Ismét egy jól összerakott (fél) videó , (várom a másik felét), mindennap tanulunk valami újat, ebből a videóból tudtam meg, hogy a magyarok mindenhol (IS) ott vannak
Érdekes események, viszont maga a "holdjáró" érdekelt volna. Már nagyon várom! Nálunk falun a nagyon egyszerű önjáró szerkezeteket nevezték holdjárónak, gyermekként egy motorkerékpár motoros "valamin" utaztam apámmal. Mindig a zöld üzemanyagtankja jut eszembe a holdjáróról. Később megjelentek a "Robi-kapa+utánfutó" kombók.
Ebben a 2008-as dokfilmben (Gépek a holdon) elképesztő részletességgel mutatják be a holdjáró fejlesztését. ua-cam.com/video/-Cider5KB3Y/v-deo.html Mai napig ez a kedvenc sorozatom a témában mert szinte végig archiv felvételeket mutatnak és emellett rengeteg olyan érdekes információt osztanak meg a nézőkkel amit mai napig nem hallottam máshol (Max ezen a csatornán) Sőt anno ennek a dokumentumfilmnek hatására kezdett érdekelni az űrkutatás nagyon sokszor megnéztem már mind a 6 epizódot. Ebben a részben meg a navigációt veszik górcső alá, rendkívül érdekes ez az epizód is. Pl 22:14-nél mutatják ahol szövőnők szó szerint beleszövik a szoftvert a memóriába. Addig el sem tudtam képzelni, hogy ilyen létezik! :D ua-cam.com/video/pCQexAW7Zh4/v-deo.html (Sajnos nem túl jó felbontású... gondoltam rá, hogy feltöltöm az összes részt mert nekem megvan nagyobb felbontásban de valószínű letiltaná a youtube. Mondjuk eredeti nyelven elérhető 1080p-be is: www.youtube.com/@DiscoveryConnect/search?query=Moon%20Machines )
60 éve sikerült, most miért nem?... Kérdésekhez véleményem szerint nagyrészt az köthető, hogy ma egy karóra számítási teljesítménye vetekszik az akkori szuperszámítógépekével. Promó videókat láthatunk autonóm módon járkáló robotkutyákról, (sőt, emberszabású rakodórobotról is), F1 kocsikat kenterbe verő hobbidrónokról; vagy épp bármikor, ingyen (magyar nyelven is) hosszú kérdéseket válaszol meg és képeket rajzol a copilot. Zsebünkben (sőt lassan már fejünkön) hordjuk az emberiség tudására nyíló kaput. A hatvanas évek sci-fijében élünk. Ma meg olyan hibákat láthatunk a milliárdos költségvetésű projektekben, hogy nem tudnak átváltani egy mértékegységet, elfelejtenek frissíteni egy Y koordinátát vagy hogy fentmarad egy lencsevédő kupak. Szóval kicsit érthető a "huhogók" hozzáállása is. 60 éve megtették az első lépéseket. És a Földön azóta óriási ugrások történtek, de az űr meghódítása (nyugaton) 50 évig csak araszolt. Tudom ez leginkább költségvetési és akarat kérdése. Hisz láthattuk a Manhattan project-nél, az Apollo programnál (és egy magánvállalkozó erőteljes, akaratos törekvésén ) is hogy képtelen, nevetséges, lehetetlen dolgokat is képes megvalósítani az ember, ha megfelelően fókuszálja az anyagi ráfordítást és élő tudást. Pont ahogy Lev Arcimovis a 70-es vévekben már jól megfogalmazta válaszát a "Mikor lesz fúziós erőmű?" kérdésre, hogy tényleg "minden" csak akarat (pénz) kérdése. És akkor lesz, "amikor a társadalomnak szüksége lesz rá".
Ferenc öccse, István, plébános volt a településen, ahol laktam. Régen (kb. 30 éve) rengeteget mesélt róla, főleg mikor szóba került a továbbtanulás kérdése.
Így igaz, az ő testvére Pavlics István több mint 40 évig volt Jánosháza plébánosa. Már ő is túl van a 90. életévén. Mindig szeretettel és tisztelettel mesélt szüleiről és 8 (!) testvéről, akik mind tanult emberek voltak (tanító, gyógyszerész, gépészmérnök) Pavlics Ferenc is többször járt nálunk és előadást is tartott. Talán még a helyi tévének meg is van a felvétele róla.
@@urkutatasmagyarul Tiszteletem. Főnök ha megcsináljátok a 2 részt is légy szi ne felejtsétek ki a Sam Romano- t sem . Ő volt ugyanis a GM nél Feri bácsi csoport vezetője. Neki is köszönhetjük azt hogy Werhner v. Braunn eredeti ötlete a holdjáróval kapcsolatban nem merült feledésbe és sikerült rábeszélni a NASA -t ara hogy biztosítsanak helyet a kocsinak az LM en. Referencia anyagként tudom ajánlani a Moon Machines nevű sorozat The Rover nevű részét..( a jutyubon ingyen megnézhető) . 👍
Viszont: - Akkoriban semmit nem tudtak a hold felszinéről, ma mintáink vannak onnan, és a hold teljes felszíne nagyfelbontásban megvan - Azokban az időkben senki nem járt ott, most már van tapasztalat és adat bőven, mivel egész sor misszió járt ott... - Akkori rakétatechnika gyerekcipőben járt, most pedig fejlett eszközök és hajtóanyagok tucatjai léteznek - Az akkori számítástechnika megmosolyogtató, ma pedig szuperszámítógépekkel szimulálható szinte minden és létezik az "MI" is. Akkor a jelenkor mesterséges intelligenciával és szupercomputerekkel, új anyagokkal felszerelt és a múlt tapasztalataival felvértezett mérnökeink miért olyan dolgokon véreznek el amik csupa olyan dolog amit csak át kellett volna gondolni és sokszor lemodellezni, a legrosszabb forgatókönyvre felkészülni. Készítettek egy karcsú, merev, nem kellőképpen széles alátámasztást hogy majd teljesen függőlegesen száll le...? Az nem volt a pakliban, hogy lesz egy csekély oldalirányú elmozdulás? Szerintem a mai mérnökökkel van a baj. Ahogy nincsenek már szinész óriások, nincsenek zenész tehetségek...úgy igazi mérnökök is alig. Vannak sorozat ripacsok, vannak repperek, meg vannak egyetemet végzett számítógép kezelők...
Ha jól emlékszem, 2 m/s volt a maximum, amit kibírtak volna, de a hirtelen szenzorváltás miatt nem volt megfelelő a vezérlés, így alakukt, hogy ennek a kétszerese, 4 m/s oldalirányú sebességgel érkezett a talajra. Ha minden rendben lett volna a műszerrel, akkor a süllyedés is precízebb lett volna. Ezt a követjező missziónál bizonyítani is fogják.
Nem mondok nevet,magyar nagycég,állami részvénytöbbséggel,vasipari 7-8 csarnok. A folyamatmérnöknek megkellett magyazárni ki az a nóniusz skála,hogy a 9-10 es arányokkal hogy jön ki az 5 század azt már nem is akarta megérteni. A mikrométert pedig meg sem értette,arra vett maga mellé fullajtárt.. Másik csarnokban a fúró élszalagját nem értik mi. Megint másik csarnokban a mérőszalag "letyegő" feje miatt akarta azt kicseréltetni. 2 györi 1 bme mérnök,de lehet az egyik tán pécsi volt meg nem mondom. Jármű mecha és gépész srácok 😂
"Nade 50 éve is simán leszálltak a Holdon, akkó mé nem megyünk vissza?" Ja, olyan simán leszálltak, hogy az Apollo 11 sikerére nem sokat fizettek volna a fogadóirodák és Nixonnak már a gyászbeszédet is megírták, hogyha nem sikerült volna a küldetés. Az Apollo 13 majdnem oda is veszett. Az azt követő holdra szállások pedig már a kutyát nem érdekelték. Az is simán kinézem, hogy sok amerikai csak az Apollo 11-ről tud, a többiről még nem is hallott. Az egész program horribilis összegeket emésztett fel, legyőzték az oroszokat, hazahoztak pár száz kilónyi követ, elérték Kennedy célját. Az 1972-es választási évben elég nehezen lehetett volna beadni az szavazóknak, hogy miért is kell tovább költeni a befizetett adóikat. Hogy hazahozzanak még egy kis követ, vagy miért? Még Vietnám is ott volt a levegőben, ráadásul jött a kőolajválság, majd némi gazdasági recesszió Carter alatt. Egyik elnök sem volt annyira hülye, hogy ezt tovább erőltesse ilyen körülmények között, hiszen abba jó eséllyel bele is bukott volna. Az akkori technológiai színvonal mellett nagyon kevés gazdasági és politikai hasznot hozott volna, így szépen el is felejtették az egészet. Persze mindig elfelejtem, hogy a 10 millió mindenhez értő országa vagyunk.
Azért arra kíváncsi lennék a Ranger programban sikertelenül becsapódott szondák becsapódási krátereit nem próbálták -e meg távcsövekkel megfigyelni hogy legalább ennyi plusz információhoz jussanak. (Még az első sikeres küldetés előtt.) Ha a szonda tömege, sebessége és anyaga is ismert akkor a kráter mélységéből, méretéből és a kilökődő anyag kilökődési távolságából és szemcseméretéből a Hold anyagára is lehet következtetni.
Akkoriban még nem voltak Hold körül keringő nagyfelbontású kamerák, hiszen még becsapódni sem mindig sikerült. Földi távcsövekkel pedig még most sem lehetne kiszúrni egy 5-10 méteres krátert.
Amúgy azt nem értem hogy a apollo tagjai 2 ember mentek a holdra és mindig felmerül bennem az hogy mit esznek vagy mit esznek egy mert körülbelül a hold ilyen 3 nap mondjuk vissznek naszit és elfogy azmár baj
Íme egy érdekes és elgondolkodtató Sci-fi rövid film (linket ide tudtommal nem lehet betenni, így csak a címét teszem), UA-cam-on megtalálod Gergő és a többiek: Sci-Fi Short Film “Hyperlight" | DUST
Az biztos, hogy a világtörténelem egyik leges leg ikonikusabb járművét sikerült akkor megalkotni, ezért már megérte 👏
Nagyon részletes, mégis érdekes.
Köszi szépen!
Nagyon remek előadás! Várjuk a folytatást. Köszönjük a profi munkát!
Remek, részletes információk amelyek ismeretében sokkal könnyebb megérteni milyen elképesztően összetett feladat volt véghez vinni a puha landolást!
Köszönjük ezt a részt is!
Kifejezetten örülök a kudarcos résznek 😄😄
Ismét egy jól összerakott (fél) videó , (várom a másik felét), mindennap tanulunk valami újat, ebből a videóból tudtam meg, hogy a magyarok mindenhol (IS) ott vannak
Remek volt izgatottan várom a folytatást
Köszönjük szépen ismét a szuper minőséget. Alig várom a folytatást.
Hát ez elképesztően érdekes volt, és tartalmas, koszi szepen!
Gratulálok! Remek videó, várom a folytatást!
Köszönjük szépen ezt a részletes filmet! Várjuk a továbbiakat! Minden jót Gergő!!!
Érdekes események, viszont maga a "holdjáró" érdekelt volna. Már nagyon várom! Nálunk falun a nagyon egyszerű önjáró szerkezeteket nevezték holdjárónak, gyermekként egy motorkerékpár motoros "valamin" utaztam apámmal. Mindig a zöld üzemanyagtankja jut eszembe a holdjáróról. Később megjelentek a "Robi-kapa+utánfutó" kombók.
Ebben a 2008-as dokfilmben (Gépek a holdon) elképesztő részletességgel mutatják be a holdjáró fejlesztését. ua-cam.com/video/-Cider5KB3Y/v-deo.html
Mai napig ez a kedvenc sorozatom a témában mert szinte végig archiv felvételeket mutatnak és emellett rengeteg olyan érdekes információt osztanak meg a nézőkkel amit mai napig nem hallottam máshol (Max ezen a csatornán) Sőt anno ennek a dokumentumfilmnek hatására kezdett érdekelni az űrkutatás nagyon sokszor megnéztem már mind a 6 epizódot.
Ebben a részben meg a navigációt veszik górcső alá, rendkívül érdekes ez az epizód is. Pl 22:14-nél mutatják ahol szövőnők szó szerint beleszövik a szoftvert a memóriába. Addig el sem tudtam képzelni, hogy ilyen létezik! :D ua-cam.com/video/pCQexAW7Zh4/v-deo.html
(Sajnos nem túl jó felbontású... gondoltam rá, hogy feltöltöm az összes részt mert nekem megvan nagyobb felbontásban de valószínű letiltaná a youtube. Mondjuk eredeti nyelven elérhető 1080p-be is: www.youtube.com/@DiscoveryConnect/search?query=Moon%20Machines )
Köszönjük szépen a videót.
Mindig tanulok tőled valamit.
Szuper videó volt, köszönöm! 👍
Köszi a fantasztikus videót ismét!!!! Nyugodj Békében Kedves Ferenc! 🖤🖤
Huh, ez mennyire epikk! (Nem is tudtam, hogy a rover közvetlenül magyar fejlesztés.) Nagyon várom a következő epizódot! :)
Kivancsi vagyok hogy van e valami info vagy spekulacio hogy merre jarhatnak a celttevesztett Ranger 4-5 szondak... Mit gondoltok ??
Három opció van; vagy még mindig Nap körüli pályán kering, vagy becsapódott a Holdba, vagy lezuhant a Földre.
Köszi!
60 éve sikerült, most miért nem?... Kérdésekhez véleményem szerint nagyrészt az köthető, hogy ma egy karóra számítási teljesítménye vetekszik az akkori szuperszámítógépekével. Promó videókat láthatunk autonóm módon járkáló robotkutyákról, (sőt, emberszabású rakodórobotról is), F1 kocsikat kenterbe verő hobbidrónokról; vagy épp bármikor, ingyen (magyar nyelven is) hosszú kérdéseket válaszol meg és képeket rajzol a copilot. Zsebünkben (sőt lassan már fejünkön) hordjuk az emberiség tudására nyíló kaput.
A hatvanas évek sci-fijében élünk.
Ma meg olyan hibákat láthatunk a milliárdos költségvetésű projektekben, hogy nem tudnak átváltani egy mértékegységet, elfelejtenek frissíteni egy Y koordinátát vagy hogy fentmarad egy lencsevédő kupak.
Szóval kicsit érthető a "huhogók" hozzáállása is. 60 éve megtették az első lépéseket. És a Földön azóta óriási ugrások történtek, de az űr meghódítása (nyugaton) 50 évig csak araszolt.
Tudom ez leginkább költségvetési és akarat kérdése. Hisz láthattuk a Manhattan project-nél, az Apollo programnál (és egy magánvállalkozó erőteljes, akaratos törekvésén ) is hogy képtelen, nevetséges, lehetetlen dolgokat is képes megvalósítani az ember, ha megfelelően fókuszálja az anyagi ráfordítást és élő tudást.
Pont ahogy Lev Arcimovis a 70-es vévekben már jól megfogalmazta válaszát a "Mikor lesz fúziós erőmű?" kérdésre, hogy tényleg "minden" csak akarat (pénz) kérdése.
És akkor lesz, "amikor a társadalomnak szüksége lesz rá".
Évekig fogalmam sem volt, hogy egy honfitársam találta ki a tökéletes holdjárót. Nyugodjék békében, a holdon még most is ott van az öröksége
Ismét egy érdekes rész, köszönjük!
Ferenc öccse, István, plébános volt a településen, ahol laktam. Régen (kb. 30 éve) rengeteget mesélt róla, főleg mikor szóba került a továbbtanulás kérdése.
Így igaz, az ő testvére Pavlics István több mint 40 évig volt Jánosháza plébánosa. Már ő is túl van a 90. életévén. Mindig szeretettel és tisztelettel mesélt szüleiről és 8 (!) testvéről, akik mind tanult emberek voltak (tanító, gyógyszerész, gépészmérnök) Pavlics Ferenc is többször járt nálunk és előadást is tartott. Talán még a helyi tévének meg is van a felvétele róla.
Üdv köszönet 🙏
Remek video.... Varjuk a folytatast... Udv. Ausztralia, Perth-bol.... ///
Mindig büszkeséggel tölt el, ha egy hazánkfia munkásságáról hallani :)
18:32 ....🙄🙄🙄...nagyon jó volt a műsor de sajnos ...igencsak rövid... órákat lehetne ezekről beszélni...🍺🍺🍺👍
Ez csak egy kis megágyazás volt, hogy mindenki képbe kerüljön a körülményekkel!
A következő rész hosszabb lesz és jobban koncentrál a kész járműre! ;)
@@urkutatasmagyarul Tiszteletem. Főnök ha megcsináljátok a 2 részt is légy szi ne felejtsétek ki a Sam Romano- t sem . Ő volt ugyanis a GM nél Feri bácsi csoport vezetője. Neki is köszönhetjük azt hogy Werhner v. Braunn eredeti ötlete a holdjáróval kapcsolatban nem merült feledésbe és sikerült rábeszélni a NASA -t ara hogy biztosítsanak helyet a kocsinak az LM en. Referencia anyagként tudom ajánlani a Moon Machines nevű sorozat The Rover nevű részét..( a jutyubon ingyen megnézhető) . 👍
Viszont:
- Akkoriban semmit nem tudtak a hold felszinéről, ma mintáink vannak onnan, és a hold teljes felszíne nagyfelbontásban megvan
- Azokban az időkben senki nem járt ott, most már van tapasztalat és adat bőven, mivel egész sor misszió járt ott...
- Akkori rakétatechnika gyerekcipőben járt, most pedig fejlett eszközök és hajtóanyagok tucatjai léteznek
- Az akkori számítástechnika megmosolyogtató, ma pedig szuperszámítógépekkel szimulálható szinte minden és létezik az "MI" is.
Akkor a jelenkor mesterséges intelligenciával és szupercomputerekkel, új anyagokkal felszerelt és a múlt tapasztalataival felvértezett mérnökeink miért olyan dolgokon véreznek el amik csupa olyan dolog amit csak át kellett volna gondolni és sokszor lemodellezni, a legrosszabb forgatókönyvre felkészülni.
Készítettek egy karcsú, merev, nem kellőképpen széles alátámasztást hogy majd teljesen függőlegesen száll le...? Az nem volt a pakliban, hogy lesz egy csekély oldalirányú elmozdulás?
Szerintem a mai mérnökökkel van a baj. Ahogy nincsenek már szinész óriások, nincsenek zenész tehetségek...úgy igazi mérnökök is alig.
Vannak sorozat ripacsok, vannak repperek, meg vannak egyetemet végzett számítógép kezelők...
Ha jól emlékszem, 2 m/s volt a maximum, amit kibírtak volna, de a hirtelen szenzorváltás miatt nem volt megfelelő a vezérlés, így alakukt, hogy ennek a kétszerese, 4 m/s oldalirányú sebességgel érkezett a talajra. Ha minden rendben lett volna a műszerrel, akkor a süllyedés is precízebb lett volna. Ezt a követjező missziónál bizonyítani is fogják.
Nem mondok nevet,magyar nagycég,állami részvénytöbbséggel,vasipari 7-8 csarnok. A folyamatmérnöknek megkellett magyazárni ki az a nóniusz skála,hogy a 9-10 es arányokkal hogy jön ki az 5 század azt már nem is akarta megérteni. A mikrométert pedig meg sem értette,arra vett maga mellé fullajtárt..
Másik csarnokban a fúró élszalagját nem értik mi.
Megint másik csarnokban a mérőszalag "letyegő" feje miatt akarta azt kicseréltetni.
2 györi 1 bme mérnök,de lehet az egyik tán pécsi volt meg nem mondom. Jármű mecha és gépész srácok 😂
Lehet tudni, hogy a Ranger-3 és 5 miután elvétette a célt és tova szállt, most hol van?
Ha jól emlékszem, akkor Nap körüli pályára állva keringtek tovább, de azt nem tudom, azóta mi lett velük (becsapódtak-e a Földbe, vagy a Holdba).
A Nasza Asza! 😉🤔☺️
"Nade 50 éve is simán leszálltak a Holdon, akkó mé nem megyünk vissza?"
Ja, olyan simán leszálltak, hogy az Apollo 11 sikerére nem sokat fizettek volna a fogadóirodák és Nixonnak már a gyászbeszédet is megírták, hogyha nem sikerült volna a küldetés. Az Apollo 13 majdnem oda is veszett. Az azt követő holdra szállások pedig már a kutyát nem érdekelték. Az is simán kinézem, hogy sok amerikai csak az Apollo 11-ről tud, a többiről még nem is hallott. Az egész program horribilis összegeket emésztett fel, legyőzték az oroszokat, hazahoztak pár száz kilónyi követ, elérték Kennedy célját.
Az 1972-es választási évben elég nehezen lehetett volna beadni az szavazóknak, hogy miért is kell tovább költeni a befizetett adóikat. Hogy hazahozzanak még egy kis követ, vagy miért? Még Vietnám is ott volt a levegőben, ráadásul jött a kőolajválság, majd némi gazdasági recesszió Carter alatt. Egyik elnök sem volt annyira hülye, hogy ezt tovább erőltesse ilyen körülmények között, hiszen abba jó eséllyel bele is bukott volna. Az akkori technológiai színvonal mellett nagyon kevés gazdasági és politikai hasznot hozott volna, így szépen el is felejtették az egészet. Persze mindig elfelejtem, hogy a 10 millió mindenhez értő országa vagyunk.
Érdekes, de erről a fantasztikus emberről egy kukkot se hallottam eddig.
Csak a következőben.... Nemáá😂 Mikor érkezik a következő?
Max két hét, sietek vele, ígérem, de nem szeretném összecsapni!
Azért arra kíváncsi lennék a Ranger programban sikertelenül becsapódott szondák becsapódási krátereit nem próbálták -e meg távcsövekkel megfigyelni hogy legalább ennyi plusz információhoz jussanak. (Még az első sikeres küldetés előtt.) Ha a szonda tömege, sebessége és anyaga is ismert akkor a kráter mélységéből, méretéből és a kilökődő anyag kilökődési távolságából és szemcseméretéből a Hold anyagára is lehet következtetni.
Akkoriban még nem voltak Hold körül keringő nagyfelbontású kamerák, hiszen még becsapódni sem mindig sikerült. Földi távcsövekkel pedig még most sem lehetne kiszúrni egy 5-10 méteres krátert.
@@urkutatasmagyarul Aha tehát a földi távcsövek nem álltak még olyan szinten sőt még ma sem. Köszi.
@@imrekiss3221Helló! Legnagyobb akadálya a légkörszennyezetsége.
👌👍
Nyugodjon békében , A LunaRover örökre emléket állít neki
Amúgy azt nem értem hogy a apollo tagjai 2 ember mentek a holdra és mindig felmerül bennem az hogy mit esznek vagy mit esznek egy mert körülbelül a hold ilyen 3 nap mondjuk vissznek naszit és elfogy azmár baj
Ezért vittek magukkal megfelelő mennyiségű élelmet
@@urkutatasmagyarul amúgy igen
Nyugodjék békében! 😢
Üdv 2023.03.26. Köszönet.
Nyugodjon békében 😢
Nyigodjon békében
18:16 ..🇺🇸🇺🇸🇺🇸
Mindig amikor indítást közvetítesz és azt mondod, hogy "Szemeket az égre...", akkor én úgy értem, hogy "szemetet az égre..."
🚗🤔🙄😉👍
Ennyit beszélni filmstúdióban felvett történetekről... Csillagok is hol vannak? 😆😂
Amikor nappal fotózol a Földön, akkor hol vannak? Vagy még sosem gondolkoztál ezen?
ua-cam.com/video/TG4RYzTwvDY/v-deo.htmlsi=JRBegCp98orAqktS
@@urkutatasmagyarul Jajj...csak pojén volt de beugrottál... 😁
.
Íme egy érdekes és elgondolkodtató Sci-fi rövid film (linket ide tudtommal nem lehet betenni, így csak a címét teszem), UA-cam-on megtalálod Gergő és a többiek:
Sci-Fi Short Film “Hyperlight" | DUST