"A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik" (-1. nap)

Üdvözöllek ezen a különleges napon, amelyen elkezdem a 32 (összesen 35) napos, 800 kilométeres gyalogos utam, ahol minden egyes lépés egy új kaland és felfedezés lehetősége! A reggel érdekesen és izgalmasan indult, mert kis híján elaludtam. Időben szólt ugyan az óra, de szundit nyomtam neki, amit nem kellett volna, mert elég mélyen visszaaludtam. Azért még éppen időben ébredtem. Szerencsére már össze volt pakolva a hátizsákom és a ruhám is ki volt készítve, úgyhogy a reggeli rutinom elvégzését követően búcsút vettünk egymástól a nejemmel és elindultam az „El Camino” zarándokutra. Ahogy mondani szokták, "a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik," és én ma reggel korán megtettem ezt az első lépést Santiago de Compostela felé. De csak párat léptem, mert a ház előtt várt a reptéri transfer, amivel gyorsan és kényelmesen értem fel a budapesti repülőtérre. Néhány óra múlva, Párizsban voltam, ahol átszálltam a Biarritzba tartó gépre. Az új helyek és kultúrák felfedezése mindig lenyűgöz, és a repülőgépből kilépve már tele voltam várakozással és izgalommal az előttem álló kalandok miatt. Biarritzban szállást foglaltam egy kis panzióban és álomra hajtottam a fejem. Holnap a buszpályaudvaron, találkozom a két útitársammal, Botonddal és Istvánnal, azaz Botival és Piluval. Együtt kezdjük ezt a hihetetlen utazást. Ez az El Camino út nemcsak egy fizikai utazás lesz, hanem egy belső utazás is, ahol önmagunkat is jobban megismerjük. Remélem. Várom, hogy megosszam veletek mindazt, amit ezen az úton tapasztalok és tanulok. Kövesd velünk a blogot (dudicamino.wordpress.com/) és légy részese az El Camino különleges világának, ahol minden lépés egyben közeledés Istenhez és a saját lelkünkhöz. Vagy a kettő ugyanaz ???? Magunkban hordozzuk az istent ??? A következő bejegyzésben részletesebben mesélek majd az előttünk álló kihívásokról és élményekről. Ne hagyd ki!