Stumpf-Biró Balázs a Future Talks Krizsó Szilviával podcastban - II./22. adás
Вставка
- Опубліковано 25 вер 2022
- Milyen jövőre készülhetünk, tényleg az összeomlás szélén táncol a világunk? Milyen változások várhatók a 2030-as években? Hogyan alkalmazkodhatunk a válságokhoz és az összeomláshoz? Többek közt erről beszélget Krizsó Szilvia szeptember 26-én 20 órakor Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutatóval a FutureTalksban.
További információ:
deepadaptation.hu/
cassandraprogram.hu/
www.betyarosvilag.hu/
Future Talks Krizsó Szilviával - a Trade magazin business podcastja, minden hétfőn 20 órakor. Beszélgetés víziókról, trendekről, gazdasági és emberi tényezőkről kötetlenül és közérthetően hétről hétre. Krizsó Szilvia, Pulitzer-emlékdíjas újságíró ismert és elismert üzletemberekkel, tudósokkal és szakértőkkel hozza közelebb a jövőt. Tartson velünk!
Ha a következő beszélgetésünkről sem szeretnél lemaradni, iratkozz fel!
Krizsó Szilvia vagyok, kommunikációs szakember és tanácsadó, Pulitzer-emlékdíjas újságíró, műsorvezető. Személyes csatornámon színházi talk show-mat, a KrizShow-t, Köztünk szólva sorozatom Náray Tamással, valamint egyéb business & art tevékenységeimet is figyelemmel kísérheted.
További tartalmakért kövess a közösségi oldalaimon is!
Facebook: / krizsoszilvia
Instagram: / krizshow_krizso_szilvi...
Ezt a beszélgetést mindenkinek hallani kellene!!!
sok szempontból félrevezetés, ugyanis a kiindulási alap már nem felel meg tökéletesen a valóságnak.
Kiváló beszélgetés ! A rénszarvas is jó példa volt!
Érdekes, már-már paradox jelenség, hogy az emberek elutasítják a biztos összeomlás prognosztizálását, márt hát nem szeretnek negatív jövőképpel szembesülni, miközben a Balázs által definiált több szintű összeomláshoz képest valójában még rosszabb a helyzet (szerintem)! Ha az összeomlás utolsó szintjét (kultúrális) vesszük alapul, mint legalsó lépcsőfokot, aminél nincs lejebb, ott még mindig megmarad az embereknek a túlélés lehetősége (reménye). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a túlélés illúziója! Mert hát, ha belegondolunk ezt a szintet vízionálva is bárki eljátszik a gondolattal, hogy menekülhet valahova, lehet majd fegyvere, halomra lőheti azt, aki megtámadja, lehet kajája, vize... tartaléka, ha időben eszmél és rákészül a dologra... Csakhogy a klíma probléma és ahogy azt kezeljük ennél sajnos még alacsonyabb szintre fogja vinni a létünket (nem létünket)! Konkrétan a biztos megsemmisülés szintjére! +6 fokos felmelegedés esetén semmi esélye nem lesz az embernek a túlélésre! A Föld legtöbb részén a vízhiány, extra hőmérsékletek, vagy épp víz alá temetett területek miatt, a fennmaradó kis részei pedig az élhető területekért folytatott harc miatt (pl. Új-Zéland). Szóval ha innen közelítem meg a dolgot, az a változat, amiről az emberek még csak hallani sem szeretnek (teljes összeomlás) is csak egy illúzió, mert sajnos az egyre biztosabb jövő ennél is rosszabbat tartogat számunkra! Ne legye igazam!
jó volt.
nagyszerű beszélgetés! sajnos abban a pillanatban, hogy bármelyikőjük megszólal, elindul egy sistergés, a végére már nagyon zavaró volt :(
Milyen sistergés? Lehet a fejedben van mindez.
@@csabatoth4707 lehet. köszönöm a távdiagnosztikát.
A Dolby-C t elfelejtették :).
Amúgy valóban lehet hallani, fej/fül hallgatóban jobban érvényesül.
@@csabatoth4707 te aztán kedves gyerek vagy, lesz helyed az uj világban ezzel a hozzáállással..........oszt csodálkozol hogy s..ar minden körülötted
Stumpf-Bíró Balázs se nem fizikus se nem klíma kutató. Ettől még lehet igaza, de dr. Hetesi Zsolt nagyon hasonló dolgokról beszélt még 2008-ban, aki akkor 2012-15-re várta a vég kezdetét...:
ua-cam.com/video/ebhKvJCZTJs/v-deo.html
A" realista optimista" a pesszimista leírása pozitív formában.
Régóta foglalkozom ezzel a problémával magam is. Stumpf-Bíró Balázs megállapításaival, már ami a problémát magát jelenti, maximálisan egyetértek.
Amivel nem értek egyet, az a megoldáshoz vezető út. A Kasszandra program nem kivitelezhető szerintem az emberi szűklátókörűség és rövidlátás miatt.
Ezért én azt mondom, hogy a Vénusz projekt az ami a megoldást jelenti. Az emberiségnek át kell állnia egy Erőforrás Alapú Gazdaságra, a jelenlegi, monetáris alapon működő neoliberális gazdasági rendszert, fel kell számolni a monetáris rendszerrel együtt.
Mi, akik hiszünk abban, hogy ez kivitelezhető, azt is mondjuk, hogy ez viszont csak úgy valósítható meg ha az emberiséget, globálisan, éri egy nagyon erős sokk hatás. Ez a hatás egyébként is, mindenképpen, elérné az emberiséget, de ekkor már tudnánk, hogy miképpen tudunk a bolygón hosszú távon túlélni.
Az emberiség alap problémája abból adódik, hogy mivel az ember is csak a földi természet része (nem ura és nem tulajdonosa) nem tud csak a természettel együtt létezni. A természet nem ismer és nem használ semmiféle ideológiát (vallás, liberalizmus stb) vagy természettől idegen eszközt mint a pénz.
Bármilyen fájdalmas is kimondani, de az emberiség léte attól függ, hogy a föld összes erőforrása a megújulás maximális figyelembevételével, hány embert képes eltartani. Ez a szám viszont nagyságrendekkel kisebb mint a jelenlegi létszáma az emberiségnek.
"Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, hogy a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig." (Szent Pál levele a rómaiakhoz 8. fejezet; 19-22. vers) Lehet, hogy a természet nem ismer ideológiákat, de a teremtőjét: az Istent ismeri! Javaslom még elolvasni a Biblia utolsó részét: a Jelenések Könyvét!
Ja persze.. A mai fiatalság környezet tudatosabb.. Dumában az biztos..🤣
Néhány film jutott az eszembe, ami ehhez a témához kapcsolódik:
ua-cam.com/video/8ehEq9yDXgA/v-deo.html
ua-cam.com/video/cV8EuMLJ6xM/v-deo.html
ua-cam.com/video/MuprAUOShGc/v-deo.html
ua-cam.com/video/W76WaKa7VxY/v-deo.html
ua-cam.com/video/UK7mb4REUh0/v-deo.html
ua-cam.com/video/l6LVKz1NXMc/v-deo.html
26:00 A Föld népessége növekszik, viszont Magyarországon a magyarság fogyatkozóban van és hogyha megnézzük a születési és életkor szerinti statisztikákat, akkor ez csak rosszabb lesz. Tehát a Föld túlnépesedik, viszont közben a magyarok, a magyarság elfogy és eltűnik. Tehát Magyarországon szükséges a magyarság fenntartása érdekében, hogy elegendő magyar szülessen, viszont meg kell nézni, hogy a világ többi pontján hol van túlnépesedés, és az ottani állapotokat kell orvosolni. Lásd: Afrika és tömeges bevándorlás. Fel kell tennünk a kérdést, hogy ez miért is fontos. Hát gondoljon bele mindenki, hogy milyen lenne, ha különböző afrikai nyelveket kellene azért tanulni Magyarországon, mert többségben lennének itt az afrikaiak? Egy idő után nem az idevándorló emberek fognak alkalmazkodni, hanem azt fogják mondani, hogy mi vagyunk többen, hát alkalmazkodjatok ti, kevesek! És itt nem csak nyelvről van szó, hanem kultúráról is, szokásokról és minden másról. Mindenről, ami magyarrá tesz bennünket, szépen lassan eltűnik.
Így történhetett ez a beilleszkedés az állítólagos honfoglaló magyarjaink esetében is. Á dehogy!?
Igen.ezt az eletformat amit az emberiseg el a foldon,nem gondolja tan senki ,hogy ez fenntarthato.egyszer minden mese veget er emberek.persze,nem konnyu szembe neznunk a rank varo dologal.
"Általánosabban, a "Deep Adaptation" feltűnően kevés magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan következhet be az összeomlás - az olyan elszórt, hiteltelenített forrásokon túl, mint McPherson -, és ehelyett érzelmileg meggyőző leírásokra támaszkodik arról, hogy mit jelent számunkra az összeomlás. Bendell azt írja, hogy "az előttünk álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a klímaváltozás bomlasztó és ellenőrizhetetlen szintjei előtt állunk, ami éhezést, pusztulást, migrációt, betegségeket és háborút hoz". Minden komoly előrejelzésnek érveléssel kell alátámasztania egy ilyen kijelentést. De ez nem komoly előrejelzés - inkább egy rendkívül hatékony, tudománynak álcázott érzelmi felhívás a félelemre. Ennyit láthatunk, amikor Bendell azt írja, hogy "amikor azt mondom, hogy éhínség, pusztulás, migráció, betegség és háború, akkor a saját életünkre gondolok. Ha nem lesz áram, hamarosan nem fog víz jönni a csapból. A szomszédaidtól fogsz függeni, ha élelmet és némi meleget szeretnél kapni. Alultáplált leszel. Nem fogod tudni, hogy maradj vagy menj. Félni fogsz attól, hogy erőszakkal megölnek, mielőtt éhen halnál." Az összeomlásnak ez a leírása nagy pátosszal bír, de kevés magyarázatot ad arra, hogy egy ilyen forgatókönyv hogyan vagy miért elkerülhetetlen, vagy akár hihető. A "Mély alkalmazkodás" ezen szakaszának alapos olvasása során nem találunk ilyen magyarázatot.
Akár szándékosan, akár nem, a "Deep Adaptation" ügyesen egyensúlyoz a főáramú tudományos források lejáratására tett kísérlet, az ijesztő fordulópontok felállítása, valamint a jövőtől való félelmünkre és a védelmünkre hivatott intézményekkel szembeni jogos bizalmatlanságunkra való hivatkozás között, mindezt azért, hogy elfedje a saját előrejelzéseihez szükséges komoly bizonyítékok hiányát.
A félretájékoztatás mintái
Korábban írtuk, hogy az éghajlati mozgalom strukturális sebezhetőséget hordoz azokkal szemben, akik félreértelmezik az éghajlati tudományt a nagyközönség számára. Mivel a klímamozgalomban részt vevők túlnyomó többségének nincs ideje arra, hogy saját maga áttekintse a tudományos szakirodalmat, időnként becsaphatnak minket az olyan narratívák, mint amilyeneket a "Mély alkalmazkodás" című könyvben alkalmaznak. Ilyen módon a "Deep Adaptation" feltűnő hasonlóságot mutat az éghajlatváltozás tagadóinak írásaival. Geoffery Supran és Naomi Oreskes jelentése az #ExxonKnew botrányról néhány olyan technikát mutat be, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagokból finanszírozott ellenzők használnak, hogy a tudományt meggyőzőnek tüntessék fel. Az Exxon esetében a tévedések szándékosak, a profitjukat rontó szabályozások késleltetésére irányulnak, de nem kell, hogy így legyen. A jelentés a tudomány tagadásának öt technikáját írja le, amelyek mindegyike megjelenik valamilyen formában a "Mély alkalmazkodás"-ban, bár az ellenkező üzenetet támogatva:
1) Hamis szakértők: A más véleményen lévő nem szakértők magasan képzettnek feltüntetése, noha nem publikáltak tényleges éghajlatkutatást és/vagy nem szereztek megfelelő képzést. Guy McPherson, aki nem rendelkezik szakértelemmel az éghajlati tudományok terén, mégis rendszeresen prófétikus előrejelző képességeket állít, mégis komoly figyelmet kap a "Deep Adaptation"-ben.
2) Logikai tévedések: Logikailag hibás érvek, amelyek hamis következtetésekhez vezetnek. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az éghajlati rendszer nemlinearitása gyorsuló hatásokhoz vezet, és ezért a társadalom a következő évtizedekben összeomlik. De az érvelés ezért megalapozatlan - a "Deep Adaptation" egyszerűen nem szolgáltat logikai érveket, amelyek alátámasztanák ezt. ("Társadalmi összeomlás" sehol sincs definiálva a szövegben.) Abból a feltevésből, hogy "úgy érzed, hogy [az összeomlás] elkerülhetetlen", arra a következtetésre jutni, hogy az valóban elkerülhetetlen, egyenesen logikai tévedés.
3) Lehetetlen normák: Irreális bizonyossági normák megkövetelése a tudomány alapján történő cselekvés előtt. Ez a technika megnyilvánulhat abban, hogy az IPCC előrejelzéseinek mind közel tökéletesnek kell lennie. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy "A megfigyelt jelenségek, a tényleges hőmérsékletek és tengerszintek nagyobbak, mint amit az elmúlt évtizedek éghajlati modelljei a jelenlegi korunkra előre jeleztek". Bár a megfigyelt felmelegedés valamivel magasabb volt, mint az IPCC által használt modellfuttatások eredményeinek átlaga, de bőven az általuk várt tartományba esett.
4) Cseresznyeválogatás: Olyan adatok szelektív kiválasztása, amelyek egy olyan kívánt következtetést támasztanak alá, amely eltér az összes rendelkezésre álló adatból adódó következtetéstől. Amint azt fentebb tárgyaltuk, a "Deep Adaptation" elveti az IPCC teljes, metánnal kapcsolatos munkáját azzal, hogy egyetlen, a metán-klatrátokról szóló tanulmányt idéz, és nem tesz említést arról a több tanulmányról, amelyek nem értenek egyet a következtetéseivel.
5) Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv felvetése több ember között, általában egy aljas terv megvalósítása érdekében, például egy igazság eltitkolására vagy félretájékoztatás fenntartására irányuló összeesküvés. A "Deep Adaptation" arra kéri olvasóit, hogy "fontolják meg a mainstream nézetek elhagyásának értékét", mintha ezek a nézetek eredendően hibásak lennének, mivel mainstreamek. Az eredeti blogbejegyzés címe: "Az összeomlásról szóló tanulmány, amelyről úgy gondolták, hogy nem kellene elolvasnod - még".
A tudomány több módszerrel igyekszik védekezni e veszélyek ellen: szakértői értékelés, logikai pozitivizmus, konszenzus és szakértelem. A szakértői értékelés folyamata segít kiszűrni a hibákat, tévhiteket és a meglévő munkák tudatlanságát. A logikai pozitivizmus gyakorlása a bizonyítás terhét az állítást megfogalmazó szerzőre hárítja. A konszenzus több elemzés közötti egyetértést kér, mivel az egyetlen tanulmányban bemutatott bizonyítékok hibásak vagy hiányosak lehetnek. Az akadémiai testületek megkövetelik a releváns szakterületen való bizonyos szintű szakértelem bizonyítását. E módszerek miatt az IPCC több száz szerző munkáját összegzi, és több ezer tanulmányra támaszkodva vonja le következtetéseit. Lehetséges, hogy egy olyan tudományos munka, amely nem alkalmazta ezeket a biztosítékokat, még mindig helyes, de ez sokkal kevésbé valószínű, különösen, ha ez azt jelenti, hogy a szakértői értékelésen alapuló tudomány teljesen téves.
A "Deep Adaptation" megkerüli az IPCC-t, és ezzel a fenti technikák mindegyikét alkalmazza. A dokumentum legalább két indoklást ad a közelmúltbeli tudományos szakirodalom külön elemzésének elvégzésére. Először is azt állítja, hogy "valós idejű adatokra van szükség a jelenlegi helyzetről és az abból következtethető tendenciákról" ahhoz, hogy megértsük a közelmúltbeli felmelegedés valódi következményeit - amihez túl kell lépni az IPCC-n, mivel az általában néhány évvel korábban közzétett tudományos eredményeket összegez. Már láttuk, hogy ez az állítás mennyire téves. Az olyan nagy, kaotikus rendszerekben, mint az éghajlati rendszer, a kiszámíthatatlan viselkedés rövid életű trendekhez vezethet, amelyek pusztán a jövőbe extrapolálva tűnnek katasztrofálisnak. A valós idejű adatok azért fontosak, mert több információt nyújtanak az éghajlati rendszerről, és lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan finomítsuk előrejelzéseinket. Nem bizonyítják, hogy a közelmúltbeli nem lineáris változások a jövőben is folytatódni fognak.
Másodszor, a "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az IPCC "hasznos munkát végzett, de a változás ütemét jelentősen alulbecsülte", és arra a következtetésre jut, hogy jobb, ha az egyes "neves éghajlatkutatókhoz" fordulunk, akiknek előrejelzései pontosabbak voltak. Már megmutattuk, hogy ezek közül a "neves klímatudósok" közül sokan sokkal rosszabb előrejelzéseket tettek, mint az IPCC. De még ha az egyes szakértők időnként jobb előrejelzéseket is tesznek, mint az IPCC, ez nem jelenti azt, hogy a módszereik jobbak. Mivel a klímatudomány egy hatalmas, összetett és kaotikus rendszert tanulmányoz, mindig megvan az esélye annak, hogy egy szerencsés egyén olyan előrejelzést ad, amely közelebb van a modellek által készített előrejelzésekhez. A "Deep Adaptation" című könyvben idézett magányos szakértők többségéről kiderült, hogy nem voltak ilyen szerencsések, de még ha egyszer-egyszer pontosan jósoltak is, ez nem ad okot arra, hogy az IPCC egésze felett bízzunk bennük."
The faulty science, doomism, and flawed conclusions of 'Deep Adaptation'
The claim that runaway climate change has made societal collapse inevitable is not only wrong - it undermines the cause of the climate movement.
www.opendemocracy.net/en/oureconomy/faulty-science-doomism-and-flawed-conclusions-deep-adaptation/
www.deepl.com/translator
"A "mély alkalmazkodás" számos más módon is árt az Extinction Rebellion és a szélesebb értelemben vett klímamozgalom számára:
Demotivál minket
Az a meggyőződés, hogy a közeljövőbeni társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, sok ember mentális egészségét súlyosan megviseli. Ez önmagában is rossz, és ez a rossz módja annak is, hogy az embereket a mozgalmunkba vonzzuk. Egy nemrégiben készült, 50 000 embert vizsgáló tanulmány szerint "azok az egyének, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan, kisebb valószínűséggel vesznek részt olyan magatartásformákban vagy támogatnak olyan politikákat, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányulnak". A teljes igazság elmondása az éghajlati vészhelyzetről jelenleg radikális és rendkívül erőteljes cselekedet; a "mély alkalmazkodás" fatalista meséjének elmondása nem az. A "mélyreható alkalmazkodás" egyfajta bénultságra ösztönöz, amikor azt állítja, hogy "nincs "hatékony" válasz" a válságra. Ez megint csak tévedés: tudjuk, hogy számos hatékony válasz létezik, és ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak (és tisztességesen megvalósuljanak), demokratikus politikai hatalomra van szükségünk, amely képes legyőzni az éghajlatváltozás elleni fellépést ellenző embereket és vállalatokat. Ennek a hatalomnak a kiépítése a klímamozgalom fő célja.
Érdemes megjegyezni, hogy egyesek számára a "mélyreható alkalmazkodás" éppen ellenkező hatást vált ki. Ahelyett, hogy megbénítana, inkább feloldja azt a fájdalmas kognitív disszonanciát, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozásra adott tényleges válaszaink és a meghozandó intézkedések közötti tátongó szakadékot. E szakadékkal szemben a "Mély alkalmazkodás" azt mondja: "neked van igazad, mindenki más katasztrofálisan téved, és jobb, ha elfogadod a következményeket". Ez a narratíva megkönnyebbülést jelenthet, a vele járó bánat ellenére, mert egyszerűsítő tisztaságot hoz a döntéseinkbe. De ismétlem, ez egyszerűen tévedés. Függetlenül attól, hogy tudat alatt akarunk-e hinni a "Mély adaptációnak", vagy sem, Bendell logikus következtetéseinek tényleges követése a valóságtól való elszakadást vonja maga után. Ha helyesnek érezzük, akkor azt ugyanúgy érezzük helyesnek, ahogyan egy szekta is helyesnek érzi a tagjai számára: azáltal, hogy megfosztjuk őket az információtól.
Ez delegitimál minket.
Mondanom sem kell, hogy a doomista tudományos műhiba különösen káros minden olyan mozgalom számára, amelynek első számú követelése az "Igazság elmondása". A hanyag tudomány használata muníciót ad a tagadó ellenzéknek, lehetővé téve számukra, hogy azt állítsák, hogy a dolgok közel sem olyan rosszak, mint amilyennek mi mondjuk, és elutasítsák a követeléseinket. Azzal, hogy a "Deep Adaptation" című könyvben bemutatottakhoz hasonló érveket az Extinction Rebellion tiltakozásának egyetlen állítólagos indoklásaként állítják be, a tagadók és a késlekedők az egész mozgalmat "pánikkeltőnek" minősíthetik. Természetesen az ellenzék nagy része továbbra is rosszhiszeműen fog érvelni, bármi történjék is - de van egy második ok is, amiért nem lépjük túl az ésszerű indoklás határait: elveszítjük a támogatottságot. Ha ügyetlenül támadjuk a tudományos konszenzust, és szemét tudományt idézünk, az megnehezíti, hogy a tudomány jelentős személyiségei kifejezetten támogassák, és ezzel az Extinction Rebellion értékes legitimációs forrástól (sőt, jogi támogatástól) esik el egy olyan küzdelemhez, amelyről tudjuk, hogy indokolt. Ez az érvelés ugyanígy érvényes a szélesebb értelemben vett klímamozgalomra is, amelynek ellenzéke éveken keresztül bizalmatlanságot szított a tudomány iránt.
Ez elhomályosítja a hosszú távú jövőképünket és tervezésünket
Ha azt hisszük, hogy a vég közeleg, az aláássa azt a fajta hosszú távú tervezést, amely kulcsfontosságú lesz a Kihalási Lázadás további sikeréhez. Ezt a hatást már a gyakorlatban is láthattuk: az Extinction Rebellion tüntetők egyik kis csoportja, akik a szélesebb mozgalom akarata ellenére meghozták azt a rossz stratégiai döntést, hogy megzavarják a londoni metrót Canning Townban, állítólag Guy McPherson megcáfolt, világvége-jóslataira hivatkozott indoklásként. Mások alaposan kritizálták, hogy az elnyomási struktúrákra vakon tekintő akciók súlyosan károsítják a mozgalmat azzal, hogy különböző küzdelmeket állítanak szembe egymással, ahelyett, hogy hangsúlyoznák, hogy az éghajlati kérdések hogyan keresztezik a faji, osztály- és nemi kérdéseket.
A közeli összeomlásba vagy kihalásba vetett hit olyan mély kétségbeesést szül, amely feleslegessé teszi azt a fajta hosszú távú tervezést, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy átvészeljük az éghajlati válságot. Még ha a klímamozgalomnak sikerül is gyors szén-dioxid-kibocsátás utáni átmenetet kezdeményeznie, nekünk és sok más mozgalomnak a következő évszázadban még sok tennivalónk lesz annak érdekében, hogy ez az átmenet valóban megtörténjen, és igazságosan történjen. Ez a munka többéves vagy évtizedes léptékű tervezést igényel, és annak biztosítását, hogy az olyan intézmények, mint a kormányok, bankok és egyetemek - nem is beszélve az egész iparágakról - hozzájáruljanak a szükséges strukturális átalakuláshoz. A jogszabályok puszta elfogadása nem garantálja a sikert, és a tömeges tiltakozások önmagukban sem fogják meghozni azokat a széles körű változásokat az infrastruktúrában és a mindennapi gyakorlatban, amelyekre szükségünk van. És ez a munka fontos marad, függetlenül attól, hogy sikerül-e 2°C alatt tartani a felmelegedést. A közeljövő társadalmi összeomlásába vetett tudománytalan hit aláássa ezt a létfontosságú, előrelátó elkötelezettséget."
34 töl vérzik a sztori mert onnan már biznisz versenyes téma van , akkor most hogy is? mindent értek belöle de azt látom hogy ez a gyerek ebböl pénzt fog csinálni pálinka biznisz fogászati turizmud stb. (((
Összeomlógus. Nagyon érdekes p@r@sztvakítás.
Volt egy ilyen mondat, hogy a mai fiatalok jobban érzékelik a problémát! Gondolom ezt viccnek szánta az úr. Ahogy elnézem ezt a telefont nyomkodó, elbuzult mama kedvenceket, nem ez jut eszembe!
Nekem a mai öregekről jut ugyan ez eszembe. Mivel az internethez nem értenek a köztévéből tájékozódnak csak amitől egyre jobban elbutulnak.
Így van, a fiatalok nem érzékelnek semmit.
A Kádár-érában szocializálódott, beszűkült, tv előtt söröző, hangosan buzizó vénemberek érzékelik a problémákat. Rájuk kell bízni a világot.
Az 56-ban itt maradt egy nyelven beszélő kőbányait vedelő dkfidesz szavazó "jóvanezígy" emberek leszármazottaitól még az is meglepő, hogy egyáltalán a telefonjukat be tudják kapcsolni. Csak az m1 csak az origo!!
a rendezőnek mondanám halkan, ha nem látszik a riporter szeme, akkor ott sincs
"Jósolni nehéz, különösen ha a jövőre vonatkozik" ???????
"Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó.” - mondta a Nobel-díjas Niels Bohr.
Jaj ez a sistergés. Rossz helyen van a mikrofon…
...rossz, gyenge minőség ..
Tesla nevét senki sem???
Tesla. Így most jobb?
Stumpf-Biró uram figyelmébe ajánlom Dr.Vasárus Gábor László akadémikus, ifjú tudós előadásait! A Krizsó néninek se árt, ha megnézi!