Nagyszerű beszélgetés volt! Köszönöm szépen. A miskolci színészek fantasztikusak! Fandl Ferenc nagy kedvencem! A suli program egyenesen kiváló! Gratulálok ehhez is!
Miskolcon tényleg KELL színházba járni. Én már nagyon-nagyon öreg vagyok, de már gyermekkorom óta színházbajáró vagyok (no, egy-kettő év híján). A szüleim paraszt származású fizikai munkás-iskolai pedellus voltak, de velük állandóan jártunk "a" színházba. A Vasgyárban laktunk (hivatalosan Diósgyőr-Vasgyár, de Miskolcon mindenki "csak" Vasgyárnak nevezte), onnan jártunk "be" Miskolcra. Gyerekként nyilván hiányosak az emlékeim, de emlékszem egy előadásra, egy szovjet operett volt, Galambos Erzsi énekelt és táncolt, frenetikus siker volt. Aztán a színház az átépítés miatt kiköltözött a Vasgyárba, a "Lovardába" (korábban munkásétterem, aztán mozi volt), nyilván itt is minden előadást megnéztünk. Egyet nem láttam, akkoriban sérelmeztem is, a Lüzisztrate 18 éves korhatárral ment. Pedig nagyon izgatott... Aztán már ismét az eredeti helyén működött a színház, 20+ év körüli voltam, és a Háború és béke ment, Natasát Dobos Ildikó játszotta. Én az első sorban ültem, és Natasa, két méterre tőlem, igazi könnyekkel siratta szerelmét. Igazi könnyekkel! Máig ható döbbenetes élmény! Sok más emlékem is van, a későbbi és mai színházról is, de itt már sok lenne. Maradjunk abban, hogy én miskolciként, mi miskolciak szeretjük a színházunkat.
Nagyszerű beszélgetés volt! Köszönöm szépen. A miskolci színészek fantasztikusak! Fandl Ferenc nagy kedvencem! A suli program egyenesen kiváló! Gratulálok ehhez is!
Az orszàg legjobb szìnhàza a miénk!!!!! Imàdjuk Őket a régieket,az újakat,mindenkit!!!!! Köszönjük a beszélgetést kedves Nóra.❤
Ha tetszett, oszd meg a videót közösségi oldalaidon! 🙌
Miskolcon tényleg KELL színházba járni. Én már nagyon-nagyon öreg vagyok, de már gyermekkorom óta színházbajáró vagyok (no, egy-kettő év híján). A szüleim paraszt származású fizikai munkás-iskolai pedellus voltak, de velük állandóan jártunk "a" színházba. A Vasgyárban laktunk (hivatalosan Diósgyőr-Vasgyár, de Miskolcon mindenki "csak" Vasgyárnak nevezte), onnan jártunk "be" Miskolcra. Gyerekként nyilván hiányosak az emlékeim, de emlékszem egy előadásra, egy szovjet operett volt, Galambos Erzsi énekelt és táncolt, frenetikus siker volt. Aztán a színház az átépítés miatt kiköltözött a Vasgyárba, a "Lovardába" (korábban munkásétterem, aztán mozi volt), nyilván itt is minden előadást megnéztünk. Egyet nem láttam, akkoriban sérelmeztem is, a Lüzisztrate 18 éves korhatárral ment. Pedig nagyon izgatott... Aztán már ismét az eredeti helyén működött a színház, 20+ év körüli voltam, és a Háború és béke ment, Natasát Dobos Ildikó játszotta. Én az első sorban ültem, és Natasa, két méterre tőlem, igazi könnyekkel siratta szerelmét. Igazi könnyekkel! Máig ható döbbenetes élmény! Sok más emlékem is van, a későbbi és mai színházról is, de itt már sok lenne. Maradjunk abban, hogy én miskolciként, mi miskolciak szeretjük a színházunkat.
Ha tetszett, oszd meg a videót közösségi oldalaidon! 🙌
Szerintem a színházi èlmènyt mindenhová el kellene vinni❤