Bilo-hegység - Verőcei barangolás a Dráva mentén
Вставка
- Опубліковано 4 жов 2024
- Azt a keskeny dombsávot, amely 80 km hosszúsággal összekapcsolja a zágrábi és pozsegai hegységeket és elválasztja a Dráva és Száva vizeit, Bilo-hegységnek nevezik. A térképen úgy fest, mint valami előkelő lánchegység, a valóságban azonban hegységet nem találunk…
A Drávától innen eső vidéket is alig, de a Dráva túloldalát, az egykori Verőce és Belovár-Kőrös vármegyék északi vidékeit szinte egyáltalán nem ismerik a turisták. Magyar közösségeket se nagyon találunk, hisz, miután a török kiebrudalta a Bilo-hegység dimbes-dombos völgyhajlataiból és a Verőcei-síkról az Árpád-kori, várakkal és kolostorokkal megerősített keresztény magyar államiságot, a Dráva és ártere évszázadokon keresztül makacsul őrizte a magyar-horvát etnikai határt. Aztán a Habsburgok tették rá a kezüket a területre, és délszláv népekkel telepítették újra a katonai határőrvidékké alakított Drávamentét. Éppen 30 éve, hogy elhallgattak a délszláv háború fegyverei. Ma már csendes szlavóniai élet zajlik a Dráván túli dombok között, ahol zavartalanul felfedezhetjük épített örökségeinket és magyar életjeleinket.
Apajkeresztúrról emelkedünk fel a Lepavinai monostor érintésével a Bilo-hegység legmagasabb csúcsára. A Rajcevicáról Kaproncára ereszkedünk, majd a Dráva mentén Szentgyörgyvár következik. Pitomacsa és Bakva után betérünk a vármegyének nevet adó Verőcére, majd Szuhopolje és Szalatnok következnek. A Dráva partján Monoszló és Alsómiholjác vár ránk, hogy végül az Eszékhez közeli Lacházán, majd Harasztin már magyar közösségre leljünk.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
Eszter nénivel együtt sírtam.😥❤
❤
Csatlakozva az előttem szólóhoz Eszti nénit hallgatva nekem a küzdősportos, katonaembernek is egy pillanatra előjött "a biztosan szél által okozott enyhe kötőhártya gyulladás tünete.." a könny. Hejj fiúk ez megint páratlan munka volt.🥹🫡
Hú, a vége Eszter nénivel... 🥹
Hatalmas ölelés Eszter néninek
A Gutkeled családot Bíró Szabolcs is említi az Anjouk c regényében. Rengeteg szlavóniai helyszínt ír le. Ajánlom a regényt a figyelmetekbe!
Az egyik túrázó nem az ukrán Zsenya ?... :-)