Minden külső falat ragasztottam,megfelelő mélyalapozással és pogácsázva,toldva vannak a lapok és nincs penész,repedés és hasonlók pedig 5éve élünk benne és még az első rend falfesték van a falakon. Én is kívancsi volnék rá,hogy pontosan mi az oka ami miatt nem lehet toldani a lapokat. Köszi ha tudsz rá választ adni,egyébként nagyon jó vagy sokat tanulhatunk tőled csak így tovább!
Hát hazánkban igazán csak most kezdi el élni éz a kartonpapírozgatás,de a nyugati társaink és amerikában már évtizedes múltjai vannak ennek a baromságnak!
@@peterdesing5792 A nyugati kartonpapírozgatásnak oka van. Jóval olcsóbb, gyorsabb, és a végeredmény sokszor sokkal simább. Egy nagy egybefüggő felületet síkra vakolni komoly munkát és hozzáértést igényel, rengeteg munkaórával és száradási idővel. Ugyanez gipszkarotnnal sokkal gyorsabban megvan, és az eredmény még akkor is közel tökéletes lehet, ha magad csinálod életedben először. Szóval amíg csak "vakolás" helyett használod, teljesen jó, mármint ha mögötte a fal légtömör. Ahol már érezhető különbségek kezdenek kijönni, amikor válaszfalat csinálsz belőle. Akkor a téglafallal szemben komoly hátrányai vannak a fém/favázas gipszkarton falnak. Kivéve, ha ott is költesz rá, két rétegben rakod fel a gipszkartont, elasztikus csillapítóanyaggal és szálas hangszigeteléssel a résekben. Akkor ugyanolyan jó lesz, ott mondjuk a pénzen nem nyersz semmit, csak időt. Illetve azt, hogy akár magad is meg tudod csinálni.
Egy átlag háznál mennyi az EPS ragasztó anyagköltsége, kb. 150e Ft? Aki ezt nem tudja rászánni, hogy rendes perem-pont ragasztás legyen, az szerintem ne is álljon neki, mert a félmegoldásokból csak a baj van.
a gyári előirás szerint kiszámolják a ragasztó árát/mennyiségét, leadják az árajánlatot. Elnyerik a munkát. Ha előtte nem kommunikálja ezt le világosan (hogy több ragasztó kell a pont-peremhez), akkor meg a megrendelő veri ki a hisztit a többletköltség miatt. Mindkét oldal masszivan ludas abban, hogy ez így alakul. És mi a vége? A kivitelező szerint "jólvanazúgy" és megcsinálják pogácsásan a hőszigetelést. Amiből aztán lesz egy nagyon durva penészedés: komkel.hu/2024/08/13/073-hibakmegoldasok2-peneszedo-uj-epitesu-haz-elrontott-hoszigetelessel/
Nálam is . És még a villanyvezetéket is szétfurták és úgy is hagyták . Ócska munka ⚒️ és és hogy viselkedtek . Kirakták a másutt keletkezett sittet. A tavaszi éves ellenőrzésre, telefonáltam , illetve írtam ,semmit sem válaszoltak .
A lakásunkhoz tartozó tárolót szintén gipszkartonnal burkolták. Később vettem észre, odamentem szó szerint leszaggattam a gipszkarton táblákat., minden hiba megtalálható volt amit a videóban említettél, rendes vakolatot készítettem.
Acélvázas ház, fürdőszoba, szerintetek mire ragasztják a "csempét" ??? (a falra most megvolt)
22 дні тому
Nálam problémamentesen funkcionál, nincs sem penész, sem penészszag. A repedés sajnos eljött egy helyen. Mi a helyzet az előtét fallal ami az egyik videóban meg van ajánlva?
Annyit szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz, hogy van olyan cég aki ugyanannyiért adja a 275 centiméter hosszú gipszkartont mint a 200 centimétereset mármint, négyzetméter ára ugyanannyi
@@Zolithegenius az interneten beírod a keresőbe és ki fogja adni a találatokat rá. Nem akarom ide leírni a cég(ek) nevét, hátha tilos. Én kettő ilyen cégről tudok, mindegyik Budapesti
Az elrontott áttörések javításának mi a szakszerű menete? EPS zsalus házam van. Ablak, áram, stb. minden jól sikerült, majd jöttek a majom légkondisok és kinullázták a légtömörséget...
Lehet kapni aknapúrhabot is, az víz, pára és légzáró elméletileg. Érdemes felhívni a nagyobb gyártókat, hogy mit javasolnak ilyenkor, szinte mindegyik gyártónak van alkalmazástechnikus elérhetősége, ahol konkrétan megkérdezheted, hogy a kinézett anyag jó e arra, amire szeretnéd, és ha nem, akkor ajánl másikat.
Jó lenne arról is beszélni, hogy hol jó ez e megoldás! Mert azért vannak olyan épületek ahol más nem igen jöhet szóba. Értelemszerüen a könnyúszerkezetes házakat nehéz lenne vakolni. De mondjuk egy EPS zsalus ház esetében is gipszkartonozni szoktak. Esetleg hállózni szokták, bár az nagyon könnyen tud sérülni.
A könnyűszerkezetes házaknál NEM RAGASZTJÁK a gipszkartont! Az ott teljesen megszokott belső burkolat. Az EPS zsalus házakról lesz szó nemsokára külön, ott is ugyanezeket az elveket kellene betartani, de persze nem sikerül...
@@KomKelA könnyűszerkezetes házaknál a csempét ragasztják a gipszkartonra. Illetve a harmatpont a gipszkarton mögé, a könnyűszerkezet belsejébe, a szigetelésbe esik. Ez nem probléma? Köszi
@@Rwlearn85 Létezik jó könnyűszerkezetes ház, csak éppenséggel nem olcsóbb, mint a tégla. Nincs hőtároló tömege alapból. Nálunk meg ki is spórolják az anyagokat, nem gondolkoznék könnyűszerkezetes házban.
Párezer Ft-ért lehet venni telefonhoz csatlakoztatható, akár 5m hosszú, endoszkópos, vízhatlan kamerát. Az egy 10 mm-es lyukon keresztül befér és számtalan helyzetben tud a segítségünkre lenni.
igaz, de a gyakorlati tapasztalatok alapján ezek max hobbicélra jók. Én már forgatható fejeset vettem, mert az jobban használható ilyen vizsgálatokra, viszont sajnos ~100e Ft.
@@KomKel nem olyan rosszak ezek az olcsóbbak sem már. Lehet kapni merev és lágy vezetékkel, egy ilyen egyszerű feladatra tökéletes, és pár ezer forintért nem pénz. Persze ha napi munkaeszköz, akkor érdemes venni egy komolyabbat, de a ház körül szerintem elég ez is, max többet kell vele vacakolni.
Ha a szárazvakolatot nem javaslod akkor Te melyik vakolattípus mellett teszed le a voksodat egy újépítésű x-therm falazatú háznál? A cementes (hagyományos) vagy a modernebb gipszvakolat a preferáltabb?
@@KomKeltéglákról van esetleg videó,hogy melyiket ajànlod külső falhoz?nem találok ilyen videót!aktuális lenne nàlunk
Місяць тому
Nekem van még egy félelmem az ilyen szárazvakolat esetén ha nem ragasztják hanem 5cm fára vagy normál gipszkarton tartóra csavarozzák. Ilyen esetben a levegő nem működik szigetelő rétegként? Azaz az előtét fal miatt nem egy "tömegkályhaként" működnek a főfalak a légrés miatt, mert sokkal nehezebben melegszenek fel a külső falak és így tud hőt tárolni a falban? Jelen esetben szigeteletlen 50cm vályogfalról beszélek, beton alappal, vízszigeteléssel, 2004-es építésű. Vagy az is lehet, hogy csak egy kicsit túl gondolom ezt?
ha lécre vagy profilvázra csavarozzák, akkor az ELŐTÉTFAL, nem pedig szárazvakolat. Ilyen esetben a belső oldalon kialakuló légrés is szigetel, teljesen máshová kerül a falban a harmatpont, stb. Csak akkor szabad ilyet csinálni, ha külső oldalon van homlokzati hőszigetelés. De még ebben az esetben is elveszited a hőtároló tömegét a falaknak, ahogy írtad is.
Місяць тому+1
@@KomKel Igaz, ez így nem szárazvakolat, sorry, de akkor a félelmem nem alaptalan, ezért be van tervezve rendes vályog vakolat elkészítése ezeknél a falaknál. Szerencsére nem az egész ház ilyen csak kb az 50%-a.. Ettől nem számítok óriási fűtés megtakarításra, de ha a hőérzet javul az nekem már megéri. Köszönöm a választ :)
Az igen! 2004-es építésű vályogház? Témára térve: Régi építésű vályogházakon visszatérő motívum, így lassacskán már majdnem szabály, hogy ha gipszkartont látsz a falon akkor menekülj! Az annak a jele, hogy a fal olyan állapotban van, hogy a kőműves még malterral sem vállalta a vakolását. Ha egy nedvesedésre hajlamos (sok összetevős tulajdonság) vályogfalra gipszkarton kerül, jó eséllyel rohadni fog alatta, mert a gipszkarton egy felületi párafék, alatta nedvesség dúsulás várható. Ha a belső vályogvakolaton töröd a fejed, bizonyos helyeken vedd számításba a mészhabarcs lehetőségét is. Hirtelen változó páratartalom ( fürdőszoba, konyha) esetén jobb, mint a vályog. Kevesebb párát tud felvenni, mivel nem duzzad, de azt gyorsabban teszi, mivel nem duzzad. Egy 2004-es építésű vályogház javítása álommunka egy 1904-es építésűhöz képest. Ha szépen egyenesen rakták a falat, akkor lényegesen kevesebb lesz a bontás-faljavítás, illetve mivel a falak nem görbültek (100 éves esetben gyakori) viszonylag kevés agyag felhordásával kell számolni, négyzetméterenként 300 liter vályogvakolat. Egy rossz állapotú régi fal esetenként 500liternél is többet felvehet. Ez száraztérfogat, tehát ennél többet kell bekeverni. Felhívnám a figyelmet, hogy ellentétben a közhiedelemmel, a vályogfal típusok viszonylag jó hővezetők, nem indokolatlan a külső hőszigetelés! Érdemes ezen is elgondolkodni. Az ipari modern anyagok itt feltétesen alkalmazhatók. Emellett vannak természetes alapú, páraáteresztő hőszigetelő anyagok, viszont ezekből gyakran nagyobb vastagság kell, mert nem mindig olyan jól szigetelnek, mint a modern anyagok. Én itt a nádpalló, a szalmabála és a könnyűvályog szigetelést szoktam megemlíteni. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ha érdekli, kitérek rá. A szamabálánál a bála mérete meghatározza a lehetséges vastagságokat, nádpallóból20-25cm vastagság (függ a vályogfal típusától és vastagságától), könnyűvályogból 30-35cm ami biztos. Ezek a vastagságok, amik mindig elegendőek, ezek alatt számítással ellenőrizni kell a fallal együtt vett teljes hőátbocsátást. Ha párazáró modern hőszigetelő anyagot választanak (sokkal könnyebb szakembert találni a kivitelezésre, kevesen értenek a vályoghoz) minden esetben számítással kell ellenőrizni, hogy a harmatpont a falon kívül kerüljön, továbbá kötelező a vízszigetelést megcsinálni (ez 100 éves döngölt alappal aláfalazást jelent) illetve kötelező a hővisszanyerős szellőző rendszer, ami leveszi a levegőből érkező páraterhelést a falakról. Ezek nélkül nem lehet párazáró hőszigetelő anyagokat választani vályogfalra.
Repedni fog a vízszintes illesztéseknél. Nekem itthon 3 évembe telt, hogy megszüntessem az összes hajszálrepedést. Ahol nem gyári nutba kerül a hézag erősítő, ott az illesztések fele visszarepedt. Pedig én magamnak ragasztottam a kartont, nem bíztam másra És a homlokzat szigetelése, meg a karton ragasztása élőt a NF téglák függőleges találkozásai is ki lettek kenve, a légtömörség javítása okán. Egyéb hátrányát én nem látom. Ha jó a homlokzati szigetelés tömörsége, akkor a száraz vakolással sem lesz gond. De ha vacak a homlokzat, akkor a szárazvakolat igazi szarosszendvics, és valakinek meg kell enni.
Egyébként mi a helyzet a beton falazatokkal száraz vakolat szempontjából, pl isoshell stb esetén, illetve mi a helyzet a régi még tényleg tégla épületek esetén amit gipszkartonnal újítottak fel? Mert ha jól értem akkor ez csak poroterm tégla esetén probléma...
Ha az ember saját magának meg tudja csinálni mint ahogy én is akkor tökéletes a gipszkarton is.Csak ahogy Kömkel is írja,én aláhuztam egy fél centis vakolatot a téglafalra ezt akinek van egy kis kézügyessége és kicsit beválalósabb saját magának meg tudja csinálni minimum a fele lessz a díja a vakolásnak.De lehet hogy még így is sokat mondtam az összes anyaggal együtt.Persze a másik dolog amit máshogy csináltam ,én nem pogácsáztam a falat hanem fogas glrttvassal vittem fel teliben a gipszkarton ragasztót.Ennek persze követelménye,hogy a falak függőlegesen legyenek rakva.
az bizony, nagy divat lett ez kontáréknál.. A vicc az, hogy még azt se látják, ha átázik a fal, csak majd érzik a büdöset, meg hogy dől össze az egész.
Most ragasztottam kőzetgyapotot, ragasztóval vakoltam időhiány miatt, visszaszámoltam:19,7 kg/m2 lett ragasztófelhasználás. Ez kb. 2 cm-es egyenetlenséget jelent, ennyi volt a falazatban, 52 éves tégla épületről van szó. A lábazat ettől durvább, 53kg/m2 lett, az valami horribilisen sz*r volt. Remélem megköt a ragasztó 5 centiben kiöntve is...
hát, az én házamban is van pár görcs, érdemes lett volna több lépcsőben csinálni, elsőként a nagyobb lyukakat kihúzni hasonló vakolattal, mint ami a falazaton van, aztán rakni rá a táblákat. Nem telibe vakolni, csak a nagy mélyedéseket feltölteni. Hivatalosan csak 1-2 centit bír az anyag, de nálam is lett olyan, hogy több lett, eddig ahol elkészült, nem esett le.
Kömkel for president!🏆
Minden külső falat ragasztottam,megfelelő mélyalapozással és pogácsázva,toldva vannak a lapok és nincs penész,repedés és hasonlók pedig 5éve élünk benne és még az első rend falfesték van a falakon.
Én is kívancsi volnék rá,hogy pontosan mi az oka ami miatt nem lehet toldani a lapokat.
Köszi ha tudsz rá választ adni,egyébként nagyon jó vagy sokat tanulhatunk tőled csak így tovább!
,🤔már a Marsra készül az emberiség, de még mindig kartonpapírra ragasztjuk a fürdőszobacsempét🫣. 👍
Hát hazánkban igazán csak most kezdi el élni éz a kartonpapírozgatás,de a nyugati társaink és amerikában már évtizedes múltjai vannak ennek a baromságnak!
@@peterdesing5792 A nyugati kartonpapírozgatásnak oka van. Jóval olcsóbb, gyorsabb, és a végeredmény sokszor sokkal simább. Egy nagy egybefüggő felületet síkra vakolni komoly munkát és hozzáértést igényel, rengeteg munkaórával és száradási idővel. Ugyanez gipszkarotnnal sokkal gyorsabban megvan, és az eredmény még akkor is közel tökéletes lehet, ha magad csinálod életedben először. Szóval amíg csak "vakolás" helyett használod, teljesen jó, mármint ha mögötte a fal légtömör. Ahol már érezhető különbségek kezdenek kijönni, amikor válaszfalat csinálsz belőle. Akkor a téglafallal szemben komoly hátrányai vannak a fém/favázas gipszkarton falnak. Kivéve, ha ott is költesz rá, két rétegben rakod fel a gipszkartont, elasztikus csillapítóanyaggal és szálas hangszigeteléssel a résekben. Akkor ugyanolyan jó lesz, ott mondjuk a pénzen nem nyersz semmit, csak időt. Illetve azt, hogy akár magad is meg tudod csinálni.
Egy átlag háznál mennyi az EPS ragasztó anyagköltsége, kb. 150e Ft? Aki ezt nem tudja rászánni, hogy rendes perem-pont ragasztás legyen, az szerintem ne is álljon neki, mert a félmegoldásokból csak a baj van.
a gyári előirás szerint kiszámolják a ragasztó árát/mennyiségét, leadják az árajánlatot. Elnyerik a munkát.
Ha előtte nem kommunikálja ezt le világosan (hogy több ragasztó kell a pont-peremhez), akkor meg a megrendelő veri ki a hisztit a többletköltség miatt.
Mindkét oldal masszivan ludas abban, hogy ez így alakul. És mi a vége? A kivitelező szerint "jólvanazúgy" és megcsinálják pogácsásan a hőszigetelést.
Amiből aztán lesz egy nagyon durva penészedés:
komkel.hu/2024/08/13/073-hibakmegoldasok2-peneszedo-uj-epitesu-haz-elrontott-hoszigetelessel/
Nálam is . És még a villanyvezetéket is szétfurták és úgy is hagyták . Ócska munka ⚒️ és és hogy viselkedtek . Kirakták a másutt keletkezett sittet. A tavaszi éves ellenőrzésre, telefonáltam , illetve írtam ,semmit sem válaszoltak .
A lakásunkhoz tartozó tárolót szintén gipszkartonnal burkolták. Később vettem észre, odamentem szó szerint leszaggattam a gipszkarton táblákat., minden hiba megtalálható volt amit a videóban említettél, rendes vakolatot készítettem.
Acélvázas ház, fürdőszoba, szerintetek mire ragasztják a "csempét" ??? (a falra most megvolt)
Nálam problémamentesen funkcionál, nincs sem penész, sem penészszag. A repedés sajnos eljött egy helyen.
Mi a helyzet az előtét fallal ami az egyik videóban meg van ajánlva?
Annyit szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz, hogy van olyan cég aki ugyanannyiért adja a 275 centiméter hosszú gipszkartont mint a 200 centimétereset mármint, négyzetméter ára ugyanannyi
Melyik?
@@Zolithegenius az interneten beírod a keresőbe és ki fogja adni a találatokat rá. Nem akarom ide leírni a cég(ek) nevét, hátha tilos. Én kettő ilyen cégről tudok, mindegyik Budapesti
köszi. Nem szeretem a direkt reklámot, de az infó hasznos.
a zöld 275 ös karton mire jó?ha a fürdőhöz nem javasolja Kömkel
Az elrontott áttörések javításának mi a szakszerű menete? EPS zsalus házam van. Ablak, áram, stb. minden jól sikerült, majd jöttek a majom légkondisok és kinullázták a légtömörséget...
Kitömíted valami flexibilis anyaggal.
Lehet kapni aknapúrhabot is, az víz, pára és légzáró elméletileg. Érdemes felhívni a nagyobb gyártókat, hogy mit javasolnak ilyenkor, szinte mindegyik gyártónak van alkalmazástechnikus elérhetősége, ahol konkrétan megkérdezheted, hogy a kinézett anyag jó e arra, amire szeretnéd, és ha nem, akkor ajánl másikat.
Jó lenne arról is beszélni, hogy hol jó ez e megoldás!
Mert azért vannak olyan épületek ahol más nem igen jöhet szóba.
Értelemszerüen a könnyúszerkezetes házakat nehéz lenne vakolni.
De mondjuk egy EPS zsalus ház esetében is gipszkartonozni szoktak.
Esetleg hállózni szokták, bár az nagyon könnyen tud sérülni.
A könnyűszerkezetes házaknál NEM RAGASZTJÁK a gipszkartont! Az ott teljesen megszokott belső burkolat.
Az EPS zsalus házakról lesz szó nemsokára külön, ott is ugyanezeket az elveket kellene betartani, de persze nem sikerül...
@@KomKelA könnyűszerkezetes házaknál a csempét ragasztják a gipszkartonra. Illetve a harmatpont a gipszkarton mögé, a könnyűszerkezet belsejébe, a szigetelésbe esik. Ez nem probléma? Köszi
@@Rwlearn85 Mondjuk jogos, mert a párásodásnál ott is ennyierével leválhat a csempe a kartonról!
@@Rwlearn85 Létezik jó könnyűszerkezetes ház, csak éppenséggel nem olcsóbb, mint a tégla. Nincs hőtároló tömege alapból. Nálunk meg ki is spórolják az anyagokat, nem gondolkoznék könnyűszerkezetes házban.
@@Rwlearn85 könnyűszerkezetesnél belülről befóliázzák az egészet, hogy ne menjen a falba a pára. Ha belemegy, ázik a fa, és vége is az egésznek.
A gipszkarton alatti penészedést ki lehet mutatni bontás nélkül?
Párezer Ft-ért lehet venni telefonhoz csatlakoztatható, akár 5m hosszú, endoszkópos, vízhatlan kamerát. Az egy 10 mm-es lyukon keresztül befér és számtalan helyzetben tud a segítségünkre lenni.
Hokameraval ha ilyen hohidakat lehet latni, mint a videoban, ott biztosan van.
De a levego minosegen is erezni egyebkent.
igaz, de a gyakorlati tapasztalatok alapján ezek max hobbicélra jók. Én már forgatható fejeset vettem, mert az jobban használható ilyen vizsgálatokra, viszont sajnos ~100e Ft.
Pp@@Zolithegenius
@@KomKel nem olyan rosszak ezek az olcsóbbak sem már. Lehet kapni merev és lágy vezetékkel, egy ilyen egyszerű feladatra tökéletes, és pár ezer forintért nem pénz. Persze ha napi munkaeszköz, akkor érdemes venni egy komolyabbat, de a ház körül szerintem elég ez is, max többet kell vele vacakolni.
Ha a szárazvakolatot nem javaslod akkor Te melyik vakolattípus mellett teszed le a voksodat egy újépítésű x-therm falazatú háznál? A cementes (hagyományos) vagy a modernebb gipszvakolat a preferáltabb?
a gipszes vakolat mindenben jobb, mint a sima cementes. Sajnos drágább is valamennyivel.
@@KomKel Pontosan mik a gipszes vakolat előnyei a cementessel szemben?
páratechnikailag jobb, mármint a belső páraháztartásban segít.
Önmagában simább felületet ad, kevesebbet kell glettelni.
@@KomKel Köszönöm! :)
@@KomKeltéglákról van esetleg videó,hogy melyiket ajànlod külső falhoz?nem találok ilyen videót!aktuális lenne nàlunk
Nekem van még egy félelmem az ilyen szárazvakolat esetén ha nem ragasztják hanem 5cm fára vagy normál gipszkarton tartóra csavarozzák. Ilyen esetben a levegő nem működik szigetelő rétegként? Azaz az előtét fal miatt nem egy "tömegkályhaként" működnek a főfalak a légrés miatt, mert sokkal nehezebben melegszenek fel a külső falak és így tud hőt tárolni a falban? Jelen esetben szigeteletlen 50cm vályogfalról beszélek, beton alappal, vízszigeteléssel, 2004-es építésű. Vagy az is lehet, hogy csak egy kicsit túl gondolom ezt?
ha lécre vagy profilvázra csavarozzák, akkor az ELŐTÉTFAL, nem pedig szárazvakolat.
Ilyen esetben a belső oldalon kialakuló légrés is szigetel, teljesen máshová kerül a falban a harmatpont, stb.
Csak akkor szabad ilyet csinálni, ha külső oldalon van homlokzati hőszigetelés.
De még ebben az esetben is elveszited a hőtároló tömegét a falaknak, ahogy írtad is.
@@KomKel Igaz, ez így nem szárazvakolat, sorry, de akkor a félelmem nem alaptalan, ezért be van tervezve rendes vályog vakolat elkészítése ezeknél a falaknál. Szerencsére nem az egész ház ilyen csak kb az 50%-a.. Ettől nem számítok óriási fűtés megtakarításra, de ha a hőérzet javul az nekem már megéri. Köszönöm a választ :)
Az igen! 2004-es építésű vályogház?
Témára térve:
Régi építésű vályogházakon visszatérő motívum, így lassacskán már majdnem szabály, hogy ha gipszkartont látsz a falon akkor menekülj! Az annak a jele, hogy a fal olyan állapotban van, hogy a kőműves még malterral sem vállalta a vakolását. Ha egy nedvesedésre hajlamos (sok összetevős tulajdonság) vályogfalra gipszkarton kerül, jó eséllyel rohadni fog alatta, mert a gipszkarton egy felületi párafék, alatta nedvesség dúsulás várható.
Ha a belső vályogvakolaton töröd a fejed, bizonyos helyeken vedd számításba a mészhabarcs lehetőségét is. Hirtelen változó páratartalom ( fürdőszoba, konyha) esetén jobb, mint a vályog. Kevesebb párát tud felvenni, mivel nem duzzad, de azt gyorsabban teszi, mivel nem duzzad.
Egy 2004-es építésű vályogház javítása álommunka egy 1904-es építésűhöz képest. Ha szépen egyenesen rakták a falat, akkor lényegesen kevesebb lesz a bontás-faljavítás, illetve mivel a falak nem görbültek (100 éves esetben gyakori) viszonylag kevés agyag felhordásával kell számolni, négyzetméterenként 300 liter vályogvakolat. Egy rossz állapotú régi fal esetenként 500liternél is többet felvehet. Ez száraztérfogat, tehát ennél többet kell bekeverni.
Felhívnám a figyelmet, hogy ellentétben a közhiedelemmel, a vályogfal típusok viszonylag jó hővezetők, nem indokolatlan a külső hőszigetelés! Érdemes ezen is elgondolkodni. Az ipari modern anyagok itt feltétesen alkalmazhatók. Emellett vannak természetes alapú, páraáteresztő hőszigetelő anyagok, viszont ezekből gyakran nagyobb vastagság kell, mert nem mindig olyan jól szigetelnek, mint a modern anyagok.
Én itt a nádpalló, a szalmabála és a könnyűvályog szigetelést szoktam megemlíteni. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ha érdekli, kitérek rá. A szamabálánál a bála mérete meghatározza a lehetséges vastagságokat, nádpallóból20-25cm vastagság (függ a vályogfal típusától és vastagságától), könnyűvályogból 30-35cm ami biztos. Ezek a vastagságok, amik mindig elegendőek, ezek alatt számítással ellenőrizni kell a fallal együtt vett teljes hőátbocsátást.
Ha párazáró modern hőszigetelő anyagot választanak (sokkal könnyebb szakembert találni a kivitelezésre, kevesen értenek a vályoghoz) minden esetben számítással kell ellenőrizni, hogy a harmatpont a falon kívül kerüljön, továbbá kötelező a vízszigetelést megcsinálni (ez 100 éves döngölt alappal aláfalazást jelent) illetve kötelező a hővisszanyerős szellőző rendszer, ami leveszi a levegőből érkező páraterhelést a falakról. Ezek nélkül nem lehet párazáró hőszigetelő anyagokat választani vályogfalra.
Miért nem szabad toldani a gipszkarton táblákat?
10:02-hajszálrepedések a toldások mentén
Mert ez az eloiras.
@@KomKel Ez abból jön, hogy az erősítő szalagnak csak a hosszabbik oldalon van helye a táblán?
Repedni fog a vízszintes illesztéseknél.
Nekem itthon 3 évembe telt, hogy megszüntessem az összes hajszálrepedést.
Ahol nem gyári nutba kerül a hézag erősítő, ott az illesztések fele visszarepedt.
Pedig én magamnak ragasztottam a kartont, nem bíztam másra
És a homlokzat szigetelése, meg a karton ragasztása élőt a NF téglák függőleges találkozásai is ki lettek kenve, a légtömörség javítása okán.
Egyéb hátrányát én nem látom.
Ha jó a homlokzati szigetelés tömörsége, akkor a száraz vakolással sem lesz gond.
De ha vacak a homlokzat, akkor a szárazvakolat igazi szarosszendvics, és valakinek meg kell enni.
@@gaborbaksa4690 Nem hiszem, mert mennyezet esetén a rövid oldalt is fózolják. Csak be le kell vágni szikével a sarkát szögben.
Egyébként mi a helyzet a beton falazatokkal száraz vakolat szempontjából, pl isoshell stb esetén, illetve mi a helyzet a régi még tényleg tégla épületek esetén amit gipszkartonnal újítottak fel? Mert ha jól értem akkor ez csak poroterm tégla esetén probléma...
Akkor mire jó ez gipszkarton +ragasztó rendszer ,mihez árulja a kereskedő? Ha a falra nem jó ez a baromság.
Amennyiben VAKOLT a fal es hoszigetelt kivulrol, akkor alkalmazhato, mert a videoban felsorolt hatranyok nem jonnek elo.
Ha az ember saját magának meg tudja csinálni mint ahogy én is akkor tökéletes a gipszkarton is.Csak ahogy Kömkel is írja,én aláhuztam egy fél centis vakolatot a téglafalra ezt akinek van egy kis kézügyessége és kicsit beválalósabb saját magának meg tudja csinálni minimum a fele lessz a díja a vakolásnak.De lehet hogy még így is sokat mondtam az összes anyaggal együtt.Persze a másik dolog amit máshogy csináltam ,én nem pogácsáztam a falat hanem fogas glrttvassal vittem fel teliben a gipszkarton ragasztót.Ennek persze követelménye,hogy a falak függőlegesen legyenek rakva.
Rengetegen valyoghazban is gipszkattonnal boritjak a falakat, mert egyszerubb gy,orsabb. Sztem.eleg szar otlet
az bizony, nagy divat lett ez kontáréknál.. A vicc az, hogy még azt se látják, ha átázik a fal, csak majd érzik a büdöset, meg hogy dől össze az egész.
Most ragasztottam kőzetgyapotot, ragasztóval vakoltam időhiány miatt, visszaszámoltam:19,7 kg/m2 lett ragasztófelhasználás. Ez kb. 2 cm-es egyenetlenséget jelent, ennyi volt a falazatban, 52 éves tégla épületről van szó. A lábazat ettől durvább, 53kg/m2 lett, az valami horribilisen sz*r volt. Remélem megköt a ragasztó 5 centiben kiöntve is...
hát, az én házamban is van pár görcs, érdemes lett volna több lépcsőben csinálni, elsőként a nagyobb lyukakat kihúzni hasonló vakolattal, mint ami a falazaton van, aztán rakni rá a táblákat. Nem telibe vakolni, csak a nagy mélyedéseket feltölteni. Hivatalosan csak 1-2 centit bír az anyag, de nálam is lett olyan, hogy több lett, eddig ahol elkészült, nem esett le.