Dávid Gyula: Kvantumkémek az alagútban (Atomcsill, 2009.10.22.)
Вставка
- Опубліковано 12 січ 2023
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Kvantumkémek az alagútban
Időpont: 2009.10.22.
Kivonat: Hogyan jut át az áram a fémek felületi oxidrétegén? Mit láttak a Holdon járó űrhajósok az aranylemezzel bevont sisakon át? Hogy jut ki az alfa-részecske az atommagból? Hogy lehet lehallgatni az üvegszálas hálózaton továbbított információkat? Ezekre és számos más kérdésre a közös választ a kvantumelmélet egyik legérdekesebb jelensége, az alagúteffektus adja meg. Meglepő módon ugyanez a jelenség már a klasszikus fizikában, a hullámjelenségek elméletében és az optikában is megmutatkozik. Az előadás során matematika nélkül, a hullámok világába való szemléletes bepillantással próbáljuk értelmezni ezt az érdekes jelenségkört.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/k...
Megjegyzés: ez egy régi felvétel, ami eddig csak a honlapunkról volt elérhető, most a könnyebb elérhetőség miatt kerül fel a youtube csatornánkra is. Tudjuk, hogy a minősége nem a mai igényeknek megfelelő. Az előadó fóliái a honlapunkról elérhetőek jobb felbontásban. - Наука та технологія
Kedves Dávid Gyula!62 évesen szerettem meg a fizikát,sőt kifejezetten élvezem az előadásait.Bár nem lesz belőlem professzor, de szerintem ezt is a nagy sikerei közé számíthatjuk...Érdemes ezt a sok energiát befektetni ,sok sikert kívánok a jövőben is.
Üdvözlettel *H.Antónia
GK írta:
"Azt jól gondolom (már az előadás "megrágása" után persze), hogy a potenciálgátakon átszivárgás a normál ügymenet a radioaktív elemeknél, a potenciálgátak megmászása pedig a radioaktív elemek katonai (és fissziós erőművi) folyamata? Vagyis egy magára hagyott, kritikus tömeg alatti radioaktív anyag-gombócban az előbbi játszódik le és csendesen feleződik egyre stabilabb izotópjaivá valamilyen végső formáig. Az lenne a kérdésem, hogy jelentősebb külső gerjesztés nélkül a kétféle jelenség valamilyen arányban keverten megy végbe bennük, vagy ilyen esetben ez kifejezetten csak a pacifistább átszivárgós megoldással működik? Vagy esetleg nagyban függ attól is melyik radioaktív elemet hagyjuk magára? (szigorúan kritikus tömeg alatti mennyiségek esetén)"
---------------
A radioaktív bomlás mindig az alagúteffektust használja fel. Az atommag belsejében kötött részecske (nukleon vagy nukleoncsomó, pl a négy nukleonból álló alfa-részecske) nehezen tudna összeszedni annyi energiát, hogy átjusson a fal felett, ezért marad az alagutas átszivárgás.
Más a helyzet, ha a potenciálgáthoz kívülről közeledik egy részecske. Ennek tetszőlegesen nagy lehet az energiája (a nagy hőmérséklet vagy egyedi részecskegyorsítás következtében), így áthaladhat a fal felett, és behatolhat a magba. Igen ám, de hová teszi az energiáját? Időnként előfordul, hogy a befogott részecske "rezgésbe hozza" az atommagot, magasabb gerjesztett állapotba juttatja, ami aztán az alapállapotba egy vagy több lépésben visszajutva elektromágneses sugárzás (gamma-foton) formájában szabadul meg a felesleges energiától. Más esetekben viszont a beérkező részecske szétveri az atommagot - az vagy kisebb fragmentumok formájában küldi ki részecskéi egy részét, vagy egyszerűen kettészakad. Ez történik az atomreaktorban és az atombombában.
Az utóbbi, maghasadásos folyamat azonban mégsem tekinthető a potenciálgát erőszakos, brute force módszerű, nagy energiával történő megmászásának. A neutronnak ugyanis nincs elektromos töltése, az ő közeledését az uránmaghoz nem akadályozza semmiféle elektromos potenciálgát, nincs tehát mit legyőznie vagy átlépnie.
A valóságos jelenségek természetesen sokkal bonyolultabbak, az egyes folyamatok valószínűsége függ a bejövő részecske energiájától, rezonanciajelenségek lépnek fel stb. Alapjában azonban a radioaktív bomlás jelenségét első közelítésben jól leírja a George Gamow által kidolgozott, az alagúteffektuson alapuló modell.
dgy
KZs írta: "Keresztkérdés: mennyi az erős kölcsönhatás hatótávolsága?"
Mitől lenne ez keresztkérdés? Meg lehet nézni a wikin: 10^(-15) méter.
"A 137-es rendszámú atommag azért nem létezik, mert az elektromos térerősség virtuálus részecskéket hoz létre, vagy mert az erős kölcsönhatás már nem tud összetartani ekkora kiterjedésű atommagot?"
Bingó! Egyik sem talált.
Ismét összekeveri Gizikét a gőzekével. Különböző helyeken és témákban olvasott, ám szokás szerint nem megemésztett információk keverednek a fejében.
A 137-es szám a magfizikában nem játszik szerepet. Ilyen atommag éppen létezhetne, és a jövő nehézion-gyorsítói valószínűleg létre is fogják hozni.
Az ilyen rendszámú atom a Dirac-tenger "megfúrásával" járó atomHÉJ-fizikai furcsaságokkal kapcsolatos megfontolásokban bukkan fel.
A nagyon nagy létszámú atommagok azért nem léteznek, mert a sok proton távolról is érvényesülő elektromos taszítása legyőzi a nukleonok közti erős kölcsönhatás sokkal erősebb, de csak rövid távú vonzóerejét.
Részletek, ábrákkal illusztrálva a "Kirándulás a nukleáris völgybe" című előadásban.
"Persze a természet akkor lenne kinzisztens, ha ez a két ok valahol a szinfalak miatt ugyanaz lenne"
Szerencsére a természet konzisztencia ügyében nem önt kérdezi meg, mert akkor állandóan teljesen különböző (ám ön által egyaránt meg nem tanult és félreértett) jelenségek összefésülésével kellene foglalkoznia.
dgy
13:21 ... egy függőleges vonallal jobbra fordul a görbe ...
végighallgattam emiatt az előadás miatt ma a kvantum fantumot, kemény volt, mint valami lsd lázálom
:)
Nekem különösen tetszett, amikor Gálvölgyi felmondja a periodikus potenciáltérben mozgó elektronok elméletét, hallhatóan egy szót sem értve belőle, mert éppen ott áll meg és vesz levegőt, ahol ezzel tönkrevágja az egész mondat értelmét...
És nagyon kedves mozzanat, amikor Mimikron apót, az öreg kóbor elektront egy fotonpuskával fenékbe kell lőni, hogy ki tudjon ugorni a potenciálgödörből...
:)
dgy
@@elteatomcsill8013 Ezt a paródiát sajnos nem láttam. De amikor jogot oktat, az fenomenális.
@@zsoltkincses2092 Ez nem paródia, hanem mesejáték. Gálvölgyi játssza Elektron Edét, a vasatom-lakótelepen elkóborolt elektrongyerekek egyikét. Akiket el akar rabolni Kvantum Fantum, a gonosz varázsló.
dgy
@@elteatomcsill8013 én azt hittem hogy az a szerep része
@@zsoltbocsi7546 A szerep szerint Elektron Ede jó tanuló, mindig a könyveket bújja, és valóban tudja, hogyan is viselkednek az elektronok periodikus potenciáltérben. Az elhadart és kettétört mondatból nem ez látszik. De sebaj. Ennél durvább dolgok is történtek már tudományos szöveggel vagy halandzsával pl a Star Trek filmek magyar szinkronjában.
dgy
2009-ben elmaradt a 2 a mínusz megszorzása a terem induló létszámávall :) De hogy miért 42 képlet, azt D.Adams óta sejtem..
Nosztalgiából egyáltalán nem bánnám azokat a közönségfelező képleteket, és elszomorít, hogy a rengeteg beletett energia dacára inkább csak sejthető, mint látható az írás.
az Atomcsill honlapjan fent van a folia PDF-ben