cam.com/video/D7Qx5tkqKyk/v-deo.html
Évek ota a rothenbergerrel cső forrasztóval forrasztok, azon is tanultam meg.. semmi probléma nem volt vele soha.. hibátlan gyönyörű forrasztásokat lehet csinálni vele egy 500 forintos pákával, kezdőként is ..
Rothenberger, Weller stb mind olyan márka, amit ha 1x megveszel (sok pénzért), akkor szép is lesz a munkád és lehet, hogy egész életeden át kiszolgál a készülék, annyira tartós.
Én még elmondtam volna, hogy a tranzisztorok, IC-ék nagyon érzékenyek a túlmelegítésre. A túl hosszú forrasztási idő sok kellemetlenséget okozhat. Vannak módszerek , amivel a veszélyes hőt elvezethetjük és így megóvjuk a tönkremenéstől a forrásztás miatt.
Az IC éa az IPC szabvány pont így írja elő pl. a kivezezésről leemelést. Én a galván furatba szakadt vezetéknél semmit sem utálok jobban. Az az igazi kínszenvedés azt onnan kicsípkedni. Amúgy "haladó" szinten érdemes az aláfűtéssel megismerkedni, illetve figyelni arra, hogy a kétoldalas panelen durván rá lehet fázni, mikor az ellenoldali komponens hősokkot kap, vagy felvállik részben. Csodás BGA utómunka lehet a figyelmetlenség tanulópénze.
Fillérekért lehet kapni egyszerű elszívót, amiben a betétet cserélni lehet. Ennek szerintem csak akkor van értelme, ha valaki heti rendszerességgel forraszt.
Ügyes kezed van. Pákával nem szeretek panelen forrasztani, csak végszükség esetén teszem. Inkább forró levegős forrasztásokat csinálok. Nekem az smd alkatrészeknél jobban bevált.
Szuper köszönöm! Lenne még egy kérdésem folyasztó szerből van olyan ami zsír szerű jóval fehérebb mint a tied és mivel ezek vezetnek nagyobb smd chipek alól is ki lehet mosni? Ugyanis multkor meg próbáltam meggyőzni egyik kolégát hogy jók ezek a szerek de ő csak a hőlég fúvúban bízik meg a réz csikkal való on elszívásban ezzel csak az a baj hogy a chipek 60% éli így túl a kiszedést. Múltkor mikor megmutatam neki hogy hogy folyik utána az ón miútán ez a szer felkerül és kijavítotuk a hibát nem tudtuk nitrohígitóval meg igazándiból semmivel se kitörölni a lábak alol.
Van olyan flux, amit nem kell kimosni, mert nem agresszív. De szerintem bármilyen is legyen a fogyasztószer ha valaki gyógyszertári izopropil alkohollal rendesen meglocsolja és fogkefével nyomatékosítja, akkor az kiáztat szinte mindent.
Síkítottam amikor a mellét Páka hegyet csiszoltad! Ezért szakmunkás a a mesterünk lekapott minket a lábunról.Ugynis ez a weller Páka hegy néhány mikron vastagságú bevonattal van ellátva! Ha az megsérül annak annyi! Nem fogja nedvesíteni a forraszanyagot. Tapasztalat! (Müszi..)
@@ordasigabor Persze. Nem rosszból írtam egyébként... (5 percnél tartottam, most 20-nál. De miért számít? A hátralévő részben megváltozik tán a felirat? :-P -- Bocs! :-) ) Amúgy elektroműszerész vagyok, s tudok jól forrasztani, de azért megnézem az ilyen videókat is, mindig láthat/tanulhat újat az ember. :-) (Például a kefés tisztítóspray-nek utána fogok nézni, mert megtetszett. ) Köszi a videót! :-)
Kedves Gábor! Én csak nagyon amatőr vagyok az elektronikában, de próbálom megjavítani azokat az elektronikai alkatrészeket amik elromlanak. Most a gázkazánom nem túl bonyolult vezérlőpaneljén kellene megtalálnom a hibás elemet, mivel egy ilyen új vezérlőpanel elég drága és Én nem szeretném 1 rossz alkatrész miatt kidobni az egészet. Addig már eljutottam, hogy az ellenállásokat meg tudom mérni műszerrel, de ez az alaplap ettől egy kicsit bonyolultabb és a többi alkatrészről, azt sem tudom, hogy mi az és azokat hogy lehetne ellenőrizni? Ha csinálnál egy ilyen videót, ahol az ún. kezdőknek is elmondanád, hogy egy ilyen alaplapon az egyes alkatrészek mit jelentenek és hogyan lehet őket ellenőrizni, az nagy segítség lenne! Addig már eljutottam, hogy az R betűs alkatrészek azok ellenállások, a C betűsek, meg kondenzátorok. De van még az alaplapon OP, IC,TI jelű alkatrész is, a P jelű, gondolom valamilyen potenciométer. Ha meg tudnád adni az e-mail címedet, akkor elküldeném az alaplap fotóját és akkor konkrét dolgokat tudnál megmutatni, mindenkinek akit ez érdekel! Előre is köszönöm!!!
Szia ez nem olyan egyszerű. Egyrészt lehet, hogy valamelyik érzékelő romlott el és nem is a panelon van a hibás dolog. Másrészt a félvezetőket nem csak kiszerelt állapotban érdemes megmérni, hanem működés közben, amikor a panel feszültséget kap. Ilyenkor a tápfeszültséget könnyű ellenőrizni (pl. 230Voltoból a panel előállít 5 és 12Voltot. Ha ez megvan, akkor már kapcsolási rajz is kell, nélküle lottó ötös valószínűséggel találnád meg csak a hibát. Abban tudok segíteni, hogy utánanézek az ismert típushibáknak. Talán azzal el lehet jutni a panelen meghibásodott alkatrészig. Mi a kazán típusa, mikor gyártották?
@@ordasigabor Kedves Ordasi Gábor! A hiba egészen biztos a nyomtatott áramköri panelen van, mivel kicserélték egy másikra és így működik a kazán. A szerelő is beépített elvileg egy vadonatúj elemet, de azzal sem ment, ezért külön rendelt egy újabbat. Ezt a panelt az utóbbi kb. 25 évben már vagy 4-szer cserélték, pont ezért nem akarom 1 - 2 alkatrész hibája miatt megint kidobni.A panelnek van neve: Mechatronika SC12-40/F-02. Nem olyan nagyon sok elem van rajta, az ellenállásokat már bemértem, azok úgy néz ki jól működnek. Ez a panel kb. 10 éve volt a kazánban és tavasszal adta fel! A kazánom egyébként FÉG C24-es, de szerintem ennek nincs sok jelentősége. Az alábbi oldalon balról az 5. kép pontosan erről a panelről készült, nyilván a kapcsolás a nyomtatott áramkör másik oldalán látszik: www.google.com/search?q=mechatronika+sc12-40%2Ff-02&tbm=isch&ved=2ahUKEwj326zLu-3yAhXN6aQKHT7FDeYQ2-cCegQIABAA&oq=mechatronika+sc12-40%2Ff-02&gs_lcp=CgNpbWcQAzIHCCMQ7wMQJzIHCCMQ7wMQJ1Dd2gRY2t8EYKPqBGgAcAB4AIABjwGIAZcEkgEDMC40mAEAoAEBqgELZ3dzLXdpei1pbWfAAQE&sclient=img&ei=0Ks3YfezEs3TkwW-irewDg&hl=hu Előre is köszönöm a segítő szándékodat, már elég sok műhely felvételedet láttam, de mivel Én nem vagyok az elektronikában elég jártas, ezért nem mindig értettem mindent, de próbálom fejleszteni magam. Pl. ennek a panelnek a bütykölésével!
Gábor! Igen hasznos a forrasztási videód, sok kezdő, amatőr fontos ismereteket szerezhet belőle! Kár, hogy ennek előnyéből sokat elvesz, hogy NEM TUDSZ beszélni! Összefolyik a mondandód, a mondat végén nem viszed le a hangsúlyt, és ez nehezen viselhető! Legalábbis, a hozzám hasonló vájt fülűek számára mindenképpen. A TAGOLTABB beszéded sokkal élményszerűbbé tenné az előadásodat... Ezt még akkor is igaznak érzem, ha nyilvánvalóan nem előadó művésznek készültél. A mindennapi kommunikáció során is nagyon zavaró lehet. Bocsi, nem szándékoztam kioktató nyelvtanórát tartani, de kijött belőlem...
Így van, az olvadt forrasztóanyag (ón) bediffundál a két "összekötendő" (nem olvadt-) anyagba, s "hidat" képez köztük. Ellentétben a hegesztéssel, ahol a két anyag találkozási vonalát (és a "fogyóelektródát") olvasszuk+folyatjuk "eggyé".
Tisztításhoz és vezetékek összeforrasztásához vagy páka újra ónozásához próbáljátok ki a kénsavat. Én szemcseppentős üvegcséből használom. Áramkörön ne, mert korrodálhat!
Ne vásároljatok forrasztó pákát a Li dl -ben . Nagyon rossz, használhatatlan. Amit ajánlok, Aliexpressről a Bakon 950d. Nagyon jó páka, és olcsó. kb 10k Huf a komplett állomás.
Nekem bevalt a lidls. Nem idealis de hobby radiotechnikara tokeletes meg csovesre is, foleg abban az arban. Nagyon goromba dologra vagy gyorsra ott a pisztolycinezo.
Köszönöm szépen! A telefonom tönkrement töltőcsatlakozóját szeretném kicserélni. Hatalmas segítséget nyújtott a videód a teendők és szükséges eszközök terén! Most már tudom hogy merre induljak! :)
Ezeket a videóidat az iskolában kéne tanítani bemutatni...
Mindent tökéletesen türelmesen érthetően mindenki számára a közérthetően, elmagyarázod, nagy gondossággal, az apró részletekre is kitérve, és előre gondolva a lehetséges nehézségekre mint például az oxidált vezeték esetére, mindenre gondolsz... ezt szeretem a videóidban. Valószínű, hogy ez tanári véna...
Köszönöm, hogy segítségemre vagy abban, hogy az unokámat ilyen kimerítő sok- sok jótanáccsal látod el az ismrtetőiddel. Remélem, hogy (köszönet Neked) megkedvelheti a fizikát, és ORDAS GÁBORT egy példaképnek tekint.
Szia Gábor!Tetszenek a videóid, de ehhez a videóhoz hozzá kell szólnom. 35 éve a szakmában... Pár nagyon fontos dolog: egyik, hogy van folyasztószer, és van a flux. A kettő két különböző dolog, bár hasonló picit. A folyasztószer (pld gyanta) korrózióoldó hatású, tehát tisztítja az oxidált részeket (forrpont, alkatrészláb, vezeték stb...). Pld egy nem túl erősen korrodált vezetéket ha begyantázol, akkor be tudod ónozni. A flux, az egy speciális szer, ami az olvadt forrasztóón felületét tartja tisztán, ezáltal úgy viselkedik, mint a higany. Összeurgik, és nem nyúlik, kenődik. De a forrasztandó felületeket NEM TISZTÍTJA! Nagyon fontos, hogy mind a folyasztószer, de főleg a flux, max 280-300 fokon aktiválódik. Felette csak füstöl, ég, és nem tudja kifejteni a hatását. Ezért szakállasodnak a forrasztásaid, ezért keletkezett ónhíd az 1,25-ös raszterű IC lábain. Nálam a pákámmal nem tudsz ónhidat produkálni, amíg egy pici flux is van a lábaknál. Húzgálhatod oda vissza, nem lesz híd, nem lesz szakáll. Én 0,5 és 0,4-es raszterű lábakat szoktam forrasztani.. A másik, hogy iszonyú forrón használod a pákát! Nem értek egyet azzal, hogy akkora hőfokon jobb kötést érsz el! Ha az ón rendesen "befutja" a felületet, akkor már tökéletes a kötés. 280 fok tökéletesen elég! Lehet, hogy nagyobb tömeghez hosszabban kell melegíteni, de megéri! Nem kap akkora hősokkot az alkatrész, és rendesen fog működni a folyasztószer és a flux! Próbáld ki! Nem kell ügyeskedni, hogy ne legyen szakállas a forrasztás. Akárhogy húzod el a pákahegyet, nem lesz szakáll! Sajnos csak a telcsimen van kamera, illetve van egy mikroszkópom, amivel tudok felvételeket készíteni. Ha szeretnéd, akkor megmutatom videón, amiket írtam. Vagy tudok fotókat küldeni a panelekről amiket tervezek és gyártok (NYÁK kivételével :) Bár ha meglátod a videót, biztos azt mondod, hogy egy JBC-vel könnyű... De nem azon múlik! A hőfokon!!!
Ha segítettem ezzel, annak örülök! Ha esetleg volna kérdésed, keress meg nyugodtan! Betegesen imádok forrasztani :)
U.i: Kiforrasztáshoz lehet kapni kb 15.000-ért precíz hőfokszabályzós hőlégfúvót e-bay-en bangood-on. Vigyázat!!! Ezzel Max 250 fokkal szabad forrasztani! (ezt lehet használni ónpasztás forrasztásokhoz is). Én 230-240 fokon használom. Egy sok LED-es lámpában ki- beforrasztással pár perc alatt végzek egy LED cserét.
Ja, nem használok ólommentes ónt!
Sok sikert, sok feliratkozót!
Tisztelettel:
Attila
Nagyon hasznos volt mindez, remélem másnak is segítség a hozzászólásod.
@@ordasigabor Ha segítettem, az örömmel tölt el! Szívesen adom tovább a tudásomat/tapasztalataimat :)
Huu én most kicsit összezavarodtam, tehát a folyasztószerek csak tisztítják a fém felületet ezért futja be könnyebben a forrasztóón? Illetve ha nagyon közel vannak az IC lábai egymáshoz (nem ismerem a szakkifejezést :D) akkor kell külön fluxot is használni? Tehát be kell kenni folyasztószerrel ÉS fluxxal is a lábakat forrasztás előtt vagy a fluxból elég ami az ónban van?
@@belamiezaszar5878 A folyasztószert új panelnél, vagy tiszta felületeknél, alkatrészeknél nem kell használni. Egy új, használatlan alkatrész lábaihoz szinte sosem kell folyasztószer. Az inkább akkor kell, ha ónozatlan réz felületet akarsz forrasztani, és nem teljesen tiszta vagy picit oxidálódott a réz felülete. Ha egy sűrű lábkiosztású alkatrészt szeretnél beforrasztani, elég a flux, mert mind az alkatrészlábak, mind a forrasztási pontok (pad-ek) ónozottak.
A raszter az 2,54 azaz 1/10 inch távolságot jelent.
Ha van kérdésed, nyugodtan írj!
@@ordasigabor egy közös videót is megérne, hogy csinálja a profi, mit szólsz?
Habár nekem a fő téma mostanság az autóvillamossági barkácsolás.
Sajnos pl hiába vettem pár éve 12 ezerért roppantófogót CSH6 saruhoz, a ma ugyanott forgalmazott kábelsaru nem passzol hozzá, a fogó összegyűri.
A másik gondom, hogy hogyan lehet szépen és főleg biztonságosan Y rákötést csinálni egy mindkét végén bekötött vezetékre. Ezekre csak mókolásokat tudok, de nem szeretném elektromos tűzzel kivégezni a kocsimat, ezért okosodnék kicsit...
De nagyon jó videó! Hálásan köszönöm!!! Eddig ez a leghasznosabb, amit ebben a témában láttam.
Szerintem az eddigi farrasztós videókból ez a leginformatívabb :)
Kiváló videó, rengeteget tanultam belőle, köszönöm!
Köszönöm a videót ismét!
Pont egy forrasztási feladat előtt vagyok, az autómban.
És nem minden nap forraszt az ember, vagyis én.
Nagyon köszönöm!!!!
👍👍👍👍👍👍👍
Szia Gábor! Nem mutattad konkrétan, de az elején vizeztél egy pákahegy tisztító szivacsot, az egyik forrasztás előtt hallottam a szisszenést, ahogy nedves szivacson törölted a pákahegyet. Én Weller pákahegyekkel dolgozok, de szerintem a többi gyártó esetében is a pákahegyek egy speciális cementált bevonatot kapnak, ami rideg, kemény és nem oldódik a folyékony ónban. Ennek a cementált rétegnek a "halála" a hirtelen hőmérséklet változás. Ezért ha nedves szivaccsal tisztítod a forró pákahegyet akkor a cementált réteg reped, töredezik, a pákahegy élettartama a tizede lesz, mintha száraz szivaccsal tisztítanád. A száraz szivacs vagy rongy semmivel sem rosszabb a pákahegy tisztítására, mint a nedves. Normál félvezető forrasztásra a minél alacsonyabb hőfok a kedvező, a 250-300 °C elégséges szokott lenni. Ha nagyobb tömegű, felületű, - nem félvezető - alkatrészt kell ónozni, akkor hasznos a magasabb hőmérséklet. Az ónszippantás sokkal hatékonyabb, ha a melegítés után elveszed a pákát, és egyidejűleg az ónszippantót függőlegesbe állítva rábillented a forrasztó szemre. A videóid nagyon tetszenek, a munkádhoz sok sikert, kitartást kívánok.
szia, kösz ez hasznos volt!
Nagyon tanulságos videó, köszönöm!
Eszembe jutott még pár idetartozó dolog:
Pisztolypákát elektronika forrasztásához soha ne használj!
A páka ki-be kapcsolásakor akár 100V körüli tranziens feszültség keletkezhet a csúcson. Ez nagy eséllyel átüti a CMOS alkatrészeket, közöttük az LSI integrált áramköröket.
Csak szabályozott hőmérsékletű pákát érdemes használni, ebből is lehetőleg a jobbakat.
A pákatisztító szivacs nedves legyen, ne vizes...
A pákahegyet gyors mozdulattal kell letisztítani, hogy a hegyen lévő galván réteg ne kapjon hősokkot.
Az ónszívó szalag nagyon jól vezeti a hőt ezért soha ne fogd meg a forrasztáshoz közel!
Az ónszippantó teflon csőrére érdemes egy 15-20mm es szilikoncső darabot ráhúzni, sokkal jobban használható. Lehet más rugalmas hőálló műanyagból is. A lényeg, hogy rugalmasan oda lehessen "nyomni" az eltávolítandó forró ónhoz.
Furat szerelt ellenállások esetén, ha fektetve szereljük, érdemes 1mm vastag bakelit lemezből vagy nyák lemezből egy megfelelő szélességű csíkot vágni és távtartóként az ellenállás és a panel közé dugni, majd a forrasztás után kihúzni onnan. sokkal szebb lesz a beültett panel, jobban hűl majd az ellenállás üzem közben és nem tud lezárlatozni a panelen lévő vezetékezéshez.
A forrasztáshoz a gyári folyasztószereken kívül igen jól használható a gyanta. Ez akár hangszerbolti hegedűgyanta is lehet...
A beültetett panel lemosására a gyári szereken kívül igen jó a denaturált szesz. Egy műanyag tálka és egy megfelelő ecset használatával együtt kiváló eredményt ad. Anno az elektronika gyárban izopropil alkoholt használtunk. Ez kiváló volt, de büdös... Nem tudom most lehet e kapni?
Felületszerelt alkatrészek esetén gyári nyák beültetésénél , főképpen nagyobb bonyolultságú panelek esetén érdemes forró levegős forrasztóállomást használni. Itt nem is kell ónt használni, csak a rossz forrasztások javításához. A forrasztási pontok a panelen gyárilag le vannak ónnal galvanizálva. Ugyanez érvényes az smd alkatrészek lábaira is. Itt a nyákon a forrasztási pontokat be kell kenni a folyasztószerrel, helyére illeszteni az alkatrészt és a forró levegővel összeolvasztani a felületeket. Az SMD technikát csak nagyon gyakorlott és jó szemű amatőr műszerészeknek ajánlom, mert csúnya dolgokat lehet elkövetni...
A "harmadik kezet"jól helyettesíti az asztali panelrögzítő, amit Gábor a két kombifogóval helyettesített.
A készre szerelt bemért és kipróbált panelt ha szükséges újra meg kell tisztítani.
Én a kész paneljeimet vékonyan le szoktam fújni átlátszó akril lakkal. Természetesen az erre érzékeny helyeket: csatlakozó felületeket, potmétereket és minden olyan alkatrészt amit nem szabad hogy lakk érjen, a fújás előtt le kell maszkolni.
A lakkozott forrpontok még évtized után is kiválóan forraszthatóak az esetleges javítás esetén.
Profi szerszámokat a forrasztáshoz azoknak érdemes megvenni, akik használni is fogják.
Nem olcsók, de szükségesek. Aki csak vezetéket akar forrasztani, annak felesleges pénzkidobás egy 15-50 ezer forintos forrasztóállomást megvenni. Arra jó egy 75w-os "mezítlábas páka is...
kezdőknek semmiképpen nem javaslom, hogy felület szerelt panelokkal kezdjék!
Hallgassatok Gáborra! nagyon hasznos dolgokat mondott!
Sok sikert mindenkinek!
Pisztolypákával is lehet elektronikát forrasztani szerintem két módon:
1.) Normális mód: Csak furatszerelt alkatrészt forrasztasz és integrált áramkörnél foglalatba. Nem csak a cserélni könnyebb, de az IC-t semmiféle sokknak nem teszed ki így.
2.) Megszokós módszer: egyszerűen figyelsz arra, hogy sose érjen a páka az alkatrészhez, amikor ki-be kapcsolod: bekapcs, odarak, elvesz, kikapcs reflex.
Én kifejezetten szeretek pillanatpákával is forrasztani. Apámnak sose volt "rendes" pákája, pedig neki nem csak hobbi, de munka is volt az elektronika valamikor régen.
ui.: Van "rendes" pákám azóta egyébként. Felületszereltet sose próbáltam pillanatpákával, de a 2-es módszerrel talán lehetséges az is. Valószínűleg azért ha valakinek csak pillanatpáka van, akkor a jobb azért csak furatszerelt alkatrészekkel dolgozni.
ui2.: A foglalatnál persze úgy értem, hogy beforrasztod a foglalatot és abba - amikor a páka már ott sincs - benyomod az alkatrészt. Ezzel pillanatpákával is 100% tuti, hogy az alkatrész nem megy tönkre akármilyen érzékeny, hiszen ott sincs a forrasztásnál. Gondolom te érted, de azért finomítottam, hátha valaki olyan is olvassa akinek nem egyértelmű...
@@richardistvanthier5620 van kattogós wellerem, azt használom...
Újból megmértem a tranziens feszültséget egy régi cseszkó pisztolypákán: Hegy lenyúzott 1,5 mcu huzal, teljes huzalhossz 80mm. a páka "hegy" hossza 40mm.
Oszcilloszkóp bemenet becsült ellenállása nagyobb mint 20 MOhm. Mérővezeték a hegy csúcsára akasztva. test vezeték az asztalon kialakított statikus földelő pont.
Bekapcsolási tranziens 100V
Kikapcsolási tranziens: 180V
Pisztolypáka? No, thank you!
@@martonziegler2181 Jó de ha csak furatszerelt alkatrészt használsz és tokot forrasztasz nem IC-t, akkor ez sose okoz gondot. Ha a második módszert használod, lényegében akkor sem, csak azt könnyű elrontani.
Szóval van azért egy stabilan működő megoldás azzal, hogy minden ic-t tokba teszel és így sose találkozik a pákával bármilyen adatokat is mérsz oda az így nem teheti tönkre, a másinál meg ugye azért nem, mert se be, se kikapcsolásnál nincs ott páka.
Összefoglalva: az hogy "soha ne használj pisztolypákát elektronika forrasztáshoz" azért továbbra is erős kijelentés szerintem.
Köszönöm a bemutatót, Sokat szoktam forrasztani, bár csak egyszerűbb alkatrészeket, de ismét tanultam tőled valamit! Köszönöm!
Szívből köszönöm ! Szuper videó volt !
Nem tudtam hogy ennyi féle forrasztóón van :)
Köszi Gábor nagyon tanulságosak A videóid.
Valószínű hogy olyan emberek néznek téged mint én, olyanok akik mindent megbarkácsolnak, mindent meg javítanak mindent meg szerelnek otthon. De néznek kezdők is.
Ezúton szeretném megköszönni az összes videódat amit megnéztem, mindegyik tanulságos volt...
Ehhez a videóhoz úgy álltam hozzá, én már gyerekkorom óta forrasztgatok... ezt nem fogom megnézni... aztán mégis rá böktem... elindult a videó és elkezdted magyarázni hogy ez a kezdőknek való majdnem el tekertem a videót, aztán rájöttem hogy van mit tanulni... Például azt hogy nem tudtam hogy ennyi fajta ón létezik...
Nagyon jó volt és tanulságos. Rengteg segitség a kezdő barkácsolo számára. Tanárnak kellett volna menni kedves Gábor. Erre még nem használtam a forrasztó pákát, de kipróbálom.
Pedig milyen sokmindenre jó a páka. Van aki szobrot készít dolgok összeforrasztásával, van aki hungarocell vágásába kezd pákával :)
Nagyon részletes bemutató. Annyi technikai komment, hogy ha apró cuccokat mutatsz közelebb, akkor érd el, hogy a kamera fókuszálni tudjon. Pl ha kinyitod a tenyered az már sokat segít. A forrasztásokra pedig érdemes lenne jól rá zoomolni.
Koszonom szépen a videót, nagyon hasznos vólt.
Imádom a bádogos ónt!Nagyon jól lehet vele forrasztani! Kalapáccsal kilapítom,ollóval vékony csíkokra vágom.Tökéletes! Igaz,folyasztószert nem tartalmaz,de azt amúgy is mindig bőven használok.
Eszembe nem jutott volna kikalapálni az ónt... Vajon mit szólnának az aszfaltozó munkások, ha ón úthengerezést kérne valaki?
@@ordasigabor Ha van egy kiló,megéri! :D
@@ordasigabor Egy élmény vasút mellett lakni. :) Más miatt is, de az nem tartozik ide. Ugyanakkor lehet kapni ónozó tégepyt: abba ilyen ónrudakat kell tenni és ipari folyasztőszerrel bekeverni. Illetve a hullámforrasztókba is ilyen vagy ilyesmi van tárazva.
Én szerintem itt az elektronikában a forrasztásnál nem az a lényeg , hogy Gábor barátunk a mondat végén felviszi vagy leviszi a hangsúlyt, hanem az , hogy értelmesen és felhasználható erdekes dolgokról magyaráz. Ez nem tanóra, akinek nem tetszik álljon oda és csinálja jobban. Ez az ember rengeteget dolgozik, készül, pénzt fektet be , hogy főleg a fiatal kezdők tanuljanak és szeressék meg az elektronikát. Ne legyünk hálátlanak és keressük a kákán a bogot. Sok ilyen szakemberre lenne szükségünk, mert az a tény , hogy ma mindent meglehet venni készen , nem mentesít, hogy ne ismerjük a működésüket, csak használni tudjuk, és nagyon hasznos , ha valamit mi is összetudunk állítani és ismerjük a törvényszerűségeket, és naponta emeljük a tudásunkat. Legyünk köszönettel lelkes munkájáért, és a fáradságáért.
igen😀
Én ezzel a videóval találtam véletlenül rá a csatornára. Nem bántam meg, azóta majdnem minden nap nézek valamit, a régebbiekből akár. Csak hát az a baj, hogy egyszer el fog fogyni, és nagyon fogom várni az újakat. :D
Köszi a videót, sokat tanultam belőle!
Nagyon hasznos :) Én aki lassan 30 éve forrasztgatok is tanultam, hogy mit miért csinálok :D Nevetséges, de így tanultam, így csinálom, de hogy miért... most már tudom :D
(20-30% -os sósavat kupakba)
Oxidált vezeték végét a sósavba mártani, lúgos mosószerrel közömbösítem, ha precíz akarok, lenni, majd vízzel lemosom. Ha vezeték cseréje nem megoldható.
Köszönöm a sok-sok videót!
Van egyszerűbb, savmentes megoldás is, amit az általános iskolai kémiaórákon tanítanak. Redukció az eljárás neve, három dolog szükséges hozzá:
1 - az oxidált rézdarab
2 - hőforrás (páka is jó hozzá)
3 - etil-alkohol (egy 40 tf%-os pálinka, vodka is megteszi, de a legjobb a sebalkohol)
A módszer: az oxidált rézdarabot pákával, vagy például gyújtóval, esetleg gázlángon kissé felmelegítjük, csak annyira, hogy amikor az alkoholba belemártjuk, a fekete színű oxidált réz ismét rézszínűvé váljon.
A réz-oxidot az etil-alkohol redukálja (bontja az oxidot), mert két alkoholmolekula egy-egy hidrogénatomja a réz-oxidból (CuO) leválasztják az oxigénatomot, és vizet (H2O) alkotnak.
Ennél az eljárásnál megspóroljuk a felületen maradt sósav és a keletkezett réz(II)-klorid lúggal történő közömbösítését és a külön lemosást is.
Szia én egyszer úgy jártam ,hogy nem volt kéznél gyanta illetve folyasztó szer de volta kezem ügyében RO - 55 (rozsda maró) hát bele mártottam a vezetéket és láss csodát gyönyörűen futott rajta az ón.Azóta ezt használom nekem nagyon jó.
Én AliExpressen vettem pici olcsó napelemeket. Tényleg pici, kb 2x5 cm.
Abból számoltam ki sorban és párhuzamosan kötve egy panelt. Speciális szalag volt hozzá, az fogta össze a forrasztással. Aztán az egészet egy üveglapos fa keretbe tettem. És egy pici szivattyút működtetett. Sajnos nem volt elég a kraft. Így egy tölthető ceruza akkumulátorba vezettem a napelemet. Amit nagyon lassan de feltöltött. Aztán kb. egyetlen percig működött a szivattyú rendesen, kis infúzió cső méretű slaggal.
Szóval nem hatékony de nagy élmény volt megépíteni.
A leghosszabb utak is az ELSŐ KIS lépéssel kezdődtek... :-)
szia követem a munkásságod nagyon sokat segitenél egy vízálló alaplap bemutatásával
Vannak erre "coating" lakkok, talán nekem is van ilyen de sosem próbáltam. Megnézem mit tud.... félek, hogy egy vödör vízbe mártva KO lenne az alaplap.
Pár plussz ötlet:
31:20 én néha "hústűt" használok ilyenkor.
Jó benne, hogy hegyesebb is és rugalmasabb is. Euros boltban veszem (ott nem is túl drága, csak nem mindíg van).
De bicikli küllőből is lehet hegyesre köszörülni, ha nincs más.
31:50 az IC melegítéshez pedig tömör rézdrótból (mint a pisztolypáka hegye) hajlítok egy "szögletes U-alakot" ami pont passzol az IC köré. Ráteszem, végigónozom - s ez egyenletes(ebb)en eloszlatja a hőt mindkét oldalon, s csipesszel leemelhető az IC.
Én MM falkábelből szoktam speciális pákahegyet hajtogatni :) Eddig azt hittem, hogy ez az én találmányom... :D
IC lábait elcsipkedem, és egyesével kiforrasztom utána a lábakat.
@@janosnagy4382 Igen, a nagyobb méretűeknél mindenképp lehet így is, pláne ha egy rosszat kell csak leszedni,
s nem egy donor panelról átrakni-, vagy későbbi alkalomra lementeni a jó alkatrészt...
Köszönjük jó videó, gyakran forrasztok, de mindig tanul az ember. Esetleg a forrólevegős forrasztás érdemelne pár mondatot. Gyakran kell pl qfn vagy bga tokozásnál, de talán ez a következő lépés. 🤝
Nekem nincs forró levegős.... BGA csere az kb. agyműtét szintű művelet. Én azon csodálkozom, hogy vannak akik konyhai sütővel javítják a videokártyák forrasztási nyavalyáit.
@@ordasigabor pár évig használtam infrás bga gépet (ahci) de az egyre vékonyodó lapkavastagságok miatt a sikeres javítások ritkultak, egyre kevésbé tolerálják a hőmérséklet megszaladásokat, az ólommentes forrasztás magasabb hőt kíván, (ezen segít néhány speckó flux) de lényeg hogy a modernebb eszközökhöz komolyabb gép kell ami nem 2 ft. Az egyre sűrűsödő alaplapok, panelek a gyakori qfn elemek, ic-k miatt muszáj a levegő.
Sokan "grillezik" még mindig a videókártyákat üzletszerűen szerintem ez a csalás kategória, és lehet nem is az a baja... 😬 De legalább az elkók is kiforrnak.
Köszi! Nagyon fasza!
Az ónszívó szalagnál vártam, hogy megemlíted a személyes tapasztalatomat arról, hogy milyen jól vezeti a hőt. :) Az oxidálódott sodrott vezetékeket denaturált szesszel szoktam forrasztani, többször meglocsolom vele, a végére eltávolítja az oxid réteget és szépen befutja az ón.
Nekem valami savat adott az apósom, amiben forrasztóón van feloldva. Menesztőnek hívja és tökjól működik. 😊
@@r_apex Én annak idején amikor bádogosnak tanultam sósavban oldott horganyt használtam. Úgy hívták, hogy lötwasser. Viszont elektronikában nem használnék ilyent, a savmaradványok miatt. Szerintem az ónklorid oldattal is ugyanez a helyzet.
@@r_apex Forrasztóvíznek hívják. Lehet kapni, lehetett anno, most lehet e, nem tudom. De ha elfogyott, és nem akartak savazni, mert tiszta volt a lemez, akkor a forrasztóvíz is elegendő volt, sósavból csinálták, hogy dobtak bele ón darabokat, amit a sav feloldott, és abból lett a forrasztóvíz. Az elektronikában is használtak ilyent, de igazából azt nem tudom, hogy milyen eljárással állítják elő az üzletben kapható forrasztóvizet. De még valamikor régen, nem volt annyi minden, mint manapság, és akkor is forrasztottak elektronikai dolgokat.
@@r_apex Forrasztóvíz - nek hívják. Sósavban feloldott horgany. Elektrikában nem használják mert korrodál! Bádogosoknál használatos. Meg a bór is.
Jó, részletes. Ami egy építő jellegű észrevétel: autófókuszos mobiltelefon helyett fix fókuszú kamerát érdemes használni (vagy olyan telefont, ami azt tudja) és külön-külön felvenni a közeli témákat és a távoli beállításokat. Mert így hiába van beletolva a kamerába a mutatnivaló, még annyira sem látszik az élettelen kép miatt, minta csak messziről lett volna bemutatva.
Most azért igyekeztem és ha a video lejátszás felbontása YT-ben fel van csavarva, akkor elég jó. Jobb kamerám sajna nincs…
Szia Gábor! Több videót is megnéztem és hasznos illetve érdekesnek találtam őket. Van egy zavaró dolog, ami ennél a videónál vált nyilvánvalóvá. Minden mondat végén felviszi a hangsúlyt. Szerintem hatásosabbak lennének a videók ha levinné a hangsúlyt a mondatok végén. Laikus vagyok, de a témakörök izgalmasak. Köszönöm a munkáját!
nem olyan könnyű mindent jól csinálni. idővel jobb lesz... egy éve egészen hosszú volt a javításra váródolgok listája
@@ordasigabor Megértem.Építő szándékkal írtam, remélem tudtam vele segíteni. További sok sikert a munkájához!
Szia Gábor!
Tranyót, ic-t, sortrafót stb, nagyon egyszerűn injekciós tűvel is ki lehet venni. A lábat melegíteni, tűt ide-odaforgatva belenyomni a nyákba és kész. Persze kell hozzá egy kis gyakorlás, mert a hegyes tűvel szét lehet barmolni a nyákot. Az első használat előtt érdemes a tűt picit megráspolyozni.
A különböző lábak miatt mindig más átmérőjű tű kell. Az ónszippantó nekem soha nem jött be.
A sortrafót azzal a tűvel tudtam kiszedni amit az infúziós üveghez használtak, csak egy idő után a patikában már nem lehetett kapni, állatorvostól kaptam.
Szép napot és további jó munkát! :)
ügyes :)
Jó anyag, sok tapasztalat van benne. Jó lenne egy mikroszkópos kamera ezekhez a felvételekhez. Ez a szürke háttér tapasztalat szerint a kamerák réme. Nem tudja hol a fókusz.
Optikai mikroszkópom van, nulla elektronikával, abból nem lesz kép. Az USB-s digitális vackot pedig most valamiért nem ismeri fel a PC-m. Így a kezem volt a háttér néha.
Ami még plusz, hogy vannak hordozható usb-s aksis pákák. Én is vettem egyet egészen jó árban. Meglepő, de tökéletesen működik. 300 fokra felfűt max egy másfél perc alatt és igazából egy órát elforrasztgattam vele ott, ahová nem tudtam kivinni az áramot :D Persze a vége már taknyolás volt, mert annyiora lemerült, hogy nem fűtött eléggé fel. Viszont arra teljesen jó, hogy zsebrevágod és ha gebasz van, akkor egy leugrott kábelt visszaraksz a helyére :D Minden szart adnak dobozban mellé, kis ceruza az egész.
Hasznos videó:))
Nagyon hasznos videó, Köszönöm! Én szívesen látnék multiméter "gyorstalpaló" videót. A forrasztás már egész jól megy (Ebből a videóból is tanultam) viszont most eljött az a pillanat, amikor feliratok és meghibásodásra utaló nyomok hiányában kell alkatrészt cserélnem, így ma megrendeltem életem első multiméterét. :)
Esetleg csinálhatnál egy olyan "Discord" szervert, ahol a kezdők és haladók segíthetnék egymást elektronika témakörben.
Elég sok helyen kerestem már, de sajnos nem találok ilyen (DC)közösséget.
Például itt van hasonló:
ua-cam.com/video/HAZurEO7N_M/v-deo.html
Itt egy kis bemutató van, műszer kiválasztáshoz:
ua-cam.com/video/tWhtuhj9cZE/v-deo.html
S itt még több....:
ua-cam.com/video/9mAOxH7El50/v-deo.html
ua-cam.com/video/GlMoQ1aFgU0/v-deo.html
ua-cam.com/video/cd7-huaZYk4/v-deo.html
ua-cam.com/video/7iMumbjXKus/v-deo.html
ua-cam.com/video/OeqcxS0q_K8/v-deo.html
ua-cam.com/video/ASmOVp1qJPw/v-deo.html
ua-cam.com/video/YKfbAbS3A7Q/v-deo.html
ua-cam.com/video/5I7M5AubxXo/v-deo.html
ua-cam.com/video/5sHurl-9b50/v-deo.html
ua-cam.com/video/X5WNCI6cSVU/v-deo.html
Köszi!!!!
Szervusz kérlek szépen, láttam a videód köszi. irányba tett de még nem minden tudok.Segíts kérlek! Nyáklapon egyenlőre még nem tudok forrasztani pedig tanították a tanműhelyben ahol azóta is 26 éve dolgozom a Magyar Telekomnál. Már nem tudom milyen pákát és forrasztóónt használjak hogy ne égjen szét az érpár ill forrcsúcs. Nagyon regóta szenvedek vele nagyon megķöszönném ha segítenél. Más: szeretnék tesla tekercset összeforrasztani ami már megvan 75 % ban már csak a kapcsolási rajz és a forrasztás kell minden adott. Weller pákát nem emlitetted ezekről van esetleg tipped??! Köszi
Szia
egy közepes pákával is lehet jól forrasztani. PL:
pl:
www.aliexpress.com/item/1005005901522534.html?spm=a2g0o.productlist.main.1.7070DqrWDqrWxu&algo_pvid=5478d4fb-8e03-4b37-a19a-fc79544a8fa6&algo_exp_id=5478d4fb-8e03-4b37-a19a-fc79544a8fa6-0&pdp_npi=4%40dis%21HUF%2116540.06%215936.17%21%21%21330.29%21118.54%21%402103011017056450366816395ed06a%2112000036865150914%21sea%21HU%212628756997%21&curPageLogUid=5BVuTZKTQE8j&utparam-url=scene%3Asearch%7Cquery_from%3A
ónból ólmosat használj:
arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/forraszto-onok/0-8mm-100gr-forraszto-on-513924/
Kell még egy páka tartó és szivacs
arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/segedeszkozok/pakahegy-torlo-szivacs-409537/
arwill.hu/termekek/forrasztastechnika/segedeszkozok/pakatarto-allvany-866666/
A Tesla tekercset szerintem jegeld, mert könnyen elképzelhető, hogy mindent tönkretesz a környezetben. Vegyél gyárit és kicsit:
ua-cam.com/video/D7Qx5tkqKyk/v-deo.html
Kondenzátor csere video?
Évek ota a rothenbergerrel cső forrasztóval forrasztok, azon is tanultam meg.. semmi probléma nem volt vele soha.. hibátlan gyönyörű forrasztásokat lehet csinálni vele egy 500 forintos pákával, kezdőként is ..
Rothenberger, Weller stb mind olyan márka, amit ha 1x megveszel (sok pénzért), akkor szép is lesz a munkád és lehet, hogy egész életeden át kiszolgál a készülék, annyira tartós.
Én még elmondtam volna, hogy a tranzisztorok, IC-ék nagyon érzékenyek a túlmelegítésre. A túl hosszú forrasztási idő sok kellemetlenséget okozhat. Vannak módszerek , amivel a veszélyes hőt elvezethetjük és így megóvjuk a tönkremenéstől a forrásztás miatt.
Igazad van. Kösz, hogy leírtad szerintem akit érdekel a téma az elolvassa a kommenteket. Sokan, sok hasznosat írtak.
smd nagy kapacitású kondit inkább csak forró levegővel mert roppant érzékeny az egy oldalú melegítésre (reped, törik belül, egy hét múlva gariba jön)
Az IC éa az IPC szabvány pont így írja elő pl. a kivezezésről leemelést. Én a galván furatba szakadt vezetéknél semmit sem utálok jobban. Az az igazi kínszenvedés azt onnan kicsípkedni.
Amúgy "haladó" szinten érdemes az aláfűtéssel megismerkedni, illetve figyelni arra, hogy a kétoldalas panelen durván rá lehet fázni, mikor az ellenoldali komponens hősokkot kap, vagy felvállik részben. Csodás BGA utómunka lehet a figyelmetlenség tanulópénze.
Azért az már nem a kezdő szint, amiről írsz :)
Az elszívásról valami infó? Pl. szabad télen egy zárt szobában forrasztani? Tényleg káros a füst ami keletkezik pl. ólmos forraszanyagnál?
Fillérekért lehet kapni egyszerű elszívót, amiben a betétet cserélni lehet. Ennek szerintem csak akkor van értelme, ha valaki heti rendszerességgel forraszt.
Ügyes kezed van. Pákával nem szeretek panelen forrasztani, csak végszükség esetén teszem. Inkább forró levegős forrasztásokat csinálok. Nekem az smd alkatrészeknél jobban bevált.
Szuper köszönöm! Lenne még egy kérdésem folyasztó szerből van olyan ami zsír szerű jóval fehérebb mint a tied és mivel ezek vezetnek nagyobb smd chipek alól is ki lehet mosni? Ugyanis multkor meg próbáltam meggyőzni egyik kolégát hogy jók ezek a szerek de ő csak a hőlég fúvúban bízik meg a réz csikkal való on elszívásban ezzel csak az a baj hogy a chipek 60% éli így túl a kiszedést. Múltkor mikor megmutatam neki hogy hogy folyik utána az ón miútán ez a szer felkerül és kijavítotuk a hibát nem tudtuk nitrohígitóval meg igazándiból semmivel se kitörölni a lábak alol.
Van olyan flux, amit nem kell kimosni, mert nem agresszív. De szerintem bármilyen is legyen a fogyasztószer ha valaki gyógyszertári izopropil alkohollal rendesen meglocsolja és fogkefével nyomatékosítja, akkor az kiáztat szinte mindent.
@@ordasigabor köszönöm megprobalom
Síkítottam amikor a mellét Páka hegyet csiszoltad! Ezért szakmunkás a a mesterünk lekapott minket a lábunról.Ugynis ez a weller Páka hegy néhány mikron vastagságú bevonattal van ellátva! Ha az megsérül annak annyi! Nem fogja nedvesíteni a forraszanyagot. Tapasztalat! (Müszi..)
Jó szöveg ez (az első másfél percben - (az alsó sarok felirata)), de sajnos kimaradt belőle egy d betű... ( fog-d ! )
Megesik az ilyen.... 5 perc alatt végignézted a 44 percet?
@@ordasigabor Persze. Nem rosszból írtam egyébként...
(5 percnél tartottam, most 20-nál. De miért számít? A hátralévő részben megváltozik tán a felirat? :-P -- Bocs! :-) )
Amúgy elektroműszerész vagyok, s tudok jól forrasztani,
de azért megnézem az ilyen videókat is, mindig láthat/tanulhat újat az ember. :-)
(Például a kefés tisztítóspray-nek utána fogok nézni, mert megtetszett. )
Köszi a videót! :-)
Kedves Gábor!
Én csak nagyon amatőr vagyok az elektronikában, de próbálom megjavítani azokat az elektronikai alkatrészeket amik elromlanak. Most a gázkazánom nem túl bonyolult vezérlőpaneljén kellene megtalálnom a hibás elemet, mivel egy ilyen új vezérlőpanel elég drága és Én nem szeretném 1 rossz alkatrész miatt kidobni az egészet.
Addig már eljutottam, hogy az ellenállásokat meg tudom mérni műszerrel, de ez az alaplap ettől egy kicsit bonyolultabb és a többi alkatrészről, azt sem tudom, hogy mi az és azokat hogy lehetne ellenőrizni?
Ha csinálnál egy ilyen videót, ahol az ún. kezdőknek is elmondanád, hogy egy ilyen alaplapon az egyes alkatrészek mit jelentenek és hogyan lehet őket ellenőrizni, az nagy segítség lenne!
Addig már eljutottam, hogy az R betűs alkatrészek azok ellenállások, a C betűsek, meg kondenzátorok.
De van még az alaplapon OP, IC,TI jelű alkatrész is, a P jelű, gondolom valamilyen potenciométer.
Ha meg tudnád adni az e-mail címedet, akkor elküldeném az alaplap fotóját és akkor konkrét dolgokat tudnál megmutatni, mindenkinek akit ez érdekel!
Előre is köszönöm!!!
Szia
ez nem olyan egyszerű. Egyrészt lehet, hogy valamelyik érzékelő romlott el és nem is a panelon van a hibás dolog. Másrészt a félvezetőket nem csak kiszerelt állapotban érdemes megmérni, hanem működés közben, amikor a panel feszültséget kap. Ilyenkor a tápfeszültséget könnyű ellenőrizni (pl. 230Voltoból a panel előállít 5 és 12Voltot. Ha ez megvan, akkor már kapcsolási rajz is kell, nélküle lottó ötös valószínűséggel találnád meg csak a hibát.
Abban tudok segíteni, hogy utánanézek az ismert típushibáknak. Talán azzal el lehet jutni a panelen meghibásodott alkatrészig. Mi a kazán típusa, mikor gyártották?
@@ordasigabor Kedves Ordasi Gábor!
A hiba egészen biztos a nyomtatott áramköri panelen van, mivel kicserélték egy másikra és így működik a kazán. A szerelő is beépített elvileg egy vadonatúj elemet, de azzal sem ment, ezért külön rendelt egy újabbat.
Ezt a panelt az utóbbi kb. 25 évben már vagy 4-szer cserélték, pont ezért nem akarom 1 - 2 alkatrész hibája miatt megint kidobni.A panelnek van neve: Mechatronika SC12-40/F-02. Nem olyan nagyon sok elem van rajta, az ellenállásokat már bemértem, azok úgy néz ki jól működnek. Ez a panel kb. 10 éve volt a kazánban és tavasszal adta fel!
A kazánom egyébként FÉG C24-es, de szerintem ennek nincs sok jelentősége.
Az alábbi oldalon balról az 5. kép pontosan erről a panelről készült, nyilván a kapcsolás a nyomtatott áramkör másik oldalán látszik:
www.google.com/search?q=mechatronika+sc12-40%2Ff-02&tbm=isch&ved=2ahUKEwj326zLu-3yAhXN6aQKHT7FDeYQ2-cCegQIABAA&oq=mechatronika+sc12-40%2Ff-02&gs_lcp=CgNpbWcQAzIHCCMQ7wMQJzIHCCMQ7wMQJ1Dd2gRY2t8EYKPqBGgAcAB4AIABjwGIAZcEkgEDMC40mAEAoAEBqgELZ3dzLXdpei1pbWfAAQE&sclient=img&ei=0Ks3YfezEs3TkwW-irewDg&hl=hu
Előre is köszönöm a segítő szándékodat, már elég sok műhely felvételedet láttam, de mivel Én nem vagyok az elektronikában elég jártas, ezért nem mindig értettem mindent, de próbálom fejleszteni magam. Pl. ennek a panelnek a bütykölésével!
Gábor!
Igen hasznos a forrasztási videód, sok kezdő, amatőr fontos ismereteket szerezhet belőle! Kár, hogy ennek előnyéből sokat elvesz, hogy NEM TUDSZ beszélni! Összefolyik a mondandód, a mondat végén nem viszed le a hangsúlyt, és ez nehezen viselhető! Legalábbis, a hozzám hasonló vájt fülűek számára mindenképpen. A TAGOLTABB beszéded sokkal élményszerűbbé tenné az előadásodat...
Ezt még akkor is igaznak érzem, ha nyilvánvalóan nem előadó művésznek készültél. A mindennapi kommunikáció során is nagyon zavaró lehet.
Bocsi, nem szándékoztam kioktató nyelvtanórát tartani, de kijött belőlem...
Vettem az adást, igyekszem.
Diffúziós kötés a forrasztás. Mikor a hő hatására a forrasztandó fém kristályrács kitágul.
Az adhéziós kötés az a ragasztás.
Így van, az olvadt forrasztóanyag (ón) bediffundál a két "összekötendő" (nem olvadt-) anyagba, s "hidat" képez köztük.
Ellentétben a hegesztéssel, ahol a két anyag találkozási vonalát (és a "fogyóelektródát") olvasszuk+folyatjuk "eggyé".
Tisztításhoz és vezetékek összeforrasztásához vagy páka újra ónozásához próbáljátok ki a kénsavat. Én szemcseppentős üvegcséből használom. Áramkörön ne, mert korrodálhat!
Az nem sósav?
@@ordasigabor barátságosabb anyaggal és felhasználóval szemben is.
A szegény ember Reéb Waltere.
Nekem ugyan olyan kék Weller pákám van.
A legendás, kattogós... 🙂
Szerintem az mindig működni fog, túlél mindannyiunkat...
Ne vásároljatok forrasztó pákát a Li dl -ben . Nagyon rossz, használhatatlan.
Amit ajánlok, Aliexpressről a Bakon 950d. Nagyon jó páka, és olcsó. kb 10k Huf a komplett állomás.
Nekem bevalt a lidls. Nem idealis de hobby radiotechnikara tokeletes meg csovesre is, foleg abban az arban. Nagyon goromba dologra vagy gyorsra ott a pisztolycinezo.
Udvozlet Romaniabol!!!
Köszönöm szépen! A telefonom tönkrement töltőcsatlakozóját szeretném kicserélni. Hatalmas segítséget nyújtott a videód a teendők és szükséges eszközök terén! Most már tudom hogy merre induljak! :)
Az olomfüst káros.