Nagyon jó kis videó lett (30 percben, 30 ezerért :D ) El is ment a kedvem, hogy ebben a témában én is csináljak videókat, jól összefoglaltad. Köszönöm!
Ötletes a "perzselés" és nagyon tetszett a leleményes magyar megoldás, mégpedig az ingyen zöld anyag (bár elvileg ez lopásnak számít, én is pont így csinálnám, max szólnék a szomszédoknak, ha ne tegyék ki) Én pl erdei falevelet gyűjtöttem a komposztba (zöld anyag keletkezik a háztartásból, de barna sajnos nem igazán)
Barna anyagnak nagyon jó a natúr karton, a hullámpapír, vagy a 30-as tojástálca. Ha az ember elkezdi gyűjtögetni, nagyon hamar fel tud halmozódni egy nagyobb mennyiség.
Ez leleményes ősi JAPÁN megoldás a fa konzerválására. So Shugi Ban vagy hasonló a neve. Feketére égetik a fát majd drótkefével lekefélik. Érdemes utána még olajozni és akkor sokáig bírja az elemeket kint.
mivel nem zárt rendszer, ezért a víz elszivárog. Lényegében a föld ugyanolyan száraz lesz mintha földbe ültetnénk. Egyedüli előnye, hogy nem kell hajolgatni. Véleményem szerint ezeknek a magaságyásoknak nem sok értelmük van.
Lefedni nem akarod? Gyom nem kap fényt. Szél és nap nem szárítaná. Ha vízáteresztő az anyag akkor a komposztnak jó. Esetleg az a nád árnyékoló ami a hátad mögött van olyat rátenni. Vagy közvetlenül vagy egy vízszintes lécre
Teljesen felesleges keretet csinálni, amikor van talaj, kert. A magaságyás müködik 30 ezer ft-os keret nélkül is. Ez csak itt divatolás. A konyhakerti növények gyökere meg nem megy lentebb mint 40-50 cm. Szóval egy lasange ágyás sokkal jobban/tökéletesen müködik, az ilyen hókusz pókusz nélkül is.
A hókusz pókusz megváltoztatta édesanyám és az én életem is! nekem 3 neki 4 hasonló méretű magaságyással többet termelünk mint előtte valaha.. Miért? mert foglalkozunk vele! előtte Borsó kukorica bab on túl nem sok mindennel foglalkoztunk mert inkább csak lenyírtam a füvet jó istennek sem volt kedve annyit kúszni mászni így a növények gondozása és a gyomlálás is egyszerűbb nekem megéri... neked nem ennyi de nem kell hókuszpókusznak hívni!
"Amikor van talaj, kert." De ha nincs? Ha mészkő az egész? Vagy agyag? Abban csak fák és bokrok élnek meg. Ha gyökérzöldséget akar, ahhoz muszáj termőföldet tennie, azt meg keretbe kell foglalni, különben elmossa az eső. És akkor a derék problémákról még nem is beszéltünk.
Kedves Csaba úr! Majd harminc esztendeig dolgoztam fával. Kicsit ismerem az anyagokat! Sajnos a tölgyfa is elkorhad, a koporsó is... Nekem van egy magaságyásom, ami virágoskertnek készült elég régen, 1997-ben, három oldala akácfa rönk állítva, egymás mellé sorolva, de a földben lévő része kátrányba mártott, a negyedik oldala fal, fóliával védve. Kb. három éve elkezdett egyik-másik cölöp mozogni, kikorhadt ugyanis. Most fő a fejem, hogy mit csináljak vele, mert ha szétesik, ott lesz kb. 3 m3 föld, ami szétfolyik, menthetem belőle az évelőket, el kéne lapátolnom a földet, új ágyásfalat csinálni s az egészet vissza. Egyébként szellemes ez az égetéses technika, lehet, hogy kipróbálom. Tetszik a magaságyás, de alapvetően úgy érzem, hogy kényelmi és divat célokat szolgál. Menyivel jobb az ilyen magaságyban a talaj flóra, mintha egyszerűen csak a talajba ültetnénk a növényeket?
Nincs más hátra, mint előre, tehát vagy renoválni a magaságyás keretét, vagy csinálni valamit a szétfolyó földdel. Lehet, hogy sokat kell dolgozni vele. De... "Aki maga kertészkedik, a munkáját nem számolja. Minek is tenné?" ( Az idézett rész Béla Valóditól származik.) 😛
Pár videóban elmagyarázták, hogy miért jobb. Én is most ismerkedek a "szakmával" 🙂, tehát javaslom, hogy jó pár tényleges szakembert hallgass/nézz meg, mint pl. ua-cam.com/video/UbebkS-Uzss/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/Tb_nizv7EL4/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/z-noEHGlZCA/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/dKSSCDMvf8o/v-deo.html - Ez utóbbiban, de a többiben sem tetszik a festék, illetve a műanyag használata. A lényeg valahol ott van, hogy a magaságyás oldalfala is szellőzzön. A műanyag pedig ezt nem teszi lehetővé. Alulra a vakondhálót tenném, rá meg a geotextíliát, amit a földigiliszták miatt kicsit kilyuggatnék.
Én télen kezdtem el foglalkozni ezzel a témával, és arra jutottam, hogy mivel mi a 3. tulajdonosa vagyunk a házunknak, ill. a hozzá tartozó utvarnak, ki tudja ki mit hová rejtett (sitt, cserepek elásására gondolok), emiatt biztos, hogy jobb épített kertbe ültetni. Emellett tavaly ültettünk cserépbe vakondtúrásföld és virágföld keverékébe, ill. emellett a "rendes" talajba, és a cserepes verzió nagyon hálás volt. A magaságyésnak kicsit rokonának látom az ásásmentes kertészetet, ha ezzel a bekerített kerttel kapcsolatban kételyei vannak, nézzen arról is videókat. Nekem személy szerint szimpatikus az az ötlet, hogy tápláljuk a talajt, felhasználjuk az amúgy kidobott kerti hulladékot és abból legyen zöldségünk. Mindamellett a kapálást sem bírja mindenkinek a dereka, helyszűkében is lehet magaságyást kitalálni, csigák és kutyák mellett is jó, ha elutazik valaki és nem akarja ennek az időpontját a veteményezéshez igazítani, akkor is praktikus. A divat részével egyetértek, de ahhoz kell több videót megnézni, és kicsit gondolkodni, hogy a divatinformációkat kivonjuk az egyenletből és egy jólműködő, fenntartható magaságyást hozzunk létre.
![АЛАУДИНОВ у Скабеевой: эти их ВСУ нас НЕ ДОГОНЯТ 😁 [Пародия]](http://i.ytimg.com/vi/an0anqU4WGQ/mqdefault.jpg)
Nagyon jó kis videó lett (30 percben, 30 ezerért :D ) El is ment a kedvem, hogy ebben a témában én is csináljak videókat, jól összefoglaltad. Köszönöm!
Szuper volt! Istálótrágyát érdemes esetleg belerakni. Nálam az is van. felhasználnám, ha jó.
Ötletes a "perzselés" és nagyon tetszett a leleményes magyar megoldás, mégpedig az ingyen zöld anyag (bár elvileg ez lopásnak számít, én is pont így csinálnám, max szólnék a szomszédoknak, ha ne tegyék ki)
Én pl erdei falevelet gyűjtöttem a komposztba (zöld anyag keletkezik a háztartásból, de barna sajnos nem igazán)
Barna anyagnak nagyon jó a natúr karton, a hullámpapír, vagy a 30-as tojástálca. Ha az ember elkezdi gyűjtögetni, nagyon hamar fel tud halmozódni egy nagyobb mennyiség.
@@kiralysanyi77
Pontosan, én is gyűjtöttem már egy zsákszatyornyit (tojásostálca, WC papír guriga, meg van egy adag kartonom is)
Ez leleményes ősi JAPÁN megoldás a fa konzerválására. So Shugi Ban vagy hasonló a neve. Feketére égetik a fát majd drótkefével lekefélik. Érdemes utána még olajozni és akkor sokáig bírja az elemeket kint.
Köszönöm
Szia! Erről tudnál készíteni egy 2023-as fejlemény videót?
mivel nem zárt rendszer, ezért a víz elszivárog. Lényegében a föld ugyanolyan száraz lesz mintha földbe ültetnénk. Egyedüli előnye, hogy nem kell hajolgatni. Véleményem szerint ezeknek a magaságyásoknak nem sok értelmük van.
Lefedni nem akarod? Gyom nem kap fényt. Szél és nap nem szárítaná. Ha vízáteresztő az anyag akkor a komposztnak jó. Esetleg az a nád árnyékoló ami a hátad mögött van olyat rátenni. Vagy közvetlenül vagy egy vízszintes lécre
Most letakartam átmenetileg, miután belocsoltam, hogy tudjon komposztálódni. Viszont a nád az jó ötlet. Köszi. ;)
Perzselővel gyorsabb de az igazival,
Miért ilyen széles? Kényelmetlen lesz a hozzáférés a növényekhez 😢
28:40-nél : Milyen 30 ezer forintból? A munkádat is számolni kell! 😉
Azt természetesen nem számoltam bele. :)
@@bozsikcsaba: Hát... 😛
Aki maga kertészkedik, a munkáját nem számolja. Minek is tenné?
@@belavalodi850 : Ha szórakozásból csinálja, akkor valóban nem kell számolni. De csak akkor...
Teljesen felesleges keretet csinálni, amikor van talaj, kert. A magaságyás müködik 30 ezer ft-os keret nélkül is. Ez csak itt divatolás. A konyhakerti növények gyökere meg nem megy lentebb mint 40-50 cm. Szóval egy lasange ágyás sokkal jobban/tökéletesen müködik, az ilyen hókusz pókusz nélkül is.
A hókusz pókusz megváltoztatta édesanyám és az én életem is! nekem 3 neki 4 hasonló méretű magaságyással többet termelünk mint előtte valaha.. Miért? mert foglalkozunk vele! előtte Borsó kukorica bab on túl nem sok mindennel foglalkoztunk mert inkább csak lenyírtam a füvet jó istennek sem volt kedve annyit kúszni mászni így a növények gondozása és a gyomlálás is egyszerűbb nekem megéri... neked nem ennyi de nem kell hókuszpókusznak hívni!
"Amikor van talaj, kert."
De ha nincs?
Ha mészkő az egész?
Vagy agyag?
Abban csak fák és bokrok élnek meg. Ha gyökérzöldséget akar, ahhoz muszáj termőföldet tennie, azt meg keretbe kell foglalni, különben elmossa az eső. És akkor a derék problémákról még nem is beszéltünk.
Ha van mészkő és agyag, akkor abból nagyon jó és tartós magaságyás falazat készíthető.
Az ilyen falazatot meg az eső sem mossa el.
Nyúlik a videód mint az őszi köd.
Úgye Úgye nincs infláció ? ? HÁTRA FELÉ MEGYÜNK NEM EĹŐRE
Ha kész a komposzt, akkor érdemes lenne egy PH-t mérni és fahamuval beállítani mert van esély, hogy ez így savas lesz…
Nem szoktam méregetni, de némi hamut szoktam bele szórni. Mondhatnám meghinteni.
Kedves Csaba úr! Majd harminc esztendeig dolgoztam fával. Kicsit ismerem az anyagokat! Sajnos a tölgyfa is elkorhad, a koporsó is... Nekem van egy magaságyásom, ami virágoskertnek készült elég régen, 1997-ben, három oldala akácfa rönk állítva, egymás mellé sorolva, de a földben lévő része kátrányba mártott, a negyedik oldala fal, fóliával védve. Kb. három éve elkezdett egyik-másik cölöp mozogni, kikorhadt ugyanis. Most fő a fejem, hogy mit csináljak vele, mert ha szétesik, ott lesz kb. 3 m3 föld, ami szétfolyik, menthetem belőle az évelőket, el kéne lapátolnom a földet, új ágyásfalat csinálni s az egészet vissza.
Egyébként szellemes ez az égetéses technika, lehet, hogy kipróbálom. Tetszik a magaságyás, de alapvetően úgy érzem, hogy kényelmi és divat célokat szolgál. Menyivel jobb az ilyen magaságyban a talaj flóra, mintha egyszerűen csak a talajba ültetnénk a növényeket?
Nincs más hátra, mint előre, tehát vagy renoválni a magaságyás keretét, vagy csinálni valamit a szétfolyó földdel.
Lehet, hogy sokat kell dolgozni vele. De... "Aki maga kertészkedik, a munkáját nem számolja. Minek is tenné?" ( Az idézett rész Béla Valóditól származik.) 😛
@@uborka1956 itt nem a munkáról van szó, hanem az erőről, ami idővel fogy az embernek és épp ezért a kedve is alábbhagy.
@@belavalodi850 : Igen, akinek elfogyott az ereje, dolgozni sem bír.
Pár videóban elmagyarázták, hogy miért jobb. Én is most ismerkedek a "szakmával" 🙂, tehát javaslom, hogy jó pár tényleges szakembert hallgass/nézz meg, mint pl. ua-cam.com/video/UbebkS-Uzss/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/Tb_nizv7EL4/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/z-noEHGlZCA/v-deo.html - vagy: ua-cam.com/video/dKSSCDMvf8o/v-deo.html - Ez utóbbiban, de a többiben sem tetszik a festék, illetve a műanyag használata. A lényeg valahol ott van, hogy a magaságyás oldalfala is szellőzzön. A műanyag pedig ezt nem teszi lehetővé. Alulra a vakondhálót tenném, rá meg a geotextíliát, amit a földigiliszták miatt kicsit kilyuggatnék.
Én télen kezdtem el foglalkozni ezzel a témával, és arra jutottam, hogy mivel mi a 3. tulajdonosa vagyunk a házunknak, ill. a hozzá tartozó utvarnak, ki tudja ki mit hová rejtett (sitt, cserepek elásására gondolok), emiatt biztos, hogy jobb épített kertbe ültetni. Emellett tavaly ültettünk cserépbe vakondtúrásföld és virágföld keverékébe, ill. emellett a "rendes" talajba, és a cserepes verzió nagyon hálás volt. A magaságyésnak kicsit rokonának látom az ásásmentes kertészetet, ha ezzel a bekerített kerttel kapcsolatban kételyei vannak, nézzen arról is videókat. Nekem személy szerint szimpatikus az az ötlet, hogy tápláljuk a talajt, felhasználjuk az amúgy kidobott kerti hulladékot és abból legyen zöldségünk. Mindamellett a kapálást sem bírja mindenkinek a dereka, helyszűkében is lehet magaságyást kitalálni, csigák és kutyák mellett is jó, ha elutazik valaki és nem akarja ennek az időpontját a veteményezéshez igazítani, akkor is praktikus. A divat részével egyetértek, de ahhoz kell több videót megnézni, és kicsit gondolkodni, hogy a divatinformációkat kivonjuk az egyenletből és egy jólműködő, fenntartható magaságyást hozzunk létre.