Éjfél múlt - Lázár tesók - 2024.06.20 Kobuci

Éjfél múlt, hol vagy már?
A rettegésem a pohárba töltögetem.
Késő van, miért nem jössz?
A ruháidból az illatot ölelgetem.
Minden szó életlen,
A magány tompítja tovább az éjszaka csendjét.
Késő van, hogy lesz így?
Ami egyszer összenőtt, az hogy eshet szét?
Az éjfél utáni első korty a szívben,
Gyorsan feloldódik a sötétségben,
A félelem, csak az van mindig ébren,
A pohár mélyén társat keres éppen.
Éjfél múlt, nincs idő,
Az egyetlen remény ez az egyetlen éjjel,
Késő van, nem jössz már,
Hát én megyek érted a pohár mélyére el.
Az éjfél utáni első korty a szívem,
Gyorsan feloldódik a sötétségben,
A félelem, csak az van mindig ébren,
A pohár mélyén társat keres éppen.