4:14 Na, ilyeneket kell berakatni, ha van rá pénzed! Ráteszed a tenyered az üvegre, és nem kellemetlen. Leülsz olvasni mellé, és nem fázol. Fogja a zajt is, mert van benne tömeg...
Az se mindegy hogy egy két rétegű hőszigetelt üvegen belül fel van-e töltve a légrés valamilyen hőszigetelő gázzal pl. Argon vag CO2 ha jól tudom, és az mennyire van jól tomítve, nem szivárog-e a feltöltött gáz. Az üvegen lehet speciális fólia is, ami szintén javít a hőszigetelő képességen.
Egyébként ezek az ajtók ablakok nem annyira rosszak. Lehet, hogy ott kinn Finnországban ezek már gagyinak számítanak, de ezt csak azok találták ki, akik el akarják adni az újat, illetve ott olyan jövedelmi szinte, el is tudják. Annyira ezek nem rosszak. Összességében jó állapotúak, rendesen zárnak. Itthon sajnos ezerszer rosszabb, öregebb ablakok mögött élnek olyanok, akiknek még a gondolatukban sem merülhet fel, hogy egyszer talán olyan lesz nekik mint amiket Te most mutogattál "szarként". Picit szerintem ez az ablak-fetisizmus nálad túlzásba lett véve. Hidd el, hogy ezek sehol nem annyira szarok mint gondolod. Nyilván, ha sok pénzed van, akkor ha veszel vadi új, 3 rétegűket, az jobb lesz valamivel, de jelentős fűtésmegtakarításban azért ne reménykedj ahhoz képest amennyit belefektetsz. Talán 20 év alatt visszajön majd az ára, vagy talán még akkor sem.
2 дні тому+4
Logikailag, merés technikailag ez amit csináltál, pont annyit ért, mintha a hasadra ütöttél volna. Ezt, "hőmérő" nélkül is bárki megmondhatta volna neked. Azon kívül semmit sem tudtunk meg, hogy a modernebb nyílászárók, nagy valószínűséggel jobban megfelelnek minden tekintetben a magasabb elvárásoknak. Nem túl meglepő következtetés. A "hőszigetelt" üveg közötti "távtartó" nem távtartó. Pontosabban ez csak az egyik funkciója a sok más funkció mellet és még csak nem is a leg fontosabb. Létezik is belőle legalább 30-40 különböző fajta, hogy meg tudjanak felelni a sok eltérő elvárásnak.
Vitatkoznék ezzel. Az üvegek egymással jól összehasonlíthatók voltak, ugyanazt a maszkolószalagot mérte. Amit én még megnéznék, hogy módosít-e a fal, asztallap és egyebek mérésénél, ha azokra is ugyanazt a maszkolószalagot teszi. Amúgy ebből már lehet hőveszteséget számolni, úgy, hogy a mért deltaT-t 8-cal (=belső oldali hőátadási tényező) szorozzuk, tehát pl. a leggyengébb ablak esetén 4,7*8 = 37,6 W/négyzetméter a hőveszteség, amiből 22 fokos bent/kint hőkülönbséggel számolva U=1,7-es érték adódik, ami kb. reális. Háromrétegű, low-e bevonat nélküli üvegezés U= 1,5 körüli, ha az üregek tökéletesen zártak. Itt nem az, mert a külön nyíló szárnyak közé kinti levegő is hatol, szóval kb. ez a várható. Az erkélyajtónál pedig 2*8=16W/négyzetméter a veszteség, ami U=0,73, szintén megfelel a várakozásoknak, a háromrétegű, low-e réteges argontöltésű üvegezés ezt tudja. (0,7-et, amin a hidegperem ront valamennyit) Szóval szerintem ez egy jó mérés volt, ami az elméletileg várható értékek alapján várható értékeket hozta.
7 годин тому
@@csavarhuzos Biztos igazad van. A problémám az a méréssel, hogy nem veszi figyelembe a mérőeszköz, méréspontosságát, a légmozgást, a magasságot, a páratartalmat, az ismétlést, ... . Nem használt semmilyen korigálást, ... . Pont az nem derült ki belőle, hogy azért hozta az elvárt értékeket, mert a nyílászárók megfeleltek ezeknek az elvárásoknak, vagy azért kapott ilyen értékeket, mert a "mérés" hibás eredményeket hozott. A mérés kiértékelése, bőven hagy helyett akár arra is, hogy a valóságban egyes nyílászárók sokkal jobbak vagy rosszabbak is lehetnek, a mért vagy elvárt értékeknél. Ettől függetlenül, mindannyian örülhetünk, hogy az előre sejthető, elvárt értékeket kaptuk, ugyan olyan pontossággal, mintha a hasunkra ütöttünk volna.
4:14 Na, ilyeneket kell berakatni, ha van rá pénzed! Ráteszed a tenyered az üvegre, és nem kellemetlen. Leülsz olvasni mellé, és nem fázol. Fogja a zajt is, mert van benne tömeg...
Az se mindegy hogy egy két rétegű hőszigetelt üvegen belül fel van-e töltve a légrés valamilyen hőszigetelő gázzal pl. Argon vag CO2 ha jól tudom, és az mennyire van jól tomítve, nem szivárog-e a feltöltött gáz. Az üvegen lehet speciális fólia is, ami szintén javít a hőszigetelő képességen.
nálatok mikor esett le az első hó?
Nem emlékszem pontosan.
@@PistiEpit de úgy kb
Van a neten szigetelés számító. Az a fát kb közepes szigetelèsi képességűre hozza.
Sok féle van nem a réteg epeg hanem a fény el nyerése is számít csak azok már több pénz
Egyébként ezek az ajtók ablakok nem annyira rosszak. Lehet, hogy ott kinn Finnországban ezek már gagyinak számítanak, de ezt csak azok találták ki, akik el akarják adni az újat, illetve ott olyan jövedelmi szinte, el is tudják. Annyira ezek nem rosszak. Összességében jó állapotúak, rendesen zárnak. Itthon sajnos ezerszer rosszabb, öregebb ablakok mögött élnek olyanok, akiknek még a gondolatukban sem merülhet fel, hogy egyszer talán olyan lesz nekik mint amiket Te most mutogattál "szarként". Picit szerintem ez az ablak-fetisizmus nálad túlzásba lett véve. Hidd el, hogy ezek sehol nem annyira szarok mint gondolod. Nyilván, ha sok pénzed van, akkor ha veszel vadi új, 3 rétegűket, az jobb lesz valamivel, de jelentős fűtésmegtakarításban azért ne reménykedj ahhoz képest amennyit belefektetsz. Talán 20 év alatt visszajön majd az ára, vagy talán még akkor sem.
Logikailag, merés technikailag ez amit csináltál, pont annyit ért, mintha a hasadra ütöttél volna. Ezt, "hőmérő" nélkül is bárki megmondhatta volna neked. Azon kívül semmit sem tudtunk meg, hogy a modernebb nyílászárók, nagy valószínűséggel jobban megfelelnek minden tekintetben a magasabb elvárásoknak. Nem túl meglepő következtetés. A "hőszigetelt" üveg közötti "távtartó" nem távtartó. Pontosabban ez csak az egyik funkciója a sok más funkció mellet és még csak nem is a leg fontosabb. Létezik is belőle legalább 30-40 különböző fajta, hogy meg tudjanak felelni a sok eltérő elvárásnak.
Az üvegesek Debrecenben úgy hívták hogy távtartó. Így jó nekem is ez a név😉
Vitatkoznék ezzel. Az üvegek egymással jól összehasonlíthatók voltak, ugyanazt a maszkolószalagot mérte. Amit én még megnéznék, hogy módosít-e a fal, asztallap és egyebek mérésénél, ha azokra is ugyanazt a maszkolószalagot teszi. Amúgy ebből már lehet hőveszteséget számolni, úgy, hogy a mért deltaT-t 8-cal (=belső oldali hőátadási tényező) szorozzuk, tehát pl. a leggyengébb ablak esetén 4,7*8 = 37,6 W/négyzetméter a hőveszteség, amiből 22 fokos bent/kint hőkülönbséggel számolva U=1,7-es érték adódik, ami kb. reális. Háromrétegű, low-e bevonat nélküli üvegezés U= 1,5 körüli, ha az üregek tökéletesen zártak. Itt nem az, mert a külön nyíló szárnyak közé kinti levegő is hatol, szóval kb. ez a várható. Az erkélyajtónál pedig 2*8=16W/négyzetméter a veszteség, ami U=0,73, szintén megfelel a várakozásoknak, a háromrétegű, low-e réteges argontöltésű üvegezés ezt tudja. (0,7-et, amin a hidegperem ront valamennyit) Szóval szerintem ez egy jó mérés volt, ami az elméletileg várható értékek alapján várható értékeket hozta.
@@csavarhuzos Biztos igazad van. A problémám az a méréssel, hogy nem veszi figyelembe a mérőeszköz, méréspontosságát, a légmozgást, a magasságot, a páratartalmat, az ismétlést, ... . Nem használt semmilyen korigálást, ... . Pont az nem derült ki belőle, hogy azért hozta az elvárt értékeket, mert a nyílászárók megfeleltek ezeknek az elvárásoknak, vagy azért kapott ilyen értékeket, mert a "mérés" hibás eredményeket hozott. A mérés kiértékelése, bőven hagy helyett akár arra is, hogy a valóságban egyes nyílászárók sokkal jobbak vagy rosszabbak is lehetnek, a mért vagy elvárt értékeknél. Ettől függetlenül, mindannyian örülhetünk, hogy az előre sejthető, elvárt értékeket kaptuk, ugyan olyan pontossággal, mintha a hasunkra ütöttünk volna.