Kedves előadó! A szigetelést "ha tisztességesen akarom" elkészíteni, akkor a fagyhatár mélységétől kell indítanom, lehetőleg a sávalap tetejéről. A sávalapon felépített zsalukő alaptest legyen 3 sor a földben és tetszőleges sor a talajszint felett. Az elkészült alaptest szigetelésére pedig átfedéssel rá kell engedni az oldalsó hőszigetelést. A sávalap tetejénél elhelyezett dréncső + kulé megoldja az esetleges talajvíz problémát. A költség lehet egy kicsit magasabb a mélyebb alapozás miatt, viszont nem készítünk hőhidat a ház alá. Sajnos az a fránya fagy már csak olyan, hogy a talajszint alatt oldalról is áthűti az alaptestet, és így a külső határoló főfalakat is akár 30 cm magasságig. A belső aljzatburkolatok lábazatánál rendszerint ezért fordul elő párakicsapódás a padló rétegrendben lévő 10 cm vastag hőszigetelés ellenére is. És bocsánat az okoskodásért.
Kedves István! Az, hogy meddig kell a hőszigetelést a talajba levezetni, függ a külső és a belső járószint magasságától is. Az ökölszabály az, hogy legalább fél méterrel menjünk a belső padlóvonal alá, de az egy méter az ideális.
Az nem viszont remekül benn tartja majd a falban és felvezeti az első kipárolgási szinthez ami ebben az esetben a beltér padló és fal találkozásának síkja lesz... Ezt elkúrták, nem kicsit, nagyon... Ha meg mondjuk taljavíz is van vagy csak simán a ház mellé vezetik az esővizet akkor termeszthenek majd gombát is...
Arról is kellene kimutatás hogy ha 1cm-el növelem a hőszigetelés vastagságát akkor mennyivel kerül több pénzbe és mennyit sporolok vele fűtés vagy hűtés idején. Gyanítom hogy a görbe ami kirajzolódna az megmutatná hogy mi az a vastagság ami már nem terül meg 40-50 év alatt sem.
egy kalkulátorral kiszámolod a hőátbocsátásikat a faladra külöböző szigetelésvastagságokra, összekötöd és kész is a görbéd. Amíg meredek addig sokat javít amikor ellaposodik akkor keveset. A fűtésrendszereden meg a hőigényeden múlik, hogy hol van az a pont aminél vastagabbat nem érdemes felraknod mert már nem hoz érdemi javulást. Saját vélemény, hogy 15centi fehér eps a legszarabb falazatot is felhozza olyan szintre, hogy a fűtés a havi költségekben minimális tétellé válik még konvektoros gázfűtésnél is aminél drágább nem nagyon van, és újabb 10 centit felrakva nem igazán csökkene már érezhetően ez a költség. Számokkal: Tré B30 fal, szigeteletlenül U = 1,113 W/m2K 15centi fehér eps-el U = 0,215 W/m2K vagyis hatodára csökkent a fal hőátbocsátása (és jobb mint az aktuálisan kötelező szint) . 30 centi fehér EPS-el U = 0,119 W/m2K vagyis a második 15 centi felezte az első 15centi értékét, gyakorlatilag az anyagköltség majdnem duplázásával lett egy kis javulás.
Kedves előadó!
A szigetelést "ha tisztességesen akarom" elkészíteni, akkor a fagyhatár mélységétől kell indítanom, lehetőleg a sávalap tetejéről. A sávalapon felépített zsalukő alaptest legyen 3 sor a földben és tetszőleges sor a talajszint felett. Az elkészült alaptest szigetelésére pedig átfedéssel rá kell engedni az oldalsó hőszigetelést.
A sávalap tetejénél elhelyezett dréncső + kulé megoldja az esetleges talajvíz problémát. A költség lehet egy kicsit magasabb a mélyebb alapozás miatt, viszont nem készítünk hőhidat a ház alá.
Sajnos az a fránya fagy már csak olyan, hogy a talajszint alatt oldalról is áthűti az alaptestet, és így a külső határoló főfalakat is akár 30 cm magasságig. A belső aljzatburkolatok lábazatánál rendszerint ezért fordul elő párakicsapódás a padló rétegrendben lévő 10 cm vastag hőszigetelés ellenére is.
És bocsánat az okoskodásért.
Kedves István! Az, hogy meddig kell a hőszigetelést a talajba levezetni, függ a külső és a belső járószint magasságától is. Az ökölszabály az, hogy legalább fél méterrel menjünk a belső padlóvonal alá, de az egy méter az ideális.
Részemről nagyon kultúrált szakmai hozzászólást tanúsítottál.Köszönöm.
Hasznos tájékoztató!
Tiszteletem! 6:55-nél a lábazat függőlegesen nem vízszigetelt! Így nem fog az xps hőszigetelő a kapilláris vízfelvételből sok nedvességet felvenni?
az XPS nem vesz fel vizet ezért azt használjuk a lábazatra.
Az nem viszont remekül benn tartja majd a falban és felvezeti az első kipárolgási szinthez ami ebben az esetben a beltér padló és fal találkozásának síkja lesz... Ezt elkúrták, nem kicsit, nagyon... Ha meg mondjuk taljavíz is van vagy csak simán a ház mellé vezetik az esővizet akkor termeszthenek majd gombát is...
Arról is kellene kimutatás hogy ha 1cm-el növelem a hőszigetelés vastagságát akkor mennyivel kerül több pénzbe és mennyit sporolok vele fűtés vagy hűtés idején. Gyanítom hogy a görbe ami kirajzolódna az megmutatná hogy mi az a vastagság ami már nem terül meg 40-50 év alatt sem.
egy kalkulátorral kiszámolod a hőátbocsátásikat a faladra külöböző szigetelésvastagságokra, összekötöd és kész is a görbéd. Amíg meredek addig sokat javít amikor ellaposodik akkor keveset. A fűtésrendszereden meg a hőigényeden múlik, hogy hol van az a pont aminél vastagabbat nem érdemes felraknod mert már nem hoz érdemi javulást. Saját vélemény, hogy 15centi fehér eps a legszarabb falazatot is felhozza olyan szintre, hogy a fűtés a havi költségekben minimális tétellé válik még konvektoros gázfűtésnél is aminél drágább nem nagyon van, és újabb 10 centit felrakva nem igazán csökkene már érezhetően ez a költség. Számokkal: Tré B30 fal, szigeteletlenül U = 1,113 W/m2K 15centi fehér eps-el U = 0,215 W/m2K vagyis hatodára csökkent a fal hőátbocsátása (és jobb mint az aktuálisan kötelező szint) . 30 centi fehér EPS-el U = 0,119 W/m2K vagyis a második 15 centi felezte az első 15centi értékét, gyakorlatilag az anyagköltség majdnem duplázásával lett egy kis javulás.
10 cm fölött ez a megtérülés gyatra 15 fölött sose térül meg.
x1.75