Előbb a járdát a kertben kellett volna megépíteni és nem a házat. Köszönöm a videót. A betonozás és a betonszáradás mindig lassítja az építés idejét. Jobb a panelos építés. (0:01-től)
Ilyen kombinált alapozási módot raktárcsarnokoknál szoktunk tervezni. Így a cölöpök/kutak az oszlopok normál erejét, a talpgerenda pedig a hajlítást veszi fel. A lemez pedig a raktár felületi terhelését. A talaj rugalmas ágyazását vesszük figyelembe, hogy nagyjából egyenletes legyen a talaj süllyedése. Nem speciális programmal elég sok közelítő számítást kell hozzá végezni, mivel a keresztmetszeti méretek feltételezésén alapul az eljárás. (Hasonló méretben és körülmények mellet) 25 cm-es lemez 500 kilót m^2-et képes elviselni. De hallottam már olyant is hogy odahordták előre 5 évre a sódert, hogy amíg nem állnak neki az építkezésnek, addig tömörödik a talaj, annyit amennyit kell, így javítva a talajviszonyokon.
Szerintem itt is erről van szó. Nem fogja ez a 20 cm-es lemez a peremre továbbítani a padló terheit. Főleg, hogy az alsó vasalás a teherhordás irányára merőleges. Maradjunk annyiban, hogy ez egy a szokásosnál erősebb vasalt aljzat.
Ha már más munkájának a megkönnyítése: Betonalap-földelés kialakítása örvendetes lenne lenne minden alapozásnál. Sokkal nehezebb, néha költségesebb is később a megfelelő érték produkálása. A berakott 2 gégecső, és 1 symolen helyett több értelme lenne.
Kedves Péter! A falazásnál és a betonozási munkáknál, a vízszintes, függőleges és a geometriai pontosság tekintetében milyen irányelveket kell követni, és lehet számonkérni? Nem találok erre vonatkozóan hasonló irányelveket mint a MÉVSZ. A falazóanyagok gyártóinak sincs a kvitelezési és tervezési útmutatóban erre vonatkozó adat. Köszönöm!
Nagyon esztétikus a kivitelezés, de ha kétméteres toldásra futotta, akkor gondolom a 3-as eltolás is belefért volna, de ez részlet kérdés. Ami nekem nagyon szemet szúrt, az az osztó(vezető)szál nem került az alsó háló adott irányával egy magasságba. Ha ilyen hibát vétettem volna régen, a műszakis kiszedette volna alulról, és berakatta volna felűlre. Fóliát nem minden esetben raktunk a zúzott kőre, de úgy kifogástalan a kivitelezés. A gerendák teteje csúnyán össze lett mancsolva betonnal, nem is értem miért rakták be mind a 4 szálat, elég lett volna a tetejébe a 2 szál is. Könnyebb vibrálni, betonozni, és takarítani is. A gerenda tetején lévő középső 2 szálat ráértek volna takarítás után beszerelni. (Könnyen beszélek, mert zsaluzok vasalok, és betonozok is több mint 10 éves tapasztalattal.)
Amikor (ha) leverik a lábazat betonból kiálló vasakról a betont, utána hogyan lehet rendesen kitakarítani a dzsuvát a vasak közül? Mert gondolom az összeépülésnek nem tenne jót, ha ott maradna.
Nagyon költséges ilyen talajviszonyokra építeni. És ha még nézzük, hogy a környezet mennyi átalakítást igényel, hogy ne süllyedjen el az ember az udvaron...hát lehet, hogy a pluszköltségen már lett volna máshol is telek. Persze ezt nem bírálatképpen írtam, hiszen lehet, hogy nem volt más lehetőség.
Jó vidèk, hogy a kètlábú rókák nem viszik el èjszaka a vasat 😂
Még…
Vannak pótolhatatlan anyagok, sorozatok. Ez bizony az!
Előbb a járdát a kertben kellett volna megépíteni és nem a házat. Köszönöm a videót. A betonozás és a betonszáradás mindig lassítja az építés idejét. Jobb a panelos építés. (0:01-től)
Ilyen kombinált alapozási módot raktárcsarnokoknál szoktunk tervezni. Így a cölöpök/kutak az oszlopok normál erejét, a talpgerenda pedig a hajlítást veszi fel. A lemez pedig a raktár felületi terhelését. A talaj rugalmas ágyazását vesszük figyelembe, hogy nagyjából egyenletes legyen a talaj süllyedése. Nem speciális programmal elég sok közelítő számítást kell hozzá végezni, mivel a keresztmetszeti méretek feltételezésén alapul az eljárás. (Hasonló méretben és körülmények mellet) 25 cm-es lemez 500 kilót m^2-et képes elviselni. De hallottam már olyant is hogy odahordták előre 5 évre a sódert, hogy amíg nem állnak neki az építkezésnek, addig tömörödik a talaj, annyit amennyit kell, így javítva a talajviszonyokon.
Szerintem itt is erről van szó. Nem fogja ez a 20 cm-es lemez a peremre továbbítani a padló terheit. Főleg, hogy az alsó vasalás a teherhordás irányára merőleges. Maradjunk annyiban, hogy ez egy a szokásosnál erősebb vasalt aljzat.
Ha már más munkájának a megkönnyítése:
Betonalap-földelés kialakítása örvendetes lenne lenne minden alapozásnál. Sokkal nehezebb, néha költségesebb is később a megfelelő érték produkálása. A berakott 2 gégecső, és 1 symolen helyett több értelme lenne.
Kedves Péter!
A falazásnál és a betonozási munkáknál, a vízszintes, függőleges és a geometriai pontosság tekintetében milyen irányelveket kell követni, és lehet számonkérni? Nem találok erre vonatkozóan hasonló irányelveket mint a MÉVSZ. A falazóanyagok gyártóinak sincs a kvitelezési és tervezési útmutatóban erre vonatkozó adat.
Köszönöm!
Korrektnek tűnik
Nagyon esztétikus a kivitelezés, de ha kétméteres toldásra futotta, akkor gondolom a 3-as eltolás is belefért volna, de ez részlet kérdés. Ami nekem nagyon szemet szúrt, az az osztó(vezető)szál nem került az alsó háló adott irányával egy magasságba. Ha ilyen hibát vétettem volna régen, a műszakis kiszedette volna alulról, és berakatta volna felűlre. Fóliát nem minden esetben raktunk a zúzott kőre, de úgy kifogástalan a kivitelezés. A gerendák teteje csúnyán össze lett mancsolva betonnal, nem is értem miért rakták be mind a 4 szálat, elég lett volna a tetejébe a 2 szál is. Könnyebb vibrálni, betonozni, és takarítani is. A gerenda tetején lévő középső 2 szálat ráértek volna takarítás után beszerelni. (Könnyen beszélek, mert zsaluzok vasalok, és betonozok is több mint 10 éves tapasztalattal.)
Mindíg lehet jobbat! Egyébként igazad van. Itt vendég vagyok, örüljetek a videónak!
Amikor (ha) leverik a lábazat betonból kiálló vasakról a betont, utána hogyan lehet rendesen kitakarítani a dzsuvát a vasak közül? Mert gondolom az összeépülésnek nem tenne jót, ha ott maradna.
Nálunk kompresszorral lefújták róla, igaz itt még feltöltés előtt meg lett takarítva.
Kötve hiszem, hogy itt kitakarítják a kérdéses szerkezetet. Csak keservesen lehet hozzáférni, 2 napig csak ezt kéne takarítani.
Ilyen talajon a lemezalap is szoba johet mint alapozasi mod?
Most ez komoly hogy a foliát kihagyták a vasalat alatt.és jo pár helyem már bele van nyomodva a vas .mi lesz még ez után ha rákerül a második sor is
Nem értek hozzá, de ez érdekel engem is
Nekem is szemet szúrt, hogy márt most a földbe volt taposva a vas, ahogy a távtartók is sok helyen.
Hol látsz te ott földet? Murva van alatta. Nem kell fólia, mert feldobja a vizet. szerelőbetonnak lenne értelme egyébként.
Nagyon költséges ilyen talajviszonyokra építeni.
És ha még nézzük, hogy a környezet mennyi átalakítást igényel, hogy ne süllyedjen el az ember az udvaron...hát lehet, hogy a pluszköltségen már lett volna máshol is telek.
Persze ezt nem bírálatképpen írtam, hiszen lehet, hogy nem volt más lehetőség.
Én tettem volna fóliát a vas alá.Magyarul a fôldre.tômôrebb lessz tôle a betón
Peter Nem mondtad a mekkora kiemeles volt a vasracs alatt
előző filmhez írtam :
" Úgy gondolom hogy az alapon a kiálló vasalás komolyan bevasalt aljzathoz fog csatlakozni. "
Így történik!