Martin Wihoda - Velká Morava a její místo v dějinách - DISKUSE (Pátečníci 13.4.2018)
Вставка
- Опубліковано 10 тра 2018
- DISKUSE K PŘEDNÁŠCE.
Vážení posluchači, diskuse k této přednášce původně neměla být zveřejněna, ale podařilo se mi pana profesora přesvědčit alespoň k dočasnému zveřejnění na zkoušku, protože se mi zdá cenná i navzdory tomu, že když není vedena s náležitě odbornou veřejností, není prostor k dostatečně preciznímu vyargumentování odpovědí a nelze se vyhnout jistým zjednodušením a zkratkám. Podle případných reakcí kolegů či diskutujících bude ponechána, nebo odstraněna. Velký dík za shovívavost a kultivovanost při jejím hodnocení.
(LLionTV) - Наука та технологія
Velice zajímavá debata. Pana Wihodu si vždycky rád poslechnu, děkuji za zveřejnění jak samotné přednášky, tak diskuse.
Úžasné jak jasná a jednoduchá dedukce na základě faktů rozbíjejí vzdušné zámky všem národovcům. Skvělá přednáška.
Přednáška i diskuse jsou naprosto fascinující.. Děkuji za ně.
"poznani je bezbrehe..."...
diky za prednasku a rozsireni historickeho obzoru, zajimave, poucne a inspirujici... diky...
Zde je vidět zajímavý jev, a to že spousta lidí (viz pán na začátku) si myslí, jaké mají odborné znalosti z oblasti historie, nikdy však nemohou vidět do práce historika, který musí zkoumat historii kritickým pohledem za využití historických pramenů (tedy ne legend). Mým cílem není hájit pana profesora Wihodu či podceňovat znalosti amatérských znalců historie , pouze jako člověk, jenž má historii vystudovanou a jako učitel vím, že něco jako zobecnění problematiky českých dějin, po které tolik toužíme neexistuje... Děkuji panu profesorovi za rozšíření obzoru i korektní vědecky vhled.
A prosím pěkně, v kterém odobí a která škola v které zemi Vám dá ten "správný odborný názor" ? :-) Myslíte to dobře, ale napsal jste s prominutím hloupost. Historiografie nikdy nebyla a nikdy nebude exaktní věda. Názor p. Wihody je jen jedním z mnoha pohledů. Bohužel je zdnačně tendenční a jako vždy - poplatné době. Chápu, udělal si kariéru na zpochybnování obecně uznávaného po vzoru dnešních západoevropských a antinárodních trendů. Ale objektivitu v tom nehledejme. Pokud jeho tezím někdo tleská a zahazuje vše, co se do té doby učil, je stejně omezený jako ten, kdo bezmezně trvá na řekněme. národně optimistickém výkladu dějin.
Toto je PAN historik a zaslúži si, aby bol oslovovaný titulom. To, že na niektoré veci mám iný názor je niečo, čo by chcelo stretnutie a veľmi rád by som si vypočul jeho odpovede na moje otázky. Ďakujem, pán profesor! Ste výnimočný človek!
Pán historik pozitivista, ktorý chápe dejepisectvo ako boj proti národnému naratívu, historik, ktorý trčí zo zadku Nemcov.
@@janceska1384 Havlík u vás alebo u nás Martin Homza sú lepší. Homza teraz píše veľkú monografiu o Svätoplukovi. To bude bomba. Nad Tatrou, ale aj nad Krkonošami sa bude blýskať, hromy budú divo biť.
@@soltikoff12 Češi, Moraváci, Slováci, beztak jsme všichni jenom jižní Poláci :D
Skvělé...Díky
výtečná diskuse! Martin Wihoda je prostě excelentní, to jak sype z hlavy znalosti - do nichž patří i to, co nevíme a co je jen legenda, vesměs ideologizovaná - je velká paráda! A z mnoha zářezů jeden komentář, který shrnuje vyvracení mýtů a polopravd či lží, jež nám nacionálbolševické školství zasilo do hlavy "... ať se na Hradě stavějí na hlavu, prostě tu patříme do středoevropského, potažmo západoevropského kulturního prostoru"
jenže Martin Wihoda říká názory a vždy zdůrazní že jde a) o jeho názor založený na ..., b) dnes přijímaný mainstream podložený zdroji (a ty cituje pravda ne vždy s přesností na stránku a překlad) a/nebo c) dovozuje z reálií archeologických nálezů. Všechno na co odkazuje je dohledatelné v primárních zdrojích nebo se s tím dá argumentovat na základě znalostí. Nikde neříká, že podává věci objektivně (toto vaše tvrzení je v rozporu hned s úvodem, kde se velmi stručně zmiňuje o historické metodě a revizi pohledu našich předchůdců). Abyste s ním ale mohl polemizovat chce to mít znalosti alespoň na jeho úrovni - a to bych Vás opravdu chtěl vidět :D Zatím jen tvrdíte, že "trepe nezmysly", ale neuvádíte žádné konkrétní "nezmysly" s tím, že byste dokázal citovat, co je špatně a z čeho vycházíte, o jaký zdroj se můžete opřít. To je ten rozdíl mezi osobním názorem a znalostí - z něj vycházíte nedůvěryhodně Vy, protože jste ukázal jen svůj názor, který má sám o sobě nulovou faktickou hodnotu.
K roku 831 v Bertiniánských letopisech, je tato zmínka:
Léta páně DCCCXXXI Reighnar, biskup Moravanů, pokřtil všechny Moravany.
Citace je z knihy Kronika Velké Moravy od L.E. Havlíka
-----
Je možné že M. Wihoda poplet zdroje, stane se..... Jinak jeho závěry se mě zdají naprosto logické a držící se striktně dobových pramenů.
Jinak jedna z nejlepších přednášek o Velké Moravě, děkuji
Samozřejmě jako pohůňkové a levná pracovní síla. Ještě ze nemáme ropu.
velmi se přimlouvám ponechat i tuto diskusi zveřejněnou
Klobouk dolů před panem profesorem. Toto by si měli poslechnout všichni nedovzdělaní "národovci".
Výživná diskuse, jak má být, opravdu plno zajímavých myšlenek.
Podle mě jde o pohled vycházející převážně z franckých zdrojů. Mám spoustu faktických výhrad, ale není to možné na klávesnici telefonu.
Neviem, odkial prednasajuci zobral, ze CaM prisli na VM cez Rim. A ze pre velke ulohy sa priklonili k slovencine… Ignoruje usilie biskupstva Pasova o arcidiecezu, a ze Panonia mala davne vlastne arcibiskupstvo… Ignoruje arcibiskupa Agathona, atd. Su to zjednodusuje nemecke nazory na VM.
@@luboslavvaclav7635 Wihoda je normální východofranskej dobytek, agent Bruselu nesnášející Slovany, to je můj odbornej názor, jistě dostane Nobelovu cenu míru, za "zásluhy o Oiropu" ;-) u nás se vždy říkáválo "poturčenec horší Turka" nadčasové moudro
Úžasné jak jasná a jednoduchá dedukce na základě faktů rozbíjejí vzdušné zámky všem národovcům. Skvělá přednáška.
Konečně někdo se soudobým (tedy k devátému století upřeným) pohledem na problém. Nevím jak Slováci, ale my Češi máme díky/vinou Palackého tendenci historii aktualizovat.
Ako som videl,tak na prednáške pána M.Wihoda bolo až desať poslucháčov.Teraz neviem,či práve vtedy mali ľudia o prednášku pána Wihoda taký malý záujem,alebo nezáujem,je vždy taký slabý.Zaujal,nezaujal ? Koľko historikov,toľko výkladov o histórii.Každý po svojom.
Přednáška 29,7 tisíc shlédnutí, diskuze 23 tisíc. Myslím, že zaujal.
@@vr_proc4125 Ak má niečo mnoho videní, neznamená to ešte, že zaujal. Mnohí môžu mať výhrady... Zaujal názov, preto klikli a možno po minute odišli. To nie je ukazovateľ záujmu, či toho, že môže mať pravdu.
@@alandolog6378 shlédnutí diskuze poskočilo na 25 tisíc. To jen k poznámce pana Rybarika, že je pro deset posluchačů.
Samozřejmě, že žádný Slovák nemůže nikdy souhlasit s faktem, že jejich slavní předkové byli jen místní otrokáři.
@@vr_proc4125 Ty chytrák, rýchlo si vymazal svoj "úžasný" príspevok, kde si chcel uraziť Slovákov (správne Slovenov, pretože my sme Slovensko, Slovácko je u vás!) Tento úbožiak si neuvedomil, že príspevok sa uložil u mňa. Napísal toto: Samozřejmě, že žádný Slovák nemůže nikdy souhlasit s faktem, že jejich slavní předkové byli jen místní otrokáři.
Ani nevieš, čo si napísal. Chcel si len uraziť, nepodarilo sa Ti to. Pokojne si vytvárajte svoju romantiku ďalej, skutočnosť bola pravdepodobne iná. Centrum VM bolo v Sedmohradsku a Nitra s Brnom, Olomoucom boli periférne provincie. Svätopluk na krátko pripojil sobášom so Svatožizňou Čechy..,
@@alandolog6378 jestli to někdo smazal, tak algoritmus UA-cam. Já to u sebe pořád vidím celé.
Urážej se jak chceš, ale tvrzením že: " Centrum VM bolo v Sedmohradsku" na sebe prozrazuješ, že jsi typický slovenský odborník, co nepotřebuje ani písemné prameny, ani nějaké nudné vykopávky. Stačí dupat nožičkou a trvat si na svojom.
Martin Wihoda působí jako agent Germánů. Že Germáni vyvraždili Polabské Slovany, žádný problém...To, že VM neměla měnu, není argument pro to, že to nebyl stát! Také není vyloučena souvislost mezi Sámem a VM.
Ďalší s menom W. To sa Slovania vážne nepoučia ?
Však sám sebe neverí. To sa nedá počúvať, tá faloš.
Tvrdit, že Metoděj nebyl arcibiskup je prokazatelná lež. Pane Wihodo Vaše tvrzení jsou na odebrání akademických titulů?
1) pan W. to nikde netvrdí
2) trváte na na tom, že Met. byl arcib.? Čím to podkládáte?????
Monika Selucká Ale nebol, lebo sa zaň označoval v dobe, kde bol v existujucej pasovskej diecéze bez riadného aktu svätenia. C i M přišli na kresťanské územie (v Nitre je kostol z roku 830). Uvažovalo sa o samostatnej panonskej diecézi, kde by bol biskupom. Jeho zatčenie vychádzalo práve z porušení kanonického práva.
Kto nevie, že Metod bol riadne vysvätený v Ríme za biskupa je idit a toto indivídum je obyčajný Goebels.
@@jozefmalik8443 Ale vysvětlujte to nacionalistickým fanatikům, kteří vidí nejdřív národ a potom církev. Navíc národ v herderovském smyslu.
@@Hunter-ei3le Ten důvod byl jednoduchý, biskupem "nepokřtěné" země být nemohl, proto byl biskupem v diecézi která formálně existovala, i když reálně už nefungovala spoustu let, což bylo Sirmium. Tam kdysi biskupství bývalo. Panonie byla původně provincií Římské říše a tedy opět šlo o území alespoň teoreticky pokřtěné i když to bylo možná sporné. Proto tam byl určen. Samozřejmě Panonie patřila pod Salcburské arcibiskupství a správu měl provádět pověřený biskup z Pasova. Tam se právě ukazuje že došlo k problému, kdy se bojovalo o moc mezi dvěma církevními preláta. A Metoděj byl jednoznačně pouze a jenom misijní BISKUP, arcibiskupem nikdy nebyl a pokud by se jím měl stát, musel by ho jmenovat Arcibiskup ze Salcburku.
Diskusia lepšia, prednáška...
Je mi z nej na blití...
On má z určitého hľadiska pravdu, ale zase dejiny môžu byť ponímané aj ako národná pamäť, ako príbeh národa a tam je určitá beletrizácia či mýtizáca, pokiaľ nevybočuje z rámca, ktorý tvoria historické pramene, v poriadku. Otázka je, načo sú nám dobré takéto kriticky a pozitivisticky ponímané dejiny. Len na to, aby sme vyvracali tie národné mýty? A komu tým prospejeme?
Zaujímavé je . že pán uplne ignoruje vykopávky v Maďarsku BLATNICA ! A Nitra je preneho veľké nič ! Pánko a čo zápisky Marka Aurélia na Hrone a pohyb popri Váhu ? To sa určite nestalo ...
P. Wihoda se na německých univerzitách a spolích zabývá "tzv. europeizací dějin". To mluví samo za sebe. Osobně to považuji za odpornost, ale jistě na to jde mnoho grantů z Bruselu a v německy mluvící Evropě bude mít mnoho zastánců. Poturčenec horší Turka...
@@avrahamstern4550 a co je to ta europeizace dějin?
@bsto je to čehož jste svědkem ve videu z přednášky před touto diskuzí, tváří se, že zasazuje naše dejiny do "evropského kontextu" ale v reálu, je to jen nadřazený pohled západu na východ, germánů na slovany, velkých národů na malé, prostě standardní "dějiny píší vítězové" voprc... já netvrdím, že historici nemají na národní úrovni vidět své dějiny velkolepěji, ale pokud je někdo úplně pošlapává, tak je to zas opačný extrém a pokud je ten člověk ještě placený ze zahraničí a tuto práci dělá pro zahraniční konzumenty, tak je mi z toho upřímně nablití... poturčenec horší turka
...s menšími faktograf. chybami
K hungarizácii slovenskej šľachty v Uhorsku treba zobrať do úvahy aj to, že pätina lexiky maďarčiny je slovanská, resp.: slovenská. Otvorte si Magyar etimológiai szótár a zaplaví vás veta "Szláv eredetű szó"! A nie sú to výrazy okrajového charakteru! Sú to výrazy pre reč (beszéd - od beseda, besedovať), kráľa (király), cisára (császár), peniaze (pénz), dni v týždni okrem 2 dní (szerda, csütörtök, péntek, szombat; ešte aj pojem kedd je vytvorený podľa slovenského vzoru pre druhý deň v týždni), pomenovanie pre obed (ebéd), večeru (vacsora), tanier (tanyér), stôl (asztál), oblok (ablak), ulicu (utca), komín (kémény), priateľa (barát, čo je odvodené od brat), spoločníka (társ odvodené od tovariš), rodinu (család odvodené z čeľaď), Nemec je Német, skala-szikla, kvások-kovász, práca (odvodené od mučiť - muka)-munka, chyba-hiba, kováč-kovács, tkáč-takács, mlynár-molnár, bodnár-debnár, drahý-drága, baňa-bánya, medveď-medve, mačka-macska, byvol-bivaly, vydra-vidra, potok-patak, slanina-szalonna, sliva-szilva, repa-répa, pstruh-pisztráng, malina-málna, huba-gomba, uhorka-uborka, kapusta-káposzta, sukňa-szoknya, kabát-kabát, kosa-kasza, hrable-gereblye, medza-megye, brázda-barázda, cep-csép, jaskyňa-barlang(Szláv eredetű szó: szlovén brlog, szlovák brloh), ostrov-sziget(odvodené od sihoť), krstiť-keresztel, kresťan-keresztény, kríž-kereszt (A szláv krszt (‘Krisztus; kereszt’) átvétele ...), žalm-zsolozsma (Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák služba (‘szolgálat, hivatal’), az óegyházi szlávban ‘istentisztelet’ is; ez szolga szavunk szláv előzményének származéka...) ... 20% slovnej zásoby maďarčiny je prevzatých zo slovanských jazykov. Maďarčina má 247 vlastných výrazov pre farbu konskej srsti (pričom nemá výraz pre kováča, podkovu (patkó) ...) a 250 pre tvar kravských rohov ... Maďarský jazyk hovorí za všetko! Jazyk hovorí, kto akým spôsobom života žil a od koho ku komu išiel civilizačný prenos.
Na margo slovnej zásoby skúsme nájsť maďarské slová v slovenčine, či češtine - Magor(=Maďar) a guľáš (Máš z toho v hlave guľáš!). A možno výraz "ťava" (tévé) turkického pôvodu, ktorý ale pravdepodobnejšie prišiel až s príchodom Turkov. Viac toho v našich slovných zásobách nevydolujete.
Možno ani ten guláš ne je maďarský. Myslím, že Šimon Ondruš o tom píše v Odtajnených trezoroch slov. Zase sme zborili nejaký historický mýtus.
@@soltikoff12 Maďari, ako národ, ktorý podľa svojho mýtu pricválal na koňoch, nemá vlastné výrazy pre kováča, podkovu, kopyto ...
kovács - Szláv eredetű szó: szlovák kováč; ez a kovati (‘kovácsol’) ige származéka, és rokonságban áll akó, patkó szavaink szláv előzményével.
pata - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén peta, szlovák päta (‘sarok, láb, pata’). A magyar szó hangrendi kiegyenlítődéssel jött létre. Az egyeztetést gyengíti, hogy ilyen helyzetben a pete irányában való kiegyenlítődést lehetne várni.
patkó - Szláv eredetű szó: szlovák podkova (‘patkolás’); ezek a pod (‘alá’) és kovati (‘kovácsol’) elemeiből valók. A ~ nyíltabbá válással és vokalizációval alakult: potkov ⇨ patkov ⇨ patkou ⇨ patkó.
kanca - Szláv jövevényszavunk: cseh konice, ukrán konica; ezek az ősszláv konj (‘ló’) származékai. A magyar szó kiformálódásában a két nyílt szóagos tendencia és a nyíltabbá válás érvényesült (mint kapca, málna): konica ⇨ konca ⇨ kanca.
abrak - Valamelyik szláv nyelv obrok szavát vettük át, ‘élelemadag’ jelentésben.
akó - Szláv, valószínűleg szlovák eredetű: okova (‘vasalt edény; akó’). Régies szó.
abroncs - A legtöbb szláv nyelvben obrucs szót találunk ilyen jelentésben. A magyar szó n hangja azt jelzi, hogy az ~ igen korán, a második évezred elején került nyelvünkbe, amikor sok szláv nyelv őrizte még a nazális magánhangzókat. Az ősi szláv alak obroncs lehetett, s eredetileg karperecet jelentett, a roncs tő ugyanis ‘kéz’ (lásd mai orosz ruka, rucsi).
csinál - Szláv jövevény: szlovák činiť, szerb-horvát csinjati, lengyel czyniać (‘csinál’). Ezek a szavak, akárcsak a többi szláv nyelvben megtalálható igekötős származékok, csín szavunk szláv forrására vezethetők vissza. A szó köznyelvi alakjában az n depalatalizálódott. Lásd még csínja-bínja, csíny. Mit csinál!?
beszéd - Szláv kölcsönszavunk: szlovák, szlovén beseda. A szóvégi a talán hangrendi illeszkedéssel előbb e lett, majd a beszede, beszéde véghangzója birtokos személyjelnek érződött, s ezért idővel lekopott. A beszél ige beszédel ⇨ beszédl ⇨ beszéll ⇨ beszél hangfejlődéssel keletkezett. A beszély nyelvújítási alkotás ‘elbeszélés’ értelemben: költői beszély. Beszél magyarul?
hiba - Szláv eredetű szó: szlovák chyba.
asztal - Szláv eredetű: szerb, horvát, szlovén, szlovák sztol; a szó eleji a a mássalhangzó-torlódást oldja fel.
ablak - A legtöbb szláv nyelvben megtalálható oblok, obolok alakban; hozzánk a délszlávból vagy a szlovákból érkezett, és nyíltabbá válással nyerte mai alakját.
akna - A szó szláv előzménye, az okno minden szláv nyelvben ‘ablak, ablaknyílás’ jelentésű. A magyarba bekerült ~ ‘nyílás’ értelmű lehetett; erre vall, hogy korábban ablaknak, hordólyuknak is értették, de már igen korán felbukkant ‘bánya’ értelemben. Ebből könnyen magyarázható a ‘robbantó járat’ jelentés, az pedig közvetlenül vezet át az egyéb robbanó eszközök körébe.
polc - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák polica (‘polc’); kicsinyítő forma a pola (‘deszka’) nyomán. A szóközépi i kiesésére példa a málna, pálca, a szóvégi -a elmaradására a beszéd, kolbász, lapát. Lásd még takonypóc.
kulcs - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén ključ, szlovák kluč, ezek az ősszláv kljuka (‘kampó’) származékai. A szóeleji mássalhangzó-torlódást hangáthelyezés oldotta fel, az l depalatalizálódott (mint a család, cseléd szavakban). Lásd még kulcsár, kulcsol.
párna - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovák perina, a pero (‘toll’) származékai. A magyar szóalakot magánhangzó-hasonulás és a két nyílt szótagos tendencia formálta, végül hangsúly okozta nyúlás állt be: perina ⇨ parina ⇨ parna ⇨ párna.
dunyha - Szláv jövevényszó: szerb népi duhnja, szlovák duchna; ezek eredete tisztázatlan. A magyarban a tőmássalhangzók megcserélődtek, akárcsak a konyha esetében.
kémény - Szláv eredetű szó: szlovák komín, szerb-horvát komin, szlovén komen. A magyar szó alighanem szlovák eredetű, és hangrendi kiegyenlítődéssel, a magánhangzók nyúlásával, s végül a szóvég palatalizációjával alakult ki: komin ⇨ kemen ⇨ kémén ⇨ kémény.
konyha - Szláv eredetű: szlovák kuchyňa, szerb-horvát, szlovén kuhinja. A szláv nyelvekben jövevényszó az ófelnémet chuhhinából, s a latin coquina szóra megy vissza, a coquere (‘főz’) származékára. A magyarban hangátvetéssel kuhinya ⇨ kohinya ⇨ kohnya ⇨ konyha hangfejlődés ment végbe
ebéd - Szláv vendégszó: szerb, szlovén, szlovák obed (‘ebéd’, tkp. ‘evés, étkezés, falatozás’). A tág jelentéskörű ob- igekötő itt az ed- igető előtt áll, amely evést jelentő ősi indoeurópai elem, és egyebek közt a latin edere és az angol eat (‘eszik’) igék etimológiai rokona, szerepel továbbá medve szavunk szláv eredetijében is. Az ~ alak hangrendi kiegyenlítődéssel és a második szótag magánhangzójának a megnyúlásával jött létre. Eredeti jelentése a magyarban ‘a nap fő étkezése’ lehetett, erre vall a délebéd és az estebéd régebbi megkülönböztetés.
vacsora - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovák večera, szlovén večerja (‘vacsora’). A magyar szó hangrendi illeszkedéssel formálódott ki, mint pl. a család. Lásd még vecsernye.
kása - Szláv eredetű szó: szlovák kaša.
haluska - ‘galuska’. Szlovák eredetű szó (halušky), főleg az északi nyelvjárásokban, a más (lengyel) eredetű galuska helyett.
lekvár - ‘gyümölcsíz’.
A szlovák lekvár átvétele.
mák - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák mak. Az átadó nyelvet nem tudjuk meghatározni. Lásd még mákony.
pálinka - Szlovák eredetű szó: palenka, a paliť (‘éget’) származéka. Ugyancsak égetéssel kapcsolatosak a német Branntwein, holland brandewijn, angol brandy (‘égetett bor, ’) szavak is.
palack - Szláv eredetű szó: szerb-horvát ploska (‘lapos kis palack’), szlovák ploskač (‘lapos kulacs’). Ezek a magyar flaska előzményével rokon szavak, de jelentésükre hatott a plosky (‘lapos’) melléknév is. A szóvég alakulása olyan, mint barack szavunkban. Lásd még fiaskó.
pecsenye - Szláv eredetű szó: szlovák pečeň, a sütést jelentő szláv pek- tő (lásd pekár) pecs- változatából (lásd pecsét, pest).
tészta - Szláv eredetű szó: szlovák cesto. A magyar szóvég nyíltabbá válással alakult (mint széna, villa1).
kovász - Szláv eredetű szó: szlovák, szerb-horvát, szlovén kvas (‘élesztő, kovász’). A magyar szó északi, talán a szlovákból ered; a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta.
rozs - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovák raž. Indoeurópai rokonságához tartozik a német Roggen.
csáva - Szláv eredetű: horvát, szlovén ščava (‘moslék’). A szóeleji s elmaradt a mássalhangzó-torlódás feloldása érdekében. Lásd még cserbenhagy.
csevice - A szlovák štavica nyelvjárási ščevica alakjából ered a szókezdő mássalhangzó elhagyásával és a szóvég hangrendi illeszkedésével. A szlovák minta csáva szavunk előzményének kicsinyített származéka.
dézsa - Szláv eredetű: horvát diža, szlovén, szlovák dieža (‘bödön, sajtár, teknő’). A közvetlen átadó a szlovén vagy a szlovák lehetett.
@@soltikoff12 munka - Szláv eredetű szó: szlovák muka (‘kín, baj, gyötrelem, vesződség’). A magyarba még a 10. század vége előtt, nazális magánhangzót tartalmazó alak kerülhetett, s egy ideig őrizte a szláv nyelvekbeli jelentést, ahogy a Halotti Beszédben olvassuk: haraguvék isten, es vetevé üt ez munkás világbele.
cséve - Régi szlovák ceva (‘cső, cséve’) korai átvétele, amire a szóeleji c ⇨ cs változás mutat (lásd császár); a hangrendi kiegyenlítődés a szóvéget alakította át. A szláv előzmény etimológiai kapcsolatban áll cső szavunk forrásával. Lásd még csörlő.
cső - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén čev, cijev, szlovák črevo. A szóeleji c ⇨ cs változás korai átvételre vall (lásd császár); a szóvég szabályos ev ⇨ eu ⇨ ő vonalon fejlődött. Lásd még cséve.
molnár - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén mlinar, szlovák mlynar. Ezek vagy a mlyn (‘malom’) származékai, vagy az ófelnémet mulinari, esetleg a kései latin molinarius átvételei. A magyarba vagy egy korai szláv mulinar jutott, amely a két nyílt szótagos tendencia alapján lett ~, vagy egy mlinar szóeleji mássalhangzó-torlódása oldódott fel hangáthelyezéssel: mlinar ⇨ milnar ⇨ molnár. Lásd még malom.
malom - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén mlin (régebbi malin), szlovák mlyn; ezek az ófelnémet mulin közvetítésével a latin molina (‘malom’) leszármazottai a molere (‘őről’) ige nyomán. A magyarba valószínűleg egy molin, malin alak került, amelyből hangrendi kiegyenlítődéssel és szóvégi n ⇨ m hasonulással állt elő a ~. Lásd még molnár.
pék - Szláv eredetű szó: szlovák pekár; ez a sütéssel kapcsolatos szláv pek- tőből ered a foglalkozást jelző -ar képzővel. A ~ elavult szó, csak családnevekben él. Lásd még pecsenye.
borona1 - Szláv vendégszó: szlovák brána. A szóeleji mássalhangzó-torlódás járulékhanggal oldódott, a két o elhasonulásnak tulajdonítható a korábbi barana szóalakból.
borona2 - Szláv vendégszó: szlovák brvno (‘gerenda’). A magyarban a mássalhangzó-torlódás a v kiesésével és egy járulékhanggal oldódott; a szó magánhangzóin a más eredetű borona1 hatása érződik, amely a korai időkben maga is szögekkel kivert gerenda volt.
szekerce - Szláv eredetű szó: szlovák sekerka, szerb-horvát sjekirica, szlovén sekirica; a magyar szóalak hangrendi kiegyenlítődéssel és a két nyílt szótagos tendencia alapján jött létre: sekirica ⇨ szekerice ⇨ szekerce. Egy szek- (‘vág’) igető származéka, így rokonságába tartozik a szecska, szakóca, székács, szuszék is.
lapát - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák lopata; a szóvégi -a úgy maradt el, mint a beszéd, kamat, kolbász szavakban. Lásd még labda, lapocka.
kasza - Szláv eredetű szó: szlovén, szlovák kosa; a magyar szó átadója a szlovák lehetett.
gereblye - Szláv jövevényszó: szlovák hrable; forrása egy ősszláv grebti (‘kapar, ás’) ige, akárcsak a gereben szláv előzményei esetében. A magyar szóban a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő hang oldotta fel; ezután hangrendi kiegyenlítődés következett be (garablye ⇨ gereblye).
pázsit - Szláv eredetű szó: szerb pažitj, szlovák pažiť (‘gyep, legelő’). A régi, illetve nyelvjárási pást alakot századunkban tették sportszakszóvá ‘vívószőnyeg’ jelentésben, a kiáll a pástra (‘vállalja a küzdelmet’) szólás alapján; ez persze eredetileg a füves harcmezőre értődött.
szalma - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák slama; a szóeleji mássalhangzó-torlódást hangáthelyezés oldotta fel, akárcsak a szilva, szolga szavakban.
parlag - Szláv eredetű szó: szlovák prieloh, szerb-horvát prijelog, szlovén prelog (‘ugar, parlag’); ezek jelentése ‘átfektetett, áthelyezett ‹föld›’, és a háromnyomásos gazdálkodásra utal, amelyben évente más darabra „helyezik át” a pihentetést. Az igék log eleme lazsnak, zálog szavainkban is megvan. A magyar szóban a szóeleji mássalhangzó-torlódást hangáthelyezés oldotta, majd hangrendi kiegyenlítődés és nyíltabbá válás történt: prelog ⇨ perlog ⇨ porlog ⇨ parlag. Származékainak mai, átvitt jelentése a műveletlenség, csiszolatlanság elemén alapszik.
megye - Szláv eredetű szó: szerb-horvát međa (‘határ, sövény’), szlovák medza (‘mezsgye, határ’). A magyarba került szó hangrendileg igazodott, és ‘határ’ ⇨ ‘a helység határa, környező területe’ ⇨ ‘közigazgatási terület’ jelentésfejlődésen mehetett át. Lásd még mezsgye.
zár - Szláv eredetű szó: szlovák závora (‘zár’). A magyarban az átvett szó előbb závár lett (ez él még a puska elsütő szerkezetének nevében), majd a v kiesésével alakult ki a ~.
kocsma - Szláv eredetű: szlovén, szlovák krčma; ezek eredete tisztázatlan. Az átadó nyelv nem határozható meg. A szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta, így jött létre a ma már kissé régies korcsma alak; a r kiejtésével keletkezett a ~. Ezek viszonya olyan, mint a görcs-göcs szópár tagjaié. Lásd még kocsmáros.
vályog - Szláv eredetű szó: szlovák vaľok, ukrán valjok (‘égetetlen tégla, sárcsomó’), ezek egy valjati (‘dagaszt, gyúr’) ige származékai. A magyarba a szlovák vagy ukrán szó került, a szóvég zöngésedett.
retesz - Valószínűleg a szlovák reťaz (‘lánc’) átvétele. A ~ hangrendi illeszkedéssel alakulhatott ki, de az is lehet, hogy nyelvünkbe régebbi szlovák tájnyelvi retäz vagy reťez alak került.
lánc - Északi szláv jövevény: cseh, szlovák lancuch, ukrán lancug; ezek etimológiája tisztázatlan. A magyarban az átvett szó *láncó formát eredményezhetett, amelyben a véghangzó kicsinyítő képzőnek érződött, s ezért elmaradt.
borotva - Szláv eredetű: szlovák, horvát, szlovén britva. A szóeleji mássalhangzó-torlódás járulékhanggal oldódott; az eredetibb beretva alak hangrendi illeszkedéssel vette fel a ma általánosabb ~ formát.
takács - Szláv eredetű szó: szlovák tkáč, a szláv tkati (‘sző’) származéka. A magyar szó forrása a régi horvát takač forma lehetett.
deszka - Szláv eredetű: szlovák doska (‘tábla, deszka’).
bodnár - Szláv vendégszó: szlovén bednar, szlovák, ukrán bodnar (‘kádár’). Ezek egy beden, bedna (‘láda, bödön’) szó származékai a foglalkozást jelző -ar képzővel (lásd még bödön). A második jelentést a más eredetű bognár szó hatása magyarázza: részint mert erősen hasonló a két szó hangzása, részint mert mindkét mester fával dolgozik.
bödön - Szláv jövevényszó: szlovák bedňa, szerb-horvát badanj (‘dézsa’), szlovén bedenj (‘kád, dézsa’); ezek germán közvetítéssel (ófelnémet butin) a latin butina s rajta át a görög pütiné (‘fonott burkolatú borospalack’) szavakra vezethetők vissza. Mivel a magyar szó legkorábbi példái bodon alakúak, bizonyára mély hangrendű szláv szót vettünk át, és ebből hangrendi átcsapással keletkezett beden, majd ebből labializációval ~. A régiségben volt a szónak ‘kivájt fatörzs, méhköpü, kútgyűrű, bányalift’ jelentése is; ezek jó része már az átadó nyelvekben kialakult. Lásd még bodnár, puttony.
esztergályos - Szláv eredetű vendégszavunk: horvát, szlovén strugar (‘esztergályos’) a strug (‘esztergakés’) nyomán. A szóeleji mássalhangzó-torlódást a magyarban részint ejtéskönnyítő magánhangzó, részint belső hangáthelyezés oldotta fel, majd r ⇨ l ⇨ ly elhasonulás és palatalizáció következett. A mesterséget jelölő -os képző éppoly tautologikus, mint a kocsmáros, mészáros esetében. (esztergapad-sústruh)
... ... ...
Takže vyvstáva otázka - Kto bol nositeľom spoločenského a hospodárskeho života v Uhorsku? Preberá slovnú zásobu menej rozvinuté spoločenstvo od viac rozvinutého, alebo je to naopak!?
@@soltikoff12 A nakoniec zopár čriepkov z miestopisu:
BUDAPEST
Buda - A városnév eredete a szláv voda ('víz') szó, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.
Pest - Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták.
VISEGRÁD
A név szláv eredetű vyšьjь + gordъ. Vyšehrad (Visegrád)
NÓGRÁD
A név szláv eredetü - Novograd, szlovák Novohrad, azaz Újvár.
DEBRECEN
A név szláv eredetű, és azt jelenti, hogy „nagyra becsült” (pl. Lengyelül: dobrze cenione), a szláv Dьbricinъ, vagy a dobre zliem-ből („jó föld”).
MISKOLC
A név származik Miško, szláv formája Michael. Miškovec → Miskolc ugyanolyan fejlesztéssel, mint Lipovec → Lipólc, Lipóc. A név a Miskolci klán (Miskóc vagy Myscouch is, szlovák Miškovec, többes számú Miškovci) elnevezése a településről vagy fordítva.)
PÉCS
The name Pécs appears in documents in 1235 in the word Pechyut (with modern spelling: pécsi út, meaning "road to/from Pécs") most likely derives from the Proto-Slavic *pęčь
BALATON
From a Slavic word for “mud; swamp”; compare Old Church Slavonic блато (blato).
VESZPRÉM
Borrowed from Slovak Bezprěm, from Proto-Slavic *Bezprěmljь, from *bezprěmъ + *-jь, from *bez + *prěm-
Suha-Suchá, Szolnok-Solník, Szokolya-Sokolová, Kemence-Kamenica, Szécsény-Sečany, Pásztó-Pastuchov, Visznyó-Višňové, Lipóc-Lipovec, Tapolcsány-Topoľčany, Mályinka, Detek-(szláv személynév Dědek ("nagyapa", hasonló helynevek pl. Dědek és Dědkov) ...
ugar - ‘műveletlenül meghagyott vagy szántott állapotban pihentetett föld’; ‘elvadult föld mint a tespedés, műveletlenség jelképe’: A magyar Ugaron (Ady versének címe).
Szláv eredetű szó: bolgár, szerb-horvát ugar, szlovák uhor (‘ugar, parlag’). Ezek a szavak a szláv ugoreti (‘leég’) igével kapcsolatosak, eredetileg tehát az égetéssel nyert vagy égetés útján trágyázott (szántó)földet jelentették.
utca - Szláv eredetű szó: szlovák, szerb-horvát, szlovén ulica. Ebből a két nyílt szótagos tendencia jegyében ulca lett (lásd pl. málna), majd az l kiesése után úca; a népetimológia formált utcát belőle, mert a nyelvérzék az út kicsinyített származékát sejtette benne.
barlang - Szláv eredetű szó: szlovák brloh (‘vadállat vacka, búvóhelye’). A magyarba egy ‘medve vacka’ jelentésű szó kerülhetett be, talán az ószlovákból borlog alakban, mely nyíltabbá váláson ment át; a második szótag n-je másodlagos fejlemény. A ‘medve vacka’ ⇨ ’medve barlangja’ ⇨ ’sziklaüreg’ jelentésfejlődés könnyen érthető
bánya - Északi szláv, valószínűleg szlovák eredetű: szlovák baňa, cseh baňe, egy ‘üreg, boltozat’ jelentésű szláv szóból. Lásd még banyakemence.
puszta - Szláv eredetű szó: szlovák pustá (‘üres, puszta, kietlen’). A magyarba nőnemű vagy semlegesnemű pusta, pusto alak kerülhetett.
patak - Szláv eredetű szó: szlovák, szerb-horvát, szlovén potok (‘patak’), a tek-, tecs- (‘folyik’) tőből. A magyar szó nyíltabbá válással alakult ki.
lom - Szláv eredetű: szerb-horvát, szlovén lom (‘törés, törmelék’), szlovák lom (‘törés, kőfejtő, limlom’). Az átadó nyelv a szlovák lehetett.
szikla - Szláv eredetű szó: szlovén, szlovák skala. A szóeleji mássalhangzó-torlódást a k áthelyezése oldotta fel; a szakla ⇨ szikla változás elhasonulás eredménye lehet.
mocsár - Szláv eredetű szó: szerb-horvát močar, szlovák močiar.
tanya - Szláv eredetű szó: szlovén tonja (‘mély víz, mocsár’), szlovák toňa (‘csendes mély víz a folyóban’), ukrán, orosz tonja (‘az a hely, ahol a halászhálót kivetik’). A magyar szó legkorábbi példái (a 15. századig) a fenti jelentéskörben mozognak; a ma általános jelentés ‘halászó hely’ ⇨ ‘halászok szállása’ ⇨ ‘szállás’ vonalon fejlődhetett ki.
moha - A szó korábbi moh alakja szláv jövevény: szerb-horvát, szlovén mah (‘penész, pihe, moha’), szlovák régi moch (‘moha’). A ma köznyelvi ~ valószínűleg birtokos személyjeles alak, amely a fa moha, kő moha szókapcsolatban alakult ki. Lásd még molyhos.
So vsetkym by som suhlasil, ale nechapem, odkial na konci zobral, ze "teutonicus" bolo vymrete slovo, ktore sa uz nepouzivalo. V Anglosascine a Staroskandinavcine boli slova "þeod" a "þjód" respectivne (þ=th), ktore znamenaju nieco ako "narod/etnicka skupina". Deutch pochadza z toho isteho korena. Cize Deutchland znamena "Zem naroda", cim sa vobec Nemci nelisia od inych etnickych skupin, ktore seba pomenuju "ludia" alebo "narod" a svojich susedov/nepriatelov pomenuju necim dehonestujucim.
To se nevylučuje. Mrkněte sem. Pochází to ze stejného indoevropského základu tewteh - lidé, spíš než národ. Fakt je, že až do vzniku Německého císařství v 19. století se jednotlivé země na území dnešního Německa považovaly za samostatné s vycházely pořád z původního odkazu kmenů, které na tom území žily. A za Doby středověké "Řimské říše" musel její císař neustále udržovat pořádek uvnitř, cestovat mezi jednotlivými knížectvími a hrabstvími a tenhle nesourodý celek nějak držet pohromadě. Spojoval je jenom jazyk a členství v jednom státním celku, kam ale spadalo i České knížectví. Vezměte si jenom samostatný stát Prusko. Takže z tohohle pohledu mi společné označení Deutschland připadá umělé a vzhledem k tomu jazykovému původu má podle mě Wihoda pravdu. To je něco podobného, jak když se spousta pseudovlastenců odvolává na české krále jako velké vlastence. Nesmysl. Většina velkých přemyslovských králů podporovala německou kolonizaci, většina českých knížat, když mohla, jezdila pro pomoc do Říše a tenhle zkreslený pohled je krásně vidět na dvou příkladech. Soběslav I. se chopil moci v rozporu se seniorátem, který tehdy platil a podle nějž měl vládnout Ota II. Černý. Ten se taky logicky stejně jako x Přemyslovců před ním vydal pro pomoc za císařem a v českých dějinách je následná bitva u Chlumce vykládaná jako slavné vítězství Čechů proti zlým Němcům, s nimiž přichází a umírá zrádce Ota, který byl ale v právu. A ironicky po několika letech se proti Soběslavovi vzbouřila část českých velmožů. Další příklad je Přemysl Otakar II. Za svého života mu bylo srdečně jedno, jestli s ním spolupracují "Češi" nebo "Němci". Choval se jako schopný pragmatik, pro kterého bylo důležité, jaké území vlastní, jak se mu daří hospodářsky a kdo s ním spolupracuje bez ohledu na původ a řeč. Před bitvou na Moravském poli apeloval na Čechy zase proti zlým Němcům v čele s Rudolfem Habsburským, protože mu teklo do bot. Ale významná část českých šlechticů mu stejně nepomohla, protože už ho měli plné zuby a protože dlouhou dobu na ně nebral ohled a choval se k nim prostě jen jako k vazalům. Omlouvám se, jestli jsem zaběhl někam moc jinam a neberte to, že Vám předhazuju nějaký názor, který asi vůbec nemáte :-) en.wiktionary.org/wiki/Teuton
Pán je jistě velmi chytrý a vzdělaný, ale jeho přednes na mě působí velmi afektovaným dojmem, že jsem to nedokoukal, bylo to nepříjemné na poslech. A jeho hodnocení současnosti, kterého se několikrát dopustil, je od historika velmi nemístné a především tím shazuje své obrovské znalosti.
Ale jinak skvělá diskuze. Spíš další přednáška. Škoda že pán Prof. (když na tom titulu tak lpí) nemá více nahraných videií růžně po netu. Jsem fyzik o dějinách nic nevím a poslouchal jsem ze zatajeným dechem.
Důležítí byli lidé ne území.. Dnes je to naopak.
Podívejte se na kanál našeho historického ústavu:
ua-cam.com/channels/_wWXgVQo3Td5oqcUk3w7hQ.html
Ono je nemístné naopak to, že se politici rádi vyjadřují k historii, a to pak historici musí uvádět na pravou míru ;-).
To je ale dialekt.
Omyl, pán už má plné zuby nevzdělanců, co vykřikují tendenční nesmysly.
vzdy v europe platilo, plati a bude platit ... adidas uber alles
To byly ještě ty zlaté časy, kdy tu bylo dost místa a zdrojů. Dnes nám, ačkoli je vše jinak, s oblibou kdejaký odborník tvrdí, že jediné, co je správné je další růst.hospodářský i populační. Navíc jak tento režim dovoluje agroprůmyslu zacházet s půdou, že cestuje do moře a jedy cestují do spodních vod, k tomu když připočítám chystanou válku proti Rusku,
to vše povede ke katastrofě, jakou jsme ještě nezažili.
Bude, ale nevím, kdy. Záleží taky na tom, co myslíme tím světem. Země i nebe pominou. Jenže, co je míněno tím nebem, nevím. To bude, až Bůh vzkřísí mrtvé k soudu. To nevíme, kdy bude. A potom bude nová země a nové nebe.
Jestli propukne tako válka, což se stát nemusí, nemusí to ještě být konec světa, této země. A pravděpodobně by to konec ještě nebyl, bo mnohé se má ještě stát.
To jsou odhady, kdy Země zanikne přirozenou cestou. Ale vše může být jinak. zejména když stvořitel o tam nechal zapsat proroctví.
Středobodem světa doufám nikdy nebudeme. Ve středu každé galaxie je černá díra. Jinak věříme tomu, že každý člověk má svou hodnotu, Bůh má o něj zájem a je pro něj důležitý. A že nás tak miloval, že dal za nás svého syna. To je špatné?
Zákaz jedení vepřového převzali muslimové z mojžíšova zákoníku daného židům. Naříření o tom, jaké maso mohou a nemohou jíst je v Bibli v Levitiku 11. Mělo to pravděpodobně zdravotní důvody. Někteří křesťané to dodržují také. I naše zvyky, co jíme tomu více méně odpovídají právě hlavně až na to vepřové. Ten zákaz má větší smysl v klimatických podmínkách blízkého východu, než třeba zde.
Způsob porážky zvířat se v době mění. Myslím, že to je od nás silně pokrytecké za to muslimy kritizovat, když sami necháváme např náš agroprůmysl páchat mnohem horší věci. Když to půjde dál tak, jak to jde, budou tu strašné hladomory (půdu odnásí voda), sucha a voda bude otrávená pesticidy.
Pokud jde o věčný život, v židovských biblických textech jsou nějaké náznaky, nevím jak to pojímá Korán, ale křesanství má velmi rozpracované učení o boží milosti, že nám chce odpustít naše viny a dát věčný život, i o cestě k němu, jíž je právě boží syn, Ježíš.
Stvořitel stvořil vše, celý vesmír. Je pro něj důležitý i každý člověk.
Zlaté časy jsem myslel pouze z jednoho hlediska. Jistě, že bylo mnoho problémů.
K tomu, jak porovnat tato náboženství, jsem ti doporučil porovnat jejich zakladatele. Udělal jsi to?
Křesťanství na VM bylo už dříve, před příchodem Konstantina a Metoděje. Oni přišli tuto víru upevnit a správně nasměrovat srozumitelným překladem Bible. Mělo to i politické důvody, to je pravda.
Ne, Bůh nerozhoduje o všem. Právě, že stvořil svobodné tvory, kteří se rozhodují sami.
Co dělá Bůh? On stále pracuje. A i čeká, nikoho nenutí přijmout jeho nabídku.
Bezva debata!
Pan prednasatel klame ako baron praŠIL. VM ako suverenny stat si mohol vybrat cirkevnu orientaciu ako chcel aj to urobil.
a na to jste přišel kde?
@@realmacgrey6421 pan novoeurópan, svRastislav si predsa suverenne vybral krestansky Rim namiesto zlocineckeho pohansho Rima. To samp osebe svedci o jeho suverenite a nezavislosti od nemeckych nacistickych hrdlorezov a ajnod tej zlodejskej čvargy okupujucich pohansky Rim napojenych na tych istych nemeckych nacistov. Slovenske pisomnictvo bolo schvalene v krestanskom Rime a do poganskeho Rima ak isli tak uz len zo zdvorilosti, no keby tam nesli tak by bolo mozno este lepsue, nebola to ich povinnost. Nikto ich k tomu nemohol donutit.
A navyše kresťansky Rim predstavoval vtedy vysoelu civilizaciu. Kdezto na zapade a v pohanskom Rime zili kanibali doslova. Uz vtedy vyvrazdovalu cele narody pod zamienkov ich katolicizmu. Co to ma spolocne s krestanstvom? Ludozrut predsa nikdy nemoze byt krestanom a prave vy ste boli a stale ste kanibali a nie krestania. Este aj nazov " Europa" ste ukradli .
@@ondrejtarovsky197 Ještě jednou: odkud to čerpáte? Mám pocit, že jste nějaký novopohan. Budiž. Já jsem pastafarián a vaše víra je mi jedno. Uklidněte se, jste zjevně roztřesený a píšete jednu chybu za druhou. Nevím, kdy jsem měl já, nebo kdo ukrást Európu, tu snad unesl Zeus proměnený v býka (to byl ale bejk:-) ), ale to je jedno. Odkud čerpáte podklady pro svá tvrzení?
@@realmacgrey6421 pan novýeuropan ja studujem a zaoberam sa etnologiou, a toto konkretne z Cirkevnej historie, oficialnej a z inych zdrojov. A co vam nesedi? Bandita Karol fransky ( uplne zbytocne nazyvany veľkym) ma byt akoze zakladatelom " Europy" , ale ved skutocna Europa oredsa davno uz existovala len v uplne inom regione a to na Peloponeze a spolu s Egejskym morom a nič viac. Takto Europu definoval otec dejepisu Herodotos. Tak sa teraz chidte hadat s nim, ked ho najdete. A tu zrazu sa objavi vodca lupeznej a krvavej bandy Karol fransky a zalozi akusi psevdoEuropu , ktora s tou oredchadzjucou nema absolutne nič spolicne, ani civilizacne ani geograficky. Ved ved "Europa" banditu Karola to je do 10 storocua vylucne tzv.franska risa. Dokonca ani nas za Europanov nepovazovali. Teda my sme ani Europou neboli ani sme sa im nevnucovali, lebo je to len jeden z mnohych nemeckych podfukov... ako to vidime aj na nemeckom pseudokrestastve, ktore tiez ako my aj oni prijali z Byzancii , ( k tomu sa nechcu oriznat) , no krestanmi sa nikdy nestali lebo.... su kanibaki a sadisti a nie krestania..
A keby ste bol tak skusne vychovany a prezradil kto ste, Ja vsade vystupujem pod svojim oravym menom a za svoje nazory sa nehambim.
@@ondrejtarovsky197 a dnešní medikaci jste už měl?