EPMK (közr. pHLaT) - Hol az a pont

"EPMK - Önarckép álarcban"
ALBUMVÁSÁRLÁS/DOWNLOAD:
mulatoaztekok....
zene: pHLaT
szöveg, rap: PMK, pHLaT
mix/master: emekajji
vágta/rendezte : Benedek Csanád
operatőr/fotó : Varga Balázs "Nebulon"
utómunka/effektek,: Szekeres László, Vegaz Zsolti
helyszín : Agatics Antal agya
plusz segítség : Szőke Gazsi Rap Show
(PMK)
Pablo-Pablo
Pablo Picasso
Miért ilyen kocka
Minden ember?
A képeid a valóságot tükrözik
A valóság a hazugságba ütközik
Köntörfalak közönyébe öltözik
Mi az, ami a szívedbe költözik
Démonokkal harcolni, így dönteni
Eldönteni, eldönteni, eldönteni!
Döntöd ide, döntöd oda, működik?
Minden utca, minden út jó, föltörik...
Minden utca, mindegy hogy hol lődörögsz
Kastélyok a testek és a börtönök
Kóválygok ma magamban, míg eltörök
Ki vagyok én? Hegedű hegedül
Nem vagy egyedül,
Nem új keletű Westcoast, nem kértem, hogy ezt told
Megy a break-re a rap
A Brecht-re a Bertold, no para, Koldusopera
Korrepetál a rap, ami kortalan
Úgy érzed atom hasad
Szakadék benned szakad
Jó és rossz közt félúton rappelek
Arról, amit én tudok, hogy ez a szám se nagyon létezik
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
Hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
Hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
És hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, hé, de hol az a pont?
Hol az a pont, hol, hol az a pont?
Hol az a pont, és meddig mész el
Hogy észrevedd?
(pHLaT)
Zárt ajtó, gyenge fény, síri csend, hideg kő
Pókháló, mély álom, halk moraj, múlt idő
Bolond szél, növő zaj, oszló köd, élénk figyelem
Nyitott kapu, régi emlék, keskeny híd, és a jelen
Nyár: miniszoknyák; tél: mínuszok, nyák
A tavasz és az ősz? Csak átmenet, alig győzöd
Annyit kell igazodj, valahol már úgy elidőznél
De a körforgás nem áll meg, és te vagy a középpontja
Nincs ok-okozat, csupán valószínűség
Ahogy a történeted egyszerre fut több idősíkon
Nincs sehol az a pont, és egyszerre mindenütt ott van
Ez az örök visszatérés, hiány, kínzó késztetés
Évezredek és napok, órák, vagy épp percek
Egyaránt nem múlnak, egyaránt csak telnek
A csillagok, s az égbolt, a föld, s a tenger mélye
A kezed el nem éri, a lábad nem ér le
A figyelem fókuszpontja és a tudat nagy egésze
Mind egy lyukból néz ki, mind egy lyukba néz be
Ott a kicsiben a nagy, a nagyban a kicsi
Ott az emberben a végtelen
hogyha igazán figyel nyakon csípi
(PMK)
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
Hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
Hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, ahol megszakad
Ahol nem érzed, ahol elég lesz?
És hol az a pont, ahol egy darabban
Hol megérted, ahol az egészet?
Hol az a pont, hé, de hol az a pont?
Hol az a pont, hol, hol az a pont?
Hol az a pont, és meddig mész el?