Nagy kérdés, hogy az organikus pedagógia megalkotója, az a bizonyos atya, akinek nem tudom a nevét, bár említették, melyik társadalmi rétegnek szánta a művét. Nézzük a Waldorf pedagógiát. Azt a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásgyerekeinek szánták. A cél nem a társadalmi mobiulitás elősegítése volt, nem az volt a cél, hogy a munkásgyerek följebb kerüljön a társadalmi ranglétrán. Elemi ismereteket adtak plusz némi esztétikát, kellemesebb környezetet. A cél egy, az átlagnál kuturáltabb melós volt. Aki el akart érni egy magasabb státuszt az életben, az nem a Waldorf iskolába adta a gyerekét, hanem pl. gimnáziumba, ahol nem a jó közérzet, hanem a léc átugrása volt a cél. Nem tudom, az atya kiknek szánta az organikus pedagógiát. Ha a bajor parasztfiúknak, akiknek az volt a céljuk, hogy átvegyék a családi gazdaságot, vagy ha már nem jut föld, szakmát tanuljanajk, akkor nem lőtt mellé. Ha a magasabb társadalmi státuszra, egyetemi tanulmányokra törekvőknek, akkor igen. Mi alapján választ ma a szülő iskolát? Van egy elképzelése a gyerek jövőjéről és ahhoz keres iskolát. Egy példa: Középfokú végzettségű, diplomával nem mrendelkező szülő. Egészségügyi szakdolgozó, szakács, autővezető. Az iskolában közepes tanuló volt. A gyereke is közepes tanuló. Felfogja, hogy a gyereke nem fogja túlszárnyalni a szüleit. Neki is hasonló végzettségre és foglalkozásra van esélye. Ok. Keressünk a gyereknek egy nem túl erős gimnáziumot, ahol normális társaság van, ami nem viszi félre. Találnak. A gyerek közepeskékkel végigmnegy a gimnáziuzmon, lesz egy közepes érettségije, aminek örülni fog, mert megvan a belépőjegy az OKJ-ra, ahol kitanul valamilyen, az apjáéhoz hasonló foglalkozást. Nem lesz frusztrált azért, mert más meg ötösre érettségizett. A tanuló számára nem az iskolai minősítés az egyetlen szempont. Jó esetben egy globális elképzelése van a jövőjéről, amelyben az iskola csak az egyik tényező a sok közül. Mindezt annak alapján írtam, amit a beszélgetésben hallottam. Nem tudom, milyen tanítás folyik egy organikus pedagógiát művelő iskolában. Lehet, hogy egész másmilyen, mint amit a beszélgetés mondott, mert a gyakorlati élet előbb-utőbb érvényesíti magát az elméletekkel szemben.
Kíváncsi lennék egy organikus matek órára, ahol mondjuk a központi felvételire készítenek elő.
Nagy kérdés, hogy az organikus pedagógia megalkotója, az a bizonyos atya, akinek nem tudom a nevét, bár említették, melyik társadalmi rétegnek szánta a művét.
Nézzük a Waldorf pedagógiát. Azt a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásgyerekeinek szánták. A cél nem a társadalmi mobiulitás elősegítése volt, nem az volt a cél, hogy a munkásgyerek följebb kerüljön a társadalmi ranglétrán. Elemi ismereteket adtak plusz némi esztétikát, kellemesebb környezetet. A cél egy, az átlagnál kuturáltabb melós volt.
Aki el akart érni egy magasabb státuszt az életben, az nem a Waldorf iskolába adta a gyerekét, hanem pl. gimnáziumba, ahol nem a jó közérzet, hanem a léc átugrása volt a cél.
Nem tudom, az atya kiknek szánta az organikus pedagógiát. Ha a bajor parasztfiúknak, akiknek az volt a céljuk, hogy átvegyék a családi gazdaságot, vagy ha már nem jut föld, szakmát tanuljanajk, akkor nem lőtt mellé. Ha a magasabb társadalmi státuszra, egyetemi tanulmányokra törekvőknek, akkor igen.
Mi alapján választ ma a szülő iskolát? Van egy elképzelése a gyerek jövőjéről és ahhoz keres iskolát. Egy példa: Középfokú végzettségű, diplomával nem mrendelkező szülő. Egészségügyi szakdolgozó, szakács, autővezető. Az iskolában közepes tanuló volt. A gyereke is közepes tanuló. Felfogja, hogy a gyereke nem fogja túlszárnyalni a szüleit. Neki is hasonló végzettségre és foglalkozásra van esélye. Ok. Keressünk a gyereknek egy nem túl erős gimnáziumot, ahol normális társaság van, ami nem viszi félre. Találnak. A gyerek közepeskékkel végigmnegy a gimnáziuzmon, lesz egy közepes érettségije, aminek örülni fog, mert megvan a belépőjegy az OKJ-ra, ahol kitanul valamilyen, az apjáéhoz hasonló foglalkozást. Nem lesz frusztrált azért, mert más meg ötösre érettségizett. A tanuló számára nem az iskolai minősítés az egyetlen szempont. Jó esetben egy globális elképzelése van a jövőjéről, amelyben az iskola csak az egyik tényező a sok közül.
Mindezt annak alapján írtam, amit a beszélgetésben hallottam. Nem tudom, milyen tanítás folyik egy organikus pedagógiát művelő iskolában. Lehet, hogy egész másmilyen, mint amit a beszélgetés mondott, mert a gyakorlati élet előbb-utőbb érvényesíti magát az elméletekkel szemben.